A számviteli törvény változásainak gyakorlati feldolgozása - a saját tőke értékének év közbeni megállapítása (közbenső mérleg készítése), -

A számviteli törvény változásainak gyakorlati feldolgozása - a saját tőke értékének év közbeni megállapítása (közbenső mérleg készítése), - részesedés számviteli elszámolása, - a konszolidált beszámoló készítési kötelezettség változásai, - a devizás tételek értékelésének új lehetősége, - a támogatások számviteli elszámolásának pontosítása

Transzferár-módosítás (Szt. 47. (10)) 1. Kapcsolt fél fogalma az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK bizottsági rendeletben meghatározott fogalom, melyet mind a számviteli törvény, mint a társasági adótörvény átvett.

Transzferár-módosítás (Szt. 47. (10)) kapcsolt vállalkozás: a társasági adótörvény szerinti fogalom a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, b) az adózó és az a személy, amely az adózóban - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, c) az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni; d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll; e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll;

3. Kapcsolt fél minősített esetei a) a fél közvetlen vagy közvetlenül egy vagy több közvetítőn keresztül ellenőrzi azt az egységet, annak ellenőrzése alatt áll, vagy azzal együtt közös ellenőrzés alatt áll (beleértve az anyavállalatokat, leányvállalatokat és a társleányvállalatokat olyan érdekeltséggel rendelkezik az egységben, ami jelentős befolyást biztosít számára az egység felett vagy közös ellenőrzést gyakorolt az egység felett

Magyarázat: 1. Ellenőrzési képesség: egy egység pénzügyi és működési politikájának irányítása, az annak a tevékenységéből származó haszon megszerzése érdekében 2. Közös ellenőrzés: egy gazdasági egység tevékenysége fölött gyakorolt ellenőrzés szerződésben rögzített megosztása

b) a fél az egység társult vállalkozása c) a fél olyan közös vállalkozása, amelyben az egység tulajdonos d) a fél kulcspozícióban lévő vezető az egységnél vagy annak anyavállalatánál e) a fél az a) és d) alpontokban hivatkozott bármely magánszemély közeli hozzátartozója f) a fél a d) vagy e) alpontokban hivatkozott bármely magánszemély közvetlen vagy közvetett ellenőrzése, közös ellenőrzése vagy jelentős befolyása alatt áll, vagy ilyen személy a fél felett jelentős szavazati joggal rendelkezik, vagy g) a fél egy nyugdíjazási juttatási programot biztosít az egység, vagy bármely olyan más egység munkavállalói részére, amely kapcsolt fél az egység szempontjából

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai Transzferár-módosítás (Szt. 47. (10) Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értékét módosítja az a felek között utólag elszámolt, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözet, amellyel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18. -a alapján a beszerzőnek a beszerzésre tekintettel a társasági adó alapját módosítani kellene, amennyiben a különbözetet a könyvviteli elszámolásában a bekerülési érték módosításaként nem szerepeltetné.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai Transzferár-módosítás 73. (4) Az értékesítés nettó árbevételét módosítja az a felek között utólag elszámolt, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözet, amellyel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18. -a alapján az értékesítőnek az értékesítésre tekintettel a társasági adó alapját módosítani kellene, amennyiben a különbözetet a könyvviteli elszámolásában az értékesítés nettó árbevétele módosításaként nem szerepeltetné.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai Transzferár-módosítás (78. (8)) Az igénybe vett szolgáltatások értékeként, az egyéb szolgáltatások értékeként, az eladott (közvetített) szolgáltatások értékeként elszámolt költség, ráfordítás értékét módosítja az a felek között utólag elszámolt, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözet, amellyel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18. -a alapján a szolgáltatást igénybe vevőnek az igénybe vett szolgáltatásra tekintettel a társasági adó alapját módosítani kellene, amennyiben a különbözetet a könyvviteli elszámolásában a szolgáltatás igénybe vétele miatti költség, ráfordítás értékének módosításaként nem szerepeltetné.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai A beszámoló pénzneme (Szt. 20. (4)-(5)) A Számviteli tv. 20. (4) bekezdése lehetővé teszi, hogy bármely vállalkozó USA dollárban is elkészítheti éves beszámolóját, ha erre vonatkozó döntését a számviteli politikájában az üzleti év első napját megelőzően rögzítette és a létesítő okirata szerinti devizaként az USA dollárt jelölte meg. A vállalkozó döntését legkorábban a döntést követő ötödik üzleti évre vonatkozóan változtathatja meg. Amennyiben egy vállalkozó az USA dollár alkalmazása mellett dönt, a jövő évi átálláshoz még ebben az évben társasági szerződést szükséges módosítania, és a cégbíróságon is USA dollárba kell bejegyeztetni a jegyzett tőkét forint helyett.

Az USA dollárban történő könyvvezetés és beszámoló készítés 1. A könyvvezetés és a beszámoló készítés alkalmazott pénzneme 2. A törvényi változás időbeni hatálya 3. A törvényi módosítás lényeges elemei a) Az USA dollár alkalmazásának lehetősége b) Az USA dollár alkalmazásának területei c) Az USA dollár alkalmazásának indokoltsága d) Az USA dollár alkalmazásának problémái 4. Az USA dollár alkalmazásának feltétele 5. Árfolyam kezelése és elszámolása

1. A könyvvezetés és beszámoló készítés alkalmazható pénzneme a) Vállalkozó esetén: forint euró (2010-től) USA dollár (2014-től ) funkcionális pénznem b) Devizakülföldi társaság a létesítő okiratban rögzített devizában készítheti el beszámolóját érintett társaságok még vámszabadterületi társaság devizakülföldinek minősülő egyéb társaság a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyam jegyzése szerinti devizaegységben kell a beszámoló adatait megadni.

c) Európai Gazdasági Egyesülés létesítő okiratban Európai Részvénytársaság Európai Szövetkezet szereplő deviza d) Funkcionális pénznem (tevékenység elsődleges gazdasági környezetének pénzneme eurótól vagy USA dollártól eltérő deviza alkalmazásának feltételei bevételei, költségei, ráfordításai pénzügyi eszközei és pénzügyi kötelezettségei az előző és a tárgy évi üzleti évben külön-külön több, mint 25 %-ban az adott devizában merüljenek fel

2. A törvényi változások időbeni hatálya Hatályos: 2014. január 1-jétől 3. A törvényi módosítás lényegi ismérvei a) Az USA dollár alkalmazásának lehetősége bármely vállalkozó részére saját döntésétől függően külön feltételek nélkül

b) Az USA dollár alkalmazásának területei a számviteli nyilvántartásainak USA dollárban történő vezetése a beszámoló készítési kötelezettségük USA dollárban történő teljesítése éves beszámoló esetén, illetve a konszolidált éves beszámolónál

c) Az USA dollár alkalmazásának indokoltsága a versenyképesség növelése a jelentős devizakivettséggel rendelkezők mentesítése az állandó átértékeléstől az eredményt, a saját tőkét, a nem realizált árfolyam különbözetek ne befolyásolják

d) Az USA dollárra történő áttérés problémái a működés, a gazdálkodás pénzneme elsősorban nem dollár (pl. forint) jelentős adminisztrációs teher többlet munka általában igényelheti a korábban használt könyvelési programok átalakítását költségteher meggondolandó, hogy megéri-e?

e) Az USA dollárra történő áttérés előfeltételei számviteli politikai döntés az üzleti év első napját megelőzően a döntésnek a számviteli politikában való rögzítése a jegyzett tőkének a létesítő okiratban USA dollárban történő meghatározása a cégbíróságon a jegyzett tőkének USA dollárban történő bejegyzése a cégtörvény szabályainak alkalmazása a cégbírósági bejegyzéskor

A 2009. évi V. törvény, a cégtörvény alkalmazása a devizában történő bejegyzés előírásainak betartása a jegyzett tőke bejegyzés időpontjának, azaz a változás időpontjában meghatározása a változás időpontja a cég határozza meg nem lehet korábbi, mint a változás alapjául szolgáló határozat meghozatalának napja

A 2014. január 1-jétől USA dollárra való áttérés szabályai a tulajdonosi döntést legkésőbb 2014. decemberében kell meghozni a létesítő okirat módosítása a jegyzett tőke USA dollárban történő meghatározása

Az áttérést követő szabályok az USA dollárra való áttérés után 5 éven keresztül ebben a pénzben történik a könyvvezetés a forintban történő könyvelésre visszatérés az áttérést követő ötödik üzleti évben a korábbi döntést meg kell változtatni visszatérhet a beszámoló forintban történő készítésére is

az ötödik év szabályai a számviteli politikai döntés meghozatala a számviteli politika módosítása a létesítő okirat a döntésnek megfelelően meg kell változtatni kivétel a számviteli törvény 20. (5) bekezdésében foglaltak alkalmazását az eurótól és USA dollártól eltérő devizát alkalmazó vállalkozó

az áttérés számviteli szabályai a jegyzett tőke átszámítása USA dollárra az átszámítást a létesítő okirat módosításakor végezzük el átszámításkor alkalmazható árfolyam a közgyűlés, taggyűlés napján érvényes árfolyam a 2014. évi mérleg forintban történő elkészítése a 2014. évi forint mérleg USA dollárra történő átszámítása az áttérés napjára USA dollár mérleg elkészítése

árfolyam különbözet keletkezése a közgyűlés, taggyűlés időpontjának árfolyamán számított jegyzett tőke és a december 31-ei árfolyammal számított jegyzett tőke értéke USA dollárban el fog térni egymástól különbség elszámolását a számviteli törvény 148.. - 149. -a szabályozza

az árfolyam különbözet elszámolása a cégbíróságon forintban bejegyzett tőke az év végi átszámításakor az USA dollárra átszámított érték eltér a a létesítő okirat módosításában USA dollárban meghatározott és a cégbíróságon évközben bejegyzett jegyzett tőke USA dollár értékétől akkor különbözet keletkezik lehetséges változatok

az árfolyam különbözet lehetséges esetei 1. Az átszámított érték alacsonyabb (-) a tőketartalék pozitív összegéig a tőketartalékot csökkentjük azt meghaladóan az eredménytartalékot kell csökkenteni 2. Az árszámított érték több (+) a tőketartalékot növeljük

a funkcionális pénznem alkalmazása harmadik devizában vezetik könyveiket a választás feltételei költség, ráfordítás, bevétel pénzügyi eszköz, pénzügyi kötelezettség előző és tárgyév adatai több, mint 25 %, az adott devizában merül fel

a funkcionális pénznem alkalmazásának problémái a bevételek többféle devizában merülnek fel a feltételek teljesíthetők-e a tárgyévi adatok a könyvvezetés pénznemének megválasztásakor még nem ismertek előfordulhat, hogy év közben vissza kell térni a forintba történő könyvvezetésre komoly adminisztrációs terhek lehetnek

Az átszámítási különbözetek megállapítása a forintban keletkezett tételek átszámítása az áttérés napjára érvényes mnb hivatalos devizaárfolyamon átszámítási különbözet nincs a hivatalos devizaegység miatti kerekítésből eredő különbözetek kezelése az új devizanemben keletkezett tételek átszámítása a devizában nyilvántartott (könyv szerinti) értékükön maradnak átszámítási különbözet keletkezik a tétel forintban kimutatott könyv szerinti értéke és az áttérés napjára érvényes mnb hivatalos devizaárfolyamon átszámított értéke közötti különbözet összegében

2. A DEVIZÁS KÖNYVVEZETÉSRE VALÓ ÁTTÉRÉSSEL KAPCSOLATOS SZÁMVITELI TEENDŐK A) A devizás könyvvezetés jogszabályi környezete B) A devizaáttérés esetei C) A devizaáttérés folyamata D) Az átszámítási különbözetek megállapítása E) Az átszámítási különbözetek elszámolása

A) A DEVIZÁS KÖNYVVEZETÉS JOGSZABÁLYI HÁTTERE 1. A forintban történő könyvvezetés és beszámoló készítés általános szabályai Főszabály Ft-ban könyvvezetés ezer Ft-ban beszámoló 100 milliárd Ft-ig Millió Ft-ban beszámoló 100 milliárd felett Eltérések a beszámoló nyelvezetének eltérése több fajta mérleg alkalmazási lehetősége

Egyéb jellemzők a számviteli alapelvek érvényesítése a számviteli politika kialakítása a gazdasági események elszámolása a beszámoló pénzneme forintban devizában

2. Devizában történő könyvvezetés, beszámoló készítés A beszámoló pénzneme Funkcionális pénznem Forint Euro és USA dollár Létesítő okiratban rögzített konvertibilis deviza Minden vállalkozásra devizakülföldi társaság európai gazdasági egyesülés európai részvénytársaság európai szövetkezet Ha ez az elsődleges gazdasági környezet pénzneme és devizaforgalma megfelel az előírt mutatóknak

Európai Részvénytársaság (SE) Alaptőkéje 120 ezer euró. Gyakorlati szerepe, hogy lehetővé teszi a székhely áthelyezését bármelyik tagállamon belül anélkül, hogy a korábbi céget meg kellene szüntetni, és újat kellene alapítani. Ez a gazdasági forma a területi megosztottság ellenére egy tagállamban adózik összes befolyt jövedelme után. Európai Gazdasági Egyesülés (EGE) Az Európai Gazdasági Egyesülés főként kis- és középvállalkozások közösségi szintű megjelenéséhez biztosít kereteket. Célja, hogy megkönnyítse és fejlessze tagjai tevékenységét, javítsa, fokozza eredményességüket. Fontos jellemzője, hogy az egyesülés célja saját nyereségszerzés nem lehet. Európai Szövetkezet (SCE) Az Európai Szövetkezet tagjai önállóságukat megőrizve, belső megállapodások útján törekednek gazdasági és társadalmi tevékenységeik fejlesztésére. Az egyezmények jellemzően valamilyen áru szállítására vagy szolgáltatások elvégzésére szólnak.

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai Példa a nyitómérleg elkészítéséhez a forintról USA dollárra való áttérés esetén A nyitómérleg átszámítása dollárra való áttéréskor Az elfogadott, letétbe helyezett, nyilvánosságra hozott forintban elkészített december 31-i záró beszámoló mérlegének adatait át kell számítani USA dollárra. Ezzel egyidejűleg készül a mérleget alátámasztó leltár is USA dollárban, hogy a főkönyvi számlákat meg tudjuk nyitni az új pénznemben. A forintról dollárra történő átszámítás során keletkezett úgynevezett átszámítási különbözeteket is el kell számolni.

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai Először a jegyzett tőke értékét kell újra meghatározni a december 31-i MNB árfolyam alapján. Meg kell jegyezni azonban, hogy a mérleg jegyzett tőke sorában és a 411-es főkönyvi számlán nem ez az összeg fog szerepelni, hanem azaz érték, melyet a társasági szerződésben meghatároztunk.

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai Minden más mérlegtételt, illetve a főkönyvi számlák nyitó egyenlegét, - melyből összeáll a leltár, - az MNB december 31-i árfolyamán kell átszámítani, vagyis a forintértéket elosztjuk az átváltási árfolyammal. A könyveléshez számolnunk kell a dollár váltópénzével is, de a mérlegben nem. Ez az általános szabály.

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai A forintban fennálló követeléseket, pénzeszközöket és értékpapírokat a létesítő okirat módosítása szerinti devizának (példánkban a dollárnak) az áttérés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett devizaárfolyamán átszámított devizaértékén kell figyelembe venni.

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai A létesítő okirat módosítása előtti (forint), illetve utáni (példánkban dollár) devizanemtől eltérő devizanemben fennálló követeléseket, pénzeszközöket és értékpapírokat az adott deviza és a létesítő okirat módosítása szerinti deviza áttérés napján érvényes keresztárfolyamán átszámított értéken kell figyelembe venni.

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai A forintban fennálló kötelezettségeket a létesítő okirat módosítása szerinti devizának (példánkban a dollárnak) az áttérés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett devizaárfolyamán átszámított devizaértékén kell figyelembe venni.

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai A létesítő okirat módosítása előtti, illetve utáni devizanemtől - példánkban először forint, utána dollár, - eltérő devizanemben fennálló kötelezettségeket az adott deviza és a létesítő okirat módosítása szerinti deviza áttérés napján érvényes keresztárfolyamán átszámított értéken kell figyelembe venni. A szabályokat a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 145. - 149. -a tartalmazza!

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai Amennyiben már az áttéréskor is rendelkezünk olyan eszközökkel és/vagy forrásokkal, amelyek dollárban vannak meghatározva, akkor ezek analitikájából kell megnyitni a főkönyvi számlát, illetve ezt kell beállítani a nyitómérlegbe.

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai DE a december 31-i MNB árfolyammal forintból történő átszámítás ettől biztosan el fog térni, és átszámítási különbözetet fog okozni. Például, ha a cégnek a valutapénztárában december 31-én van 2.200 dollárja az analitikus nyilvántartás szerint, akkor ez kerül a mérlegbe is, és a főkönyvi számla nyitó tételeként is ezt könyveljük. Ettől függetlenül az átszámítást elvégezzük.

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai Ha példánkban feltételezzük, hogy december 31-én a mérlegben 587.400 forint volt a valutapénztár záró egyenlege a pénzeszközök között, és az MNB árfolyam december 31-én 215,67 HUF/USD, akkor az átszámítás a következő: 587.400 HUF : 215,67 HUF/USD = 2723,61 kerekítve 2724 (A könnyű példaszerű számítás miatt kerekítettem, de a gyakorlatban ne tegyék!)

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai Átszámítási különbözet (eredeti - átszámított): 2.200 USD - 2.724 USD = - 524 USD Az összes átszámítási különbözetet - kivéve a jegyzett tőke átszámítási különbözetét - együttesen, összevontan számoljuk majd el, ha készen lesz a nyitómérleg, nyitóleltár.

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai Amennyiben olyan devizában kifejezett eszközzel vagy forrással rendelkezünk, amely eltér a dollártól, akkor az analitikus nyilvántartásban szereplő devizát, az MNB által közzétett devizák december 31-i keresztárfolyamán számítjuk át, és ez fog szerepelni a mérlegben, illetve a főkönyvi számlán. A keresztárfolyam a kétfajta deviza egymáshoz viszonyított arányát jelenti.

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai Például, ha 215,67 forint az USD és 296,91 forint az EUR, akkor a keresztárfolyam, vagyis, hogy egy dollár mennyi eurót jelent, akkor (215,67 : 296,91 = 0.7263) az érték 0,73. Ha fordítva van akkor azt kapjuk meg, hogy 1 euro mennyi dollárt jelent (296,91 : 215,67 = 1,3766 az érték 1,37

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai Abban az esetben, ha egy német vevővel szemben december 31-én 4.000 euro követelésünk van az analitikus nyilvántartásunk szerint, akkor a nyitómérleghez szükséges átszámítás a következő lesz az MNB által meghirdetett keresztárfolyammal: 4.000 EUR * 1,37 USD/EUR = 5480 USD

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai Ez az összeg kerül a mérlegbe. Ezt követően elvégezzük az átszámítást a főkönyvben szereplő forintösszegből a december 31-i MNB dollár árfolyammal: 1.160.000 HUF : 215,67 HUF/USD = 5387 USD Átszámítási különbözet (keresztárfolyamos - átszámított): 5480 USD - 5387 USD = - 93 USD

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai A nyitómérleg forrás-oldalán az átszámítási különbözet előjele fordítottan alakul az eszközoldalhoz képest. Például, ha van egy dollárban felvett kölcsönünk, melynek forintértéke a főkönyvben 636.000 forint, az analitikában pedig 3.000 dollár szerepel, akkor a mérlegbe a 3.000 dollár kerül, valamint az áttéréskor ezzel nyitjuk a főkönyvi számlát. Ez volt az analitikában szereplő érték.

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai Az átszámítás a zárómérlegből az MNB december 31-i árfolyamán történik: 636.000 HUF : 215,67 HUF/USD = 2.949 USD Átszámítási különbözet (átszámított - eredeti): 2949 USD - 3.000 USD = - 51 USD Az analitikában szereplő kölcsön összege nagyobb a december 31-én átszámított értéknél.

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai December 31-i átszámítás szerint: 800.000 HUF : 215,67 HUF/USD = 3.709 USD Átszámítási különbözet (átszámított - eredeti): 3.709 USD- 4.000 USD = - 291 USD (A forrásoldal összevont különbözete: - 51-291 = - 342 USD)

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai A sima átszámítások, vagyis a forintban meglévő eszközök és források december 31-i dollár árfolyamra történő átszámítása nem okoz különbözetet a mérleg forintról dollárra történő átszámítása során:

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai Az eredménytartalék csökkentéseként elszámolt veszteségjellegű átszámítási különbözetek összege csökkenti a társasági adó alapját, míg tőketartalék növeléseként elszámolt nyereségjellegű különbözetek összege növeli az adóalapot.

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai Figyelemfelhívások a devizában történő könyvvezetéshez: Részletező nyilvántartásokat kell vezetni minden olyan eszközről és forrásról, melyek állománya, forgalma forintban kifejezett. Belföldön nyilvántartásba vett adózónak mindig lesznek forintban kifejezett tételei, például: készpénzállomány forintban, belföldi vevők, belföldi szállítók, munkabérek és egyéb jövedelem-kifizetések, forintban vezetett elszámolási betétszámla, adók, járulékok, stb.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai Devizás tételek értékelése (Szt. 60. (4)-(5) Európai Központi Bank (EKB) árfolyama A Számviteli tv. 60. (4) és (5) bekezdésének módosítása a devizás ügyletek forintosítására a saját hitelintézet által meghirdetett devizavételi és deviza-eladási árfolyam átlaga és az MNB árfolyam alkalmazása mellett, az Európai Központi Bank árfolyamának alkalmazását is lehetővé teszi. Az új árfolyamot csak annak a vállalkozónak lesz célszerű választani, akinek mind a vevői, mind a szállítói tételei devizásak és a devizát devizabetét számlán tudja tartani, ellenkező esetben nagy árfolyam-különbözet alakulhat ki. Ezt a módosítást már a 2013. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is lehet alkalmazni.

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai Számviteli politikában választható átszámítási árfolyamok Szinte minden évben szó esik a továbbképzéseken a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 60. -áról, amely meghatározza azokat a szabályokat, melyek keretei között a számviteli politikánkban meg kell állapítanunk azt az árfolyamot, melyet a kettős könyvvitel vezetése során, valamint az analitikus nyilvántartásokban alkalmazunk.

3. DEVIZÁS ÜGYLETEK ELSZÁMOLÁSA, A DEVIZÁS TÉTELEK ÉV KÖZI ÉS ÉV VÉGI ÉRTÉKELÉSE TÉMAKÖRÖK: A. Devizaeszközök és devizakötelezettségek, valamint devizaalapú forintra szóló eszközök és kötelezettségek fogalma, fajtái B. Devizás eszközök értékelése C. Devizaeszközök és devizakötelezettségek bekerülésének módja és bekerülési értéke D. Devizaeszközök és devizakötelezettségek átértékelése E. Devizaeszközök és devizakötelezettségek állományból való kivezetése és a kapcsolódó árfolyam különbözet elszámolása F. A devizaeszközök értékvesztése

A) DEVIZAESZKÖZÖK ÉS DEVIZAKÖTELEZETTSÉGEK, VALAMINT DEVIZAALAPÚ FORINTRA SZÓLÓ ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK FOGALMA, FAJTÁI 1. Devizaeszközök: külföldi pénznemre szóló, szerződés szerint abban teljesítendő eszközök lehet: valutakészlet, devizabetét, külföldi pénznemre szóló értékpapír (hitelviszonyt és tulajdoni részesedést megtestesítő), külföldi pénznemre szóló követelés

2. Devizakötelezettségek: külföldi pénznemre szóló, szerződés szerint abban teljesítendő kötelezettségek 3. Devizaalapon forintra szóló eszközök, illetve kötelezettségek: forintra szóló, meghatározott devizaösszeg szerződésben rögzített árfolyamon történő átszámításával megállapított forintösszegben teljesítendő

B) DEVIZÁS ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE 1. Általános szabályok a számviteli törvény alternatív lehetőségeket biztosít a vállalkozók számára a választást a számviteli politikában rögzíteni kell minden választási lehetőségben a közös, hogy az üzleti év egy napjára vonatkozóan csak egy árfolyam kerülhet alkalmazásra kivételes esetekben könyv szerinti árfolyamok is alkalmazhatók a meglévő deviza, valuta tételeknél

további közös jellemző az alkalmazandó deviza, valuta árfolyam nem különbözik akár eszköz, akár forrástételről van szó minden devizás tétel, akár eszköz, akár forrás, azonos árfolyammal kerül forintosításra DEVIZÁS ÉRTÉKELÉS ÁLLOMÁNYBAVÉTELKOR FŐSZABÁLY Állományba vétel a teljesítés napján érvényes VÁLASZTOTT ÁRFOLYAMON Barter ügylet KIVÉTELEK Devizás követelés ellenében elfogadott váltó Forintért vásárolt valuta és deviza

a) Főszabály a devizás tételeket a teljesítés (bekerülés) napján érvényes választott árfolyamon kell átszámítani forintra a számviteli törvény szerint választható árfolyamok az alábbiak: választott hitelintézet által meghirdetett devizavételi és deviza-eladási árfolyam átlaga, vagy a MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyam az Európai Központi Bank (EKB) árfolyama ha az előbbiek nem biztosítanak megbízható értékelést, akkor a pénzintézeti vételi árfolyamot, vagy az eladási árfolyamot kell választani ha az előbbiek nincsenek akkor a szabadpiaci valutaárfolyam, és ha ez sincs akkor a keresztárfolyamok alapján számított értéket kell figyelembe venni

4. Az első módszer alkalmazása az első módszer alkalmazása esetében a választott hitelintézet kifejezés azt jelenti, hogy amennyiben a vállalkozó nem rendelkezik devizaszámlával, és forintszámlája is csak egyetlen banknál van, akkor célszerű a számlavezető hitelintézetet választani nem rendelkezik devizaszámlával, de forintszámlája több hitelintézetnél is van, akkor célszerű a számlavezető hitelintézetek közül választani (választani azonban kötelező, csak egy hitelintézet által meghirdetett árfolyam alkalmazható)

rendelkezik devizaszámlával, méghozzá csak egyetlen hitelintézetnél, akkor célszerű a devizaszámlát kezelő hitelintézetet választani rendelkezik devizaszámlával, de devizaszámlája több hitelintézetnél is van, akkor célszerű a devizaszámlákat vezető hitelintézetek közül választani (választani azonban kötelező, csak egy hitelintézet által meghirdetett árfolyam alkalmazható).

C. DEVIZAESZKÖZÖK ÉS DEVIZAKÖTELEZETTSÉGEK BEKERÜLÉSÉNEK MÓDJA ÉS BEKERÜLÉSI ÉRTÉKE a devizás tételek értékelése azok nyilvántartásba vételekor a devizás eszközöket és forrásokat a teljesítés (könyvekbe történő felvétel) napján érvényes, a gazdálkodó által a devizás tételek értékelésére választott árfolyam szerint kell forintra átszámítani, vagy a speciális módszerek szerint felvenni a könyvekbe.

a devizás tételek üzleti év közbeni mozgásainak elszámolása A devizás eszközök és források pénzügyi teljesítését (ideértve a beszámítást, kompenzálást, váltóval történő kiegyenlítést stb. is amennyiben a gazdálkodó rendelkezik devizával, valutával, akkor a meglévő deviza, valuta könyv szerinti árfolyamán kell forintra átszámítani (valutapénztár és devizaszámla közötti mozgások esetében), illetve a pénzügyi teljesítés napján érvényes, a gazdálkodó által a devizás tételek értékeléséhez választott árfolyam szerint kell forintra átszámítani (követelések, kötelezettségek pénzügyi teljesítése esetén) Folytatás

amennyiben a gazdálkodó nem rendelkezik devizával, valutával, akkor a ténylegesen forintban fizetett összegben kell elszámolni amennyiben nem pénzmozgással járó kiegyenlítés történik, akkor a meglévő deviza eszköz vagy forrás könyv szerinti árfolyamán kell az ügyletet elszámolni

Devizaeszközök: devizaeszközök bekerülésének módja és bekerülési értéke forint ellenében valutavásárlás, devizavétel más valuta, deviza ellenében történő valuta-, devizavétel (átváltás, csere, konverzió) külföldi pénznemre szóló értékpapír kibocsátásakor devizában befolyt összeg külföldi pénznemre szóló követelés devizában befolyt összege külföldi pénznemre szóló értékpapír beváltásakor devizában befolyt összeg szerződés szerint teljesített értékesítés,nyújtott szolgáltatás számlázott ellenértékére szóló, külföldi pénznemben fennálló követelés

devizában nyújtott hitel, kölcsön miatt keletkezett követelés külföldi pénznemre szóló követelés vásárlása külföldi pénznemre szóló értékpapír vásárlása,jegyzése, más módon történő beszerzése külföldi pénznemre szóló követelés, értékpapír apportba történő átvétele külföldi pénznemre szóló követelés, értékpapír térítés nélküli átvétele egyéb, szerződés vagy jogszabály alapján devizában fennálló követelés

DEVIZAKÖTELEZETTSÉGEK devizakötelezettségek bekerülésének módja és bekerülési értéke szerződés szerint teljesített, ellenérték fejében történő beszerzés (vásárlás), igénybevett szolgáltatás számlázott ellenértékére szóló, külföldi pénznemben fennálló kötelezettség Devizában felvett hitel, kölcsön miatt keletkezett kötelezettség külföldi pénznemre szóló értékpapír kibocsátása miatt keletkezett kötelezettség egyéb, szerződés vagy jogszabály alapján devizában fennálló kötelezettség ellentételezéssel átvállalt tartozás

DEVIZÁTLAN TÉTELEK devizaalapon forintra szóló hitel-, kölcsön nyitása, illetve igénybevétele, adásvétel, szolgáltatás nyújtása, illetve igénybevétele, értékpapír beszerzése, illetve kibocsátása miatt forintra szóló értékpapír FIGYELEM! Devizaalapú követelésekről, illetve kötelezettségekről beszélünk, amennyiben jogszabály lehetővé teszi, hogy devizabelföldi ügyfelek szerződéses kapcsolataikban az ellenértéket, illetve annak törlesztő összegeit devizaalapon állapítsák meg. Ezen szerződések esetében a forintértékben történő könyvviteli nyilvántartásba vételnél továbbá mérleg fordulónapi értékelésénél a Szt. devizás tételekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

SPECIÁLIS SZABÁLYOK 1. Kivételek a követelésének értékelésénél a) Barter ügylet esetén az első ügyletet akár import akár export az általános szabály alapján, a teljesítéskor érvényes választott árfolyamon kell értékelni. A második ügylet értékelése az első ügylet értékéhez igazodik, vagyis azzal teljesen megegyező. Ily módon a barter ügylet kapcsán árfolyam-különbözet nem keletkezik. A barter ügyletek az év végi devizás értékelés során sem értékelhetők át! Számvitelileg barter ügyletnek csak az tekinthető, amellyel kapcsolatban mindkét ügyletről (az exportról és az importról) ugyanazon szerződő felek, ugyanazon időpontban, ugyanazon devizaértékben előre megállapodnak. Tehát a két ügylet teljesítési időpontja tér csak el egymástól.

b) Devizás követelés ellenében elfogadott váltó bekerülési értéke megegyezik a kiválasztott követelés ellenértékével (könyv szerinti értékével). Ebből következően ilyen tranzakciónál sem keletkezik deviza árfolyam-különbözet. c) Forintért vásárolt valuta és deviza pénzeszközök esetén a forintban kifizetett ellenérték lesz a valuta-deviza bekerülési értéke. Árfolyam-különbözet tehát ekkor sem adódik. (Megjegyezzük, hogy ez a téma csak a teljes körűség kedvéért került ide, természetesen a valuta-deviza nem minősül követelésnek.)

2. Kivételek a valuta- és devizakészletek értékelésénél a) A valutapénztár állományába A valutapénztár állományában bekövetkezett évközi változások (növekedések és csökkenések) forintra történő átszámításával kapcsolatban a számviteli törvény nem tartalmaz tételes előírásokat. A valutakészletek évközi elszámolása során a gazdálkodók választhattak több elszámolási lehetőség között. Ezek közül ajánlhatók a következők: a valutakészletekben bekövetkezett változásokat a változás napján érvényes árfolyamoknak megfelelően számolja el a gazdálkodó

a növekedéseket a valuta megszerzéséért fizetett (számított) forintellenértéken, a csökkenéseket a devizás tételek értékelésére választott napi árfolyamon, eseményenként elszámolva a keletkező árfolyam-különbözeteket a növekedéseket a valuta megszerzéséért (számított) forintellenértéken, a csökkenéseket a meglévő valuta könyv szerinti árfolyamán elszámolva, így kiküszöbölve az árfolyam-különbözeteket (a felhasználásoknál vagy az átlagárfolyamot, vagy a FIFO-módszert alkalmazva A valuta megszerzéséért fizetett (számított) forintellenérték meghatározása attól függhet, hogy a valuta milyen forrásból származik.

meglévő devizaszámláról történő valuta felvét esetében a számított forintellenérték a meglévő deviza könyv szerinti árfolyama forint ellenében történő valuta vásárlása esetében a ténylegesen fizetett forintellenérték (ami gyakorlatilag az adott hitelintézet által alkalmazott valuta eladási árfolyam) valuta ellenében történő értékesítésből származó valuta esetében a valuta adott napon érvényes, a gazdálkodó által a devizás tételek értékelésére választott árfolyam elszámolásból visszavételezett valuta esetében a visszafizetés napján érvényes, a gazdálkodó által a devizás tételek értékelésére választott árfolyamon számított forintösszeg

a valutakészletekben bekövetkezett változások a valutapénztárban elszámoló árfolyamon kerülnek elsődlegesen rögzítésre, a valutapénztár mellett vezetve egy valutaár-különbözeti számlát, amelyen a keletkező árfolyam-különbözetet időszakonként (havonta, negyedévente vagy év végén) meg kell osztani készletre és felhasználásra eső rész között. b) A devizakészletek állománya a forintra történő átszámításra a szt. nem tartalmaz előírásokat a valuta pénztárnál használatos módszereket alkalmazhatják valutakészlet helyett devizakészlet értendő

3. Kivételek és a devizakötelezettségeknél a) Devizában, valutában keletkezett kötelezettségek esetén külön kell választanunk ha pénz beérkezéséből származik a kötelezettség hitelek, kölcsönök, kapott előlegek, vagy ha nem pénz beérkezéséből származik a kötelezettség szállítói tartozás, váltótartozás, átvállalt kötelezettség b) A külföldi pénzértékre szóló kötelezettséget a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni, kivéve a forintért vásárolt valutát, devizát, amelyet a fizetett összegben kell felvenni, és amelynél a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni

Devizában, valutában keletkezett pénz beérkezéshez kapcsolódó kötelezettségnél az állományba vétel a következők szerint történik: ha devizaszámlára vagy valutapénztárba érkezik a pénz, akkor a teljesítés napján érvényes választott (választott hitelintézet által nyilvántartott eladási és vételi árfolyam átlaga, MNB, vételi, vagy eladási) árfolyamon számított forintérték ha forint elszámolási betétszámlára érkezik a pénz, akkor a teljesítés napján érvényes deviza vételi árfolyamon számított forintérték

Devizában, valutában keletkezett nem pénz beérkezéséhez kapcsolódó kötelezettségeknél (szállítók) az állományba vétel a következők szerint történik: a számla alapján devizában, valutában teljesítendő kötelezettséget az elismert számlázott devizaértéknek a teljesítés napján érvényes árfolyamon a számviteli politikában meghatározott választott árfolyamon meghatározott összeg a szerződés szerint exportáruval, exportszolgáltatással történő kiegyenlítés esetén (barter) az első ügylet teljesítésének napján érvényes választott árfolyamon meghatározott összeg

Devizában keletkezett váltótartozásnál az állományba vétel a váltókamattal növelt, lejáratkor fizetendő deviza összegében történik: szállítói kötelezettség ellenében adott váltó esetén a váltókötelezettség keletkezésének napján érvényes választott árfolyamon meghatározott összegben kerül állományba vételre kölcsönnyújtás fejében adott váltó (fináncváltó) esetén ha devizaszámlára vagy valutapénztárba érkezik a pénz, akkor a teljesítés napján érvényes választott árfolyamon számított forintérték ha forint elszámolási betétszámlára érkezik a pénz, akkor a teljesítés napján érvényes deviza vételi árfolyamon számított forintérték

D) DEVIZAESZKÖZÖK ÉS DEVIZAKÖTELEZETTSÉGEK ÁTÉRTÉKELÉSE 1. Átértékelés gyakorisága általánosan a mérleg fordulónapján devizaalapon forintra szóló eszköz és kötelezettség keletkezésekor 2. Átértékelésre alkalmazott árfolyam a számviteli politikában rögzített választott árfolyam, amely lehet a választott hitelintézet átlagos deviza árfolyama az MNB hivatalos árfolyama a választott hitelintézet devizavételi árfolyama Európai Központi Bank (EKB) árfolyama

a választott hitelintézet deviza eladási árfolyama a nem konvertibilis deviza valamely konvertibilis devizában kifejezett keresztárfolyama, továbbszámítva a konvertibilis deviza fenti árfolyamok közül választott forintárfolyamán 3. Devizanemenként kell a megfelelő árfolyamot kiválasztani 4. Devizás tételek összevont átértékelési különbözete a) Általános előírások az átértékelés a mérlegforduló napján az átértékelés választott árfolyam szerint

Év végi devizás értékelés lépesei 1. Lépés A KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK megállapítása Ez automatikusan kialakul az évközi könyvelés és az év végi (egyéb) értékelési munkálatok végeredményeként 2. Lépés FORDULÓNAPI ÉRTÉK (a választott árfolyam szerinti érték) meghatározása. Minden devizás tételnél külön-külön: D* Ft/D = fordulónapi árfolyamon számított érték 3. Lépés ÁRFOLYAM-KÜLÖNBÖZET megállapítása Minden devizás tételre külön-külön: (2. lépés 1. lépés) = Árfolyam-különbözet 4. Lépés AZ ÖSSZEVONT ÁRFOLYAM-KÜLÖNBÖZET megállapítása Az egyedi árfolyam-különbözetek összevonása, egyenlegezése

Az árfolyamon különbözet elszámolása A pénzügyi teljesítés során keletkező árfolyam-különbözet (amely egy realizált árfolyam-különbözet lesz) jellegének megfelelően kell elszámolni az eredmény terhére vagy javára, minden devizás tétel esetében a következők szerint: a realizált árfolyamnyereséget mindig a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között a realizált árfolyamveszteséget mindig a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között Az elszámolt realizált árfolyamnyereségek és veszteségek minden esetben a tárgy üzleti év eredményét befolyásoló tényezőként kimutatásra kell hogy kerüljenek. c

Kivételek az összevont átértékelési különbözet beszámításakor kivételt képez az összevont átértékelési különbözetbe való beszámítása alól a tárgyi eszköz, immateriális eszköz devizakészlettel nem fedezett beszerzése kapcsán keletkezett devizatartozás (hitel, értékpapír kibocsátás stb.) átértékelési különbözete, amely az eszköz beszerzési értékét korrigálja az aktiválás időpontjáig

A tárgyi eszköz, immateriális eszköz devizakészlettel nem fedezett beszerzése kapcsán keletkezett devizatartozás (hitel, értékpapír kibocsátás stb.) negatív devizakötelezettségek összevont átértékelési különbözeteként kialakult nyereséggel nem ellentételezett, a számviteli politikában rögzített döntés szerint aktív időbeli elhatárolásként elszámolt összege, amely időbeli elhatárolást a tartozás törlesztésére jutó összegben, illetve a tartozás adott évi átértékelési különbözeteként vagy az egyéb devizaeszközök és devizakötelezettségek összevont átértékelési különbözeteként jelentkező nyereséggel való ellentételezéskor kell megszüntetni

sajátos céltartalék-képzést von maga után: amelyet az időbeli elhatárolásban lévő nem realizált árfolyamveszteségnek a tartozás már eltelt futamideje és a teljes futamidő arányában meghatározott szintjéig kell képezni (a tartalék ezen szintet meghaladó összegét fel kell használni)

e) Nem minősül átértékelésnek nem minősül átértékelésnek többek között: egyik deviza, valuta más devizára, valutára való konvertálásakor a bekerült új deviza, valuta számviteli politikában rögzített, választott árfolyamon átszámított forintértéke és a cserébe adott deviza, valuta kivezetett könyv szerinti értéke közötti különbözet a dolgozó kiküldetésekor rendelkezésére bocsátott valuta számviteli politikában rögzített választott árfolyamon átszámított forintösszegében keletkező devizakövetelés és a valutapénztárból kifizetett valuta kivezetett könyv szerinti értéke közötti különbözet

Ezeket a különbözeteket, a felmerüléskor, jellegüktől függően kell elszámolni a pénzügyi műveletek egyéb bevételei vagy egyéb ráfordításai között. a devizaalapon forintban fennálló eszközök és kötelezettségek átértékelésére a devizaeszközök és a devizakötelezettségek átértékelési szabályait kell alkalmazni és az összevont átértékelési különbözetben azt is figyelembe kell venni.

E) DEVIZAESZKÖZÖK ÉS DEVIZAKÖTELEZETTSÉGEK ÁLLOMÁNYBÓL VALÓ KIVEZETÉSE ÉS A KAPCSOLÓDÓ ÁRFOLYAM KÜLÖNBÖZET ELSZÁMOLÁSA a kivezetés minden esetben a könyv szerinti forintértéken történik a kapcsolódó deviza-árfolyamkülönbözet jellegétől függően, a felmerüléskor elszámolandó a pénzügyi műveletek egyéb bevételei vagy egyéb ráfordításai között a devizaeszközök állományból való kivezetésének esetei deviza, valuta forint ellenében történő eladása (átváltás, konverzió stb.) egyik deviza, valuta más deviza, valuta ellenében való átadása, cseréje (átváltás, konverzió stb.)

devizakövetelés befolyt összege, ha azonnal forintosításra kerül devizakövetelés befolyt összege, ha azonnal forintosításra kerül devizakövetelés befolyt összege, ha az devizaszámlán kerül jóváírásra deviza, valuta ellenében történő eszközbeszerzés, értékpapír jegyzés devizatartozás törlesztése devizával, valutával alapítói hozzájárulás teljesítésére felhasznált deviza, valuta devizakövetelés beszámítása devizatartozásba devizakövetelés eladása

külföldi pénznemre szóló értékpapír beváltása, eladása térítés nélkül átadott devizaeszköz, véglegesen átadott valuta, devizaösszeg külföldi pénznemre szóló követelés, illetve értékpapír apportba történő átadása a devizakötelezettségek állományból való kivezetésének esetei: tartozás törlesztése kibocsátott értékpapír beváltása tartozás harmadik fél által való átvállalása, vagy jogosult általi elengedése

A DEVIZAESZKÖZÖK ÉRTÉKVESZTÉSE A külföldi pénzértékre szóló követelés értékvesztéséből kiszűrendő a deviza-árfolyamváltozás hatása. Az értékvesztést a követelés devizában meghatározott értékvesztésnek a követelés nyilvántartási árfolyamán átszámított összegben kell elszámolni.

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai Behajtási költségátalány (Szt. 77. (2)b), 81. (2)b), Ptk. 301/A. (3), 301/B. (3) A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 2013. július 1-jétől hatályos módosításával bevezetett, a kötelezett által késedelmes fizetés esetén fizetendő 40 eurós behajtási költségátalányt az egyéb ráfordítások, illetve egyéb bevételek között kell elszámolni.

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai A behajtási költségátalányt a késedelmi kamattal azonosan kell elszámolni. Ennek megfelelően a mérleg fordulónapig felmerült és a mérleg készítés időpontjáig befolyt behajtási költségátalányt az egyéb bevételek között kell elszámolni, a főkönyvi könyvelésben így azok csak befolyáskor (beszámításkor) jelennek meg.

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai A felmerült, de még be nem folyt behajtási költségátalányból származó követelések nyilvántartására a késedelmi kamattal azonosan a 0. Nyilvántartási számlaosztályban van lehetőség.

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai Járó behajtási költségátalány számviteli elszámolása: - a felmerüléskor (azaz a késedelembe esés időpontjával) T 036 Egyéb követelések K 096 Egyéb bevételek - az elengedett behajtási költségátalány elszámolása T 088 Rendkívüli ráfordítások K 036 Egyéb követelések

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai Járó behajtási költségátalány számviteli elszámolása: - az elévült behajtási költségátalány kivezetése T 086 Egyéb ráfordítások K 036 Egyéb követelések - a befolyáskor (vagy egyéb más módón történő rendezéskor) T 38 Pénzeszközök K 96 Egyéb bevételek

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai Járó behajtási költségátalány számviteli elszámolása: (Kapcsolódó tétel a 0. számlaosztályból a követelés kivezetése: T 096 Egyéb bevétel K 036 Egyéb követelések - ha a mérleg fordulónap és a mérlegkészítés időpontja között folyik be, de az előző üzleti évet illeti, akkor az előző üzleti évet illető behajtási költségátalány elszámolása T 39 Aktív időbeli elhatárolás K 96 Egyéb bevételek

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai A behajtási költségátalányt fizető vállalkozásnál a felmerült fizetési kötelezettséget a fizetendő késedelmi kamathoz hasonlóan az egyéb ráfordítások között kell elszámolni, azaz itt nem feltétel a kötelezettség pénzügyi rendezése.

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai Fizetendő behajtási költségátalány számviteli elszámolása: - a felmerüléskor T 86 Egyéb ráfordítások K 47 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai Fizetendő behajtási költségátalány számviteli elszámolása: - az elengedett behajtási költségátalány elszámolása T 47 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek K Rendkívüli bevételek

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai Fizetendő behajtási költségátalány számviteli elszámolása: - az elévült behajtási költségátalány kivezetése T 47 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek K 98 Rendkívüli bevételek

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai Fizetendő behajtási költségátalány számviteli elszámolása: - a behajtási költségátalány megfizetésének elszámolása T 47 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek K 38 Pénzeszközök

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai Konszolidált éves beszámoló készítési kötelezettség változásai (Szt. 117. (1) A konszolidált beszámoló készítés kötelezettség szabályai is változtak a Számviteli tv. 117. (1) bekezdés módosításával. A határértékek megemelése miatt - mérlegfőösszeg 5400 millió forint, éves nettó árbevétel 8000 millió forint, átlagosan foglalkoztatottak létszáma 250 fő - sok vállalkozás ki fog kerülni a konszolidált beszámoló készítési kötelezettség alól.

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai Könyvvizsgálat alóli mentesülés (Szt. 155. (5a) 2014-től egyrészt emelkedik a kötelező könyvvizsgálat értékhatára. Ennek értelmében, nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot, és az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai Könyvvizsgálat alóli mentesülés (Szt. 155. (5a) A Számviteli tv. módosított 155. 5/a azonban kimondja, hogyha egy cégnek a tárgyévi üzleti év mérleg fordulónapján 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt - az adózás rendjéről szóló törvény szerinti - köztartozása van, a főszabálytól eltérően számára a tárgyévi üzleti évet követő üzleti évben kötelező a könyvvizsgálat. Akinek 2013-as üzleti év mérleg fordulónapján ilyen köztartozása van, annak 2014- től kötelező a könyvvizsgálat.

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai Könyvvizsgálat alóli mentesülés (Szt. 155. (5a) A módosítás következménye kihathat a mikro gazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítőkre is, mert előírás, hogy akinek jogszabályi előíráson alapuló könyvvizsgálati kötelezettsége van pl. a Számviteli tv. 155. 5/a bekezdéséből fakadóan, az nem készíthet mikro gazdálkodói beszámolót.

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai Árfolyamveszteség megosztása 3 évre (Szt. 177. (38) A külföldi pénzértékre szóló kötelezettség Sztv. 33. (2) bekezdése alapján halasztott ráfordításként elhatárolt árfolyamveszteségének összegét a kötelezettség 2014. december 31-ig történő, lejárat előtti egy összegű visszafizetése esetében az eddigi szabályoktól eltérően a vállalkozó saját döntése alapján, a visszafizetés üzleti évében és az azt követő két üzleti évben, három egyenlő részben is megszüntetheti. Az eddigi szabályok szerint a halasztott ráfordítás összegét legkésőbb a tartozás teljes visszafizetésekor, illetve a finanszírozott vagyoni értékű jog, tárgyi eszköz kivezetésekor meg kellett szüntetni.

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai Egyéb módosítások

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai Üzleti év fogalma (Szt. 11. (10) A Számviteli tv. 11. (10) bekezdésének módosítása értelmében amennyiben a felszámolás, a végelszámolás úgy fejeződik be, hogy a vállalkozó nem szűnik meg, az eljárás befejezését követő üzleti év az eljárás befejezésének napját követő naptól a vállalkozó által az üzleti év végeként megjelölt napig, mint mérleg fordulónapig tart.

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai Saját tőke értéke (Szt. 21. (6) Saját tőke: A módosítás előírja, hogy ha jogszabály a vállalkozó saját tőkéjének évközi megállapításáról, vagy figyelembe vételéről rendelkezik, eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában saját tőke alatt a jogszabály előírásainak megfelelő időpontra, mint mérleg fordulónapra elkészített Szt. szerinti közbenső mérlegben kimutatott saját tőkét keli érteni.

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai A közbeeső mérleg készítésére az évközi saját tőke megállapításához (Sztv. 21. ) Közbenső mérleg esetén a főkönyvi és analitikus nyilvántartásokat nem szabad lezárni, de az üzleti év végére vonatkozó általános szabályok alkalmazásával kell alátámasztani a közbenső mérleget. Ezért ilyenkor a negyedéves zárásnál elvégzendő feladatokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a közbenső mérleg fordulónapja bármilyen dátum lehet (hó közi is) így az időarányos tételeket ennek megfelelően kell meghatározni. A Számviteli tv. 21. (6) kibővítette a közbenső mérleg készítésére vonatkozó szabályokat, ugyanis minden olyan esetben, amikor évközben a saját tőkéről, azaz a vagyonról nyilatkozni kell, ezt, eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában csak közbenső mérleg elkészítésével lehet megtenni.