Pannon Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola Korszerűsítési törekvések a pedagógiai gyakorlatban megoldható prevenciós, korrekciós mozgásanyag alkalmazására Ph. D. tézisek Témavezető: Dr. Falus Iván egyetemi tanár Szerző: Bencze Sándorné Veszprém 2009.
A mozgásszegény életmód szükségessé tette a következő kérdés feltevését: Vajon a testi nevelés területén lehet-e találni az óvodásoknak és iskolásoknak olyan módszert, eljárást, amely a gyerekek mozgáskínálatának körét céltudatosan bővítené, pozitív változást eredményezne a gyermek, szülő és az egész társadalom szemléletében? A kutatás többek között erre is kereste a választ. 1. A kutatás célja A dolgozat gerincét alkotó kutatási célok. - Olyan prevenciós-korrekciós mozgásanyag összeállítása, amely alkalmas az óvó-tanító alaptevékenységhez kapcsolódó nevelés speciális feladatainak szakszerű ellátására. - A 3-10 éves korú gyermekek testi és motorikus szintjének, valamint egészségi állapotának feltárása, összehasonlító elemzése a saját vizsgálat és a közelmúltban végzett kutatási eredményekkel. A vizsgált gyerekek motorikus teljesítményeinek a vizsgálata mellett, a kutatás két kérdést vet fel, az egyik, hogy a javasolt prevenciós, korrekciós mozgásanyag megfelel-e az előfelvetéseknek, illetve milyen szakmai, módszertani követelmények alapján épüljön be e speciális mozgásanyag az óvodai, illetve az iskolai testnevelés gyakorlatába. 2. A vizsgált minta 2000/2001-es tanévben év elején és év végén 235 fő óvodás (4, 5, 6 éves) és 242 fő iskolás (7, 8, 9 éves) vett részt a vizsgálatunkban. A vizsgálat magába foglalta az ortopédiai szűrést, a gyerekek motorikus teljesítményeinek a vizsgálatát (motorikus tesztekkel) és a javasolt prevenciós, korrekciós mozgásanyag kidolgozását. Mindkét korosztály rendelkezett az alapsokaságra jellemző feltételekkel, statisztikai és antropometriai mutatóik megközelítően azonosak voltak az országos átlaggal (Eiben Barabás Pantó, 1991.). Az óvodai csoportok és az iskolai osztályokat két csoportba osztottuk (kísérleti és kontroll). Az ortopédiai szűrés, a testi fejlettségre vonatkozó testmagasság, testtömeg vizsgálat és a motoros tesztek végzése a tanévben kétszer történt a tanév elején és végén. Kutatásunkban a tanév eleji vizsgálatok a helyzetfelmérést szolgálták. A helyzetfelmérésnek megfelelően kidolgoztunk egy prevenciós, korrekciós mozgásanyagot. A kísérleti csoportokban (óvodai iskolai) heti öt alkalommal végezték a gyerekek a prevenciós, korrekciós mozgásanyagot a mindennapos testnevelési mozgásanyagba beépülve.
3. A kutatás hipotézisei a) Feltételezem, hogy ha rendszeresen végzik az óvodások és a kisiskolások körében a javasolt komplex mozgásanyagot, lényegesen csökkenhet a mozgásszervi rendellenességek száma. b) Feltételezem, hogy a komplex mozgásanyag a kialakult tartáshibákat korrigálja. 4. Kutatás tárgya A kutatás azt vizsgálja, hogy a prevenciós, korrekciós mozgásanyag megelőzi és korrigálja a mozgásszervi rendellenességeket. 5. A kutatás módszerei 1. A szakirodalom feldolgozása 2. Ankétmódszer 3. Statisztikai módszer (mennyiségi-minőségi vizsgálat) 6. A kutatás eredményei Az első hipotézisünk beigazolódni látszott, mivel a kísérleti csoportok testtartási elváltozásai a kísérlet végére az óvodások körében lényegesen az iskolások körében nem mondható számottevőnek, de csökkent. Vajon a testtartási elváltozások számának a lényeges csökkenése miért nem következett be az iskolások körében is? Iskorlás korú gyermekek egészséges fiú 10% elváltozásos lány 40% elváltozás fiú 36% egészséges lány 14%
Véleményünk szerint ennek a magyarázata abban rejlik, hogy iskoláskorra az elváltozások kifejezettebb formáival találkozunk már. Minél korábban kezdjük a megelőzést (a mozgásanyag végzését), annál könnyebb (óvodáskor) minél későbben, annál nehezebb (iskoláskorban). Iskoláskorban sok esetben az elváltozások halmozottan fordultak elő, ez is nehezítette a korrekciójukat. Második hipotézisünkhöz kapcsolódóan megemlítjük, hogy a prevenciós, korrekciós mozgásanyag kialakult tartóshibákat, ha nem is teljes mértékben korrigálja, de az óvodások körében lényegesen korrigálta. Csökkent az elváltozások száma, iskolások körében is csökkent, de nem mondható számottevőnek (178 elváltozásból a kísérlet végére 168 elváltozás lett). - Végül feltehetném a kérdést, hogy a kutatásunk milyen többletet adott az eddigi ismereteinkhez képest? Tudtuk eddig azt, hogy a mozgásszegény életmód következtében az óvodásoknál és az iskolásoknál igen magas arányban állapítanak meg mozgásszervi elváltozásokat. - Kutatásunk többletet adott azzal, hogy a gyerekek egyéni fejlettségéről kaptunk információkat (testi és motorikus). A gyerekek egyéni fejlettségét, ha figyelembe vesszük, akkor célirányosan történik a fejlesztés, ez nagyon fontos a gyerekek mozgásos tevékenységének a tervezésénél. - Tudásunk több lett azzal, hogy a megelőzés és a korrekció kiemelt megvalósítása érdekében többféle módszert javasoltunk: felvilágosítás, gyerekek megfigyelése, tréning, tanácsadás. - Több lett a konkrét prevenciós, korrekciós mozgásanyaggal is. E speciális mozgásanyagot igyekeztünk korcsoportspecifikusan alakítani a korrekció szempontjából. Igaz, e mozgásanyag nem oldja meg teljesen a problémát, de nagy mértékben hozzájárul ahhoz, ha a mindennapok gyakorlatában megvalósul a rendszeres végzése, az óvodások és az iskolások körében csökken a mozgásszervi elváltozások száma. - Kutatásunk a pedagógusok szemléletformálásában is többletet adott. A prevenciót nem a normál testneveléstől elkülönítve speciális foglalkozások keretében javasoljuk megoldani, hanem többlet testnevelés formájában. A korrekciót célirányos egyéni fejlesztéssel.
7. Következtetések Az elemzésekből adódó következtetések a következők: 1. Óvodás és iskoláskorban a szűrővizsgálatok igazolják, hogy gyerekeinknél a legkülönbözőbb mozgásszervi elváltozások előfordulnak. (pl.: 73. old. 1. bekezdés). E fentiek egyértelműen a megelőzés fontosságára irányítják a figyelmet. 2. Antropometriai vizsgálatok esetében az óvodásoknál és iskolásoknál a kísérleti csoportokban mindkét testméreti értékben és mindkét nemnél egy-egy eset kivételével az általunk vizsgált gyerekek értékei meghaladták a hazai antropometriai vizsgálatok értékeit. (Eiben Barabás Pantó 1991) Ez a vizsgálat mintánk kisebb elemszámára vezethető vissza. (170. old.) 3. Motorikus tesztekben elért teljesítményeik alapján az óvodások és iskolások igen változó képet mutattak. A kísérleti csoportokban egyes elváltozások nem befolyásolták a gyerekeket a tesztek elvégzésében (pl.: hanyag tartás), míg más elváltozások korlátozó tényezőként hatottak (pl.: lúdtalp, X láb, kövérség). Ezt a célirányos tervezésnél figyelembe kell venni. 4. A kísérleti csoportokban a prevenciós, korrekciós mozgásanyag bevezetésével javulás érhető el. 5. Elengedhetetlen a mindennapos testnevelés bevezetése. Az általános pedagógusképzésben a testnevelés tárgy képzését hangsúlyosabbá kell tenni. 6. A testnevelés képzési tartalmát bővíteni kell a prevenciós, korrekciós mozgásanyaggal. 7. A mozgásszervi elváltozások korai felismerésének jelentősége napjaink egyik kurrens témája. Álláspontunk szerint a probléma megoldását azonban nem jelentheti pusztán a speciális mozgásanyag bevezetése az óvodai és iskolai testnevelésbe, a pedagógusok szemléletváltására is figyelmet kell fordítani (a korai felismerésben). Ehhez minél több lehetőséget kell biztosítani: felvilágosítással, tréninggel, tanácsadással. Figyelmet kell fordítani a mozgásszervi elváltozások javítására is, a gyerekek esetében mozgás lehetőségek biztosításával oldható meg. 8. Az egészségfejlesztés tárgyat minden osztályban oktatni kell, intézményes keretek között tudunk a tanulóifjúságra a legkönnyebben hatni.
8. Összegzés 2000/2001-es tanévben az ország különböző településeinek óvodáiban és iskoláiban végeztünk vizsgálatokat. A kutatás magába foglalta 325 fő óvodás és 242 fő kisiskolás egészségi állapotára vonatkozó ortopédiai szűrését, antropometriai és terhelhetőségére vonatkozó motoros képességének vizsgálatát, valamint a javasolt prevenciós, korrekciós mozgásanyag kidolgozását. Kutatásunk célja volt, olyan prevenciós, korrekciós mozgásanyag összeállítása, amely alkalmas az óvó-tanító alaptevékenységhez kapcsolódó nevelés speciális feladatainak szakszerű ellátásához, a korrekciós mozgásanyagot ismerjék és sajátítsák el azok, akik testnevelést tanulnak (a jövő pedagógusai) és akik testnevelést oktatnak. Az óvodások és a kisiskolások rendszeresen végezzék ezt a mozgásanyagot az óvodai, illetve iskolai testnevelési mozgásanyagba beépülve. Az óvodai csoportokat és az iskolai osztályokat két csoportba osztottuk (kísérleti és kontroll). Az ortopédiai szűrés, a testi fejlettségre vonatkozó testmagasság, testtömeg vizsgálat és a motoros tesztek végzése a tanévben kétszer történt a tanév elején és végén. Az első vizsgálatra 2000. szeptember, a másodikra 2001. május hónap végén kerül sor. Az adatok felvételét speciális végzettséggel rendelkező pedagógusokkal, testnevelő szakos kollégákkal közösen végeztük. Kutatásunkban a tanév eleji vizsgálatok a helyzetfelmérést szolgálták, eredményeinket összehasonlítottuk a hazai publikált vizsgálatok eredményeivel (melyek szintén helyzetfeltáróak voltak). A helyzetfelmérésnek megfelelően kidolgoztunk egy prevenciós, korrekciós mozgásanyagot. Az úgynevezett kísérleti csoport tagjai egy éven keresztül heti öt alkalommal végezték e mozgásanyagot. Év végén megismételtük az ortopédiai szűrést, a testi fejlettségre vonatkozó vizsgálatokat és a motoros teszteket. Kielemeztük a kísérleti és a kontrollcsoportok értékeit. Megjelöltük a 4-10 évesek között a kiemelkedő életkorokat, melyekben a mozgásfejlődés felgyorsult, a 4-5 évesek és a 7-8 évesek közötti életkorok. A motoros tesztek számadatainak feldolgozása során először az alapstatisztikák (átlag, szórás, variációs együttható) kiszámítását végeztük el. Ezt követően kétféle számítási módot alkalmaztunk. Önkontrollos eljárásként az egymintás t-próbát a felmérések változásainak nyomon követésére, illetve a kétmintás t-
próbát az egyes csoportok eltéréseinek vizsgálatához. A testméretek és a motorikus paraméterek, valamint a motorikus paraméterek összefüggésére korrekciós együtthatót megvizsgáltuk.
Az értekezés tárgykörében megjelent publikációk Könyv, könyvrészlet: 1. Bencze, Sné - Szászné, Sz. J - Bacsó, L. (1995): Új lehetőségek a gyógytestnevelésben. (Mozgáskultúra fejlesztés - differenciált torna) Szerzői kiadás. Szarvaspress, Szarvas. 1-17 p. 2. Bencze, Sné Gaál, Sné (2000): Prevenció és korrekció a 3-10 éves korú gyermekek testnevelésében. Szerkesztői munka. Tessedik Sámuel Főiskola Körös Főiskolai Kara. Szarvaspress, Szarvas. 89 p. 3. Bencze, Sné - Szászné, Sz. J - Bacsó, L. (2000): Új lehetőségek a gyógytestnevelésben. (bővített kiadás). Szarvaspress, Szarvas. 1-200 p. 4. Gaál, Sné - Bencze, Sné (2004): A testnevelés mozgásanyagának feldolgozása a 3-10 éves korosztály számára. Szerzői kiadás. TSF PFK, Szarvas. 115-182 p. Külföldön megjelent tanulmányok: 1. Bencze, Ch. (1994): L'enfant, l'harmonie de sa motricité In: Motricité et harmonie chez le jeune enfant. Sous la direction de Hermet, G-Jardiné, M. Université de Bordeaux II. Bardeaux. 33-43 p. /francia nyelven/ 2. Bencze, Ch. (1996): Le jeune enfant, son corps, le mouvement et la danse. Sous la direction de Hermet, G - Jardiné, M. Edition Erés 11 rue des Alouettes, 31520 Ramsville Saint - Agne. 289-299 p. /francia nyelven/ 3. Bencze, Ch. (1996): Le mode de vie des enfants. In: L'enfant et le temps les temps de l'enfant. Sous la direction de Juppé, A. Université de Bordeaux II. Victor Segalen, Bordeaux. 22 p. /francia nyelven/ 4. Bencze, Sné (2004): Exercices préventifs et correctifs que l'on peut appliquer en éducation physique et sportive a' l'école maternelle et primaire. Réflexions et analyses pédagogiques 7. L' I. U. F. M. de Poiton - Charentes 22, vue de la Franchée, 86000 Poitiers 57-61 p. /francia nyelven tanulmány/ 5. Bencze, Sné (2004): Verwendbares praventives und korrektives bewegungsmittel in der kindergartneriche und schulische leibesererzeihung. In: Közös értékeink. Szerk. Gabóda, B. - Lipcsei, I. Poli Print, Ungvár. 34-43 p. /német nyelven tanulmány/ 6. Bencze, Ch. (2007): Preventive and Corrective Exercixes: Elarabation of a Hungarian Nursey PE Programme Educational Pesearch and Rewiews Academic Journals Ltd At Abibn odetoro Branch, Victoria Island Lagos, Nigéria. 1-17 p. /angol nyelven tanulmány/ Nemzetközi tudományos és szakmai konferencián való részvétel, előadással: 1. Bencze, Ch. (1998): Organisation scolaire. EPS 1 No 90. Revue éducation physique et sport, 11, avenue du Tremblay 75012 Paris 28 p. /francia nyelven-cikk/ 2. Bencze, Ch. - Gaál, Sné (1998): L'éducation physique a'la moternelle. EPS 1 No 90. Revue éducation physique et sport, 11, avenue du Tremblay 75012 Paris. 27-28 p. /francia nyelven-cikk/ 3. Bencze, Sné (2002): Verwendbares praventives und korrektives bewegungsmittel in der kindergartenriche und schulische leibesererzeihung. In: Magyar Sportudományi Szemle 2002/3-4, 33 p. Nemzetközi Sportszociológiai Társaság I. konferencia előadása - Bécs 4. Bencze, Sné (2004): Novy smer vo vyucovani telesnej vychovy In: História, súcasnost a perspektívy Unitel'ského uzdelávania. Univerzita Mateja Bela Pedagógická Fakulta V, Banskej Bystrici. 328-334 p. /szlovák nyelven-konferencia előadás/
5. Bencze, Sné (2007): Egészségfejlesztés-egészségnevelés-életminőség. In: Tessedik Sámuel Tudományos Közlemények. Szerk. Izsáki Z. 2007. Tom. 7. No. 1.1 kötet. Tessedik Sámuel Főiskola, Szarvas. 71-77 p. I. Nemzetközi Környezettudományi és Vízgazdálkodási Konferencia. Magyarországon megjelent tanulmányok: 1. Bencze, Sné (1998): A mozgásszervi elváltozások korai felismerésének jelentősége az óvodás korban. In: Óvodások, kisiskolások szomatikus nevelése. Szerk. Győri- P. MTA Veszprémi Akadémiai Bizottság, Veszprém. 32-44 p. 2. Bencze, Sné (2003): Az óvodai és iskolai testnevelésben alkalmazható prevenciós, korrekciós mozgásanyag. In: Diskurzus. Szerk. Virágné, H. E. Szarvaspress, Szarvas. 133-146 p. 3. Bencze, Sné (2007): Az életminőség és az egészségi állapot dimenzionalitása. Külföldi és hazai prevenciós törekvések. In: Diskurzus. Szerk. Virágné, H. E. Szarvaspress, Szarvas. 14-23 p. Hazai tudományos és szakmai konferenciákon tartott előadások: 1. Bencze, Sné (1996): Az óvodai mozgásfejlesztő vezetőképzés tartalma és formája a Brunszvik Teréz Óvóképző Főiskolán. In: Tantárgypedagógiai kutatások. Szerk. Eötvös József Tanítóképző Főiskola, Baja. 506-508 p. 2. Bencze, Sné (2000): Az óvodai testnevelés prevenciós és korrekciós nevelési lehetőségei In: Prevenció és korrekció a 3-10 éves korú gyermekek testnevelésében. Szerk. Gaál, Sné - Bencze, Sné. Szarvaspress, Szarvas. 13-17 p. 3. Bencze, Sné (2001): Játékok szerepe a gyógytestnevelésben. Nemzeközi Testnevelő Tanári Konferencia, Budapest. Semmelweis Egyetem. 1-3 p. 4. Bencze, Sné (2003): Az óvodai és iskolai testnevelésben alkalmazható prevenciós, korrekciós mozgásanyag. In: Diskurzus. szerk.: Virágné, H. E. Szarvaspress, Szarvas. 133-147 p. 5. Bencze, Sné (2003): Az óvodai és iskolai testnevelésben alkalmazható prevenciós, korrekciós mozgásanyag. 33. Mozgásbiológiai Konferencia, Budapest. Semmelweis Egyetem. 6. Bencze, Sné (2004): Az óvodai gyógytestnevelés tartalmi és formai vonatkozásai. Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola. Pedagógus Konferencia, Beregszász. 4 p. 7. Bencze, Sné (2004): Játékok szerepe a gyógytestnevelésben. III. Kölcsey Ferenc Pedagógus Akadémia. Beregszász. 8. Bencze, Sné (2005): Az óvodai és iskolai testnevelésben alkalmazható prevenciós, korrekciós mozgásanyag. 35. Mozgásbiológiai Konferencia, Budapest. Semmelweis Egyetem. 9. Bencze, Sné (2005): Az óvodai és iskolai testnevelésben alkalmazható prevenciós, korrekciós mozgásanyag. VII. Tantárgypedagógiai Kutatások. Eötvös József Főiskola, Baja. 355-360 p. 10. Bencze, Sné (2007): A normál testtömegű és túlsúlyos óvodások és kisiskolások leggyakoribb testtartási elváltozásai. In: Sporttudomány, neveléstudomány a gyakorlatért Szerk. Keresztesi Katalin 72-79 p.