A törvény szövege megtalálható honlapunkon:

Átírás

1 Tisztelt Ügyfelünk! Szeretnénk tájékoztatni a 2013-ban bevezetésre kerülő két új adónemről. A kisvállalkozói adó választásáról legkésőbb december 20-ig lehet dönteni, valamint a kisadózás választásához ajánlatos áfa alanyi mentességről is. A törvény szövege megtalálható honlapunkon: Kisadózó vállalkozások tételes adója(röviden a KATA): A tételes kisadót választhatja az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság és kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság. Nem választható az alábbi tevékenységekhez: biztosítási ügynök, brókeri tevékenység, saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése Az új adózási forma 6 millió Ft bevételi értékhatárig választható, melynek során a főállású kisadózó havi Ft, a főállásúnak nem minősülő kisadózó havi Ft tételes adó megfizetésével mentesül az alábbi adók alól: -válalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy általányadó -társasági adó -személyi jövedelemadó, járulékok, egészségügyi hozzájárulás, -szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése alól. A 6 millió Ft értékhatárt meghaladó összegű bevétel után 40 % tételes adót kell fizetni. A tételes kisadózó társaságok (Bt.,KKt.,) a tagjait vagy a tételes kisadózónak jelenti be vagy a tagok végezhetik munkaviszonyban is a tevékenységet, ebben

2 az esetben viszont a munkaviszonyra és járulékokra vonatkozó szabályok lesznek az irányadóak. A vállalkozás a kisadózás választásakor köteles bejelenteni azon kisadózónak a nevét, címét, adóazonosító jelét, akik bármilyen jogviszonyban,- kivéve a munkaviszonyt- végzett tevékenység keretében ( személyes közreműködés, vezető tisztségviselő és megbízási jogviszony alapján) részt vesznek a vállalkozás tevékenységében. Aki nem munkaviszonyban van, azokat kisadózónak kell bejelenteni, ellenkező esetben mulasztás történik. A hatóság ez esetben fekete foglakoztatást állapít meg, 2 millió Ft személyenkénti birsággal. Ha a társasági szerződében közreműködési kötelezettség van előirva, akkor vagy kisadózókénti bejelentés szükséges, vagy alkalmazottkénti. A munkaviszonyban álló alkalmazottak után továbbra is a régi szabályok szerint kell adózni. Az adóalanyiság a bejelentkezés hónapját követő hónap első napjával kezdődik. A bejelentett adatok változását 15 napon belül be kell jelenteni. A tételes kisadózónak a bevételeiről nyilvántartást kell vezetnie. Az általános forgalmi adót nem váltja kis a tételes kisadó, viszont a törvény bevezetésével összhangban az alanyi adómentesség értékhatára 5 millió Ft-ról 6 millió Ft-ra módosul a évben. Így ezen adózóknak érdemes az alanyi adómentességet választani, mentesülve ezzel az általános forgalmi adó nyilvántartási és bevallási kötelezettségtől is. A tételes kisadózó által kiállított számlákat más adóalanyok költségként elszámolhatják, viszont az egy számlabefogadó részére az évi 1 millió Ft-ot meghaladó összegű számlakiállítás esetén mind a számlakiállítónak, mind a számlabefogadónak adatot kell szolgáltatnia a NAV felé. Ezen összeghatár után már nem a NAV-nak, hanem a kisadózónak, illetve a számlabefogadónak kell bizonyítania, hogy nem színlelt munkaviszonyról van szó. Az adóhatóság színlelt foglalkoztatást állapít meg akkor is, ha a bevétel több, mint 50 %-a egy adóalanytól származik. ( Feltételek részletesen a törvényben.)

3 Fontos, hogy a számlázás során fel kell tüntetni a KISADÓZÓ szöveget, ellenkező esetben mulasztási bírság is kiszabható. A főállású kisadózó biztosítottnak minősül, a Tbj-ben és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991.évi IV.törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet, ezen ellátások számításának alapja havi Ft. Nem kell megfizetni a kisadót táppénz, gyes, gyed,tgyás, katonai szolgálat, fogvatartott esetében, egyéni vállalkozó tevékenység szüneteltetése alatt, ha ez az állapot legalább 30 napig fennállt, kivéve, ha közben munkát végez. Az adóévben megszerzett bevételeiről az adóévet követő év február 25-ig kell nyilatkozatot tennie. A közkereseti társaság, a betéti társaság és az egyéni cég a tételes kisadó választásakor osztalék utáni adót kiváltó adót fizet, melyet három egyenlő részletben kell megfizetnie. Az adó alapja az eredménytartalék, lekötött tartalék,és előirt osztalék összege csökkentve a tárgyi eszközök nettó értékével. Az adó mértéke 16 % és három évre elosztva kell befizetni. A kisadózó nem mentesül többek között az áfa (kivéve alanyi mentesség), cégautó adó, iparűzési adó megfizetése alól. Iparűzési adókötelezettségét választása alapján egyszerűsített módon, önkormányzatonként évi Ft megfizetésével teljesítheti. Nem választhatja ezt az adózást az a vállalkozás, amelynek adószámát két éven belül törölték vagy fel volt függesztve. Tételes kisadózás alá év közben is be lehet jelenkezni. A kisadózó vállalkozások kikerülnek a tételes adózás alól, - a hónap utolsó napjával, ha bejelenti, hogy nem kíván a tételes adózás alatt maradni, - ha nem felel, meg az előirt feltételeknek, - ha mulasztási bírságot szabtak ki rá, pl számlakibocsátás elmulasztása miatt, - ha adószámát felfüggesztik - ha adótartozása meghaladja a Ft-ot.

4 Az adóalanyiság megszűnésétől számított két évig a kisadózás újra nem választható. Mivel a tételes adó választásával a BT, KKT kikerül a számviteli törvény hatálya alól megszűnik az eszközök, követelések, kötelezettségek nyilvántartása, a tagok egymás közti elszámolásának, nem lesz dokumentálható alapja. Emiatt célszerűnek tarjuk, hogy a tagok taggyűlési döntést hozzanak a választásról. A bizonylatokat, nyilvántartást 5 évig meg kell őrizni. Az alábbi példa 4 millió Ft-os árbevétel, Ft költség és a minimálbér ( Ft/hó) utáni járulékfizetés mellett hasonlítja össze az egyes adónemek választása esetén elérhető nettó jövedelemet. Társasági adó Evás társaság KATA Bevétel Ft Ft Ft Költség Ft Ft Ft Szociális hozzáj.adó Ft Ft Bevétel-Költségek Ft Ft Ft TAO/EVA/KATA Ft Ft Ft Járulékok Ft Ft Osztalék közterhei (szja és eho) Ft Összes közteher Ft Ft Ft Nettó jövedelem Ft Ft Ft Kisvállalati adó( röviden:kiva) A 25 fő átlagos statisztikai létszám alatti, 500 millió forint bevételt el nem érő, és 500 millió Ft mérlegfőösszeg alatti vállalkozások választhatják ezt az adónemet évtől. A kisvállalati adózás időszakában a statisztikai áll. létszám 50 főig növelhető. Nem jelentkezhet be az a vállalkozás, akinek adótartozása az 1 millió Ft-ot eléri.

5 A kisvállalati adó alanya lehet többek között: egyéni cég, Bt., KKt., Kft., ZRt., ügyvédi iroda és közjegyzői iroda,végrehajtó iroda, szövetkezet, lakásszövetkezet, külföldi vállalkozó, belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy. A létszám és árbevételi limit számításánál a kapcsolt vállalkozások adatait együttesen kell figyelembe venni. Az adóalanyiság választását a megelőző év december 1-20-a között elektronikus úton kell bejelenteni az adóhatósághoz. A kisvállalkozói adó mértéke 16%, melynek megfizetésével az adóalany mentesül a szociális hozzájárulási adó, a társasági adó, a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól. Adóelőleg-fizetési kötelezettség havonta vagy negyedévente van, első évben attól függően, hogy bevétele előző évben a 100 milliót elérte-e. Az adó alapja a személyi jellegű kifizetések (munkabér, tagi kivét) összege és a pénzügyi vagyon (bankszámla, készpénz) állományának változása, amennyiben a pénzügyi vagyon állománya csökkent, akkor minimum a személyi jellegű kifizetések után kell megfizetni az adót. Az adózó pénzügyi vagyonát az adózó beszámolójában szereplő pénzeszközök összege jelenti. Ez a befektetett pénzügyi eszközök, és a pénzeszközök együttes összege. A pénzügyi vagyon számításakor az adóalapot csökkentik a vállalkozásba kívülről bevont pénzeszközök(pl.hitelfelvétel) és növelik a kihelyezett pénzeszközök(kölcsönnyújtás, végleges pénzeszköz átadás). Az adóalapot növeli az 50 ezer Ft-ot meghaladó szolgáltatás igénybevétele, vagy eszköz beszerzése, ha ez ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményeivel stb.)/ Részletesen a törvényben/. Megjegyzés : Ennek törvényi meghatározása nincs, az eljáró revizor jogosult eldönteni. Amennyiben a pénzügyi vagyon realizált változása negatív ( pl. beruházás miatt), akkor ez a veszteség elhatárolható, s 10 évig csökkentő tételként felhasználható.

6 Nem mentesül a kisvállalati adóalany többek között az áfa, iparűzési adó, cégautó adó megfizetése alól. Az iparűzési adót megállapíthatja egyszerűsítetten, a kisvállalkozói adóalap 1,2 szeresében is, fennáll az adóelőleg bevallás és fizetés lehetősége is. A kisvállalkozó adóalanyiság a bejelentést követő január 15-ig visszavonható. Az adót az adóévet követő május 31-ig kell bevallani. Az adóalanyiság megszűnését eredményezi, ha a társaságot jogerősen bírságolják nyugta- vagy számlaadási kötelezettség elmulasztása, vagy be nem jelentett dolgozó foglalkoztatása miatt. Nem jogszerű a kisvállalkozói adózásra történő bejelentés, ha a bejelentés napján az adózónak a NAV-nál végrehajtott adótartozása meghaladja az 1 millió Ft-ot. A kisvállalati adóalanyiság megszűnik még többek között: a bevételi értékhatár meghaladásával, végelszámolás, felszámolás, átalakulás,adószám felfüggesztés, 1 millió Ft-ot elérő végrehajtható adótartozás, illetve ha az átlagos statisztikai.létszám meghaladja az 50 főt. Az a társasági adóalany, amely az adóévben bejelenti, hogy 2013.évre kisvállalati adóalanyiságot választ, és ezért társasági adóelőleget nem kell fizetnie, de utóbb kiderül, hogy nem választhatta volna, akkor a társasági adóelőleg fizetés elmaradása miatt mulasztási bírságra számíthat. Fentiek alapján látható, hogy a sok munkavállalót foglalkoztató vállalkozásoknál jelenthet jelentős adómegtakarítást az adóalanyiság, mivel ebben az esetben a munkabéreket terhelő 28,5 % adóteher (27 % szociális hozzájárulási adó, 1,5 % szakképzési hozzájárulás) helyett csak 16%-ot kell fizetni.