Feszültségzavarok Feszültségletörések hatása folyamatos technológiájú üzem termelésére Esettanulmány

Átírás

1 Villamosenergia-minôség Alkalmazási segédlet Feszültségzavarok Feszültségletörések hatása folyamatos technológiájú üzem termelésére Esettanulmány Siemens Press Photo Adagoló Extruder Polimer granulátum Nyújtás Hideg levegô Forgófejes prés Sodrás és csévélés Feszültségzavarok

2 Feszültségzavarok Feszültségletörések hatása folyamatos technológiájú üzem termelésére Esettanulmány Dipl-Ing Marcel Didden Katholieke Universiteit Leuven June 2003 Magyar Rézpiaci Központ Hungarian Copper Promotion Centre (HCPC) A Magyar Rézpiaci Központ a réztermelôk és feldolgozók által támogatott non-profit szervezet, amelynek célja a réz és a rézötvözetek használatának, valamint helyes és hatékony alkalmazásának elôsegítése. A szolgáltatások, beleértve a mûszaki tanácsadást és információs adatközlést, mindazok rendelkezésére állnak, akik bármilyen vonatkozásban érdekeltek a réz felhasználásában. Az egyesülés összeköttetést teremt a kutatás és a felhasználó ipar között, és szoros kapcsolatot tart fenn a világ többi a rézpiac fejlesztésén tevékenykedô szervezetével. Európai Réz Intézet European Copper Institute (ECI) Az Európai Réz Intézet az ICA (International Copper Association) és az IWCC (International Wrought Copper Council) támogató tagjai által létrehozott szervezet. Tagjain keresztül az ECI a világ legnagyobb réztermelôi és Európa vezetô réztermék gyártói nevében dolgozik a réztermékek európai piacfejlesztésén. Az 1996 januárjában megalakult ECI-t tíz Rézpiac Fejlesztési Egyesület (CDA-k) hálózata támogatja a Benelux államokban, Franciaországban, Németországban, Görögországban, Magyarországon, Olaszországban, Lengyelországban, Skandináviában, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban. Ezen tevékenység folytatása azon erôfeszítéseknek, amelyeket az 1959-ben alakult Copper Products Development Association (CPDA) és az 1961-ben alakult International Copper Research Association (INCRA) kezdeményezett. Figyelmeztetés A Magyar Rézpiaci Központ és az Európai Réz Intézet elhárítja a felelôsséget bármilyen közvetlen, közvetett, okozati, vagy véletlenszerû meghibásodásért, amely az ebben a kiadványban közölt információk felhasználásából, vagy az információk illetve a közölt adatok fel nem használhatóságából eredhetnek. Szerzôi jog : European Copper Institute, Deutsches Kupferinstitut, Copper Development Association (CDA). Magyar fordítás: Magyar Rézpiaci Központ A kiadvány anyagának másolása, terjesztése engedélyezett, feltéve, hogy az teljes terjedelemben, a forrás megjelölésével történik. Magyar Rézpiaci Központ H-1053 Budapest Képíró u. 9. Magyarország Tel: (+36 1) Fax: (+36 1) info@hcpcinfo.org Web: European Copper Institute 168 Avenue de Tervueren B-1150 Brussels Belgium Tel: Fax: eci@eurocopper.org Website:

3 Feszültségzavarok Feszültségletörések hatása folyamatos technológiájú üzem termelésére Esettanulmány Bevezetés Cikkünkben, egy Belgiumban végzett esettanulmányt ismertetünk, amely egy közismerten érzékeny technológiával a textilipari mûanyagszál készítéssel kapcsolatos. A technológiai folyamat során a mûanyag granulátumot megolvasztják, szálat húznak, majd orsózzák. Az így készült mûszálat használják például szônyegek készítésére. Belgium a világ legnagyobb szônyeg exportôrje és az USA után második a termelésben. A belga mûszál készítô cégek vizsgálatot készíttettek a feszültségletörés termelésre gyakorolt hatásának felmérésére. A felmérés kilenc céget érintett. A felmérés eredménye az volt, hogy a feszültségletörések évente átlagosan négy alkalommal jártak termeléskieséssel. A cégeknél végzett felmérések eredményeibôl a továbbiakban az alábbi témákat ismertetjük: A technológiai folyamatot A nem tervezett termeléskiesés anyagi következményeit és a villamos hálózat felépítését A károk elhárításának lehetséges megoldásait, a mûszaki és gazdasági szempontokat. A probléma vizsgálata A cikkben ismertetett cégnél három érzékeny technológia van: a nagyteljesítményû folyamatos szálhúzás, a folyamatos szálhúzás és a melegítô egység. Ezek közül a továbbiakban az elsôvel foglalkozunk részletesen. A technológiai folyamat A nagyteljesítményû folyamatos szálhúzás technológia sematikus diagramját mutatja az 1. ábra. Itt az alábbi fô folyamatok találhatók: Az extruder megolvasztja a granulátumot A megolvadt mûanyag egy forgófejes présbe kerül amelynek kis furatain kijönnek a szálak A szálat nyújtják, sodorják és felcsévélik. A felsorolt technológiákban sok villamos hajtást alkalmaznak. A hajtások mûszaki adatainak megtekintése, valamint a gyártókkal történt konzultációk érdekes eredményekhez vezettek. Az üzemben található hajtások gyártói különbözô cégek, és valószínûleg ennek következtében a hajtásokra különbözô feszültségletörés érzékenység adatok vannak megadva. Általában az zavartûrô képességi (immunity) szint nem lépi túl lényegesen az EN szabványban rögzített 90% (maradó feszültség) összeférhetôségi (compatibility) szintet. Adagoló Extruder Polimer granulátum Hideg levegô Forgófejes prés Ha a technológia egyik eleme kiesik, a teljes gyártósor leáll. Ez azt jelenti, hogy a leggyengébb elem határozza meg a teljes folyamat feszültség letöréssel szembeni érzékenységét, és az egyes elemi folyamatok érzékenységét függetlenül kell vizsgálni. Nyújtás Sodrás és csévélés 1. ábra A mûanyag szál készítés folyamata 1

4 A mûanyag szál gyártósort készítô cégek kínálnak olyan termékeket is, amelyek kifejezetten ellenállóak a feszültségletörésekkel szemben. Ez a lehetôség itt nincs tárgyalva, mivel egy meglévô létesítmény felülvizsgálata volt a feladat. A gyártósor elsô eleme az extruder, amit analóg fordulatszámszabályozós egyenáramú motor hajt. A hajtás teljesítményelektronikai részének védelme miatt a feszültségcsökkenés védelem nagyon érzékenyre van állítva. Bármely fázis feszültségének 20%-os csökkenése esetén kikapcsol. A forgófejes préseket változtatható fordulatszámú hajtások mozgatják. A hajtások feszültségcsökkenési védelmei az egyenfeszültségû tápsín feszültségének 15%-os csökkenésére vannak beállítva. A szakirodalom szerint ilyen típusú berendezések elsôsorban a háromfázisú letörésekre érzékenyek, de bizonyos feltételek mellett egy- és kétfázisú letörésekre is. A nyújtást, sodrást és csévélést közös egyenfeszültségû sínrôl táplált változtatható fodulatszámú hajtások látják el. A hajtások kinetikus energiatárolósak és feszültségletöréskor visszatáplálnak energiát az egyenfeszültségû sínbe. Levonható a következtetés, hogy az extrudert és a forgófejes préseket ellátó hajtásokat kell figyelembe venni a probléma megoldásakor. Két további kérdés is felmerülhet, a hûtés és a folyamatszabályozás érzékenysége. A vizsgálatok azonban kimutatták, hogy ezekkel nem kell foglalkozni. Anyagi következmények A gyártósort leállító feszültségkiesést követôen fokozatosan megkezdik a gyártás újraindítását. A gyártósor elemeinek számától függôen (10 20) a teljes folyamat 2 4 órát vesz igénybe. Az átlagos kiesési idô ennek megfelelôen 1 2 óra. A négy óra alatt nem csökken a nyersanyag felhasználás, mert az extrudert a letörés után azonnal beindítják. Az extruder beindítása azért fontos, hogy a bent lévô anyag ne égjen meg, mert égett részek még napok múlva is bekerülhetnek a szálba és rontják a minôséget. A minôségi probléma sokkal többe kerülne, mint az extruderbôl kijövô anyag kiengedése. A veszteséget befolyásoló tényezôk közül a legfontosabb az, hogy folyamatos-e a termelés. Ha folyamatos, ahogy a vizsgált üzemben is, a kikapcsolás miatti termeléskiesést nem lehet behozni túlmunkával, tehát a termeléskiesés miatti veszteségbôl közvetlenül következik a nyereség csökkenése. Ha a termelés nem folyamatos, a termeléskiesés pótolható túlórában végzett munkával, amit persze meg kell fizetni a munkásoknak, de a nyereség csökkenése kisebb, mint a folyamatos termelés esetén kv 150 kv ábra A villamos hálózat egyvonalas rajza (a négyszögek a hibát okozó zárlatok helyét és idejét jelzik) 2

5 Villamos energiaellátás és a kiesések eredete A 2. ábra a vizsgált üzemhez közeli villamos hálózatot mutatja. A hálózat a közeli -os alállomásokig van megadva. Az ábrán a négyszögek a gyártás leállásához vezetô feszültségletörések helyét, a bennük lévô dátum a hónapot és évet jelzik a 3.5 éves megfigyelési idô alatt. Látható, hogy a legtöbb hibát a 15 kv-os hálózati események okozták. Az üzem betápján elhelyezett feszültségletörés mérô mûszer mért eredményei alapján a letörések többsége háromfázisú. Összehasonlítva a termeléskieséseket a letörésekkel megállapítható, hogy az üzem a 84%-nál kisebb maradó feszültségû háromfázisú letörésekre érzékeny. A termékismertetôk adatai alapján a változtatható fordulatszámú hajtások a legérzékenyebb pontok. Azonos kihatású terület Az azonos kihatású terület elv alkalmazása segít a hálózat áttekintésében a hálózat különbözô pontján fellépô háromfázisú zárlat esetén a vizsgált fogyasztó betápján fellépô maradék feszültség szempontjából. A 3. ábra mutatja az azonos kihatású területeket. Mivel a fogyasztó a háromfázisú feszültségletörésekre érzékeny, jelen esetben nem kell a letörések összes lehetséges változatát vizsgálni. Vegyünk egy példát: az ábrán jelölt szürke területen (50 75%) bekövetkezô zárlatok esetén a fogyasztó betápján a feszültség maradó értéke 50 75% lesz. Láttuk korábban, hogy az extruder és a forgófejes prés hajtások 75%-nál nagyobb feszültséget igényelnek, ezért lényegében a vizsgált hálózaton bekövetkezô háromfázisú zárlatok esetén a fogyasztó kiesése várható. Ennek megfelelôen kell kiválasztani a megoldás módszereit. 70 kv 150 kv Megoldások A 4. ábrán a beavatkozási lehetôségek vannak feltüntetve. A négy változatot alább tárgyaljuk. Fogyasztó Berendezés specifikáció/ szabályozások védelme Mielôtt egy berendezés megváltoztatásába belefognánk, át kell vizsgálni minden elemét, hogy a legérzékenyebb elem cseréje után lényeges javulás érhetô-e el, vagy a cserét követôen a következô gyenge elem miatt következik be a kiesés. Jelen esetben az extruder és a forgófejes prés hajtások a legérzékenyebbek, de meg kell 3. ábra Azonos kihatású területek Maradó feszültség a fogyasztó betápján >75% 50 75% 25 50% <25% 3

6 1 Szabályozások Motorok Berendezés specifikáció 2 Szabályozások védelme 3 Az üzemen belüli védekezés 4 Áramszolgáltatói beavatkozás Érzékeny fogyasztók 4. ábra Megoldások a feszültségletörések által okozott veszteségek csökkentésére gyôzôdni arról, hogy ezek védelme után jelentôs javulás érhetô-e el a feszültségletörés elleni érzékenység csökkenésben. A forgófejes prés gyártójával való konzultáció alapján ezeket a hajtásokat nem lehet megváltoztatni. A belsô egyenfeszültségû tápsín hozzáférhetetlen, ezért a táp pufferolási lehetôsége sincs meg. Ugyanakkor a teljes gyártósor gyártója szerint a hajtás lecserélése egy másik, kevésbé érzékeny típusra nem lehetséges, mert akkor szoftver összeférhetetlenség lép fel. Fentiek következtében más módszert kellett választani. Üzemen belüli védekezés Több, a rendszer egészét, illetve egyes részeit védô megoldás volt a vizsgálat tárgya. A teljes rendszer látszólagos teljesítménye kva. Mivel ebbôl 955 kw fûtési teljesítmény, egy változatként meg lett vizsgálva az a lehetôség, hogy a hajtások kapnak csak védelmet. Ha csak ez a rendszer van védve, egy statikus átkapcsolót kell beépíteni, ami az 5. ábra szerinti átalakítást igényli. Elsôként egy Diesel motor-generátorral kiegészített lendkerekes szünetmentes megoldás lett megvizsgálva. Továbbiakban több olyan módszer lett vizsgálva, amelyek csak feszültségletörés ellen védenek, kiesés ellen nem. Néhány példa: Dinamikus feszültség stabilizátor (Dynamic voltage restorer): a megoldás csak bizonyos letörés értékig alkalmazható, mivel a hiányzó feszültséget a meglévô feszültségbôl pótolja. Dinamikus letörés kompenzáló (Dynamic sag corrector): a megoldás soros letörés kompenzálást és sönt konvertert tartalmaz, és kompenzálja a hálózatokon statisztikusan elôforduló letörések mintegy 92%-át. Itt is szükséges maradó feszültség a berendezés mûködéséhez. Statikus átkapcsoló Védett gyûjtôsín Érzékeny fogyasztók 5. ábra A fogyasztók egy részének védelme Lendkerék: a lendkerék önmagában (Diesel motor-generátor nélkül) minden feszültségletörés ellen védelmet nyújt, ameddig a tehetetlenségi nyomatékból futja a terhelés táplálására. Általában a névleges terhelést 3 15 s hosszan képesek táplálni, ami lényegében valamennyi letörés kompenzálására elegendô. Rövid idejû kiesést is áthidalhat. Fûtés A megemlített letörés kompenzáló berendezések beruházási költsége nem tér el lényegesen egymástól. A teljes költség összehasonlításhoz azonban figyelembe kell venni az évenkénti karbantartási költséget, 4

7 valamint az üresjárási veszteséget is. A mérések szerint valamennyi letörésnél a maradék feszültség nagyobb volt 50%-nál, így valamennyi ismertetett módszer megfelelne a védelemre. Meg lett vizsgálva a hajtásonkénti szünetmentes energiaellátás alkalmazása is, ez azonban sokkal drágább, mint a közös védelem. Áramszolgáltatói beavatkozás: a hálózat átalakítása A termeléskiesés megakadályozható a táphálózat célszerû átalakításával is. Két változat lett vizsgálva: 10 MW teljesítményû generátor csatlakoztatása a fogyasztó csatlakozási pontján a táphálózat átalakítása. A generátor jelenléte növeli a feszültségletöréskor a maradó feszültséget. A növelés százalékos értéke: ahol: S U = S S g a generátor névleges teljesítménye S k a zárlati teljesítmény α a zárlati impedancia szöge φ a generátor áram fázisszöge. g k cos( α φ) 100 A másik lehetôség a táphálózat átalakítása. Ilyen esetben az érzékeny fogyasztót másik (nagyobb üzembiztonságú ) táppontról látják el. A 6. ábra mindkét változatot bemutatja. a) b) 70 kv 150 kv 70 kv 150 kv 15 kv Fogyasztó 15 kv 15 kv Fogyasztó 10 MW Maradó feszültség a fogyasztó betápján >75% 50 75% 25 50% <25% 6. ábra Azonos kihatású területek a) 10MW-os generátor csatlakozása b) a hálózat átalakítása 5

8 A 3. és 6. ábrákat összehasonlítva jól látszik, hogy a 10 MW-os generátor csatlakozása nem sokat segít. A hálózat átalakítása azonban (6.b ábra) megváltoztatja az azonos kihatású területek térképét olyan mértékben, hogy a 15 kv-os hálózaton nem lép fel a fogyasztót károsan érintô nagyságú feszültségletörés. A megoldás elônye, hogy nemcsak a nagyteljesítményû folyamatos szálhúzást, hanem a többi technológiát is jobb minôségû villamos energiával látja el. Itt kell megemlíteni, hogy mivel a hálózatot amúgy is át akarták alakítani, a fogyasztóra csak a két gyûjtôsín szétválasztásával járó többlet költséget terhelték. Gazdaságossági vizsgálatok A különbözô változatok összehasonlításakor két költségfajtát kell figyelembe venni: a feszültségletörés miatti veszteségeket, figyelembe véve, hogy a védekezés ellenére kisebb kockázattal ugyan, de bekövetkezhet káros mértékû feszültségletörés, a védelmi eszköz költségét. Az, hogy egy megoldás költséghatékonynak látszik, vagy nem, függ a megítélésnél alkalmazott gazdasági feltételektôl. Ebben az ismertetôben a Net Present Value módszer van alkalmazva 15 %-os megtérülés és 10 éves berendezés élettartam figyelembe vételével. A teljes költséget kiszámítva az 1. táblázatban közölt eredményeket kapjuk, ahol a beavatkozás elôtti veszteségek költsége 100 egység, a többi költség erre van vetítve. Védelmi módszer Termeléskiesési költség Védelmi költség 1 Teljes költség jelenleg nincs A Hálózat átalakítás B Szünetmentes a teljes technológiára (1625 kva) C Szünetmentes a rész technológiára (670 kva) D E Dinamikus feszültségletörés kompenzálás a teljes technológiára (1625 kva) Dinamikus feszültségletörés kompenzálás a rész technológiára (670 kva) táblázat A különbözô védelmi módszerek összehasonlítása (a beavatkozás nélküli termeléskiesési költség 100%) Az A változatban látható feszültségletörés miatti termeléskiesési költséget az magyarázza, hogy a nagyfeszültségû rendszeren három zárlat volt (2. ábra). A B E változatok esetében a feszültségletörés miatti veszteséget a feszültségletörés ellen nem védett technológiák okozzák. A 7.ábra alapján csak a hálózat átalakításával járó megoldás elônyös az alkalmazott gazdasági feltételek mellett. Sok cég hosszúnak találná a 10 éves megtérülési idejû beruházást, a vizsgált cég azonban nem így gondolkodott és a beruházás mellett döntött. A cég szerint vannak közvetlenül nehezen megfogható, rejtett kiadások, amelyeket a felmérés nem vett figyelembe. Így például a munkaerô kihasználás romlása az állás miatt, a gépek gyorsuló öregedése a kiesések és indítások miatt. Annak bizonyítására, hogy a feszültségletörés tanulmány eredménye nagymértékben függ a vizsgált fogyasztó helyétôl, a 8. ábra mutatja egy másik mûanyag feldolgozó üzemben végzett felmérés eredményét. 1 A költségek tartalmazzák a karbantartást és a letörés elleni védelmi berendezés üresjárási veszteségét, amely UPS esetében évente a beszerzési ár 5%-a, a dinamikus feszültségletörés kompenzálás esetében 1%. 6

9 Itt évente közel 15 termeléskiesés volt, és a hálózat átalakítása nem valósítható meg. Ebben az esetben a hajtás szabályozások és csévélô berendezések védelme a legolcsóbb megoldás. 400 A megoldás költsége A letörések által okozott kár 300 Fajlagos költség Jelenleg A B C D E 7. ábra A belgiumi mûszál gyártó üzemnél vizsgált változatok teljes költsége A költségek a jelenlegi állapotra, mint alapesetre vannak vonatkoztatva %-ban. Az A-E kifejtését az 1. táblázat tartalmazza Költség ($) A megoldás költsége A letörések által okozott kár a b c d e 8.ábra Egy mûanyag feldolgozó üzem védelmi változatainak költségei a) alapeset-nincs változat b) primer félvezetôs gyors átkapcsoló c) csatlakozási ponton energia tároló (2 MVA) d) hajtásszabályozások védelme e) primer átkapcsoló és szabályozás védelem Összefoglalás Egy belgiumi mûszál készítô textilgyárban végzett esettanulmány kapcsán bemutattuk, hogyan kell egy feszültségletörés tanulmányt végezni. Meg kell vizsgálni a gyártósort, a feszültségletöréssel szembeni 7

10 zavartûrô képességét, a termeléskiesések miatti anyagi veszteséget, valamint az éves letörések számát. Ha az adatok ismertek, tanulmányozni kell a kiesések miatti költségek csökkentésének lehetôségét. A beavatkozási lehetôségeket három csoportba sorolhatjuk: a gyártósorban a gyártósor és a hálózat között a hálózaton. A gyártósor és a hálózat közötti beavatkozás minden esetben alkalmazható, viszont a csak a gyártósorban illetve csak a hálózaton történô beavatkozások esetenként egyedi vizsgálatot igényelnek. Az ismertetett esettanulmányban kimutattuk, hogy a gyártósori beavatkozás nem lehetséges. A gyártósor és a hálózat közötti beavatkozás túl nagy költséggel járna, egyedül a hálózat átépítése volt költséghatékony. Egy másik mûanyag feldolgozó üzemben végzett felmérés szerint ott a hajtásszabályozások és csévélôk védelme volt a költséghatékony megoldás. Az ismertetett esettanulmányok, valamint a feldolgozó gépek gyártóival végzett konzultációk alapján az alábbi tanulságok vonhatók le: A gyártósorokat gyártó cégek átlagos termékeinek feszültségletöréssel szembeni zavartûrô képessége messze elmarad a szabvány követelményektôl A feldolgozó sorok átalakítása nem minden esetben lehetséges. Ezért a leginkább követhetô út a gépek üzemeltetôi számára felvenni a kapcsolatot az áramszolgáltatókkal, és információt kérni az elmúlt évek letörési statisztikájáról. A kapott információ alapján olyan gépeket szerezhetnek be, amelyek zavartûrô képessége megfelel a zavarásoknak. Irodalomjegyzék [1] D Dorr, M Hughes et al, 1997; Interpreting recent power quality surveys to define the electrical environment; IEEE transactions on industry applications vol. 33 no. 6 pp [2] M McGranaghan, C Melhorn, 1998; Economics of different plant ride-through improvement solutions for power system problems; The Machinery Reliability Conference, Charlotte, USA ( [3] W Brumsickle, R Schneider et al. 2001; Dynamic Sag Correctors: cost-effective industrial power line conditioning; IEEE Transactions on Industry Applications, vol.37, no.1, Jan/Feb 2001, pp [4] R Epperly, F Hoadley, R Piefer, 1997; Considerations when applying ASDs in continuous processes, IEEE Transactions on Industry Applications, vol.33, no.2, March 1997, pp [5] R Dugan, M McGranaghan, H Beaty, 1996; Electrical Power Systems Quality; McGraw-Hill, Knoxville, USA [6] L Morgan, J Dougherty 2001; Embedded energy solutions in CNC-Machines, PQA 2001, Pittsburgh [7] A Van Zyl, R Spee, A Faveluke, S Bhowmik, 1998; Voltage sag ride-through for adjutable speed drives with active rectifiers, IEEE Transactions on Industry Applications, vol. 34, No. 6, Nov/Dec [8] M Bollen, 1999; Understanding power quality problems, voltage sags and interruptions; IEEE press series on power engineering, Piscataway, USA (ISBN ) [9] VDEW, 1994; Technische Richtlinie, Parallelbetrieb von Eigenerzeugungsanlagen mit dem Mittelspannungsnetz des Elektrizitätsversorgungsunternehmens 8

11 Referenciák és Alapító tagok European Copper Institute (ECI) Web: Akademia Gorniczo-Hutnicza (AGH) Web: Centre d'innovació Tecnològica en Convertidors Estàtics i Accionaments (CITCEA) Web: www-citcea.upc.es Comitato Elettrotecnico Italiano (CEI) Web: Copper Benelux Web: Copper Development Association (CDA UK) Web: Deutsches Kupferinstitut (DKI) Web: Engineering Consulting & Design (ECD) Web: Hochschule für Technik und Wirtschaft (HTW) Web: Istituto Italiano del Rame (IIR) Web: International Union of Electrotechnology (UIE) Web: ISR - Universidade de Coimbra Web: Katholieke Universiteit Leuven (KU Leuven) Web: La Escuela Técnica Superior de Ingenieros Industriales (ETSII) Web: Polish Copper Promotion Centre (PCPC) Web: Provinciale Industriele Hogeschool (PIH) Web: Università di Bergamo Web: University of Bath Web: University of Manchester Institute of Science and Technology (UMIST) Web: Wroclaw University of Technology Web: Szerkesztôbizottság David Chapman (Chief Editor) CDA UK david.chapman@copperdev.co.uk Prof Angelo Baggini Università di Bergamo angelo.baggini@unibg.it Dr Araceli Hernàndez Bayo ETSII - Universidad Politécnica de Madrid ahernandez@etsii.upm.es Prof Ronnie Belmans UIE ronnie.belmans@esat.kuleuven.ac.be Franco Bua ECD franco.bua@ecd.it Prof Anibal de Almeida ISR - Universidade de Coimbra adealmeida@isr.uc.pt Hans De Keulenaer ECI hdk@eurocopper.org Gregory Delaere Lemcko gregory.delaere@howest.be Prof Jan Desmet Hogeschool West-Vlaanderen jan.desmet@howest.be Dipl-Ing Marcel Didden KU Leuven marcel.didden@mech.kuleuven.ac.be Dr Johan Driesen KU Leuven johan.driesen@esat.kuleuven.ac.be Stefan Fassbinder DKI sfassbinder@kupferinstitut.de Prof Zbigniew Hanzelka Akademia Gorniczo-Hutnicza hanzel@uci.agh.edu.pl Dr Antoni Klajn Wroclaw University of Technology antoni.klajn@pwr.wroc.pl Reiner Kreutzer HTW rkreutzer@htw-saarland.de Prof Wolfgang Langguth HTW wlang@htw-saarland.de Jonathan Manson Gorham & Partners Ltd jonathanm@gorham.org Prof Henryk Markiewicz Wroclaw University of Technology henryk.markiewicz@pwr.wroc.pl Carlo Masetti CEI masetti@ceiuni.it Dr Jovica Milanovic UMIST jovica.milanovic@umist.ac.uk Dr Miles Redfern University of Bath eesmar@bath.ac.uk Andreas Sumper CITCEA sumper@citcea.upc.es Roman Targosz PCPC cem@miedz.org.pl

12 University of Leuven, Energy Institute Celestijnenlaan 300a 3001 Heverlee Belgium Tel: Fax: Web: Dipl-Ing Marcel Didden Magyar Rézpiaci Központ H-1053 Budapest Képíró u. 9. Magyarország Tel: (+36 1) Fax: (+36 1) Web: European Copper Institute 168 Avenue de Tervueren B-1150 Brussels Belgium Tel: Fax: eci@eurocopper.org Website: