KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Ikt. sz.: KTVF: 7813-9/2012. Előadó: Kelemen Zoltán Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Tárgy: Ócsa, Széchenyi u.- Székesi u., Ócsa és Alsónémedi 20 kv-os vonalak összekötése - előzetes vizsgálati eljárás H A T Á R O Z A T Az ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft. (1132 Budapest, Váci út 72-74; a továbbiakban: Környezethasználó) megbízásából az Elektromos Műszaki Szolgáltató Kft. (2100 Gödöllő, Repülőtéri út 11; a továbbiakban: Tervező) által benyújtott kérelem és előzetes vizsgálati dokumentáció, valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szerint lefolytatott előzetes vizsgálati eljárás alapján megállapítom, hogy Ócsa, Széchenyi u.- Székesi u., Ócsa és Alsónémedi 20 kv-os vonalak összekötésének jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. A tevékenység a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján kiadott jogerős engedély birtokában kezdhető meg. I. ALAPADATOK: 1. A tervezett tevékenység célja: Ócsa településen a Széchenyi utcában és a Székesi utcában lévő transzformátor állomások 20 kv-os hálózatok végpontján helyezkednek el, így az állomásokat betápláló 20 kv-os hálózatok üzemzavara esetén az állomás és a róluk ellátott fogyasztók ellátása nem biztosított. A biztonságosabb üzemállapot elérése érdekében ezen transzformátor állomásokat 20 kv-os hálózattal össze kell kötni, kialakítva az új üzemállapotot, amely megteremti a többirányú betáplálás lehetőségét. L e v e l e z é s i c í m : 1 4 4 7 B u d a p e s t, P f. : 5 4 1 E - m a i l : k o z e p d u n a v o l g y i @ z o l d h a t o s a g. h u T e l e f o n : 4 7 8-4 4-0 0, T e l e f a x : 4 7 8-4 5-2 0 H o n l a p : h t t p : / / k d v k t v f. z o l d h a t o s a g. h u Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: 9 00 16 00 -ig, péntek: 9 00 12 00 -ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: 9 00 12 00, 13 00 16 00 -ig, péntek: 9 00 12 00 -ig
2. A tervezett létesítmény, tevékenység rövid ismertetése, főbb műszaki adatok: A tervezett létesítmény pontos megnevezése: A tervezett vezeték névleges feszültsége: A 20 kv-os föld feletti szabadvezeték hossza: A 20 kv-os föld feletti szabadvezeték elrendezése: A 20 kv-os föld feletti szabadvezeték anyaga, keresztmetszete: A tervezett biztonsági fokozat: A tartószerkezetek anyaga és magasságuk: Pontos típusuk: Vasoszlopok: Betonoszlop: Föld feletti magasságuk: Vasoszlopok: Betonoszlop: Föld alatti magasságuk: Vasoszlopok: Betonoszlop: Beton mennyisége az alapoknál: V15-2550 vasoszlop: V15-3550 vasoszlop: B12-2800: A tervezett szabadvezeték által elfoglalt területnagysága: Ebből az oszlopok által elfoglalt terület nagysága: A tervezett szabadvezeték biztonsági övezete: 20 kv-os szabadvezeték 22 kv kb. 268 m egysíkú (feszítő oszlop) egysíkú (tartó oszlopok) 3x50 mm 2 BSZV (burkolt szabadvezeték) fokozott biztonságú, kettős felfüggesztés 15 m-es vasoszlopok és 14 m-es betonoszlopok 1 db V15-2550 1 db V15-3550 2 db B14-2800 1 db B14-400 15 m 12 m 0 m (betonalapra rögzítve) 2 m ~8,18 m 3 ~9,61 m 3 ~2x6,21 m 3 összesen: 30,21 m 3 ~572 m 2 ~ 3 m 2 A tervezett vezetéknél a szélső vezetőtől 1,25-1,25 m-re. Tervezett madárvédelem: A benyújtott dokumentáció szerint a középfeszültségű vezeték építése során burkolt szabadvezetéket, valamint az oszlopok fejszerkezeteinek madárvédelmi szempontú kialakítását tervezik. II. KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK Táj- és természetvédelmi szempontból: 1. A tárgyban nevezett szabadvezeték hálózat építése során a föld feletti létesítményeket madárvédelmi szempontból teljesen biztonságossá kell tenni, vagyis kizárólag burkolt szigetelt vezeték alkalmazható. A létesítményekre leszálló esetleg fészkelő madarakat sérülés és/vagy áramütés nem érheti. 2. Amennyiben alkalmaznak leesésgátlókat, azokat szigetelni kell. 2
3. A nem szigetelhető oszlopkapcsolók felett madárkiülőket kell kialakítani. A madárkiülők szélessége és magassága úgy határozandó meg, hogy azon ülve, onnan felrepülve, egy 2 méter szárnyfesztávolságú madár a szigeteletlen vezetékeket ne érinthesse. 4. A tervezett oszloptranszformátoron és oszlopkapcsolón minden vezetékátkötést burkolni kell. Az OTR állomás készülékei a szabadvezeték csatlakozási oldalán szükséges kialakítani, oly módon, hogy alulról kapcsolódjanak a szabadvezetékhez. A szigetelőláncok hossza legalább 60 cm legyen. 5. A munkálatok során kizárólag a meglévő utak használhatóak felvonuló útvonalnak. A munkálatok nem károsíthatnak, pusztíthatnak fokozottan védett vagy védett állat- és növényfajt. Hulladékgazdálkodási szempontból: 1. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben foglaltaknak megfelelően a tevékenységet a hulladékképződés megelőzésével, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladék hasznosításával, környezetkímélő ártalmatlanításával kell végezni. 2. A kivitelezés során keletkező hulladékot a környezet veszélyeztetését kizáró szelektív módon kell gyűjteni, és további kezelésre csak hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezetnek szabad átadni. 3. A keletkező hulladékok nyilvántartása és az adatszolgáltatás a vonatkozó jogszabály előírása szerint végzendő. 4. A transzformátorok üzemeltetése során a poliklórozott bifenilek, a poliklórozott terfenilek és az azokat tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályairól szóló 5/2001. (II. 23.) KöM rendelet előírásait be kell tartani. III. SZAKHATÓSÁGI ELŐÍRÁSOK: Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve: A szakhatóság kikötés nélkül járult hozzá a beruházáshoz. Ócsa Város Önkormányzatának Jegyzője: A tevékenység során az egyes környezeti elemekre vonatkozó, a hatályos jogszabályokban rögzített határértékeket és előírásokat maradéktalanul be kell tartani, tekintettel Ócsa Város Önkormányzatának 16/2004. (XII2.) ÖK rendeletének VII. fejezetében rögzített környezetvédelmi szabályaira is. IV. EGYÉB ELŐÍRÁSOK Megállapítom, hogy az igazgatási szolgáltatási díj mértéke jelen eljárásban 250 000 Ft, azaz kettőszázötvenezer forint, amelyet a Környezethasználó megfizetett. E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez (a továbbiakban: 3
Felügyelőség) négy példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség. A fellebbezési eljárás díja 125 000 Ft, azaz egyszázhuszonötezer forint, amelyet a Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01711806-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. I N D O K O L Á S A Környezethasználó megbízásából a Tervező előzetes vizsgálati eljárást kezdeményezett az Ócsa, Széchenyi u.- Székesi u., Ócsa és Alsónémedi 20 kv-os vonalak összekötése című előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtásával. A Felügyelőség megállapította, hogy a tervezett tevékenység a Rendelet 3. számú mellékletének 76. pontjában szerepel, azaz az eljáró hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység. A Környezethasználó a 250 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat lerótta. A Felügyelőség a Rendelet szerinti előzetes vizsgálati eljárást 2012. január 10. napján megindította, melyről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. (3) bekezdés b) pontja alapján az ismert ügyfeleket értesítette. A fentiekkel egyidejűleg a Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése alapján elektronikus úton értesítette a központi elektronikus szolgáltató rendszerben regisztrált, a tárgyi területen illetékes érdekvédelmi és társadalmi szervezeteket. A Felügyelőség a kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtását követően, a Rendelet 3. (3) és (4) bekezdései, valamint a Ket. 29. (6) bekezdése értelmében az eljárás megindításáról szóló értesítésével egyidejűleg a hivatalában, a honlapján és a központi rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzétette az eljárásról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat közhírré tétel céljából megküldte az eljárással érintett Ócsa Város Önkormányzat Jegyzőjének. Ócsa Város Önkormányzatának Jegyzője 134-15/2012. számú levelében tájékoztatta a Felügyelőséget arról, hogy a tervezett fejlesztés előzetes vizsgálati eljárásának megindításáról szóló közlemény kifüggesztése megtörtént. Az üggyel kapcsolatban az érintett nyilvánosság részéről észrevétel nem érkezett. A Felügyelőséghez a Rendelet 3. (3) bekezdésének d) pontjában megjelölt időponton belül az érintett nyilvánosság részéről észrevétel nem érkezett. A Felügyelőség figyelemmel a Ket. 44. (1) bekezdésében foglaltakra megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet) 32/A. (1) bekezdése és 4. számú melléklete alapján az ügyben érdekelt szakhatóságokat. 4
Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve V-R-021/02099-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában kikötés nélkül hozzájárult a beruházáshoz. A szakhatóság környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartotta szükségesnek. A szakhatóság állásfoglalását a következőkre alapozta: A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség KTVF: 7813-3/2012. számú és Hatóságunknál 2012. február 7-én érkeztetett megkeresésében szakhatósági állásfoglalásomat kérte az Ócsa, Széchenyi utca - Székesi utca, Ócsa és Alsónémedi 20 kv-os vonalak összekötésére vonatkozó előzetes vizsgálati eljáráshoz. A megkereséshez csatolt, Dual-Plan Mérnökiroda Kft. (2131 Göd, Luther Márton u. 6/A.) által DP-11/30 munkaszámon összeállított dokumentációt áttanulmányoztam, és a következőket állapítottam meg: Ócsa településen a Széchenyi utcában és a Székesi utcában lévő transzformátor állomások a 20 kv-os hálózatok végpontjain helyezkednek el, így az állomásokat tápláló 20 kv-os hálózatok üzemzavara esetén az állomás és a róluk ellátott fogyasztók ellátása nem biztosítható. A tervezett módosítás során a transzformátor állomásokat 20 kv-os hálózattal kötik össze, amely megteremti a többirányú betáplálás lehetőségét. Az átépítés során 286 fm nyomvonalhosszban új 20 kv-os burkolt szabadvezeték hálózatot, illetve 110 fm nyomvonalhosszban új 20 kv-os földkábel hálózatot létesítenek, de a beruházáshoz kapcsolódóan új 0,4 kv-os szigetelt hálózat és 1 kv-os földkábel hálózat is létesül. A rendelkezésre álló dokumentációt a hatáskörömbe utalt kérdések tekintetében elbírálva megállapítottam továbbá, hogy az eljárás során a tevékenység környezetvédelmi engedélyezését kizáró ok nem merült fel, az új 20 kv-os hálózat létesítése közegészségügyi érdeket nem sért, ezért szakhatósági hozzájárulásomat megadtam. A beruházás környezetvédelmi engedélyezéséhez hatástanulmány készítését nem tartom szükségesnek. Az önálló jogorvoslat lehetőségét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. (9) bekezdése zárja ki. Szakhatósági állásfoglalásomat az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 10. (1) bekezdésében biztosított hatósági jogkörömben, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdése és a 4. számú melléklete szerinti hatáskörömben, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. (3) bekezdésében meghatározott illetékességem alapján alakítottam ki. Ócsa Város Önkormányzatának Jegyzője 930-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában kikötéssel járult hozzá a beruházáshoz. A szakhatóság környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartotta szükségesnek. A szakhatóság állásfoglalását a következőkre alapozta: A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hivatkozásban jelzett ügyiratszámú megkeresésében szakhatósági állásfoglalást kért Hatóságomtól. 5
A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. számú melléklet 4. sor szerint: a bevonás és közreműködés feltétele: ha a tevékenység következtében az a környezeti elem, vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörébe tartozik, azt érinti vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály a feladat- és hatáskörébe utalja; a szakkérdés: a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően; az első fokon eljáró szakhatóság: érintett települési önkormányzat jegyzője. A szakhatósági állásfoglalás rendelkező részében tett feltétel adásának lehetőségét a Ket. 44. (6) b) pontja biztosítja. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. (7) bekezdés szerint a kormány rendeletben állapítja meg a települési önkormányzat polgármesterének és jegyzőjének részletes környezetvédelmi és államigazgatási hatáskörét. Ócsa Városának nincs helyi önkormányzati, önálló rendelete a környezet védelmével kapcsolatban. A környezet védelmével kapcsolatos előírásokat Ócsa Város Önkormányzatának 16/2004. (XII2.) ÖK rendeletének VII. fejezete tartalmazza. Említett előírások betartását rendelkezésem feltételeként előírtam. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. 57. (1) szerint a természetvédelmi igazgatás feladatait e törvény és más jogszabályok rendelkezési alapján a miniszter, az államigazgatási szervek, valamint a jegyző, a fővárosban a főjegyző látják el. Azokat az ügytípusokat, amelyekben a települési jegyző természetvédelmi hatóságként jár el a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 15. és 16. állapítja meg. Eszerint helyi jelentőségű védett természeti terület esetén jár el a jegyző természetvédelmi hatóságként a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben meghatározott ügyekben. Tárgyi ingatlan nem áll helyi védettség alatt. A közvetlen jogorvoslat lehetőségét a Ket. 44. (9) bekezdés alapján zártam ki. Környezetvédelmi és természetvédelmi hatásköröm és illetékességem a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 21. (1) bekezdés b) pontja biztosítja. * A Felügyelőség a dokumentáció elbírálása során figyelembe vette a Rendelet 5. számú mellékletében foglaltak szerint, a terület igénybevételének nagyságát (beleértve a kapcsolódó műveletek, létesítmények területigényét is), a más természeti erőforrás igénybevételének, illetve használata korlátozásának nagyságát, a tevékenység kapacitásának vagy más méretjellemzőjének nagyságát, a tevékenység telepítése, megvalósítása és felhagyása során keletkező hulladék mennyiségét, veszélyességét, kezelhetőségét, a környezetterhelés nagyságát, jelentőségét, a baleset, üzemzavar kockázatának mértékét (különös tekintettel a felhasznált anyagokra és az alkalmazott technológiára), valamint a vonzerőt más jelentős környezeti hatású tevékenységek, létesítmények létesítésére a telepítési hely szomszédságában. Mindezek alapján az egyes környezeti elemekre és a beruházás egyes környezeti hatásaira vonatkozóan - a rendelkező részben előírásként rögzítetteken túl - a következők szerinti értékelést tette a Felügyelőség: Vízvédelmi szempontból: A tervezési terület szennyeződés-érzékenységi besorolása a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. (3) bekezdése alapján a felszín alatti víz 6
állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint a felszín alatti vizek állapota szempontjából fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület. A kiviteli munkák az oszlopalapok környezetében elhanyagolhatóak, lokális jellegűek, a felszín alatti vizek minőségére érdemi hatással nincsenek. A tervezett tevékenység, bontás és vezeték építése, üzemeltetése vízhasználatot nem igényel, szennyvíz nem keletkezik. A terület vízgazdálkodására nincs hatással. A tervezett létesítmény építésével, üzemeltetésével, esetleges felhagyásával kapcsolatban a felszíni vizek állapotának veszélyeztetése nem várható. Felszíni vízvédelmi szempontból külön előírás nem szükséges. A tervezett beruházás során a talajt érő átmeneti károsodás kisebb rekultivációval és a növényzet regenerálódási képességével várhatóan rövid időn belül megszűnik. Levegő- és zajvédelmi szempontból: A tervezett távvezeték telepítésének időszakában a légszennyező anyag kibocsátását döntően a területen dolgozó munkagépek, és a területre érkező szállítójárművek belső égésű motorjaiból távozó füstgáz jelenti. A területen az alapok kiásása során szilárd anyag (por) kerül a környezeti levegőbe. A telepítés során, a területen mozgó gépjárművek légszennyezése a háttérszennyezést kimutathatóan nem változtatja meg. A tervezett távvezeték üzemelése semmiféle légszennyező anyag kibocsátással nem jár. A tervezési területen végzett tevékenységből származó légszennyező anyag kibocsátás nem okoz határértéket meghaladó légszennyezettséget, bejelentés köteles légszennyező pontforrás nem létesül, ezért az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozatban a hatályos jogszabályokban meghatározott levegőtisztaság-védelmi előírásokon túlmenő külön előírás nem indokolt. A távvezeték létesítésének időszakában a munkagépek okoznak időszakos környezeti zajhatást. A telepítéshez kapcsolódó munkákat kizárólag a nappali időszakban végzik. A légvezeték üzemeltetése környezeti zajhatással nem jár. A tervezett tevékenység zaj- és rezgésvédelmi hatásterülete csak az egyes oszlopok szűk környezetére korlátozódik, védendő területet vagy létesítményt nem érint. A vezetéképítés korlátozott időtartamú zajhatását kivéve zajvédelmi szempontból nem minősül jelentős környezethasználatnak. Hulladékgazdálkodási szempontból: A létesítés során elsősorban papír, műanyag és fa csomagolási hulladékok, kommunális hulladékok, eseti jelleggel veszélyes hulladékok, olajjal szennyezett törlőkendők, festék- és lakkhulladékok, fémhulladékok, kábel hulladékok keletkezésével kell számolni. Az építés során a keletkező hulladékokat fajta szerint szelektíven gyűjtik, hulladék a helyszínen nem marad. Az üzemelés során a javítási, karbantartási feladatokat szakszerviz fogja végezni. A felhagyás során elsősorban bontásból származó beton hulladékok, valamint fém és egyéb elektromos hulladékok keletkezése várható, melyek gyűjtéséről, további kezeléséről a környezethasználó gondoskodik. A Felügyelőség hulladékgazdálkodási előírásait a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet és a poliklórozott bifenilek és a poliklórozott terfenilek és az azokat tartalmazó 7
berendezések kezelésének részletes szabályairól szóló 5/2001. (II. 23.) KöM rendelet alapján tette. Táj- és természetvédelem: A beruházással érintet terület országos jelentőségű védett, vagy védelemre tervezett természeti területet és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 23. (2) bekezdés alapján ex lege védett természeti területet nem érint. Továbbá aberuházás területe az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet által meghatározott Natura 2000 hálózat területének nem része és az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben lehatárolt országos ökológiai hálózat övezetét nem érinti. Az oszlopok létesítése a gallyazási és bokorirtási munkákon kívül nem jár a természetes növénytakaró károsodásával, az állatvilág számára a telepítési munkálatok átmeneti zavarást jelentenek. Egy távvezeték mindig hangsúlyos tájképi elemként jelenik meg, de a vizsgált terület jelenlegi létesítményei mellett a beruházás a természetes táj képét nem fogja olyan mértékben megváltoztatni, amely a létesítést kizárná. Ennek megfelelően a környezeti hatásvizsgálat előírása nem szükséges. A Tvt. 17. (1) bekezdésének megfelelően a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek, és területek kíméletével kell végezni. A Tvt. 43. (1) bekezdése értelmében tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. A létesíteni kívánt nyomvonalon védett madárfajok előfordulnak, ezért a Tvt. 7. (5) bekezdése szerint elektromosenergia-szállító légvezetékek létesítésekor, valamint középfeszültségű szabad légvezeték teljes szakaszhosszra kiterjedő felújításakor olyan műszaki megoldásokat kell alkalmazni, amelyek a vadon élő madarakat nem veszélyeztetik, az előzetes dokumentációban, valamint a táj- és természetvédelmi előírásban foglaltaknak megfelelően a madarak áramütés elleni védeleméről gondoskodni kell. A burkolt vezeték és szigetelő elemek alkalmazása garantálja az áramütés elleni védelmet. A dokumentáció szerinti létesítés az előírások betartásával természetvédelmi érdekeket nem sért. * A dokumentációban nem került megjelölve, elkülönítve ismertetésre olyan adat, amely a Rendelet 4. számú melléklet 3. b) pontja szerint államtitoknak, szolgálati titoknak minősül, vagy amely a Környezethasználó szerint üzleti titkot képez. A Felügyelőség az eljárása során vizsgálta a Rendelet, illetve annak 5. számú melléklete alapján a telepítési hely és a feltételezhető hatásterületek érzékenységét, valamint a várható környezeti hatások jellemzőit. Összességében az eljárásba bevont szakhatóságok, valamint a Felügyelőség szakértői az előzetes vizsgálat során a tervezett tevékenységgel kapcsolatban kizáró okot nem találtak, a környezetre gyakorolt hatást nem ítélték jelentősnek, így környezeti hatásvizsgálat elvégzését nem tartották szükségesnek. 8
A Felügyelőség megállapította, hogy a tevékenységgel kapcsolatban országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás bekövetkezése nem feltételezhető. A fentiekre tekintettel a Felügyelőség a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 71. (1) bekezdés a) pontja, valamint a 67. (2) bekezdése, a Rendelet 5. (2) bekezdés a) és ac) pontja értelmében - a Ket. 71. (1) bekezdésére és 72. (1) bekezdésére figyelemmel - a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. A tervezett villamosenergia-hálózat kiépítéséhez vezetékjogi engedély szükséges. A vezetékjogi engedélyezési eljárás lefolytatására a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal területileg illetékes területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatósága rendelkezik hatáskörrel. Felhívom a figyelmet, hogy jelen határozat az I. pontban foglalt alapadatokkal meghatározott létesítmény továbbtervezésére jogosít. Amennyiben a tervezés, a megvalósítás során, vagy azt követően bármikor a tevékenység módosítását, bővítését tervezik, erről szóló részletes leírással kell megkeresni a Felügyelőséget annak megállapítására, hogy a változtatás milyen engedélyezési kötelezettséget von maga után. Tájékoztatom, hogy jelen határozatot a Felügyelőség a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet alapján hatósági nyilvántartásba veszi. A dokumentációban nem került megjelölve, elkülönítve ismertetésre olyan adat, amely a Rendelet 4. számú melléklet 3. b) pontja szerint államtitoknak, szolgálati titoknak minősül, vagy amely a Környezethasználó szerint üzleti titkot képez. Az eljárás során közreműködő szakhatóságok állásfoglalását és azok indokolását a Ket. 72. (1) bekezdése db) és ed) pontjai alapján foglaltam a határozatba. A szakhatóság állásfoglalása ellen a Ket. 44. (9) bekezdése alapján önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A határozatot a Felügyelőség a Kvtv. 71. (3) bekezdése és a Ket. 80. (4) bekezdése alapján a hivatalában, a honlapján (http://kdvktvf.zoldhatosag.hu) és a központi elektronikus rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzéteszi. A Felügyelőség a Rendelet 5. (6) bekezdése alapján jelen határozatot megküldi az eljárásban részt vett Ócsa Város Önkormányzat Jegyzőjének, aki köteles legkésőbb nyolc napon belül gondoskodni jelen határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről. A jegyző a határozat közzétételét követő öt napon belül tájékoztatja a Felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. A határozat elleni fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. (1) bekezdése biztosítja az ügyfél számára. A fellebbezési határidőről a Ket. 99. (1) bekezdése rendelkezik. A Felügyelőség az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet) 1. számú mellékletének I/49. pontja alapján állapította meg. A fellebbezési eljárás díjának mértékét a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. (4) bekezdése írja elő. 9
A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg. A 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdésére figyelemmel jelen eljárás során hozott határozat egy példányát a Felügyelőség az illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság részére is megküldi. Felhívom a Környezethasználót arra, hogy a döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilatkozzon, hogy a Felügyelőségre benyújtott és az eljárás lezárása után az irattári példányon felül fennmaradó tervdokumentációkra igényt tart-e. Tájékoztatom, hogy a Felügyelőség azok tárolásáról a jogerőt követő 30 napon túl nem gondoskodik, ezt követően megsemmisítésre kerülnek. Amennyiben a Környezethasználó bejelenti a tervdokumentáció iránti igényét, úgy a Felügyelőség Ügyfélszolgálatán (Zöld Pont Iroda; 1072 Budapest, Nagy Diófa utca 11.) veheti át azt (azokat) egy előzőleg egyeztetett időpontban. Jelen határozat fellebbezés hiányában a fellebbezési határidő leteltét követő napon külön értesítés nélkül, a törvény erejénél fogva jogerőre emelkedik a Ket. 128. (1) bekezdés a) pontja alapján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A Ket. 78. (10) bekezdése alapján a hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény időben utolsóként történt kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Budapest, 2012. március 19. Dolla Eszter igazgató (s. k.) 10