E MLÉ K E Z T E T Ő Szakmai műhely, Budapest, BKIK 2013. június 28. 9 30 Részt vettek: Elek Csaba, Faragó András, Petz Gábor, Fehér Ildikó, dr. Katona Nóra, Bruckner László, Máté Dezső, Kovács Anikó, Gönczöl Enikő, Herman Katalin A találkozó célja: a policy ajánlások továbbgondolása, az adaptálandó német pályaorientációs eszköz részletesebb bemutatása és az első pedagógus műhelyen történtek megosztása A találkozó eredményei, eseményei: 1. Policy ajánlások FI: a mentor : bemutattuk korábban, hogy ez hogy működik Németországban de milyen szerepel lehet ehhez kapcsolódóan a Munkaügyi Hivatalnak, a Kamarának? ECS: A TÁMOP 2.2.2-es programban, melynek a Nemzeti Munkaügyi Hivatal a megvalósítója, de stratégiai partnere a Kamara, a pályaorientáció teljes rendszerének a megújítása a cél. Magyarországon a pályaválasztás nem tudatos, ezen kellene változtatni. Országos szintű fejlesztések indulnak: 6-7. oszt. gyerekeket felmérik és információt szolgáltatnak nekik, fontos, hogy nem döntenek helyettük. Az LLL-t eddig hibásan értékelték a szakértők: egy életpályára kell segíteni a fiatalokat, egy ágazat irányába kell terelni a fiatalokat, tájékoztatni kell róla őket, fontos, hogy sikerélménye legyen a tanulóknak. Az üzemlátogatásokat is máshogy kell szervezni: csak az érdeklődőket kell odavinni, nem egy egész osztályközösséget. A Szakmasztár Fesztiválok is nagy sikerű rendezvények, és segítik a pályaorientációt.
Informatikai fejlesztés van a TÁMOP 2.2.2-ben: teljesen új anyagok készülnek, érdeklődési körre vonatkozó kérdések a gyerekeknek, de a szülőt és osztályfőnököt is meg kell kérdezni a gyerekről, és így, ezek alapján együttvéve lehet dönteni, ajánlást tenni, információs anyagokat adni, eljuttatni a gyereknek a tanácsadáson és osztályfőnöki órán. Üzemlátogatás: érdeklődés alapján történjen és ne osztályszinten, osztálykirándulások alkalmával. A mentori hálózat 1000-es nagyságrendű, együttműködő iskolákat keresnek, intézményesített hálózat egyelőre nem kell hozzá, használni lehet a korábbi TÁMOP 2.2.2-ben kialakított mentor hálózatot (pályatanácsadók). Van egy másik projekt HH tanulóknak lesz egy új ösztöndíjrendszer, ebbe is beszáll a Kamara. A magyar cégek még nem ismerik fel, hogy a munkaerő képzése az ő érdekük, ahogy ez a német modellben működik már. Készült egy országos szakképzési stratégia az MKIK-nál, azonban ez nagyon elméleti jellegű; a fővárosi és pm-i kamara elkészített egy közép-magyarországi stratégiát (korábbi RFKB, MFKB), amely az MKIK-ba került, ebben már operatív lépések is szerepelnek, továbbá ajánlásokat fogalmaz meg szakképző intézmények és cégek számára. Minden egyes megyei kamara készített ilyen tanulmányt. A szakképzés és KLIK témája is szerepel benne, továbbá az is, hogy mi van a TISZK-ekkel, mi van a pályázataikkal. A TÁMOP 2.2.2-vel kapcsolatos publikus anyagok eljuttatására tett ígéretet Bruckner László, illetve Elek Csaba az MKIK-s stratégia munkaanyagába való betekintés lehetőségét ígérte. KN: Az üzemlátogatások helyett valami olyan alkalom kellene a szakmák megismerésére, ahol alkalom van egy kis elmélyülésre, kipróbálásra is. ECS: Egy ágazat felé érdemes orientálni a gyerekeket, nem egy szakma felé. Ez nem szakmacsoportot jelent, hanem egy új OKJ szerinti ágazatokat. BL: Azok számára, akiknek nincs érdeklődése még egyik ágazat felé sem, azok számára milyen lehetőség van? ECS: Az egyéni tanácsadások megmaradnak. Az a jellemző, hogy a tanulók és szüleik nem rendelkeznek információval. BL: De hogy jutnak el hozzájuk az információk? Forgószínpadszerűen találkozhatnak mindegyik ágazattal? Vagy a legjellemzőbbekkel? ECS: Ez még nem tiszta. Az osztályfőnökön sok múlik. 250 foglalkozás bemutató fog elkészülni, mindegyikre egy rövid változat is. Csoportos és egyéni felmérést egyaránt tervezünk kérdőívekkel, a mentorok által. A folyamat végén javaslat fog készülni a diáknak, hogy melyik információkat nézze meg, de természetesen mindenhez hozzáférhet majd. KA: Egy őszi műhelymunkára meghívhatnánk valakit, aki már jobban látja a fejlesztés részleteit. ECS: Most még a fejlesztési fázisban vagyunk, ősszel már lesz néhány pilot program. Minden kamaránál van egy pályaorientációs munkatárs, aki kapcsolódik ehhez a kiemelt projekthez.
Ősszel konferencia lesz, azon érdemes lesz részt venni. Lehetséges egy konzultációt szervezni a fejlesztőkkel még júliusban. BL: A mentori hálózathoz kapcsolódóan milyen szakmai szervezet fogja a képzést végezni? ECS: A szakmai fenntarthatóság az NMH feladata, de ez pénz kérdése, a forrásoktól függ, hogy a helyi kamarák részt tudnak e venni a fenntartásban. Országos szintű akkor lehet a program, ha tudunk eredményeket felmutatni, még kétévnyi megvalósítási időszak van előttünk, és utána lehet rajta gondolkodni. 2. A német pályaorientációs eszközbemutatása KA: nagyon részletes forgatókönyv készült hozzá egy napon 8 és 13 óra között lezajlik 5 pályaterületet próbálnak ki 6 állomáson (ezt persze még adaptálni kell) kompetencia területeket és érdeklődési köröket vizsgál kiértékelik 1 héten belül 1 állomás 40 perc, 1 feladatcsomag pedig 30 percnyi időt vesz igénybe önreflexiót is tesznek a gyerekek a végén (mennyire tetszett nekik, mennyire érdekelte őket) 2 megfigyelő figyeli őket, 5-6 gyereket figyelnek meg egyszerre feladattípusok: írásos utasítás alapján kétkezi munka, írásban elvégzendő feladatok, szerepjáték változatosak a feladatok, a szituációk a szakképzésre jellemzők illetve a valós munkaszituációkra is hasonlítanak témakörök: műszaki, kézművesség, ügyviteli-üzleti, kereskedelem, egészségügy-szociális, turizmus és vendéglátás BL: Ez egy nulladik pont lehet a TÁMOP 2.2.2-es modellben. KA: Még bármilyen irányban lehet adaptálni ezért még júliusban kellene találkozni valakivel, aki a kiemelt projektben részt vesz FA: A gyakorlatok jók, de azt is le kell mérni, hogy az érdeklődésnek megfelelő szakmára alkalmas-e a tanuló, és ha nem, akkor mire igen. FI: Erre sok módszer van, idő és szándék kérdése. KN: Kész programot kell a pedagógus kezébe adni, ahhoz jól tudja hasznosítani. Fontos elem, hogy a gyereknek saját élménye is legyen ez egyes tevékenységekről, ami alapján dönt, saját magára következtetéseket fogalmaz meg.
BL: Nálunk (NMH) van a 10%-os időkerethez készülő javaslatokat biztosító fejlesztés, és ebbe a fejlesztésbe a jó gyakorlatok közé be lehet tenni ezt a pályaorientációs programot. HÍD és SNI verzióban is el kellene készíteni. FA: Érdemes-e később megismételni-e ezt a mérést? KN: Minden ilyen mérés kétféleképpen használható fel: lehet egy állapot rögzítése vagy ha akarom fejleszteni de egy fejlesztés hatékonyságát ezzel az eszközzel nem lehet lemérni. KA: Az erősségeket kell kihangsúlyozni. FA: És a fejlesztésre szükséges területet is meg kell jelölni 3. A június 27-i pedagógiai műhely eseményei KA: Kb. 20 pedagógus vett részt rajta a Csepel-sziget, a nádudvari és a Nagy-Szivárvány Iskolákból, a program az előre elkészített forgatókönyv alapján zajlott. MD: szubjektív beszámoló: tényleg pedagógusok-e, akik ott ültek? Példa: a gyerekekről úgy beszéltek, hogy fattyú. Előítéletesek: nem csak a roma származásra, hanem a szakmunkás tanuló gyermekekre. Vegyesen voltak köztük közismereti és szakmai tárgyat oktató tanárok. Mindig mindenben a negatívumot figyelték. érzékenyítő tréning GE: Úgy viselkedtek, mint egy szakiskolai osztály Ugyan két külön csoport a fejlesztők meg a gyakorló pedagógusok, vannak közös pontok azok a kapcsolódási lehetőségek és vannak különbségek azok adják a tanulási lehetőségeket. GE: Eredményes lehet, ha egy a roma közösség által kiválasztott személy a kapcsolat/a híd a két társadalmi csoport között. KN: A tanárképzésben nem mérik az előítéletességet, ami egyébként egy torz valóságkép eredményeként jön létre. A multikulturális tanár szak tartalmaz érzékenyítő tréningeket, és a szabadon választott kurzusok között sok roma témájút lehet találni. GE: A német szülők szívesen küldik szakképző intézménybe a gyermekeiket, a lengyel-magyar szülők pedig nem. A német rendszerben átjárhatóság van. A skótoknál pedig együtt indul a szakmai és az akadémiai képzés, amitől egész más lesz a megítélése a szakképzésnek. FI: A specialisták képzése nagyon veszélyes. Nem fog tudni onnan visszajönni, más pályára állni. KN: A pedagógus alkalmassági vizsgák: motivációs levél + szóbeli beszélgetés. Nincs összhang a tanárképzők között sem, hogy milyen lenne a jó alkalmassági vizsga. Szabó Mónikát lehetne meghívni egy alkalomra: multikulturális képzésben dolgozik, csinál tolerancia programot
KA: A probléma kezelésének egyik eszköze lehetne, ha tananyag készülne a roma kultúráról különböző típusú iskolásoknak, hiszen a háttér ismerete segít abban, hogy jobban viszonyuljanak. Pályázatot kellene keresni ehhez. KN: Miért van az, hogy az afro-amerikaiak vannak mindig a hátrányos helyzetűek között? A saját kultúra megtartásának egyik formája, hogy nem illeszkedek a nagytársadalomba. A családi tanácsadó szerep divat lett (ld. média), egyre elfogadottabbá válik, hogy nem baj, hogy ha nekem van egy segítőm, tanácsadóm, támaszom KA: A médiában szinte csak negatív kontextusban jelennek meg a romák, sikeres romákról szóló történetek kellenének és nem csak a hírességekről, hanem a hétköznapi életben sikeres romákról is. KN: Minden beviendő anyagnak nagyon késznek, strukturáltnak kell lennie, és akkor nagyobb valószínűséggel használja a pedagógus, nagyobb valószínűséggel lesz sikeres. KA: A projekt további menete szerint az elkövetkező két hónap az adaptálási folyamaté, a tervek szerint augusztus végén kerül sor a pedagógusok felkészítésére, majd szeptembertől indul a kipróbálás. A szakmai műhely sorozat folytatása ősszel következik.