Az adó- és járuléktörvények 2014 évi változásai Az adótörvényeket alkalmazók örömére a jogalkotók nem szabták át generálisan a jövő évre vonatkozó jogszabályokat, egy-két apró módosítás, pontosítás történt. Jelen anyagunkban ismertetjük a jövőre hatályos adótörvények főbb pontjait, kiemelve a változásokat. 1. Társasági adó A társasági adó 2014-ben továbbra is kétkulcsos: - a pozitív adóalap 500 millió forintot meg nem haladó összegéig 10%, - az e feletti adóalapra pedig 19%. Sem a jövedelem-(nyereség) minimum meghatározása, sem a minimum mértéke (korrigált összes bevétel 2%-a) nem változott. Új és változó adóalap-módosító tételek, adókedvezmények (ahol nem jeleztük, ott a hatály 2014.01.01.): - Látványcsapatsportok támogatása miatti adókedvezmény (22/C. hatály: 2013.05.19-től): - az adott támogatás elismert ráfordítás volt az adó alapjában (vagyis nem kellett vele adóalapot növelni), emiatt az adókedvezményen felül további 10%/19% adómegtakarítást lehetett elérni, - az alaptámogatás továbbra is elismert ráfordítás, azonban az így megtakarított többlet adó legalább 75%-át kiegészítő sportfejlesztési támogatásra kell fordítani, mely nem a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül, így adóalap növelő - az alaptámogatást, és kiegészítő támogatást az átutalások megtörténtét követő 8 napon belül továbbra is be kell jelenteni a NAV-hoz - az adókedvezményt az adózók (4 adóév helyett) 6 év alatt érvényesíthetik, ezt már a 2013- ban adott támogatásra is alkalmazni kell. - Film- és előadóművészeti szervezetek támogatása miatti adókedvezmény: a rendszer a látványcsapatsport támogatásához hasonlóan működik; a támogatás adóalapbeli elismerése miatt megtakarított adó legalább 75%-át kiegészítő támogatás juttatására kell fordítani, mely nem a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül, így adóalap növelő (22. ) 1
- KKV adóalapkedvezmény: korábban még használatba nem vett szoftvertermék felhasználási jogának bekerülési értékére tekintettel is érvényesíthető (korlátként az adózás előtti eredmény és a 30 mio Ft továbbra is fennáll, 7. (1) zs) - KKV hitelkamat miatti adókedvezmény 2013. december 31. után megkötött hitelszerződésre: tárgyi eszköz beszerzése, előállítása érdekében felvett hitel után fizetett kamat 60%-áig (korábban 40% volt), de maximum 6 mio Ft értékben érvényesíthető (22/A. ) - Nem jelentős összegű hiba miatti adóalap módosítás: az adózót választási lehetőség illeti meg a hiba feltárásakor, ha a feltárt különbözet az adózó javára mutatkozik, és ha a hibával érintett adóévi adóalap meghaladja a nem jelentős összegű hiba összegét, akkor nem kell önellenőrzés útján helyesbíteni a korábbi évek adóalapját (2014-ig kötelező volt az önellenőrzés). - Fejlesztési tartalékból megvalósított eszköz utáni értékcsökkenés: nevesítették az eddigi gyakorlatot, amennyiben a beszerzett eszköz Tao. szerinti számított nyilvántartási értéke a fejlesztési tartalék levonása után nem nulla, akkor a Tao szerinti kulccsal számított écs-t a bekerülési értékre vetítve kell megállapítani (1. Mell. 12. pont) Veszteségelhatárolás: Főszabálya nem változott: korlátlanul továbbvihető; felhasználni azonban a figyelembevétele nélkül számított adóévi adóalap 50%-áig lehet. Változott a beolvadás miatt átkerülő elhatárolható veszteség levonhatósága, már a beolvadás évében figyelembe lehet venni az átvevőnél (a feltételrendszer ezzel kapcsolatban nem változott). Pontosított/módosított fogalmak: - Bejelentett részesedés: legalább 10%-os (korábban 30%) mértékű részesedés, valamint minden további megszerzett részesedés. Bejelenteni a szerzést követő 75 napon belül kell, a korábbi 60 nappal szemben. - Ingatlannal rendelkező társaságnak: akkor minősül az adózó, ha a belföldön fekvő ingatlan(ok) értéke több mint 75%-ot képvisel a beszámolóban (kapcsolt vállalkozások esetén együttesen) kimutatott eszközök mérlegfordulónapi könyv szerinti értékének (együttes) összegéből (korábban piaci értékhez kellett viszonyítani). - Elismert költség: Az éttermi szolgáltatás igénybevétele esetén a bankkártyával, hitelkártyával történő fizetés ellenében kapott nyugta alapján elszámolt költség a vállalkozás érdekében elismertnek minősül, ha reprezentáció keretében történik. 2
2. Személyi jövedelemadó Az adó mértéke az adóalap 16%-a. Adóalap = a magánszemély összes jövedelme = az összevont adóalapba tartozó jövedelmek valamint a külön adózó jövedelmek. A családi kedvezmény mértéke nem, de rendszere változott. - Mértéke: kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként - egy és két eltartott esetén 62.500 Ft (vagyis az adókedvezmény összege 10.000 Ft/eltartott) - három és minden további eltartott esetén 206.250 Ft. (az adókedvezmény 33.000 Ft/eltartott) - Rendszere: - alapvetően az SZJA-alapból vehető figyelembe, mint adóalap csökkentő tétel, - ha a magánszemély (és házastársa vagy élettársa) nem tudta az előzőek szerint teljes mértékben igénybe venni a kedvezményt, akkor a még elszámolni nem tudott adóalapcsökkentés 16%-ának megfelelő visszajáró összeget a járulékokból vonhatja le, az alábbi sorrendben: először a 7%-os egészségbiztosítási járulékból, majd a 10%-os nyugdíjjárulékból (családi járulékkedvezmény). (A járulékkedvezményt érvényesítő személy továbbra is jogosult társadalombiztosítási ellátásra, függetlenül attól, hogy a kedvezmény érvényesítése után fizet-e egyáltalán járulékot.) A magánszemély a bevallási kötelezettségét továbbra is az alábbi módokon teljesítheti: - munkáltatói adómegállapítással - önadózással, melynek három módja lehet: a) állami adóhatóság közreműködésével készített egyszerűsített bevallás, b) az adóhatóság közreműködése nélkül készített bevallás, c) adónyilatkozat. A minimálbér összege 2014. január 1-től 101.500 Ft-ra, míg a garantált bérminimum 118.000 Ft-ra emelkedik. 3
Egyes juttatások adózásának szabályai Az előző évi rendszer (70. és 71. ) megmaradt, az egyes elemeknél nem történt jelentős változás. Korlátozást fogalmaztak meg azonban az utalványokkal kapcsolatban: a visszaváltható utalvány nem minősíthető utalványnak, aki ilyen formában ad pl. a munkavállalójának, az bérjövedelemnek minősül. 1) Kifizetőnél adózó béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások (70. ): - a juttatás értékének 1,19-szerese után a kifizető 16% jövedelemadót és 27%-os egészségügyi hozzájárulást fizet, effektív adókulcs 51,17% - típusai: minden munkavállalónak azonos mértékben, vagy belső szabályzat alapján adott juttatások, a hivatali üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás, telefonszolgáltatás, adóköteles biztosítási díj, reprezentáció és üzleti ajándék, csekély értékű ajándék, rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben a kifizető által viselt költség (beleértve az ott adott ajándéktárgyakra fordított kiadást is) - ha a juttató a kedvezményezett béren kívüli juttatásokból (71. ) pont) az egyedi maximum mértéknél többet ad vagy az összjuttatás az éves maximált 500.000 Ft-ot meghaladja (nem teljes éves munkaviszony esetén az időarányos összeget), akkor a különbözet a kifizetőnél adózik, de már 27%-os eho fizetés terhe mellett 2) Kifizetőnél adózó kedvezményezett béren kívüli juttatások (71. ): - a juttatás értékének 1,19-szerese után a kifizető 16% jövedelemadót és 14%-os egészségügyi hozzájárulás fizet, effektív adókulcs 35,7% - ezen körön belül a juttatások együttes értéke továbbra is évi maximum 500.000 Ft/fő lehet - adhatja: munkáltató, társas vállalkozás - kaphatja: munkavállaló, társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja, valamint ezek közeli hozzátartozója - típusai: üdülési szolgáltatás, munkahelyi (üzemi) étkeztetés, Erzsébet-utalvány, SZÉP-Kártya, iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, az iskolarendszerű képzés átvállalt költsége, foglalkoztatói hozzájárulások - új típus: munkáltatói tag által önkéntes kölcsönös biztosítópénztárban célzott szolgáltatásra (pl. egészségügyi szűrés) befizetett összegből az a rész, amely évente nem haladja meg a pénztártag alkalmazottak létszáma és a minimálbér szorzatát. Ez a juttatás nem fogyasztja az 500.000 Ft-os keretet, a magánszemély számára ez a juttatás adómentes. 4
3) Adómentes juttatások - új típus: bármely kifizető korlátlan összegben adómentesen adhat sporteseményre szóló belépőjegyet, bérletet, ha az a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre való belépésre jogosít - továbbra is évi 50.000 Ft értékben adómentes a kulturális szolgáltatás igénybevételére jogosító bérlet/belépő (múzeum, kiállítás, színház-, tánc-, cirkusz-, vagy zeneművészeti előadás; kivéve mozi). 3. KISVÁLLALATI ADÓ (KIVA) 2013-tól vezették be ezt az adónemet. Választhatja többek között: egyéni cég, kkt, bt, kft, zrt, szövetkezet, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda. A kisvállalati adó alapja a korrigált pénzforgalmi szemléletű eredmény személyi jellegű kifizetésekkel növelt összege, de legalább a személyi jellegű kifizetések összege. A kisvállalati adó mértéke az adó alapjának 16%-a. Ez az adó kiváltja a társasági adót, a foglalkoztatottak utáni szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást. Nem váltja ki azonban a magánszemély tag osztalék utáni személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás kötelezettségét. Tárgyév során módosították a bejelentkezési határidőt, 2013.04.21-től már év közben is be lehet jelentkezni az adónem alá, ekkor a bejelentést követő hónap első napjával jön létre az adóalanyiság. Az adóalanyiság választásának feltételei nem változtak. 4. KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJA (KATA) A mikrovállalkozások (bt, kkt), egyéni vállalkozók által választható szintén 2013-tól bevezetett adónem továbbra is fennmarad. A katás által még kedvezményesen adózó bevétel maximális értékhatára továbbra is 6 millió Ft, az e feletti részre az adó maradt 40%. Pontosították mind a katás számláját befogadó kifizető, mind magának a katásnak az adatszolgáltatási kötelezettségét. 5
5. Helyi adók / Iparűzési adó A helyi adók felső határértékei 2013-hoz képest nem változtak: - építményadó: 1.100 Ft/m2 vagy a korrigált forgalmi érték 3,6%-a, - telekadó: 200 Ft/m2 vagy a korrigált forgalmi érték 3%-a, - magánszemélyek kommunális adója: adótárgyanként 17.000 Ft, - idegenforgalmi adó: 300 Ft személyenként és vendégéjszakánként vagy a szállásdíj 4%-a, - helyi iparűzési adó: állandó jelleggel végzett tevékenység esetén az adóalap 2%-a, ideiglenes jelleggel végzett tevékenység esetén naptári naponként maximum 5.000 Ft. Az iparűzési adóalap számításának 2013-ban bevezetett új módszerében (a közvetített szolgáltatások és az eladott áruk beszerzési értéke sávosan progresszív módon vonható le az értékesítés nettó árbevételéből, amennyiben a vállalkozás éves nettó árbevétele nagyobb mint 500 millió Ft) szintén nincs változás. 6. Általános forgalmi adó Adókulcsok: általános adókulcs továbbra is 27%, a kedvezményes adómértékek 18% és 5%. Változás: az élő- és félsertés 27%-os kulcsa 5%-ra mérséklődött. Főbb változások (ahol nem jeleztük, ott a hatálybalépés időpontja 2014.01.01.) - Személygépkocsi értékesítés adómentessége: adómentes az áthárított áfa nélkül beszerzett személygépkocsi értékesítése is, feltéve, hogy a beszerző adóalany nem vonhatta volna le az áfát, amennyiben a beszerzést áfa terhelte volna. (Hatályos 2013.04.21-től). - Export adómentesség: ha a termékértékesítés kizárólag a termék kiléptetésére előírt határidő (90. nap) túllépése miatt nem felelt meg az export adómentesség feltételeinek, és az adóalanynak ezért keletkezett adófizetési kötelezettsége, akkor lehetőség van a befizetett adó utólagos visszaigénylésére, ha a kivitel utóbb, de legkésőbb 360 napon belül mégis megtörténik az EU-n kívülre. Az adó visszaigényléshez a számlát módosítani kell, a visszaigénylést abba az időszakba lehet betenni, amikor rendelkezésre áll a kiléptetés dokumentuma. 6
- Adóalap utólagos csökkentése promóciós láncügyletek esetén: Abban az esetben is csökkenthető utólag az adóalap, ha az adóalany promóciós céllal olyan vevő részére térít vissza utólag pénzt, aki nem közvetlenül tőle vásárolt, hanem az értékesítési láncban a kettőjük között lévő vállalkozástól. Ennek előfeltétele, hogy az ügylet belföldön teljesítettnek minősüljön, és a pénzt visszatérítő adóalany ügyletének adóalapja ne csökkenjen nullára. A visszatérítéshez nem kell számlát módosítani, az adó abban az időszakban rendezendő, amikor a visszatérítés megtörtént. - Nem kell önellenőrizni, ha akár az adóalap, akár a fizetendő adó a korábban megállapítotthoz és bevallotthoz képest csökken (pl. egy korábban áfásnak kezelt ügyletről kiderül, hogy fordított áfásnak kellett volna lennie). - Figyelési időszak, és utólagos áfa korrekció vagyoni értékű jogoknál is: az ingók és ingatlanok esetében alkalmazandó 60 ill. 240 hónapos figyelési kötelezettséget kiterjesztették az egy éven túl haszálatos vagyoni értékű jogokra is. Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognál 240, míg egyébnél 60 hónap az időszak. - A gabonaszektorban a fordított adózás alkalmazása 2018.12.31-ig kötelező. - Fordítottan adóznak ezentúl az építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz kötött ingatlanhoz kapcsolódó építési-szerelési szolgáltatások is (eddig csak az építési hatósági engedélyköteles munkák adóztak fordítottan). - Időszakos elszámolási ügyletek teljesítési időpontja ezentúl az elszámolási időszak utolsó napja lesz. Azon ügyletekre kell először alkalmazni, melyeknél az elszámolási időszak 2014.06.30. után kezdődik, és a fizetés esedékessége is 2014.06.30-át követő időpont. (Hatály 2014.07.01.) Ez az új szabály magával vonja az önellenőrzés szükségességét is, amennyiben egy elszámolási időszakról a vállalkozás nem tudja követő hó 20-áig az elszámolásokat (nem átalánydíjas esetben) elkészíteni és kiszámlázni. Ettől eltérően a teljesítés időpontja továbbra is az ellenérték megtérítésének esedékessége a közszolgáltatási szerződéseknél, telekommunikációs szolgáltatásoknál. - Nyugtát elektronikus formában is ki lehet bocsátani. (Hatály 2014.07.01.) 7. Számviteli törvény 2013-ben indult üzleti évben is alkalmazható változások - Kapcsolt vállalkozásoknak lehetőségük nyílik arra, hogy ha év közben a szokásos piaci ártól eltérő áron kötöttek ügyleteket egymással, akkor év végén utólagos ellenérték-korrekciót hajtsanak végre a könyvviteli elszámolásaikban úgy, hogy az eredeti ügyleti ellenértéket piaci árra módosítsák. A korrekció az eredeti tétel sorsát követi (pl. nettó árbevétel, anyagjellegű ráfordítás, bekerülési érték), nem pedig egyéb bevételként és ráfordításként kell elszámolni. 7
- Ha jogszabály a vállalkozó saját tőkéjének évközi megállapításáról, vagy figyelembe vételéről rendelkezik, saját tőke alatt a jogszabály előírásainak megfelelő időpontra elkészített közbenső mérlegben kimutatott saját tőkét kell érteni. (Hatályos 2013.11.30-tól.) A meglévő szabály itt is érvényesül, amennyiben a vállalkozónál van választott könyvvizsgáló, akkor a könyvvizsgálati kötelezettség a közbenső mérlegre is vonatkozik. - Az üzleti év mérlegfordulónapján 10 millió Ft-ot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt köztartozással rendelkező cégeknek akkor is kötelező következő üzleti évre a könyvvizsgálat, ha egyébként a törvény szerint mentesülnének alóla (Hatályos 2013.11.30-tól.) - Támogatás pénztárgépekhez: kormányrendelet szól a számviteli elszámolásról, 2013-ban az átálláshoz kapott támogatást fejlesztési célra kapott támogatásként kell elszámolni (Hatályos 2013.11.30-tól.) - Ha a társaság az osztalékfizetési kötelezettségét nem pénzeszköz átadásával teljesíti (pl. tárgyi eszköz, áru), akkor az átadásra az értékesítés szabályait kell alkalmazni. Ez az új előírás, gyakorlatilag az eddigiekben is alkalmazott helyes gyakorlat törvényi szintre emelése. Az átadott eszköz beszámított forgalmi értékét értékesítésként kell könyvelni (értékesítés nettó árbevétele vagy egyéb bevétel eszköz jellegétől függően + áfa, az eszköz kivezetett könyv szerinti értéke pedig egyéb ráfordítás vagy elábé. A keletkezett követelést pedig kompenzálni kell az osztalék kötelezettséggel. A beszámított értékre tekintettel arra, hogy az ügylet nem független felek között történik forgalmi értéket kell megállapítani, nem célszerű a könyv szerinti értéket alkalmazni. (2013-as üzleti évre is alkalmazható.) - Behajtási költségátalány: nevesíti a törvény, elszámolása a késedelmi kamatéval megegyező. A kötelezett a fizetett, ill. a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, fizetendő mérlegfordulónap előtti időszakot terhelő költségátalányt egyéb ráfordításként számolja el. A jogosult fél ezzel szemben csak a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg is rendezett tételeket köteles egyéb bevételként kimutatni. (2013-as üzleti évre is alkalmazható.) A Ptk. 2013.07.01-i módosítása szerint fizetési késedelem esetén a hitelezőnek legalább 40 EUR behajtási költségátalány jár (Ptk. 301/A. (3)). Ez egy minimum átalány, akkor is jár, ha az adós a késedelmét kimentette, és akkor is, ha a hitelezőnek behajtási költsége egyáltalán nem merült fel. - Halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteség feloldása fokozatosan, három év alatt: főszabály szerint fel kell oldani az elhatárolást, ha a hiteltartozás teljes egészében megszűnik, mégpedig a visszafizetés időpontjában. A törvény most az azonnali elszámolás helyett, a visszafizetés üzleti évében és a következő két üzleti évben, elnyújtva engedi elszámolni az árfolyamveszteséget, három egyenlő részletben. Alkalmazható a vállalkozó döntésétől függően, már a 2013-as üzleti évben is, de legkésőbb a 2014. december 31-ig lejárat előtt visszafizetett tartozásokra. 8
2014 évi változások - Bármely vállalkozás számára lehetővé vált az USA-dollárban történő könyvvezetés és beszámoló készítés. - A devizás tételek forintosításánál az Európai Központi Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamot is lehet alkalmazni. - Változtak a konszolidált beszámoló készítési kötelezettség értékhatárai: az anyavállalat nem köteles készíteni, amennyiben az üzleti évet megelőző két üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármely kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a) mérlegfőösszeg: 5.400 millió Ft (eddig 2.700 millió Ft) b) éves nettó árbevétel: 8.000 millió Ft (eddig 4.000 millió Ft) c) foglalkoztatottak átlagos létszáma 250 fő (nem változott). - Már 2011 óta ismert, hogy 2014.01.01-től emelkedik a könyvvizsgálati értékhatár. Ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik, akkor nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió Ft-ot, a foglalkoztatottak száma pedig az 50 főt (azaz első alkalommal 2012-2013 átlagában). 8. Adózás rendje - Adóbefizetés egy számlára EFER (Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszer) használatával: Az egységes befizetési számlára megfizetett összeget az adóhatóság az adózó rendelkezéseinek megfelelően osztja fel az egyes adónemek között. A felosztásról elektronikusan, ügyfélkapun keresztül lehet rendelkezni; hatályos 2013.07.01-től. A NAV 2013.11.15-én erre vonatkozóan az alábbi tájékoztatást adta ki: http://www.nav.gov.hu/nav/ado/egyeb/tajekoztato_az_efer_rendszer_bevezeteserol.html - Bírságolás nem megfelelő mértékű adófeltöltés esetén: a bírság mértékének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az adóelőleg-kiegészítés esedékességének napján és a mérlegfordulónapon alkalmazott árfolyam különbsége alapján számított nyereségjellegű árfolyamkülönbözetet, ha az adóalapot képez. Hatályos 2013.12.29-től. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy már a 2013 évi feltöltésre is fogja alkalmazni az adóhatóság, hiszen ott a határozathozatal dátuma már 2014 évi lesz. 9
- Benyújtott bevallás a bevallás esedékessége előtt is önellenőrizhető; hatály 2014.01.01-től. - Az adóhatóság a bizonylatokon túl jogosult a bizonylatok feldolgozásához alkalmazott szoftverek, informatikai rendszerek vizsgálatára is ellenőrzéskor. Hatályos 2014.01.01-től, folyamatban lévő vizsgálatokra is már alkalmazhatják. - Az ellenőrzéskor megbízólevél elektronikusan is kézbesíthető az adózónak; hatály 2014.07.01- től. 9. Társadalombiztosítás, szociális hozzájárulási adó, egészségügyi hozzájárulás, rehabilitációs hozzájárulás, szakképzési hozzájárulás Ezen a területén nem történt jelentős változás, sem tartalmilag, sem az adó mértékeket illetően: 9.1 társadalombiztosítási járulék mértékek: nyugdíjjárulék 10%; egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulék 8,5%, egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6.810 Ft. 9.2 szociális hozzájárulási adó: 27%. a) a munkabérek értékének megőrzését célzó adókedvezmény megszűnik b) a többi már tavaly bevezetett adókedvezmény továbbra is fennmarad: Karrier-Híd program; pályakezdők, 55 év felettiek, tartósan álláskereső személyek, anyasági ellátások alatt vagy azt követően foglalkoztatott személyek; szakképzettséget nem igénylő foglalkozásokban foglalkoztatott munkavállalók utáni; szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások és kutatók foglalkoztatás után járó adókedvezmény. 9.3 egészségügyi hozzájárulás, továbbra is 27% vagy 14% eho terheli a kifizetőt és a magánszemélyt a törvény által nevesített kifizetések után. 9.4 rehabilitációs hozzájárulás: mértéke nem változott, 964.500 Ft/fő/év. 9.5 szakképzési hozzájárulás: alapja továbbra is a szociális hozzájárulási adó alapjához igazodik, de azzal már nem egyező, mivel a kedvezmények eltérőek; mértéke az adóalap 1,5%-a. 10
10. Egyebek 10.1 ILLETÉKEK - mentes az ajándékozási illeték alól a csődegyezség keretében, ill. a felszámolási eljárás során ingyenesen elengedett követelés, továbbá az osztalékkövetelés ingyenes elengedésével összefüggő ingyenes vagyonszerzés - DE továbbra is illetékköteles maradt a magánszemély tag által a vállalkozás javára elengedett kölcsönkövetelés, az adó mértéke 18%. - ezentúl a társaság cégjegyzékében feltüntetett főtevényeségére tekintet nélkül kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni az ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét szerzése esetén (korábban csak épületépítési projekt szervezése, lakóés nem lakó épület építése, saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése vagy saját tulajdonú ingatlan adásvétele főtevékenység esetén kellett) - kedvezményezett átalakulás, kedvezményezett részesedéscsere, kedvezményezett eszközátruházás, továbbá a kapcsolt vállalkozások közötti visszterhes vagyonátruházások csak akkor illetékmentesek, ha a vagyonszerzőt olyan államban jegyezték be, amelyben a társasági adó effektív (tényleges) és névleges (legkisebb) mértéke eléri a 10%-ot, és a részesedések értékesítéséből származó jövedelmét a társasági adónak megfelelő, legalább 10%-os mértékű adó terheli. 10.2 GÉPJÁRMŰADÓ ÉS CÉGAUTÓADÓ 2014-re a gépjárműadó mértékében változás történt a tehergépjárműveknél, míg a cégautóadó mértéke nem változott. Változott azonban a cégautóadóra kötelezettek köre 2013.07.01-től: pénzügyi lízingbe vagy tartós bérletbe adott, hatósági nyilvántartásba bejegyzett személygépkocsi esetén az adó alanya a pénzügyi lízingbe vevő, tartós bérletbe vevő. Ezt azon egy éven túli időszakra vagy határozatlan időre bérbe adott személygépkocsira kell alkalmazni, amelyeknél a személygépkocsi bérletére vonatkozó szerződés 2013. június 30-át követően lép hatályba. 10.3 INNOVÁCIÓS JÁRULÉK Sem a 2012.01.01-el kibővített adóalanyi kör, sem az adószámítása nem változott. Az adó alapja továbbra is megegyezik az iparűzési adó alapjával, mértéke 0,3%. 11
10.4 KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁGOK ÚJ TŐKEMINIMUMA AZ ÚJ PTK. SZERINT Az új Polgári Törvénykönyv melybe a megszűnő Gazdasági Társaságokról szóló törvény is beépül 2014.03.15-én lép hatályba. Ettől az időponttól lesz hatályos a korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó 3 millió Ft-os jegyzett tőke minimum is. Az új szabály szerint a Kft-knek legkésőbb 2016. március 15-ig kell kötelezően megemelniük a jegyzett tőkéjüket. A jegyzett tőke emelése azonban 2014. március 15. után egyből esedékessé válik, ha a vállalkozás társasági okiratot módosít, és azt benyújtja a Cégbíróságra. A szükséges törzstőke emelés nélkül a cégek nem tudják a cégjegyzéken átvezetni például az üzletrész értékesítést, ügyvezető változást, székhelyváltozást, telephelyváltozást, könyvvizsgáló kinevezést stb. A jegyzett tőke szükséges megemelése nélkül a cégbíróság elutasítja a változásbejegyzési kérelmet, vagy a cég dönthet betéti társasággá vagy közkereseti társasággá történő átalakulásáról, ami meglehetősen költséges és időigényes, illetve könyvvizsgálót is igénylő eljárás. Amennyiben Önök a cégadatokban változtatást terveznek, de még nem kívánják megemelni a tőkéjüket, akkor célszerű jogi képviselőjükkel mihamarabb felvenni a kapcsolatot, mert a cégbíróságra 2014. március 15. előtt benyújtott változás bejegyzési kérelmekre még a Gt. jelenlegi szabályai vonatkoznak. Természetesen a felsoroltakon kívül számos törvényben voltak módosítások, úgy érezzük, hogy ezeket maguknak az érdekelteknek kell alaposan megismerniük. 12