CSALÁDBARÁT BÖLCSI HAJDÚBÖSZÖRMÉNYBEN A 0-6 éves korú gyermekekkel és szüleikkel kapcsolatba kerülő szociális szakemberek képzése Szerkesztették a MÁTRIX Független Gondolkodók Páholya Egyesület szakemberei: Batizi Ildikó, Gelányi Imre, Jónás Imre, Kiss József, Töviskes Imre, Zakar Ferenc Készült a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program keretében 2007.
TARTALOMJEGYZÉK 1. modul 2. modul 3. modul 4. modul 5. modul Munkaerőpiaci ismeretek Személyiségfejlesztő tréning Kommunikációs tréning Európai Uniós ismeretek Mentálhigiénés ismeretek 3. oldal 22. oldal 35. oldal 54. oldal 88. oldal 6. modul Számítógépes ismeretek 101. oldal 2
1. MODUL MUNKAERŐPIACI ISMERETEK A munkanélküliség fogalma A munkanélküliség típusai A munkaerőpiaci egyensúly Munkaerőpiaci alapfogalmak A magyar foglalkoztatási helyzet A foglalkoztatás szervezetei A munkanélküli ellátások és a foglalkoztatást elősegítő támogatások fedezete A foglalkoztatás növekedését elősegítő eszközök Az Európai Unió által támogatatott programok Regionális különbségek a munkaerőpiacon A foglalkoztatási rehabilitáció lehetséges irányai Az iskolarendszer feladata Karriertervezés - Hogyan vegyem fel a kapcsolatot a munkáltatókkal? Munkaerőkiválasztási módszerek 3
A MUNKANÉLKÜLISÉG FOGALMA Munkanélküliségről akkor lehet beszélni, ha valamely ország, térség, foglalkozás munkaerőpiacán, a kialakult bérszinteken az elhelyezkedni kívánók egy része nem, vagy csak rövidebb-hosszabb idő elteltével talál elfogadható munkát. A MUNKANÉLKÜLISÉG TÍPUSAI A munkanélküliség lehet: 1. súrlódásos (fikciós) Mivel az emberek mobilak, változtatják a lakóhelyüket, állásukat. Maga az információáramlás tökéletlensége akadályozza meg, hogy azok, akik munkát keresnek, azonnal rátaláljanak az állásokkal rendelkező munkáltatókra. 2. strukturális Amikor a munkaerő-kínálat és kereslet nem fedi egymást. A kínálat nem igazodik a változásokhoz. 3. ciklikus Oka a munka összkeresletének az alacsony szintje. Ennek az a következménye, hogy a kialakult bérszínvonalon a munkaerő-állomány egy részének nem jut munkaalkalom. A ciklikus munkanélküliség a gazdasági dekonjunktúra függvénye. /P. A. Samuelson D. N. William: Közgazdaságtan/ A MUNKAERŐPIACI EGYENSÚLY Jól menedzselt, korszerű piacgazdaságokban is ideiglenes, átmeneti jelenség. Régebben 2-3%-os, ma már 5-6%-os munkanélküliség mellet is még egyensúlyról beszélnek a fejlett piacgazdaságokban. A munkaerőpiaci egyensúly nem annyira kereslet és kínálat pontos megfelelése, hanem a keresleti és kínálati folyamatok közelítése, vagy távolodása. 4 ALAPFOGALMAK Munkaerőforrás: A munkavállalási korú népesség, valamint a munkavállalási koron kívüli gazdaságilag aktív népesség. Munkavállalási korú népesség: Férfiaknál: 1999-ig a 15-49 éves, 2000-2001-ben a 15-60 éves, 2002-től a 15-61 éves népesség. Nőknél: 1996-ig a 15-54 éves, 1997-1999-ben a 15-55 éves, 2000-2001-ben a 15-56 éves, 2002-2003-ban a 15-57 éves, 2004-2005-ben a 15-58 éves, 2006-tól a 15-59 éves népesség.
Gazdaságilag aktív népesség: a foglalkoztatottak és a regisztrált munkanélküliek összessége. Foglalkoztatott: az aktív kereső és a nyugdíj mellett munkát vállaló személy. Gazdaságilag nem aktív népesség: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része. Ide tartoznak a gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes), valamint gyermekgondozási támogatásban (gyet) részesülők az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet a 15 éven aluliak a 15 éven felüli tanulók a háztartásbeliek a közületi eltartottak és a szociális gondozottak A MAGYAR FOGLALKOZTATÁSI HELYZET Nemzetközi összehasonlításban rendkívül alacsony a foglalkoztatás színvonala. A munkanélküliségi ráta alatta van az Európai Unió átlagának. Rendkívül magas a munkaerőpiacról kiszorult, vagy onnan önként kilépett népesség aránya. Az alacsony foglalkoztatási szint nagymértékben koncentrálódik a népesség bizonyos csoportjaira. A felsőfokú végzettséggel, középfokú végzettséggel rendelkezők foglalkoztatási szintje nagyjából megfelel a fejlett piacgazdaságokban megfigyelhető értékeknek. Az elmaradás az alacsony iskolai végzettségűek nagyon alacsony foglalkoztatásából adódik. A FOGLALKOZTATÁS SZERVEZETEI Országos Érdekegyeztető Tanács A Kormány az országos jelentőségű foglalkoztatáspolitikai kérdésekben a munkavállalók érdekképviseleti szervezeteivel és a munkaadók országos érdekképviseleti szervezeteivel az Országos Érdekegyeztető Tanácsban egyeztet. Az Országos Érdekegyeztető Tanács véleményezi a foglalkoztatást közvetlenül érintő törvénytervezeteket évente beszámoltatja a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testületét kijelöli a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testületének munkaadói, továbbá munkavállalói képviselőit. Munkaerőpiaci Alap A Munkaerőpiaci Alap a Munkanélküliek Szolidaritási Alapja a Foglalkoztatási Alap a Szakképzési Alap a Rehabilitációs Alap, valamint a Bérgarancia Alap összevonásával létrehozott elkülönített állami pénzalap. 5
A Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete a munkaadók a munkavállalók és a Kormány képviselőiből álló testület, amely a Munkaerőpiaci Alappal kapcsolatos jogokat, illetőleg kötelezettségeket az e törvényben foglaltak szerint gyakorolja, illetőleg teljesíti. Megyei (fővárosi) Munkaügyi Tanács Feladata a megyékben (fővárosban) a foglalkoztatási a munkaerőpiaci képzési, valamint a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációját elősegítő támogatások nyújtásával kapcsolatos érdekegyeztetés. Állami Foglalkoztatási Szolgálat Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat a következő szervekből áll: Foglalkoztatási Hivatal megyei (fővárosi) munkaügyi központok munkaerő-fejlesztő és képző központok Regionális Képző Központ A képző központ központi költségvetési szerv. Feladata a munkaerőpiaci képzések lebonyolítása. A Debreceni Regionális Munkaerő-fejlesztő és Képző Központ Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár- Bereg, Szolnok és Békés megyék területén szervez államilag elismert szakképesítést adó, valamint munkaköri képesítést nyújtó tanfolyamokat. 6 A MUNKANÉLKÜLI ELLÁTÁSOK ÉS A FOGLALKOZTATÁST ELŐSEGÍTŐ TÁMOGATÁSOK FEDEZETE Munkaadói járulék A munkaadó a munkavállaló részére munkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt bruttó munkabér, illetmény (kereset) végkielégítés jubileumi jutalom természetbeni juttatás étkezési, üdülési hozzájárulás a munkaviszony keretében biztosított cégautó adójának 25 százaléka után 3 százalék munkaadói járulékot köteles fizetni. Munkavállalói járulék A munkavállaló járulékként a munkaviszonya(i) alapján a munkaadótól kapott bruttó munkabér 1 százalékát köteles fizetni. Ez nem vonatkozik arra, aki öregségi rokkantsági baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül.
Rehabilitációs hozzájárulás A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 20 főt meghaladja és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (kötelező foglalkoztatási szint). A rehabilitációs hozzájárulás mértéke a nemzetgazdasági éves bruttó átlagkereset 8 százaléka. A rehabilitációs hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata. Vállalkozói járulék Az egyéni és a társas vállalkozó az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem után 4 százalékos mértékű vállalkozói járulékot fizet. A FOGLALKOZTATÁS NÖVEKEDÉSÉT ELŐSEGÍTŐ ESZKÖZÖK passzív eszközök aktív eszközök A passzív eszközök céljai: a munkanélküliség miatt keletkező jövedelemhiány mérséklése a foglalkoztatási feszültségek kezelése, feloldása, megszüntetése Az aktív eszközök céljai: a munkanélküliség csökkentése, megelőzése a munkanélküliség hátrányos következményeinek enyhítése Passzív eszközök: munkanélküliek keresetpótló támogatása (megszűnt) vállalkozói járadék álláskeresési támogatás álláskeresési segély Álláskeresőként való nyilvántartásba vétel Álláskeresőnek minősül, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat öregségi nyugdíjra nem jogosult munkaviszonyban nem áll, egyéb kereső tevékenységet nem folytat. Új feltételek a nyilvántartáshoz: maga is aktívan keres munkahelyet elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központ kirendeltségével álláskeresési megállapodást köt a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja. 7
8 A társadalmi befogadás elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével Munkanélküliek keresetpótló támogatása eredetileg háromfajta ellátás munkanélküli járadék pályakezdők munkanélküli segélye (1996. július 1-jétől megszűnt) előnyugdíj (1997. december 31-től megszűnt) 1993-tól jövedelempótló támogatás (2000. május 1-jétől megszűnt) 2003 júliusától álláskeresést ösztönző juttatás (2005 novemberétől megszűnt) 2005 novemberétől álláskeresési járadék Álláskeresési járadék Feltételei: legalább 12 hónap munkaviszony a munkanélküliséget megelőző négy évből az álláskereső és a munkaügyi kirendeltség megállapodása Időtartam: 73-270 nap (egynapi járadékjogosultsághoz öt nap munkaviszonyban töltött idő szükséges) Elhelyezkedési prémium Jogosultak: Aki az álláskeresési járadék folyósításának ideje alatt teljes vagy legalább napi négyórás, határozatlan időtartamú munkaviszonyt létesít Mértéke: a fennmaradó időtartamra járó juttatás összegének fele Álláskeresési segély Azon álláskereső munkanélküli személyek részére, akik: kimerítették jogosultságukat az álláskeresési járadékra közel állnak az öregségi nyugdíjhoz vagy a feltételek változása miatt az álláskeresési járadékra nem szereznek jogosultságot. Összege: a minimálbér 40 százaléka Jogosultak: akik legalább 180 nap álláskeresési járadékra szereztek jogosultságot, és azt kimerítették azok az álláskeresők, akik a munkanélkülivé válást megelőző négy év alatt legalább 200 és legfeljebb 364 napot munkaviszonyban töltöttek akik 2005. november 1. előtt nyugdíj előtti munkanélküli segélyre voltak jogosultak a nyugdíjkorhatár megszerzéséig. Aktív munkaerőpiaci eszközök és szolgáltatások munkaközvetítés munkaerőpiaci szolgáltatások munkaerőpiaci képzés közhasznú foglalkoztatás tartós munkanélküliek foglalkoztatását elősegítő bértámogatás munkanélküliek vállalkozóvá válásának elősegítése
rövidített munkaidejű foglalkoztatás munkahelyteremtő beruházások támogatása a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása a pályakezdők foglalkoztatását segítő eszközök a munkába járással kapcsolatos terhek csökkentését célzó támogatások Az aktív eszközök eredményei: jelentős tömegeket sikerült kivonni a munkanélküliek köréből (Az 1993-tól 2001-ig tartó időszakban 75-116 ezer a támogatásban részesültek száma, a számuk évről-évre magasabb.) az aktivitási ráta (az aktív eszközökben részesültek regisztrált munkanélkülieken belüli aránya) folyamatosan nő Az aktív eszközök működtetése: megyei munkaügyi központok forrás: MpA foglalkoztatási alaprészének decentralizált kerete kedvezményezettek: munkáltatók regisztrált munkanélküliek (egyedi elbírálás alapján) 1996 után egyre több aktív eszköz működtetése került át a kirendeltségekhez. Az eszközök finanszírozása normatív eszközökre a decentralizált foglalkoztatási alaprészből (DEFA) finanszírozott aktív eszközök a decentralizálás helye a megyei munkaügyi központokban volt Az aktív eszközök változásai 1991-től munkaerőpiaci képzés / átképzés munkanélküliek vállalkozóvá válásának támogatása tartós munkanélküliek foglalkoztatásának támogatása közhasznú foglalkoztatás munkahelyteremtés támogatása részmunkaidős foglalkoztatás támogatása (1997-ig) korengedményes nyugdíjazás (1995-ig) 1997. január 1-jétől az önfoglalkoztatók munkahelyteremtésének támogatása likviditási támogatás formájában egyes munkavállalói rétegek részmunkaidős foglalkoztatása a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása 1998. március 19-től csoportos személyszállítás a lakhatás és a munkaerő-toborzás költségeinek átvállalása 2000-től munkaerőpiaci programok támogatása (Ez az egyedi aktív eszközök mellett ezek kombinált alkalmazását biztosítja.) 2002. január 1-től (újra) munkahelyteremtő beruházások munkahelymegőrzés támogatása 9
Munkaközvetítés A munkaügyi központok fő tevékenysége a regisztrált munkanélküliekkel való kapcsolattartás a munkaadókkal való rendszeres kapcsolattartás munka-, átképzési valamint pályaorientációs tanácsadás munkaerőpiaci információk gyűjtése, feldolgozása a munkaerőpiaci helyzet elemzése és prognosztizálása 1992-től állás-bejelentési kötelezettség (újra) van, de a munkaerőpiaci mozgások töredéke kerül a szervezet látókörébe nem állnak rendelkezésre statisztikai adatok a valós munkaerőpiaci mozgásokról Minél nagyobb a település, annál kisebb arányban kerülnek a piacon lévő üres álláshelyek a munkaügyi központok hatókörébe. AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTAL TÁMOGATOTT PROGRAMOK Start-program minden pályakezdő (25 illetve 30 évesig) munkáltató, amelyik vállalja foglalkoztatásukat két évig járulékkedvezmény a járulékalap 85-75 százaléka legfeljebb a minimálbér 1,5-2-szeresét kitevő keresetig érvényesíthető 2005. október 1. és 2006. augusztus 28. között 32865 fiatal igényelte a kártyát, és mintegy 9000 fő helyezkedett el Start-plusz program a kisgyermek otthoni gondozását, közeli hozzátartozó ápolását követően munkába álló személyek alkalmazása érdekében a munkáltató kedvezményt kap a járulék egy részének megfizetésére Start-extra program a munkavállaláshoz, a munkaerőpiaci visszatéréshez nyújt segítséget tartós munkanélkülieknek, 50 év felettieknek a munkáltató mentesül az egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól az első évben nincs járulékfizetési kötelezettsége a második évben a bruttó kereset 15 százalékát kell közteherként befizetni REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEK A MUNKAERŐPIACON fejlett (Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl) közepesen fejlett (Dél-Dunántúl és Dél-alföld) elmaradott régiók (Észak-Magyarország és Észak-alföld) 10
A munkaerőpiacon tapasztalható területi egyenlőtlenségek feloldása történhet: a munkaerő mobilitásának fejlesztése a tőke (a vállalkozások) térbeli átrendeződése segítségével. A területi egyenlőtlenségek Migráció: egy ország, vagy régió határait átlépő mozgás Mobil népesség: a népességmozgás hatása lokális Vándoringázás: ha a munkavállaló a munkahelyéhez közel ideiglenes lakhelyet is fenntart A munkaerő mobilitását fékezik a tranzakciós költségek. Jelenleg a tranzakciós költségek túl magasak, nem teszik kifizetődővé a mobilitást Egy rossz lakáscserével egy, vagy több teljes év átlagos fizetését kockáztatja A legelmaradottabb térségek lakóinak nehezebb elszakadni a lakóhelyükről lakásuk értéke alacsony szaktudásuk nem igazodik a fejlett piacok követelményeihez A mobilitás során előnyben vannak: a piacképes szaktudással rendelkezők a fiatalabb, nem lekötött, vállalkozó szellemű rétegek Helyi munkaerőpiacok kistérségek bérnyereség a régiókon belüli költözéssel, vagy ingázással is megvalósítható A nettó kereseti előny regionális különbségei magasak, de az azonos nemű, korú iskolázottságú és beosztású azonos ágazatban és vállalati méretkategóriában foglalkoztattak nettó kereseti előnye alacsonyabb A kereseti és bérköltség különbségek a regionális különbségek mérséklődnek a településtípusok közöttiek megszűntek (kivéve Budapestet) A FOGLALKOZTATÁSI REHABILITÁCIÓ LEHETSÉGES IRÁNYAI A munkaerőpiaci reintegrációnak pontos foglalkoztatási információn kell nyugodnia A foglalkoztatási igények becslésének alapjai: a foglalkoztatás ágazati szerkezete az ágazatok szakmaszerkezete a vállalatok méretstruktúrája Alapvető szerkezeti átalakulás zajlik a munkapiacon csökken a mezőgazdaságban és az iparban foglalkoztatottak, és növekszik a szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya folyamatosan csökken az alacsony technológiai szintű iparágakban (textilipar, bőripar, cipőipar) a foglalkoztatás növekszik a fejlett technológiai szintű iparágak létszáma 11
A feldolgozóipari létszámbővülés döntően a külföldi tulajdonú vállalatok és a hazai beszállítói láncaik eredménye. A képzetlen munkaerő foglalkoztatása a kilencvenes években a szocialista nagyvállalatoktól (részben) átkerült a külföldi tulajdonú vállalatokhoz: 40 százalékkal növekedett a szakképzettséget nem igénylő betanított ipari foglalkozások (például gépkezelők, összeszerelők) iránti kereslet. Szellemiek: vezetők felsőfokú végzettségű szellemi munkakört betöltő alkalmazottak középfokú végzettséget igénylő szellemi munkakörök Fizikaiak törzsfoglalkozású szakmunkások nem iparági szakképzett munkások összeszerelő, gépkezelő betanított munkások kisegítő munkakörök kiszolgáló munkakörök Gazdasági ágazati szerkezetváltás A gazdaság növekedésében központi szerepet játszó ágazatok az észak-magyarországi nehézipari komplexumok helyett az elektronika és a gépipar (járműgyártás). Gazdasági foglalkoztatási helyzet és folyamatok a Észak-alföldön: Számos veszélyeztetett iparág működik, amely a jövőben is létszámkibocsátó: mezőgazdaság, textil-, ruha- és cipőipar. Lassan, de egyes térségekben növekszenek a gépipari és műszeripari (vállalkozások) tevékenységek, amelyek szakképzett munkaerőhiánnyal küzdenek. Lényegében a régió minden kistérsége vállalkozás-, illetve munkaerőhiányos, amely feloldását csak külső tőke bevonásával lehet megoldani. Mindehhez új foglalkoztatási stratégiára van szükség. AZ ISKOLARENDSZER FELADATA A társadalom oktatással, képzéssel kapcsolatos elvárásainak való megfelelés A helyi munkaerőpiac szakemberigényének kiszolgálása Jelenleg az oktatási intézmények csak az első követelménynek igyekeznek megfelelni. A piaci és közfoglalkoztatók keresletével szemben vagy nem áll elegendő kínálat, vagy súlyos túlkínálat van. Nem az igényelt mennyiségben és szakmai tartalommal folyik a képzés. Ahhoz, hogy a képzetlen munkaerő el tudjon helyezkedni a szolgáltatásban, vagy a magas technológiai szintű feldolgozóiparban, rendelkeznie kell olyan ismeretekkel, készségekkel, amelyet az alapfokú oktatás és s szakoktatás ma nem tud biztosítani. Az alacsony foglalkoztatás döntő részben az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező népességre jellemző. 12
Nem várható a közép- és felsőfokú végzettségűek arányának jelentős növekedése a következő években. Előrelépést csak az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők munkába állítása hozhat. Az alacsony iskolai végzettségűek nem rendelkeznek a szükséges ismeretekkel és készségekkel, és nem rendelkeznek a munkapiacon ma értékesíthető kompetenciákkal: írás-, olvasáskészséggel, feladatmegoldó képességekkel. A szakképzés és a munakerőpiaci igények A szakképzési kibocsátás és a munkaerőpiaci igények között súlyos aránytalanságok állnak fenn. A szakképzésből kilépők száma többszörösen meghaladja, vagy éppen a töredékét teszi ki az ott foglalkoztatottaknak. Feszültségek Magas és nem megfelelő szerkezetű a felsőoktatásba törekvés Magas az iskolarendszert szakképzetlenül elhagyók aránya Hiányok: forgácsolók, CNC esztergályosok, hegesztők, lakatosok, közép- és felsőfokú műszaki végzettségűek Konvertálhatósági problémák: leépülő mezőgazdasági, élelmiszeripari, ruhaipari szakmacsoportokban dolgozók Kiterjedésében elégtelen pozitívumok Nagyvállalatok fokozottabb részvétele a képzésben Gyakorlatorientált, munkahelyi szakképzés, átképzés növekszik Kisebb és középes vállalatok is érdekeltté váltak a szakképzésben Elérhetőség Az oktatási rendszert minden képzési szinten, minden településről elérhetővé kell tenni. Fejleszteni kell a kollégiumok hálózatát és az iskolabuszok rendszerét. A szakképzés A szakképző intézményekbe az általános iskolát igen gyenge eredménnyel elvégzők kerülnek, miközben nincsenek felkészülve az összes, általános iskolában végzett tanuló fogadására és nincsenek megfelelő eljárások és eszközök a tanulási nehézséggel küzdő, hátrányos helyzetű réteg sikeres oktatására. A szakképzésben a beiratkozott tanulók jelentős hányada nem szerez szakképesítést, az iskolarendszerből kiesve lemorzsolódik. A lemorzsolódó tanulók éltre szóló, súlyos egzisztenciális problémákkal terhelten a munkaerőpiacon mint potenciális munkanélküliek jelennek meg. A munkaerőpiaci igények A jelenlegi képzési szerkezet mellett a gépipari ágazat 2005-ös foglalkoztatási szintének megőrzése is veszélyben van. Nem képzelhető el további gépipari munkahely-bővítés a Közép- Dunántúlon a jelenlegi szakember-utánpótlási szint mellett. Rendkívül alacsonynak mondható az elektrotechnikával, elektromossággal kapcsolatos képzésekre beiskolázott tanulók száma. A szakképzett elektronikai és gépipari munkaerő utánpótlásának egyre kevésbé bázisa a nappali, iskolarendszerű szakképzés. 13
Hátráltató tényezők, megoldandó problémák Hiányoznak az ismeretek a munkaerőpiaci folyamatokról, s ezrét a tanulóknak és a felnőtteknek nincs kapaszkodójuk a szakmaválasztáshoz. Az iskolarendszerben nem fordítanak figyelmet a manuális készségekre, a gyakorlatalapú elméleti képzésre. A mikro vállalkozások alig vesznek részt a szakképzésben. A munkaügyi szervezetnek nincs elegendő kapacitása a képzésbe vonáshoz szükséges motiválásra. A felnőttképzés intézményei nem tudnak alkalmazkodni az igényekhez. A társadalom jövedelem- és státuszelvárásai és a valóságos lehetőségek között nincs összhang. KARRIERTERVEZÉS 1. HOL KERESSEK MUNKÁT? 1.1. Munkaadók toborzási szokásai Érdemes tanulmányozni a munkaadók toborzási szokásait, mert rámutatnak arra, honnan szerezhetünk tudomást álláslehetőségekről. Toborzás cégen belülről A cég munkatársai által, informális úton Formálisan a szakszervezetek, szakmai szervezetek javaslata alapján Informális módon (helyi hirdetőtábla, korábban beérkezett önéletrajzok) Magán közvetítő irodák, fejvadász cégek segítségével Munkaügyi központokon keresztül Dolgozók közül vagy régiek visszahívása Barátok, rokonok, véletlenszerű találkozások Kapcsolat szakszervezetekkel, szakmai folyóiratok olvasása Közvetlen telefonálás, önéletrajz beküldése, látogatás a munkaadóhoz Közvetítő irodákon keresztül Munkaügyi központok álláslistái Újsághirdetéssel Újságok rendszeres olvasása 14
Amint az a fenti ábrán is látható, a munkaadók elsősorban informális úton, személyes kapcsolataik, belső adatbázisuk felhasználásával keresik a megfelelő munkavállalót. Ezzel szemben az álláskeresők leggyakrabban csak a hirdetések, munkaügyi központok álláslistáinak igénybevételével keresnek állást. A sikeres álláskeresés feltétele, hogy az összes állásinformációs forrást felderítsük és használjuk. Az üres álláshelyeknek csak 20-25%-át hirdetik meg, a többi álláslehetőséget magunknak kell felderíteni. Az állásinformációk felkutatása során szem előtt kell tartani azt, hogy nem csak a pillanatnyi álláslehetőségek fontosak, hanem esetleg a hamarosan megürülő helyek is. Ezért az olyan munkaadókkal is fel kell venni a kapcsolatot, ahol pillanatnyilag nincs üresedés, de szívesen dolgoznék náluk. Az álláskeresés során a legfontosabbak a személyes kapcsolatok. 1.2. Források a munkáltatók toborzási módszerei 1.2.1. Egyetemek, főiskolák Karrierirodák, karrierközpontok Diákközpontok Diákszervezetek Intézményi kapcsolat (tanulmányi osztályok, tanszékek) Alkalmazott módszerek: Pályázatok kiírása TDK-, PhD- és diplomamunka kiírások Esettanulmányi versenyek meghirdetése Szakmai konferenciák szervezése ösztöndíjak kiírása állásbörze-részvétel 1.2.2. Munkaügyi központok Alkalmazott módszerek: Közvetítés egyéni, - csoportos Támogatás a munkaadónak 1.2.3. Fejvadászat Alapvetően három ismérv alapján lehet a fejvadász cégeket megkülönböztetni. 1. az ügyfélkör 2. a keresett pozíció jellege 3. alkalmazott keresési, kiválasztási technikák. Fejvadász cégek (Head Hunters, Executive Search Firms) Személyzeti tanácsadó cégek (Personal Consulting Firms) Toborzó cégek (Recruitment Agencies) Specializált cégek (Specialised Firms) Munkaerő-kölcsönző cégek (Temporary Recruiters, Temps) Munkaerő-közvetítő cégek (Employment Agencies) 15
1.2.4. Online rendszerek toborzás az interneten Az információs világháló rendkívül gyorsan fejlődő médium, kommunikációs csatorna és információs tárház., mely alkalmas fontos adatok gyors megszerzésére, vagy terjedelmesebb dokumentumok szerkeszthető formában való átküldésére Milyen felépítésű cégek foglalkoznak vele? Emberi erőforrással foglalkozó ügynökségek Szakosodott online ügynökségek Integrált online adatbázis. A fényképnél már említettük érintőlegesen az Interneten való önéletrajzküldést. Egy jó tanács: csak akkor küldjünk önéletrajzot elektronikusan, ha erre felkérnek bennünket! 1.3. Kapcsolatépítés Mivel az állások több mint 75%-át nem hirdetik meg, személyes kapcsolataink fontos szerepet játszanak az álláskeresésben. Hogy minél előbb megtaláljuk a legmegfelelőbb állást, működésbe kell hoznunk, és állandóan bővítenünk is kell ezt a hálózatot. Akikkel felvehetem a kapcsolatot az álláskeresés folyamán: Család, rokonok Ismerősök Osztálytársak, tanárok az iskolából, különböző szemináriumokról Főbérlő Szomszédok Szabadidős, sport tevékenységek résztvevői Kulturális, vallási események résztvevői Szociális munkások Ismerősöktől személyesen, telefonon és írásban is lehet érdeklődni, tudnak-e valamilyen álláslehetőségről. Nem beajánlást, hanem csak állásinformációt kell kérni! Az ismerősökkel való kapcsolatfelvétel során pontosítsam: Milyen állást keresek? Képzettségeimről, munkatapasztalataimról, személyes tulajdonságaimról mondjak néhány mondatot. Miért pont őt kerestem meg? (pl. sok ismerőse van, azonos szakterületen dolgozik) Miben tud segíteni? (pl. van-e a munkahelyén álláslehetőség? Megemlítené-e az ismerőseinek, hogy milyen állást keresek? Tudna-e ajánlani valakit, akivel felvehetem a kapcsolatot? Van-e valamilyen ötlete, hol kereshetnék állást? 1.4. Hirdetések A leggyakoribb álláshirdetések: Hirdetési újságok (pl. Expressz, Hirdetés, stb.) Napilapok (pl. Népszabadság, Magyar Nemzet) Hetilapok (pl. HVG) Szakfolyóiratok Utcai hirdetések, falragaszok Munkahely ajtajában kifüggesztett hirdetések 16
A hirdetések olvasásakor figyeljünk következőkre: Mik a követelmények, Mik lennének a munkához kapcsolódó feladatok, Hol van a munkavégzés helye, Milyen munkaidőben kellene dolgozni stb. Ha valami számomra fontos nem derül ki a hirdetésből, érdemes telefonon vagy személyesen utánajárni, mielőtt jelentkezem a hirdetésre. 2. HOGYAN VEGYEM FEL A KAPCSOLATOT A MUNKÁLTATÓKKAL? A potenciális munkáltatókkal írásban, telefonon vagy személyesen tudunk kapcsolatot felvenni. 2.1. Írásban (kísérőlevél, motivációs levél) levélben, faxon, e-mailen A legtöbb álláshirdetésben írásos jelentkezést kérnek. A hirdetésben kért pályázati anyagokat (önéletrajz, magyar/angol, bizonyítvány másolatok, igazolványkép, ha kérik) motivációs kísérőlevéllel küldjük el. 2.1.1. A kísérőlevél szerkezete Hivatkozás. Bevezető bekezdés, melynek a figyelem felkeltése, illetve a jelentkezés indoklása a célja. Indoklás. A lényegi rész, amelyik hangsúlyozza és demonstrálja azokat az előnyöket, amelyek az alkalmazásom jelenthet a cégnek, rávilágít az előnyeimre, erősségeimre, képességeimre, tapasztalataimra. Motiváció. A képzettségem rövid összefoglalása, legvonzóbb tények hangsúlyozásával és annak kifejtésével, hogy mi motivál, miért szeretném betölteni ezt az állást. Kapcsolattartás. Záró bekezdés arról, mikor és hogyan lépek kapcsolatba ismét a céggel, előre is megköszönve a figyelmet. 3. MUNKAERŐ-KIVÁLASZTÁSI MÓDSZEREK 3.1. Az állásinterjú Az interjú olyan eszköz, amelyet a jelenlegi tudásunk és technikai eszközök mellett semmi sem pótolhat teljesen. Az állás-interjú a pályázati folyamat legfontosabb eleme. Az interjún adott benyomások meghatározóak, ezért nagyon fontos milyen képet mutatunk magunkról. A személyes találkozások során a munkáltató a személyes beszélgetés és találkozás alapján igyekszik felmérni, valóban alkalmas vagyok-e az adott munkakör betöltésére. Interjúk csoportosítása Az interjún résztvevők száma függ a választott interjústratégiától, a cég hagyományaitól, és a kérdéses munkakör jellegétől is. 17
A résztevők száma szerint megkülönböztetünk: egyéni interjú folytatólagos interjú páros interjú panelinterjú csoportos interjúkat Interjú stratégiák Az alkalmazott interjústratégia függ a munkakör jellegétől, a kérdező személyiségétől, és a szervezeti kultúrától. Az egyes stratégiák kombinációja is elképzelhető egy interjú során. őszinte és barátságos stratégia problémamegoldó stratégia viselkedési esemény stratégia rostáló interjú stressz stratégia keserédes stratégia 3.1.1. Az interjú folyamata Ne feledd! a munkáltatónak szüksége van munkavállalóra, hogy az elvégezze a munkát a folyamatos üzemeltetés érdekében neked pedig munkáltatóra van szükséged, aki megfizeti az erőfeszítéseidet A beszélgetés során azt kell bebizonyítani, hogy én vagyok a legalkalmasabb az adott munkakör betöltésére. Ezért fontos, hogy magabiztosan és összeszedetten mutassam be magam. 3.1.2. Felkészülés a felvételi interjúra! Mit tegyek? Telefonon pontosítsd az interjú időpontját és helyszínét. Vigyél magaddal egy mappát, amibe benne van: az önéletrajzod, papír és ceruza a feljegyzéseknek, a végzettségedet igazoló okmányok, bizonyítványok másolata, minta a referencia munkáidból (ha felhasználható), az ajánlólevelek és az ajánlók listája, a cégről összegyűjtött információk és a kérdéseid. Egyedül menj az interjúra! Érkezz időben! A legjobb, ha 10 perccel előbb érkezel. Az érkezés után szánj néhány percet arra, hogy ellazulj. Várj nyugodtan. Olvasd át a jegyzeteidet, vagy valamilyen munkához kapcsolódó írást. Gondolj a munkára, ne pedig személyes dolgaidra! 18
3.1.3. Az interjú Kreatív kezdés, bemutatkozás Köszöntsd az interjú készítőjét, mutatkozz be és legyél kész a kézfogásra. Kövesd a beszélgetőtársad útmutatását, maradj a témánál, és ha szükséges kérd meg, hogy pontosítsa kérdéseit. Ügyelj a testbeszédre tartsd a szemkontaktust, és ne fond keresztbe a kezeidet (azt a benyomást kelti, hogy visszakozol a beszélgetéstől)! Ha megkérdezik, hogy van-e kérdésed, röviden kérdezd meg azokat a dolgokat, amelyekről még nem beszéltetek. Mutass érdeklődést a munkakör és a szervezet iránt! Erősítsd meg az időpontot, mikor értesítenek a döntésről. Ha ez nincs pontosan meghatározva, ajánld fel, hogy telefonon érdeklődsz. Nyújts kezet és köszönj el. Az alábbiakban a felvételi interjú során leggyakrabban elhangzó kérdéseket találod meg. Az interjú előtt szánj időt arra, hogy magadban gondold végig, mit válaszolnál ezekre a kérdésekre. Igyekezz minél többet mondani magadról, a munkával kapcsolatos tapasztalataidról és pozitívan fogalmazd meg válaszaidat. Miért jelentkezett erre a munkára? Miért szeretne nálunk dolgozni? Beszéljen magáról! Mik az erősségei? Mik a gyengeségei? Mik a hosszú-távú céljai? Miért gondolja, hogy a megfelelő személy a munkakör betöltésére? Mit mondana az előző munkáltatója Önről, ha megkérdeznénk? Milyen gépekkel, eszközökkel dolgozott eddig? Mekkora fizetésre tart igényt? Mi az eddigi legjobb teljesítménye? El tudna mesélni egy olyan szituációt, amikor nehézségekbe ütközött a munkája során? Hogyan lábalt ki belőle? Beszéljen egy olyan esetről, amelyben úgy érzi, nem megfelelően cselekedett! Előléptették-e előző munkahelyén? Mivel tölti idejét, amikor nem dolgozik? Miért hagyta ott legutóbbi munkahelyét? Van-e valamilyen kérdése? 3.2. Az értékelő központ (Assessment Center AC ) Az értékelő központ a képesség- és személyiségvizsgáló eszközök integrált módszere, amely több képesség- és személyiségvizsgáló eszközt egyesít, s melynek keretében kiképzett értékelők ( általában a vállalat vezetőiből álló csoport) értékelik a jelöltek képességeit, személyiségét; s a szerzett információkat használják fel a döntéshez. Az értékelő központ módszert jellemzően azokban a munkakörökben használják, amelyekben az interperszonális képességeknek kiemelt jelentősége van. Kiemelt célcsoportot jelentenek a a pályakezdő diplomások köre, mert esetükben a pályairányultság még kiforratlan, így az erősségek, gyengeségek azonosítása rendkívül lényeges. A munkaerő kiválasztásnál interjúval, időnként képesség- és személyiségvizsgáló tesztekkel kombinálva a kiválasztási procedúra végén, a legesélyesebbek körében alkalmazzák. 19
3.3. Tesztek A teszt mérőeszköz, amely a munka világában az ember képességeinek, tudásának vagy személyiségének a vizsgálatára alkalmas. A munkaerő-kiválasztások során a teszteket: a pályázók körének szűkítésére az esélyes pályázók képességeinek, személyiségének mélyebb megismerésére a kiválasztási döntés megalapozására, megerősítésére használják. Milyen tesztekkel találkozhatunk? intelligenciatesztek öröklött vagy szerzett képességek speciális képességeket vizsgáló tesztek személyiségtesztek érdeklődés és motivációs tesztek 20