A pedagógiai tudás, nézetek és tevékenység kölcsönhatása, kialakulásuk folyamata (zárótanulmány)



Hasonló dokumentumok
A pedagógussá válás és szakmai fejlődés rendszere. Falus Iván TEMPUS november 7.

2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im

A portfólió szerepe a pedagógusok minősítési rendszerében

A mentorképzés minőségbiztosításának koncepciója

Mentorálás a pedagógus életpálya szakaszaiban európai uniós irányelvek. Stéger Csilla Oktatási Hivatal Tempus, november 8.

A kompetenciaalapú képzés kontextusa Bologna folyamat és kompetenciaalapú képzés EQF (EKKR, OKKR), learning outcomes és a kompetenciaalapú képzés Pály

EGY TANTÁRGYI ÉS EGY MÓDSZERTANI PEDAGÓGUS- TOVÁBBKÉPZÉS BEMUTATÁSA

Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/

Egyéni fejlődési utak. tanári kompetenciák. Mindenki társadalma, mindenki iskolája. A tanári szerep

A tanári mesterképzés portfóliója

A pedagógusok szakmai előmenetelének támogatása

Pedagógusok szakmai fejlődése az európai gondolkodásban

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető:

GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR. szakirányú továbbképzési szak

TAPASZTALATOK A GYAKORNOKOK SZAKMAI TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRÓL

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/

A pedagógusok minősítése. Mit kell tennem?

MENTOR(H)ÁLÓ 2.0 PROGRAM PROJEKTZÁRÓ KONFERENCIA SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM október 20. A mentorrá válás útja

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/ A TANTÁRGYGONDOZÁS TAPASZTALATAI 9. SZEKCIÓ

Intézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után

Buda András szakmai életrajza

A HATÉKONY PEDAGÓGIAI FEJLESZTÉSEK JELLEMZŐI

A mester- és kutatópedagógus fokozatok kutatás, fejlesztés, tudásmegosztás mester fokon

Igazgató: Szabó Győzőné

A pedagógiai értékelés Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 A prezentációt összeállította: Marton Eszter

Fenntartás és/vagy fejlesztés

A Magyar Képesítési Keretrendszer és a tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés a felsőoktatásban

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

Természettudományos nevelési-oktatási programok

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK. A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

Mentorképz program készítése nemzetközi együttm ködésben

A KÉPZÉS VÉGÉN, A PÁLYA KEZDETÉN REGIONÁLIS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, FEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN. Dr.

Az oktatás módszerei és stratégiái II. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003

Hallgatói tájékoztató. Szakértők felkészítése a pedagógusminősítésre

A Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ szerepvállalása a projektben

Közösségi pedagógiai gyakorlat

INNOVÁCIÓK AZ ÓVODAI NEVELÉS GYAKORLATÁBAN PEDAGÓGUS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

Takács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés

A felsőoktatásban oktatók módszertani megújulással kapcsolatos attitűdje. Dr. Bodnár Éva Budapesti Corvinus Egyetem

Általános kompetenciák helye és szerepe a képesítésben és a tanulási tanítási folyamatban. Vámos Ágnes (ELTE)

AZ ESZTERHÁZY KÁROLY EGYETEM PEDAGÓGUSKÉPZŐ KÖZPONT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE

SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT

Az újmédia alkalmazásának lehetőségei a tanulás-tanítás különböző színterein - osztálytermi interakciók

Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért!

A TANÁRKÉPZÉS MEGÚJULÁSA TERVEK ÉS LEHETŐSÉGEK TÁMOP B PROJEKT augusztus 26. Dr. Bodnár Éva

1. Helyzetelemzés: INTÉZMÉNYI FEJLESZTÉSI TERV Budenz József Általános Iskola és Gimnázium 1021 Budapest, Budenz u

Útmutató a portfólió készítéséhez Tanári MA szakos hallgatók részére

AZ INKLUZÍV NEVELÉS PEDAGÓGUSA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE. Az oklevélben szereplő szakképzettség angol megnevezése:

OM azonosító: INTÉZKEDÉSI TERV. (Az intézményi tanfelügyelet eredményeire épülő terv) 1. PEDAGÓGIAI FOLYAMATOK

AZ ÓBUDAI EGYETEM ÁLTAL A TÁMOP B.2-13/ PROJEKTBEN FEJLESZTETT ELEKTRONIKUS TANANYAGOK RENDSZERE

MEGHÍVÓ TÁMOP B - ORSZÁGOS MŰHELYTALÁLKOZÓ PROGRAM:

A gádorosi Kisboldogasszony Katolikus Általános Iskolában megvalósításra kerülő MESTERPROGRAM I. RÉSZTERVE Készítette: Kozmer Imre Gyula

Fejlesztı kutatás (akciókutatás) a kétszintő pedagógia és tanári szak bevezetéséhez (2006- )

Igazgató: Szabó Győzőné

2009/3 falus iván: a hazai tanárképzés változásai európai mérlegen pp

A portfólió szerepe a pedagógusok minősítési rendszerében

Miben fejlődne szívesen?

NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA

Intézkedési terv javaslat

A TANTÁRGY ADATLAPJA

Gaskó Krisztina április 13. A könyvtár-pedagógia módszertana képzés. Készült Golnhofer Erzsébet anyagainak felhasználásával

Tárgyi tematika és félévi követelményrendszer

MELLÉKLET A PEDAGÓGIAI NÉZETEK FOGALMA ÉS JELENTŐSÉGE POWERPOINT-BEMUTATÓ JEGYZETOLDALA A PEDAGÓGIAI FOGALMA ÉS AZ ELŐAD.

HEVES MEGYEI TIOK MUNKÁJA, ELÉRT EREDMÉNYEI

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. A Pécsi Tudományegyetem Tanárképző Központja pályázatot hirdet A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM PARTNERINTÉZMÉNYE.

Módszertani segédlet az intézmények országos pedagógiai-szakmai ellenőrzése során az elvárások értékeléséhez

Intézkedési terv. A november 9-i intézményi tanfelügyelet megállapításai alapján kiemelkedő területek

NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KAR A CSECSEMŐ- ÉS KISGYERMEKNEVELÉS GYAKORLATVEZETŐ MENTORA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

A PEDAGÓGIAI RENDSZER

Egyéni szakmai gyakorlat

BÁN ZSIGMOND RFEORMÁTUS ÁLTALÁMOS ISKOLA,

Követelmények. A tanítás mestersége Tantárgy kódja. Dr. Szabó Antal főiskolai tanár A tantárgy oktatója

Tájékoztató a. munkájáról. Református Tananyagfejlesztő Csoport. Pompor Zoltán. szakmai vezető

A gyakorlati feladatok és a kompetenciák vizsgálata a pedagógia alapképzésben

Mitől jó egy iskola? Setényi János 2015

EFOP ESÉLYTEREMTÉS A KÖZNEVELÉSBEN TANODA

Nemzetközi kitekintés Kompetencia fogalma, a kompetencia alapú képzés új vonásai a hazai gyakorlatban.a pedagógusok kompetenciáinak értelmezése, az

A kutatótanári programtervek hasznosulása az intézményben, a köznevelésben I.

A pedagógus önértékelő kérdőíve

A tanárképzés minőségét meghatározó tényezők és a fejlesztés lehetőségei a tanárképző központok akkreditációja révén

Kodolányi János Főiskola Budapest

Intézkedési terv. Intézmény neve: Harsányi Hunyadi Mátyás Általános Iskola Intézmény OM azonosítója: Intézményvezető neve:

Eső esetén B program (ugyanaz dzsekiben)

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

INNOVÁCIÓK A TARTALMI ÉS A MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSBEN (A TÁMOP projekt)

SZAKDOLGOZATI TÉMALAP. 1. A meghirdető oktató neve, beosztása: Dr. Wirth Lajos, főiskolai docens

Munkaerő-piaci programjaink felépítése

Igazgató: Szabó Győzőné

IRÁNY A FELSŐOKTATÁS A PETŐFI KOLLÉGIUM TEHETSÉGES DIÁKJAIÉRT TÁMOP A

MÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER

A MENTORKÉPZÉS FEJLESZTÉSI FOLYAMATÁNAK ÉS EREDMÉNYÉNEK BEMUTATÁSA

Átírás:

A pedagógiai tudás, nézetek és tevékenység kölcsönhatása, kialakulásuk folyamata (zárótanulmány) A kutatás jóllehet nem négy, hanem öt év alatt - a célokban megfogalmazottakat és a jelzett várható eredményeket elérte. (Egyetlen elmaradt vállalás:köcséné Szabó Ildikó PhD disszertációjának megvédésére nem került még sor. Az empirikus vizsgálatok és azok elemzése már ezen a területen is megtörtént, kényszerű doktori iskola váltás következtében a védés ebben az évben várható) A kutatás az eredeti terveknek megfelelően elméleti-szintetizáló irányban (Falus Iván), összehasonlító pedagógiai irányban (Kotschy Beáta) és empirikus irányban folyt (Köcséné Szabó Ildikó, Sántha Kálmán, Dudás Margit, Kimmel Magdolna). Ezek a kutatások szerves egységet alkottak, egymás eredményeit gazdagították. Az eredményeket az alábbi vonulatok menték foglalhatjuk össze: - az eredményes pedagógusi munka előfeltételének tekinthető kompetenciák (tudás, nézetek, tevékenység) kölcsönhatásának vizsgálata, meghatározása; - a pedagógusjelöltek nézetei, előzetes tudása, illetve a képzés tartalmi és módszertani sajátosságai és a pedagógussá válás folyamata közötti összefüggés vizsgálata; - A képzés szervezeti, intézményi formáinak hatása a folyamat eredményességére. Az eredmények hazai és határon túli terjesztése konferenciákon, továbbképzéseken ( Glouchester, 2002; Miskolc 2003; Veszprém 2003, 2004; Budapest, 2003, 2004, 2005, 2006 2007; Eger 2006; Székesfehérvár, 2006; Nagyenyed 2006; Beregszász, 2006) és közleményekben történt meg. Falus Iván munkáiban a kompetencia fogalmának értelmezése, a pedagógusképzés lehetséges kimeneti követelményeinek (a tanulás eredményeinek, learning outcomes) meghatározása képezte az elméleti, szintetizáló kutatási irány első vonulatát. Felvázolta a nemzetközi tapasztalatok alapján a kompetenciákkal szemben támasztott elvárásokat, és elméletileg alátámasztotta a kimeneti követelmények célszerű meghatározásnak módját (Falus, 2005.1.) A kompetenciákkal kapcsolatos elméleti vizsgálódások eredményei képezték az alapját egy későbbi HEFOP pályázatnak, amelynek eredményeként kidolgozásra kerültek a tanárképzés részletes kompetenciái (Tanári kompetenciák, ELTE PPK, kézirat). Ezt a kompetenciarendszert építették be a tanárképzés képzési és kimeneti követelményeit szabályozó OM rendeletbe, illetve ez a kompetencia felfogás képezte az alapját a kompetencia-alapú képzés tervezésének (Falus,2006.)

Világossá vált, hogy a kompetenciák nem csupán a képzés tervezésének, a tantárgyak meghatározásának, a képesítés elbírálásának az eszközei, hanem jelentős szerepet játszanak a hallgatói tevékenység önszabályozásának fejlesztésében, hatást gyakorolnak a képzés szemléletmódjára, módszereire, s tartalmi átmenetet képeznek a képzés és a továbbképzés között. (Falus: 2006) Az is egyértelművé vált, hogy a kompetenciaalapú képzés esetén a hagyományos értékelési módok mellett új értékelési, tanulási irányítási eljárásra van szükség, amelyben fontos szerep jut a portfóliónak (Falus és Kimmel, 2003) A nemzetközi szakirodalom elemzése és az empirikus vizsgálatok is alátámasztották azt a lényegében a konstruktivista és kognitivista tanulásfelfogáson alapuló tételt, hogy a pedagógusképzésnek a belépő hallgatók nézeteire kell támaszkodnia. Minden olyan pedagógusképzési eljárás, amely figyelmen kívül hagyja az évtizedes tapasztalatok alapján kialakult nézeteket, nem tud ezeken változtatni, s következtetésképpen képtelen lesz a pedagógussá válás pozitív előmozdítására (Falus, 2004, 2006, 2007) Dudás Margit a belépő nézetek feltárására speciális metodikát dolgozott ki. Vizsgálati eredményei szerint a fogalomtérképek készítése, a metafora-elemzés és a szövegelemzés jól alkalmazható a képzés első évében a hallgatói nézetek feltárása és tudatosítása érdekében. A feltárás eredményeként kapott információk képezhetik a képzés további szakaszainak alapját, s egyben segítik a hallgatókat is nézeteik tudatos formálásában. (Dudás, 2005). A belépő hallgatók nézeteinek feltárását munkáink hatására, a tanárképzés bolognai rendszernek megfelelő átalakítása során is fontos feladatnak ítélték.. A tanárképzés előkészítő 10 kredites moduljába bekerült egy speciális tantárgy, amelynek célja a hallgatók belépő nézeteinek feltárása. A nézetek feltárása után lényeges feladat a pedagógusképzésben e nézetek formálása, módosítása, átalakítása. A nézetek sajátosságairól, formálásának lehetséges útjairól, kognitív pszichológiai alapjairól részletesen Kimmel Magdolna és Köcséné Szabó Ildikó kutatásaiból kapunk képet. Kimmel Magdolna kutatásai szerint: A tanulás és tanítási tapasztalatoknak meghatározó szerepük van a pedagógussá válásban. Az elmélet hatékonyságát növeli az elméleti és gyakorlati képzés párhuzamos megvalósítása.

A képzés során az állandó kiscsoportokban szervezett tanulás biztosítja a megfelelő biztonságos környezetet a diszfunkcionális tanári modellek és nézetek felülvizsgálatára, a hallgatók/jelöltek mélyebb megismerését, s ezáltal hatékonyabb fejlesztésüket is. Ezáltal a képzők modellálják is a jelöltek számára a diák-centrikus, a konstruálási folyamatokat szem előtt tartó tanári viselkedést. Ezek a formák adnak lehetőséget a reflektív dialógus és a visszajelzések kultúrájának kialakítására is, ami az iskolai gyakorlat egyik megújítója lehet. A modellálás a kutatás adatai szerint a reflektív képzés egyik leghatékonyabb eszköze. Az elmélet és gyakorlat megfelelő koordinálásához a képző és gyakorlóhelyek szoros együttműködése szükséges Szükség van a kezdő tanárokat segítő mentori hálózat felállítására. A kutatás eredményeiből levonható tanulságok azért is hasznosak a magyar tanárképzés számára, mert olyan innovációk magyar kontextusban történő kipróbálásáról adnak képet, amelyeket eddig csak a nemzetközi szakirodalom alapján ismertünk. Kimmel dissz. 2006, 2007)) Köcséné Szabó Ildikó longitudinális vizsgálatai szerint a pedagógusképzés folyamatában folyamatosan változik a pedagógus nézetrendszere, énképe, önértékelése. A változás minőségét alapvetően befolyásolja a tanári minta és a hallgató énképe közti összefüggés. (Köcséné, 2004) Támogatott felidézés segítségével sikerült részleteiben feltárni a tanárjelölt nézeteit, a tevékenységét befolyásoló döntések hátterét, a tevékenység legfőbb szervező elvét, összegyűjteni és elemezni a tevékenység során és után történő reflexiókat. (Köcséné, 2005) A diploma után tanárként elhelyezkedett volt hallgatókkal készített interjúk teljes képet nyújtottak a pedagógussá válás folyamatáról, a folyamatot meghatározó tényezőkről, kiemelten a képzés szerepéről.(köcséné, 2007) A reflektivitás, a reflektív tanári tevékenység alakulásának egy jelentős része a képzés utáni időszakra, a tanári pálya éveire esik. Ennek a folyamatnak az elemzését írja le Sántha Kálmán Kutatásának célja a különböző ideje pályán lévő gyakorló pedagógusok reflektív szemléletének és nézeteinek feltárása volt. A feltáráshoz a támogatott felidézés és a strukturálatlan fogalomtérkép módszerét alkalmazta. A kutatás eredményei szerint:

A pedagógusok tevékenysége függ pedagógiai tudásuktól, nézeteiktől és az adott pedagógiai szituációtól. Nézeteinek és pedagógiai tudásának differenciáltsága alapján reagál, rutinjának, kognitív sémáinak köszönhetően kezdő vagy szakértő módon cselekszik.. A nézetek szűrő funkciója elsősorban akkor működik, amikor a pedagógusok tevékenysége és a gondolkodásuk különböző külső (időkeret, szülők, iskola felszereltsége, tanulók összetétele) vagy belső (érzelem, empátia, segítségnyújtás, egymás kölcsönös elfogadása) tényezők miatt nem állnak összhangban egymással. A reflexiók segítségével kialakított és vizsgált tartalmi területeken a pedagógusok gondolkodása nem minden esetben koherens, az eltérő pedagógiai szituációkra a különböző ideje pályán lévő tanárok viszonylag kevés rendszerezett megoldásmóddal reflektáltak. Az alkalmazott kvalitatív módszerek elősegítették a reflektív gondolkodás és a nézetek feltárását, a két módszer együttes használata növelte hatékonyságukat. A módszerkombináció jól hasznosítható azon szakemberek számára, akik a nézetek és a reflektív gondolkodás tanulmányozásával, valamint a téma kvalitatív módszerrepertoárjának kutatásával foglalkoznak. Továbbá hasznos azon gyakorló pedagógusoknak is, akik szükségét érzik annak, hogy tevékenységükre reflektáljanak, ezzel biztosítsák állandó fejlődésüket. (Sántha, 2006. 2007) A tanárrá válás folyamatának egésze nem korlátozható a képző intézményben folyó képzésre. A kezdő szakasznak, a kezdő szakasz megfelelő irányításának jelentős szerepe van (Falus 2004, 2005, 2006). A pedagógussá válás folyamatában jelentős szerepet játszik a gyakorlat, a gyakorlati színterek és a képző intézmény szerves együttműködése. Kotschy Beáta esettanulmányok keretében a gyakorlóhelyek és első munkahelyek által betöltött szerepet vizsgálta a tanárrá válás folyamatában, illetve a szakirodalom feldolgozása és egy interjús vizsgálat során a képzőintézmény és a gyakorlóiskolák, gyakorlóhelyek együttműködésének lehetőségeit tárta fel. Az esettanulmányok felhívták a figyelmet a pályakezdés tipikus nehézségeire, a képzés hiányosságaira és arra, hogy a kezdő pedagógus segítése egyáltalán nem megoldott feladat sem a munkahely, sem a képző- és továbbképző intézmények által. Szükség van a kezdő pedagógus mentorálására, ehhez elengedhetetlen a mentorképzés

rendszerének kidolgozása, a mentorok szakmai és oktatáspolitikai legitimációjának megteremtése. A képző intézmények és gyakorlóiskolák új típusú partnerségét biztosítja a szakmai fejlesztő iskolahálózat (professional develpoment schools, PDS) kialakítása. Ezekben az iskolákban 4 fő területen valósul meg az együttműködés, a pedagógusképzés, a iskolai oktató munka, a továbbképzés és a kutató-fejlesztő tevékenység terén. A szakmai fejlesztő iskolák hazai adaptációja fontos oktatáspolitikai feladat, különösen az új típusú, a képzést lezáró féléves gyakorlat bevezetése teszi azzá. (Kotschy, 2003) A képzők és a munkaadó iskolák közti együttműködés valósult meg a tanári képesítési és kimeneteli követelmények meghatározásánál. Az oktatók által kidolgozott tanári képesítési követelmények/kompetenciák listáját 7 tantestület és 5 pedagógiai szakember véleményezte, egészítette ki oly módon, hogy a sok éves gyakorlati tapasztalat is beépülhessen a képzés végleges követelményeibe. Az összegyűjtött vélemények segítik a képzési folyamat végére tervezett követelményrendszer reális megfogalmazását, befolyásolják a képzés tartalmát és módszereit egyaránt, s világossá teszik az iskolák, első munkahelyek szerepét a tanárrá válás folyamatában. (Kotschy, 2006) Az öt különböző szálon futó kutatás eredményei tekintettel arra, hogy egységes elméleti alapról indultak, s a kutatás öt éve alatt az eredmények közös megvitatására sor került szerves egységet alkotnak. Összehasonlító pedagógiai, elméleti-szintetizáló és az empirikus kutatási eljárások széles körét felvonultató kutatások A pedagógussá válás teljes folyamatát felölelik. A kutatási eredmények összegzését Falus Iván A pedagógus tevékenysége és a pedagógusképzés új útjai című monográfiájában (2006), valamint A tanárrá válás folyamata című tanulmánygyűjteményben (2007) összegeztük.