KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

Átírás

1 KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: /2011. Tárgy: Gyömrő, Kastélydomb lakópark villamos energia ellátása, 20 kv-os szabadvezeték, földkábel, BHTR állomás és 0,4 kv-os földkábel hálózat létesítése; előzetes vizsgálat lefolytatása Előadó: Kelemen Zoltán Hiv. szám: T-055/11 H A T Á R O Z A T Az ÉMÁSZ Hálózati Kft. (1203 Budapest, Csepeli átjáró 1-3; a továbbiakban: Környezethasználó) megbízásából eljáró Erve-Plan Bt. (1035 Budapest, Kórház u. 25. V. em. 14; továbbiakban: Tervező) kérelmére lefolytatott előzetes vizsgálat után megállapítom, hogy Gyömrő, Kastélydomb lakópark villamos energia ellátásának jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. A tevékenység a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján kiadott jogerős engedély birtokában kezdhető meg. I. A TEVÉKENYSÉGET JELLEMZŐ ADATOK Tervezett létesítmény, tevékenység rövid ismertetése: A beruházás célja Gyömrő külterületén, a Kastélydomb lakópark villamos energiával történő ellátása. A tervezési területen haladó ELMŰ 20 kv-os szabadvezetékéről egy új 20 kv-os szabadvezeték hálózat létesül, melynek végén létesítendő 20 kv-os földkábel leágazás után lesz elhelyezve a tervezett BHTR állomás. A lakópark fogyasztóinak ellátását a BHTR állomás földkábeles kisfeszültségű hálózata fogja biztosítani. A terület jelenleg belterületbe vonás, illetve további megosztás alatt áll. Gyömrőről Péteri felé a Bajcsy Zs. utcán kifelé haladva a 3111 sz. út elhalad a villamosítandó terület 2 oldala mellett. Az elágazás mellett futó meglévő 20 kv-os szabadvezetékről új L e v e l e z é s i c í m : B u d a p e s t, P f. : E - m a i l : k o z e p d u n a v o l g y z o l d h a t o s a g. h u T e l e f o n : , T e l e f a x : H o n l a p : h t t p : / / k d v k t v f. z o l d h a t o s a g. h u Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: ig, péntek: ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: , ig, péntek: ig

2 szabadvezetékes leágazás létesül a 3111 sz. út mentén a területre bevezető út kereszteződéséig (0131 és 0122 hrsz.) kb. 225 m hosszban. A vezeték típusa AASC 3 95 mm 2, a fejszerkezet egysíkú elrendezésű. Innen az oszlopról új, NA2XS2Y mm 2 típusú 20 kv-os földkábel indul a terület belseje felé a 0121/64 hrsz.-ú út mentén, melynek hossza kb. 190 m. A tervezett kábel a 3111 sz. közlekedési utat a kmsz.-ben keresztezi. A terület súlypontjában új BHTR állomás (20/630 tip. 250 kva tr. gép) telepítése szükséges. Az állomásból indítandó a későbbiekben kialakítandó utcákon vezetendő 1-1db NAYY-O tip. földkábel, melyek a terület ellátását hivatottak szolgálni. A 0,4 kv-os hálózat nyomvonala hozzávetőlegesen 1450 m. II. FIGYELEMBE VEENDŐ SZEMPONTOK AZ ENGEDÉLYES TERVEK KÉSZÍTÉSEKOR: Táj- és természetvédelmi szempontból: - A tárgyban nevezett szabadvezeték hálózat építése során a föld feletti létesítményeket madárvédelmi szempontból teljesen biztonságossá kell tenni, vagyis olyan műszaki megoldást kell találni, hogy a létesítményekre leszálló esetleg fészkelő madarakat sérülés és/vagy áramütés ne érje. - A tervezett oszloptranszformátoron és oszlopkapcsolón minden vezetékátkötést burkolni kell. Az OTR állomás készülékei a szabadvezeték csatlakozási oldalán legyenek, és alulról csatlakozzon a szabadvezetékhez. A szigetelőláncok hossza legalább 60 cm legyen. - A nem szigetelhető oszlopkapcsolók felett madárkiülőket kell kialakítani. A madárkiülők szélessége és magassága úgy határozandó meg, hogy azon ülve, onnan felrepülve, egy 2 méter szárnyfesztávolságú madár a szigeteletlen vezetékeket ne érinthesse. - A munkálatok során kizárólag a meglévő utak használhatóak felvonuló útvonalnak. A munkálatok nem károsíthatnak, pusztíthatnak fokozottan védett vagy védett állat- és növényfajt. III. AZ ELŐZETES VIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ ALAPJÁN ELŐRE LÁTHATÓ FELTÉTELEK: Hulladékgazdálkodási szempontból: - A hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvényben foglaltaknak megfelelően a tevékenységet a hulladékképződés megelőzésével, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladék hasznosításával, környezetkímélő ártalmatlanításával kell végezni. - A kivitelezés során keletkező hulladékot a környezet veszélyeztetését kizáró szelektív módon kell gyűjteni, és további kezelésre csak hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezetnek szabad átadni. - A keletkező hulladékok nyilvántartása és az adatszolgáltatás a vonatkozó jogszabály előírása szerint végzendő. - A transzformátor telepítése és üzemeltetése során a poliklórozott bifenilek, a poliklórozott terfenilek és az azokat tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályairól szóló 5/2001. (II. 23.) KöM rendelet előírásait be kell tartani. IV. 2

3 SZAKHATÓSÁGI ELŐÍRÁSOK: Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve: - A szakhatóság kikötés nélkül járult hozzá a beruházáshoz. Egyidejűleg megállapítom, hogy jelen eljárásban az igazgatási szolgáltatási díj mértéke Ft, melyet a Környezethasználó lerótta. Jelen döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez (a továbbiakban: Felügyelőség) három példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési eljárás díja Ft, amit a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett számú előirányzatfelhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. A befizetést igazoló bizonylatot (vagy annak másolatát) a fellebbezéshez kell csatolni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség. I N D O K O L Á S Környezethasználó megbízásából a Tervező előzetes vizsgálati eljárást kezdeményezett a Gyömrő, Kastélydomb lakópark villamos energia ellátása, 20 kv-os szabadvezeték, földkábel, BHTR állomás és 0,4 kv-os földkábel hálózat létesítése, előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtásával. A Felügyelőség megállapította, hogy a tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: Rendelet] 3. számú mellékletének 75. pontjában szerepel, azaz az eljáró hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység. A Környezethasználó a Ft igazgatási szolgáltatási díjat lerótta. A Felügyelőség megállapította, hogy a tevékenységgel kapcsolatban országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás bekövetkezése nem feltételezhető. A Felügyelőség a kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtását követően a Rendelet 3. (3) és (4) bekezdése értelmében - az eljárás megindításáról szóló értesítésével egyidejűleg - a hivatalában és a honlapján közzétette az eljárásról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat - közhírré tétel céljából - megküldte a tervezett tevékenység telepítési helye szerinti Gyömrő Város Önkormányzata Jegyzőjének. A Felügyelőség figyelemmel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. (1) és (2) bekezdéseiben foglaltakra megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdése és a 4. számú melléklete alapján az ügyben érdekelt szakhatóságot. A Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve /2011. számú szakhatósági állásfoglalásában kikötés nélkül hozzájárult a beruházáshoz. A szakhatóság hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartotta szükségesnek. 3

4 A szakhatóság állásfoglalását a következőkre alapozta: A hatáskörömbe utalt szakkérdések tekintetében elbírálva megállapítottam, hogy a 20 kv-os szabadvezeték, földkábel és BHTR állomás létesítése közegészségügyi érdeket nem sért, ezért a szakhatósági hozzájárulásomat megadtam. Szakhatósági állásfoglalásomat az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló évi XI. törvény 10. (1) bekezdésében biztosított jogkörömben, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdése és a 4. számú melléklete szerinti hatáskörömben, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. (3) bekezdésben meghatározott illetékességemben eljárva adtam meg. Gyömrő Város Polgármesteri Hivatala /2011. számú levelében tájékoztatta a Felügyelőséget a közhírré tétel időpontjáról, helyéről, valamint a vonatkozó iratokba való betekintési lehetőség módjáról. A Felügyelőséghez a Rendelet 3. (3) bekezdésének d) pontjában megjelölt időponton belül az érintett nyilvánosság részéről észrevétel nem érkezett. A Felügyelőség a dokumentáció elbírálása során figyelembe vette a Rendelet 5. számú mellékletében foglaltak szerint, a terület igénybevételének nagyságát (beleértve a kapcsolódó műveletek, létesítmények területigényét is), a más természeti erőforrás igénybevételének, illetve használata korlátozásának nagyságát, a tevékenység kapacitásának vagy más méretjellemzőjének nagyságát, a tevékenység telepítése, megvalósítása és felhagyása során keletkező hulladék mennyiségét, veszélyességét, kezelhetőségét, a környezetterhelés nagyságát, jelentőségét, a baleset, üzemzavar kockázatának mértékét (különös tekintettel a felhasznált anyagokra és az alkalmazott technológiára), valamint a vonzerőt más jelentős környezeti hatású tevékenységek, létesítmények létesítésére a telepítési hely szomszédságában. Mindezek alapján az egyes környezeti elemekre és a beruházás egyes környezeti hatásaira vonatkozóan - a rendelkező részben előírásként rögzítetteken túl - a következők szerinti értékelést tette a Felügyelőség: Vízvédelmi szempontból: A tervezési terület szennyeződés-érzékenységi besorolása a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. (3) bekezdése alapján a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint a felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny terület. A kiviteli munkák az oszlopalapok környezetében elhanyagolhatóak, lokális jellegűek, a felszín alatti vizek minőségére érdemi hatással nincsenek. A tervezett tevékenység, bontás és vezeték építése, üzemeltetése vízhasználatot nem igényel, szennyvíz nem keletkezik. A terület vízgazdálkodására nincs hatással. A tervezett létesítmény építésével, üzemeltetésével, esetleges felhagyásával kapcsolatban a felszíni vizek állapotának veszélyeztetése nem várható. Felszíni vízvédelmi szempontból külön előírás nem szükséges. 4

5 A tervezett beruházás során a talajt érő átmeneti károsodás kisebb rekultivációval és a növényzet regenerálódási képességével várhatóan rövid időn belül megszűnik. Levegő és zajvédelmi szempontból: A tervezett távvezeték telepítésének időszakában a légszennyező anyag kibocsátását döntően a területen dolgozó munkagépek, és a területre érkező szállítójárművek belső égésű motorjaiból távozó füstgáz jelenti. A területen az alapok kiásása során szilárd anyag (por) kerül a környezeti levegőbe. A telepítés során, a területen mozgó gépjárművek légszennyezése a háttérszennyezést kimutathatóan nem változtatja meg. A tervezett távvezeték üzemelése semmiféle légszennyező anyag kibocsátással nem jár. A tervezési területen végzett tevékenységből származó légszennyező anyag kibocsátás nem okoz határértéket meghaladó légszennyezettséget, bejelentés köteles légszennyező pontforrás nem létesül, ezért az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozatban a hatályos jogszabályokban meghatározott levegőtisztaság-védelmi előírásokon túlmenő külön előírás nem indokolt. A távvezeték létesítésének időszakában a munkagépek okoznak időszakos környezeti zajhatást. A telepítéshez kapcsolódó munkákat kizárólag a nappali időszakban végzik. A légvezeték üzemeltetése környezeti zajhatással nem jár. A tervezett tevékenység zaj- és rezgésvédelmi hatásterülete csak az egyes oszlopok szűk környezetére korlátozódik, védendő területet vagy létesítményt nem érint. A vezetéképítés korlátozott időtartamú zajhatását kivéve zajvédelmi szempontból nem minősül jelentős környezethasználatnak. Hulladékgazdálkodási szempontból: A létesítés során elsősorban papír, műanyag és fa csomagolási hulladékok, kommunális hulladékok, eseti jelleggel veszélyes hulladékok, olajjal szennyezett törlőkendők, festék- és lakkhulladékok, fémhulladékok, kábel hulladékok keletkezésével kell számolni. Az építés során a keletkező hulladékokat fajta szerint szelektíven gyűjtik, hulladék a helyszínen nem marad. Az üzemelés során a javítási, karbantartási feladatokat szakszerviz fogja végezni. A felhagyás során elsősorban bontásból származó beton hulladékok, valamint fém és egyéb elektromos hulladékok keletkezése várható, melyek gyűjtéséről, további kezeléséről a környezethasználó gondoskodik. A Felügyelőség hulladékgazdálkodási előírásait a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény, a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet és a poliklórozott bifenilek és a poliklórozott terfenilek és az azokat tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályairól szóló 5/2001. (II. 23.) KöM rendelet alapján tette. Táj- és természetvédelem: A távvezeték nyomvonala országos jelentőségű védett, vagy védelemre tervezett természeti területet és a természet védelméről szóló évi LIII. törvény 23. (2) bekezdés alapján ex lege védett természeti területet, illetve természeti értéket nem érint. Továbbá az ingatlan az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Kormányrendelet és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet által meghatározott Natura 2000 hálózat területének nem része és az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvényben lehatárolt országos ökológiai hálózat övezetét nem érinti. 5

6 Az oszlopok létesítése nem jár a természetes növénytakaró károsodásával, az állatvilág számára a telepítési munkálatok átmeneti zavarást jelentek a területen, de mivel a környék élővilágának a telepítési terület csupán alternatív táplálékbázisa, a fauna tartós károsodásával nem kell számolni. Egy távvezeték mindig hangsúlyos tájképi elemként jelenik meg, de a vizsgált terület jelenlegi létesítményei mellett a beruházás a természetes táj képét nem fogja olyan mértékben megváltoztatni, amely a létesítést kizárná. Ennek megfelelően a környezeti hatásvizsgálat előírása nem szükséges. A Tvt. 17. (1) bekezdésének megfelelően a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek, és területek kíméletével kell végezni. A létesíteni kívánt nyomvonalon védett madárfajok előfordulnak, ezért a Tvt. 7. (5) bekezdése szerint (elektromosenergia-szállító légvezetékek létesítésekor, valamint középfeszültségű szabad légvezeték teljes szakaszhosszra kiterjedő felújításakor olyan műszaki megoldásokat kell alkalmazni, amelyek a vadon élő madarakat nem veszélyeztetik), az előzetes dokumentációban, valamint a természetvédelmi előírásban foglaltaknak megfelelően a madarak áramütés elleni védeleméről gondoskodni kell. A burkolt vezeték és szigetelő elemek alkalmazása garantálja az áramütés elleni védelmet. A dokumentáció szerinti létesítés az előírások betartásával természetvédelmi érdekeket nem sért. * A fentiek alapján a Felügyelőség a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 67. (2) bekezdése és a Rendelet 5. (2) bekezdés dc) pontja értelmében - a Ket. 71. (1) és 72. (1) bekezdéseire figyelemmel - a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. A tervezett villamos energia-hálózat kiépítéséhez vezetékjogi engedély szükséges. A vezetékjogi engedélyezési eljárás lefolytatására a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal területileg illetékes területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatósága rendelkezik hatáskörrel. A termőföld más célú hasznosítására irányuló engedélyezi eljárás lefolytatására az illetékes körzeti földhivatal, az erdőterület rendeltetésszerű használatot akadályozó igénybevételi engedélyezési eljárás lefolytatására az illetékes megyei kormányhivatal erdészeti igazgatósága rendelkezik hatáskörrel. A dokumentációban nem került - megjelölve, elkülönítve - ismertetésre olyan adat, amely a Rendelet 4. számú melléklet 3. b) pontja szerint államtitoknak, szolgálati titoknak minősül, vagy amely a Környezethasználó szerint üzleti titkot képez. A tevékenység során bekövetkező rendkívüli eseményről telefonon azonnal, írásban 24 órán belül a Felügyelőséget értesíteni kell. Felhívom a figyelmet, hogy jelen határozat az I. pontban foglalt alapadatokkal meghatározott létesítmény továbbtervezésére jogosít. Amennyiben a tervezés, a megvalósítás során, vagy azt követően bármikor a tevékenység módosítását, bővítését tervezik, az erről szóló részletes leírással meg kell keresni a Felügyelőséget annak megállapítására, hogy a változtatás milyen engedélyezési kötelezettséget von maga után. 6

7 * A határozatot a Felügyelőség a Kvt. 71. (3) bekezdése értelmében a hivatalában és a honlapján közzéteszi, továbbá a Rendelet 5. (6) bekezdése alapján megküldi az eljárásban részt vett önkormányzat jegyzőjének, aki köteles a határozat kézhezvételét követő nyolc napon belül gondoskodni a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről. A jegyző a határozat közzétételét követő öt napon belül tájékoztatja a Felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. Felhívom a Tervezőt arra, hogy a Felügyelőségre benyújtott és az eljárás lezárása után az irattári példányon felül fennmaradó tervdokumentációkkal kapcsolatban a döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy arra igényt tart-e. Tájékoztatom, hogy a Felügyelőség azok tárolásáról a jogerőt követő 30 napon túl nem gondoskodik, így azok megsemmisítésre kerülnek. A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdésére figyelemmel jelen eljárás során hozott határozat egy példányát az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság részére is megküldöm. A környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet 2. szerint jelen határozat környezetvédelmi hatósági nyilvántartásba vételéről intézkedem. A határozat elleni fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. (1) bekezdése biztosítja az ügyfél részére. Az igazgatási és szolgáltatási díj mértéke a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: Díjr.) 1. melléklet I. fejezetének 49. pontja alapján került megállapításra, melyet a Környezethasználó megfizetett. A fellebbezési eljárás díjának mértékét Díjr. 2. (4) bekezdése írja elő. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló, módosított 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg. Jelen döntés fellebbezés hiányában, külön értesítés nélkül a fellebbezési határidő leteltét követő napon jogerőre emelkedik. A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény időben utolsóként történt kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Budapest, augusztus 10. Dolla Eszter igazgató megbízásából: Kapják: ügyintézői utasítás szerint. Varga István s. k. irodavezető 7