A mûanyag csomagolóanyag-gyártás helyzete Magyarországon

A mûanyag csomagolóanyag-gyártás helyzete Magyarországon 1. Nemzetközi kitekintés A csomagolóanyag-gyártás és -felhasználás helyzetének vizsgálata a piackutató intézetek témakörei között elõkelõ helyet foglal el, a volumenek és értékek jelentõsek, számos tanulmányt jelentetnek meg. A PIRA legutóbbi tanulmányában részletesen vizsgálta a világ csomagolóanyag-felhasználásának régiók szerinti megoszlását és várható alakulását a 2004 2009 közötti idõszakra. 2004-ben még Észak-Amerika volt a legnagyobb felhasználó és Nyugat-Európa a második helyen állt az értékben kifejezett rangsorban. Az eltérõ növekedési ütem eredményeként, 2009-re a régiók sorrendje alapvetõen megváltozik, a várakozásnak megfelelõen Ázsia kerül az élre, Észak-Amerika és Nyugat-Európa csak utána következik. A legdinamikusabb növekedést Kelet-Európában várják, évi 8%-kal számolnak, Nyugat-Európában 2%-os, Ázsiában pedig 6%-os bõvülést valószínûsítenek. A számok egyértelmûen mutatják az átrendezõdést, a felhasználás növekedésének meghatározója a merev mûanyag csomagolóanyagok elõretörése (1. táblázat). A mûanyag-felhasználásban élenjáró országokban a fenti arányok még inkább eltolódtak a mûanyag csomagolóanyagok felé. Németországban már 2004-ben elsõ helyre kerültek a mûanyagok az értékben történõ összevetés alapján, megelõzve a hagyományos, konkurens anyagokat. Az elérhetõ statisztikák nehezen összevethetõk, ma már nincs olyan ingyenes adatbázis, mint korábban a MODERN PLASTICS INTERNATIONAL, amely évente közölt azonos rendszerben gyûjtött adatokat. A rendelkezésre álló források egyetértenek abban, hogy a mûanyag-felhasználáson belül a legjelentõsebb terület a csomagolás. Az USA mûanyag-felhasználásában 35,8% a részaránya 2005-ben, és ez arány az elmúlt 5 évben állandósult, a csomagolóanyag-felhasználás a mûanyag-felhasználás egészének növekedésével arányosan bõvült. Nagy-Britanniában 36,6%, Németországban 32,5% a csomagolás részaránya. A világ mûanyag csomagolás gyártása feldolgozási 2003 Mrd USD GYIMESI GYÖRGYNÉ * fõmunkatárs 1. táblázat. A világ csomagolóanyag felhasználása 2009 Mrd USD 2009/2003 % Részarány, % 2003 2009 Papír 180 219 121,7 38,4 37,8 Merev mûanyag 85 122 143,5 18,1 21,1 Hajlékony mûanyag 68 72 105,9 14,5 12,4 Fém 80 94 117,5 17,1 16,2 Üveg 32 36 112,5 6,8 6,2 Egyéb 24 36 150,0 5,1 6,2 Összesen 469 579 123,5 100,0 100,0 1. ábra. A világ PET felhasználása technológiák szerint bontva: 41% fólia és lemez, 21% fúvott-, 15% fröccs-, 12% hõformázott- és 11% egyéb (rotációs öntés, csõ, profil stb.) termék. A PIRA INTERNATIONAL a CHEMICAL MARKET ASSO- CIATES és más piackutató cégek adatbázisa alapján a www.plasticsnews.com internetes oldalon találhatók statisztikai adatok egyes részterületekre vonatkozóan, de valójában tanulmányokat ajánlanak. A továbbiakban ezekbõl emelünk ki néhány érdekesebbet. A világ PET felhasználását mutatja 2006-ban az 1. ábra. Értékben kifejezve a világ PET felhasználása 2006 2011 között 42%-kal nõ a prognózisok szerint, ezen belül Nyugat-Európa részaránya 22-rõl 20%-ra csökken, Kelet-Európa várhatóan mindkét idõszakban 10%-kal részesedik, a vezetõ helyen itt is Ázsia áll. Mennyiségben vizsgálva Nyugat-Európa merev mûanyag csomagolóanyag felhasználását a 2004 2009 közötti idõszakban ~20% növekedést várnak a szakértõk. Mûanyagipari trendek * Magyar Mûanyagipari Szövetség 2006. 43. évfolyam, 10. szám 409

Az átlagot meghaladó mértékben bõvül az italcsomagolások mennyisége, részaránya 26,2-ról 28,2%-ra módosul és ezzel összefüggésben a záróelemek mennyisége is 4,4-ról 6,8%-ra nõ. Visszaszorulni látszik a tejtermékek csomagolása, 15,3-ról 13,6%-ra csökken. Gyakorlatilag tartják pozíciójukat, az egész területtel arányosan bõvülnek az egyéb élelmiszerek csomagolóanyagai és a rekeszek. Mérsékeltebb bõvülést várnak a flexibilis csomagolóanyagok területén. Európa 2003 2008 között értékben összesen 2%-kal bõvül, szûkebb régiókban a várható növekedés mértéke eltérõ, Nyugat-Európában 1,4%, Keletés Közép-Európában 7%, Törökországban 5%. A fogyasztói csomagolások megoszlása Nyugat-Európában: élelmiszer 52%, italok 18%, gyógyszer 5%, egyéb 25%. Az elõrejelzések szerint, hosszú távon 4 5%/év felhasználás növekedés várható az egész területre vonatkoztatva, ezen belül az élelmiszereknél 4,5%, az italoknál mérsékeltebb, a gyógyszereknél dinamikusabb, 7%-os növekedést várnak. Az érdeklõdés középpontjában lévõ biológiailag lebomló mûanyagoknál csak mérsékelt növekedést jósolnak, a világ felhasználás növekedését a 2. ábra szerint prognosztizálják. (Az egyéb kategóriába sorolják az egészségügyi, higiéniai és mezõgazdasági alkalmazásokat.) 3. ábra. Távol-keleti fólia és reklámtáska export alakulása 1997 2004 között Kína és a mûanyag-feldolgozásban hasonlóan gyorsan bõvülõ országok erõs nyomást gyakorolnak a hagyományos piacokra. Fólia és reklámtáska exportjukat dinamikusan bõvítették az USA és az EU piacai felé, 1997 2004 között több mint megkétszerezték (3. ábra). 2. Magyarország mûanyag csomagolóipara A nemzetközi gyakorlattal egyezõen, Magyarországon is meghatározó a mûanyag-felhasználáson belül a csomagolás részaránya. A feldolgozott termékek felhasználás szerinti besorolását az adatszolgáltató vállalatok adatai alapján végeztük el, eltekintettünk a külkereskedelmi forgalomból adódó eltéréstõl. A mûanyag-felhasználásban jelentõs még az építõipar, a továbbiak részaránya viszonylag kisebb, a részleteket a 4. ábra szemlélteti. 2. ábra. A biológiailag lebomló mûanyag-felhasználás alakulása 2000 2010 között Néhány rövid információ a legjelentõsebb termék típussal, a fóliákkal kapcsolatban: A világ mûanyag felhasználásának ~25%-a, 40 Mt a fólia, ennek döntõ többsége, 34 Mt PE és PP. Az öszszes fóliából 7 Mt a többrétegû fólia, aminek 95%-a csomagolóanyag. A PLASTEUROFILM SZÖVETSÉG a közelmúltban publikált egy számsort az európai országok 1 fõre jutó polietilén fólia felhasználására vonatkozóan. Az egyes országok adatai széles sávban helyezkednek el. Az átlag 13 kg/fõ/év, Belgium 25 kg-mal listavezetõ, Finnország 18 kg, Nagy-Britannia 16 kg, az átlagot kissé meghaladó még Franciaország és Németország, a sor végén Portugália áll 9 kg-mal. 4. ábra. A hazai mûanyag-felhasználás 2006-ban A csomagolási célú felhasználás az egyes mûanyagféleségeknél széles határok között változik, meghatározó terület a PET-nél, de a poliolefineknél is nagyobb hányadot képvisel, a többi mûanyag típusnál mérsékeltebb, részleteiben a 2. táblázat szerint alakult. 2.1. PE-LD A 2005. évi mintegy 59 kt csomagolási célú PE-LD termék döntõ többsége fólia volt. A gyártott fóliák minõsége sokféle az egyszerû natúrfóliától a többrétegûig, a 410 2006. 43. évfolyam, 10. szám

zsugorodó és nyújtható fóliák egyaránt szerepelnek a választékban. A fóliagyártók nagy része konfekcionálással és nyomtatással is foglalkozik, de számos olyan vállalkozás van, amely a vásárolt fólia konfekcionálására szakosodott. A hazai gyártású PE-LD csomagolóanyagok választéka és esztétikai megjelenése korszerû, de jelentõs az import is. A 392010 vámtarifa számon bonyolított külkereskedelem az elmúlt 5 évben a 3. táblázat szerinti, 2002 kivételével az egyenleg negatív, vagyis a behozott mennyiség meghaladta a kivitelt, 2005-ben az import ~50%-kal volt több az egy évvel korábbinál, így a negatív egyenleg háromszorosára emelkedett. 2005-ben az exportált mennyiség >95%-a PE-LD, döntõ többségében nem nyomtatott vékony fólia. Az import polietilén fóliában is ez a minõség a meghatározó, többségében nyújtható, valamint nyomtatott és nyomtatás nélküli vékony fólia. Az árakat összehasonlítva, az export átlagár csak 85%-a az importnak, valamivel kedvezõbb, mint 1 évvel korábban, akkor csak 80% volt. Az import nagyon koncentrált, a polietilén fólia ~80%-a három országból (Ausztria, Németország, Olaszország) származik, de a teljes import fele Németországból jön. Az export lényegesen szétszórtabb és más irányú, Lengyelország és Románia a legjelentõsebb partnerek, 2005-ben az PE-LD fólia export ~2/3-a irányult ebbe a két országba. A PE-LD fóliák jelentõs hányada konfekcionáltan, hordtáskák, zsákok, zacskók formájában kerül felhasználásra. Az adatbázisunkban szereplõ cégek adataiból 2. táblázat. Mûanyagok csomagolástechnikai felhasználása PVC-U PVC-P PE-LD PE-HD PP PS PET Összes felhasználás, kt 77,0 50,1 93,6 68,1 148,8 75,0 46,5 Csomagolási célú felhasználás, kt 14,8 2,1 58,8 37,2 78,8 22,0 44,9 Részarány, % 19,2 4,2 62,8 54,6 53,0 29,3 96,6 Az egyes mûanyag típusok csomagolásban elfoglalt részaránya, % 5,7 0,8 22,7 14,3 30,4 8,5 17,3 3. táblázat. Polietilén fóliák külkereskedelme Export, t 14 931 19 472 17 855 19 723 20 928 Import, t 15 644 17 196 19 981 22 784 31 290 Egyenleg, t 713 2 276 2 126 3 061 10 362 4. táblázat. Polietilén zsákok, zacskók külkereskedelmi forgalma Export, t 6073 5974 5975 6010 6 380 Import, t 6878 7833 9696 8123 11 699 Egyenleg, t 805 1859 3721 2113 5 319 összesen ~21 kt konfekcionálás ismert számunkra. A konfekcionált termékekbõl is jelentõs a külkereskedelmi forgalom, hazánk tartósan nettó importõr, 2005-ben, a fólia forgalomhoz hasonlóan, jelentõsen nõtt az import és romlott az egyenleg (4. táblázat). A korábbi években jelentõs volt a távol-keleti import rendkívül alacsony áron, esetenként alig haladta meg az alapanyag belföldi beszerzési árát. 2004-ben az EU dömpingellenes eljárást kezdeményezett, az akció rendkívül lassan halad, legutolsó információnk szerint végszavazás elõtt áll a kérdés, hogy milyen mértékû dömpingvámot rójanak ki a távol-keleti szállítókra. A 2005. évi vámstatisztikák már nem tartalmaznak jelentõs távol-keleti importot, de ez nem jelenti ennek egyértelmû megszûnését. EU tagságunkkal változott a rendszer, nem a tényleges származási hely van feltüntetve, hanem a beszállító ország. Ha egy áru valamely EU országba már belépett, a továbbiakban már az szerepel a vámstatisztikákban. A 2005. évi PE zsák, zacskó importunkban meghatározó beszállító egyébként Lengyelország volt, a teljes mennyiség >1/3-a onnan érkezett. 2.2. PE-HD A csomagolóanyagként felhasznált ~45 kt PE-HD megoszlása az egyes feldolgozási technológiák szerint: fólia 35,4%, üreges test 29,1%, kupak 23,6%, láda és rekesz 11,9%, ez közel azonos az elõzõ évivel, csökkent a láda, a rekesz és nõtt a kupak részaránya. Magyarországon a PE-HD üreges testek gyártása változatlanul elmarad a nyugat-európai szinttõl, a háztartási kemikáliák, tejtermékek és gyümölcslevek csomagolásánál a PET gyorsabban terjedt el. A kupakgyártás változatlanul a hazai mûanyag-feldolgozás dinamikusan bõvülõ területe. Tovább növeli termelését a BERICAP és 2006-tól önálló gyártóként jelenik meg az EIRE cég is, amely korábban csak gyártatott és forgalmazott Magyarországon. A kupak az egyik legjelentõsebb exportcikke a hazai mûanyag-feldolgozó iparnak. Meghatározó szerepû néhány multinacionális vállalat magyarországi üzemében, de további cégek is részesednek a jelentõs és bõvülõ exportból. Több olyan nemzetközi cég is van, amely magyarországi termelõ üzemébõl látja el elsõsorban a keleteurópai piacokat, az export mennyiségének növekedési üteme lényegesen meghaladja az import növekedését, így jelentõs és egyre növekvõ export többlet mutatkozik 2006. 43. évfolyam, 10. szám 411

5. táblázat. Fedél, kupak külkereskedelmi forgalma 2005/2001 Export, t 19 152 22 784 26 114 29 690 30 390 158,7% Import, t 5 886 6 714 7 309 6 973 7 134 121,2% Egyenleg, t 13 266 16 070 18 805 22 717 23 256 175,3% 6. táblázat. Doboz, láda külkereskedelmi forgalma Import, t 12 090 13 914 14 265 15 252 12 845 Export, t 15 579 5 378 5 423 6 826 10 194 Egyenleg, t 3 489 8 536 8 842 8 426 2 651 a cikkcsoport külkereskedelmi forgalmában (5. táblázat). A láda és rekesz igen összetett termékcsoport, méret és forma szerint is sokféle van forgalomban, ugyanakkor jelentõs reklámhordozó is, elsõsorban a sör, bor, üdítõ italok és tejtermékek forgalmazásánál szembetûnõ ez a funkció, ami a rekeszgyártóknál komoly piaci tényezõt jelent. 2005-ben kedvezõen alakult a cikkcsoport külkereskedelmi forgalma, mérséklõdött az import és jelentõsen bõvült az export, így a korábbi évekhez viszonyítva csökkent a negatív egyenleg (6. táblázat). 2.3. PP Statisztikáink szerint, a PP a csomagolóanyag gyártáshoz a legnagyobb mennyiségben felhasznált mûanyag, az összesen 85,4 kt igen változatos formában kerül felhasználásra. Legjelentõsebb, a teljes mennyiség több mint fele fólia, változatlanul meghatározó a RADICI KFT. BOPP fólia gyártása. Kb. negyede fröccsöntött csomagolóanyag, elsõsorban kupak, de jelentõs a vödör mennyisége, a flakongyártás, valamint a mélyhúzással, vagy gyors fröccsöntéssel gyártott, tejipari és hidegkonyhai termékek csomagolására használatos poharak, dobozok gyártása is. A PP csomagolóanyagok közül egyértelmûen csak a fóliák külkereskedelme számszerûsíthetõ, a 2004. évi gyors növekedés után az export visszaesett, így az egyenleg is mérséklõdött (7. táblázat). 2.4. PET PET felhasználásunk gyakorlatilag csomagolóanyag felhasználást jelent, és ezen belül is meghatározó az üreges testek, vagyis a különbözõ méretû flakonok szerepe. A felhasználás növekedése összhangban a nemzetközi tendenciákkal rendkívül dinamikus. A PET aránya az összes mûanyag-felhasználásból 2005-ben változatlanul 6,6%, ami jól közelíti a nyugat-európai részesedést. A feldolgozás oldaláról nézve jelentõs az üdítõitalos és ásványvizes palackok elõformáinak fröccsöntése, amelyekbõl az esetek nagy hányadában a töltõk telephelyén fúvással állítják elõ a tényleges csomagolóanyagot. Kevésbé használatos a granulátumból egy lépcsõben történõ gyártás is, elsõsorban a kisebb méretû termékeknél. A palackok felhasználásának jellemzõ területe hazánkban is a különféle szénsavas üdítõitalok, ásványvizek csomagolása, megjelent már a sör is PET palackban, de számos egyéb folyékony élelmiszer és egyéb termék forgalmazásánál is használatos. Hiányzik a választékból a széles szájú edények gyártása. Már megjelent hazai gyártásból is a PET fólia csomagolási célra, elsõsorban mélyhúzott csomagoló anyagként. 2.5. PS A polisztirolnak mintegy 30%-a csomagolóanyag, ez a 22 kt alapvetõen két formában kerül felhasználásra, kb. fele hõformázott pohár és tálka, fõleg tejipari csomagoló anyagként és egyharmada különbözõ formahab, elsõsorban kényes mûszaki cikkek hûtõszekrény, elektronikai cikkek stb. csomagolásához. A fennmaradó kisebb hányad különbözõ apróbb cikkek, pl. gyógyszerek csomagolására alkalmas fiolák. 2.6. Kemény és lágy PVC Jellemzõen nem csomagolási célra használatos termékek és itt jelentkezik fõ eltérés a hazai gyártás és felhasználás között (8. táblázat). A kemény PVC fólia tartósan jó exportcikknek bizonyult gyógyszeripari és egyéb bliszter csomagolásokhoz. A fóliák jó záróképessége, feldolgozhatósága és ára versenyképessé teszi továbbra is az alternatív megoldásokkal szemben. A hazai gyártású lágy PVC csomagolóanyag gyakorlatilag a BC ONGROPACK KFT. nyújtható fóliája. 7. táblázat. PP fólia külkereskedelmi forgalma Export, t 18 220 19 240 21 659 33 418 30 849 Import, t 9 727 10 076 11 410 11 844 11 286 Egyenleg, t 8 493 9 164 10 249 21 574 19 563 8. táblázat. Kemény PVC fólia külkereskedelmi forgalma Export, t 5180 10 888 13 517 16 638 17 560 Import, t 3426 2 149 2 149 1 975 2 278 Egyenleg, t 1754 8 739 11 368 14 663 15 282 412 2006. 43. évfolyam, 10. szám

2.7. Egyéb mûanyagok Az egyéb mûanyagok önálló csomagolóanyagként gyakorlatilag nem használatosak, összességében a teljes felhasznált mennyiségnek csak 0,3%-át teszik ki, elsõsorban fóliák és flakonok záró rétegeként, vagy egyéb módosító, illetve kiegészítõ anyagaként szerepelnek. A csomagolóanyagok kb. 50%-a élelmiszer csomagolásként kerül felhasználásra, ezeknek az anyagoknak minden esetben meg kell felelniük a vonatkozó magyar és EU elõírásoknak. Ezek a szabályozások ismertek a hazai csomagolóanyag-gyártók elõtt is. A hazai gyártók is igyekeznek lépést tartani a fejlõdéssel. A HUNGAROPACK 2006 Magyar Csomagolási versenyen is két mûanyag csomagolás került be a nagydíjasok közé. Természetesen a verseny Magyarországon is zajlik, a MANULI cég Németországban, a nagy stretch fólia gyártó üzem indítása után, rövid idõn belül megjelent a magyar piacon is, létrehozva a MANULI STRETCH MAGYARORSZÁG KFT-t. Az új társaság munkáját 2006 márciusában a parlamentben rendezett ünnepségen a Legdinamikusabban startoló magyar cég 2006 elismerésben részesítették. Tekintettel arra, hogy a fóliákat és üreges testeket extrudálással állítják elõ, ezért jelen közleményünkben a 2005. évi adatok alapján bemutatjuk a mûanyag-feldolgozáshoz használt extruderek számát, méretét és korát (9. táblázat). 3. Összefoglalás A csomagolástechnika a mûanyag-felhasználás fontos és egyre fejlõdõ területe Magyarországon is. Jelentõs tényezõ a mûanyag-feldolgozás és a mûanyag termékek 9. táblázat. A magyar extruder kapacitás 2005-ben Csigaátmérõ, mm Összesen, darab <40 40 79 80 99 >100 % Terméktípus szerint, darab Fólia és lemez 40 158 68 47 325 30,4 Csõ és profil 37 155 65 24 286 26,8 Üreges test 50 97 30 8 185 17,3 Granulálásra 5 21 17 15 58 5,4 Egyéb 42 115 36 38 232 21,7 Kor szerint, darab 1990 elõtt 78 248 93 69 488 45,7 1991 1995 28 83 43 20 174 16,3 1996 2000 43 118 50 23 234 21,9 2001 2005 25 97 30 20 172 16,1 Összesen, darab 174 546 216 132 1068 100,0 % 16,3 51,1 20,2 12,4 100,0 külkereskedelmi forgalmában egyaránt. A feldolgozott termékek ~41%-a csomagolóanyag, az importból 41 43%-kal részesedett az elmúlt 5 évben, 2005-ben az összes mûanyagtermék vonatkozásában, a növekvõ import mellett, csökkent a csomagolóanyag import, így a legalacsonyabb a részaránya (40,9%) a vizsgált 5 éves idõszakban. Jelentõs szerepe van az exportban is, az exportált mûanyag termék mennyiségének 50 55%-a csomagolóanyag, mennyiségek tekintetében Magyarország nettó exportõr. 2005-ben is mintegy 25 kt-val meghaladta a kivitel a behozatalt, de ez csökkenõ export mennyiség mellett valósult meg. A nemzetközi trendek alapján úgy ítéljük meg, hogy a csomagolóanyag-gyártás a hazai mûanyag-feldolgozás perspektivikus területe. 2006. 43. évfolyam, 10. szám 413