Nyugdíjrendszer és makrogazdaság A tervezett intézkedések nemzetgazdasági hatása 2010. október 15.
Tartalom Nyugdíjrendszer és pénzügyi egyensúly A költségvetés konvergencia pályája A magánnyugdíjpénztárak szerepe az állampapírpiacon Magánnyugdíjpénztári bevételek, vagyon és szolgáltatások elszámolása Nyugdíjrendszer és gazdasági növekedés Nyugdíjrendszer és foglalkoztatás Nyugdíjrendszer, öngondoskodás és megtakarítási hajlandóság Nyugdíjrendszer és adórendszer összefüggései
Költségvetési konvergencia pálya Strukturális változások a nyugdíjrendszerben 2009-ben elfogadott törvényjavaslat intézkedései 13. havi nyugdíj helyett gazdasági növekedéshez kapcsolt nyugdíjprémium bevezetése Új indexálási szabályok bevezetése a rendszerbe A nyugdíjak évi rendszeres emelését továbbra is a fogyasztói árak és a nettó keresetek változása határozza meg A két komponens súlya a gazdasági növekedés ütemétől függ A 2009-re tervezett nyugdíjkorrekció átütemezése 2010-re A nyugdíjkorhatár fokozatos emelése féléves ütemezéssel 65 évre Korhatár előtt kért nyugdíj esetében a férfiaknál már 2011-től belép a malus szabály A nyugdíjrendszer átalakítására azért volt szükség, mert óriási volt a jövőre nézve fenyegető, implicit államadósság, azaz az átalakítás nem csupán az éves költségvetési egyenleg javulását, hanem a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságát is biztosította
Az államháztartás hosszú távú fenntarthatósága Állami nyugdíjkiadások hosszú távú alakulása 2009-es reform előtt és után (a GDP %-ában) Forrás: EU Gazdaságpolitikai Bizottság (EPC) Ageing Report 2009, PM számítás Az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát befolyásolja: nyugdíj, egészségügyi, időskori ápolási, oktatási, munkanélküli segélyezési rendszer, valamint demográfiai folyamatok. A demográfiai folyamtok következtében a nyugdíjrendszer átalakítása nélkül az államadósság hosszú távú növekedésnek indul. A magánnyugdíjpénztárakban felhalmozott nyugellátási célú magánmegtakarítások elvonásával legfeljebb 3-5 éves időtávra javítható a költségvetés egyenlege, azt követően a nyugdíjkiadások hatványozottan növekednek, a fiskális egyenleg tartósan romlik és az államadóság újra növekvő pályára áll.
2009-es intézkedések államháztartásra gyakorolt hatása Forrás: EU Gazdaságpolitikai Bizottsága (EPC) Ageing Report 2009, PM számítás, az előrejelzés tartalmazza az időskorúak járadékainak hatását is Az összes hatás tartalmazza a rokkantsági korrekciós nyugdíjemelés 2010-es eltörlését és a malus rendszer szigorításának hatásait is. A magánnyugdíjpénztári befizetések befagyasztása éven belül mintegy 1,5%-os GDP arányos további forráskivonást jelent a nyugdíjrendszerből.
Nyugdíjpénztárak az államháztartás finanszírozásában 2009-ben 19 hazai magánnyugdíjpénztár összesített nettó hozama Növekedési portfólióinak 25,62% Kiegyensúlyozott portfólió 17,42% Klasszikus portfólió 11,45% Állampapír befektetések aránya jelentősebb, a biztonságos és kiszámítóbb hozam érdekében 2009-ben változások az állampapírok tulajdonosi szerkezetében Nem rezidensek és lakossági állampapír állomány visszaesése A kiesett részesedést a biztosítók, pénztárak, hitelintézetek és pénzpiaci alapok szívták fel legfontosabb tulajdonosi kör maradt Tendenciát tekintve a legstabilabb befektetői csoport: hitelintézetek, biztosítók és pénztárak nyugdíjpénztári portfolió átrendezés miatti csökkenés után 2009-ben növelték állampapír portfoliójukat
Államadósság szerkezetének alakulása Állampapírok tulajdonosi struktúrájának aránya abelföldi intézmények felé tolódott adósságfinanszírozásban betöltött szerepük nőtt Forrás: MNB, KELER Zrt., ÁKK A közelmúlt állampapír piaci tendenciái jól mutatják, hogy az államadósság finanszírozását növekvő arányban biztosítják a belföldi pénzügyi intézmények, a bankok, biztosítók és nyugdíjpénztárak. A bankok és biztosítók különadóztatása mellett a nyugdíjpénztári vagyon részleges elvonása az államadósság piaci finanszírozását is veszélyeztetheti.
A magánnyugdíjpénztárakban kezelt vagyon A magánnyugdíjpénztárakban kezelt vagyon megoszlás, 2009. december 31. A magánnyugdíjpénztárakban kezelt vagyon alakulása (Mrd forint) Forrás: PSZÁF A magánnyugdíjpénztárakban kezelt vagyon megoszlását tekintve, döntően magyar állampapírokba fektet be. A magyar állampapírpiac oldaláról vizsgálva a pénztárak lényeges és meghatározó szerepet töltenek be. A mintegy 350-400 milliárdos tervezett forráskivonás eredményeként akár 200 milliárd forintnyi keresletcsökkenés is bekövetkezhet az állampapírpiacon.
A magánnyugdíjpénztári rendszer ESA elszámolása A túlköltekező államokkal szembeni szigorítás és a nyugdíjreform elszámolhatóságával kapcsolatos kompromisszumos bizottsági javaslat Hivatalos statisztikában nincs engedmény DE a túlzott deficit eljáráskor (EDP) figyelembe vennék a nyugdíjreform költségeit A tagország költségvetési hiánya vagy államadóssága meghaladja a Stabilitási és Növekedési Egyezmény meghatározott kritériumait, akkor figyelembe vehető a nyugdíjreform költsége Nyugdíjreform bevezetése előtt álló tagország Öt éves idő áll rendelkezésre az elszámolásra, degresszív mértékben Ha a tagország államadóssága meghaladja a 60%-ot, csak akkor lehet figyelembe venni a nyugdíjreform költségeit, ha a költségvetési hiány közel marad a 3%-hoz - ekkor mind a hiánynál mind az államadósságnál elszámolható a reform költsége Nyugdíjreformot már bevezető tagország Ha a költségvetési hiány jelentősen és folyamatosan csökkent, közel kerülve a 3%-os plafonhoz Ha az államadósság meghaladja a 60%-os plafont, annak is csökkenő tendenciát kell mutatnia Ha a javaslat ebben a formában megerősítésre kerül, a magánnyugdíjpénztárakból tervezett forráskivonás költségvetési elszámolási szempontból teljes egészében értelmetlen lehet, hiszen az államháztartás ESA egyenlegén nem változtat, miközben a magánmegtakarításokat veszélyezteti
Nemzetközi tendencia és szemléletváltás A nyugdíjrendszer modernizálása a legtöbb európai országban aktuális téma EU egészében az éves nyugdíjhiány 1,900 milliárd euró, ami a 2010-es GDP-nek körülbelül a 19 százaléka A megtakarítás és öngondoskodás alacsony szerepe Sokszor igazságtalan a felosztó-kirovó rendszer Szemléletmódváltás szükséges Hosszabb távú szemlélet előtérbe helyezése Kulcsszerepbe kell kerüljön a saját felelősség és hozzájárulás Ne pusztán az államtól várják a segítséget Megtakarítás ne az adókedvezmények miatt, hanem a tudatos öregkori öngondoskodás eredményeként alakuljon ki A hazánkban tervezett intézkedések éppen a kívánatos tendenciákkal ellentétes irányban haladnának
Szabályozási hiányosságok a magánpénztári rendszerben A magánnyugdíjpénztári rendszer aktuális szabályozási hiányosságai, melyek tényleges beavatkozást igényelnek, s melyet a korábbi parlament döntésével elvileg már rendezett volna szolgáltatások szabályozatlansága tulajdoni viszonyok tisztázatlansága tulajdonosi kontroll és felelősség hiánya PSZAF súlyos anomáliák vannak a nyugdíjpénztárak tagszervezésében, piaci verseny tisztaságában, vagyonkezelési költségekben, fogyasztói érdekek érvényesítésében pénztár rövidtávú előnyökkel ösztönzi a potenciális tagokat ellentétes hosszú távú szemlélettel Az előző kormány által elfogadott törvénnyel kapcsolatban Sólyom László az Alkotmánybírósághoz fordult: Elvész az irányításhoz való jog Elvesznek a korábbi szabályozásban szereplő járadéktípusok Sérül az örökölhetőség Sokan nem juthatnak hozzá egy összegben a megtakarításukhoz Ezen a ponton alkotmányellenesnek találta a törvényt az Alkotmánybíróság és visszaküldte az Országgyűlés elé újbóli tárgyalásra
Megtakarítási hajlandóság és öngondoskodás A válság előtti években gyors eladósodást mutató háztartások fogyasztási-, megtakarítási pozíciója a válság kitörése óta érdemben megváltozott MNB jelentések a pénzügyi stabilitásról 2008. április: a háztartások eladósodása gyorsan emelkedik, megtakarítások elmaradnak a hitelbővüléstől 2009. április: növekvő adósságterhek miatt csökken a fogyasztási és beruházási aktivitás, hitelállomány gyors bővülése 2008. októberétől megtorpan, a befektetési alapokban elhelyezett megtakarítások bankrendszer felé történő visszacsatornázásának aránya csökken 2010. április: Alacsony lakosság banki megtakarítási szintje Magánszektor fogyasztása és beruházása csökken nettó megtakarítása nő A háztartások jövedelmi helyzete számottevően romlott 2009-ben A háztartások fogyasztása lassan bővül és elmarad a válság előtti szinttől Hiába lesz fenntartható a nyugdíjrendszer makro- és költségvetési szinten, ha eközben a több mint egymillió minimálbér után adózó nem szerez olyan ellátási jogosultságot, melyből az időskori ellátása megfelelően biztosított
Háztartások nettó pénzügyi megtakarítása Magyarországon a lakosoknak évente átlagosan 532 ezer forintot kellene megtakarítaniuk ahhoz, hogy a nyugdíj ollót teljes mértékben be lehessen zárni Forrás: MNB Ezek szerint, ha megfelelő nyugdíjat szeretnénk kapni, akkor havonta 45 ezer forintot, azaz naponta 1,400 forintot kellene félretenni pótlólagosan, ezt tovább rontja a most tervezett, a magánnyugdíjpénztári megtakarításokat érintő 350-400 milliárdos költségvetési elvonás.
Nyugdíjrendszer és adórendszer összefüggései Miközben a háztartások nettó megtakarítás állománya a válság kényszere alatt nő, a tartós öngondoskodás szemlélete még mindig hiányzik A járulékfizetési gyakorlatot nem a hosszú távú tudatosság, hanem a napi szemlélet alakítja A több, mint egymillió minimálbér után adózó közül nagyságrendileg alig 300 ezer munkavállaló, míg több, mint 700 ezer az önfoglalkoztató Az önfoglalkoztatók a nemzetközi szabályozási tendenciákkal ellentétben itthon szinte szabadon alakíthatják a járulékfizetés és a magánnyugdíjpénztári tagdíj alapját A jövedelemtípustól független egykulcsos adó ilyen feltételek mellett minden korábbinál erősebb késztetést jelent az önfoglalkoztatók számára, hogy járulékot és magánnyugdíjpénztári tagdíjat kizárólag a minimálbér után fizessen Az ezen gyakorlatot korlátozó szabályok (tevékenységre jellemző kereset, mint járulék- és tagdíjalap kivezetése) emiatt beláthatatlan károkat okozhat
Köszönjük a figyelmüket TMC FIRST TANÁCSADÓ KFT. 1025 BUDAPEST, CSALÁN ÚT 27. TEL +36 1 376 60 42 FAX +36 1 376 60 43 EMAIL INFO@TMCFIRST.HU WEB HTTP://WWW.TMCFIRST.HU