Diszkrét matematika 2.C szakirány

Hasonló dokumentumok
Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Diszkrét matematika 2.

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

Diszkrét matematika 2.C szakirány

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

1. Polinomok számelmélete

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

1. A maradékos osztás

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

1. Egész együtthatós polinomok

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Polinomok (előadásvázlat, október 21.) Maróti Miklós

Polinomok (el adásvázlat, április 15.) Maróti Miklós

1. Hatvány és többszörös gyűrűben

Diszkrét matematika I.

Klasszikus algebra előadás. Waldhauser Tamás március 24.

1. A Horner-elrendezés

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Diszkrét matematika 1. estis képzés. Komputeralgebra Tanszék ősz

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

1. A polinom fogalma. Számolás formális kifejezésekkel. Feladat Oldjuk meg az x2 + x + 1 x + 1. = x egyenletet.

1. Polinomfüggvények. Állítás Ha f, g C[x] és b C, akkor ( f + g) (b) = f (b) + g (b) és ( f g) (b) = f (b)g (b).

1. A maradékos osztás

Diszkrét matematika 2.C szakirány

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Algebrai alapismeretek az Algebrai síkgörbék c. tárgyhoz. 1. Integritástartományok, oszthatóság

DISZKRÉT MATEMATIKA 2 KIDOLGOZOTT TÉTELSOR 1. RÉSZ

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Polinomgy r k. 1. Bevezet. 2. Polinomok. Dr. Vattamány Szabolcs.

LÁNG CSABÁNÉ POLINOMOK ALAPJAI. Példák és megoldások

0 ; a k ; :::) = ( 0: x = (0; 1; 0; 0; :::; 0; :::) = (0; 1)

Vizsgatematika Bevezetés a matematikába II tárgyhoz tavasz esti tagozat

Zárthelyi feladatok megoldásai tanulságokkal Csikvári Péter 1. a) Számítsuk ki a 2i + 3j + 6k kvaternió inverzét.

Irreducibilis polinomok szakkörre

1. Komplex szám rendje

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

4. Test feletti egyhatározatlanú polinomok. Klasszikus algebra előadás NE KEVERJÜK A POLINOMOT A POLINOMFÜGGVÉNNYEL!!!

FFT. Második nekifutás. Czirbusz Sándor ELTE IK, Komputeralgebra Tanszék október 2.

FELADATOK A BEVEZETŽ FEJEZETEK A MATEMATIKÁBA TÁRGY III. FÉLÉVÉHEZ. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: LÁNG CSABÁNÉ ELTE IK Budapest

Diszkrét matematika 2. estis képzés

Diszkrét matematika 2.C szakirány

Alapvető polinomalgoritmusok

Klasszikus algebra előadás. Waldhauser Tamás április 28.

1. Interpoláció. Egyértelműség Ha f és g ilyen polinomok, akkor n helyen megegyeznek, így a polinomok azonossági tétele miatt egyenlők.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

Diszkrét matematika 2. estis képzés

Polinomok maradékos osztása

1.1. Definíció. Azt mondjuk, hogy a oszója b-nek, vagy más szóval, b osztható a-val, ha létezik olyan x Z, hogy b = ax. Ennek jelölése a b.

Hatványozás. A hatványozás azonosságai

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

Diszkrét matematika I.

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

Diszkrét matematika 2. estis képzés

Diszkrét matematika 2 (C) vizsgaanyag, 2012 tavasz

Határozatlan integrál

Számelmélet (2017. február 8.) Bogya Norbert, Kátai-Urbán Kamilla

Tartalomjegyzék 1. Műveletek valós számokkal Függvények Elsőfokú egyenletek és egyenlőtlenségek

Kongruenciák. Waldhauser Tamás

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

Diszkrét matematika 2. estis képzés

Diszkrét matematika 2.C szakirány

Klasszikus algebra előadás. Waldhauser Tamás április 14.

Diszkrét matematika alapfogalmak

Polinomok A gyökök száma A gyökök és együtthatók összefüggése Szorzatra bontás, számelméleti kérdések A harmad- és negyedfokú egyenlet

Az eddig leadott anyag Diszkrét matematika II tárgyhoz tavasz

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz


Diszkrét matematika 2. estis képzés

Matematika A1a Analízis

LINEÁRIS ALGEBRA. Szerkeszt es alatt NAGY ATTILA

Diszkrét matematika 2. estis képzés

Diszkrét matematika 1.

Alapfogalmak a Diszkrét matematika II. tárgyból

matematika alapszak Waldhauser Tamás jegyzete alapján készítette B. Szendrei Mária

Polinomosztás. Összeállította: Bogya Norbert. Diszkrét matematika I.gyakorlat

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Diszkrét matematika 2.C szakirány

Diszkrét matematika 2.

7. Számelmélet. 1. Lehet-e négyzetszám az a pozitív egész szám, amelynek tízes számrendszerbeli alakjában 510 darab 1-es és valahány 0 szerepel?

Szerkeszt es alatt LINEÁRIS ALGEBRA NAGY ATTILA EGYETEMI JEGYZET. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Algebra Tanszék

Diszkrét matematika 1. estis képzés

1. Diagonalizálás. A Hom(V) diagonalizálható, ha van olyan bázis, amelyben A mátrixa diagonális. A diagonalizálható van sajátvektorokból álló bázis.

Diszkrét matematika II. feladatok

Egyenletek, egyenlőtlenségek VII.

Diszkrét matematika 2.C szakirány

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

2012. október 2 és 4. Dr. Vincze Szilvia

Diszkrét matematika 1. estis képzés

Diszkrét matematika 2. estis képzés

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Számelmélet I.

HHF0CX. k darab halmaz sorbarendezésének a lehetősége k! Így adódik az alábbi képlet:

Banach-algebrákban. Darvas Tamás Babeş-Bolyai Tudományegyetem Matematika-informatika szak, II. év május 10.

Átírás:

Diszkrét matematika 2.C szakirány 2015. ősz 1. Diszkrét matematika 2.C szakirány 7. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék 2015. ősz

Polinomok Diszkrét matematika 2.C szakirány 2015. ősz 2. Definíció Legyen R egységelemes integritási tartomány. Ha a 0 f R[x] polinom nem egység, akkor felbonthatatlannak (irreducibilisnek) nevezzük, ha a, b R[x]-re f = a b = (a egység b egység). Ha a 0 f R[x] polinom nem egység, és nem felbonthatatlan, akkor felbonthatónak (reducibilisnek) nevezzük. Megjegyzés Utóbbi azt jelenti, hogy f -nek van nemtriviális szorzat-előálĺıtása (olyan, amiben egyik tényező sem egység).

Polinomok Diszkrét matematika 2.C szakirány 2015. ősz 3. Álĺıtás Legyen (R;, ) gyűrű 0 R nullelemmel. Ekkor r R esetén 0 r = r 0 = 0. 0 r = (0 0) r = (0 r) (0 r) = 0 = 0 r. A másik álĺıtás bizonyítása ugyanígy. Álĺıtás Test nullosztómentes. Legyen (F ;, ) test 0 F nullelemmel, és 1 F egységelemmel. Indirekt tfh. léteznek a, b F nem-nulla elemek, amikre a b = 0. Ekkor b = 1 b = a 1 a b = a 1 0 = 0, ami ellentmondás.

Polinomok Diszkrét matematika 2.C szakirány 2015. ősz 4. Álĺıtás Legyen (F ; +, ) test. Ekkor f F [x] pontosan akkor egység, ha deg(f ) = 0. = Ha deg(f ) = 0, akkor f nem-nulla konstans polinom: f (x) = f 0. Mivel F test, ezért létezik f 1 0 F, amire f 0 f 1 0 = 1, így f tényleg egység. = Ha f egység, akkor létezik g F [x], amire f g = 1, és így deg(f ) + deg(g) = deg(1) = 0 (Miért?), ami csak deg(f ) = deg(g) = 0 esetén lehetséges.

Polinomok Diszkrét matematika 2.C szakirány 2015. ősz 5. Álĺıtás Legyen (F ; +, ) test, és f F [x]. Ha deg(f ) = 1, akkor f -nek van gyöke. Ha deg(f ) = 1, akkor feĺırható f (x) = f 1 x + f 0 alakban, ahol f 1 0. Azt szeretnénk, hogy létezzen c F, amire f (c) = 0, vagyis f 1 c + f 0 = 0. Ekkor f 1 c = f 0 (Miért?), és mivel létezik f 1 1 F, amire f 1 f 1 1 = 1 (Miért?), ezért c = f 0 f 1 1 Megjegyzés ( ) = f0 f 1 gyök lesz. Ha (R; +, ) nem test, akkor egy R fölötti elsőfokú polinomnak nem feltétlenül van gyöke, pl. 2x 1 Z[x].

Polinomok Diszkrét matematika 2.C szakirány 2015. ősz 6. Álĺıtás Legyen (F ; +, ) test, és f F [x]. Ha deg(f ) = 1, akkor f felbonthatatlan. Legyen f = g h. Ekkor deg(g) + deg(h) = deg(f ) = 1 (Miért?) miatt deg(g) = 0 deg(h) = 1 vagy deg(g) = 1 deg(h) = 0. Előbbi esetben g, utóbbiban h egység a korábbi álĺıtás értelmében. Megjegyzés Tehát nem igaz, hogy egy felbonthatatlan polinomnak nem lehet gyöke.

Polinomok Diszkrét matematika 2.C szakirány 2015. ősz 7. Álĺıtás Legyen (F ; +, ) test, és f F [x]. Ha 2 deg(f ) 3, akkor f pontosan akkor felbontható, ha van gyöke. = Ha c gyöke f -nek, akkor az f (x) = (x c)g(x) egy nemtriviális felbontás (Miért?). = Mivel 2 = 0 + 2 = 1 + 1, illetve 3 = 0 + 3 = 1 + 2, és más összegként nem állnak elő, ezért amennyiben f -nek van nemtriviális felbontása, akkor van elsőfokú osztója. A korábbi álĺıtás alapján ennek van gyöke, és ez nyilván f gyöke is lesz.

Polinomok Diszkrét matematika 2.C szakirány 2015. ősz 8. Tétel f C[x] pontosan akkor felbonthatatlan, ha deg(f ) = 1. = Mivel C a szokásos műveletekkel test, ezért korábbi álĺıtás alapján teljesül. = Indirekt tfh. deg(f ) 1. Ha deg(f ) < 1, akkor f = 0 vagy f egység, tehát nem felbonthatatlan, ellentmondásra jutottunk. deg(f ) > 1 esetén az algebra alaptétele értelmében van gyöke f -nek. A gyöktényezőt kiemelve az f (x) = (x c)g(x) alakot kapjuk, ahol deg(g) 1 (Miért?), vagyis egy nemtriviális szorzat-előálĺıtást, így f nem felbonthatatlan, ellentmondásra jutottunk.

Polinomok Diszkrét matematika 2.C szakirány 2015. ősz 9. Tétel f R[x] pontosan akkor felbonthatatlan, ha deg(f ) = 1, vagy deg(f ) = 2, és f -nek nincs (valós) gyöke. = Ha deg(f ) = 1, akkor korábbi álĺıtás alapján f felbonthatatlan. Ha deg(f ) = 2, és f -nek nincs gyöke, akkor f nem áll elő két elsőfokú polinom szorzataként (Miért?), vagyis csak olyan kéttényezős szorzat-előálĺıtása lehet, melyben az egyik tényező foka 0, tehát egység. = Ha f felbonthatatlan, akkor nem lehet deg(f ) < 1. (Miért?) Ha f felbonthatatlan, és deg(f ) = 2, akkor tfh. van gyöke. Ekkor az ehhez tartozó gyöktényező kiemelésével egy nemtriviális felbontását kapjuk f -nek (Miért?), ami ellentmondás.

Polinomok Diszkrét matematika 2.C szakirány 2015. ősz 10. folyt. Tfh. deg(f ) 3. Az algebra alaptétele értelmében f -nek mint C fölötti polinomnak van c C gyöke. Ha c R is teljesül, akkor a gyöktényező kiemelésével f egy nemtriviális felbontását kapjuk (Miért?), ami ellentmondás. Mivel f R[x], ezért c is gyöke, hiszen f (c) = deg(f ) j=0 f j (c) j = deg(f ) j=0 f j c j = deg(f ) j=0 deg(f ) f j c j = f j c j = f (c) = 0 = 0. Legyen g(x) = (x c)(x c) = x 2 2 Re(c) + c 2 R[x]. f -et g-vel maradékosan osztva létezik q, r R[x], hogy f = qg + r. r = 0, mert deg(r) < 2, és r-nek gyöke c C \ R. Vagyis f = qg, ami egy nemtriviális felbontás, ez pedig ellentmondás. j=0

Polinomok Diszkrét matematika 2.C szakirány 2015. ősz 11. Definíció f Z[x]-et primitív polinomnak nevezzük, ha az együtthatóinak a legnagyobb közös osztója 1. Lemma (Gauss) Ha f, g Z[x] primitív polinomok, akkor fg is primitív polinom. Indirekt tfh. fg nem primitív polinom. Ekkor van olyan p Z prím, ami osztja fg minden együtthatóját. Legyen i, illetve j a legkisebb olyan index, amire p f i, illetve p g j (Miért vannak ilyenek?). Ekkor fg-nek az (i + j) indexű együtthatója f 0 g i+j +... + f i g j +... + f i+j g 0, és ebben az összegben p nem osztója f i g j -nek, de osztója az összes többi tagnak (Miért?), de akkor nem osztója az összegnek, ami ellentmondás.

Polinomok Diszkrét matematika 2.C szakirány 2015. ősz 12. Álĺıtás Minden 0 f Z[x] polinom feĺırható f = df alakban, ahol 0 d Z, és f Z[x] egy primitív polinom. Ha f -ből az együtthatók legnagyobb közös osztóját kiemeljük, és azt d-nek választjuk, akkor megkapjuk a megfelelő előálĺıtást. Megjegyzés Az előálĺıtás lényegében (előjelektől eltekintve) egyértelmű, így f főegyütthatóját pozitívnak választva egyértelmű.

Polinomok Diszkrét matematika 2.C szakirány 2015. ősz 13. Lemma Minden 0 f Q[x] polinom feĺırható f = af alakban, ahol 0 a Q, és f Z[x] egy primitív polinom. Írjuk fel f együtthatóit egész számok hányadosaiként. Ha végigszorozzuk f -et az együtthatói nevezőinek c szorzatával, majd kiemeljük a kapott Z[x]-beli polinom együtthatóinak d legnagyobb közös osztóját, akkor megkapjuk a megfelelő előálĺıtást a = d/c-vel. Megjegyzés Az előálĺıtás lényegében egyértelmű: ha f főegyütthatóját pozitívnak választjuk, akkor egyértelmű.

Polinomok Diszkrét matematika 2.C szakirány 2015. ősz 14. Tétel (Gauss tétele Z[x]-re) Ha egy f Z[x] előálĺıtható két nem konstans g, h Q[x] polinom szorzataként, akkor előálĺıtható két nem konstans g, h Z[x] polinom szorzataként is. Tfh. f = gh, ahol g, h Q[x] nem konstans polinomok. Legyen f = df, ahol d Z, és f Z[x] primitív polinom, aminek a főegyütthatója pozitív. Ha feĺırjuk g-t ag, h-t pedig bh alakban, ahol g, h Z[x] primitív polinomok, amiknek a főegyütthatója pozitív, akkor azt kapjuk, hogy df = f = gh = abg h. Mivel Gauss lemmája szerint g h is primitív polinom, továbbá f előálĺıtása primitív polinom segítségével lényegében egyértelmű, ezért f = g h, és d = ab, vagyis f = dg h, és például g = dg, h = h választással kapjuk f kívánt felbontását.

Polinomok Diszkrét matematika 2.C szakirány 2015. ősz 15. Következmény f Z[x] pontosan akkor felbontható Z fölött, amikor felbontható Q fölött. = A Z fölötti felbontás egyben Q fölötti felbontás is. = A Gauss-tételből következik az álĺıtás.

Polinomok Diszkrét matematika 2.C szakirány 2015. ősz 16. Tétel (Schönemann-Eisenstein) Legyen f (x) = f n x n + f n 1 x n 1 +... + f 1 x + f 0 Z[x], f n 0 legalább elsőfokú primitív polinom. Ha található olyan p Z prím, melyre p f n, p f j, ha 0 j < n, p 2 f 0, akkor f felbonthatatlan Z fölött. Tfh. f = gh. Mivel p nem osztja f főegyütthatóját, ezért sem a g, sem a h főegyütthatóját nem osztja (Miért?). Legyen m a legkisebb olyan index, amelyre p g m, és o a legkisebb olyan index, amelyre p h o. Ha k = m + o, akkor p f k = g i h j, i+j=k mivel p osztja az összeg minden tagját, kivéve azt, amelyben i = m és j = o.

Polinomok Diszkrét matematika 2.C szakirány 2015. ősz 17. folyt. Így m + o = deg(f ), ahonnan m = deg(g) és o = deg(h). Viszont m és o nem lehet egyszerre pozitív, mert akkor p 2 f 0 = g 0 h 0 teljesülne. Így az egyik polinom konstans, és ha nem lenne egység, akkor f nem lenne primitív. Megjegyzés A feltételben f n és f 0 szerepe felcserélhető. Megjegyzés A tétel nem használható test fölötti polinom irreducibilitásának bizonyítására, mert testben nem léteznek prímek, hiszen minden nem-nulla elem egység.