Hőtan részletes megoldások

Hasonló dokumentumok
Mechanika részletes megoldások

ω = r Egyenletesen gyorsuló körmozgásnál: ϕ = t, és most ω = ω, innen t= = 12,6 s. Másrészről β = = = 5,14 s 2. 4*5 pont

Középszintű érettségi feladatsor Fizika. Első rész

= 30 MW; b) P össz = 3000 MW a) P átl. = 600 Ω; b) DP = 0,3 W a) R 1. U R b) ΔP 4 = 01, A, I a) I ny.

Egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás, szabadesés

2006/2007. tanév. Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny I. forduló november 10. MEGOLDÁSOK

Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny, I. forduló, 2003/2004. Megoldások 1/9., t L = 9,86 s. = 104,46 m.

A 32. Mikola Sándor Fizikaverseny feladatainak megoldása Döntı - Gimnázium 10. osztály Pécs pont

7. osztály, minimum követelmények fizikából

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

A feladatok közül egyelıre csak a 16. feladatig kell tudni, illetve a ig. De nyugi, a dolgozat után azokat is megtanuljuk megoldani.

sebességgel lövi kapura a labdát a hatméteresvonal előtt állva. Mennyi ideje van a kapusnak a labda elkapására? sebességgel a kapu felé mozog?

Középszintű érettségi feladatsor Fizika. Első rész. 1. Melyik sebesség-idő grafikon alapján készült el az adott út-idő grafikon? v.

MUNKA, ENERGIA. Fizikai értelemben munkavégzésről akkor beszélünk, ha egy test erő hatására elmozdul.

Mechanika A kinematika alapjai

= 450 kg. b) A hó 4500 N erővel nyomja a tetőt. c) A víz tömege m víz = m = 450 kg, V víz = 450 dm 3 = 0,45 m 3. = 0,009 m = 9 mm = 1 14

2007/2008. tanév. Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny I. forduló november 9. MEGOLDÁSOK

Fizika A2E, 7. feladatsor megoldások

Matematika A3 HÁZI FELADAT megoldások Vektoranalízis

A pontszerű test mozgásának kinematikai leírása

A 2006/2007. tanévi Országos középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatai és azok megoldásai f i z i k á b ó l III.

A 35. Mikola Sándor Fizikaverseny feladatainak megoldása Döntő - Gimnázium 10. osztály Pécs pont min

A megnyúlás utáni végső hosszúság: - az anyagi minőségtől ( - lineáris hőtágulási együttható) l = l0 (1 + T)

MOZGÁSOK KINEMATIKAI LEÍRÁSA

3. MINTAFELADATSOR KÖZÉPSZINT

2.3. Belsı és ferde fogazat.

1. A mozgásokról általában

Mechanikai munka, energia, teljesítmény (Vázlat)

MEGOLDÁSOK ÉS PONTOZÁSI ÚTMUTATÓ

Szakács Jenő Fizikaverseny II. forduló, megoldások 1/7. a) Az utolsó másodpercben megtett út, ha t a teljes esési idő: s = 2

Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny, az I. forduló feladatainak megoldása 1

Az I. forduló megoldásai

Gyakorló feladatok Az alábbiakon kívül a nappalis gyakorlatokon szereplő feladatokból is lehet készülni.

Hatvani István Fizikaverseny forduló megoldások. 1. kategória. 7. neutrínó. 8. álom

ELMÉLET REZGÉSEK, HULLÁMOK. Készítette: Porkoláb Tamás

Budó Ágoston Fizikai Feladatmegoldó Verseny január 19. MEGOLDÓKULCS

Az egyenletes körmozgás

Merev test kinetika, síkmozgás Hajtott kerék mozgása

Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás

SZERKEZETÉPÍTÉS I. FESZÜLTSÉGVESZTESÉGEK SZÁMÍTÁSA NYOMATÉKI TEHERBÍRÁS ELLENŐRZÉSE NYÍRÁSI VASALÁS TERVEZÉSE TARTÓVÉG ELLENŐRZÉSE

Opkut 2. zh tematika

Magdi meg tudja vásárolni a jegyet, mert t Kati - t Magdi = 3 perc > 2 perc. 1 6

4. Lineáris csillapítatlan szabad rezgés. Lineáris csillapított szabad rezgés. Gyenge csillapítás. Ger-jesztett rezgés. Amplitúdó rezonancia.

MÁTRAI MEGOLDÁSOK. 9. évfolyam

Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny, II. forduló, Megoldások. F f + K m 1 g + K F f = 0 és m 2 g K F f = 0. kg m

Oktatási Hivatal. az energia megmarad: Egyszerűsítés után és felhasználva a tömegek egyenlőségét, valamint, hogy u A0 = 0 :


Dinamika. F = 8 N m 1 = 2 kg m 2 = 3 kg

A 2006/2007. tanévi Országos középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatai és azok megoldásai f i z i k á b ó l. I.

Egyenletes mozgás. Alapfeladatok: Nehezebb feladatok:

Tartalom Fogalmak Törvények Képletek Lexikon

Hőátviteli műveletek példatár. Szerkesztette: Erdélyi Péter és Rajkó Róbert

ÉLELMISZER-IPARI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FIZIKA II. KATEGÓRIA. Javítási-értékelési útmutató

Mérnöki alapok 9. előadás

Jelek és rendszerek 2.

3. feladatsor: Görbe ívhossza, görbementi integrál (megoldás)

Összetett hálózat számítása_1

ÉLELMISZERIPARI ALAPISMERETEK

8. Fejezet A HÁROM MŰVELETI ERŐSÍTŐS MÉRŐERŐSÍTŐ

13. MECHANIKA-MOZGÁSTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Németh Imre óraadó tanár, Bojtár Gergely egyetemi ts., Szüle Veronika, egy. ts.

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

Fizika A2E, 11. feladatsor

FIZIKA FELVÉTELI MINTA

Hatvani István fizikaverseny forduló megoldások. 1. kategória

2010 február 8-19 Feladatok az 1-2 hét anyagából

Jármű- és hajtáselemek I. (KOJHA156) Csavarkötés kisfeladat: Feladatlap - A

32. Mikola Sándor Országos Tehetségkutató Fizikaverseny I. forduló feladatainak megoldása

Ó ű ű Á ú ű ű ú ú ú ű ű É ú É Á Á ú ű Ü Á Ü Á ű Ö Ú É Ó É Á Á Á Ű Á úá Á Ö É Ö É Ü

Munkapont: gerjesztetlen állapotban Uki = 0 követelményből a munkaponti áramokra

ha a kezdősebesség (v0) nem nulla s = v0 t + ½ a t 2 ; v = v0 + a t Grafikonok: gyorsulás - idő sebesség - idő v v1 v2 s v1 v2

β-sugárzás ABSZORPCIÓJÁNAK ÉS VISSZASZÓRÓDÁSÁNAK

Hőátviteli műveletek példatár

Rezgésdiagnosztika. 1. Bevezetés. PDF created with pdffactory Pro trial version

(1) a rézlapon: α. (2) a követelmény, hogy t 2 hőmérsékleten a jelek távolsága l 0 legyen: α

1. tétel: EGYENLETES MOZGÁS

XXXI. Mikola Sándor fizikaverseny 2012 Döntı Gyöngyös 9. évfolyam Feladatmegoldások Gimnázium

á á ő ö á ő á ő ő őí á á á ő ö í í á ó ő í ó ó ö á á á á ó ö ö í á ő ö á ó í ő á á ű í á á ó á á í ó ó ö ü ö í ő ű í á ő á á á á á ó ö ö á á á ő ö ő ő

A 36. Mikola Sándor Fizikaverseny feladatainak megoldása Döntő - Gimnázium 10. osztály Pécs 2017

É É É é é é é é í ű ó é É ö á ó é ő ő í ó á ö ő é ö ö é ó í í ú í é é í íú ó í ó é ő é ö é í é é ó é á á é á á ó ő ű é é ő ő ő í ó é é é í é é ó á Ű é

Szakács Jenő Megyei Fizikaverseny forduló Megoldások 1 1. s = 36 km,

HF1. Határozza meg az f t 5 2 ugyanabban a koordinátarendszerben. Mi a lehetséges legbővebb értelmezési tartománya és

Diagnosztikai módszerek II. PET,MRI Diagnosztikai módszerek II. Annihiláció. Pozitron emissziós tomográfia (PET)

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

Tevékenység: Tanulmányozza, mi okozza a ráncosodást mélyhúzásnál! Gyűjtse ki, tanulja meg, milyen esetekben szükséges ráncgátló alkalmazása!

Digitális technika felvételi feladatok szeptember a. Jelölje meg, hogy X=1 esetén mit valósít meg a hálózat! (2p) X. órajel X X X X /LD

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

Dinamika példatár. Szíki Gusztáv Áron

1. feladat R 1 = 2 W R 2 = 3 W R 3 = 5 W R t1 = 10 W R t2 = 20 W U 1 =200 V U 2 =150 V. Megoldás. R t1 R 3 R 1. R t2 R 2

Milyen erőtörvénnyel vehető figyelembe a folyadék belsejében a súrlódás?

Intuitív ADT és ADS szint:

A mi kísérletünk azt mutatja, hogy a negatív töltésű elektroszkópról elektronok folytak, áramlottak át a pozitív töltésű elektroszkópra.

Garay János: Viszontlátás Szegszárdon. kk s s. kz k k t. Kö - szönt-ve, szü-lı - föl-dem szép ha - tá-ra, Kö - szönt-ve tı-lem any-nyi év u-

Rugalmas megtámasztású merev test támaszreakcióinak meghatározása III. rész

Szakács Jenő Megyei Fizikaverseny

ábra. Egyfázisú, hídkapcsolású váltóirányító kapcsolás idealizált kapcsolási rajza

Előadásvázlat Kertészmérnök BSc szak, levelező tagozat, okt. 3.

í í í á ó ó ö ö í á Í í ü á ő á ő á Á á óö í á ő ó ó ó á ö ő ő á á á á í á ö ö ó á í ó ó óí á ö ö ő í ő í á í ó ó í ú í Í ő ó ó ú ó ó ó í Í ó ó í í ó

ö ő í ő ü ö ö í ö ö ö ű ő ö í ü í ö ű í ő ö ö ú ö í ö ö í ö ú ö ő í ö ő Á ű ö

Átírás:

Mechanika rézlee egoldáok.. A kineaika alapjai. 0,6. k. v 60 6, 7, 6, k 60 c 0, 6, v j 6. h v k v k. Feléelezve, hogy a kapu azonnal ozdíja a kezé (nulla a reakcióideje): v k k 06, 67,. 06, Figyelebe véve, hogy a labda ebeége nagyobb lez, ha a jáéko a kapu felé ozog: v v+ v j, 7, így keveebb idő áll a kapu rendelkezéére: 6 0, 64. v, 7 A kapu kezének ebeége o: k 06, v k 7,. 0, 64 75 v 5 90 k h. 4. 8,. 5. a) 96, 75 óra; b) v k ál, 475. h 6. a) v ál, 57 ; b) v ál 0. 7. TGV, 77 h h 46 in, k 8. v 54, 5,, h kör v 4, TGV 00 % 75 %. TGV 5, 0.

kör 4 00 66, 7, in, v 5, 50 k v 5 8 0 h. 9. d 50, in 60, N 50 db. a) A ozgá ípua? b) v c) ha N ; d) N ha 5 in. a) Feléelezhejük az egyene vonalú egyenlee ozgá, bár ne udjuk bizoan, hogy ezőlegeen rövid, ugyanakkora időaraok ala i indig pon ugyanakkora uaka ez eg a vona. b) Az ézlel 50 ozlop legfeljebb 50 é legalább 49 ozlopávolágnyi ua jelen. Ebből a axiáli é iniáli ebeég: 50 d k 49 d k vax 4, 5 5 v vin 40, 8 47. 60 h 60 h c) A ebeégeknek egfelelően: d d in,8 ax,. vax vin d) A negyedóra ala ézlel ozlopok záa: in vin 5 60 ax vax 5 60 Nin 75 N Nax 766. d d d d 0. 750,5 in, 00, k..,5.. A grafikonról leolvava: v, 5 in 00. a) a b) (), a() grafikon. v a) A grafikonról leolvahaó a ebeég nagyágának állandóága, feléelezheő, hogy iránya e válozik, ehá valózínűleg egyene vonalú egyenlee a ozgá. v 900, ivel a ebeég állandó: a 0. O 5 (in)

Hőan rézlee egoldáok.. Hőéréklei kálák, hőágulá 5. 6,8, T 09,8 K. 54. Au 064, Ag 96, P 77. T Au T Ag T P T Au Δ Au - Ag ΔT Au - Ag T Au 064 (064 + 7) K 7 K. T Ag 96 (96 + 7) K 5 K. T P 77 (77 + 7) K 045 K. Δ 064-96 0. ΔT 7 K - 5 K 0 K. 55. Cak 0 R 0. R. 08, 56. 40 F, 40 R, () () F 40 444,. 8, 8, 57. forrá 79 é fagyá 7. 58. -8,9 4, K -, R -8,0 F. R 40 R 50. 08, 08, 59. T 00 K. () (00-7) -7. Ez ne zobahőérékle. 50. Δ 0, l 0 4 c 40, α,4 0 5. Δl 5 α l 0 4, 0 40 0 0, 067. 5 5. d α d 0 450, 8 5 0, 0005, o C r 0, 0005 05, µ. 5. 5, 5, l 0, α,4 0 5. Δl

5 α l 0 40, 0 0, 0094 94,. 5. l 0, Δl c, α, 0 5. Δ 00, 454. l0 α 5 0, 54. α 0,9 0 5, pl. önöva. 55. l 0 77, α, 0 5, Δ 0. Δl l 0 5 α l 0, 0 77 0 0, 0. A relaív hozválozában l 0 -lal ozunk: 5 α 0 0 0 4,,. l 0 C 5 56. l0 0 c, α, 0, 0. 5 α l 0, 0 0 0 o c C 0, 00 c 0, 0. o C 57. 0 0, 0, 40, α, 0 5. l α, 0 5 ( ± 0 )± 0, 4 ± 0, % ± 0, 0%. l 58. 0 0, l 0, l,0, α, 0 5. 00, 5 0, 0078 0 78. α l 5, 0 0 + 0 + 78 98.

Elekrooágan rézlee egoldáok.. Tölé, erő, érerőég 749. Q, 0 0 C. 750. a) Q 0,64 µ C; b) a zőre; c) F, 686 N. 75. a) F 09, N; b) A negaív öléű golyó öege 840, %-ával nő, a poziív öléű golyóé ugyanilyen érékben cökken. 75. r. 75. F 8, 0 4 N, vonzzák egyá. 754. a) Tölézéválazá, az egyik e elekronöbblehez, áik elekronhiányhoz ju; b) F 0,9 N. 755. a) v 50, 6 ; b) T 4, 0 6. ninc özefüggé, a gyor- 756. F 6080, 6 N, ézak felé ua, a 6680, 4, ulá a érerőég irányával ellenée. 757. a) A polarizál vaacoó agához vonzza a rúd, ajd azono előjelű öléűek leznek, így elazíja; b) Q 80 9 C. 0 9 758. r 80,, Q 6, 0 C. a) F b) E a) A náriuion é a kloridion öléének nagyága egyforán, 6 0 9 C, ivel a náriuionnak eggyel keveebb, a kloridionnak eggyel öbb elekronja van, in aennyi proon alálhaó az aoagjukban. A ké ion közö haó Coulob-erő vonzó jellegű, nagyága: F k Q 9 940, N. r b) A náriuion önagában egy olyan cenráli elekroo ező hozna lére, elynek ponjaiban a érerőég-vekor ugárirányban kifelé, az ionnal ellenée irányba ua. A kloridion ezejének ponjaiban vizon a érerőég-vekor a ező forráa, azaz a kloridion felé irányul. A ponzerű ionok ezejében a érerőég nagyága egyeneen arányo az ion öléével, é fordíoan a őle ér x ávolág négyzeével. A pono özefüggé:

E k Q x. Ezek alapján a ké ion álal lérehozo ezőben, az ionoka özeköő ávolág r 0 felezőponjában, azaz x 4, 0 ávolágban az egye ionokól, az eredő érerőég nagyága az egye ionok ezejének E zuperpozíciója ia (ld. az ábrá): Na E E + E k Q Na + Cl - N E Na Cl, 47 0. Cl x C Az eredő érerőég a kloridion felé ua. 759. a) 00; b) F 0,06 N. N,, C 760. E 60 6 76. Q 0 9 C. vízzineen nyuga felé irányul. N 76. a) E 40 4 C ; b) F 80 4 N. 76. F bal 0 6, Nbalra, irányul, F közép 40, 6 N, balra irányul, F jobb 560, 6 N, jobbra irányul. 764. Δ Q -0,Q, ΔQ 0,Q. F F 00% F Kezdeben indké golyó öbbleöléé jelöljük Q-val. Ha az egyik golyó öbbleöléének 0%-á ávizük a áikra, akkor a golyók ölée az alábbiak zerin alakul: Q 0,9 Q, Q, Q. A öléek közö fellépő elekrozaiku erő a kiindulái állapoban a Coulobörvényből záíhaó ki az alábbiak zerin: F k Q Q. r A öléek közö fellépő elekrozaiku erő a öbbleöléek áviele uán haonló ódon a Coulob-örvényből záíhaó F k Q Q. r Vegyük a keő hányadoá!

Elekroágnee jelenégek rézlee egoldáok 4.. Mágnee indukció, az áravezeők ágnee ere é haáai 085. 086. 087. 088. 089. 090. 09. 09. F 40, N. B 650, 5 T. M ax 0,0065 N, a kere norália erőlege a ágnee indukcióvonalak irányára. a) M,9 0 N, T felől nézve az órauaó járáának irányában. b) Φ 960, 4 Wb. c) Igen, egyenáraú oor. F 4,8 N. r 4. r 0,05, l, F 0,000 N. I Egy olyan végelen hozúnak ekinheő vezeő eeén, elyben I erőégű ára folyik, őle r ávolágban az álala kele ágnee indukció nagyága: µ 0 I B. r π A ágnee indukcióvonalak koncenriku hurkok forájában vezik körül a vezeő. A vezeőől r ávolágban elhelyeze l hozúágú vezeőzakazra, elyben I erőégű ára folyik, ha a Lorenz-erő, elynek nagyága: F I l B I I l I l µ 0 µ 0. r π r π Ebből az ára erőégé ki udjuk záíani az alábbi ódon: r π F I 5 A. µ 0 l Tehá a vezeőkben 5 A erőégű ára folyik. Ω l, d 0,000, R 0,0, U V, ρ 0, 078. B A ekerc ugarának iereében eghaározhajuk egy eneének a hozá: l R π 088,. A ekerchez felhaznál vezeék l hozúágából é egy eneéhez felhaznál vezeék hozából kizáíhaó a ekerc enezáa:

09. 094. N l 600. l A ekerc hozá egkaphajuk, ha egy eneének zéleégé, azaz a vezeék áérőjé egzorozzuk a enezáal: L N d 006,. Száíuk ki a vezeék kerezezeének erüleé! d A π 0, 0078. Mivel a ekerc kézíééhez felhaznál vezeő geoeriai adaai ierjük, így eg udjuk haározni annak ellenálláá: l R ρ 56, Ω. A A ekercben folyó ára a vezeőzakazra vonakozó Oh-örvényből haározhaó eg: U I 0, 0469 A. R A ekerc belejében a ágnee indukció kizáíáához így ár inden ada a rendelkezéünkre áll. µ N I B 0 5850, 4 T. L Tehá a ekerc belejében a ágnee indukció nagyága 5,85 0 4 T. B 90, T, Φ 6,78 0 6 Wb. l 5, d 0,000, N 00, I 0,8 A. B Φ Egyréegű ekercelé eeén a ekerc hozá kizáíhajuk, ha egy eneének zéleégé, azaz a vezeék áérőjé egzorozzuk a enezáal. Figyelebe véve, hogy jelen eeben ké réegben helyezkednek el a eneek, a ekerc hoza eghaározhaó: N d L 006,. A ekerc egy eneének hoza kizáíhaó a felhaznál vezeék hoza, illeve a enezá iereében: l l 0, 875. N Egy enehez haznál vezeék hozának iereében eghaározhajuk a ekerc ugará: l R 00,. π

Modern fizika rézlee egoldáok 5.. Aofizika 64. 65. λ 555 n, P fény 0 W,, h 600, E fel 0,4 MJ, c 0 8, h 6,6 0-4 J. a) f ε foon I foon b) N foon c) η c a) c λ f f 540 4, Hz, ε foon h f 590, 9 J, λ h I foon kg 7 90, λ. Efény Nfoon ε P foon fény b) P fény Nfoon 7, 90 9 db. ε E P hazno fény c) η E E befekee fel 0 W 600 5 40 J foon 0,09 vagyi 9%. A, λ 589 n, N foon 7 0 8 db,, c 0 8 h 6,6 0-4 J. a) E fény b) p fény, a) Az elnyelődő fény energiája a beérkező, elnyelődő foonok öze energiájával egyenlő: E N N h f N h c fény foon ε foon foon foon 6, J. λ b) A fény nyoáa az elnyelődő foonok lendüleválozáából zárazik: Nfoon Ifoon Nfoon Ifoon Nfoon h Ffény p fény λ Nfoon h 950, 9 Pa. A A A A λ A 66. 67. 68. F, 0-6 N, E elnyel 0. N 550 db. ε URH a) 00, εurh εk 70, 6 J; ε K I b) kg URH 00, IURH IK 70, 4. I K

69. λ ax 90 n, f, 0 5 Hz, c 0 8 a) W ki b) E e ozg, h 6,6 0-4 J. 70. 7. 7. A kilépéi unka az a legkiebb energia, aellyel egy elekron kizakíhaó a fé felüleéből: c 8 Wki h fin h 0690, J 0, 69 aj 49, ev. λax A fooeffeku energiaérlege zerin a beérkező foon energiája fedezi a kilépéi unká é bizoíja a kilépő elekron ozgái energiájá: W + E h f W + E, λ 44 n, ε foon ki ozg ax ki ozg ax E h f W 0, 06 0 8 J 0, 06 aj 0, 659 ev. ozg ax f 6,79 0 4 Hz. f 7,6 0 4 Hz, λ 9 n. I 50 µa 5 0-5 A, in 60. N ki Az áraerőég alapözefüggééből a kaódból kilépő elekronok záa: Q N q I I N e e e, 875 0 6 db. qe Ha a kaódból inden beérkező foon elekron képe kizakíani, akkor pon ugyanannyi foonnak kell beérkeznie, in aennyi elekron kilép. A valóágban ez a folyaa vezeégekkel erhel, ehá ennél indenképpen valaivel öbb foonnak kell beérkeznie. N f,875 0 6 db. 7. U gy 000 V, E 0 000 V, e 9, 0 kg, q e,6 0-9 C. B anódhengerek ekerc B (be) Fe izzó kaód kondenzáor E v F az elekronok pályája veb,, az ábra zerin egyára erőlegeek, ilyen orrendben jobbodráú rendzer alkonak.