Közös piaci rendtartások hazai alkalmazása

Közös piaci rendtartások hazai alkalmazása Tej és tejtermékek KÉSZÍTETTE: KLIMITS GABRIELLA DR. POPP JÓZSEF LEKTORÁLTA: LUKÁCS LÁSZLÓ 2003. MÁJUS

TARTALOMJEGYZÉK KILÁTÁSOK A TEJ ÉS TEJTERMÉKEK VILÁGPIACÁN... 3 A TEJ ÉS TEJTERMÉK PIAC SZABÁLYOZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓBAN... 6 A TEJPIACI SZABÁLYOZÁS CÉLJA... 7 A TEJPIACI SZABÁLYOZÁS ESZKÖZRENDSZERE... 7 A SZABÁLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ TERMÉKEK KÖRE... 7 A CSATLAKOZÁSI TÁRGYALÁSOK EREDMÉNYEI... 8 TEJKVÓTA... 8 SPECIÁLIS ÁTSZERVEZÉSI TARTALÉK... 9 REPREZENTATÍV ZSÍRTARTALOM... 9 FOGYASZTÓI TEJ ZSÍRTARTALMA... 10 KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁS... 10 AZ EURÓPAI UNIÓ ÁRRENDSZERE... 10 A TEJKVÓTA RENDSZER... 11 A KVÓTA TÍPUSAI ÉS MÉRTÉKE... 11 A KVÓTARENDSZERBEN ALKALMAZOTT SZANKCIÓK... 12 ÁTLAGOS NEMZETI REFERENCIA-ZSÍRTARTALOM... 13 AZ ILLETÉK KISZÁMÍTÁSA... 14 A KVÓTÁK FORGALMAZÁSA... 15 INFORMÁCIÓSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEK... 17 Felvásárlók... 17 Tejtermelők... 17 ELLENŐRZÉSEK... 18 FELVÁSÁRLÓK JÓVÁHAGYÁSA... 18 BELPIACI TÁMOGATÁSOK... 19 VAJ, VAJSŰRÍTMÉNY ÉS TEJSZÍN ÉLELMISZERIPARI FELHASZNÁLÁSÁNAK TÁMOGATÁSA... 19 NON-PROFIT SZERVEZETEK VAJFELVÁSÁRLÁSI TÁMOGATÁSA... 19 SOVÁNY TEJ ÉS TEJPOR ÁLLATI TAKARMÁNYBAN TÖRTÉNŐ FELHASZNÁLÁSÁNAK TÁMOGATÁSA... 20 KAZEIN ÉS KAZEINÁT ELŐÁLLÍTÁSRA FELHASZNÁLT SOVÁNY TEJ TÁMOGATÁSA... 22 TANULÓK TEJJEL TÖRTÉNŐ ELLÁTÁSÁNAK TÁMOGATÁSA... 22 PROMÓCIÓS PROGRAMOK TÁMOGATÁSA... 23 KÖZVETLEN TÁMOGATÁSOK... 24 TEJKVÓTA TÁMOGATÁS... 24 KIEGÉSZÍTŐ KIFIZETÉSEK... 24 Tejkvóta támogatási kiegészítés... 25 Területalapú támogatás... 25 INTERVENCIÓ ÉS MAGÁNTÁROLÁS... 26 VAJ INTERVENCIÓ... 27 SOVÁNY TEJPOR INTERVENCIÓ... 27 1

TEJSZÍN ÉS VAJ MAGÁNTÁROLÁSI TÁMOGATÁS... 28 SOVÁNY TEJPOR MAGÁNTÁROLÁSI TÁMOGATÁS... 29 SAJT MAGÁNTÁROLÁSI TÁMOGATÁS... 29 KÜLKERESKEDELEM SZABÁLYOZÁSA... 29 IMPORT... 29 EXPORT... 30 TEJMINŐSÉG... 31 A CSATLAKOZÁSI TÁRGYALÁSOK EREDMÉNYEINEK VÁRHATÓ HATÁSA A MAGYARORSZÁGI TEJ TERMÉKPÁLYÁRA... 31 2

KILÁTÁSOK A TEJ ÉS TEJTERMÉKEK VILÁGPIACÁN A FAO a világ 2002. évi tejtermelését 597 millió tonnára becsüli. Az EU és az USA mellett a legjelentősebb tejtermelő országok között találjuk Indiát, Oroszországot, Pakisztánt és Brazíliát is, ahol még a magas tehénlétszám és alacsony tejhozam a jellemző. Ezekben az országokban és régiókban India kivételével stagnált a termelés az utóbbi években (1. ábra). 1. ábra A világ tejtermelésének megoszlása 2002-ben Törökország 2% Egyéb 27% EU-15 21% India 15% Ausztrália 2% Új-Zéland 2% Lengyelország 2% Ukrajna 2% Pakisztán 4% Brazília 4% Oroszország 6% USA 13% Világtermelés: 597 millió tonna Forrás: FAO 2002 Az OECD előrejelzése szerint a kedvező világpiac ár és a fogyasztás növekedése miatt a világtermelés 2007-ig évi 1,3 százalékkal nő és 2007-re eléri az 599 millió tonnát. A tej és tejtermékek iránti kereslet nem csupán a jövedelemnövekedés hatására bővül, hanem azért is, mert a világ számos térségében már ma is előnyben részesítik a tejtermékek fogyasztását a hússal szemben. A kereslet növekedése várhatóan az OECD régión kívül, Ázsiában, Latin- Amerikában és Közép-Keleten lesz a legerőteljesebb, ráadásul ezekben a régiókban kvóták sem korlátozzák a termelést. A fejlődő országokban mind a tej-, mind a tejtermékfogyasztás, a fejlett országokban csak a sajtfogyasztás növekszik (2. ábra). A legnagyobb ütemű termelésnövekedést továbbra is Kínában, Indiában, Pakisztánban és Brazíliában várják. A fogyasztás megugrása azokban az országokban prognosztizálható, ahol erőteljes lesz az urbanizáció, a népesség és jövedelem növekedése. A növekvő igények kedvező helyzetet teremtenek az USA számára is, ahol a jelenlegi évi 77 millió tonna tejtermelés a következő időszakban évente mintegy 1 millió tonnával emelkedik. Az EU-ra vonatkozó előrejelzés évi 121-122 millió tonnás tejtermelést, azaz stagnálást jelez. Az Európai Bizottság szerint az egy tehénre jutó tejhozam 2009-ig évi 1,4 százalékkal emelkedik, ennek következtében a jelenlegi 20 milliós tehénállomány 2 millió egyeddel csökken. A kvóták növekedése miatt 2005-ig a tavaszi termelési többlet nehezen lesz 3

levezethető az EU-ban. A tejipar kapacitása ugyanis nem igazítható a szezonális termelési csúcshoz, ezért célszerű a folyamatos termelői kínálat megteremtése egész évben. Az EU azonban kimarad az exportexpanzióból, egyrészt a termelést korlátozó kvótarendszer, másrészt a WTO kötelezettség-vállalások (exporttámogatás csökkentése) miatt. A legnagyobb jövő előtt álló tejtermék a sajt, mert a termelésben (és kereskedelemben) is a legdinamikusabb növekedést mutatja. Ugyancsak növekedés várható a folyadéktej-termelés tendenciájával párhuzamos irányzatot mutató vajtermelésben. Ezzel szemben a tejpor termelésében csak szerény növekedést várnak. Ez a termék a termelési költségek (energiaárak) növekedésének hatására veszített korábbi jelentőségéből és a szezonális tejtöbblet levezetését szolgálja. Az állati fehérjék felhasználásának korlátozása, illetve betiltása következtében azonban újból előtérbe kerülhet a tejpor iránti kereslet növekedése, az energia és növényi fehérjék mindenkori áralakulásának függvényében. A legfontosabb tejtermékek (vaj, sajt, sovány és zsíros tejpor) világpiaci árának alakulását elemezve kiderül, hogy a legnagyobb áremelkedés a sajtnál és vajnál várható. Kisebb mértékben nő a zsíros tejpor ára, a sovány tejpor esetében pedig nagyon szerény áremelkedést prognosztizálnak. Az árak erőteljesebb emelkedését visszaveti a tengerentúli országok alacsony termelési költsége és kínálati ára. A világ tejtermékek iránti kereslete közép- és hosszútávon is csak szerény mértékben nő, mivel azokban az országokban, ahol jelentős fogyasztásnövekedés várható, a termelés is bővül. A tejtermékek közül a sajt mutatja a legnagyobb növekedést a nemzetközi kereskedelemben. Új-Zéland és Ausztrália tovább növeli exportját, részesedésük a világexportban (kb. 60%) tovább emelkedik. Az EU a jövőben, ha csökkenő mértékben is, de jelentős sajtexportőr marad, valamint lehetősége nyílik arra, hogy növelje a nem támogatott termékek kivitelét. Ez egyaránt vonatkozik a speciális, drága sajtokra és a kommersz választékra, amit a tejárak lényeges csökkentésével lehet elérni. A támogatott exportot korlátozza a WTO megállapodás, amely szerint maximum 321 ezer tonna sajt részesíthető exporttámogatásban. Az előrejelzések szerint lassan emelkedő importmennyisséggel a legnagyobb vásárlók Japán, az USA és Oroszország lesznek. Az EU-ban a felvásárolt tej mintegy felét fordítják sajttermelésre. Az élénk bel- és külpiaci érdeklődés évről évre növeli a sajttermelés mértékét (a világtermelés 40 százalékát meghaladja). Az Európai Bizottság előrejelzése alapján az EU-ban az egy főre jutó sajtfogyasztás a jelenlegi 19 kilógrammról 2009-ra 20 kilógrammra emelkedik. Az exportvisszatérítés csökkentésének hatására rövid távon a sajtkivitel megtorpanása vagy visszaesése valószínűsíthető. Ugyanakkor az import fokozatos emelkedésével is számolnak (6. ábra). A vaj világkereskedelmében a legnagyobb exportőr, Új-Zéland növeli világpiaci részesedését. Ausztrália vajexportja továbbra is jelentős marad, de az export volumene nemigen változik. A nettó importőrök közül Oroszország, Mexikó és Brazília érdemel említést. Mexikóban a tejtermelés növekedése ellenére nem fog változni a vajimport mennyisége. Az EU vajexportja mérséklődik, amit a belső fogyasztás csökkenése kísér. A jelenlegi egy főre jutó évi 4,6 kilógrammos vajfogyasztás 2009-re 4,47 kilógrammra csökken. A mainál kisebb termelés mellett a külpiaci értékesítés is nehezen bővíthető. Az egészséges táplálkozás propagandája a vaj helyett növényi olajok fogyasztását ajánlja a fogyasztóknak. Az EU valamennyi 4

országában a fiatalok vajfogyasztása sokkal alacsonyabb, mint az idősebb korosztályé. Ez a tény a vajfogyasztás további csökkenését idézi elő. Az exportkilátások is kedvezőtlenek a korlátozott támogatott kivitel WTO-egyezmény miatt. A sovány tejpor kereskedelmében szerény mértékű visszaesés várható.új-zéland hosszabb távon növeli, Ausztrália és az EU viszont csökkenti nettó sovány tejpor exportját, így 2007- ben a legjelentősebb exportőr Új-Zéland lesza legfontosabb nettó importőr Mexikó marad. Az Európai Unióban a készletek a korábbi időszakhoz viszonyítva mérséklődtek, az intervenciós raktárak készlete csökkent. A következő időszakban az EU nettó exportját évi 50-150 ezer tonnára becsülik. Hasonló tendenciákat figyelhetünk meg a zsíros tejpor nemzetközi kereskedelmében is, a sovány tejpornál lényegesen nagyobb mennyiségek mellett. A legjelentősebb nettó exportőrök az EU és Új-Zéland mellett a jövőben is Ausztrália lesz. A zsíros tejpor piacán a bővülő és olcsó új-zélandi kínálat az EU piaci jelenlétét visszaszorítja. Az EU-ban a tejkvóta következményeként állandó a termelési többlet, támogatni kell a belső fogyasztást és az exportot is. Alapos reformot szükséges végrehajtani ahhoz, hogy a tejágazat helyt tudjon állni a nemzetközi versenyben. A kvóta 1984. évi bevezetésével sikerült stabilizálni az EU termelését, ám a termelési szint folyamatosan meghaladta a keresletet. Emellett a fogyasztók drágábban jutnak tejhez, tejtermékekhez, mintha importból fedeznék a szükségletet Az Európai Bizottság és az agrárminiszterek többsége azonban a jelenlegi állapot fenntartása mellett voksol. Az EU-ban a tejágazat koncentrációját behatárolja a rendelkezésre álló mezőgazdasági terület nagysága (az EU-ban az egy gazdaságra jutó átlagos tehénlétszám 100, az USA-ban és Kanadában ennek többszöröse, de Szaúd-Arábiában 17 ezres tehénállománnyal is rendelkezik egy vállalkozás). Az Európai Bizottság előrejelzése szerint Magyarországon a 2001-ben előállított 2,1 millió tonna tej mennyisége több mint 10%-kal (1,77 millió tonnára),a tehénállomány 280 ezer darabra csökken, ám a tejhozam a bizottsági becslés szerint 6200 kilógrammra emelkedik 2009-ig. A Bizottság prognózisa alapján tejtermékekből összességében Magyarország behozatalra szorul. Ezzel az elemzéssel számos szakértő fenntartásokat fogalmaz meg. Magyarország EU csatlakozása után a tejkvóta referencia mennyisége, a jelenlegi termelési kvóta mértéke azaz 2 milliárd liter (ebből 2002-ben 1,8 milliárd liter volt a kiosztott tejkvóta, de a kvóta kihasználtsága csak 96%-os 1,73 milliárd liter tej volt). Az EU-ban a tej irányára közel azonos a jelenlegi magyar irányárral (ehhez hasonló a piaci ár alakulása is), de a környező tagjelölt országok (Cseh Köztársaság, Szlovákia, Lengyelország) felvásárlási árai 40-65 Ft/l alacsonyabbak, mint Magyarországon. A tejegyenértékben számolt egy főre vetített 170 kilogrammos hazai fogyasztásunk az EU átlagának (300 kg/fő) 60 százalékát sem éri el. A stagnáló fogyasztás és az emelkedő termelés (és import) következtében Magyarország önellátása 120 százalékra ugrott. Az utóbbi évek felhalmozott készleteinek (elsősorban tejpor, vaj, sajt, tejfehérje koncentrátum) felhasználásával az export egyre magasabb volument ért el a kedvezőtlen exportszerkezetben, így a veszteségtérítési igény is emelkedett. A magyar lakosság tejfogyasztási szokását (a tejfogyasztás mennyiségét és szerkezetét) alapvetően a rendelkezésre álló jövedelem határozza meg (a világ gazdag országaiban a sajtfogyasztás, szegény országaiban a folyadéktej fogyasztása nő elsősorban). Magyarországon is főleg a sajtfogyasztás (jelenleg ez 5 kg/fő/év, azaz az EU átlagának alig 30 százaléka) emelkedésére számíthatunk. A tejtermelő 5

tehénállományon belül a szakosított telepeken termelő mintegy 260-270 ezer egyed tehénállomány (az összes tehénlétszám 370 ezer egyed) fajlagos hozama világszínvonalat képvisel. Az EU csatlakozás után a szabályozás tekintetében nagyobb lesz Magyarország mozgástere, mert lehetőség nyílik az export-visszatérítés, az intervenciós felvásárlás (vaj és tejpor) és a magántárolás közösségi költségvetésből történő finanszírozására. Ezek a lehetőségek várhatóan a hazai tejfelesleggel kapcsolatos tejpiaci problémákat is megoldják. A TEJ ÉS TEJTERMÉK PIAC SZABÁLYOZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓBAN Az Európai Unió tagállamaiban egységes és kötelező érvényű piacszabályozás működik, ami számunkra azt jelenti, hogy a csatlakozást követően hazánkban is ez a rendszer váltja majd fel az addig érvényes magyar jogrendet. A csatlakozás időpontjának közeledtével ezért egyre sürgetőbbé válik a mezőgazdaság és ezen belül a tejágazat szereplőinek felkészítése annak érdekében, hogy minél jobban megismerjék az Unió szabályozását és így egyrészt maradéktalanul ki tudják majd használni az EU tagságból fakadó előnyöket, másrészt teljesíteni tudják kötelezettségeiket. Ezt a célt szolgálja ez az ismertető az EU tejpiaci szabályozásáról. 6

A TEJPIACI SZABÁLYOZÁS CÉLJA A tejágazatban is érvényesülnek az EU közös agrárpolitikájának célkitűzései, azaz a termelékenység növelése a mezőgazdaságban méltányos és társadalmilag elfogadható jövedelem és életszínvonal biztosítása a mezőgazdaságból élők számára az agrárpiacok stabilizálása a mezőgazdasági termelők és a fogyasztók külső hatásoktól való védelme érdekében az élelmiszerellátás biztonságának garantálása a fogyasztói igények méltányos áron történő kielégítése Mindezen célok elérésének köszönhetően a tejtermelő gazdák is biztos értékesítési lehetőségekre és megfelelő színvonalú jövedelemre számíthatnak a csatlakozást követően. A TEJPIACI SZABÁLYOZÁS ESZKÖZRENDSZERE A tejágazatban csupán egyetlen igaz az ágazat szempontjából legfontosabb szabályzó vonatkozik közvetlenül a termelőkre, mégpedig a tejértékesítést piaci zavarok esetén még finanszírozható korlátok közé szorító tejkvóta rendszer, illetve a 2005-től bevezetésre kerülő közvetlen termelői támogatások. A többi piaci beavatkozás, mint például az intervenció és tejtermékek felhasználásához nyújtott különféle támogatások, a feldolgozók szintjén érvényesülnek, és csak közvetetten hatnak ki a termelőkre a tej és tejtermékek árszínvonalának stabilizálásán és piaci egyensúlyának megőrzésén keresztül. Természetesen a mezőgazdasági termelők, így a tejtermelő gazdák részéről együttműködést kíván az EU. Ennek értelmében szigorú nyilvántartási rendszer működik, ahol regisztrálnak valamennyi termelőt, rögzítik az adott gazdaságra vonatkozó összes fontos adatot, így a területnagyságot, tehénlétszámot, értékesített tej mennyiségét stb. Pontatlan adatok közlése esetén a termelők szankciókkal sújthatók. A SZABÁLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ TERMÉKEK KÖRE Az EU tejpiaci szabályozása gyakorlatilag a tejre és az elsődleges feldolgozottsági fokú tejtermékekre terjed ki, mint például a vaj, a sovány tejpor és a sajtfélék. Nem tartoznak tehát e körbe a feldolgozott élelmiszerek. KN kód Termék 0401 Tej és tejszín nem sűrítve, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadása nélkül 0402 Tej és tejszín sűrítve, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával 0403 10 11-től 39-ig 0403 90 11-től 69-ig Író, aludttej, tejföl, joghurt, kefír és más erjesztett vagy savanyított tej, tejszín sűrítve, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával, ízesítve, gyümölcs, dió vagy kakaó hozzáadásával is 0404 Tejsavó, sűrítve, cukrozva vagy más édesítőszer hozzáadásával is, másutt nem említett, természetes 7

tejalkotórészeket tartalmazó készítmény cukor vagy más édesítőszer hozzáadásával is 0405 Vaj és tejből nyert más zsír és olaj; 75%-nál több, de 80%- nál kevesebb zsírtartalmú vajkrémek 0406 Sajt és túró 1702 19 00 Hozzáadott színezéket vagy ízesítőt nem tartalmazó laktóz és 99%-nál alacsonyabb laktóztartalmú laktózszirup 2106 90 51 Ízesített vagy színezett laktóz 2309 Állati takarmányozásban használt készítmények: Olyan készítmények és takarmányok, amelyek a Tanács 2730/75 számú rendelete folytán, e rendelet által szabályozott termékeket tartalmaznak, kivéve az olyan készítményeket és takarmányokat, amelyeket a Tanács 1766/92 számú rendelete szabályoz. Az Európai Unióban a tejágazatra a következő szabályozási elemek vonatkoznak: Belpiaci szabályozás Árrendszer Kvótarendszer Belpiaci támogatások Közvetlen termelői támogatások (2005-től) Intervenció Külkereskedelmi szabályozás Tejkvóta A CSATLAKOZÁSI TÁRGYALÁSOK EREDMÉNYEI A 2002. december 3-án lezárult csatlakozási tárgyalások során a csatlakozó országok a következő kvótamennyiségeket kapták 2004. május 1 2008. március 31-ig: (tonna) Tagállam Feldolgozói kvóta Közvetlen értékesítési kvóta Cseh Köztársaság 2 613 239,000 68 904,000 Észtország Ciprus Lettország Litvánia Magyarország Málta Lengyelország Szlovénia 537 118,000 141 337,000 468 943,000 1 256 440,000 1 782 650,000 48 698,000 8 500 000,000 467 063,000 87 365,000 3 863,000 226 452,000 390 499,000 164 630,000-464 017,000 93 361,000 8

Szlovákia 990 810,000 22 506,000 Speciális átszervezési tartalék Magyarország és a többi csatlakozó ország számára is az EU meghatározott egy tartalékot, ami 2006. április 1-től szabadítható fel. A tartalék felszabadításáról amelyet a kvótamennyiség 100 %-os kihasználtsága esetén kapunk meg és annak felosztásáról (feldolgozói és közvetlen értékesítési kvótára) az Európai Bizottság dönt. A döntés Magyarország jelentése alapján születik majd, amelyet 2005. december 31-ig kell benyújtani az EU-hoz. Így az országos kvóta mennyisége 2006-ban 1 990 060 tonnára nőhet. Tagállam Cseh Köztársaság Észtország Lettország Litvánia Magyarország Lengyelország Szlovénia Szlovákia Speciális átszervezési tartalék (tonna) 55 787 21 885 33 253 57 900 42 780 416 126 16 214 27 472 Reprezentatív zsírtartalom A felvásárlókhoz beszállított tej átlagos országos reprezentatív zsírtartalma 3,85 % lesz Magyarország számára. Tagállam Referencia zsírtartalom % Cseh Köztársaság 4,21 Észtország Ciprus Lettország Litvánia Magyarország Lengyelország Szlovénia Szlovákia 4,31 3,46 4,07 3,99 3,85 3,90 4,13 3,71 9

Fogyasztói tej zsírtartalma A fogyasztói folyadék tejjel kapcsolatban Magyarország derogációval élt. Az Unióban csak a 0,5, 1,5 és a 3,5%-os zsírtartalmú tej hozható forgalomba. A csatlakozás időpontjától 5 éven keresztül itthon még forgalomba hozható a 2,8%-os zsírtartalmú tej, megfelelő megjelölés biztosítása mellett. Ez a tej azonban csak Magyarországon forgalmazható, illetve harmadik országba exportálható majd. Kiegészítő támogatás A kiegészítő támogatás mint azt majd a későbbiekben részletesen bemutatjuk az egyes tagországok számára meghatározott keretösszeg mértékéig jelent saját hatáskörben felhasználható támogatási lehetőséget. A támogatási feltételek tagországi meghatározásával lehetőség adódik a ágazati sajátosságokhoz igazított támogatások nyújtásár, az alábbiak szerint. Tagállam 2005 2006 Csehország 6,9 13,87 Észtország 1,6 3,2 Ciprus 0,4 0,75 Lettország 1,8 3,6 Litvánia 4,25 8,5 Magyarország 5,0 10,1 Málta 0,13 0,25 Lengyelország 23,1 46,3 Szlovénia 1,45 2,9 Szlovákia 2,6 5,2 millió euró 2007 és az azt követő naptári évek 20,8 4,85 1,1 5,4 12,8 15,1 0,38 69,6 4,35 7,9 AZ EURÓPAI UNIÓ ÁRRENDSZERE A közös tejpiaci politika egyik meghatározó irányelve az, hogy a tejtermelők megfelelő szintű jövedelemhez jussanak a termelői áron keresztül. Ennek érdekében minden július 1-jétől következő év június 30-ig tartó gazdasági évre három intézményes árat határoznak meg. Az első a tej irányára, amely 3,7%-os zsírtartalmú tejre vonatkozik. Az irányár meghatározásakor számos tényezőt vesznek figyelembe, így a többi mezőgazdasági termék, elsősorban a marhahús árát, a belső- és világpiaci helyzetet, valamint nem utolsósorban a tejtermelői jövedelmek biztosításának szempontját. Az irányár nem jelent garantált árat, mert tényleges piaci beavatkozásra a nyers tej romlandó jellegénél fogva gyakorlatilag alkalmatlan. Az irányár a jelenlegi szabályozás alapján a következő években az alábbiak szerint alakul: 2000. júl. 1-től 2005 jún. 30-ig 30,98 euró/100 kg ~7 559 Ft/100 kg 1 1 Magyar Nemzeti Bank 2003.02.26-i devizaárfolyamán számolva: 1 Ft = 244 10

2005. júl. 1-től 2006 jún. 30-ig 29,23 euró/100 kg ~7 132 Ft/100 kg 2006. júl. 1-től 2007 jún. 30-ig 27,47 euró/100 kg ~6 702 Ft/100 kg 2007. júl. 1-től 25,42 euró/100 kg ~6 202 Ft/100 kg A piaci beavatkozások a tej két fő alkotóelemére, a zsírt képviselő vajra, illetve a fehérjét képviselő sovány tejporra terjednek ki. A Tanács ezért az irányár meghatározásával egy időben értelemszerűen további két árat állapít meg évente az adott gazdasági évre: egyrészt a vaj, másrészt a sovány tejpor intervenciós árát. E két termék piaci árának stabilizálásán keresztül biztosítható az, hogy a tejtermelő gazdák drasztikus ingadozásoktól mentes, megfelelő színvonalú jövedelemhez jussanak. A vaj intervenciós ára a következőképpen alakul: 2000. júl. 1-től 2005 jún. 30-ig 328,2 euró/100 kg ~80 000 Ft/100 kg 2005. júl. 1-től 2006 jún. 30-ig 311,79 euró/100 kg ~76 000 Ft/100 kg 2006. júl. 1-től 2007 jún. 30-ig 295,38 euró/100 kg ~72 000 Ft/100 kg 2007. júl. 1-től 278,97 euró/100 kg ~68 000 Ft/100 kg A sovány tejpor intervenciós ára a következőképpen alakul: 2000. júl. 1-től 2005 jún. 30-ig 205,52 euró/100 kg ~50 100 Ft/100 kg 2005. júl. 1-től 2006 jún. 30-ig 195,24 euró/100 kg ~47 600 Ft/100 kg 2006. júl. 1-től 2007 jún. 30-ig 184,97 euró/100 kg ~45 100 Ft/100 kg 2007. júl. 1-től 174,69 euró/100 kg ~42 600 Ft/100 kg A TEJKVÓTA RENDSZER Tanács 3950/1992/EGK Rendelete Bizottság 1392/2001/EK Rendelete Ez határozza meg a megtermelt tej egyéni és országos szinten értékesíthető mennyiségét. A rendszer kihat a feldolgozók nyersanyagbázisára, és ezen keresztül a tej- és tejtermék előállítás teljes vertikumára. Amíg a kvótán belül értékesített tej és az abból készült tejtermékek piaci zavarai levezetésének finanszírozását az Unió vállalja, addig a többletként jelentkező tej által okozott zavarok megszüntetését a túltermelésért felelős termelőknek kell finanszírozniuk. A rendszer szigorúsága azonban garanciát jelent a termelők számára, hogy az EU-ban nem merülhetnek fel átvételi gondok a tejipar részéről, hiszen garantált az általuk előállított termékek értékesítése is. Pozitív hatásnak lehet tekinteni azt is, hogy egyre hatékonyabbá válik a tejtermelés, hiszen a termelők a rendelkezésükre álló kvótán belül minél kisebb költséggel, minél nagyobb hozamokkal termelik meg a tejet. A kvótarendszert az országos mennyiségek évenkénti meghatározása mellett kiterjesztették 2008. március 31-ig, de a jelenlegi reform törekvések a 2015-ig történő meghosszabbítást vetítik előre A kvóta típusai és mértéke 11

A rendszer kétféle kvótát különböztet meg, az egyik a feldolgozók felé történő értékesítésre vonatkozó ún. feldolgozói kvóta, míg a másik a fogyasztók felé közvetlenül eladott mennyiségekre vonatkozó, ún. közvetlen értékesítési kvóta. Tejet kizárólag az értékesíthet, aki rendelkezik kvótával, és csak annyit amennyit a rendelkezésre álló kvótamennyisége takar. A kiosztott kvóták mellett fenn kell tartani egy nemzeti kvótatartalék alapot, ami lehetőséget ad arra, hogy az EK jogszabályok értelmében mindkét kvótatípus esetében további kvótát kerülhessenek kiosztásra bizonyos termelői köröknek, például: a tejtermelés bővítését (pl. férőhely szám növelést) tervező termelőknek a fiatal, pályakezdő gazdáknak, akik esetleg nem rendelkeztek megfelelő bázissal Mindkét típus esetében meghatározták az egyes tagállamokra vonatkozó nemzeti kvóta mennyiségeket, amelyeket végső soron szétosztanak az egyéni termelők között. A termelői kvóták összege nem haladhatja meg a nemzeti kvóta szintjét. A kvótaév tartama eltér a gazdasági évtől, ugyanis április 1-jétől következő év március 31-ig tart, tehát az évenként meghatározott egyéni kvótamennyiség erre az időszakra vonatkozik. Az egyes tagállamok 2002-2005-ig tartó időszakra meghatározott kvótáját szemlélteti az alábbi táblázat. (tonna) Tagállam Feldolgozói kvóta Közvetlen értékesítési kvóta Belgium Dánia Németország Görögország Spanyolország Franciaország Írország Olaszország Luxemburg Hollandia Ausztria Portugália Finnország Svédország Egyesült Királyság 3 188 202,403 4 454 709,217 27 769 228,612 699 626,000 6 035 564,833 23 844 318,264 5 386 176,780 10 316 482,000 268 554,000 11 001 277,000 2 599 130,467 1 863 171,000 2 398 275,179 3 300 000,000 14 437 481,500 122 228,597 638,783 95 587,388 887,000 81 385,167 391 479,736 9 587,220 213 578,000 495,000 73 415,000 150 270,533 9 290,000 8 685,339 3 000,000 172 265,500 A közvetlen értékesítés kvótája országos szinten valamennyi tagállamban nagyságrendekkel kisebb, mint a feldolgozói kvóták. Megjegyzést érdemel, hogy az EU-ban a közvetlen értékesítés általában a tejtermelő gazdák által előállított tejtermékek, vagy legalábbis a hőkezelt tej forgalmazását jelenti, szemben a magyarországi házi nyerstej kimérés gyakorlatával. A kvótarendszerben alkalmazott szankciók A termelők, illetve a tagállamok a kvótát meghaladó mennyiségben is termelhetnek tejet, ha ez nem jelenik meg az értékesítésben, tehát például a otthoni fogyasztásban vagy a 12

gazdaságban található állatok takarmányozásának formájában kerül felhasználásra. A kvótán felül bármilyen csatornán keresztül értékesített tej mennyisége után azonban büntető illetéket kell fizetni. Ez az összeg a feleslegek raktározására és ezek értékesítési költségeinek fedezésére szolgál. Az illeték mértéke a tej mindenkori irányárának 115%-a. Természetesen nem terheli illetékfizetési kötelezettség a saját felhasználásra kerülő tej mennyiségét. Elméletileg a kvótáját túllépő valamennyi termelőt illetékfizetési kötelezettség terhel. Mivel azonban a tagállamok csak az adott ország nemzeti kvótájának túllépése estén kötelesek befizetni az EU központi költségvetésébe, ezért egyes államok rugalmasabb rendszert alakítottak ki. Ilyenkor az illeték kiszámítása előtt a kvótájukat kihasználatlanul hagyó termelők fennmaradó kvótáját arányosan felosztják a túlteljesítők között, így ténylegesen csak az országos túltermelésért továbbra is felelős termelőket terheli az illetékfizetési kötelezettség. Az illeték befizetési kötelezettsége az egyes tagállamokban érvényes részletes szabályozástól függően terhelheti a felvásárlókat/feldolgozókat (továbbiakban: felvásárlók) vagy magukat a termelőket. Az adminisztráció könnyítése érdekében általában csak a felvásárlókkal állnak közvetlen kapcsolatban, ezért ezek feladata behajtani az esetleges illeték összegét a hozzájuk beszállító termelőktől, akár levonva azt a tej árából. Átlagos nemzeti referencia-zsírtartalom 1986-ban az intervenciós vajkészletek csökkentése érdekében a Bizottság megszigorította a tej zsírtartalmával kapcsolatos előírásokat, melyek szerint az 1984/85 vagy 1985/86 évi tej értékesítéseik zsírtartalmának súlyozott átlaga alapján valamennyi termelőre megállapítottak egy ún. egyéni referencia zsírtartalmat. Amennyiben az azt követő időszakban az éves értékesítések zsírtartalmának súlyozott átlaga meghaladja ezt a bázisértéket, úgy megfelelő korrekciókat kell végezni az illeték kiszámításakor. Amennyiben az egyéni kvóta változik, a következő előírások alkalmazandóak: 1. Ha a további kvótákat osztanak ki a nemzeti tartalékból, a reprezentatív zsírtartalom állandó kell, hogy maradjon. 2. Ha a feldolgozói kvótát emelik, vagy megváltoztatják a feldolgozói kvóta/közvetlen értékesítési kvóta arányát, a feldolgozói kvótához kapcsolódó reprezentatív zsírtartalomnak 3,8 %-nak kell lennie. A feldolgozói kvóta reprezentatív zsírtartalma változatlan maradhat, ha a termelő az illetékes hatóságnál kielégítő módon megindokolja azt. 3. Ha bármilyen kvótaátruházás történik (ideiglenes vagy állandó, földdel vagy föld nélkül), a reprezentatív zsírtartalmat a hozzá kapcsolódó kvótamennyiséggel együtt kell átruházni. A kvóta átruházásakor vagy kiosztásakor a kvótával együtt a reprezentatív zsírtartalom is átruházásra kerül, mely zsírtartalom a kvótához kötött, és összességében változatlan marad az átruházást követően. Ennek érdekében a rendelkezésre álló tej mennyiségét újra lehet számolni adott zsírtartalomban kifejezve, vagy fordítva, a rendelkezésre álló zsírmennyiséget újra lehet számolni adott tejmennyiségben kifejezve. 13

A fent vázolt esetekből következő reprezentatív zsírtartalomnak meg kell egyeznie a kezdeti és az átruházott vagy megváltoztatott reprezentatív tartalmak súlyozott átlagával. Azon termelők esetében, akik a teljes kvótamennyiségüket a nemzeti tartalékból kapják, a megtermelt tej reprezentatív zsírtartalma meg kell egyezzen a termelés első 12 hónapjában leszállított tej átlagos zsírtartalmával. Az illeték kiszámítása A büntető illeték kiszámolásakor figyelembe kell venni minden, a tagállam területén lévő bármely gazdaságból származó tejet és tejjel egyenértékű terméket. A tej további kezelésre vagy feldolgozásra szánt szerződéses mennyisége beszállításnak tekintendő. Amennyiben teljesen vagy részlegesen lefölözött tejet szállítanak be a feldolgozóhoz/felvásárlóhoz, a termelőnek az illetékes hatóság felé megfelelő módon bizonyítania kell, hogy a tej zsírtartalmát előzetesen figyelembe vették az illeték megállapításához. Ilyen bizonyíték hiányában a tejet teljes tejnek kell tekinteni az illeték kiszámolásakor. Az egyéb tejtermékek esetében az előállításukhoz felhasznált tej mennyiségét a tagállam határozza meg. Ehhez egyenértékképleteket kell felhasználni: 1 kg tejszín = 0,263 kg tej x a tejszín %-os zsírtartalma 1 kg vaj = 22,5 kg tej; a sajt és egyéb tejtermékek esetében a tagállam határozhatja meg a használandó egyenértékeket, különös tekintettel a különböző fajta sajtok vagy más termékek szárazanyag- és zsírtartalmára, vagy átalányalapon is kiköthetik a tejegyenértéket a termelő teheneinek számára, és egy átlagos, az állatállományára jellemző, tehenenkénti tejhozamra hivatkozva. Ha a termelő az illetékes hatóság felé kielégítő bizonyítékkal tud szolgálni az adott termékek gyártásához valóban felhasznált mennyiséget illetően, a tagállamnak ezen bizonyítékot a fent említett egyenértékek helyett fel kell használnia. Az illeték kiszámolásához a kérdéses 12 hónapos periódus (kvótaév) utolsó napjára vonatkozó irányárat kell alkalmazni. Az illetékből a termelőkre jutó részt a tagállam döntésével összhangban határozzák meg, annak függvényében, hogy a fel nem használt referenciamennyiségeket újra elosztották vagy sem. Ez történhet akár a felvásárló szintjén az egyes termelők referenciamennyiségeinek arányának megfelelő mértékben szétosztott, fel nem használt referenciamennyiségek után maradt többlet tekintetében, akár országos szinten az egyes termelők referenciamennyisége többletének figyelembe vételével. Annak érdekében, hogy minden egyes termelő számára végső elszámolást dolgozzanak ki az illeték kiszámításához, a beszállított tej és/vagy tej egyenérték zsírtartalmát össze kell vetni a termelő reprezentatív zsírtartalmával. 14

Ha a zsírtartalom magasabb a termelő reprezentatív zsírtartalma alapján beszállítható zsírmennyiségnél, a beszállított tej vagy tej egyenérték mennyiségét kilogrammonként a plusz zsírtartalom minden egyes 0,1 grammja után 0,18%-kal kell megemelni. Ha alacsonyabb a zsírtartalom, a beszállított tej vagy tej egyenérték mennyiségét kilogrammonként a hiányzó zsírtartalom minden egyes 0,1 grammja után 0,18%-kal kell csökkenteni. Magyarul, ha a termelő a referencia zsírtartalmánál alacsonyabb zsírtartalmú tejet szállít a felvásárlóhoz, az kevesebb kihasznált kvótamennyiségnek számít és fordítva, zsírosabb tej esetén a beszállított mennyiség magasabb kvótakihasználtságot eredményez. Amennyiben a leszállított tej mennyiségét literben adják meg, zsírtartalom minden egyes 0,1 grammja után végzendő 0,18%-os igazítást a 0,971 együtthatóval kell megszorozni. Például: Reprezentatív zsírtartalom: 3,8% Beszállított tej zsírtartalma: 3,65% Beszállított tejmennyiség: 100 000 kg (97 100 liter) Reprezentatív zsírtartalom alapján beszállítható zsírmennyiség: 100 000 kg X 3.8%= 3 800 kg Beszállított tejmennyiség alapján leadott zsírmennyiség: 100 000 kg X 3.65%= 3650 kg Beszállított és reprezentatív zsírmennyiség különbsége: 3 650 kg 3 800 kg= -150 kg A beszállított zsírmennyiség-eltérés beszállított tejkilogrammonként -150 kg/100 000 kg= -0,0015 kg Mennyiségi korrigálás: 1.) -0,0015 kg = -15 1/10-ed gramm 2.) -15 1/10-ed gramm X (100 000 kg X 0.18 %)= -2700 kg 3.) 100 000 kg 2 700 kg= 97 300 kg Kvótateljesítés: 97 300 kg (94 478,3 liter)= 97,3 % Ha a Magyarországon a begyűjtött tejmennyiség meghaladja a zsírtartalommal korrigált mennyiséget, az illetéket a begyűjtött mennyiség és a tagállam számára rendelkezésre álló feldolgozói kvóta közötti különbség után kell befizetni. Az illeték megfizetésének folyamata során az illetékes hatóságnak a felvásárlót (és közvetlen értékesítés esetén a termelőt) értesítenie vagy biztosítania kell arról, hogy a tagállam döntése alapján (az esetleges újraelosztás után) kell-e illetéket fizetnie. A felvásárlóknak (és közvetlen értékesítés esetén az illetéket fizetni köteles termelőknek) minden év szeptember 1-je előtt be kell fizetniük a tagállam által meghatározott illeték összegét. A kvóták forgalmazása A tejkvótához eredetileg valamennyi termelő térítés nélkül jutott hozzá. Rövidesen kiderült azonban, hogy a rendelkezésre álló kvóta határt szab az egyes tejgazdaságok fejlődésének, ezért a termelésüket bővíteni szándékozó termelőknek további kvótát kellett szerezniük. Így alakult ki a tejkvóta piaca, ahol adni/venni, illetve bérelni lehet a kvótákat. 15

A közösségi szabályok a tejkvótát a tejtermelésre használt birtok területéhez kötik. Ennek értelmében a gazdaság részének vagy egészének eladását, bérbeadását vagy öröklését az adott gazdasághoz tartozó kvóta megfelelő arányú mozgása is követi, illetve fordítottan is igaz, hogy a kvóta mozgását megfelelő méretű birtokmozgásnak kell követni. A kvóta gazdaság nélküli átadása kellőképpen indokolt strukturális célok esetén lehetséges. A kvóták mozgásának pontos szabályai és adminisztrációja országonként eltérő lehet. Ugyanígy eltérő a kvóták kialakult árrendszere is. Erre két szélsőséges példát érdemes megemlíteni: míg Dániában egy központilag irányított ún. kvóta-bankon keresztül, államilag meghatározott áron forgalmazzák a kvótát (tehát a termelők fix áron adják el a bank részére a kvótát, illetve más termelők onnan ugyanazon az áron vehetik meg azt), addig Hollandiában valódi piaci áron folyik a kvóták forgalmazása, aminek eredményeként ott az ár általában igen magas és a kvótába fektetett pénz jelentős részét képezi a tejtermelő gazdaságok vagyonának. Amennyiben egy termelő a kvótaév során nem értékesített tejet, a kvótája a nemzeti tartalékba kerül, ahonnan azután átmeneti újraelosztásra kerülhet egyéb termelőkhöz. Amennyiben egy termelő újrakezdené (egy meghatározott időszakon belül) a termelést, megkapja a kvótát a kérelmét követő április 1-ig. Ha egy termelő nem használja ki 70%-ban a kvótáját, a tagállam elrendelheti, hogy a kihasználatlan kvóta egy részét vagy az egészét elvonják a termelőtől és az a nemzeti tartalékba kerüljön. Természetesen előre nem látott elháríthatatlan akadály esetében, amely hatással van a termelési kapacitásra ez nem történik meg, de ezt megfelelő módon igazolni kell az illetékes hatóság felé. Az általuk meghatározott nap előtt, de legkésőbb március 31-én a tagállamok engedélyezik az adott kvótaévre azon kvóták átmeneti átruházását, amelyek tulajdonosai nem szándékoznak azokat felhasználni. A tejtermelés országos, regionális vagy a tejbegyűjtés területi szintű átszervezésének érdekében, illetve környezetvédelmi fejlesztés céljából a tagállam a következő lépéseket teheti meg az érdekelt felek érdekeinek figyelembe vételével: Kompenzáció nyújtása egy vagy több éves részletben azon termelők számára, akik vállalják, hogy a tejtermeléssel teljes mértékben vagy részlegesen felhagynak, és az így felszabadult kvótájukat a nemzeti tartalékhoz adják. Objektív kritériumok alapján meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyeknek megfelelve a termelők fizetség ellenében a kvótaév elején megkaphatják az illetékes hatóság által újraelosztott azon kvótákat, amelyeket az előző időszak végén más termelők szabadítottak fel a fent említett kompenzáció fejében. Objektív kritériumok alapján meghatározhatja azon régiókat vagy tejbegyűjtési területeket, amelyeken belül bizonyos termelői kategóriák között a kvótaátadás a megfelelő földterület átvétele nélkül engedélyezett. A cél ebben az esetben a tejtermelés szerkezetének javítása. A termelő az illetékes hatósághoz benyújtott kérelme alapján engedélyezheti a referenciamennyiségek átruházását a gazdaság átvétele nélkül vagy fordítva. A cél ebben az esetben a tejtermelés szerkezetének javítása a gazdaság szintjén, illetve a termelés extenzifikálásának engedélyezése. 16

Információszolgáltatási kötelezettségek Felvásárlók Minden egyes kvótaév végén a felvásárlóknak kimutatást kell készíteniük az egyes termelők számára, amelyben legalább a termelő által az adott időszakban beszállított tej és/vagy tej egyenérték mennyiségét és zsírtartalmát fel kell tüntetni. Szökőév esetén a tej vagy tej egyenérték mennyiségét a februárban és márciusban leszállított mennyiségek 1/60 részével csökkenteni kell. A felvásárlóknak minden év május 15-e előtt be kell nyújtaniuk az illetékes hatóság számára a termelői nyilatkozatok összefoglalóját, amelyben legalább a nekik beszállított tej és/vagy tej egyenérték teljes mennyiségéről és átlagos zsírtartalmáról beszámolnak. Ahol az adott tagállam döntése alapján megkövetelik, ott az egyes termelőkre vonatkozó kvótát és reprezentatív zsírtartalmat is, valamint a korrigált mennyiséget, az egyéni referenciamennyiségek és a korrigált mennyiségek összegét, valamint a termelő termékének átlagos reprezentatív zsírtartalmát. A felvásárló, aki nem tartja be a határidőt, köteles a késedelem minden napja után a beszállított tej vagy tej egyenérték mennyiség 0,01%-a után a büntető illetéknek megfelelő összeget kifizetni. A felvásárlók ha szükséges nyilatkozatot tesznek arról, hogy az adott időszakban nem érkezett hozzájuk beszállítás. Tejtermelők Közvetlen értékesítés esetén a termelőknek minden egyes kvótaév végén nyilatkozatot kell tenniük, amelyben termékenként összegezik a közvetlenül fogyasztásra és/vagy nagykereskedelmi egységeknek, sajtérlelőknek vagy a kiskereskedelem számára eladott tej vagy más tejtermékek mennyiségét. Szökőév esetén a tej vagy tej egyenérték mennyiségét a februárban és márciusban közvetlenül eladott mennyiségek 1/60 részével vagy az adott 12 hónapos időszakban közvetlenül eladott mennyiség 1/366 részével csökkenteni kell. A termelőknek minden év május 15-e előtt be kell nyújtaniuk nyilatkozataikat az illetékes hatóság számára. A tagállam megkövetelheti a közvetlen értékesítésre szánt kvótával rendelkező termelőktől, hogy tegyenek nyilatkozatot arról, ha nem adtak el tejet az adott időszakban. Az a termelő, aki nem tartja be a határidőt, köteles a késedelem minden naptári napja után a közvetlen értékesítésre szánt referenciamennyiségük 0,01%-a után a büntető illetéknek megfelelő összeget kifizetni. A kifizetendő összeg minimum 100 euró, de nem haladhatja meg a 1000 eurót. Amennyiben a termelők a tényekkel nem egyező nyilatkozatot nyújtanak be, a tagállam kötelezi őket arra, hogy a szóban forgó tejmennyiség arányában és a szabálytalanság 17

komolyságának megfelelően büntetést fizessenek, amelynek felső határa megegyezik a korrekció után kapott tejmennyiségre kivethető feltételezett illeték összegével. Ellenőrzések Az ellenőrzések során a tagállamoknak meg kell tenniük minden szükséges lépést annak biztosítására, hogy az illetéket megfelelő módon kivessék, és hogy a beszállítások esetében ezek a megfelelő termelőt érintsék. A tagállam fizikailag ellenőrzi a könyvelés pontosságát az értékesített tej és tej egyenérték mennyiségekkel kapcsolatban, és ebből a célból ellenőrzi a tejszállítást a farmokról történő begyűjtés során. Minden egyes kvótaévre vonatkozóan az adott periódus vége után legkésőbb 21 hónappal be kell fejezni az ellenőrzéseket. Az ellenőrzések számát az alábbi elvárások figyelembe vételével kell meghatározni: Ellenőrizni kell a feldolgozói kvóta esetében az adott időszakra vonatkozó, igazolt tejmennyiség 40%-át Ellenőrizni kell a közvetlen értékesítési kvóta esetében az érintett termelők 5%-át Minden felvásárlót legalább ötévente egyszer ellenőrizni kell. Felvásárlók jóváhagyása Ahhoz, hogy egy tagállam területén működhessen, a felvásárló tevékenységét az adott tagállam illetékes hatóságával kell jóváhagyatnia. Csak akkor hagyható jóvá a felvásárlók tevékenysége, ha teljesítik a következő feltételeket: Adatnyilvántartási kötelezettségek Tejmintavétel és analízis biztosítása Információszolgáltatás Határidők betartása Illetékbefizetési kötelezettségvállalás Vissza kell azonban vonni a felvásárlók engedélyét, ha a megállapított feltételeknek többé nem felelnek meg. A tevékenység, a működés engedélyezése a felvásárló kérésére visszaállítható hat hónap elteltével, ha a további szigorú ellenőrzések kielégítő eredménnyel járnak. 18

BELPIACI TÁMOGATÁSOK A piaci beavatkozások, mint például az intervenció és tejtermékek felhasználásához nyújtott különféle támogatások, a feldolgozók szintjén érvényesülnek és csak közvetetten hatnak ki a termelőkre. A belpiaci intézkedésekkel a tejtermékek feldolgozását és a Közösségen belüli értékesítését támogatják. A támogatás meghirdetése nem a piaci zavar fellépéséhez kötődik, hanem a feldolgozott termékmennyiséghez kapcsolódik. Különféle intézkedések tehetők a piaci vajfeleslegek vagy az intervenciós készletek értékesítésének megkönnyítésére. vaj, vajsűrítmény és tejszín élelmiszeripari felhasználásának támogatása külföldi élelmiszersegélyek, illetve ingyenes juttatás a Közösségben leginkább rászorulók részére vaj kedvezményes árú értékesítése non-profit szervezetek számára támogatás a sütési célú vajsűrítmény előállításához felhasznált vajra, amelyet a kiskereskedelemben értékesítenek a fogyasztók felé Vaj, vajsűrítmény és tejszín élelmiszeripari felhasználásának támogatása Bizottság 2571/1997/EK Rendelete A támogatott termékek a sózott, sózatlan és a koncentrált vaj, valamint a tejszín, amelyek megfelelnek a rendeletben megállapított feltételeknek. Havonta két pályázat nyújtható be támogatásra, minden hónap második és negyedik keddjén, déli 12 óra előtt, kivéve augusztus második és december negyedik keddjét. A pályázatoknak tartalmazniuk kell a fent említett rendelet 16. cikkelyében előírt információkat. A pályázat csak akkor érvényes, ha legalább 5 tonna mennyiségre vonatkozik, kötelezettségvállalások kísérik és bizonyítékot szolgáltatnak a pályázati leadási határidő lejárta előtt, hogy a pályázó letétbe helyezett 350 euró/t értékű pályázati biztosítékot A pályázaton az a feldolgozó vehet részt, aki írásbeli kötelezettségvállalást tesz, hogy kizárólag a támogatott termékekbe dolgozza be a vajat, tejszínt és a koncentrált vajat. A felhasználás határideje a pályázat lezárásától számított 4 hónap. A dokumentumok beadási határideje a pályázat benyújtását követő 12. hónap vége. A Kifizető Ügynökség az összes szükséges dokumentum beérkezését követő 60 napon belül fizeti ki a támogatást. Non-profit szervezetek vajfelvásárlási támogatása Bizottság 2191/81/EGK Rendelete A tagállamok non-profit intézményei és szervezetei által beszerzett vajra támogatás adható. A tagállamok a területükön lévő non-profit intézmények és szervezetek közül kiválaszthatják azokat, amelyek kedvezményes árú vajat kapnak. Ez támogatás kizárólag a megfelelő engedéllyel rendelkező vállalkozástól származó olyan vajra kérhető, amely eleget tesz az előírásoknak. A szállító engedélyt kizárólag abban az esetben kaphat, amennyiben vállalja, hogy: nyilvántartást vezet, amely feltünteti a vaj gyártójának nevét, a kedvezményezettek nevét és címét, valamint a részükre eladott vaj mennyiségét, 19

aláveti magát az ellenőrzési eljárásoknak, különösen a nyilvántartás és a vaj minőségének ellenőrzése tekintetében. A támogatás összege 100 euró/100 kg (~24 400Ft/100 kg). Támogatást a vaj szállítójának írásbeli kérelmére, a Kifizető Ügynökség által kibocsátott sorszámmal ellátott utalvány benyújtását követően lehet nyújtani. Az utalvány a következők mellett bocsátható ki: a kedvezményezett írásbeli nyilatkozata, amelyben vállalja, hogy a vajat kizárólag olyan fogyasztók számára teszi elérhetővé, akikkel szemben maga vállal felelősséget és a támogatást visszafizeti, amennyiben megállapítják, hogy az e rendelet alapján megvásárolt vajat a szándékolt céltól eltérően használták fel kötelezettségvállalás arra, hogy rendelkezésére bocsátja a vaj felhasználását igazoló nyilvántartást a korábbi kiutalás időpontjában vállalt kötelezettségek megfelelő teljesítése Az összes igazoló dokumentumot, valamint az ellenőrzésekről szóló jelentést a Kifizető Ügynökség részére kell megküldeni. A támogatást az összes igazoló dokumentum benyújtásának napjától számított 60 napon belül fizetik ki. A kedvezményezett részére a vajat a 2191/81/EK rendelet alapján csökkentett árú vaj feliratot jól olvashatóan és lemoshatatlanul tartalmazó csomagolásban kell leszállítani és a csomagolásban található csomagokon vagy különálló egységeken az újraértékesítése tilos szövegnek kell szerepelnie. Sovány tej és tejpor állati takarmányban történő felhasználásának támogatása Bizottság 2799/1999/EK Rendelete Támogatás adható a takarmányokban felhasznált sovány tejre és sovány tejporra, valamint denaturált sovány tejpor előállítására. Ezek a támogatások elsősorban a tej állati takarmányozásban való felhasználásának ösztönzését szolgálják azáltal, hogy csökkentik a kérdéses takarmány alapanyagának árát, s ezáltal növelik versenyképességét például a növényi fehérjékkel szemben. A támogatás mértékénél figyelembe kell venni: a sovány tejpor intervenciós árát a sovány tejpor kínálatának és takarmányként való felhasználásának alakulását a borjúárak tendenciáit és a sovány tejpor piaci árának alakulását a kompetitív fehérjékkel összehasonlítva. A támogatás összege a sovány tej és tejpor fehérje- és zsírmentes szárazanyag-tartalmától függ: 5,80 euró/100 kg (~1 415 Ft/100 kg) sovány tej, amelynek fehérjetartalma nem kevesebb, mint a zsírmentes szárazanyag 35,6%-a 5,12 euró/100 kg (~1 250 Ft/100 kg) sovány tej, amelynek fehérjetartalma nem kevesebb, mint a zsírmentes szárazanyag 31,4%-a, de kevesebb, mint a 35,6%-a 71,51 euró/100 kg (~17 448 Ft/100 kg) sovány tejpor, amelynek fehérjetartalma nem kevesebb, mint a zsírmentes szárazanyag 35,6%-a 63,07 euró/100 kg (~15 390 Ft/100 kg) sovány tejpor, amelynek fehérjetartalma nem kevesebb, mint a zsírmentes szárazanyag 31,4%-a, de kevesebb, mint a 35,6%-a 20

A támogatás elnyerésének első lépéseként a Kifizető Ügynökség akkreditálja a gyártó üzemet. A Kifizető Ügynökség olyan gyárak termelését hagyja jóvá, melyek a rendeletben meghatározott technológiai és adminisztratív feltételeknek megfelelnek, valamint vállalják a Kifizető Ügynökség ellenőrzését. A helyszíni ellenőrzés során a csomagolással kapcsolatos követelmények teljesítését vizsgálják. Ha a gyártó nem felel meg ezeknek a követelményeknek, a Kifizető Ügynökség felfüggeszti a gyártási engedélyt egytől tizenkét hónapig terjedő időtartamra. Következő lépésben a pályázó gyártási programot is tartalmazó pályázatot nyújt be a Kifizető Ügynökséghez. A Kifizető Ügynökség, illetve a feladatra delegált szerv helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálatot végez a sovány tejpor és az összetett takarmány minőségi, csomagolási paramétereivel és a gyártási körülményekkel kapcsolatban. A vizsgálatot adminisztratív ellenőrzés egészíti ki. A kifizetés feltétele, hogy a gyártó a tagállam által megállapított fizetési rendnek megfelelő nyilvántartást vezessen, a rendeletben meghatározott információkról, melyeket szállítólevéllel és számlákkal kell alátámasztani. A támogatás a tagállam által rögzítendő időszakonként kerül kifizetésre, de a kifizetési kérelem által érintett időszak nem haladhatja meg az egy hónapot. Előlegfizetés 110%-os letét (bankgarancia) ellenében teljesíthető. A sovány tejpor közraktárból történő értékesítése során a Kifizető Ügynökség egyéni pályázati fordulókat szervez. Az így értékesített sovány tejport a nyertes pályázó kizárólag takarmánykeverék vagy denaturált sovány tejpor gyártására használhatja fel. A pályázati kiírásra történő felhívást az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában teszik közzé legalább nyolc nappal az ajánlatok beküldésére megállapított első határidő előtt. Az ügynökség megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy az érdekelt felek számára lehetővé tegye az eladásra kínált sovány tejpor mintáinak vizsgálatát, saját költségükre, a pályázat benyújtása előtt. A pályázó benyújtja pályázatát a Kifizető Ügynökséghez, és letétbe helyezi a 36 /t pályázati biztosítékot. A pályázatban meg kell jelölnie a sovány tejporra vonatkozó pályázati árat. A pályázatok csak az alábbi feltételek teljesítése esetén tekinthetők érvényesnek: legalább 10 tonna mennyiségre vonatkoznak; azonban ha a raktárban rendelkezésre álló mennyiség kevesebb, mint 10 tonna, a minimális mennyiség, amelyre ajánlat tehető, a ténylegesen rendelkezésre álló mennyiség az ajánlathoz csatolják a pályázó írásos kötelezettségvállalását a rendeleti határidő betartásáról bizonyítékot szolgáltatnak a biztosíték letétbe helyezéséről A Kifizető Ügynökség értesíti a Bizottságot a felajánlott mennyiségekről és az árról, amelynek alapján az megállapítja a minimális értékesítési árat és a feldolgozási letétet. A pályázatokat visszautasítják, ha a felajánlott ár alacsonyabb, mint a megállapított minimális ár. A Kifizető Ügynökség a tejport a legmagasabb árat kínáló pályázónak ítéli meg. Amennyiben ez nem a teljes mennyiség, a maradék szétosztásra kerül a többi pályázó között. A sikertelen pályázók esetében a letét azonnal felszabadításra kerül. A sikeres pályázónak a tejport a raktárból 30 napon belül el kell szállítania. 21

Kazein és kazeinát előállításra felhasznált sovány tej támogatása Bizottság 2921/1990/EK Rendelete Támogatás adható a Közösségben termelt, kazeinné vagy kazeináttá átalakított tej esetében. A támogatás változó a termék minőségétől, és attól függően, hogy a sovány tejet kazeinné vagy kazeináttá alakították-e át. A támogatásra jogosult termékek követelményeit az említett rendelet 1. cikkelye tartalmazza. A támogatás megállapításánál figyelembe kell venni a következőket: a sovány tejpor intervenciós árát vagy a porlasztott eljárással előállított, első osztályú sovány tejpor piaci árát, ha az ár meghaladja az intervenciós árat a kazein és kazeinátok piaci árát a közösségi és a világpiacon A támogatás összege jelenleg 5,86 euró/100 kg (~1 430 Ft/100 kg) sovány tej. A támogatás speciális, gyártókra vonatkozó, készletnyilvántartásokkal és csomagolással kapcsolatos feltételeit a rendelet tartalmazza. A támogatás igénylés első lépéseként a gyártó pályázatot nyújt be a Kifizető Ügynökséghez és egy nyilatkozatot a termékek eredetéről és összetételéről, valamint biztosítékról szóló banki igazolást. A pályázó havi bontású termelési tervet nyújt be a Kifizető Ügynökséghez, amely tartalmazza a mennyiségeket, a készletnyilvántartásokat, a megkövetelt dokumentumokat, valamint a termelés helyét, idejét és a várhatóan termelt kazein és kazeinát mennyiségét. A Kifizető Ügynökség előzetes bejelentés nélküli, helyszíni ellenőrzést végez, amelyet a feldolgozó termelési terve alapján határoznak meg. A vizsgálatok a támogatási kérelmekben foglalt összmennyiség 25%-ára terjednek ki és minden feldolgozót félévente egyszer ellenőrizni kell. A termelési tételekből származó mintákat a kijelölt laboratórium vizsgálja meg, majd erről jelentést küld a hatóságnak és a pályázónak. A pályázó ezután kifizetési kérelmet nyújt be a Kifizető Ügynökséghez, amely adminisztratív ellenőrzést végez és rendelkezik a támogatás kifizetéséről, valamint a biztosíték felszabadításáról Tanulók tejjel történő ellátásának támogatása Bizottság 2707/2000/EK Rendelete Az oktatási intézmények tanulóinak tejtermékekkel történő ellátására Közösségi támogatás vehető igénybe. Teljes tej esetében a közösségi támogatás mértéke a tej irányárának 75%-a. Más tejtermékek esetében a támogatás meghatározásakor figyelembe kell venni a termék tejkomponens-tartalmát. A támogatott mennyiség maximum 0,25 l/tanuló/nap. A kedvezményezettek körét az óvodák, általános iskolák és a középiskolák alkotják. Középiskolák a tagállam döntésének függvényében részesülhetnek a támogatásból. A támogatott termékek a rendelet mellékletében találhatóak. A támogatás mértéke minden támogatott termékkategória esetében más és más. Azonban ahol a támogatás összege magasabb, mint a termék értékesítési ára, a támogatást csökkenteni kell olyan mértékben, hogy az ne haladja meg az eladási árat. Ha a szállított mennyiség literben van kifejezve, az 1,03-as együtthatót kell használni az átváltáskor. Azok a pályázók kaphatják meg a támogatást, akik a kifizető ügynökség jóváhagyásával rendelkeznek. A támogatásért folyamodhat az oktatási intézmény, az illetékes oktatási 22