Módosítások. 1.) Jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág 1.1. bejelentett, vagy 1.2. be nem jelentett

Átírás

1 Társasági adó 2013

2 Módosítások 1.) Jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág 1.1. bejelentett, vagy 1.2. be nem jelentett

3 1.1. Bejelentett immateriális jószág: jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág (szellemi termék, vagyoni értékű jog) szerzése, előállítása*; feltétel: a szerzést előállítást követő 60 napon belüli bejelentés az adóhatóságnak. Hatály: évre is alkalmazható. tétel: értékesítés, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetés következtében elszámolt bevételi többlet + feltétel: legalább 1 éves tartási idő + feltétel: a bejelentés adóévét megelőző adóévben a kivezetésből származó eredményre nem alkalmazta az adózó a 7. (1) c) pontot. + tétel: A bármely jogcímen történő kivezetése (kivéve, ha átalakulás miatt) következtében az elszámolt ráfordításnak az elszámolt bevételt meghaladó része

4 1.2. Be nem jelentett immateriális jószág tétel [7. (1) c) - nincs változás]: jogdíjbevételre jogosító be nem jelentett immateriális jószág értékesítéséből, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetéséből származó bevételi többletnek az ET-ból az adóév utolsó napján Lekötött tartalékba átvezetett összege. Felhasználás: újabb jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág szerzésére Felhasználási időszak: a lekötés (először a 2012.) adóévét követő 3 adóév. Szankció: nem az előírtak szerinti felhasználás, illetve fel nem használás esetén lekötés adóévében hatályos adómérték + késedelmi pótlék megfizetése A kivezetés során elért veszteség-jellegű különbözethez nem kapcsolódik korrekció. 4

5 Ellenőrzött külföldi társaság (off-shore cég) fogalmi pontosítása Adómérték tekintetében: Off-shore: Adó/adóalap x 100 < 10% vagy Nulla, vagy negatív adóalap miatt nem fizet adót, bár eredménye pozitív Nem off-shore: Nulla vagy negatív eredmény és adóalap esetén az adó mértékének (ha a külföldi állam az adóalap összegétől függően több társasági adónak megfelelő adómértéket alkalmaz, akkor a legkisebb mértéknek) kell elérnie a 10%-ot Hatály: január

6 adomány Adománynak minősül: 1. a közhasznú szervezet* részére a közhasznú tevékenysége támogatására, 2. az egyház részére a külön törvényben** meghatározott tevékenysége támogatására, 3. a közérdekű kötelezettségvállalás*** céljára nyújtott, adóévi - pénzbeli támogatás, - térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, - térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, - amennyiben az nem jelent a jövedelemadó törvényekben meghatározottakon túl vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának, vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, a felsoroltak közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás * évi CLXXV. törvény ** évi CCVI. törvény *** Ptk

7 támogatás nem növelő tétel

8 támogatás Csökkenti az adózás előtti eredményt: az adományként adott pénz, eszköz, szolgáltatás-nyújtás értékének 20%-a közhasznú szervezet támogatása esetén, 50%-a a Magyar Kármentő Alap,vagy a Nemzeti Kulturális Alap támogatása esetén, további 20%-a tartós adományozási szerződés esetén, DE együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege. Tartós adományozás: a civil szervezet és az adományozó között írásban kötött szerződés alapján pénzbeli támogatás legalább 4 évet érint (szerződéskötés éve + 3 év) évente legalább egy alkalommal azonos vagy növekvő összegben ellenszolgáltatás nélküli a támogatás; nem minősül ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatás nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére

9 Sport-adókedvezmény Adókedvezmény igénybevétele [22/C. (2)] Az adózó a részére kiállított támogatási igazolásban szereplő összegig döntése szerint a támogatás éve + 3 adóév adójából feltéve, hogy a támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelemnek a támogatás igénybevételére jogosult szervezet általi benyújtásakor az adózónak nincs lejárt köztartozása adókedvezményt vehet igénybe, függetlenül attól, hogy e támogatással nem növeli az adózás előtti eredményét az adóalap megállapításakor

10 Jövedelem-(nyereség-)minimum Jövedelem-(nyereség-)minimum szerinti adózás 1. Adózás előtti eredmény (számviteli tv. szerint) 2. Adóalap (adózás előtti eredmény ± módosító tételek) 3. Jövedelem-(nyereség-)minimum (korrigált összes bevétel 2%-a)

11 Új szabály: Az összes bevételt növelő tétel Taggal szemben fennálló kötelezettség napi átlagos állományának (ide nem értve az áruszállításból és szolgáltatásból származó kötelezettséget) az adóévet megelőző adóév utolsó napján a taggal szemben (ide nem értve az áruszállításból és szolgáltatásból származó kötelezettséget) fennálló kötelezettségét meghaladó összegének 50%-a. Hatály: január 1. Ha az adózás előtti eredmény vagy az adóalap közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem-minimum összegét, akkor az adózó választhat, - adóbevallásában nyilatkozatot tesz, vagy - a jövedelem-minimumot tekinti adóalapnak

12 Alultőkésítés Növeli az adózás előtti eredményt + a kötelezettség (kapott kölcsön, kivéve banki kölcsön) kamatának és + a kötelezettség (kivéve ha a bankkal szemben áll fenn) alapján a 18. (1) bek. a) pontja alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett összegének a saját tőke háromszorosát meghaladó kötelezettségrészre jutó arányos része

13 Kötelezettség az előzőek alkalmazásában [8. (5) bek. a)]: (2013-tól hatályos a módosítás) + a kapott kölcsön, a zárt körben forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír miatt fennálló tartozás és a váltótartozás (kivéve a szállítói tartozás kiegyenlítése miatt fennálló váltótartozást), valamint + minden más, a mérlegben kimutatott kölcsönnek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak, illetve váltótartozásnak nem minősülő kötelezettség, amelyre az adózó az eredménye terhére kamatot fizet, vagy amelyre tekintettel az adózás előtti eredményét a 18. szerint csökkenti (kivéve az áruszállításból és a szolgáltatásnyújtásból származó kötelezettséget) adóévi napi átlagos állománya, amely csökkenthető a mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök között, a követelések (ide nem értve az áruszállításból és a szolgáltatásnyújtásból származó követelést) között vagy az értékpapírok között kimutatott pénzkövetelés adóévi napi átlagos állományának összegével

14 Szabad vállalkozási zóna Új fogalom Szabad vállalkozási zóna: a térség fejlődése érdekében, a Kormány által kijelölt térségi gazdaságfejlesztő szervezet által koordinált, közigazgatási határokkal, illetve helyrajzi számokkal lehatárolt, a fejlesztés szempontjából együtt kezelt térség. Az ilyen térségben megvalósított, legalább 100 millió forint értékű beruházás után az adózó fejlesztési adókedvezményt vehet igénybe. Hatály: január

15 Elhatárolt veszteség leírása A veszteség (a 6. (1) (4) bekezdése szerinti negatív adóalap) elhatárolása először a adóévi adóhatósági engedély nélkül történhet, feltéve, hogy a negatív adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett. 1.) A veszteségleírás megengedett mértéke [17. (2)]: A korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása nélkül számított adóévi adóalap 50%-áig számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként. Felhasználás: az elhatárolt veszteségeket keletkezésének sorrendjében [17. (3)]

16 Új 17. (13): Előzőektől eltérően, ha az adózóval szemben kezdeményezett csődeljárás vagy felszámolási eljárás jogerős bírósági végzéssel jóváhagyott egyezséggel szűnik meg, akkor a korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása (az adózás előtti eredmény csökkentéseként történő elszámolása) nélkül számított adóévi adóalap 50%-ának az egyezségre tekintettel elengedett (rendkívüli bevételként elszámolt, időbelileg el nem határolt) kötelezettség felével növelt összegben számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként. Hatály: január

17 Veszteségleírás jogutódnál 2.) A jogutód csak akkor jogosult az átalakulás útján átvett elhatárolt veszteség felhasználására (ideértve kiválás esetén a fennmaradó adózó vagyonmérleg szerinti részesedése alapján meghatározott elhatárolt veszteségét is), ha a) az átalakulás során benne közvetlen vagy közvetett többségi befolyást olyan tag, részvényes szerez (rendelkezik), amely vagy amelynek kapcsolt vállalkozása a jogelődben ilyen befolyással az átalakulás napját megelőző napon rendelkezett és

18 b) ha a jogutód társaság az átalakulást követő 2 adóévben a jogelőd által folytatott legalább egy tevékenységből bevételt, árbevételt szerez. Nem kell e feltételt teljesíteni, ha az adózó az átalakulást követő 2 adóéven belül jogutód nélkül megszűnik, továbbá, ha a jogelőd tevékenysége kizárólag vagyonkezelésre irányult. A módosítás következtében kiválás esetén a fennmaradó adózó vesztesége is korlátozás alá eshet. Mentesített eset továbbá, ha az átalakulást követő 2 adóéven belüli megszűnik az adózó, valamint az, ha a jogelőd tevékenysége vagyonkezelésre irányult; ekkor a jogutódnak nem kell a tevékenységi feltételt teljesítenie

19 Veszteségleírás cégfelvásárlás esetén 3.) Az adózó nem jogosult az adóévben és az azt megelőző bármely adóévben keletkezett elhatárolt veszteség felhasználására, ha benne olyan adózó szerez a Ptk. szerinti többségi befolyást (ide nem értve az átalakulással történő részesedés szerzést), amely e befolyása megszerzését megelőző 2 adóévben (a jogelődje tagi, részvényesi jogviszonyát is figyelembe véve) nem állt folyamatosan az adózóval vagy jogelődjével kapcsolt vállalkozási viszonyban. E rendelkezés hatálya nem terjed ki az adózóra

20 a) ha a többségi befolyás megszerzését megelőzően az általa vagy a többségi befolyást megszerző társaság által kibocsátott részvényeknek legalább egy részét a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott szabályozott piacra már bevezették, vagy b1) ha a társaság a tevékenységét a többségi befolyásszerzést követő 2 adóévben tovább folytatja (ide nem értve a jogutód nélküli megszűnés esetét) és annak természete jelentősen nem tér el a többségi befolyás-szerzést megelőzően végzett tevékenységtől, és b2) a tevékenységből mindkét adóévben bevételt, árbevételt szerez

21 Kiva alany társasági adóalany Társasági adóelőleg bevallása: kiva-alanyiságot követő 60 napon belül kiva-alanyiság megszűnését követő naptól ( ) az adóévet követő 6. hónap utolsó napjáig ( ) számított időszak valamennyi teljes naptári negyedévére

22 Társasági adóelőleg fizetése: egyenlő részletekben, a negyedév utolsó hónapja 10.napjáig Adóelőleg összege: A kiva alanyiság megszűnésének adóévében elszámolt bevétel 1%-a, illetve arányos része

23 Nem tartozik a Tao. tv. hatálya alá az az adózó, amely az adóévben a kisvállalati adó alanyának minősül

24 Kisvállalati adó (KIVA) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló évi CXLVII. törvény Hatály: január 1-je, azzal, hogy a bejelentkezésre vonatkozó szabályok már november 1-jétől hatályosak Ki választhatja a kiva szerinti adózást? az egyéni cég, kkt, bt, kft, zrt, szövetkezet, lakásszövetkezet, erdőbirtokossági társulat, végrehajtó iroda, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, szabadalmi ügyvivői iroda, a külföldi vállalkozó, és a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy

25 Kiva-alanyiság feltételei Adóalany lehet: Létszám: max. 25 fő (átlagos statisztikai létszám - KSH tájékoztató ), Bevétel: max 500 millió forint, illetve annak arányos része; volt evás esetén eva-alap max. 500 millió forint, Mérlegfőösszeg: max 500 millió forint, Üzleti év: naptári év szerinti, Megelőző 2 naptári évben az adózó adószámát az adóhatóság jogerősen nem törölte, vagy függesztette fel, Állami adóhatóság és vámhatóság által nyilvántartott, végrehajtható adótartozása (adó- és vámtartozása) az 1 millió forintot nem haladja meg. Kapcsolt vállalkozások létszám és bevételi adatait az utolsó beszámolójuk alapján össze kell adni

26 Kiva-alanyiság kezdete Adóalanyiság keletkezése - bejelentés december 1. december 20. között 12T203KV nyomtatványon - kizárólag elektronikus úton - határidő késedelme jogvesztő - visszavonható a bejelentkezés január 15-éig - adóalanyiság létrejötte: bejelentést követő naptári év első napjával - új adózó adóalany lehet azon a napon, amelyen az irányadó jogszabály szerint létrejön, ha e szándékát 30 napon belül bejelenti a NAV-hoz A kisvállalati adó alanya az Szt. hatálya alá tartozik

27 Adóalanyiság megszűnése Megszűnik a kiva-alanyiság a következő esetekben: 1. Adóalanyiság választására jogosító bevételi értékhatár meghaladása a túllépés hónapját megelőző hónap utolsó napjával 2. Adószám jogerős felfüggesztése a határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző hónap utolsó napjával 3. Létszám 50 főt meghaladja a létszámnövekedés hónapjának utolsó napjával 4. Végelszámolás, felszámolás alá kerülés eljárás kezdő időpontját megelőző nappal 5. Átalakulás az átalakulást megelőző nappal 6. Az adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adó- és vámtartozás a naptári negyedév utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot a naptári negyedév utolsó napjával 7. Egyéb megszűnés a megszűnés napjával Megszűnés napja mérlegfordulónap, és önálló üzleti év kezdődik 2 adóévig nem választható újra a Kiva

28

29 korrekciós tételei Pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkenti: - hitel vagy kölcsön felvétele - az adózó által nyújtott kölcsön törlesztésekor, a kölcsön nyújtásakor növelő tételként elszámolt összeg arányos része - jegyzett tőke emelése - osztalék, osztalékelőleg megszerzése - elszámolásra kiadott előleg visszafizetése kapcsán a tárgyévben befolyt pénzeszköz

30 korrekciós tételei Pénzforgalmi szemléletű eredményt növeli: - hitel vagy kölcsön nyújtása - hitel vagy kölcsön törlesztésekor, a felvételekor csökkentő tételként elszámolt összeg arányos része - tulajdoni részesedést jelentő befektetés vásárlása - tőkekivonás (pl. jegyzett tőke leszállítása) - osztalék, osztalékelőleg fizetése - elszámolásra kiadott előleg kifizetése miatt a tárgyévben teljesített pénzeszköz kifizetés - nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő pénzeszköz-kiadások, ráfordítások (növelő tételek)

31 Veszteségelhatárolás Veszteség = negatív pénzforgalmi szemléletű eredmény Az elhatárolt veszteség felhasználása Fő szabály: 10 év alatt, egyenlő részletekben csökkenti a következő évek pozitív pénzforgalmi szemléletű eredményét. Sajátos szabály: az adóévben beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett - új tárgyi eszközökkel (beruházással), - szellemi termékekkel, - kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatos adóévi kifizetések összegével döntés szerint teljes mértékben (egy összegben) időbeli korlát nélkül csökkenthető a következő évek adóalapja, függetlenül attól, hogy az érintett eszközöket rendeltetésszerűen használatba vették-e az adóévben. (Az adott eszközt nem feltétlenül kell aktiválni az adóévben.)

32 Adómérték Adómérték: 16% A kiva megfizetése kiváltja: - a társasági adó, - a szociális hozzájárulási adó, - a szakképzési hozzájárulás megfizetését és bevallását. Nem váltja ki az áfát, továbbá az osztalék után fizetendő szja és eho kötelezettséget sem. Adófizetés, bevallás: adóévet követő év május 31-e

33 Kiva-előleg rendszere Adóelőleg bevallása, befizetése - havonta, minden hó 12-éig megelőző adóévi adófizetési kötelezettség > 1 M Ft megelőző adóévi bevétel > 100 M Ft - negyedévente, minden n.év 12-éig megelőző adóévi adófizetési kötelezettség < = 1 M Ft megelőző adóévi bevétel < = 100 M Ft Adóelőleg alapjának meghatározására 2-féle módszer 1.) egyszerű (4 tételből álló) módszer 2.) összetett (minden tételből álló) módszer

34 Kiva előlegalap Az egyszerű (4 tételből álló) előlegalap: 1.) a pénzeszközök adóelőleg-megállapítási időszakban realizált változása (±), 2.) az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő járulékalapot képező összes jövedelem (+), 3.) az adóelőleg-megállapítási időszakban megfizetett adó, adóelőleg (+) 4.) az adóelőleg-megállapítási időszakban kifizetett osztalék, osztalékelőleg (+) = adóelőleg-alap, de legalább a 2.) pont szerinti összeg (minimum adóelőleg-alap)

35 Kiva előlegalap Az összetett (minden tételből álló) előlegalap: 1.) a pénzeszközök adóelőleg-megállapítási időszakban realizált változása (±), 2.) az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő járulékalapot képező összes jövedelem (+), 3.) az adóelőleg-megállapítási időszakban megfizetett adó/előleg (+) 4.) az adóelőleg-megállapítási időszakban kifizetett osztalék, osztalékelőleg (+) 5.) a 20. (4)-(14) bekezdés szerinti korrekciós tételek (±) = adóelőleg-alap, mely nem lehet kevesebb a 2.) pontnál (minimum adóelőleg-alap)

36 Adóelőlegnél a negatív összeg továbbvitele Ha az adóelőleg-alap megállapításánál figyelembe vett 1.)+3.)+4.) és választható módon az 5.) pont szerinti összeg negatív, akkor annak összegével az adózó jogosult a következő adóelőleg-megállapítási időszakokban, de legfeljebb ugyanabban az adóévben csökkenteni mit? - a pozitív pénzforgalmi szemléletű eredményt (Katv. jelenleg hatályos 23. (7) bek. szerint] - a valamely módszerrel megállapított előleg-alap 2.) pont szerinti összeget meghaladó részét [Katv. 23. (7) bek. T8750/62. javaslat szerint]

37 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Horváth Józsefné