csz23_csz12 skadi.qxd 2010.06.10. 10:58 Page 63 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM CIVILEK A KLÍMATÁRGYALÁSOK ÁRNYÉKÁBAN Egy koppehágai út margójára Glied Viktor 2009. december 8-17. között Koppehágába az ENSZ égisze alatt került megredezésre a soro következő éghajlatvédelmi koferecia (COP-15). Az elemzők sokat vártak a klímacsúcstól, hamarosa ugyais lejár a Kiotóba, 1997-be elfogadott kibocsátás-csökketésről szóló jegyzőköyv és a 2012 utái időszakra voatkozóa egyelőre ics másik. Még az sem dőlt el, hogy egy új egyezméyre, vagy a Kiotói Jegyzőköyv kiegészítésére va szükség. Ameyibe az 1992-be, Rio de Jaeiróba megalkotott Éghajlatváltozási Keretegyezméyt aláíró országok még két éve belül ratifikáli tervezik az új időszak kvótáit, a megállapodás elfogadása em várathat magára. Vajo midet megteszek a emzetközi közösség agyhatalmai, hogy sor kerüljö egy új egyezméy megalkotására? Hosszú az út busszal Budapesttől Koppehágáig. Civil delegációkat a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ), a Frieds of the Earth (Föld Barátai) magyar tagszervezete koordiálja agy profizmussal. Berlibe egy foglaltházba éjszakázuk, ami egyébkét egy felújításra váró iskola a belváros peremé. A falakat atifasiszta és atirasszista plakátok tömkelege borítja, itt em kérdéses az ideológiai és politikai álláspot. A tatarozás émet precizitással halad, már em sokáig uralják az épületet a pukok. Majd elköltözek és egy másik házba redezik be a közösségük közpotját. Persze jó turistához illőe megézzük a bradeburgi kaput. Utuk a közelbe található brit agykövetség mellett vezet el. Az épület falá hatalmas plakát hirdeti: Yes, we must. Nagy-Britaia üvegházgáz-kibocsátása az elfogadott csökketések elleére folyamatosa övekszik. A dá főváros legikább egy ostrom alatt álló erődítméyhez hasolít, redőrök és redőrségi járművek mideütt. A város határába már elleőrzést kapuk, a papírjaikra kívácsiak a helyi karhatalmi erők. Az újságokból tudjuk, az ország mide részéből vezéyeltek redőralakulatokat Koppehágába, hisze sok látogatóra számítaak, csupá a klímatárgyalások alatt bejeletett demostrációk CIVIL SZEMLE 2010/2 63
csz23_csz12 skadi.qxd 2010.06.10. 10:58 Page 64 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM és tütetések száma eléri a kétszázat. A redőrök udvariasak, tökéletes agolsággal modják el, hogy mi és miért törtéik. Kívülről yugodtak tűek, de érződik rajtuk a feszültség. Nem törtéhet baj, Dáia felkészült a tárgyalásokra A főváros élhetőek tűik. A farkasordító hideg elleére regeteg a kerékpáros, a brigautak keresztül-kasul behálózzák Koppehágát. Az autósok redkívül előzékeyek, mitha megtűrt szereplői leéek a közlekedések. Középkorú hölgy suha el szemközt kosztümbe, csupá egy szíes sál va a yaka köré tekerve. Nekük furcsa, de vidám látváy, a dáokak úgy tűik teljese természetes. Mit ahogya az is, hogy a szállásukhoz közeli templom toryára egy hatalmas traszpares va kifeszítve, rajta a csúcstalálkozó civil szlogejével: Time for climate justice. Többet jelet ez, mit egyszerűe a klímaváltozás ellei harcot Globális civil társadalom A globális szite szerveződő ökológiai, természet- és köryezetvédelmi, emberi jogi, kisebbségvédelmi, vagy pacifista társadalmi mozgalmak, NGO-k 1 (apjaik maistream kifejezésével élve globális civil társadalom) száma mide eddigiél agyobb, működésük és hatáskörük mide eddigiél szélesebb. (Aheier Glasius Kaldor, 2004:19) A szektor törtéetébe em újdoság a hálózatosodás, a törtéelmi előzméyek élkül létrejött civil szervezetek, klubok, egyletek már a 19. századba felismerték, hogy közöse, hálózatokba szerveződve, egymással iformációkat megosztva, egymás pézügyi és humáerő kapacitásaira támaszkodva agyobb súlyra tehetek szert, komolyabb yomásgyakorló, érdekérvéyesítő szerepet képesek betöltei, ezáltal a kormáyzatokkal szembei kotrollfukciójuk hatékoyabb lehet. Fejlődésük töretle, a 20. század második felébe a kommuikációs techológia, iformatika fejlődésével, az iformációs csatorák kiépítésével és az iformációk szabad áramlásával egyidejűleg öveli és szélesítei tudták bázisukat, kikerülhetetle téyezővé váltak a emzetközi közösség dötéshozatali redszerébe. A globális civil szervezetek többségéek közös voása a globalizációkritika, vagy globalizációszkeptikus hozzáállás. A globalizáció egatív jeleségeivel, ambivales, torzult értékredet tükröző tredjeivel kapcsolatba megfogalmazott, alapvető társadalmi, gazdasági redszereket éritő kritika szempotredszerétől függőe beszélhetük atiglob, vagy alterglob szervezetekről. Míg előbbi szerveződések elutasítják a felülről kialakított politikai-gazdasági globalizációt és a szabad piacgazdálkodás kereteit meghatározó, a piaci mechaizmusok érvéyesüléséek hatalmas teret biztosító eoliberalizmust, addig az alterglob csoportok elfogadják ugya a globalizáció téyét, de más, a társadalom és egyé számára elfogadható jövőképet biztosító mechaizmusokat és struktúrákat keresek, illetve ajálaak. A globális civil társadalom résztvevői agyo sokrétű célok meté szerveződek, mégis va egy közös voásuk: elutasítják a trasz- és multiacioális vállalatok által képviselt gazdasági érdekek yomá megteremtett és függésbe tartott politikát, valamit a kozumtársadalmat, 64 CIVIL SZEMLE 2010/2
csz23_csz12 skadi.qxd 2010.06.10. 10:58 Page 65 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM melybe az egyé egyetle feladata a fogyasztás. Joseph Stiglitz, a Világbak volt alelöke A globalizáció visszásságai című köyvébe fejti ki gazdasági globalizáció káros folyamataival kapcsolatos álláspotját, amelyek léyege, hogy az olya pézügyi itézméyek, mit a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbak, vagy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) hibás közgazdasági elméletek meté alakítják ki sok milliárd ember mideapi életét befolyásoló dötéseiket. A civilek sérelmezik, hogy a világgazdaság redjét egy szűk politikai, pézügyi, kereskedelmi elit alakítja ki, a meghozott határozatok pedig szite kizárólag a pézügyi agyhatalmak érdekeit szolgálják. A privatizáció dereguláció liberalizáció hármas jelszó meté kialakított gazdaságpolitika a emzetközi közösség országaiak többsége számára hosszútávo hátráyokkal jár, hisze ics, vagy kevés a ráhatásuk többé a piaci folyamatokra. Az iteret hozzáférhetőségéek egyszerűsödésével, a techológia fejlődésével a kölcsöös kommuikáció a világ bármely részéről megvalósítható, mégis kijelethetjük, hogy álladó civil együttműködés és téyleges (fizikai) jelelét a pézügyi háttér meglétével legikább a fejlett világ és főkét Nyugat-Európa és Észak-Amerika sajátja. 2 A fejlődő térségek civil csoportjai azoba redkívül aktívak, hisze a klímaváltozás hatásai, a szegéység, élkülözés és kiszolgáltatottság Afrika, Amerika, vagy Ázsia etikai, vallási, vagy társadalmi szempotból egyébkét is terhelt részei hatváyozotta érezhetők. Vaak, akik úgy tekiteek a globális civil társadalomra, mit globalizációellees csoportok laza hálózatára, melyek egyes kofereciák, találkozók alkalmával provokálják a redőröket, tiltakozak a dötések elle és szétverik a városokat. Természetese va erre is számos precedes, hisze először az 1999-es seattle-i, majd a prágai, geovai, heiligedammi, vagy koppehágai találkozók alkalmával hatalmas összecsapások alakultak ki a tütetők főkét az aarchista, szélsőbaloldali ideológiájú Black Block (Fekete Sereg) és a karhatalom között. A tütetések, demostrációk azoba alapvetőe békés eseméyek, legikább a figyelemfelkeltés, a kritikus tömeg megjeleítése a céljuk. Az akciók, közös felvoulásuk, zeélések és performace-ok legikább egy utcabálhoz hasolíthatók. Értelemszerűe köyebb a média figyelméek középpotjába kerüli egy-egy csúcstalálkozó alkalmával, hisze a sajtó szite vadászik a szezációra, miél szíesebb, miél külöösebb egy-egy műsor, aál agyobb esélye va arra, hogy adásba, képeryőre kerüljö, a társadalom jeletős része pedig ezeke keresztül ismerhesse meg a szervezetek törekvéseit. A globális civil társadalom motorjai a köryezet- és természetvédő csoportok. Godoljuk csak a legismertebb globális szervezetekre, a Greepeace, a Föld Barátai, vagy a WWF a világ szite mide részé jele va, tagságuk több százezresre tehető, egy-egy akció kapcsá rövid idő belül aktivisták és ökétesek százait tudják mozgósítai, a agyobb eseméyek alkalmával akár több tízezres tömegeket képesek koordiáli. A éháy tucat agy szervezet ayagi lehetőségei messze felülmúlják a többiekét, saját lobbiirodájuk va Brüsszelbe, Washigtoba és előszeretettel hagoztatják tevékeységük traszacioális jellegét. Céljaikat, etikai-erkölcsi ormáikat vizsgálva egyértelművé válik, hogy bár sokak szerit bizoyos esetekbe hajladók a politikai háttéralkukra aak érdekébe, hogy egy másik, számukra CIVIL SZEMLE 2010/2 65
csz23_csz12 skadi.qxd 2010.06.10. 10:58 Page 66 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM fotosabbak tartott ügybe figyelembe vegyék javaslataikat alteratívát kíálak a feálló yugati gazdasági, társadalmi redszer fejlődési iráyaiba. Mideekelőtt újragodolák a yolcvaas évek fetartható fejlődés fogalmát, mely a klasszikus formába apjaikba aligha értelmezhető. A fetarthatóság hármas (köryezeti, gazdasági, társadalmi) fogalmi körét 1984 és 1987 között kidolgozó Brudtlad-bizottság által összeállított Közös Jövők című jeletés legfőbb megállapítása: a jelelegi fejlesztési iráyzatok övekvő számú embert hagyak szegéységbe és kiszolgáltatottságba, miközbe rombolják a köryezetet. A fejlődő és az iparilag fejlett országok ayagi erőforrásai közötti szakadék egyre övekszik, kulcsfotosságú emzetközi szervezetekbe a szabályokat az ipari országok diktálják, melyek már eddig is többet haszáltak bolygók ökológiai tőkéjéből, mit ameyyire felelősségteljes és előrelátó gazdálkodás mellett lehetőségük lett vola. A köryezetvédelmi akciók csupá fizikai aktussá formálják és maifesztálják az ENSZ szervei által leírtakat. 1987-be a brit köryezeti aktivistákat tömörítő GreeNet kapcsolatba lépett az Egyesült Államok-beli Istitute for Global Commuicatios-szel, amely az amerikai földrész békemozgalmi, emberi jogi, köryezetvédelmi és őmozgalmi hálózatait egyesítette. Kölcsööse megosztották egymással koferecia adatbázisukat és szolgáltatásaikat. 1989 végé csatlakozott hozzájuk a svéd Nord- Net, a kaadai Web, a brazil AlterNex, a icaragua-i Nicarao és az ausztrál Pegasus. 1990 elejé megalapították az Associatio for Progressive Commuicatios-t, amely azt a feladatot tűzte ki célul, hogy felkészítse a Rio de Jaeiróba sorra kerülő Földcsúcso résztvevő civil szervezeteket a tárgyalások sorá kialakítható yomásgyakorlásra, főképpe az iteret adta lehetőségek kihaszálására. 3 A Föld-csúcs előkészületei és a több mit tizeyolcezer civil delegáltat felvoultató koferecia sorá már eredméyesek modható a mukájuk: az NGO-k egy része (elsősorba a szakosodott szervezetek és a több kisebb szervezetet magába foglaló eryőszervezetek) kozultatív státusszal redelkezett, és részt vett a emzetközi taácskozásoko. Olya alkalmi lobbierőt igyekeztek létrehozi, melyek célja az volt, hogy az ökológiai ügyekre jobba odafigyeljeek a politikusok. A társadalmi mozgalmak és tiltakozások kutatása em újkeletű, hisze a hatvaas évek diákmozgalmaiak, új baloldali, zöld, aarchista, terrorista, femiista, alteratív életformát kialakító csoportjaiak törtéetét jól feldolgozták a yugati társadalomtudósok. Új jeleségek sokaságával szembesülük azoba a 21. századi civil mozgalmak kutatása sorá, melyek émiképpe összekuszálják a róluk alkotott éháy évtizedes képet. Egyszerre vaak jele ugyais a mozgalomba a szakértői és tudós csoportok, melyek képesek komoly alteratív közpolitikai elemzések megalkotására (policy etwork), a sok esetbe egymást fedő hálózatokba szerveződött aktivisták és ökétesek, a véleméyüket erőszakos módszerekkel kifejezi akaró szerveződések, az öko- és cyber terrorista sejtek és érdekeiket a politikai mezőbe érvéyesítei képes szervezetek, pártok. (Szabó, 2001:159 170) Még ikább ehezíti a kutatásokat az a téy, hogy a tiltakozások terepe sokszor a virtuális tér, melybe a szereplők azoosítása szite lehetetle, az elleőrizhetőség pedig regeteg idővel 66 CIVIL SZEMLE 2010/2
csz23_csz12 skadi.qxd 2010.06.10. 10:58 Page 67 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM és pézzel jár. Az iteret elterjedésével azoba megváltozott a hírek jellege is, hisze a globális tulajdolási kocetráció következtébe iráyítottá váló média alteratívá - jakét ismert holapokról (pl. Idymedia) első kézből szerezhetük iformációkat bizoyos eseméyekről. 4 Ez előrevetíti, hogy eltérő társadalmi tudások jöek létre, melybe a téyleges és a média által közzétett (maipulált) iformációk em fedik egymást, ráadásul em fedik a valóságot. 5 Kettősséget fedezhetük fel a globális civil társadalom jövőbei fejlődési útjaiak elemzésekor. Egyrészt a fogyasztásra épülő, posztmoder társadalom megöveli a civil társadalom humáforrásaiak meyiségét és a globális ökológiai, kisebbségvédelmi, emberi jogi kihívások, az elyomás, a szegéység és yomor ellei harc a tagok szerit erkölcsi, morális alapját teremti meg, amelyet a moder kommuikációs csatorák révé eredméyese haszálhatak fel a globális aréába is, azaz a agypolitika szitjé is tőkét kovácsolhatak belőle. Ez összefüggésbe áll azzal a kilecvees évek második felétől a politikába is megfigyelhető paradigmaváltással, melybe az ökológiai megfotolások a vállalatok társadalmi, szociális felelősségvállalásáak terjedésével párhuzamosa a gazdasági szférába meghozott dötések részévé váltak. Ez azt eredméyezi, hogy a emzetközi verseyképességért folyó globális küzdelembe a köryezeti miőség és a emzetközi köryezeti ormákak való megfelelés az OECD-országcsoporto belül pozitív értékké válik, az Európai Uió pedig mit a globális politika és a világgazdaság egyik fő aktora kifelé az ökológiai stadardok öveléséek, betartásáak, érvéyesítéséek élharcosa. (Szabó, 2004: 175) Másodsorba a globális mozgalmak ereje azo alapul, hogy világszerte átlagemberek egy kis többlet eergiával és idővel szabad dötésükkel a közös ügy mellé állak. A bizoyos értékek melletti elkötelezettséget haszálják fel, és olya tapasztalati tudásból, ismeretayagból profitálak, amelyet sem az állam, sem a mukaadók, sem egyházak em tudak elleőrizi, és kevéssé haszálható fel a magáfogyasztás céljaira. 6 Ez civil szemszögből megkérdőjelezhetetleül pozitív jeleség, ugyaakkor a volutarista megközelítéseket preferáló, a főkét emzetállami érdekek képviseletét szem előtt tartó politika számára már korátsem elfogadott tudás. Főkét ez az oka aak, hogy a agy civil szervezetek mit a WWF és a Greepeace stb. kutatóitézeteket tartaak fe, és bevételeik jeletős részét függetle szakértők bevoására, a tagság szakmai felkészítésére költik. Földük erőforrásai végesek, az emberiség apjaikra túllépte azt a szitet (a köryezet ú. eltartóképességét), mely a természeti erőforrások maximális kitermelhetőségét jeleti. A WWF évete kiadott, Élő Bolygó Jeletései szerit az emberiség az 1980-as évektől jóval többet haszál fel bolygók természeti erőforrásaiból, mit ameyi egy adott időszakba újratermelhető lett vola. (Páovics, 2010:70) A végtele övekedés mítoszára épülő gazdasági elméletek, modellek hirdetői még a legutóbbi pézügyi-gazdasági válságból kivezető utat is a további gazdasági övekedésbe és a liberalizáció szélesebbé tételébe látták. Nem lehet megoldás azoba amit Kerekes Sádor közgazdász agyívű taulmáyába is megjegyzi 7, hogy visszatérjük ahhoz a gazdaságpolitikához, mely ics tekitettel a társadalom CIVIL SZEMLE 2010/2 67
csz23_csz12 skadi.qxd 2010.06.10. 10:58 Page 68 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM többségéek az igéyeire. A globalizáció ellei itezív tiltakozások vezettek el a 2002-be, New Yorkba megredezett Világgazdasági Fórumo elfogadott közös yilatkozathoz, melyet a legagyobb multiacioális cégek közül írt alá harmicégy. (Kóródi, 2009:126) Kellett egy kis idő, míg a hidegháború utái, kérdőjelekkel terhelt politikai helyzet émileg tisztult, a kapitalizmus győzelmét hirdető eufória utá egyfajta várakozással teljes szélcsed telepedett rá a emzetközi közéletre. Nem sokáig tartott azoba a yugalom. A kétpólusú világred keretei között zajló fegyverkezési hajsza és a kis domiók redezgetése 8 miatt háttérbe szorított globális ügyek, mit a köryezetvédelem, az eergiabiztoság, vagy a globális Észak Dél szembeállás a emzetközi közösség legfotosabb, megoldásra váró ügyeivé váltak. 1991 decemberébe alig éháy hóappal a Rióba megredezésre kerülő Föld-csúcs előtt Párizsba tartották az NGO-k világkofereciáját. Ez volt a globális civil társadalom első, közös megyilváulása. Párizsba már megmutatkozott a mozgalom sokszíűsége, és fegyelmezett akcióegysége, azoba a média ekkor még em szetelt komolyabb figyelmet a hálózatak. A formálódó NGO-hálózatok első látváyos megjeleése az 1999-es seattle-i WTO csúcshoz köthető, azoba az erőszakos cselekméyeket bemutató képek em vetettek jó féyt a mozgalomra. A jóval kisebb médiafigyelmet kapó Társadalmi Világfórumok egyik alapgodolata az volt, hogy a civilek változtassák meg a róluk kialakult egatív képet. Jelszavuk, a Lehet Más a Világ azóta számos verzióba megjelet és az alterglob szektor idetitásképző szlogejévé vált. A davosi gazdasági fórum mitájára megredezett találkozók egyfajta ellepóluskét szolgálak a globális kihívásokra szeritük kevés figyelmet fordító kapitalista világreddel szembe. Az első találkozóra a brazíliai Porto Alegre-be került sor 2001-be, azóta pedig mide évbe több tízezer résztvevővel kerül megredezésre a fórum. Számos jel mutat arra, hogy a Seattle-be még egységese fellépő mozgalom ketté fog szakadi egy mérsékeltebb, a politikai kereteket elfogadó és azo belül reformokat szorgalmazó, illetve egy radikálisabb, a gazdasági és politikai redszert atikapitalista iráyba terelő száryra. A 2002-es Johaesburgi Földcsúcso több mit harmicezer civil delegált vett részt és közülük mitegy kilecezer kapcsolódott be a Rióba elfogadott Ageda-21 felülvizsgálatába és eredméyeiek értékelésébe, tisztességes kereskedelmet (fair trade), valóságos parterséget követelve. Az NGO-k szöryű kudarckét élték meg a csúcstalálkozó eredméyteleségét, émiképp megteremtve az erkölcsi alapot a radikális fellépést követelők számára. Civilek a klímatárgyalásoko A globálisa szerveződő civil társadalom fejlődéséek törtéete párhuzamosa halad a klímatárgyalások törtéetével. A klímaváltozás ellei harc olya, téylegese globális térbe helyezhető folyamat, mely egyszerre hordoz cselekvési lehetőségeket, akcióprogramokat és szimbolikus jeletéstartalmakat. Főkét utóbbi jeletőségét 68 CIVIL SZEMLE 2010/2
csz23_csz12 skadi.qxd 2010.06.10. 10:58 Page 69 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM emelém ki, hisze a kutatók a mai apig em tudtak egyezségre juti abba a kérdésbe, hogy a klímaváltozás visszavezethető-e atropogé (emberi tevékeység okozta) téyezőkre. Ameyibe ige, kérdés, hogy az emberiség meyibe felelős az okozott károkért. Téy azoba, hogy a károsayag-kibocsátás és szeyezés ellei küzdelem globális feladat, és ics olya ország, vagy térség ma a világo, mely e érzékelé valamilye formába a klímaváltozás hatásait. A civilek rámutattak, hogy szükség va egy olya globális, szupraacioális rezsimre, mely képes összefogi a klímavédelmi lépéseket, egységes klímapolitikát és előremutató stratégiákat határoz meg a jövő számára. Az Egyesült Államok 2001-be bejeletette, hogy felmodja a Kiotói Jegyzőköyvet és blokkolja a klímatárgyalások további meetét, míg számára is elfogadható egyezség születik a fejlődők csoportjával. Ezzel a lépéssel egyértelművé vált, hogy az ENSZ em lesz képes betöltei a globális klímavédelmi rezsim vezetéséek szerepkörét, egyelőre pedig még csírájába sem látszaak olya kezdeméyezések, melyek bíztatóak leéek a jövőre ézve. Az 1988-ba, az ENSZ égisze alatt létrehozott, világszerte több száz kutatót bevoó Éghajlatváltozással Foglalkozó Kormáyközi Testület (IPCC) 1990-es jeletése szerit a felmelegedésért felelős üvegházgázok főkét szé-dioxid kibocsátásáak szitjét globálisa 60%-kal kellee csökketei ahhoz, hogy a Föld éghajlatát a jelelegi szite stabilizáli lehesse. A gazdaság mide szegmesére hatással lévő csökketés eléréséek módszerébe és mértékéek meghatározásába a kezdetektől fogva eltérések mutatkoztak a legagyobb kibocsátók (USA, EU, Kía és a fejlődők csoportja G77) között. Amíg Washigto kiemelkedő szerepet vállalt a yolcvaas évek ózoegyezméyeiek megkötésébe, addig szite semmiféle, gazdasági fejlődését lassító és többletköltségekkel járó kompromisszumot em volt hajladó vállali a klímatárgyalások sorá. Az uió azoba már 1990-be a klímavédelem zászlóshajójává vált azáltal, hogy Dubliba deklarálta globális felelősségvállalását. Az EU erőfeszítéseiek tudható be, hogy az Egyesült Államok 1992-be 159 másik országgal együtt csatlakozott a Riói Föld-csúcso elfogadott Éghajlatváltozási Keretegyezméyhez, mely az első lépést jeletette a klímaváltozás ellei harcba. A keret - egyezméy sem kokrét csökketési kvótákat, sem potos határidőket em tartalmazott, ezért az aláírók úgy határoztak, hogy a részleteket az ú. Részes Felek Kofereciái (COP) vitatják meg. Az EU vezetői az amerikai felfogástól gyökerese eltérő módo közelítettek a problémához. Úgy ítélték meg, hogy a klímaváltozás olya kihívás, mely az emberiség femaradása szempotjából a 21. század kulcskérdése és midefajta késlekedés végzetes lehet a jövő emzedékek számára. Európa országai az orosz gazdaság összeomlásával és talpra állásával párhuzamosa, a kilecvees évek dereká szembesültek újból az eergiafüggőség okozta kiszolgáltatottság érzésével. A yolcvaas évek második felébe törtét megtorpaást követőe felgyorsult a köryezetbarát techológiai iováció, a megújuló- és ukleáriseergia-kutatás, Németország, Dáia vagy Svédország kiemelkedő eredméyeket ért el eze a tére. Ha ehhez hozzáteszszük, hogy az EU tagállamok lakosságáak köryezettudatossága globális szite CIVIL SZEMLE 2010/2 69
csz23_csz12 skadi.qxd 2010.06.10. 10:58 Page 70 magas, az európai köryezetvédelmi, alterglob NGO-k és zöld pártok erős lobbierőt képviselek emzeti szite, az Európai Bizottságba és az Európai Parlametbe, akkor émiképp érthető az európai közösség állásfoglalása. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, a egatív hatások csökketése globális összefogást igéyel, hisze a szeyezések, a szélsőséges időjárási aomáliák, a sivatagosodás, a tegervízszitemelkedés, aszály vagy vízhiáy em állak meg a emzetállamok határaiál. A globális köryezetpolitikai rezsimek létrejötte révé a emzetállami politika autoómiájáak egy részét átruházza emzetközi szervezetekre. Ugyaakkor azáltal, hogy ezek a emzetek feletti politikaterületek, tematikus vagy regioális kötöttségű köryezetpolitikai rezsimek létrejöek, azoko belül a emzetállamok tevékeységi területe kitágul, hisze részvételi lehetőségük yílik a korábba em létező globális politikaterületeke. (Szabó, 2004:4) Kérdés, hogy az államok tudak-e éli ezekkel a lehetőségekkel, vagy a hagyomáyos külpolitikai érdekeiket exportálják a köryezetpolitika határoko átívelő dötéshozatali redszerébe. Az uiverzális ormák globális megvalósulását segítik a globális civil társadalom és yilváosság kibotakozó új struktúrái is. A agy tévétársaságok közvetítésével a köryezeti ártalmak mideütt jelelévőkké válak, és em lehet azokat többé elrejtei az őket kifogásoló, elleük tiltakozó, szité globálisa működő ökológiai csoportok elől. A világ ma egyre yitottabbá és traszparesebbé válik, a kritika és a segítségyújtás midehová elérhet a világháló keresztül. A globális problémákkal apota szembesülük a képeryő, és persze sajos saját társadalmuk valóságába is. A COP-3 koferecia 1997 decemberébe, a japá Kiotóba került megredezésre. Az elért eredméyek az EU legpesszimistább elvárásait is alulmúlták. A klímacsúcs résztvevői hosszas viták utá 5,2%-os globális üvegházgáz-kibocsátás csökketésbe állapodtak meg. A jegyzőköyv alapjá az EU 8%-kal, az USA 7%-kal csökketi, míg Oroszország és Ukraja stabilizálja az emisszióját. Az egyezméy kizárólag a fejlett országokra voatkozott, Kía és Idia em vállalt kötelező csökketést, így ez volt az első olya pot, amely Washigto későbbi kihátrálását előrevetítette, és amely miatt a globális civil szervezetek az Egyesült Államokat tartják a klímatárgyalások sikeréek fő gátjakét. Már a kiotói tárgyalások sorá felmerült, hogy az előírt emissziócsökketés em realizálható kizárólag gyárbezárásokkal, a tömegközlekedés átszervezésével, vagy techológiatraszferrel. A fejlett országok abba voltak érdekeltek, hogy olya mechaizmusokat alkossaak, melyek segítségével téyleges csökketés élkül képesek teljesítei egy adott ország kvótáját. A kiotói redszerbe ékelt emissziókereskedelem (ETS), Tiszta Fejlesztési Mechaizmus (CDM), a közös megvalósítás (JI), vagy a yelők (erdők) 9 beszámítása révé a globális kibocsátás csökketés alig 2 2,5% lehet 2012-re. Az ú. rugalmassági mechaizmusok kialakítása körüli háttérlakuk elle legelőször a Greepeace emelt szót, szakértői arra figyelmeztettek, hogy a klímaváltozás lassítása érdekébe 60%-os kvótacsökketésre és a megújuló eergiaforrások fejlesztésére lee szükség. (Bíró, 2003:52) A globális NGO-k még ugyaeze évbe érték el első komoly sikerüket, mikor yilváosságra hozták és ezzel meghiúsították egy OECD keretei belül készülő emzetközi egyeztársadalom ÉS ÁLLAM 70 CIVIL SZEMLE 2010/2
csz23_csz12 skadi.qxd 2010.06.10. 10:58 Page 71 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM méy, a Multilaterális Befektetési Megállapodás elfogadását, mely komoly jogokat biztosított vola a vállalatokak a demokratikus keretek között választott kormáyokkal szembe. A rugalmassági mechaizmusok kialakítása és a kvótákkal való játék megfelelő meyiségű muíciót adott a civilekek a tiltakozásra. A Greepeace 2000. júius 13-á tette közzé azo jeletését, mely feltárja a mechaizmusok körüli aomáliákat, Claude Marti, a WWF igazgatója pedig eképpe jellemezte a jegyzőköyv fellazítására tett lépéseket: Ha az emissziókereskedelmet taulmáyozva felötlik Öbe a sejtés, hogy az egészbe va valami tébolyult logika, igaza va! (Bíró, 2003:78) A WWF és a Föld Barátai még ugyaebbe az évbe közös yilatkozatot fogadtak el, melybe tiltakoztak a yelők és az atomeergia beszámítása elle. A 2000- es hágai klímatárgyalás volt az első olya találkozó, melyre több ezer civil aktivista és szakértő érkezett. A Greepeace itt mutatta be a Hét lépés elevezésű deklarációját, mely radikális lépéseket követelt a fejlett országoktól: az olajkutatások azoali leállítását; a megújuló eergiák, főkét a szél- és apeergia kutatásáak diamizálását; a tömegközlekedés reformját, kerékpárutak építését; a köryezetvédelmi stadardok szigorítását az építési egedélyek kiadása sorá. A hollad és fracia delegációk komolya foglalkoztak a civil kérésekkel, igyekeztek közelítei az EU, az Egyesült Államok és a G77-ek álláspotjait, mideezek elleére Washigto kiválásával a klímatárgyalások 2001-re zsákutcába jutottak. A Greepeace éles yilatkozatba kérte számo a emzetközi közösség vezető hatalmaiak felelősségvállalását. Az EU 2002-be ratifikálta a Kiotói Jegyzőköyvet, 2003-ba kaadai és japá, majd 2004-be az orosz törvéyhozás is szetesítette az egyezméyt, így 2005. február 16-á a jegyzőköyv életbe lépett. A ratifikációs folyamattal párhuzamosa körvoalazódi kezdett egy olya együttműködési hálózat, mely mide addigiál komolyabb yomásgyakorló csoporttá tette a civileket. Az Éghajlatvédelmi Hálózat (Climate Actio Network CAN) apjaikra ötszáz civil tagszervezetet tömörít. Az egész földet behálózó csoport célja, hogy közös programokkal, iformációcserével, tájékoztatási kampáyokkal érje el az atropogé üvegházgáz-kibocsátás korlátozását, az ökológiai fetarthatóság gazdasági, politikai hátteréek megteremtését. A CAN hét regioális irodát tart fe világszerte (Afrika, Ausztrália, Közép- és Kelet-Európa, Nyugat-Európa, Lati-Amerika, Észak-Amerika, Dél-Ázsia és Távol-Kelet). A szervezet összegyűjti a regioális tudásokat, tapasztalatokat, szitetizálja és egységes formába továbbítja őket a politikai dötéshozók felé. Szakértői a klímatárgyalásokat megelőzőe és a taácskozások sorá folyamatosa kozultálak a delegációkkal, főkét az EU képviselőivel, bejárásuk va az ú. folyosói beszélgetésekre is. Kétségtele téy, hogy a Kiotói Jegyzőköyvbe foglalt kvótacsökketési elvárások a rugalmassági mechaizmusok elfogadásával em elégségesek a klímaváltozás folyamatáak lassításához, a kialakított egyeztetési mechaizmusok, az évete több alkalommal megredezésre kerülő, többoldalú kofereciák, egyeztetések azoba olya közös, globális godolkodást idítottak el, mely bizakodásra adhatak okot. A civil szervezetekek agy szerepük va abba, hogy milye iráyba folyak tovább a CIVIL SZEMLE 2010/2 71
csz23_csz12 skadi.qxd 2010.06.10. 10:58 Page 72 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM klímavédelmi tárgyalások. A kérdés, hogy az emberiségek lesz-e elég ideje a változtatásokhoz szükséges lépések eredméyeiek kivárására. Ha tovább folytatódik az a halogató politika, ami eddig jellemezte a agyhatalmakat, azzal gyakorlatilag a következő geerációra bízzák az éghajlatváltozás következméyeiek kezelését. December 12-é mide idők legagyobb klímavédelmi felvoulására kerül sor Koppehágába. Az alteratív klímafórumak helyet adó DGI/Klimaforum elevezésű épület előtt világoskék széldzsekiket osztaak. Mideki kap egyet, ugyais a több tízezer aktivista hatalmas vízcseppet fog formáli. Már szólak a dobok, a várakozással teli hagulat egyre fokozódik, 10-kor kezdődik az Áradás (Flood Actio) felvoulás. Szervezette átvouluk egy közeli térre, ahol már óriási tömeg gyűlt össze. A zászlóerdőbe em látuk szite semmit, a szípado valaki agolul szólítja fel a világ vezetőit a klímaváltozás ellei harcra. Néháy méterre tőlük egy gumicsóak úszik a kezeke, jegesmedvékek öltözött fiatal láyok tapsolak lelkese. A Föld Barátai kívül regeteg egyéb szervezet va jele, a szíek kavalkádjától szite szédülük. Rövid program utá eliduluk a tömeg utá, úticéluk a dá parlamet előtti tér. No offsettig, climate justice ow! (Félre a mechaizmusokkal, klímaigazságot most!) skadálja a tömeg. A klímavédelmi megállapodás fellazítására szolgáló mechaizmusok főkét az emissziókereskedelem számítaak a fő elleségek. Kilépek a sorból, igyekszem féyképezi, a demostráló folyam végét em lehet láti. Mögöttük a Die Grüe, a émet zöld párt zászlói tűek fel, de már mideki a fel-alá szaladgáló, piros öltöybe öltözött, cilideres emisszióbrókerekre figyel, akik adjákveszik a kvázi kvótákat. Egy keskeyebb utcába érük, a tömeg leguggol és várja az első hullámot, mide elcsedesedik, hátborzogató az egész. Aztá megidul A kezek a levegőbe emelkedek, a zászlók újra lobogak, az áradás robaja elyomja a város zaját. Kiérük a térre, ahol traszpareseket osztaak There is o plaet B és Plaet ot profit felirattal. Ameddig a szem ellát, midehol emberek, a híradások szerit százezre vaak a tére. A szípado a Föld Barátai afrikai elöke hergeli a közöséget: Are you ready to fight for climate justice? (Késze állsz, hogy harcolj a klímaigazságosságért?) Hogy harcolj a szegéység, igazságtalaság és kiszolgáltatottság elle? És jö a második, harmadik és sokadik hullám, a demostráció közös üeplésbe csap át. A klímafórum helyszíére a tütetés útvoalá sétáluk vissza. Legalább 4 5 külöböző felvoulásba ütközük, émelyik erős redőri kísérettel zajlik. Az utcáko mideütt gyorséttermi csomagolópapírok vaak elszórva... Délutá összecsapásokról szóló hírek érkezek a hírhedt Cristiaia egyedből, majd este a város több részéről. A Fekete Sereg aktivizálódott. A híradásokba persze a zavargások bemutatásá va a hagsúly. A hivatalos klímatárgyalások a Bella Ceterbe zajlaak. A gigatikus méretű épület a külvárosba található, kiválasztásába mide bizoyal biztosági szempotok dötöttek. A megbeszélések helyszíéül szolgáló épületszáry 72 CIVIL SZEMLE 2010/2
csz23_csz12 skadi.qxd 2010.06.10. 10:58 Page 73 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM megközelíthetetle, ott zajlaak az állam- és kormáyfők taácskozásai. A civil kiállítói térre a repülőtereke haszálatos biztosági redszere keresztül lehet belépi. Feltűőe sok az afrikai és ázsiai küldött, akik közül soka hagyomáyos, törzsi ruhákba érkezek, így is demostrálva, hogy va más, a globális tredektől eltérő út. Itt mide a klímaváltozásról és a köryezetvédelemről szól, több toa kiadváy fogy a tárgyalások egy hete alatt. A performace-ok egymást érik, egy orvosi csapat órákét a Földet akarja újraélesztei, midig sikerrel. December 14-re világossá válik, hogy em közeledek egymáshoz az álláspotok, Koppehágába em születik új klímavédelmi megállapodás. A demostrációk radikalizálódak, december 16-á megvoják a Föld Barátai küldöttjeiek akkreditációját, december 18-á a Bella Cetert blokád alá vevő ülősztrájkolókat redőrattak veri szét. A tütetők, hogy igazolják erőszakmetességüket, a következő jelmodatot kiabálják: You re sexy, you re cute, take off your riot suit! (Szexisek vagytok, klasszak vagytok, vegyétek le a bevetési cuccot!), ez azoba em hatja meg a karhatalmi erőket. A belvárost a civilek szervezetei uralják. A tereke sátrak, külöböző ideiglees műtárgyak magasodak, midehol a Hope Hage Hopehage felirat olvasható. A reklámplakátok is igazodak az eseméyhez, midegyike feltűik valami köryezetvédelemre utaló motívum. Legtöbbjük össze va firkálva, az egyike figyelmeztető felirat virít: Ne higgy ekik, ézz a zöld máz mögé!. A WWF sátra előtt egy jégkockába fagyott medve csotvázát lehet láti. A szobrot a Paasoic szpozorálja A főtére válogatást lehet láti a leghíresebb Natioal Geographic fotókból, sok bolt kirakatába klímavédelmi feliratok, felhívások olvashatók. A legötletesebb talá ez: Az éghajlatváltozás em tőlük függ, midig valaki mástól.... A DGI/Klimaforum ad helyet az alteratív klímatárgyalásokak, civil megbeszélésekek. Az épületbe egy hét alatt ötveezer látogató fordul meg és olya híres előadókat hallgathatuk meg, mit a Nobel-díjas afrikai köryezetvédő Wagari Maathai, a McDoald s épületét éháy éve leromboló fracia gazdálkodó, atiglobalista aktivista José Bové, vagy az idiai filozófus, író Vadaa Shiva. A koppehágai klímacsúcs kiemelkedő eredméyek élkül zárult, az Áradás még em mosta el a régi, megváltoztathatatlaak tűő gazdasági szemléletmódokat, azoba újra igazolta a civil szektor erejét. Jegyzetek 1 No-govermetal Orgaisatio (NGO) magyarul: Nem-kormáyzati szervezet. 2 A globális civil szervezetek 60%-áak a titkársága Európába található. 3 Miró Kiss Ida: Globális? Civil? Társadalom? avagy: miek is evezzelek? http://www.ittk.hu/web/ docs/klub/vitaid5.pdf 4 A mobilet segítségével az iterete apjaikra előbb jeleek meg az iformációk, mit a televízióba, vagy rádióba. CIVIL SZEMLE 2010/2 73
csz23_csz12 skadi.qxd 2010.06.10. 10:58 Page 74 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM 5 Ami em jeleik meg a televízióba, az az emberek számára em is létezik állítják médiaszakértők és téy, hogy a 21. századi világtársadalom tagjaiak 75 80%-a a maistream médiából értesül a hírekről. 6 Szabó Máté: Globális civil tiltakozások, globális civil társadalom és tiltakozási kultúra http://jesz.ajk.elte.hu/szabo17.html#_ft1 7 Kerekes Sádor: A boldogság esete a piacgazdasággal. I. Kóródi Mária (szerk.) Az erőszak kultú - rája. Budapest: Pallas, 2009. 8 A Washigto és Moszkva közötti hidegháborús vetélkedés valójába az afrikai, közel- és távol-keleti, közép- és dél-amerikai térségekbe zajlott. 9 A rugalmassági mechaizmusok azt a célt szolgálják, hogy a kibocsátásuk csökketésére kötelezett országok kiskapuk révé érjék el a szükséges kvótát. Az emissziókereskedelem révé a kvótatöbblettel redelkező országok eladhatják a feleslegüket olya országok, vagy vállalatok számára, melyek em képesek, vagy em akarják betartai a számukra előírt kvótát. A közös megvalósítás (Joit Implemetatio) elsődleges célja, hogy két, vagy több ország összefogjo és közöse valósítsa meg a kvótacsökketést. Ilye buborékot alkot az Európai Uió is. A Tiszta Fejlesztési Mechaizmus (Clea Developmet Mechaism) keretébe egy csökketésre kötelezett ország egy fejlődő ország területé köryezetbarát beruházást hajt végre, eek fejébe övelheti kvótáját. A yelők, azaz természetes és telepített erdők beszámítása körül alakult ki komoly vita. A kiterjedt erdőségekkel redelkező országok, mit Kaada, az Egyesült Államok vagy Oroszország ragaszkodott hozzá, hogy a zöld területeket beszámítsák a kvóta meghatározása sorá. A fejlődő országokba telepített erdők szité plusz kvótát jeleteek. Irodalom Aheier, Helmut Glasius, Marlies Kaldor, Mary [szerk.] (2004): Globális civil társadalom 1 2. Budapest: Typotex. Bíró Dávid (2003): A globális felmelegedés politikatörtéete. Budapest: Napvilág. Csotos Gábor: Tézis (globalizáció) + atitézis (aitglobalizáció) = szitézis (?). Kapu. XV. évfolyam 2002/3. Hamvas Bálit (2007): Globális civil társadalom, avagy az alterglob mozgalom Magyarországo. PTE- BTK Politikai Taulmáyok Taszék, kézirat. Kóródi Mária [szerk.] (2009): Az erőszak kultúrája. Budapest: Pallas. Miró Kiss Ida: Globális? Civil? Társadalom? avagy: miek evezzelek? http://www.ittk.hu/web/docs/ klub/vitaid5.pdf Páovics Attila (2010): Éghajlatvédelmi tárgyalások fagyos légkörbe a koppehágai klímakoferecia kudarcáak háttere. Közjogi Szemle 2010/1. 70 73. Szabó Máté (2001): A globalizációellees mozgalmak a 21. század új mozgalomtípusai? Politikatudomáyi Szemle, 2001/3. szám. 157 182. Szabó Máté: Globális civil tiltakozások, globális civil társadalom és tiltakozási kultúra. http://jesz.ajk.elte.hu/szabo17.html#_ft1 Szabó Máté (2004a): Globalizáció, európaizálódás, civil társadalom Magyarországo Az EU-csatlakozás várható hatásai. Politikatudomáyi Szemle, 2004/1 2. szám. 159 180. Szabó Máté (2004b): Európai köryezetpolitika, európai civil társadalom. Európai Füzetek, 63. 74 CIVIL SZEMLE 2010/2