Felkészült Érdekvédelem az ÁFEOSZ-COOP Szövetség kapacitásfejlesztése a Dél-alföldi régióban. Alternatív Adózás

Átírás

1 Alternatív Adózás A) KIVA A kisvállalati adó mértéke az adó alapjának 16 százaléka. A kisvállalati adó alanya mentesül a 10 százalékos társasági adó, a 27 százalékos szociális hozzájárulási adó, és a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól. Ezen adók tekintetében nem alany a vállalkozás, tehát nem társasági adóalany, és nem fizet a foglalkoztatottak után adót mint munkáltató. Természetesen a munkabéreket terhelő, a munkavállalók által fizetett szja előleg és tb járulékok levonása és bevallása továbbra is az ő feladat marad, és az adó így a munkavállalók nettó bérét nem érinti. A kisvállalati adó nem váltja ki: az ÁFÁ-t, azaz általános forgalmi adót, mivel az adózó áfa státusza sem változik meg automatikusan a kisvállalati adó választása esetén a magánszemély tagokat terhelő adókötelezettségeket, a tagoknak meg kell megfizetniük az egyéni járulékokat (nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulék), továbbá az osztalék utáni személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást is, azaz nem változtat TB státuszukon ld.: társas vállalkozó és a TB a cégautóadót, a helyi adókat /leggyakoribb HIPA helyi iparűzési adó/ A kisvállalati adó szabályait a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló évi CXLVII. törvény (Katv.) tartalmazza. Ez az adózási forma tól választható, egyik feltétele a gazdálkodási tevékenység meghatározott szervezeti formában való végzése (pl.: egyéni vállalkozó nem választhatja, részére lehetőség a KATA), a másik a feltételeknek való megfelelés április 21-étől a KIVA szerinti adózás választására egész évben lehetőség van. A KIVA választása esetén az adóalanyiság a választás állami adóhatósághoz történő bejelentését követő hónap első napjával jön létre. Alanyai A kisvállalati adó alanyai azaz milyen cégek, szervezetek választhatják ezt az adófizetési módot? Az adó alanya lehet: az egyéni cég, a közkereseti társaság( kkt.), betéti társaság (bt.), korlátolt felelősségű társaság (kft.),

2 zártkörűen működő részvénytársaság (zrt.), a szövetkezet és a lakásszövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtó iroda, az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a külföldi vállalkozó, illetve a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy A felsorolt szervezetek csak abban az esetben jelentkezhetnek be a kisvállalati adó hatálya alá, ha törvényben meghatározott kritériumoknak megfelelnek. E feltételek az alábbiak: o 25 főnél kevesebb a foglalkoztatottja. Az adózónak az átalagos statisztikai létszáma az adóévet megelőző évben várhatóan nem haladja meg a 25 főt kapcsolt vállalkozást hozzá kell számítani. o 500 millió alatti bevétel, mérlegfőösszeg. Az adózónak az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot és a megelőző adóévről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladhatja meg az 500 millió forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió forint arányos részét kapcsolt vállalkozást hozzá kell számítani. o az adóévet megelőző két naptári évben az adószámát az állami adóhatóság jogerősen nem törölte vagy függesztette fel o a NAV-nál nyilvántartott végrehajtható adó- és vámtartozása nem haladja meg az 1 millió forintot nem eltérő üzleti év alkalmaz, azaz, üzleti éve megegyezik a naptári évvel Mivel ez egy választható, alternatív adó, be kell jelentkezni az adó alá, ez történhet január 1. napjával azaz következő adóévre, de az adózónak lehetősége van arra, hogy évközben térjen át, ekkor a választásnak az állami adóhatósághoz történő bejelentését követő hónap első napjával jön létre a KIVA alanyiság. A bejelentést kizárólag elektronikus úton lehet megtenni, az állami adóhatóság által e célra rendszeresített 14T203KV jelű nyomtatványon. Az adóalanyiság keletkezése napjával önálló üzleti év kezdődik. Ha egy kft. úgy dönt, hogy KIVA alá jelentkezik és ezt június 20-án bejelenti az állami adóhatósághoz, akkor az üzleti évei az alábbiak szerint alakulnak: január 1-jétől június 30-ig társasági adóalany július 1-jétől december 31-ig kisvállalati adóalany. Az adónem alól akkor kerül ki az adózó, ha kijelentkezik, hiszen szabad választás eredménye, ahogy választani lehet úgy mellőzni is, a másik eset, hogy a feltételeknek már nem felel meg, pl.: bevétele meghaladja 500 millió forintos értékhatárt.

3 Az adóalanyiság megszűnése következtében az adózó üzleti éve lezárul és az azt követő nappal önálló üzleti év kezdődik! Január 1-jétől a mérlegforduló napig terjedő időszakról soron kívüli adóbevallást kell benyújtani, amelynek határideje a megszűnést követő 5. hónap utolsó napja. Az adóalanyiság megszűnését követő 2 adóévre a kisvállalati adóalanyiság ismételten nem választható! Alapja A kisvállalati adó alapja az adózó korrigált pénzforgalmi szemléletű eredményének a személyi jellegű kifizetésekkel növelt összege, de legalább a személyi jellegű kifizetések összege (minimum-adóalap). KIVA számítása 1. Eredmények azaz pénzeszközök meghatározása: 2. Aztán pénzforgalmi eredmény meghatározása: 3. Aztán korrigálása 4. Korrekciós tételek 5. személyi jellegű kifizetésekkel növelés és egyben a minimum adóalap meghatározás Ha korrigált eredményt növeljük a személyi kifizetésekkel és így is negatív az adóalap, akkor a személyi kifizetéseket mint adóalap minimumot kell figyelembe venni 6. Majd fizetendő adó kiszámítás: meghatározott adólap x 16 % A KIVA bevallása, előlege A kisvállalati adó éves elszámolású adó. Az adóalany a kisvállalati adó alapját és az adót adóévenként köteles megállapítani és az adóévet követő év május 31-ig bevallani. Ha az adóalanyiság év közben szűnik meg, a bevallást az adóalanyiság megszűnésének hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtani. A kisvállalati adó alanya adóelőleg-bevallásra és fizetésre köteles. Az előlegfizetés gyakorisága - adóelőleg-megállapítási időszak - a korábbi adó nagyságától függ. Pontosan az adóalanyiság első évét kivéve (hiszen akkor nincs előző év és viszonyítási alap) az adóévet megelőző adóévben fizetett kisvállalati adó összegétől függ. : 1. Havonta fizetnek KIVA-t - Akiknek az adófizetési kötelezettsége az előző adóévben az 1 millió forintot meghaladta, az a KIVA-t havonta vallja be és fizeti meg. - Az adóalanyiság első adóévében is havonta fizet, akinek a KIVA alanyiságot megelőző adóévben bevétele várhatóan meghaladja a 100 millió forintot.

4 Ez azt jelenti, hogy tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kell bevallania és megfizetnie az adót. 2. Negyedévente fizetnek KIVA-t - Akiknek az adófizetési kötelezettsége az előző adóévben az 1 millió forintot nem haladta meg, az a KIVA-t negyedévente vallja be és fizeti meg. - Az adóalanyiság első adóévében negyedévente fizet, akinek a KIVA alanyiságot megelőző adóévben bevétele várhatóan nem haladja meg a 100 millió forintot. - Az újonnan alakuló adóalany, azaz kezdő vállalkozás (a megelőző adóévben elért bevétel működés hiányában nulla forint, így ezen körbe tartozó adóalanyok az adóalanyiság első évében negyedéves gyakorisággal teljesítik adóelőleg bevallási, fizetési kötelezettségüket). Határideje a tárgynegyedévet követő hónap 20-a. Összegezve Ez az adónem szélesebb körben használható, mint a tételes adó, (KATA) viszont jóval kisebb kedvezményeket nyújt az adózás terén a vállalkozás számára, hiszen egyszerűsítve az eddigi éves nyereség után fizetendő 10% társasági adó, valamint a bérek után fizetendő 27% -os szociális hozzájárulási adó és 1,5%-os szakképzési hozzájárulás helyett az éves (pénzforgalmi alapon számolt) nyereség és személyi jellegű kifizetések után kell 16%-os adót fizetni. Minden egyéb adóteher változatlan. Továbbá bonyolultabb adózási forma, és ahogy társasági adóban megszokhattuk, itt is találkozunk az adó alapját érintő korrekciós tételekkel. Azoknak ajánlott akik nem választhatják a tételes kisadózást (pl. Kft-k), és jellemzően kis nyereséggel és nagy személyi (bér) jellegű kifizetésekkel rendelkeznek. B) KATA, A szabályokat a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló évi CXLVII. törvény tartalmazza. Az választhatja, akik úgymond magánszemélyként vállalkoznak, akkor is ha cég formában és nincs rájuk vonatkozó kizáró feltétel. Az adó alanya lehet : az egyéni vállalkozó; az egyéni cég; a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság; a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság. Ha nem áll fenn kizáró körülmény. Azaz:

5 - nem választhatja a tételes adót az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság megelőző két éven belül törölte, vagy függesztette. - nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás sem, amely az adóalanyiság választásának évében az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke, illetve a TEÁOR 2008 szerint Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből bevételt szerzett. 6 millió forintos bevétel alatt éri meg KATA-t választani. A KATA értékhatára úgymond kötődik az alanyi ÁFA mentességre jogosító 6 milliós határhoz, azaz itt is 6 millió forint a határ, amíg úgymond élni lehet ezzel a kedvező adózási formával. Ezét szabály, hogy ha a naptári évi bevétel ezt mégis meghaladná, akkor kvázi az e feletti részt nagyobb mértékű adóval terhelik. A kisadózás lényege: kiváltja az eddigi társasági adót TAO vagy egyéni vállalkozóknál VSZJA-t, vagy átalányadót valamint (a vállalkozáson belüli kisadózónak minősülő foglalkoztatottakkal kapcsolatos, azaz) a cégnél nem munkaviszonyban foglalkoztatottak után az szja (osztalék szja is), eho, valamint mindenféle TB járulék, szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulást a következők szerint: - főállású kisadózónak minősülő személy után havi Ft KATA fizetendő - főállásúnak nem minősülő (létezik már legalább heti 36 órás munkaviszonya, vagy saját jogú nyugdíjas) kisadózó személy után havi Ft KATA fizetendő. Azaz egy tételes adóval kiváltható a munkát terhelő adók így a munkavégző oldaláról jelentkező SZJA (16%), TB 18,5%) és a foglalkoztató oldaláról jelentkező SZHJ (1,5%) és SZOHA (27%) Emellett még mint vállalkozó sem fizet a KATA-s vállalkozói tevékenysége után általános adót, ami társas formáknál a társasági adót (10%), egyéni vállalkozóknál a VSZJA-t (16%) jelenti. Sőt mentesül az osztalék után fizetendő SZJA (16%) és az EHO (14%) alól is, sőt, ha nyugdíjas és egészségügyi szolgáltatási járulékot (6810 Ft/hó) kellene fizetnie a KATA azt is kiváltja! Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy csak a főállású ás mellékállású vállalkozó élhet azzal, hogy 50, illetve 25 ezer forint megfizetésével mentesül az őt mint munkát végzőt és önfoglalkoztatót és vállalkozót terhelő adók alól, az ő alkalmazottai esetében már az általános szabályok érvényesülnek, azok után ugyanúgy kell a SZOHA-t és SZHJH-t fizetni és bérükből az SZJA-t és TB-t levonni, bevallani és befizetni!

6 A másik, hogy ezt a tétételes adót, a KATA-t minden úgymond vállalkozónak minősülő személy után fizetni kell. Ha egy vállalkozás belépett a KATA-ba, akkor valamennyi nem munkaviszony keretén belül foglalkoztatott személyesen közreműködő társas vállalkozója, tisztségviselője, megbízottja után köteles a tételes adót megfizetni! Azaz annyiszor 25/50 ezer forintot kell fizetnie, ahány ilyen személlyel rendelkezik a KATA alany vállalkozás. Ez a személyes közreműködés és adóforma viszont nem leplezhet munkaviszonyt, ezt a vizsgálatok során ellenőrzik is. Az általános forgalmi adóra (ÁFA) nincs hatással a KATA, de jellemző a kisadózókra, hogy élnek az alanyi áfa mentesség választásával (évi 6 milliós bevétel alatt lehet). A kiállított számlákra kötelezően rá kell vezetni a Kisadózó megnevezést. Előny, hogy a tételes kisadózást választó vállalkozásnak nem kell kettős könyvvitelt vezetnie, hanem elég csak a bevételeiről nyilvántartást vezetni, illetve az áfa bevalláshoz és bérszámfejtéshez szükséges analitikákat vezetni. Hátránya, hogy 6 millió forint a határa a bevételnek, ugyanis ha akár a szolgáltatás, termékértékesítés, kamatbevétel, pályázati támogatás éves szinten meghaladják a 6 millió forintot, akkor a 6 millió forintot meghaladó rész után a tételes adók mellett további 40%-ot kell fizetni tárgyévet követő év februárjában. További hátrány, hogy mind a kisadózó vállalkozásnak, mind a kisadózói számlát befogadó vállalkozásnak kötelezettsége az adott évben azonos partnerrel kapcsolatos 1 millió Ft számlaértéket meghaladó kisadózói számlaforgalom lejelentése a NAV felé! Nyilatkozni kell, hogy főállású-e A KATA bejelentésben nyilatkozni kell arról is, hogy a kisadózó főállású kisadózón-e. Ha igen 50 ezer forint az adó, ha nem 25 ezer! Azaz főállású és a nem főállású kisadózó közötti különbségtétel ezért is fontos, mert a főállásúként bejelentett kisadózó biztosítottnak minősül. Hozzátéve, hogy a mellékállású is az, de egy másik, azaz nem ezen KATA-s jogviszonya alapján. Amennyiben a főállású kisadózó esetében kívánnak a magasabb tételes adófizetéssel 75 ezer forinttal élni, ezt is be kell jelenteni. Főállás vagy nem? Főállású kisadózó, egyszerűsítve, az, akinek ez a főállása és nincs más bejelentett állása.

7 Így főállású a kisadózó, ha a hónap bármely napján nem felel meg az alábbi feltételek valamelyikének: a) legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, ( óta az egyidejűleg fennálló több munkaviszony keretében foglalkoztatott esetén elég ha ezek együttes időtartama eléri a heti 36 órát), b) a társadalombiztosítási törvény szerint (1997. évi LXXX. törvény) kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül (nyugdíjas), c) külföldön biztosított személynek vagy (egyezmény alapján) más államban biztosítottnak minősül, d) olyan magánszemély, aki röviden rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű. Amennyiben a kisadózó jogállása megváltozik (például főállásúból nem főállású kisadózóvá válik), akkor ezt a változást 15 napon be kell jelenteni az állami adóhatósághoz, e) aki más vállalkozásban főállású egyéni, vagy társas vállalkozóként biztosított, ideértve azt is, ha egy másik kisadózó vállalkozásban főállású kisadózónak minősül. Azaz minimum 50 ezer forintot kell fizetni azután a kisvállalkozó után, aki nem nyugdíjas, vagy nincs máshol 36 órás munkaviszonya. KATA mértéke, bevallása és befizetése: - a főállású kisadózó után havi 50 ezer (annyiszor 50 ezer ahány főállású kisadózó van) - a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint (annyiszor 25 ezer ahány főállású kisadózó van) tételes adót kell fizetnie. Abban az esetben, ha a kisadózó vállalkozás több kisadózót jelent be, akkor a tételes adót minden személy után külön-külön kell megfizetni. Amennyiben a kisadózó a tárgyhónap bármelyik napján főállású kisadózónak minősül, akkor a fizetendő tételes adó mértéke 50 ezer forint, azaz ha bármelyik nap akkor (=) főállású () az egész hónapban. Ha pedig a kisadózó vállalkozás úgy nyilatkozott, hogy a főállású kisadózó után magasabb összegű tételes adót fizet, akkor az e választás alapján fizetendő adó összege minden megkezdett naptári hónapra 75 ezer forint. Fontos szabály, hogy a bejelentett kisadózók után a bejelentés hatálya alatt megkezdett minden naptári hónapra a tételes adó egészét kell megfizetni. Azaz be kell fizetni a

8 25/50 ezer forintot akkor is ha pl.. 15-én kezdődött a kisadózó státusz, nem elég pl.: felét ilyenkor befizetni. A tételes adót a kisadózó vállalkozásnak a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie. Az adót minden kisadózó után egyszeresen kell megfizetni még akkor is, ha a társasággal több, párhuzamos jogviszonya áll fenn a kisadózónak. Amennyiben a kisadózó vállalkozás a naptári év minden hónapjára köteles a tételes adót megfizetni, akkor a vállalkozás bevételének naptári évben elért összegéből a 6 millió forintot meghaladó része után 40 százalék adót kell fizetnie. (Abban az esetben, ha a kisadózó vállalkozás nem köteles a naptári év minden hónapjára a tételes adót megfizetni, akkor a 40 százalék adót a kisadózó vállalkozásnak a bevételének azon része után kell megfizetnie, amely meghaladja az adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és havi 500 ezer forint szorzatát.) Ha 40 százalékos mértékű adót kell megfizetni, az nem mentesíti a kisadózó vállalkozást a tételes adó megfizetése alól, azt továbbra is fizetni kell. Ezt a 40%-os százalékos mértékű adót viszont, mivel az év végén látni a többletet a 6 millióhoz képest az adóévet követő év február 25. napjáig kell megfizetni és bevallani a bevételre vonatkozó nyilatkozattal együtt a 13KATA nyomtatványon. Ezt azért kell kiemelni, mert a tételes adót 50 vagy 25 ezer forint kisadózóként nem kell bevallani, mivel az a bejelentkezéssel az automatikusan kötelezővé válik. TB ellátások A főállású kisadózó biztosítottnak minősül, mint ilyen ugyanúgy jogosult EB és nyugdíj ellátásokra. Jogosult álláskeresési járadékra is, ha jogviszonya megszűnik. Az ellátások számításának alapja havi forint. A kisadózó vállalkozás saját döntése alapján a főállásúnak minősülő kisadózó után magasabb (75 ezer Ft/hó) összegű tételes adót fizethet, amely alapján magasabb ellátási alapot biztosíthat a kisadózónak. A havi 75 ezer Ft-os tételes adó megfizetése estén a társadalombiztosítási és munkanélküli-ellátások alapja Ft. A választásról a vállalkozás az adózási mód választásakor nyilatkozhat, de bármikor később is nyilatkozhat. A nem főállású kisadózó e jogviszonya alapján nem minősül biztosítottnak; társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosultságot nem szerez! Azt majd a főállása után kapja ugyanis. Nyilvántartás, adminisztráció, bevallás

9 A KATA-s bt., a kkt., és az egyéni cég nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá. Nem kell a tételes adót bevallani, csak a százalékost (6 millió forint feletti bevétel után 40%), azt február 25-ig. De vannak egyéb kötelezettségek is: 1.Nyilatkozattétel A kisadózónak az adóévet követő február 25-éig nyilatkozattételi kötelezettsége van az állami adóhatóság felé papír alapon vagy elektronikus úton az adóévben megszerzett bevételéről. 2. Kisadózó adatszolgáltatási kötelezettsége A kisadózó vállalkozásnak a nyilatkozattétel mellett adatszolgáltatási kötelezettsége is van a bevételt juttató bármely más adóalany nevéről és címéről, valamint az adóalanytól a naptári évben megszerzett bevétel összegéről amennyiben a kisadózó vállalkozás bevételéből az adóalanytól megszerzett számla szerinti bevétel a naptári évben az 1 millió forintot meghaladja. Nem vonatkozik ez a szabály arra az esetre, ha bevétel magánszemélytől származik. A kisadózó vállalkozásnak akkor is adatot kell szolgáltatnia, ha 1 millió forintot meghaladóan adóalanynak nem minősülő más személytől (pl. külföldi vállalkozástól) szerez bevételt. Amennyiben adózó a tevékenységét év közben megszűnteti, akkor a nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettségét 30 napon belül kell megtennie. A nyilatkozattételt és az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését a évre a 14KATA nyomtatványon lehet megtenni. 3. Kisadózó számláját befogadó adózó adatszolgáltatási kötelezettsége Ez a kötelezettség nem az adó alanyát, a kisadózót, hanem a vele szerződő másik felet terheli, azaz azt, akinek kisadózó számláz! Ennek oka, hogy ezzel visszaszorítsák, vagy kizárják a leplezett munkaszerződések megkötését. Így aki olyan számlát kap, amelyen az szerepel kisadózó és ettől a kisadózótól egy évben kapott számlák az egy millió forintot meghaladják, akkor fennáll ez az adatszolgáltatás. A kisadózó számláját befogadó adózónak (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt és a kisadózók tételes adójának alanyát) a tárgyévet követő év március 31. adatot kell szolgáltatnia az állami adóhatóság részére a következőkről: 1. a kisadózó vállalkozás nevéről, címéről, adószámáról, 2. a kisadózó vállalkozás részére a naptári évben juttatott összegről, feltéve, ha a naptári évben meghaladta az 1 millió forintot. A kisadózó vállalkozásnak bevételi nyilvántartást kell vezetnie időrendi sorrendben.

10 A bevételi nyilvántartás adattartalma: - sorszám; - a bizonylat sorszáma; - a bevétel összege; - a bevétel megszerzésének időpontja. A kisadózó vállalkozásnak nem kell külön bevételi nyilvántartást vezetnie, ha a nyugtákat, számlákat teljes körűen megőrzi, feltéve, ha ezen bizonylatokból a bevételszerzés időpontja is megállapítható. A termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról köteles az Áfa tv. szabályai szerinti nyugta vagy számla kiállítására azzal, hogy a bizonylatot, a nyilvántartást a kiállítás adóévét követő 5. naptári év végéig köteles megőrizni. E kötelezettség a bizonylat rontott példányára is vonatkozik. A kiállított számlán adózónak kötelező feltüntetnie azt, hogy Kisadózó. A megrendelő kérésére a Kisadózó szövegrész idegen nyelven is feltüntethető a számlán. A bevételi nyilvántartás mellett az alanyi adómentességet választó adózónak figyelemmel kell lennie az Áfa tv. idevágó rendelkezéseire, mivel keletkezhetnek olyan bevételek, amelyek nem számítanak bele áfa szempontjából a 6 millió forint alanyi mentesség határába, vagy alanyi adómentesség választása ellenére áfa fizetési kötelezettsége keletkezhet. C) EVA Az Eva lényege Az egyszerűsített vállalkozói adó (továbbiakban: eva) az általános forgalmi adóval együtt számítva 30 millió forintot meg nem haladó éves bevételt elérő adózók számára kínál választási lehetőséget annak érdekében, hogy nyilvántartási kötelezettségeik egyszerűbbé váljanak és egyben adójuk is csökkenjen. Az EVA lényege, hogy az adónemhez tartozó adózó a 37 % adó megfizetésével kiváltja a többi adónemben fennálló adókötelezettség teljesítését. A kiváltás az alábbi adónemekre vonatkozik: Az egyéni vállalkozó esetében: a vállalkozói személyi jövedelemadóra (VSZJA)/átalányadóra a vállalkozói osztalékalap után fizetendő adóra az általános forgalmi adóra (kivéve: a jogutódlással megszerzett vagyon EVA-s időszakban történő kivonását); Az egyéni cég, gazdasági társaságok esetében: a társasági adóra; a tagnak juttatott osztalék után fizetendő személyi jövedelemadóra;

11 a vállalkozásból kivont jövedelem utáni személyi jövedelemadóra; az általános forgalmi adóra (kivéve: a jogutódlással megszerzett vagyon EVA-s időszakban történő kivonását). Az EVA-t választhatja - az egyéni vállalkozó( közjegyző, ügyvéd stb.) - az egyéni cég - a korlátolt felelősségű társaság (kft.), - a betéti társaság és a közkereseti társaság (bt., kkt.) - a szövetkezet, a lakásszövetkezet, a végrehajtói iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda, a közjegyzői iroda és az erdőbirtokossági társulat, Az EVA alanyiság választásának feltételei A feltételeknek általában az adóévet megelőző naptári évre és az azt megelőző adóévre kell fennálniuk (azaz, ha évet nézzük, akkor évben és a évben). 1. A már ismertetett bevételi korlát 30 millió! Éves szintre átszámított összes bevétele a 30 millió forintot nem haladta meg és bejelentkezés évében sem haladja meg (ebben az évben jelentkezik, de ezt ált. dec. körül már látni). 2. Általános szabályok nem alakult át az öröklést kivéve új tagok nem szereztek 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést; ismételt elmulasztása miatt mulasztási bírság kiszabását; gyűjteménydarabokra és régiségekre vonatkozó vagy az utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó különös adózási szabályok alkalmazására; végzett termékértékesítés, vagy szolgáltatásnyújtás alapján bevételt, a jogi személy és az egyéni cég a számviteli törvény szerint árbevételt számolt el. 3. Az evás adóalanyiság választásának további feltételei: (amikor már evás lesz) a 30 millió forintot nem haladja meg és o a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenységet; o a vámjogszabályokban meghatározott közvetett képviselői tevékenységet

12 A jogi személy és az egyéni cég továbbá csak akkor lehet az eva alanya, ha az adóévben a) valamennyi tagja magánszemély b) más jogi személyben nem rendelkezik részesedéssel. Az eva alapja, mértéke, bevallása és megfizetése Az eva alapja az adóévben megszerzett összes bevétel, melyet módosítani kell a törvényben meghatározott korrekciós tételekkel. Az adó mértéke a pozitív adóalap 37 százaléka. Ha az adóalany bevétele és az összes bevételt növelő összege együttesen meghaladja az adóalanyiság választására jogosító 30 millió forintos értékhatárt, akkor az értékhatárt meghaladó rész után az eva mértéke 50 százalék! Bevételnek minősül az egyéni vállalkozók és a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó kkt., bt. és egyéni cégek esetében a vállalkozási (gazdasági) tevékenységükkel összefüggésben vagy arra tekintettel bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, ideértve az áthárított általános forgalmi adót is. A számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalany esetén bevételnek minősül a számviteli törvény rendelkezései szerint elszámolt (a beszámoló eredmény kimutatásában kimutatott) árbevétel, bevétel. Bevallás Az adóalany az adóév első három negyedévére előleget fizet a negyedévet követő hó 12. napjáig, az adóelőleget a december 20. napjáig az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie (mint TAO esetében feltöltési kötelezettség). Az adóalany az adóévre megállapított adót az adóévben már megfizetett adóelőlegek beszámításával a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti. Az EVA-t adóévenként kell megállapítani, valamint bevallani. Az adóév naptári évnek felel meg. A bevallás határideje egyéni vállalkozók és a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó közkereseti, betéti társaság és egyéni cég esetében az adóévet követő év február 25., a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adózók esetében az adóévet követő év május 31. Az adóalanyiság évközi megszűnése esetén a bevallási határidő a megszűnést követő 30. nap, míg ez az időtartam a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozók esetében az adóalanyiság megszűnésének hónapját követő ötödik hónap utolsó napja.