Villamosenergia-minôség Alkalmazási segédlet Feszültségletörések Bevezetés 5.1 F3 G G Generátor Fôelosztó hálózat 0.1 0.1 0.5 0.1 1 1 1 1 1 Egyéb fogyasztók 3. szint 2. szint F1 Megszakító Impedancia F 3 F 2 F 1 1 1. szint 1 Feszültségletörések
Feszültségletörések Bevezetés David Chapman Copper Development Association 2001. március Magyar Rézpiaci Központ Hungarian Copper Promotion Centre (HCPC) A Magyar Rézpiaci Központ a réztermelôk és feldolgozók által támogatott non-profit szervezet, amelynek célja a réz és a rézötvözetek használatának, valamint helyes és hatékony alkalmazásának elôsegítése. A szolgáltatások, beleértve a mûszaki tanácsadást és információs adatközlést, mindazok rendelkezésére állnak, akik bármilyen vonatkozásban érdekeltek a réz felhasználásában. Az egyesülés összeköttetést teremt a kutatás és a felhasználó ipar között, és szoros kapcsolatot tart fenn a világ többi a rézpiac fejlesztésén tevékenykedô szervezetével. Európai Réz Intézet European Copper Institute (ECI) Az Európai Réz Intézet az ICA (International Copper Association) és az IWCC (International Wrought Copper Council) támogató tagjai által létrehozott szervezet. Tagjain keresztül az ECI a világ legnagyobb réztermelôi és Európa vezetô réztermék gyártói nevében dolgozik a réztermékek európai piacfejlesztésén. Az 1996 januárjában megalakult ECI-t tíz Rézpiac Fejlesztési Egyesület (CDA-k) hálózata támogatja a Benelux államokban, Franciaországban, Németországban, Görögországban, Magyarországon, Olaszországban, Lengyelországban, Skandináviában, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban. Ezen tevékenység folytatása azon erôfeszítéseknek, amelyeket az 1959-ben alakult Copper Products Development Association (CPDA) és az 1961-ben alakult International Copper Research Association (INCRA) kezdeményezett. Figyelmeztetés A Magyar Rézpiaci Központ és az Európai Réz Intézet elhárítja a felelôsséget bármilyen közvetlen, közvetett, okozati, vagy véletlenszerû meghibásodásért, amely az ebben a kiadványban közölt információk felhasználásából, vagy az információk illetve a közölt adatok fel nem használhatóságából eredhetnek. Szerzôi jog : Copper Development Association (CDA) Magyar fordítás: Magyar Rézpiaci Központ A kiadvány anyagának másolása, terjesztése engedélyezett, feltéve, hogy az teljes terjedelemben, a forrás megjelölésével történik. Magyar Rézpiaci Központ H-1053 Budapest Képíró u. 9. Magyarország Tel: (+36 1) 266 48 10 Fax: (+36 1) 266 48 04 E-mail: info@hcpcinfo.org Web: www.hcpcinfo.org European Copper Institute 168 Avenue de Tervueren B-1150 Brussels Belgium Tel: 00 32 2 777 70 70 Fax: 00 32 2 777 70 79 Email: eci@eurocopper.org Website: www.eurocopper.org
Feszültségletörések Bevezetés A feszültségletörés a feszültség effektív értékének rövid idejû csökkenése; ha a maradó érték a névleges érték 10%-a alá esik, feszültség kimaradásról beszélünk. A feszültségletörést idôtartamával és a maradék feszültséggel jellemezzük, ez utóbbi a letörés alatti legkisebb effektív érték általában a névleges érték százalékában kifejezve. A feszültségletörés azt jelenti, hogy a fogyasztó nem kapta meg a szükséges energiát, aminek a fogyasztó típusától függôen komoly következményei lehetnek. Villamos hajtások így a vátoztatható fordulatszámú hajtások is különösen érzékenyek a feszültségletörésre, mert a terhelés folyamatos energiát igényel, de az lecsökken, és csak a hajtás tehetetlenségi nyomatéka tartja fenn egy ideig a fordulatszámot. Olyan folyamatokban, ahol több hajtás van, az egyedi motorszabályozó egységek érzékelhetik a feszültségcsökkenést vagy kimaradást, és az egyes hajtásokat különbözô feszültség értékeknél és különbözô mértékû lassulásnál kapcsolják ki, amely a folyamat teljes leállásához vezet. Az adatfeldolgozó és folyamatszabályozó berendezések is nagyon érzékenyek a feszültségletörésekre, amelyek adatvesztést és leállást okoznak. A költségvonzatok igen nagyok, részletesen a 2. fejezetben kerülnek tágyalásra. A feszültségletörést két fô esemény okozza: nagy terhelések indítása vagy idegen leágazás zárlata. Nagy terhelések által okozott letörések Nagy terhelések, például nagy teljesítményû hajtások indításakor az áram a névleges érték többszöröse lehet. Mivel a tápoldal és a létesítmény kábelei a névleges áramra vannak tervezve, a nagy indító áram a táphálózaton és a létesítmény kábelein nagy feszültségesést okoz. A feszültségesés nagysága attól függ, hogy milyen erôs a táphálózat, azaz milyen kicsi a táphálózati impedancia a csatlakozási ponton és milyen nagy a kábelezés impedanciája. Az indítóáramok által okozott feszültségletörésekre jellemzô, hogy kisebb mértékûek, de jóval hosszabb idôtartamúak, mint a zárlatok által okozott letörések, általában hosszabbak 1 másodpercnél. A belsô kábelezés nagy impedanciája miatti helyi problémákat egyszerû megoldani. A nagy terheléseket a betáptól saját kábelen kell ellátni. Ha a túl nagy a táphálózat impedanciája, azaz gyenge a hálózat más módszert kell keresni. Lehetséges megoldás a lágy indítás, ha alkalmazható; ha nem, akkor az áramszolgáltatótól egy erôsebb betápot kell kérni, ami esetenként igen költséges lehet. Ha a feszültségletörés okai nem szüntethetôk meg, akkor a feszültségletörést kompenzálni kell. Az 5.3 fejezetben tárgyaljuk az erre a célra alkalmas különbözô kompenzátor típusokat, a hagyományos mechanikus feszültségstabilizátortól a dinamikus feszültségstabilizátorig. G G Generátor Fôelosztó hálózat 0.1 0.1 1. szint 0.1 F1 Megszakító 0.5 2. szint 3. szint 1 Impedancia 1 F3 1 1 1 1 1 Egyéb fogyasztók F 3 F 2 F 1 1. ábra A feszültségletörés oka 1
Bevezetés Hálózati hibák által okozott feszültségletörések A táphálózat rendkívül bonyolult felépítésû. A hálózat adott pontján keletkezô hiba következtében egy másik csomóponton jelentkezô feszültségletörés mértéke függ a hálózat topológiájától, valamint a hibahely és a hibára tápláló generátorok közötti hálózati elemek viszonylagos egységben számított impedanciájától. Az 1. ábra alapján mutatjuk be a számítást. Az F3 fogyasztó kapcsainál a H3 hibahelyen bekövetkezô háromfázisú zárlat az F3 fogyasztónál 0% maradékfeszültségû feszültségletörést okoz, ami az F2 fogyasztónál már csak 64%, az F1 fogyasztónál pedig 98%. A H1 hibahelyen bekövetkezô zárlat az F1 fogyasztónál okoz 0% maradékfeszültségû feszültségletörést, az összes többi fogyasztónál 50% lesz a letörés. Látható, hogy az 1. feszültségszint zárlata sokkal több fogyasztót érint és sokkal nagyobb mértékben, mint pl. a 3. feszültségszinté. Ugyanakkor az innen táplált fogyasztók több feszültségletörésre számíthatnak, mint az 1. szintrôl közvetlenül táplált fogyasztók, mivel több a lehetséges hibahely hiszen ôket a saját feszültségszintjük hibáin kívül az 1. és 2. szintek hibái is érintik.a 2. és 1. szintekre csatlakozó fogyasztók egyre kevésbé érzékenyek a 3. szint hibáira. Minél közelebb van villamos értelemben a fogyasztó a generátorhoz, annál kevesebb és kisebb mértékû feszültségletörést kell elviselnie. A feszültségletörés idôtartama attól függ, hogy a védelmek milyen gyorsan hárítják a hibát és választják le maradó hiba esetén a hibahelyet. Általában erre néhány száz ms idô elegendô. A hibák egy része múló hiba például ha a távvezetékre ráesik egy kisebb faág, ezek gyorsan háríthatók. Ha a hibás leágazást a hiba lokalizálásáig tartósan kikapcsolják, az érintett fogyasztóknál teljes feszültségkiesés lesz. Automatikus visszakapcsolással lehet javítani a helyzeten, noha a letörések száma növekedni fog. Az automatikus visszakapcsolás alkalmazásával a megszakító rövid idôn belül (kisebb mint 1s) visszakapcsolja hibás leágazást. Ha múló hiba volt, a visszakapcsolás sikeres és az ellátás helyreáll. A leágazásról táplált fogyasztók a kikapcsolás idôtartamára 100% feszültségletörést érzékelnek, míg más fogyasztók a védelmi kikapcsolásig érzékelnek különbözô mértékû letörést, ahogy a példában láttuk. Ha sikertelen a gyors visszakapcsolás, a védelem ismét mûködik és a hibás leágazást kikapcsolja; a folyamat a védelem beállításától függôen többször is ismétlôdhet. Valahányszor a megszakító visszakapcsol a hibára, újra bekövetkezik a feszültségletörés, ilyen módon a többi fogyasztó letörés sorozatot érzékel. Sok országban az áramszolgáltatói színvonal megítélésének egyik mutatója a nem szolgáltatott energia idôtartama, amelynél az adott idôtartamot meghaladó feszültségkimaradások (általában az 1 percet meghaladó) számát veszik figyelembe. A statisztika javítása érdekében a visszakapcsoló automatikát széles körben alkalmazzák, ez viszont növeli a letörések számát. Javult tehát a hosszúidejû rendelkezésre állás a villamosenergia-minôség kárára (itt jegyezzük meg, hogy a legújabb szabványajánlás szerint egy védelmi kapcsolássorozathoz tartozó letöréseket egy letörésnek kell számítani, ami persze nem csökkenti a letörések tényleges számát, de javítja a statisztikai mutatókat). Készülékek érzékenysége CSzámítógépek alkalmazása alapvetô minden üzletágban akár munkaállomásként, akár szerverként vagy folyamatirányítóként. Létfontosságúak az adatfeldolgozás, adatközlés (e-mail) területén. A számítógépek alkalmazása során került elôtérbe a feszültségletörés fontossága (és még több más villamosenergia-minôségi kérdés is). A kezdeti telepítéseknél számos bosszantó, láthatóan véletlen meghibásodás történt, aminek felderítésére erôteljes kutatás indult. Ennek a munkának az eredménye a Computer and Business Equipment Association (CBMA) görbe (2. ábra), majd az Information Technology Industry Council (ITIC) által módosított változata (3.ábra) végül az ANSI által szabványosított (IEEE 446) görbe (4. ábra). A görbéken a letörés idôtartama van a vízszintes tengelyen, a függôleges tengelyen pedig a névleges feszültségre viszonyított feszültség. A két görbe közötti területen belüli eseményekre az IT berendezéseknek adatvesztés és leállás nélkül kell üzemelniük. A feszültségletörésekre az alsó, az emelkedésekre a felsô görbe vonatkozik, amelyek a kötelezôen túlélendô események határvonalait jelentik. Ideális esetben egyetlen görbe jellemezné a táphálózat viselkedését, amelynek valamennyi berendezés megfelelhetne. Ugyanakkor míg a berendezések nagy része megfelel valamelyik szabványnak, a táphálózat viselkedése nem szabványosítható. 2
Bevezetés A névleges feszültség %-a Idô 2. ábra CBEMA görbe 400 A névleges feszültség %-a 300 200 100 0 1 ms 10 ms 100 ms 1 s 10 s 100 s Idô 3. ábra ITIC görbe 400 A névleges feszültség %-a 300 200 100 0 1 ms 10 ms 100 ms 1 s 10 s 100 s Idô 4. ábra ANSI görbe 3
Bevezetés A berendezések érzékenységi jellemzôi Az elektronikus berendezések tápegységeiben ilyenek a számítógépek és PLC-k tápegységei is az egyenfeszültséget simító kondenzátorral szûrik, ezért a rövid idejû feszültségletörésekre automatikusan érzéketlennek kellene lenniük. Minél nagyobb kapacitású a kondenzátor és minél nagyobb a különbség az üresjárási egyenfeszültség és a belsô feszültségátalakító minimális üzemi feszültsége között, annál kevésbé érzékeny a berendezés a feszültségletörésekre. A tervezô mérnökök a simító kondenzátort a mûködéshez szükséges minimális értékûre választják, így súlyt, pénzt és helyet takarítanak meg a berendezésben. A feszültségletörésekkel szembeni megfelelôség szempontjából jóval nagyobb kapacitású kondenzátorra lenne szükség, egy periódus áthidalásához kb. kétszerese, 1 s áthidalásához mintegy százszorosa a mûködési minimumra adódó értéknek. Az áthidalási idô növelésére lehetséges tervezési stratégia a belsô átalakító szükséges bemenô feszültségének kis értékre választása. Ez a megoldás alapvetô minden olyan készüléknél, amit nagyobb áthidalási idôre terveznek. Az áthidalási idô sokkal nagyobb 230V tápfeszültség esetében, mint 110V-nál. Nem jelentene mûszaki problémát feszültségletörésre érzéketlen tápegységet készíteni, de a fogyasztók nem lépnek fel ilyen igénnyel, a gyártókkal szemben és ennek költségnövelô hatása lenne. Ugyanakkor a PC vagy PLC 1 s idôtartamú feszültségletörésre való érzéketlenítésének költsége elenyészô ahhoz képest, hogy hálózati oldalon érjük el ugyanilyen hosszú letörés áthidalását. Változtatható fordulatszámú hajtások károsodhatnak a feszültségletörésektôl, ezért általában feszültségcsökkenést figyelô védelmük van, ami a névleges feszültség alatt 15 30%-nál kikapcsol. A feszültségletörésekre érzéketlenített változtatható fordulatszámú hajtásokkal az Útmutató egyik fejezetében részletesen foglalkozunk. Az indukciós motorok tehetetlenségi nyomatéka elegendô a rövid idôtartamú letörések áthidalására, de természetesen lassulnak a letörés alatt. A feszültség visszatérésekor a leadott energiát pótolni kell, ezért, ha a fordulatszám a névleges érték 95%-a alá esik, a gyorsítás kezdetén az indító árammal közel azonos értékû áramot vesznek fel. Ilyenkor az összes motor egyszerre gyorsít, ami további problémákat okozhat. A relék és mágneskapcsolók is érzékenyek a feszültségletörésekre és gyakran a rendszer leggyengébb láncszemei. Megállapították, hogy ezek az elemek kieshetnek akkor is, ha a letörés maradó feszültsége nagyobb az állandósult állapotbeli tartó feszültségnél. A mágneskapcsolók letöréssel szembeni érzékenysége nemcsak a maradó feszültség nagyságától és a letörés idôtartamától függ, hanem attól is, hogy a letörés a szinuszhullám mely pillanatértékénél kezdôdik, kisebb az érzékenység a csúcsnál bekövetkezô letörésre. Nátrium lámpák gyújtási feszültsége sokkal nagyobb melegen, mint hidegen, ezért elôfordulhat, hogy a lámpa nem gyújt újra egy letörést követôen. A lámpa élettartamának vége felé akár már 98% feszültségletörés is kialvást okozhat, míg új lámpa esetén ez az érték 55% is lehet. A legtöbb készülék és rendszer a fent felsorolt elemekbôl egyet vagy többet tartalmaz, így feszültségletörés esetén a problémák jelentkezni fognak. Az 5. ábra azt mutatja, hogy olcsóbb és sokkal megbízhatóbb a készülékeket a feszültségletörésekkel szemben ellenállókra tervezni, mint arra törekedni, hogy az egész folyamatot vagy gyárat, vagy a teljes villamosenergia-ellátó rendszert mentesítsük a feszültségletöréstôl. Amint az ábrán látszik, a megoldások költsége gyorsan növekszik, ahogy a letörés elhárítási pontot az egyes berendezésektôl a betáplálási pont felé távolítjuk. A táphálózat feszültségletöréseinek jellemzôi A fent említettek szerint a feszültségletörés elôfordulási valószínûsége és várható nagysága a vizsgált hely villamos környezetétôl függ. Történtek viszonylag kis területet érintô vizsgálatok néhány országban, de kimondható, hogy adott helyszínre vonatkozó letörés statisztikák nem állnak rendelkezésre. Emiatt nehéz egy letörésre érzékeny technológia számára a megfelelô helyszín kiválasztása. Természetesen egy erômûhöz közeli, középfeszültségû kábellel ellátott helyszín letörésmentesebb lesz, mint egy távoli, hosszú távvezetékkel táplált létesítmény; a kérdés, hogy mennyivel. Könnyû értékelni az átviteli út hibastatisztikáját, és ezt a tényezôt gyakran használják az egyes helyszínek kiválasztásakor, de sokkal bonyolultabb megítélni a teljes villamosenergia-ellátás minôségét. 4
Bevezetés 4 Növelt megbízhatóságú megoldások 3 Teljes védelem a létesítményen belül Növekvô költség 2 Szabályozások védelme 1 Készülékek ellenállóvá tétele 1 4 Növelt megbízhatóságú ellátás A legkisebb költség az 1. megoldást alkalmazni a tervezési szakaszban 3 Forgógépek 2 Szabályozások Motorok Egyéb fogyasztók Érzékeny technológia 5. ábra A feszültségletörés tûrôképesség javításának költsége 100 A névleges feszültség %-a 75 50 25 Feszültségletörés jelleggörbe ITIC görbe Szükséges türôképesség 0 1 ms 10 ms 100 ms 1 s 10 s 100 s Idô 6. ábra Tipikus táphálózati letörés karakterisztika és az ITIC görbe Zöldmezôs beruházások sajátos problémákat jelentenek, mivel itt nincs már létezô referencia üzem. Másrészt viszont megadják egy új, megfelelô infrastruktúra kialakításának lehetôségét olyan mértékben, amennyire a helyi áramszolgáltató társaság hajlandó vagy képes (a fogyasztó pénzén!). A témában végzett tanulmányok kimutatták, hogy a táphálózaton a feszültségletörések idôtartama jóval hosszabb, mint a berendezések tûrôképességét mutató görbék ajánlott értékei. A 6. ábra tipikus hálózatra vonatkozó adatokat mutat a letörések várható idôtartamát és értékét illetôen. Az ITIC görbe összehasonlítási alapkként szerepel az ábrán. A görbék alapján nyilvánvaló, hogy a valóságban az IT berendezéseknek mintegy százszor jobbnak kellene lenniük, mint az ITIC görbe, amint azt a szükséges tûrôképesség feliratú görbe mutatja. Valószínûleg kimondható, hogy egyetlen sorozatgyártott termék sem felel meg ezen igénynek. 5
Bevezetés Áthidalás Magától értetôdô, hogy a nem kommunális célú, az üzleti szférában alkalmazott berendezéseknek az üzemi táphálózati hiba jelenségek esetén is mûködniük kell, ami nem vonatkozik a kiskereskedelmi forgalmú készülékekre. Amint az 5. ábra mutatja, az ellenállóképesség növelésének költsége sokkal kisebb, ha ez a berendezés tervezésekor történik, de ehhez szükséges lenne a hibák milyenségének és valószínûségének ismerete. Ez az ismeret azonban hiányzik. Ugyanakkor ez lenne a leginkább költséghatékony megoldás. Több készülékgyártó felismerte ezt a problémát, de a versenypiac azt jelenti, hogy a gyártók csak a fogyasztók igényeinek kielégítésére törekszenek. Amíg a fogyasztók nem értik meg a problémát és nem ismerik fel, hogy a készülékgyártók meg tudják azt oldani, addig a színvonal nem fog emelkedni. Kivételt képez a változtatható fordulatszámú hajtások piaca, ahol a gyártók erôteljesen ajánlják a növelt áthidalási idejû termékeiket. A hagyományos megközelítés szerint kiegészítô berendezéseket telepítenek azért, hogy áthidalják a fogyasztónál a feszültségletörést; a rendelkezésre álló berendezéseket az Útmutató egy további fejezete részletesen tárgyalja. Kisteljesítményû fogyasztóknál, mint az IT berendezések, szünetmentes tápegységeket alkalmaznak, amelyek a feszültségletörések és rövid idejû feszültség kimaradások ellen védenek. Az energiatároló általában akkumulátor, ezért hosszú idejû mûködésre nem alkalmas. Az általános megoldás, hogy az így védett fogyasztó számára elég legyen az idô ahhoz, hogy szabályosan kikapcsoljon, megvédve az adatokat, de az újrainduláshoz szükséges idô nem takarítható meg. Néha a szünetmentes táp addig van üzemben, amíg egy forgógép el nem indul. Kismértékû letörések esetén, amikor jelentôs a maradó feszültség, számos automatikus feszültségszabályozási megoldás ismeretes, az elektromechanikustól az elektromágneses eszközökig. Mivel ebben az esetben nincs szükség energiatárolóra, ezeket az eszközöket hosszú idejû letörések/emelkedések kompenzálására lehet alkalmazni. Az automatikus feszültségszabályozókat az Útmutató 5.3.1 fejezete tárgyalja. Nagy terhelések vagy nagy feszültségletörések esetében dinamikus feszültségtartót (DF) alkalmaznak. Ez a berendezés a terheléssel sorba van kötve és a tápfeszültség hiányzó részét állítja elô; ha a feszültség 70%-ra letörik, a DF a hiányzó 30%-ot elôállítja. Általában a DF rövid idejû feszültségváltozást szabályoz és nagy teljesítményû akkumulátorokat, kondenzátorokat vagy más energiatároló elemeket, mint például nagysebességû lendkerekeket alkalmaznak. A DF nem alkalmazható hosszú idejû feszültségletörés/emelkedés kompenzálására. Összefoglalás A hálózaton keletkezô feszültségletörések megszüntetése rendkívül drága lenne és valószínûleg lehetetlen is. Különleges esetekben, amikor a költségeket a szükség igazolja, kettôs betáplálást lehet kialakítani, feltételezve, hogy a két betáplálás függetlennek tekinthetô. A legtöbb esetben a letörést megszüntetô valamilyen berendezést alkalmaznak, mindig a terhelés fajtájától függôen választva a rendelkezésre álló berendezések széles skálájából. A legolcsóbb megoldás az lenne, ha az egyes berendezések érzéketlenek lennének a feszültségletörésekre, de ezt a változatot a gyártók jelenleg még nem támogatják. 6
Megjegyzés 7
Megjegyzés 8
Network Partners Copper Benelux 168 Avenue de Tervueren B-1150 Brussels Belgium Tel: 00 32 2 777 7090 Fax: 00 32 2 777 7099 Email: mail@copperbenelux.org Web: www.copperbenelux.org Contact: Mr B Dôme Copper Development Association Verulam Industrial Estate 224 London Road St Albans Hertfordshire AL1 1AQ England Tel: 00 44 1727 731205 Fax: 00 44 1727 731216 Email: copperdev@compuserve.com Webs: www.cda.org.uk & www.brass.org Contact: Mrs A Vessey Deutsches Kupferinstitut e.v Am Bonneshof 5 D-40474 Duesseldorf Germany Tel: 00 49 211 4796 323 Fax: 00 49 211 4796 310 Email: sfassbinder@kupferinstitut.de Web: www.kupferinstitut.de Contact: Mr S Fassbinder ECD Services Via Cardinal Maffi 21 I-27100 Pavia Italy Tel: 00 39 0382 538934 Fax: 00 39 0382 308028 Email: info@ecd.it Web www.ecd.it Contact: Dr A Baggini European Copper Institute 168 Avenue de Tervueren B-1150 Brussels Belgium Tel: 00 32 2 777 70 70 Fax: 00 32 2 777 70 79 Email: eci@eurocopper.org Web: www.eurocopper.org Contact: Mr H De Keulenaer Hevrox Schoebroeckstraat 62 B-3583 Beringen Belgium Tel: 00 32 11 454 420 Fax: 00 32 11 454 423 Email: info@hevrox.be Contact: Mr I Hendrikx HTW Goebenstrasse 40 D-66117 Saarbruecken Germany Tel: 00 49 681 5867 279 Fax: 00 49 681 5867 302 Email: wlang@htw-saarland.de Contact: Prof Dr W Langguth Istituto Italiano del Rame Via Corradino d Ascanio 4 I-20142 Milano Italy Tel: 00 39 02 89301330 Fax: 00 39 02 89301513 Email: ist-rame@wirenet.it Web: www.iir.it Contact: Mr V Loconsolo KU Leuven Kasteelpark Arenberg 10 B-3001 Leuven-Heverlee Belgium Tel: 00 32 16 32 10 20 Fax: 00 32 16 32 19 85 Email: ronnie.belmans@esat.kuleuven.ac.be Contact: Prof Dr R Belmans Polish Copper Promotion Centre SA Pl.1 Maja 1-2 PL-50-136 Wroclaw Poland Tel: 00 48 71 78 12 502 Fax: 00 48 71 78 12 504 Email: copperpl@wroclaw.top.pl Contact: Mr P Jurasz TU Bergamo Viale G Marconi 5 I-24044 Dalmine (BG) Italy Tel: 00 39 035 27 73 07 Fax: 00 39 035 56 27 79 Email: graziana@unibg.it Contact: Prof R Colombi TU Wroclaw Wybrzeze Wyspianskiego 27 PL-50-370 Wroclaw Poland Tel: 00 48 71 32 80 192 Fax: 00 48 71 32 03 596 Email: i8@elektryk.ie.pwr.wroc.pl Contact: Prof Dr H Markiewicz
Copper Development Association Copper Development Association Verulam Industrial Estate 224 London Road St Albans AL1 1AQ Tel: 00 44 1727 731200 Fax: 00 44 1727 731216 Email: copperdev@compuserve.com Websites: www.cda.org.uk www.brass.org David Chapman Magyar Rézpiaci Központ H-1053 Budapest Képíró u. 9. Magyarország Tel: (+36 1) 266 48 10 Fax: (+36 1) 266 48 04 E-mail: info@hcpcinfo.org Web: www.hcpcinfo.org European Copper Institute 168 Avenue de Tervueren B-1150 Brussels Belgium Tel: 00 32 2 777 70 70 Fax: 00 32 2 777 70 79 Email: eci@eurocopper.org Website: www.eurocopper.org