Vállalkozásbarát Könyvelő, Oktató és Szolgáltató Betéti Társaság 1075 Budapest, Wesselényi utca 4. IV. emelet 27. Telefon: 9 00 17 00 : 341 02 02 fax: 413 17 16 www.tomcsanyierzsebet.hu e-mail: tomcsanyi.erzsebet@t-online.hu KÖNYVELŐKLUB GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKAT KÖNYVELŐK KLUBJÁNAK SZAKMAI TÁJÉKOZTATÓJÁBÓL KIEMELT RÉSZ Magánszemély ingatlan bérbeadásának adózása 2011. január 1-jétől... 2. oldal Lekötött tartalék képzése a 2011. január 1-jétől hatályos szabályok szerint... 9. oldal Osztalék és osztalékelőleg fizetések adóvonzatai... 11. oldal Devizakészlet év végi, nem realizált árfolyamkülönbözete 2011. január 1-jétől... 12. oldal Mérlegfordulónapi, nem realizált árfolyamkülönbségek könyvelése 2011-től... 13. oldal Röviden a tartalomból *Lényegesen megváltoztak a nem egyéni vállalkozó magánszemély által bérbe adott ingatlan adózási kérdései 2011. január 1-jétől. A leglényegesebb változás, hogy az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem nem adózhat a külön adózó jövedelmek között, az minden esetben összevonandó jövedelem. *Az ingatlant nem egyéni vállalkozóként bérbeadó magánszemély az épület, épületrész esetében értékcsökkenést akkor is elszámolhat, ha azt három évnél régebben szerezte meg, vagy a használatbavételi engedélyt három évnél régebben szerezte meg. *2010. augusztus 16-ától előfordulhat, hogy a magánszemély az ingatlan bérbeadásáról nem ad számlát, csak számviteli bizonylatot. *Az osztalékelőleg osztalékká váló része a beszámoló elfogadásának évében része a magánszemély jövedelmének. A 2010-ben megfizetett 25 %-os adó és a 2011-től érvényes 16 %-os adó miatti különbözetet, mint adótúlfizetést a 2012-ben beadott személyi jövedelemadó bevallásban lehet visszaigényelni. *2010. december 31-én lejárt a 2004-ben képzett fejlesztési tartalék halasztott felhasználási határideje. *A lekötött tartalék képzésének nagy jelentősége van. A lekötött tartalék képzésével csökken a jegyzett tőke feletti vagyoni fedezet összege. Képzésének elmaradása esetén olyan összegű saját tőke csökkenések következhetnek be, amelyekre a lekötött tartalék képzése esetében nem kerülhetett volna sor. *Az év végi árfolyamkülönbözet elszámolásánál nem kell mérlegelni, hogy jelentős, vagy nem jelentős annak összege, azt minden esetben el kell számolni. 1
Osztalék és osztalékelőleg fizetések adóvonzatai Sorszám Osztalék és osztalékelőleg fizetések 1. Kifizetett osztalék X 2010. december 10-én 2. Kifizetett osztalékelőleg 2010. szeptember 24-én X 3. Kifizetett osztalékelőleg 2011. január 1-jétől 4. 2008-ban jóváhagyott osztalék kifizetése 2011. január 15-én 5. Tőzsdére bevezetett részvények után kifizetett osztalék 2010. dec. 10-én 6. Tőzsdére bevezetett részvények után fizetett osztalék 2011. október 10-én 7. Belföldi vállalkozásoknak fizetett osztalék Személyi jövedelemadó (Szja tv. 66. ) 25% 10% 16% X X X X Megjegyzés Az osztalékot 2010. december 31-éig 25%-os adó terhelte. *Az osztalékelőleg osztalékká váló része a beszámoló elfogadásának évében része a magánszemély jövedelmének. Az adótúlfizetést a 2012- ben beadott bevallásban lehet visszaigényelni. Az osztalékelőleget 2011. január 1-jétől 16%- os személyi jövedelemadó terheli. Az adót a kifizető a kifizetés időpontjában állapítja meg, vonja le és az Art-ban meghatározottak szerint vallja be és fizeti meg. Az EGT-államban működő, tőzsdére bevezetett értékpapír osztaléknak minősülő hozama után az adó 10 százalék. (Szja tv. 66. (2)) Megszűnt az EGT-államban működő, tőzsdére bevezetett értékpapír osztaléknak minősülő hozama utáni 10 százalékos adója. (Szja tv. 66. (2)) Tao tv. 7. Adózás előtti eredményt csökkentő tétel a kapott, járó osztalék. 1-6. sorszámú tételeknél belföldi magánszemély tulajdonosoknak fizetett osztalék és osztalékelőlegek szerepelnek. *A magánszemély összes jövedelme az adóévben: a magánszemély összevont adóalapja és külön adózó valamennyi bevallási kötelezettséggel járó jövedelme, a következőt is figyelembe véve: nem kell beszámítani az osztalékelőleget azzal, hogy az osztalékelőleg osztalékká váló része a beszámoló elfogadásának évében része a magánszemély összes jövedelmének. (Szja tv. 3. 75.) Az osztalékelőleget és annak adóját a kifizetés évéről szóló személyi jövedelemadó bevallásban tájékoztató adatként kell feltüntetni. Hogyan kell eljárni, ha az osztalékot a magánszemély nem pénzben kapja meg? Ha az osztalékot a magánszemély nem pénzben kapja meg, hanem például tárgyi eszközt kap, abban az esetben az értékesítésről kiállított számla alapján le kell könyvelni az értékesítést. Az értékesítésnél keletkező követelést kell az osztalék kötelezettséggel szemben megszüntetni kompenzálási megállapodás alapján. Ebben az esetben az osztalékot terhelő személyi jövedelemadót a magánszemély állapítja meg, és azt a kifizetést követő negyedév első hónapjának 12. napjáig fizeti meg. (Szja. tv. 66. (3) Osztalékfizetési korlát A tárgyévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. Osztalékelőlegként a más jogszabályban előírt egyéb feltételek mellett csak akkor fizethető ki közbenső mérlegben kimutatott adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített közbenső mérlegben kimutatott adózott eredmény, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett a közbenső mérlegben kimutatott saját tőke összege az osztalékelőleg megállapított összegének figyelembevételével sem csökken a jegyzett tőke összege alá. (Sztv 39. ) 2
Devizakészlet év végi, nem realizált árfolyamkülönbözete 2011. január 1-jétől Az év végi árfolyamkülönbözet elszámolásánál nem kell mérlegelni, hogy jelentős, vagy nem jelentős annak összege, azt minden esetben el kell számolni. Valutakészleteknél, devizakészleteknél bekerülési érték a beszerzéskori árfolyamon számított forintérték, vagy az átlagos (súlyozott) beszerzési árfolyamon, vagy a FIFO módszer szerinti árfolyamon számított forintérték. (Sztv. 62. (4) bekezdés) FIFO módszer: az elsőként bevételezett eszköz elsőként kiadva; az elsőként megvásárolt (előállított) eszköz kerül először értékesítésre (felhasználásra), következésképpen az időszak végén az eszközök között maradó tételek a legutóbb megvásárolt (előállított) tételek (Sztv. 30. (6) bekezdés). A példában a vállalkozás a deviza elszámolásánál a FIFO módszert alkalmazza. A mérlegfordulónapon a vállalkozás választott árfolyama: 350 HUF/GBP. Egy vállalkozás devizakészlet változásainak adatai 2011-ben: Devizamennyiség (GBP) Bekerülési Megnevezés Felhasználás (HUF/GBP) árfolyam Növekedés Egyenleg Nyitó készlet 4.000 4.000 300 1. beérkezés 2.000 6.000 312 1. 1. felhasználás 1.600 4.400 2. 2. beérkezés 5.000 9.400 324 3. 3. beérkezés 3.000 12.400 320 4. 2. felhasználás 6.000 6.400 5. 4. beérkezés 2.000 8.400 340 6. 3. felhasználás 5.000 3.400 7. Záró készlet 16.000 12.600 3.400 Záró devizakészlet értékének meghatározása Devizaérték (Ft) Könyvelési sorszám Összesen (Ft) 1. deviza felhasználás 1.600 GBP 300 HUF/GBP = 480.000 480.000 2. deviza felhasználás 2.400 GBP 300 HUF/GBP = 720.000 2.000 GBP 312 HUF/GBP = 624.000 1.600 GBP 324 HUF/GBP = 518.400 1.862.400 3. deviza felhasználás 3.400 GBP 324 HUF/GBP = 1.101.600 1.600 GBP 320 HUF/GBP = 512.000 1.613.600 Deviza felhasználás 3.956.000 Záró devizakészlet = 1.128.000 1.400 GBP 320 HUF/GBP = 448.000 2.000 GBP 340 HUF/GBP = 680.000 1.128.000 5.084.000 A deviza nyitókészletének értéke: 4.000 GBP 300 HUF/GBP = 1.200.000 Ft A záró devizakészlet értéke (mérlegértéke): 3861. Devizabetét-számla egyenlege 1.190.000 Ft 3861. Devizabetét-számla E. 1.200.000 2. 480.000 1. 624.000 3. 1.620.000 5. 1.862.400 4. 960.000 6. 680.000 7. 1.613.600 8. 62.000 8. Záró devizakészlet év végi nem realizált árfolyamkülönbsége: 62.000 Ft 1.400 GBP 30 HUF/GBP = 42.000 2.000 GBP 10 HUF/GBP = 20.000 Záró devizakészlet = 1.190.000 Ft 3.400 GBP 350 HUF/GBP = 1.190.000 3
Mérlegfordulónapi, nem realizált árfolyamkülönbségek könyvelése 2011. január 1-jétől A devizaeszközök és devizakötelezettségek értékelése év végi teendő, amelyet a beszámoló készítésekor, a mérleg fordulónapjával kell elvégezni. A valutapénztárban lévő valutakészletnek, a devizaszámlán lévő devizának, továbbá a külföldi pénzértékre szóló követelésnek, befektetett pénzügyi eszköznek, értékpapírnak, illetve kötelezettségnek az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó értékelése előtti könyv szerinti értéke és az értékeléskori forintértéke közötti különbözetet: a) amennyiben az összevontan veszteség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között árfolyamveszteségként, b) amennyiben az összevontan nyereség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között árfolyamnyereségként kell elszámolni. Amennyiben jogszabály lehetővé teszi, hogy devizabelföldi ügyfelek szerződéses kapcsolataikban az ellenértéket, illetve annak törlesztő összegeit devizaalapon állapítsák meg, akkor ezen szerződések alapján a devizaalapú követelések, illetve kötelezettségek forintértékben történő könyvviteli nyilvántartásba vételénél, továbbá mérlegfordulónapi értékelésénél az előzőekben foglaltakat kell alkalmazni. Példák mérlegfordulónapi, nem realizált árfolyamkülönbségek könyvelésére 1. változat Az év végi nem realizált árfolyamkülönbségekkel kapcsolatos könyvelési feladatok bemutatása 2011. december 31-én. A Kft. által választott pénzintézet 2011. december 31-ei deviza vételi és eladási árfolyamai átlagán átszámított devizában, továbbá deviza alapon fennálló követelések, kötelezettségek, valuta- és devizakészletek, külföldi pénzértékre szóló értékpapírok nem realizált árfolyamkülönbségei: Sorszám (Ft) (Ft) Árfolyamnyereség Árfolyamveszteség Megnevezés 1. Devizában felvett beruházási hitel 425.000 2. Külföldi vevő 280.000 3. Belföldi vevő (deviza alapú) 420.000 4. Pénzügyi lízing deviza-kötelezettség 3.100.000 5. Tartósan lekötött devizabetét 400.000 6. Valutapénztár 110.000 7. Külföldi szállító 1.100.000 8. Belföldi szállító (deviza alapú) 3.075.000 9. Külföldi pénzértékre szóló értékpapír 2.590.000 10. Vevőtől devizában kapott előleg 4.150.000 Összesen: 3.800.000 11.850.000 Év végi összevont árfolyamveszteség: 11.850.000 3.800.000 = 8.050.000 Év végi összevont árfolyamveszteség hatása a beszámolóra: a) 8.050.000 Ft-tal csökken a vagyon értéke. b) 8.050.000 Ft-tal csökken az adózás előtti eredmény, ezáltal 8.050.000 Ft-tal csökkentőleg hat a társasági adó alapjára. c) A saját tőkére negatív hatású. d) A nem realizált árfolyamveszteség csökkenti a jóváhagyható osztalék maximumát. 4
Mérlegfordulónapi nem realizált árfolyamkülönbségek könyvelése 4442. Beruházási és fejlesztési hitelek devizában 3687. Árfolyam különbözetek elszámolási számla 317. Külföldi követelések E. 9.350.000 E. 425.000 1. 425.000 280.000 2. 280.000 448. Pénzügyi lízing miatti 312. Belföldi követelések kötelezettségek (devizában) 3.100.000 4. 3.100.000 420.000 3. 420.000 4542. Külföldi szállítók 196. Tartós devizabetétszámla 1.100.000 7. 1.100.000 400.000 5. 400.000 4541. Belföldi szállítók (devizában) 382. Valutapénztár 3.075.000 8. 3.075.000 110.000 6. 110.000 18. Hitelviszonyt megtestesítő 453. Vevőktől kapott előlegek értékpapírok 4.150.000 10. 4.150.000 2.590.000 9. 2.590.000 876. Átváltáskori, értékeléskori árfolyamveszteség 8.050.000 11. 8.050.000 1 10. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérlegfordulónapi értékelésénél a nem realizált árfolyamkülönbségek, átértékelés a mérlegfordulónapon, a vállalkozás által választott hitelintézetnél érvényes árfolyam alapján. 11. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérlegfordulónapi értékelésénél az összevont, nem realizált árfolyamveszteség elszámolása. 5
2. változat Az év végi nem realizált árfolyamkülönbségekkel kapcsolatos könyvelési feladatok bemutatása 2011. december 31-én. A Kft. által választott pénzintézet 2011. december 31-ei deviza vételi és eladási árfolyamai átlagán átszámított devizában, továbbá deviza alapon fennálló követelések, kötelezettségek, valuta- és devizakészletek, külföldi pénzértékre szóló értékpapírok nem realizált árfolyamkülönbségei: Sorszám (Ft) (Ft) Árfolyamnyereség Árfolyamveszteség Megnevezés 1. Devizában felvett beruházási hitel 425.000 2. Külföldi vevő 280.000 3. Belföldi vevő (deviza alapú) 420.000 4. Pénzügyi lízing deviza-kötelezettség 100.000 5. Tartósan lekötött devizabetét 400.000 6. Valutapénztár 110.000 7. Külföldi szállító 100.000 8. Belföldi szállító (deviza alapú) 75.000 9. Külföldi pénzértékre szóló értékpapír 2.200.000 10. Vevőtől devizában kapott előleg 150.000 11. Immateriális javakra devizában adott előleg 390.000 Összesen: 3.800.000 850.000 Év végi összevont árfolyamnyereség: 3.800.000 850.000 = 2.950.000 Év végi összevont árfolyamnyereség hatásai a beszámolóra: a) 2.950.000 Ft-tal növekszik a vagyon értéke. b) 2.950.000 Ft-tal növelőleg hat az adózás előtti eredményre. c) összességében, minden hatást figyelembe véve 2.950.000 Ft-tal növelőleg hat a társasági adó alapjára is, amennyiben nem alkalmazzák a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény 7. (1) dzs) és 8. (1) dzs) pontjait. d) összességében, minden hatást figyelembe véve csak * 775.000 Ft-tal hat növelőleg a társasági adó alapjára is, amennyiben alkalmazzák a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény 7. (1) dzs) pontját és egyben a 8. (1) dzs) pontját is. e) A saját tőkére növelőleg hat. f) A nem realizált árfolyamnyereség lehetőséget adhat osztalék kifizetésére is, amennyiben nem ütközik osztalékfizetési korlátba. * Az adózás előtti eredményt csökkenteni lehet az adózó döntése szerint a külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszköz értékének növekedéseként, illetve a hosszú lejáratú kötelezettség értékének csökkenéseként a mérlegfordulónapi értékeléskor a devizaárfolyam változása alapján eszközönként, kötelezettségenként elszámolt összegével a társasági adóról szóló törvény 7. (1) dzs pontja alapján: 18. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 2.200.000 Ft 196. Tartós devizabetét-számla 400.000 Ft Adózás előtti eredményt csökkentő összeg 2.600.000 Ft Az adózás előtti eredményt növelni kell (8. (1) dzs) a fedezeti ügylettel nem fedezett, befektetett pénzügyi eszköz értékének csökkenéseként, illetve a hosszúlejáratú kötelezettség értékének növekedéseként a mérlegfordulónapi értékeléskor a devizaárfolyam változása alapján eszközönként, kötelezettségenként elszámolt összeggel, ha az adózó a 7. (1) bekezdésének dzs) pontja a) alpontjában foglaltakat alkalmazza. 4442. Beruházási és fejlesztési hitelek devizában 448. Pénzügyi lízing miatti kötelezettségek 0 Ft Adózás előtti eredményt növelő összeg Megjegyzés: A pénzügyi lízing miatti kötelezettség összege rövidlejáratú kötelezettség. 6
Eredményt, társasági adóalapot növel az év végi összevont árfolyamnyereség: Adózás előtti eredményt csökkentő társasági adóalapot módosító összeg: Adózás előtti eredményt növelő társasági adóalapot módosító összeg: Társasági adóalapot érintő növelő összhatás: 2.950.000 Ft 2.600.000 Ft 775.000 Ft Mérlegfordulónapi nem realizált árfolyamkülönbségek könyvelése 4442. Beruházási és fejlesztési hitelek devizában 3687. Árfolyamkülönbözetek elszámolási számla 317. Külföldi követelések E. 9.350.000 E. 425.000 1. 425.000 280.000 2. 280.000 448. Pénzügyi lízing miatti 312. Belföldi követelések kötelezettségek (devizában) 100.000 4. 100.000 420.000 3. 420.000 4542. Külföldi szállítók 196. Tartós devizabetétszámla 100.000 7. 100.000 400.000 5. 400.000 4541. Belföldi szállítók (devizában) 382. Valutapénztár 75.000 8. 75.000 110.000 6. 110.000 18. Hitelviszonyt megtestesítő 453. Vevőktől kapott előlegek értékpapírok 150.000 10. 150.000 2.200.000 9. 2.200.000 9763. Külföldi pénzértékre szóló 351. Immateriális javakra adott eszközök és kötelezettségek előleg mérlegfordulónapi értékelésének E. összevont árfolyamnyeresége 390.000 11. 390.000 2.950.000 12. 2.950.000 1 11. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérlegfordulónapi értékelésénél a nem realizált árfolyamkülönbségek, átértékelés a mérlegfordulónapon, a vállalkozás által választott hitelintézetnél érvényes árfolyam alapján. 12. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérlegfordulónapi értékelésénél az összevont, nem realizált árfolyamnyereség elszámolása. 7
3. változat Feltételezzük, hogy a Kft-nek a beruházáshoz devizában felvett hitelen kívül nincsen más devizában (devizaalapon) fennálló deviza kötelezettsége, követelése, továbbá nincs valutája, devizabankbetétje és külföldi pénzértékre szóló értékpapírja. A Kft. 2011. július 1-jén szerezte be azt a termelőgépet, amelyet a devizában felvett hitelből finanszírozott. A termelőgépet 2011. július 1-jén üzembe helyezték. A gép tervezett hasznos élettartama 5 év, tervezett leírási módja lineáris, jelentős összegű, tervezett maradványértéke 500.000 Ft. A gépet finanszírozó devizában visszafizetendő hitel futamideje 10 év. Az első hiteltörlesztésre 2014-ben kerül sor. A társaság a devizahitel nem realizált árfolyamveszteségének az elhatárolása mellett döntött. Mérlegfordulónapi nem realizált árfolyamkülönbség könyvelése halasztott ráfordításként 4442. Beruházási és fejlesztési hitelek devizában 876. Átváltáskori, értékeléskori árfolyamveszteség E. 9.350.000 1/4442. 425.000 2/393. 425.000 1/876. 425.000 424. Árfolyamveszteség időbeli elhatárolása alapján képzett céltartalék 865. Céltartalék képzése 3/865. 42.500 3/424. 42.500 393. Halasztott ráfordítások 2/876. 425.000 414. Lekötött tartalék 413. Eredménytartalék 4/413. 382.500 4/414. 382.500 Céltartalék összege = Halasztott ráfordításként elhatárolt árfolyamveszteség hitel figyelembe vehető futamidejéből eltelt idő aránya** Céltartalék összege = 425.000 1/10 = 42.500 ** A céltartalék összegének kiszámításánál figyelembe vehető hitel futamidő nem lehet több, mint a hitellel finanszírozott eszköz költségkénti megjelenési ideje. Jelen esetben a 10 év hitel futamidőből csak 5 év vehető figyelembe, amely a hitelből vásárolt eszköz tervezett használati ideje. Lekötött tartalék összege = Elhatárolt árfolyamveszteség Elhatárolt árfolyamveszteségre képzett céltartalék Lekötött tartalék összege = 425.000 42.500 = 382.500 1. 2011. 12. 31. Devizahitel nem realizált árfolyamvesztesége T 876. Átváltáskori, értékeléskori árfolyamveszteség K 4442. Beruházási és fejlesztési hitelek devizában 2. 2011. 12. 31. Devizahitel nem realizált árfolyamveszteségének elhatárolása halasztott ráfordításként T 393. Halasztott ráfordítások K 876. Átváltáskori, értékeléskori árfolyamveszteség 3. 2011. 12. 31. Devizahitel elhatárolt árfolyamveszteségére képzett céltartalék T 865. Céltartalék képzése 42.500 Ft K 424. Árfolyamveszteség időbeli elhatárolása alapján képzett céltartalék 42.500 Ft 4. 2011. 12. 31. Devizahitel elhatárolt árfolyamvesztesége miatt képzett lekötött tartalék T 413. Eredménytartalék 382.500 Ft K 414. Lekötött tartalék 382.500 Ft 8
4. változat Feltételezzük, hogy egy év elteltével, 2012. december 31-én a devizahitel nem realizált árfolyamkülönbsége 1.025.000 Ft árfolyamnyereség. Mérlegfordulónapi, nem realizált árfolyamnyereség könyvelése 2012. december 31-én 4442. Beruházási és fejlesztési hitelek devizában 976. Átváltáskori, értékeléskori árfolyamnyereség 1/976. 1.025.000 E. 9.775.000 1/4442. 1.025.000 424. Árfolyamveszteség időbeli elhatárolása alapján képzett céltartalék 965. Céltartalék felhasználása 3/965. 42.500 E. 42.500 3/424. 42.500 876. Átváltáskori, értékeléskori árfolyamveszteség 393. Halasztott ráfordítások 2/393. 425.000 E. 425.000 2/876. 425.000 414. Lekötött tartalék 413. Eredménytartalék 4/413. 382.500 E. 382.500 E. 4/414. 382.500 1. 2012. 12. 31. Devizahitel nem realizált árfolyamnyeresége T 4442. Beruházási és fejlesztési hitelek devizában 1.025.000 Ft K 976. Átváltáskori, értékeléskori árfolyamnyereség 1.025.000 Ft 2. 2012. 12. 31. Devizahitel elhatárolt árfolyamveszteségének megszüntetése T 876. Átváltáskori, értékeléskori árfolyamveszteség K 393. Halasztott ráfordítások 3. 2012. 12. 31. Devizahitel elhatárolt árfolyamveszteségére képzett céltartalék megszüntetése T 424. Árfolyamveszteség időbeli elhatárolása alapján képzett céltartalék 42.500 Ft K 965. Céltartalék felhasználása 42.500 Ft 4. 2012. 12. 31. Devizahitel elhatárolt árfolyamveszteségére képzett lekötött tartalék megszüntetése T 414. Lekötött tartalék 382.500 Ft K 413. Eredménytartalék 382.500 Ft 5. változat Mennyiben változik a számviteli megoldás, ha a 2011. december 31-én megállapított összevont árfolyamkülönbség 200.000 Ft árfolyamveszteség? A devizahitel árfolyamkülönbsége. Ebben a változatban is feltételezzük, hogy a Kft-nek a beruházáshoz devizában felvett hitel mellett van más devizában (devizaalapon) fennálló deviza kötelezettsége, követelése, továbbá valutája, devizabankbetétje és külföldi pénzértékre szóló értékpapírja. Mivel az összevont árfolyamveszteség összege kisebb, mint a hitel árfolyamvesztesége, emiatt a árfolyamveszteségből csak 200.000 Ft határolható el halasztott ráfordításként. Mérlegfordulónapi, nem realizált árfolyamkülönbség könyvelése halasztott ráfordításként 4442. Beruházási és fejlesztési hitelek devizában 876. Átváltáskori, értékeléskori árfolyamveszteség E. 9.350.000 2/3687. 200.000 3/393. 200.000 1/3687. 425.000 424. Árfolyamveszteség időbeli elhatárolása alapján képzett céltartalék 865. Céltartalék képzése 4/865. 20.000 4/424. 20.000 3687. Árfolyamkülönbözetek elszámolási számla 393. Halasztott ráfordítások 1/4442. 425.000 E. 225.000 3/876. 200.000 2/876. 200.000 414. Lekötött tartalék 413. Eredménytartalék 5/413. 180.000 5/414. 180.000 9
Céltartalék összege = Halasztott ráfordításként elhatárolt árfolyamveszteség hitel figyelembe vehető futamidejéből eltelt idő aránya Céltartalék összege = 200.000 1/10 = 20.000 Lekötött tartalék összege = Elhatárolt árfolyamveszteség Elhatárolt árfolyamveszteségre képzett céltartalék Lekötött tartalék összege = 200.000 20.000 = 180.000 1. 2011. 12. 31. Devizahitel nem realizált árfolyamvesztesége T 3687. Árfolyamkülönbözetek elszámolási számla K 4442. Beruházási és fejlesztési hitelek devizában 2. 2011. 12. 31. Összevont, nem realizált árfolyamveszteség könyvelése T 876. Átváltáskori, értékeléskori árfolyamveszteség K 3687. Árfolyamkülönbözetek elszámolási számla 200.000 Ft 200.000 Ft 3. 2011. 12. 31. Devizahitel nem realizált árfolyamveszteségéből elhatárolható ráfordítás T 393. Halasztott ráfordítások 200.000 Ft K 876. Átváltáskori, értékeléskori árfolyamveszteség 200.000 Ft 4. 2011. 12. 31. Devizahitel elhatárolt árfolyamveszteségére képzett céltartalék T 865. Céltartalék képzése K 424. Árfolyamveszteség időbeli elhatárolása alapján képzett céltartalék 20.000 Ft 20.000 Ft 5. 2011. 12. 31. Devizahitel elhatárolt árfolyamvesztesége miatt képzett lekötött tartalék T 413. Eredménytartalék 180.000 Ft K 414. Lekötött tartalék 180.000 Ft 6. változat Mennyiben változik a számviteli megoldás, ha a 2011. év végén megállapított összevont árfolyamkülönbség összege 800.000 Ft árfolyamveszteség? Ebben a változatban feltételezzük, hogy a Kft-nek a beruházáshoz devizában felvett hitel mellett van más devizában (devizaalapon) fennálló deviza kötelezettsége, követelése, továbbá valutája, devizabankbetétje és külföldi pénzértékre szóló értékpapírja. Mivel az összevont árfolyamveszteség összege nagyobb, mint a hitel árfolyamvesztesége emiatt a teljes egészében elhatárolható halasztott ráfordításként. 7. változat Mennyiben változnak a beruházással és a felvett hitellel kapcsolatos könyvelési tételek amennyiben a Kft. a devizában visszafizetendő hitelből vásárolt gépet 2011. december 31-éig nem aktiválja? Amennyiben a Kft. a hitelből vásárolt gépet 2011. december 31-éig nem aktiválta, a beruházást finanszírozó hitel árfolyamkülönbségét a beruházás értékében kell figyelembe venni. 8. változat Mennyiben változnak a beruházással és a felvett hitellel kapcsolatos könyvelési tételek amennyiben a Kft. a devizában visszafizetendő hitelből vásárolt gépet 2011. november 24-én aktiválta? 2011. november 24. napjával el lehet-e, illetve kell-e számolni a 2011. november 24. napján fennálló, devizában visszafizetendő hitel nem realizált árfolyamveszteségét? Amennyiben a Kft. a hitelből vásárolt gépet 2011. november 24-én aktiválta, a beruházást finanszírozó hitel árfolyamkülönbségét a beruházás értékében figyelembe venni nem lehet. A mérlegfordulónapi, nem realizált árfolyamkülönbség könyvelése csak az üzleti év végén számolható el, év közben nem. 10
Tomcsányi Erzsébet 2011. évi gazdasági társaságok könyvelőklubja és előfizethető számviteli szakmai tájékoztatója Előadások 2011-ben szombati napokon 9 00 13 00 1. január 29. 4. április 30. 7. október 29. 2. február 26. 5. június 25. 8. november 26. 3. március 26. 6. szeptember 24. 9. december 10. A könyvelőklub és annak szakmai tájékoztatója 11 éve segíti a könyvelők munkáját. Segít eligazodni a számviteli, adózási és cégjogi kérdésekben, a kérdezők folyamatosan választ kapnak a feltett kérdéseikre. Részvételi díj: 80.000 Ft + 25% áfa/év. A könyvelőklub szakmai tájékoztató anyaga önállóan is megrendelhető, amelyet a klubot követően postázunk. A klubtag, vagy a könyvelőklub anyagát megrendelő igénybe vehet a jogszabály változásokról szóló külön előadásoknál, alkalmanként bruttó 10.000 Ft kedvezményt. A könyvelőklub szakmai tájékoztató anyaga egy évre 16.000 Ft + 25% áfa. Klub helyszíne: ELTE Bölcsészettudományi Kar, Gólyavár. Cím: 1088 Budapest, Múzeum körút 4. MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐI (VÁLLALKOZÁSI SZAK) SZÁMVITEL és ELEMZÉS VIZSGAFELKÉSZÍTŐ 2011. V. hó 26-ai vizsgára Részvételi díj 44.000 Ft + áfa = 55.000 Ft Fizetési határidő: 2011. május 3. 1. 2011. 05. 07. szombat 2. 2011. 05. 14. szombat 3. 2011. 05. 15. vasárnap 9 00 15 30 4. 2011. 05. 21. szombat 5. 2011. 05. 22. vasárnap A részvételi díjakat átutalással (számlaszám: 1170 4007 2014 6094), vagy készpénzben az irodánkban (1075 Budapest, Wesselényi u. 4. IV. em. 27., munkanapokon 9-17 óra között) lehet megfizetni. Jelentkezni lehet: Tomcsányi Erzsébet 1075 Bp., Wesselényi utca 4. IV. e. 27. címen, vagy 06 1 341 02 02-es és a 06 1 413 17 16-os telefon és fax számokon. A képzések helye: 1053 Budapest, Ferenciek tere 2. bal lépcsőház II. em. 11. Jelentkezési lapok letölthetőek: www.tomcsanyierzsebet.hu honlapról. 11