KMPARATÍV ELŐNYÖK TANA 2007.11.08. 1
Milen okai vannak a nemzetközi kereskedelemnek? eport import szerkezet nemzetközi cserearánok? nemzetközi csere makrogazdaság Feltételek: szabad árucsere nincsenek tranzakciós költségek (pl. szállítás) a termelési ténezők homogének teljes ténező kihasználtság (nemzetközi mozgásra nincs lehetőség) szabad ténező-áramlás (az országon belül a különböző ágazatok között) Adottság:. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok főbb ténezői a ténezők mennisége társadalmi elosztásuk termelési technológiaszint 2007.11.08. 2 a fogasztók preferenciája
2007.11.08. 3
Transzformációs görbék és alternatív költségek 100 80 60 40 20 100 80 60 40 20 áregenes P m = P 0 0 20 40 60 80 100 0 0 20 40 60 80 100 Állandó alternatív költségek LNEÁRS Növekvő alternatív költségek RGÓRA KNKÁV MRT = Transzformációs határráta d = MRT = d P P 2007.11.08. 4
A specializáció és a külkereskedelem állandó alternatív költségek mellett P 0,5 P = autarch P 1 P = E A ep H fog B E P 1 P = 2 P = P P > P 0 fog G import ep A Külkereskedelmi háromszög 0 autarch P 2 P = import 2 P = P P > P 2007.11.08. 5
A specializáció és a külkereskedelem növekvő alternatív költségek mellett A.. P 1 P = import E Fogasztás P P = eport A 1 4 Termelés eport B P 4 P = Termelés import B E P 1 P = Fogasztás 0 0 eport 4 P = P P < P eport 4 P = P P < P MRT P P = MRT = = P P ( A' ) ( B ') 2007.11.08. 6
. 4. A világ transzformációs görbéi és a világszintű előnök állandó alternatív költségek esetén F G =, transzformációs maimum. Q G SZUBPTMÁLS A(; ) autarch G(; ) specializált. B S PTMÁLS HATÉKNYSÁG JÓLÉT. A autarch. H 2007.11.08. 7
F.4. A világ transzformációs görbéje és a világszintű előnök állandó alternatív költségek esetén. M... N H 2007.11.08. 8
SZUBPTMÁLS A, B autarch egensúli pontok K(, ) = autarch egüttes termelés L(, ) = specializáció után ( ) ( ) K MRT A MRT B PTMÁLS Hatékonság Jólét ( ) = ( ) L MRT A MRT B Egüttes autarch egensúli pont A = B 0. B A. P d R K L P d S Egüttes termelés. 6. A specializációból származó előnök világszinten, növekvő alternatív költségek esetén 2007.11.08. 9
. F A világ transzformációs görbéje M G C Autarch ( ) ( ) MF = M = mindig érintő!. P i P i.5. A világ transzformációs görbéje és a világszintű előnök változó alternatív költségek esetén 2007.11.08. 10. MRT = MRT alternatív ktg = alternatív ktg
Két termék termelési feltételei K =50 optimális termékkombináció tőkeigénes H optimális ténezőkombináció =33,3 N H K L P ( ) > ( ) P L K K L P > P L K =16,7 H munkaigénes =100 soquant =50 =75 =25 0 socost L 2007.11.08. 11
K A bodiagram (Edgeworth doboz) szerződési görbe K b G K 1 L = 2 S Q N M R T S P L : X = M R T S = PK = 75 = 50 Q M = 100 0 (=H) = 12,5 = 25 d d N = 25 S 0 = 50 = 37,5 b F L L 2007.11.08. 12
2007.11.08. 13
Feltételezés az 1.9-es ábrához: 1. A tengelmetszet függ: K, L rendelkezésre álló mennisége K, L hozadéka (SQUANTK számértékei, TERMELÉKENYSÉG) a termékek ténezőigénessége és rendelkezésre állásuk 2. Az átló szerződési görbével, ha és ténezőigénessége egenlő 3. (L), (K) konve: (K), (L) konkáv: 4. Minél nagobb a két termék ténezőigénessége közti különbség, annál messzebb kerül a szerződési görbe az átlótól 5. A transzformációs görbe hajlása a ténezőhelettesítésektől függ. Jó: Rossz: 6. A transzformációs görbe mindig konkáv az origóra. 2007.11.08. 14
2007.11.08. 15
50,0 S A bodiagramból levezetett transzformációs görbe 37,5 R N 25,0 M Q 12,5 P 0,0 25 50 75 100 2007.11.08. 16
K = 100 soquantok és transzformációs görbék abszolút termelékenségi előnök estén. G = 66,6 = 50 H 100 eport = 33,3 = 37,5 A = 25 = 12,5 F L α 50 2007.11.08. 17
K = 50 soquantok és transzformációs görbék abszolút termelékenségi előnök estén. G = 33,3 = 100 H eport 50 = 16,6 = 75 A = 50 = 25 F L α 100 2007.11.08. 18
A komparatív előnök ricardoi esetei 100 ( ) < ( ') MRT A MRT A 50 A A α 100 125. ország mindkét termék termelésében abszolút előnben van, de nem egforma mértékben... komparatív előn 2007.11.08. 19
A komparatív előnök és hátránok hiána 100 50 A A α 100 200 Azonos komparatív előn: MRT A = MRT A 2007.11.08. 20
A komparatív előnök és hátránok hiána 100 50 A A α 100 200 Azonos komparatív előn: MRT A = MRT A 2007.11.08. 21
Heckser-hlin hipotézis Alap: eltérő ténezőellátottság Feltevés: 1. Két ország (. és.) Két homogén termék ( és ), Két homogén termelési ténező (L és K) 2. Nincs különbség a két ország termelési függvénében 3. f(q) lineáris és homogén, konstans volumenhozadékú 4. munkaigénes, tőkeigénes 5. Eg ténezőár-aránhoz eg termékár-arán 6. Eltérő a rendelkezésre álló L, K a két országban 2007.11.08. 22
Konklúzió: A munkában gazdag ország a munkaigénes termék esetében komparatív előnt élvez. A tőkében gazdag ország a tőkeigénes termék esetében élvez komparatív előnt. Kiterjeszthető: tőke, föld, stb. Ahol autarch állapotban olcsó a munkaerő, ott a munkaigénes is olcsó és fordítva, ha tőkeigénes az az olcsó! komparatív előn A ténező ellátottság differenciált K PL P komparatív előn komparatív hátrán 2007.11.08. 23
2007.11.08. 24
Termelési feltételek és komparatív előnök a H- hipotézis alapján K B 1 2 M L K B. o. (=M) G 1 H 2 L G (=H). o. D F L D K F K L soquantok = Eltérő ténezőellátottság:. F = L ( munka); G = K ( tőke). D = L ( munka); B = K ( tőke) 2007.11.08. 25
. 13. Termelési feltételek és komparatív előnök a H- hipotézis alapján K 2 P MRT(H 1 ) < MRT(H 2 ) [] ~ Azonos termelési aránok MRT(H 1 ) > MRT(H 2 ) [] 1. H 1 H 2 P ált.ktg. < ált.ktg. ált.ktg. < ált.ktg. 1. 2 L termelés marginális ált. költsége.-ben kisebb mint -ben termeléséhez.-nek van komparatív előne termelés marginális ált. költsége.-ben alacsonabb, íg ezt ő termeli komparatív előnnel 2007.11.08. 26
K ' P f P f 4. 14. A ténezőár- és a termékáraránok összefüggése 1. termékárarán, 2. ténezőárarán 6 MC=DC 1 α 1,5 α L K tőkeigénes ' P f 4 1 1. termékárarán, 2. ténezőárarán P f P = = 4 P (a.) (b.) (c.) Azonos ténezőhelettesítési lehetőség és állandó volumenhozadék melletti vizsgálat 2007.11.08. 27 P = = 5 P munkaigénes L K P f P f 5 4 Két különböző termelési szint két ország eltérő belső cserearána miatt következik be. β α 1 L
. 15. A ténezőáraránok kiegenlítődése Autarch. P K > P L K L K. P L > P K Specializáció után:. K ; L L, K. L ; K K, L L P f Autarch termelés j P f j P f Termelési ténezők P P K L differenciált, de megtörténik a kiegenlítődés 2007.11.08. 28 K P f L K., L D, W, i., K D, W, i
Komparatív előnök, specializációs iránok Specializációs irán komparatív előnök keresleti feltételek D (L) (L) K P(L) Munka D (K) (K) L P(K) Tőke Belföldön komparatív előnnel termelt termékből import, ha autarch állapotban a termelés költsége magasabb, mint az adott terméket komparatív hátránnal termelő országban. H- pontosítása: Mindkét ország komparatív előnnel termeli azt a terméket, amel intenzíven használja fel az adott országban bőven megtalálható termelési ténezőt. Komparatív előnnel termelt termék eport 2007.11.08. 29 H- modell nem ok, csak magarázat!
Leontief paradoon (Neo-faktor elméletek) Ellentmond a H- elméletnek! USA: tőkeigénes termelés munkaigénes eport Módosítja: sok multi USA tőkeigénes vissza eport Szabad árumozgás korlátozása importkorlátozás L (GNP) munkaigénes termék Nem számol a H- a ténező helettesíthetőség módosulásával és a nemzetközi ténező-migrációval Kiterjesztendő a H- kettőnél több termelési ténezőre! (USA eport < USA import természeti erőforrások esetén) mport: természeti erőforrás igénes Eport: tőke- és munkaigénes 2007.11.08. 30
Szakképzett és szakképzetlen munka felhasználásának arána USA eport: kvalifikált munkaigénes USA import: szakképzetlen munkaigénes Szakképzettség EMBER TŐKE! USA eport: emberi tőke igénes! H- eport-szerkezet NE-FAKTR: 15-20 ténező Pl.: volumenhozadék K+F költség-arán Marketing Logisztikai tevékenség Tudásmenedzsment nformációs technológia Pénzpiacok fejlettsége 2007.11.08. 31
A ténezőárak abszolút kiegenlítődése Ha a specializáció után a termelési függvének azonosak és K L is, akkor, egaránt. MUNKA határterméke MP( L) = MP( L) MP( K) = MP( K) MP( L) = MP( L) MP( K) = MP( K) TŐKE határterméke Kompetitív piac esetén: P * MP( L) = P L * ( ) = L P MP L P P * MP( L) = P L EU Mo P * ( ) 2007.11.08. MP L = PL 32 W = W!
TERMÉK-TÉNYEZŐ DSZKRMNÁCÓ, PAC KRLÁTZÁSA Ellenérv: protekcionizmus szállítási költségek nehezítik a kompetitívitás kihasználását monopol, oligopol piacok eltérő technikai felszereltség eltérő szakmai ismeret eltérő munkakultúra eltérő természeti adottságok szakszervezetek MP( L) PL W = = P P P W Reál jövedelem Reál kamat kiegenlítődik L MP( L) = = 2007.11.08. P P 33
KÖZÖMBÖSSÉG GÖRBÉK Specializáció: Változik a jövedelemelosztás minden ponton több közömbösségi görbe halad át! Nem egértelmű a társadalmi haszon! A nemzetközi kereskedelem: jószágtömeg, de a jólét nem mérhető! TÁRSADALM KÖZÖMBÖSSÉG GÖRBE: - minden fogasztás egenlő - optimális társadalmi jövedelemelosztást prezentál 2007.11.08. 34
2007.11.08. 35
. 17 Specializáció és külkereskedelem csökkenő alternatív költségek mellett Tökéletes versen Specializáció C P j E(,) fogasztási pont C ' Pj Pj Bizontalan előnök Fog. egenes - P D E D - P D E E fogasztási pont G E M H B F B Termelési pont (labilis) Termelési feltételek: fogasztási pont = 2007.11.08. 36
Termelési feltételek, fogasztói preferenciák = Növekvő skálahozadék! A volumenhozadékok kihasználása eltérő előnszerzést eredménezhet szemben a komparatív előnök kihasználásával! (ábra) 1. H-: ténező árkiegenlítés Növekvő volumen-hozadék: ennek ellenkezője 2007.11.08. 37
. 18. A termelés nemzetközi egensúla és az egensúli cserearán fogasztási egenes F. P i szuboptimális Társadalmi összhaszon maimalizálása: Csak szabálos J-nél, de a H-n és az FG-n is lehet! P MRS = G P G J 3. J 1 J 2 Autarch cserearán specializáció termelés fogasztás jólét H 2007.11.08. 38
. 19. A termelési és fogasztási egensúl autarchiában Y Termelési pont Y P D J 1 J 1 A - P D B -t preferálja, eport X 2007.11.08. 39 -et preferálja, eport Feltétel: növekvő alternatív költségek, eltérő fogasztói preferenciák X
Ellentétes árelőnök ( 3 2 ; 3 2 ) ( 2 ; 1 ) 3 2 Termelési pont C 1 E A J 1 P D MRT=MRS fogasztási pont B J 2 J 1 J 2 P D 1 2 3. 20. Az általános egensúl növekvő alternatív költségek esetén P E : MRT = MRT = MRS = MRS = P 2007.11.08. 40
Specializáció: javítja az erőforráselosztást (=K) P i Termelési pont nhatékon elosztási pont P D P i P D C N J 1 C E M J 1 E J 2 J 2. 21. A külkereskedelemből származó haszon Hatékon elosztási pont 2007.11.08. 41
P P < P P A B Eltérő fog. preferenciák árarán-különbség, E, E fogasztási pont P i P D J 1 E. autarch egensúli pont J 3 A C Termelési pont specializáció után. autarch egensúli pont B E J 1 J 3 P D. 22. Az eltérő fogasztási preferenciákon alapuló kereskedelem 2007.11.08. 42
Az eltérő fogasztási szokásokból eredő szakosodás Két ország azonos termelési lehetőségei ellenére (egbevágó transzformációs görbe esetén is) megindulhat a két ország közötti kölcsönösen előnös cserén alapuló munkamegosztás, amenniben eltérő a két ország fogasztási szerkezete, ízlése, szokása 2007.11.08. 43
Közömbösségi görbe L M M 2 Kereskedelmi közömbösségi görbe 1 L T 1 import 1 2 eport csere 1 + 2 = termelés 2 1 = termelés. 27. Eg kereskedelmi közömbösségi görbe származtatása JAMES MEADE Trade ndifference Curve 2007.11.08. 44
Ker. közömbösségi görbe G P D T 3 P i S Megvalósítható kereskedelmi forgalom T, R, S, E, H, ajánlati pontok T 1 R 2 P i Javuló cserearán T 2 P i T 3 E 1 P i T 4 T 5 H 1 2 3 P D Cserearán-egenes. 28. Az. ország ajánlati görbéje 2007.11.08. 45
eport kínálat = import kereslet 3 Autarch belső cserearán P D G E = csere P i Nemzetközi cserearán E P i ' G. 2 eport 2 import. 2 import 2 eport 2 1 H P P túlkereslet -ből = P W P D túlkínálat -ból Autarch belső cserearán.24. Az egensúli cserearán 1 2 3 4 2007.11.08. 46
Kisország árelfogadó G minor =G major lineáris szakaszon: Haszon a kisországé, nagország BELSŐ CSEREARÁNYA NEM VÁLTZK P minor d G major P major d E ' G minor G minor.25. Nemzetközi cserearán eg kis és eg nag ország kereskedelmében 2007.11.08. 47
Legkedvezőbb: eport termék preferálása Saját termék preferálása 2 P i E 3 G * E 4 G G * P i mport preferálása Közös előn (alku) Mindkét országnak: 1 P i G G = G * jobb. országnak = G * jobb. országnak G E 2 Saját termék preferálása E 1.26. Nemzetközi cserearánok és eport-import menniségek különböző fogasztói preferenciák esetén 2007.11.08. 48
Legkedvezőbb: eport termék preferálása Saját termék preferálása 2 P i E 3 G * E 4 G G * P i mport preferálása Közös előn (alku) Mindkét országnak: 1 P i G G = G * jobb. országnak = G * jobb. országnak G E 2 Saját termék preferálása E 1.26. Nemzetközi cserearánok és eport-import menniségek különböző fogasztói preferenciák esetén 2007.11.08. 49
CSEREARÁNY-MUTATÓK SK TERMÉK ESETÉN Commodit terms of trade (C) Net barter terms of trade (N) P eportárinde X N= P M importárinde N>1 javult N<1 romlott P X = eport termékek átlagos árváltozása P M = import termékek átlagos árváltozása ncome terms of trade () Q X = eport átlagos változása = eportbevételből P X = *Q X =NQX PM 2007.11.08. 50 - kiegészíti az árrualmasság vizsgálat több > 1. import kevesebb < 1 import
2007.11.08. 51
A külkereskedő országok Meade-féle általános egensúli modellje J 3 P i P i E T 3 T 3 2 E* 2 P i J 3 MRT = MRT = MRS = MRS = p E* külker. egensúl Növekvő volumenhozadék több metszéspont p E 2007.11.08. 52