A Kisvállalati adó változásai a 2012 évi CLXI. törvény alapján január 1-jétől hatályos változások Készítette: Enderné Lakner Hajnalka

Átírás

1 A Kisvállalati adó változásai a 2012 évi CLXI. törvény alapján január 1-jétől hatályos változások Készítette: Enderné Lakner Hajnalka

2 KIVA változásai Az adóalanyiság feltételei Az adóalap meghatározásának új módja A kisvállalati adóra való áttérés szabályai A Tao. Tv. hatálya alá történő visszatérés szabályai

3 Jogszabályi környezet Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010 évi CXXII. Törvény módosításáról szóló évi LXVI. Törvény Kihirdetés időpontja: június 15. Hatálybalépés időpontja: Kihirdetést követő napon (2016. június 16.) január 01 és T/ számú törvényjavaslat az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról (kihirdetve) Hatálybalépés időpontja: január 01.

4 Az adóalanyiság feltételei I. A kisvállalati adó akkor választható, ha az átlagos statisztikai állományi létszám az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt (korábban 25 fő volt) (Katv 16 (2) bekezdés) Az átlagos statisztikai állományi létszámra vonatkozó 50 fős előírás továbbra is a kapcsolt vállalkozások adataival együttesen értendő. A kapcsolt vállalkozások utolsó lezárt beszámolójában szereplő adatok alapján kell vizsgálni. A létszámhatár emelésével összefüggésben az adóalanyiság megszűnésére vonatkozó feltétel is módosul, az adózó kiva-alanyisága annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben az átlagos statisztikai állományi létszám a 100 főt meghaladja (korábban 50 fő volt) (Katv 19 (5) bekezdés)

5 Az adóalanyiság feltételei II. Azok az adózók választhatják a kisvállalati adó szerinti adózást, akik megfelelnek az előbbi létszám feltételnek és az alábbiaknak is: az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió forint időarányos részét; az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adóhatóság jogerősen nem törölte vagy függesztette fel;

6 Az adóalanyiság feltételei III. üzleti évének mérlegforduló napja december 31.; Az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot. (Itt megszűnt az arányosítás 12 hónapnál rövidebb adóév esetén ) A bejelentés napján az adózónak az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott, végrehajtható adó- és vámtartozása nem haladja meg Az 1 millió forintot.

7 Adóalanyiság keletkezése I. Továbbra is bejelentéssel jön létre a KIVA alanyiság Folyamatosan működő adózók: bármely hónap első napjától választhatják. Bejelentést előző hónapban kell megtenni..t203kv nyomtatványon. Újonnan alakuló adózók a megalakulástól számított 30 napon belül jelenthetik be a KIVA választását.

8 Adóalanyiság keletkezése II. A tevékenységét év közben kezdő vállalkozás bejelentését az állami adóhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesíti. A tevékenységét év közben kezdő vállalkozás adóalanyisága a létesítő okirata közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének napján kezdődik, ha vállalkozási tevékenységét a cégnyilvántartásba történő bejegyzése előtt megkezdheti, az első jognyilatkozat megtételének napján, ha belföldi illetősége az üzletvezetés helyére tekintettel keletkezik, más esetben az állami adóhatósághoz történő bejelentkezése napjával. Amennyiben a tevékenységét év közben kezdő vállalkozás az állami adóhatósághoz való bejelentkezését nem elektronikus úton teljesíti, úgy azt a (1) bekezdés szerinti bejelentését is azonos formában teheti meg. Pl. Ügyvédi iroda, Közjegyzői iroda

9 Adóalanyiság keletkezése III. Azon adózóknak akik 2016 december 31.-én a KIVA alanyai, és úgy döntenek, hogy 2017-ben is KIVA alanyok maradnak nincs teendőjük. Azon adózóknak akik 2016 december 31.-én a KIVA alanyai, és úgy döntenek, hogy 2017-ben már nem szeretnének KIVA alanyok lenni 16T203KV nyomtatványon december 1 és 20 között van lehetőségük bejelenteni döntésüket. A bejelentést határidőn túl nem lehet megtenni, igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

10 A kisvállalati adó alapja Adóalap A összetevője: Tőke és osztalékműveletek eredménye és további módosító tételek +/- tőkekivonás/tőkebevonás +/- jóváhagyott/kapott (járó) osztalék +/- szokásos piaci ártól eltérő ellenérték miatti különbözet +/- a pénztár értékének tárgyévi növekménye/csökkenése Tao tv. 3. számú melléklet A fejezetben foglaltak + megfizetett bírság + behajthatatlannak nem minősülő elengedett követelés - veszteségleírás (Katv. 20. ) Adóalap B összetevője: Személyi jellegű kifizetések összege Személyi jellegű kifizetések (Tbj. szerinti járulékalapot képező adóévi ráfordítások.) Ide nem értve a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó járulékalapját) - csökkentve a kedvezményezett foglalkoztatottra jutó kedvezmények éves összegével - veszteségleírás a teljes adóalap terhére

11 Az adóalap A összetevője I. Növelő tétel a tőkekivonás (különösen a jegyzett tőke leszállítás) cégbíróság bejegyzésére tekintettel az adóévben a saját tőke csökkenéseként elszámolt összege, az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék összege, a pénztárértékének tárgyévi növekménye, de legfeljebb a pénztár tárgyévi mérlegében kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó része, Tao. tv. 3. számú melléklet A részében meghatározott, felmerülő egyes költségek és ráfordítások, Csökkentő tétel a tőkebevonás (különösen a jegyzett tőke emelés) cégbírósági bejegyzésre tekintettel az adóévben a saját tőke növekedéseként elszámolt összege, a kapott (járó) osztalék címén az adóévben elszámolt bevételösszege, a pénztár értékének tárgyévi csökkenése, de legfeljebb a pénztár előző évi mérlegében kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó része,

12 Az adóalap A összetevője II. Növelő tétel az adóalanyiság időszakában bármely időszakra megállapított és megfizetett bírság és pótlék összege, a behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedett összege, ha azt magánszemélynek nem minősülő kapcsolt vállalkozás javára engedik el, szokásos piaci ártól eltérő ellenértéket alkalmazó adózó által a szokásos piaci ár és az ügylet értéke közötti különbözet ( ha azt növelő tételként kell figyelembe venni) Csökkentő tétel szokásos piaci ártól eltérő ellenértéket alkalmazó adózó által a szokásos piaci ár és az ügylet értéke közötti különbözet ( ha azt csökkentő tételként kell figyelembe venni) A előtt a kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozásra vonatkozó speciális csökkentő tétel

13 Az adóalap A összetevő megállapítását segítő magyarázatok I. Jóváhagyott/kapott osztalék (Katv. 20. (3) bek. b. pont és (4) bek. b. pont) A kiva-alany által jóváhagyott, fizetendő osztalék növeli az adóalapot annak elszámolásának évében, míg a kiva-alany által kapott járó osztalékra tekintettel elszámolt bevétel csökkenti azt. Nem kell alkalmazni a növelő tételt abban az esetben, ha annak forrása a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredmény tartaléka (és ezek terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában jóváhagyásra kerülő osztalékról van szó) Átmeneti rendelkezés biztosítja, hogy a adóévi adókötelezettség megállapításakor a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt jóváhagyott, de még be nem folyt vagy ki nem fizetett osztalék összegére is alkalmazni kell az adózónak a páros korrekciós tételt ( Katv. 32 (8) bekezdése)

14 Az adóalap A összetevő megállapítását segítő magyarázatok II. Jóváhagyott/kapott osztalék (Katv. 20. (3) bek. b. pont és (4) bek. b. pont) Speciális szabály vonatkozik a adóévben jóváhagyott osztalékra tekintettel a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt, december 31-éig kifizetett/ kapott osztalékelőlegre. az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalékra tekintettel a 2017-es adóévben alkalmazandó növelő tétel összegét csökkenti a december 31-éig kifizetett osztalékelőleg (Katv. 32 (9) bekezdés) az adóévben kapott osztalék bevételként elszámolt összegére tekintettel a 2017-es adóévben alkalmazandó csökkentő tétel összegét növeli a december 31-éig kapott osztalékelőleg összege (Katv. 32 (10) bekezdés)

15 Példa jóváhagyott/kapott osztalék Példa: Az adózó 2014-től kisvállalati adó alanya, magánszemély tagjainak 2017-ben mindösszesen e Ft összegű osztalékot hagyott jóvá. Ebből az összegből 500 e Ft december 20,-án kifizetésre került osztalékelőlegként, a fennmaradó 2000 e Ft-ot az adózó június 1.-én fizette ki. A 2017-es kisvállalati adóalap meghatározása során az adózónak a jóváhagyott, fizetendő osztalékra tekintettel alkalmazandó növelő tétele: Jóváhagyott, fizetendő osztalék: december 31-éig kifizetett osztalék előleg: Számított kiva-adóalap növelő tétel 2017 év: e Ft (Katv. 20 (3) bekezdés b pont) e Ft (Katv. 32 (9) bekezdés) e Ft

16 Pénztár mentesített értéke I. Pénztár mentesített értéke: (Katv pont) pénztár mentesített értéke: a tárgyévi összes bevétel 5 százaléka, de legalább 1 millió forint vagy az adóalanyiság első évének nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értéke; a kisvállalati adózásra december 31-ig áttért adózónál a tárgyévi összes bevétel 5 százaléka, de legalább 1 millió forint vagy a év nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értéke.

17 Pénztár mentesített értéke II. Az adózó döntésétől függően vagy a tárgyiévi összes bevétel 5 százalékát (de legalább 1 millió forintot) tekinti a pénztár mentesített értékének, vagy pedig a 2016-os nyitó mérlegében kimutatott összeget. Minden évben tehát célszerű megvizsgálni, hogy az alábbiak közül melyik a legmagasabb érték (és azt tekinti a pénztár mentesített értékének): a tárgyévi összes bevétel 5 százaléka, 1 millió forint, a pénztár áttéréskori nyitó mérlegében kimutatott összege. Az adózónak arra is lehetősége van, hogy egyik évben a tárgyévi összesbevétel 5 százaléka, míg a másik évben az adóalanyiság első évének nyitó mérlegében kimutatott értéket tekintse a pénztár mentesített értékének.

18 Pénztár mentesített értéke III. A pénztár mentesített értékéhez kapcsolódó korrekciós tételek (Katv. 20 (3) bek. c pont és (4) bekezdés c pont) A pénztár mentesített értékének változásához növelő tétel akkor kapcsolódik, ha a pénztár tárgyévi mérlegében kimutatott értéke a mentesített értéket meghaladja és van növekmény az előző évhez képest. Ekkor a tárgyévi növekménnyel, de legfeljebb a mentesített értéket meghaladó összeggel kell növelni az adóalapot. Tehát 2017-ben az alábbiakat kell vizsgálni: Pénztár 2017 Pénztár 2016 illetve Pénztár 2017 Pénztár mentesített értéke Melyik a kisebb összeg? A kisebb összeget kell növelő tételként figyelembe venni az adóalap megállapítása során.

19 Pénztár mentesített értéke IV. A pénztár mentesített értékéhez kapcsolódó korrekciós tételek (Katv. 20 (3) bek. c pont és (4) bekezdés c pont) A pénztár mentesített értékének változásához csökkentő tétel akkor kapcsolódik, ha a pénztár tárgyévi értéke a nyitó mérleghez viszonyítva csökken és a pénztár előző évi összege meghaladta a mentesített összeget. A csökkentő tétel összege megegyezik a pénztár értékének változásával, de legfeljebb a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó részével. Tehát 2017-ben az alábbiakat kell vizsgálni: Pénztár 2017 Pénztár 2016 illetve Pénztár 2017 Pénztár mentesített értéke Melyik az abszolút értékek közül a kisebb összeg? Az abszolút értékek közül a kisebb összeget kell csökkentő tételként figyelembe venni.

20 Pénztár mentesített értéke V. Tárgyévi összes bevétel 5 %-a A pénztár áttéréskori/2016 évi nyitó mérlegben kimutatott összege A pénztár mentesített értéke (M) A pénztár 2016-os mérlegben kimutatott összege (T-1) A pénztár 2017-es mérleglen kimutatott összege (T) Alkalmazandó korrekciós tétel (+/-) és annak összege 800 e Ft 900 e Ft e Ft e Ft e Ft + tétel 300 e Ft Megoldás: 300 e Ft+ tétel T=1.400 e Ft T-1=1.100 e Ft M=1.000 e Ft T-(T-1)= = +300 e FT T-M= = +400 e Ft Növelő tételként a kisebb összeget kell figyelembe venni!!!

21 Pénztár mentesített értéke VI. Tárgyévi összes bevétel 5 %-a A pénztár áttéréskori/2016 évi nyitó mérlegben kimutatott összege A pénztár mentesített értéke (M) A pénztár 2016-os mérlegben kimutatott összege (T-1) A pénztár 2017-es mérleglen kimutatott összege (T) Alkalmazandó korrekciós tétel (+/-) és annak összege e Ft e Ft e Ft e Ft e Ft + tétel e Ft Megoldás: T= e Ft e e Ft M= e Ft Ft T-1= e Ft T-(T-1)= = e FT T-M= = e Ft Növelő tételként a kisebb összeget kell figyelembe venni!!!

22 Pénztár mentesített értéke VII. Tárgyévi összes bevétel 5 %-a A pénztár áttéréskori/2016 évi nyitó mérlegben kimutatott összege A pénztár mentesített értéke (M) A pénztár 2016-os mérlegben kimutatott összege (T-1) A pénztár 2017-es mérleglen kimutatott összege (T) Alkalmazandó korrekciós tétel (+/-) és annak összege e Ft e Ft e Ft e Ft e Ft nincs Megoldás: T-M= e Ft M= e Ft T= e Ft e Ft T-1= e Ft T-(T-1)= = e FT T-M= = e Ft Nincs korrekciós tétel mert a mentesített összeg nagyobb a két másik értéknél!!!!!

23 Pénztár mentesített értéke VIII. Tárgyévi összes bevétel 5 %-a A pénztár áttéréskori/2016 évi nyitó mérlegben kimutatott összege A pénztár mentesített értéke (M) A pénztár 2016-os mérlegben kimutatott összege (T-1) A pénztár 2017-es mérleglen kimutatott összege (T) Alkalmazandó korrekciós tétel (+/-) és annak összege e Ft e Ft e Ft e Ft e Ft nincs Megoldás: M=8.000 e Ft T=7.900 e Ft T-1=7.400 e Ft T-(T-1)= = +500 e FT T-M= = -100 e Ft Nincs korrekciós tétel mert a mentesített összeg nagyobb a két másik értéknél!!!!!

24 Pénztár mentesített értéke IX. Tárgyévi összes bevétel 5 %-a A pénztár áttéréskori/2016 évi nyitó mérlegben kimutatott összege A pénztár mentesített értéke (M) A pénztár 2016-os mérlegben kimutatott összege (T-1) A pénztár 2017-es mérleglen kimutatott összege (T) Alkalmazandó korrekciós tétel (+/-) és annak összege e Ft e Ft e Ft e Ft e Ft -tétel 200 e Ft Megoldás: T-1=2.200 e Ft M=2.000 e Ft T=1.700 e Ft T-(T-1)= = -500 e FT T-M= = -300 e Ft Mivel csak a mentesített keretösszeg feletti értéket kell korrekciós tételként figyelembe venni és mind két számított érték abszolút értéke nagyobb itt a megoldás a (T-1)-M=- 200 e Ft csökkentő tétel

25 Nem a vállalkozás érdekében felmerült A Tao tv. 3. sz. melléklet A fejezet költségek I. A gyakorlatban azt jelenti, hogy a kiva-alanyok a társasági adóalanyokhoz hasonlóan növelik például adóalapjukat: a hiányzó eszköz könyv szerinti értéke (immateriális jószág, tárgyi eszköz számított nyilvántartási értéke), ha egyértelműen megállapítható, hogy a hiány (különös tekintettel az eszköz fizikai jellemzőire, értékére, a tárolás fizikai körülményeire és szerződéses feltételeire, a tevékenység iparági sajátosságaira) megfelelő gondosság mellett nem merült volna fel, és az adózó az ésszerű gazdálkodás követelményeit figyelembe véve (különös tekintettel a hiányból eredő veszteség megtérülésére, a felmerülés ismétlődésére) nem tett meg mindent a hiányból eredő veszteség mérséklésére;

26 Nem a vállalkozás érdekében felmerült költségek II. A Tao tv. 3. sz. melléklet A fejezet A gyakorlatban azt jelenti, hogy a kiva-alanyok a társasági adóalanyokhoz hasonlóan növelik például adóalapjukat: az értékkel nyilvántartott tárgyi eszköz selejtezésekor az eszköz könyv szerinti értéke, ha a selejtezés ténye, oka nincs dokumentumokkal megfelelően alátámasztva; a bíróság előtt nem érvényesíthető, továbbá az elévült követelés miatt elszámolt ráfordítás;

27 Nem a vállalkozás érdekében felmerült költségek III. A Tao tv. 3. sz. melléklet A fejezet A gyakorlatban azt jelenti, hogy a kiva-alanyok a társasági adóalanyokhoz hasonlóan növelik például adóalapjukat: a Ptk. gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezései szerint előírt saját tőke jegyzett tőke arány, vagy a veszteség fedezetét szolgáló tőkeemelés révén szerzett tulajdoni részesedésre elszámolt értékvesztés;

28 Nem a vállalkozás érdekében felmerült költségek IV. A Tao tv. 3 számú melléklet A fejezetben foglaltak alkalmazása a jelenlegi szabályozásnál kedvezőbb eljárást jelent: Például: a nem adomány céljából adott ingyenes juttatások vonatkozásában is (Tao tv. 3 számú melléklet 13. pont) Ha például kiva-alany ad ingyenesen juttatást társasági adóalanynak, akkor a kivaadóalanynak a juttatásban részesülő két megfelelő tartalmú nyilatkozatának birtokában nem kell növelnie az adóalapját ezen jogcímen. Nyilatkozatok tartalma: A nyilatkozó fél adóalapja a kapott ingyenes juttatás nélkül sem lenne negatív. A nyilatkozó adóját teljes mértékben megfizette

29 Nem a vállalkozás érdekében felmerült költségek V. A Tao tv. 3 számú melléklet A fejezetben foglaltak alkalmazása a jelenlegi szabályozásnál kedvezőbb eljárást jelent: Például: a térítés nélküli eszköz átadás, szolgáltatás nyújtás, tartozás nélküli eszköz átadása esetén- feltétel nélkül növelni kell a pénzforgalmi szemléletű eredményt a decemberig hatályos szabályok szerint január 1-től Tao tv. 3. sz. melléklet 13. pontjának megfelelően 2 megfelelő tartalmú nyilatkozattal mentesülni lehet az adóalap növelés szabálya alól. Nyilatkozatok tartalma: A nyilatkozó fél adóalapja a kapott ingyenes juttatás nélkül sem lenne negatív. A nyilatkozó adóját teljes mértékben megfizette.

30 2017-es speciális korrekciós tétel I. = Tétel A adóévek korrigált pénzforgalmi szemléletű eredménye a tőkebevonás, osztalék és osztalékelőleg megszerzése címén befolyt, a pénzforgalmiszemléletű eredmény csökkentéseként figyelembe vett pénzeszköz A tőke kivonás, az osztalék (osztalékelőleg) fizetése kapcsán a pénzforgalmi szemléletű eredmény növeléseként figyelembe vett tárgyévi kifizetés Nem a vállalkozás érdekében felmerült, a pénzforgalmi szemléletű eredmény növeléseként figyelembe vett vállalkozásból kivont vagyon A kapcsolt vállalkozással kötött szerződésben szokásos piaci ártól eltérő ellenérték alkalmazása miatt a pénzforgalmi szemléletű eredmény növeléseként figyelembe vett összeg

31 2017-es speciális korrekciós tétel II. Magyarázat a fenti táblázathoz: a Katv. 20 (4) bekezdés d pont egyszeri kedvezményt biztosít 2017 évben a január 01-je és 2016 december 31.-e közötti időszakra azoknál a január 1-je előtt a kisvállalati adó hatálya alá tartozó adózóknál, akiknek 2017 évben kiva alanyiságuk áll fenn. Ez a kedvezmény a régi növelőtételek közül nevesített a fenti táblázatban felsorolt tételeket csökkentésként veszi figyelembe. Mivel a tőkekivonás, tőkebevonás és osztalék kifizetés és kapott osztalék párban szerepelt ezért ezen tételeket párban szerepelteti +/- előjelekkel a korrekcióban is. Megfigyelve az A adóalap levezetését látható, hogy a kedvezmény az új adóalapban szereplő tételeket tartalmaz.

32 2017-es speciális korrekciós tétel III. A csökkenő tétel kizárólag egyszer vehető figyelembe, még hozzá abban az adóévben, amelynek első napja 2017-ben van. (Katv. 32 (7) bekezdés Tehát csak akkor vehető figyelembe a kedvezmény, ha között kiva-alany volt a vállalkozás és 2017-ben is kiva-alany

33 2017-es speciális korrekciós tétel IV. A csökkentő tétel levezetéséhez olyan adatokra van szükség, amelyeket az adózó korábbi KIVA jelű elszámoló bevallásai tartalmaznak Az adóhatóság rendelkezésére állnak Az adóhatóság december 31-jéig tájékoztatja az adózókat a csökkentő tétel összegéről és annak levezetésének módjáról

34 2017-es speciális korrekciós tétel V. Példa I.: Az adózó január 1.- je óta folyamatosan kisvállalati adó hatálya alá tartozik. Mekkora összegű speciális csökkentő tételt vehet igénybe a 2017-es adóalapja terhére? Megnevezés 14 KIVA adatai 15 KIVA adatai 16 KIVA adatai Összesen: Korrigált pénzforgalmi szemléletű eredmény e Ft e Ft e Ft e Ft Kapott osztalék 200 e Ft 800 e Ft e Ft e Ft Tőkekivonás e Ft e Ft e Ft e Ft Térítés nélküli eszköz átadás e Ft e Ft Kapcsolt vállalkozással szokásos piaci ártól éltérő ellenérték miatt növelő tétel e Ft 800 e Ft

35 2017-es speciális korrekciós tétel VI. Megoldás: Megnevezés 14 KIVA adatai 15 KIVA adatai 16 KIVA adatai Összesen: Korrigált pénzforgalmi szemléletű eredmény e Ft e Ft e Ft e Ft Kapott osztalék (+) 200 e Ft 800 e Ft e Ft e Ft Tőkekivonás (-) e Ft e Ft e Ft e Ft Térítés nélküli eszköz átadás (-) e Ft e Ft Kapcsolt vállalkozással szokásos piaci ártól éltérő ellenérték miatt növelő tétel (-) Eredmény speciális csökkentő tétek e Ft 800 e Ft e Ft e Ft e Ft e Ft

36 2017-es speciális korrekciós tétel VII. Példa II.: Az adózó január 1.- je óta folyamatosan kisvállalati adó hatálya alá tartozik. Mekkora összegű speciális csökkentő tételt vehet igénybe a 2017-es adóalapja terhére? Megnevezés 14 KIVA adatai 15 KIVA adatai 16 KIVA adatai Összesen: Korrigált pénzforgalmi szemléletű eredmény e Ft e Ft e Ft e Ft Kapott osztalék Tőkekivonás 200 e Ft 800 e Ft e Ft e Ft e Ft e Ft e Ft e Ft Térítés nélküli eszköz átadás e Ft e Ft Kapcsolt vállalkozással szokásos piaci ártól éltérő ellenérték miatt növelő tétel e Ft 800 e Ft

37 2017-es speciális korrekciós tétel VIII. Megoldás: Megnevezés P 14 KIVA adatai 15 KIVA adatai 16 KIVA adatai Összesen: Korrigált pénzforgalmi szemléletű eredmény e Ft e Ft e Ft e Ft Kapott osztalék (+) 200 e Ft 800 e Ft e Ft e Ft Tőkekivonás (-) e Ft e Ft e Ft e Ft Térítés nélküli eszköz átadás (-) e Ft e Ft Kapcsolt vállalkozással szokásos piaci ártól éltérő ellenérték miatt növelő tétel (-) Eredmény speciális csökkentő tétek e Ft 800 e Ft -300 e Ft e Ft +900 e Ft -800 e Ft

38 2017-es speciális korrekciós tétel IX. Összegezve: a fenti példák szemléltetik, hogy a korrekciós tétel mivel a kiinduló pontja a pénzforgalmi szemléletű eredmény pozitív összege így csak akkor vehető igénybe ha az adóalap A összetevője nem vált át negatív összegre. A korrekciós tétel a évek összesített adatai alapján kerül elszámolásra. A II. példa kapcsán látható volt, hogy bár 2016 év eredménye pozitív, de az évek összesített adata negatív, így nem vehető igénybe kedvezmény. A példákban csak a szemléltetés miatt került évekre bontva az adat a számításnál csak az összesített adat alapján kell elvégezni a korrekciós tétel levezetését.

39 Az adóalap B összetevője I. Az adóalap B összetevője 2017-től is a személyi jellegű kifizetések összege, amely egyben minimum adóalapként is szolgál. A Katv bekezdés szerint: személyi jellegű kifizetésnek azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a Tbj. szerint járulékalapot képez az adóévben Kedvező változás, hogy a személyi jellegű kifizetés összegének meghatározásakor nem csak a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény éves összegét kell figyelmen kívül hagyni, hanem 2017-től a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó járulékalapját is, ( az említett személyek járulékalapja adómentes a kisvállalati adó szempontjából, azután nem kell megfizetni a 16 százalékos kisvállalati adót.

40 Az adóalap B összetevője II ben is irányadó az ún. 112,5 százalékos szabály: A tag esetében személyi jellegű kifizetésként (Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelemként) a minimálbér 112,5%-át kell figyelembe venni, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb. (így például abban az esetben, ha a személyes közreműködésre kötelezett főállású társasvállalkozó nem vesz fel járulékalapot képező jövedelmet a vállalkozástól.) E bekezdés alkalmazásában: a) minimálbér a Tbj. 4. s) pont 2. alpontja szerinti minimálbér, a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel. b) tag a Tbj. szerinti társas vállalkozó

41 Az adóalap B összetevője IV. Nincs változás azon esetek tekintetében sem, amelyeknél a 112,5 százalékos szabály nem irányadó: (A Tbj. 27 (2) bekezdése szerint nem keletkezik kötelezettsége) Példák: A tagot egész hónapban táppénz illeti meg. Tbj. 28 (1) bekezdés Többes jogviszonyos társasvállalkozó Tbj bekezdés szerint nyilatkozata alapján másik gazdasági társaságban fizeti meg járulékát

42 Az adóalap B összetevője V. Kedvezményezett foglalkoztatott 25 év alatti munkavállaló (180 napot meghaladó jogviszonnyal rendelkezik) Kedvezmény összege legfeljebb 50 ezer forint (a munkavállaló foglalkoztatása alatt, de legfeljebb a 25. életév betöltéséig) 55. év feletti munkavállaló legfeljebb 50 ezer forint időkorlát nélkül (a munkavállaló foglalkoztatása alatt) Szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló 25 év alatti pályakezdő munkavállaló (nem volt 180 napot meghaladó munkaviszonya) tartósan álláskereső személy anyasági ellátás folyósítása alatt, vagy azt követően foglalkoztatott személy legfeljebb 50 ezer forint időkorlát nélkül (a munkavállaló foglalkoztatása alatt) legfeljebb 100 ezer forint a foglalkoztatás első két évében (vagy a 25. életév betöltéséig) a foglalkoztatás első két évében 100 e Ft/hó a foglalkoztatás harmadik évében 50 e Ft/hó a foglalkoztatás első két évében 100 e Ft/hó a foglalkoztatás harmadik évében 50 e Ft/hó

43 Veszteségleírás I. Veszteség leírás (Katv 20 (6) (7) bekezdés: A kisvállalati adó rendszerében veszteségről akkor beszélünk, ha az adóalap A része negatív. (az adóalap A része 2017-től a Katv. 20 (3)-(5) bekezdéseinek egyenlege) Elhatárolt veszteségként vehető figyelembe a társasági adó alanyiság időszakában keletkezett, a társasági adóalap csökkentése során nem érvényesített negatív adóalap. Az adózó az elhatárolt veszteséggel fő szabály szerint a keletkezést követő adóév(ek)ben az adóalap A részének pozitív egyenlegét csökkenti. (tehát személyi jellegű kifizetések összegét nem) Megszűnik a korlátozás amely szerint a veszteség 10 év alatt, egyenlő összegű részletekben írható le.

44 Veszteségleírás II. Kivétel az általános szabály alól (Katv. 20 (7) bekezdés) A beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközökkel (beruházással), szellemi termékekkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatos adóévi kifizetések összegével az adózó döntése szerint, - a veszteségleírás általános szabályaitól függetlenül -, teljes mértékben csökkentheti a tárgyév és a következő adóévek adóalapját, legfeljebb az elhatárolt veszteségnek az A adóalap negatív egyenlegével növelt összegéig. Aktuális adóév teljes adóalap A + B - (elhatárolt veszteség + tárgyévi negatív A adóalapösszetevő) Az eredmény nulláig csökkenthető negatív nem lehet!!!!! A tárgyévi adóalap csökkenésként felhasznált tárgyévi negatív egyenleg már következő évek pozitív adóalapját nem csökkenti. (halmozódás kizárása) a

45 Példák az adóalap levezetésére I. Példa I.: január 1-én kisvállalati adó hatálya alá áttért adózó vonatkozásában az alábbi adatok állnak rendelkezésünkre: A cégbíróság által április 20.-án bejegyzett tőkekivonás: e Ft A pénztár értékének tárgyévi növekményére tekintettel növelő tétel: e Ft A 2016 os Tao késedelmes megfizetése miatt 2017-ben fizetett késedelmipótlék: 50 e Ft A személyi jellegű kifizetések összege: e Ft Tao törvény hatálya alatt e Ft elhatárolt veszteség keletkezett, amelyet az adózó a társasági adóalap terhére nem használt fel. Megoldás: Ft Adóalap: [( e Ft e Ft + 50 e Ft) ] e Ft = e Ft Adóalap A összetevő Adóalap B összetevő

46 Példák az adóalap levezetésére II től Kisvállalati adó hatálya alá tartozó adózó vonatkozásában az alábbi adatokat ismerjük: 2017 évben az adózó előző évi nyereségből e Ft osztalékot fizet ben adózó 700 e Ft speciális csökkentő tételt vehet igénybe Tárgyévi személyi jellegű ráfordítás: e Ft Előző évek elhatárolt vesztesége: e Ft Az adózó e Ft értékű új beruházást valósít meg. Mennyi a 2017 évi adóalapja az adózónak?

47 Példák az adóalap levezetésére III. Megoldás: Az adózó adóalapjának levezetése veszteség figyelembe vétele nélkül. [4.200 e Ft 700 e Ft] e Ft= e Ft Tehát az A adóalap e Ft pozitív összeg és a B adóalap e Ft Előző évek elhatárolt vesztesége: e Ft ebben az évben nem növelhető mert az eredmény nyereség volt. Mennyivel csökkenthető a veszteségleírás általános szabályok szerint az adóalap? Általános szabály szerint csak a pozitív A adóalap összegéig lehet figyelembe venni előzőévek veszteségét tehát: e Ft vehető figyelembe. Így az adóalap a B összetevő értékére csökken és e Ft lesz.

48 Megoldás folytatása: Példák az adóalap levezetésére IV. Az adózó e Ft új beruházást valósít meg az adóévben ezért az általános szabálytól eltérően a személyi jellegű ráfordítás adóalap B terhére is csökkentheti az adóalapot. Hogy alakul az adóalap az általános szabálytól eltérő csökkentés figyelembe vétele után? Legfeljebb e Ft összegű új beruházás összegével csökkenthető a teljes A + B adóalap. Az elhatárolt veszteség: e Ft amelyből már e Ft-tal csökkentettük az A adóalapot. Tehát: e Ft e Ft = e Ft a még felhasználható elhatárolt veszteség.

49 Példák az adóalap levezetésére V. Megoldás folytatása: Összességében a vállalkozás a teljes elhatárolt veszteséget leírhatja az adóalap terhére és így az adóalap a teljes e Ft-tal csökkeni fog. Összefoglalva: Adóalap A + B veszteség leírás előtt = e Ft Az adóalap A csökkentése veszteség leírás után = 0 Az adóalap B veszteség leírás előtt: e Ft Az adóalap B veszteség leírás után: e Ft [ e Ft e Ft]= e Ft Tehát látható, hogy a csökkentés maximuma a fennmaradó veszteség, illetve az új beruházás összege közül a kisebb érték (jelen esetben e Ft < e Ft tehát a veszteség leírás maximuma e Ft a fennmaradó veszteség összege.

50 Példák az adóalap levezetésére VI től kisvállalti adó hatálya alá tartozó adózó(nál): A tulajdonos tőkeemelést hajtott végre, amelyet a cégbíróság április 16.-án bejegyzett. Leányvállalatától 200 e Ft összegű osztalékot kapott, amelyet az adóévben bevételként elszámolt A személyi jellegű kifizetések összege e Ft Sor került egy új beruházás megvalósítására e Ft értékben, Tao időszakban keletkezet vesztesége nem volt. Mennyi a főszabály szerint számított adóalap? A adóalap negatív e Ft = e Ft e Ft

51 Példák az adóalap levezetésére VII. Mennyi a főszabály szerint számított adóalap? A adóalap negatív e Ft = e Ft e Ft B adóalap e Ft (a főszabály szerint ez a teljes adóalap ) Az azonnali veszteségleírás maximuma a beruházás értéke és a negatív A adóalap egyenlege közül a kisebb összeg. Tehát jelen esetben e Ft mivel (6.200 e Ft A adóalap< e Ft beruházás) Az adóalap a teljes csökkentés után az alábbi: (Adóalap B e Ft negatív adóalap A e Ft)= e Ft A beruházás értékéből fennmaradó e Ft a következő adóévek adóalapját csökkentheti a veszteség terhére.

52 Az adó és adóelőleg megállapítása A kisvállalati adó továbbra is éves elszámolású adó, amelyet az adóalany adóévenként köteles megállapítani és az adóévet követő év ötödik hónap utolsó napjáig (általános esetben május 31-éig) bevallani. A kisvállalati adó alanya adóelőleg-bevallásra és fizetésre kötelezett, amelyet minden adóalanynak negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig kell teljesíteni. Az adóelőleg alapja az alábbi tételekből tevődik össze: az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő személyi jellegű kifizetések összege és az adóelőleg-megállapítási időszakban jóváhagyott fizetendő osztalék, csökkentve az adóelőleg-megállapítási időszakban bevételként elszámolt osztalék összegével. Az adóelőleg a tételek együttes összegének 16 százaléka. (Katv )

53 Az adó mértéke és a kisvállalati adó által kiváltott adónemek A kisvállalati adó mértéke változatlanul az adóalap 16 százaléka, amelynek megfizetésével a kisvállalati adóalany mentesül: a 10 százalékos társasági adó, a 27 százalékos szociális hozzájárulási adó, és a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól. A 16 százalékos adó mérték a foglalkoztatás átlagos terheit tekintve kedvező adó mérték. A kisvállalati adó továbbra sem váltja ki az általános forgalmi adót, a magánszemély tagokat terhelő egyéni járulékokat, az osztalék utáni személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást, a cégautóadót. (Katv. 21 )

54 Áttérés a kiva hatálya alá I től egyszerűbb lesz a kisvállalati adó hatálya alá történő áttérés, ugyanis nem lesz szükség azon speciális korrekciós tételekre, amelyek az eredmény szemléletről a pénzforgalmi szemléletre történő áttérést biztosították. (Katv december 31-ig hatályos (13), (15),(17) bekezdései) Az áttérés további szabályai változatlanok: A Tao alanya a Tao tv.-nek a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseit alkalmazza, ha a következő adóévben adókötelezettségeit a kisvállalati adó szabályai szerint teljesíti; Katv. tv. 28

55 Áttérés a kiva hatálya alá II. A Tao tv. hatálya alól kikerülő adózónak a megszűnésre tekintettel [71 jelű] bevallást kell benyújtaniuk az áttérés hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig, amelyben figyelembe kell venniük a Tao tv. szerinti korrekciós tételeket. Az adózó a bejelentés adóévére vonatkozó társasági adóbevallásában adóelőleget nem vall be és a bejelentést követő adóévre társasági adóelőleget nem fizet ( az adó folyószámlára felkönyvelt előleg az adóhatóság hivatalból törli.)

56 Áttérés a kiva hatálya alá III. A kisvállalati adóalanyiság időszakát megelőzően a Tao törvény előírásai szerint érvényesített kedvezményekkel kapcsolatban terhelheti társasági adófizetési kötelezettség az adózót ha a kedvezményekre a megszerzett jogosultságot elveszítette -, amelyet az adókötelezettséget kiváltó eseményt követő kisvállalati adóbevallásában (KIVA) kell bevallani.

57 Visszatérés a társasági adó hatálya alá I. Katv. tv. 28 (4a) és (4b) bekezdés Tétel a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt keletkezett eredménytartalék (+/-) (-) a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt bevételként elszámolt osztalék összege (-) a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt megszerzett, előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz könyv szerinti értéke ha az előző műveletek eredménye pozitív az adózó a kapott értékkel megegyező lekötött tartalékot képez ha az előző műveletek eredménye negatív a kapott érték abszolút értéke az elhatárolt veszteség összegét növeli

58 Visszatérés a társasági adó hatálya alá II. Katv. 28 (4a)-(4b) bekezdés Az adózó a lekötés adóévét ( vagyis a kiva-alanyiság utolsó adóévét) követő négy adóévben használhatja fel a fejlesztési tartalékot olyan jellegű beruházásra, amely nem esik a Tao tv. 7 (15) bekezdésében meghatározott tiltás alá. Az ily módon megvalósult beruházásokra is irányadó a Tao tv. 1. sz. melléklet 12. pontban foglalt előírás, amely szerint az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni a tárgyi eszköz beszerzésére, előállítása alapján a 7 (15) bekezdése szerint felhasznált (feloldott) fejlesztési tartalék összegét azzal, hogy az értékcsökkenési leírás a tárgyi eszköz üzembe helyezésének napjától folytatható.

59 Visszatérés a társasági adó hatálya alá III. Amennyiben az adózó a lekötés adóévét követő négy adóévben nem használja fel, vagy nem beruházás céljára használja fel az ily módon képzett tartalékot, akkor az arra jutó társasági összegét meg kell fizetnie. Az általános szabályoktól eltérően a fenti visszafizetett társasági adóra a késedelmi pótlékot nem kell megfizetni.

60 Visszatérés a társasági adó hatálya alá IV. Példa: Határozzuk meg, hogy a január 01-jétől december 31-éig kisvállalati adóalany mekkora összeggel növelheti az elhatárolt veszteség állományát, ha január 1-jétől visszatér Társasági adó hatálya alá és az alábbi adatok állnak rendelkezésre. kiva-alanyiság időszakában keletkezett eredmény tartalékának összege: e Ft kiva-alanyiság időszaka alatt osztalék elszámolása bevételként nem történt kiva-alanyiság időszaka alatt megszerzett, előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz könyv szerinti értéke e Ft

61 Visszatérés a társasági adó hatálya alá V. Megoldás a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt keletkezett eredménytartalék (+/-) (-) a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt bevételként elszámolt osztalék összege (-) a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt megszerzett, előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz könyv szerinti értéke A ( e Ft és a e Ft) abszolút értéke e Ft vehető figyelembe elhatárolt veszteségként. A Katv. 28 (4b) bekezdése alapján Folyamatos működést feltételezve az adózó legkésőbb a december 31- ével végződő adóévben veheti figyelembe a e Ft összegű veszteséget.

62 Visszatérés a társasági adó hatálya alá VI. Példa: Az adózó január 1-jétől december 31 éig tartozott a kisvállalati adó hatálya alá december 31-ére vonatkozó adatok szerint a kiva-alanyiság időszaka alatt keletkezett ET összege e Ft, a kiva-alanyiság időszaka alatt megszerzett osztalék bevételként elszámolt összege 600 e Ft, a kiva-alanyiság időszaka alatt megszerzett, előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz könyv szerinti értéke e Ft

63 Visszatérés a társasági adó hatálya alá VII. Megoldás: Az adózónak a Katv. 28 (4a) bekezdése alapján: ET kapott osztalék -tárgyi eszköz könyv szerinti értéke = lekötött tartalék e Ft -600 e Ft e Ft = e Ft A lekötött tartalékot meg kell képezni és 2021-es adóév végéig kell feloldani a beruházásokra.

64 Visszatérés a társasági adó hatálya alá VIII. A Tao. törvény 26. (13) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: (13) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény (a továbbiakban: Katv.) hatálya alá tartozó adóalany a Katv. szerinti adóalanyisága megszűnését követő 60 napon belül köteles az esedékességi időre eső összeg feltüntetésével a Katv. szerinti adóalanyisága megszűnését követő naptól az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig számított időszak valamennyi teljes naptári negyedévére társasági adóelőleget bevallani és egyenlő részletekben a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig megfizetni. A háromhavonta esedékes társasági adóelőleg összege a) a Katv. szerinti adóalanyisága megszűnésének adóévében elszámolt bevétel 0,25 százaléka, ha az adóév időtartama 12 hónap volt, b) a Katv. szerinti adóalanyisága megszűnésének adóévében elszámolt bevételnek a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegének 0,25 százaléka minden más esetben december 31-ig hatályos szabályok szerint 1 % volt.

65 Visszatérés a társasági adó hatálya alá IX. A Tao. törvény 8. (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki: (Az adózás előtti eredményt növeli:) q) a kisvállalati adóalanyiság időszakában a tőkebevonásra (különösen a jegyzett tőke emelésre) tekintettel, a kisvállalati adóalap megállapítása során alkalmazott csökkentés összege a tőke kivonásakor, Ha a kisvállalati adóalany a kiva-alap meghatározása során a tőkebevonás adóévében alkalmazta a csökkentő tételt, a tőkekivonás adóévében azonban már a társasági adó alanya, akkor a fenti szabály biztosítja azt, hogy a növelő tétel ebben az esetben is alkalmazni kelljen az adózónak.

66 KIVA alanyiság megszűnésének változásai (1) A Katv. 19. (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A kisvállalati adóalanyiság megszűnik) a) az 1 milliárd forintos bevételi értékhatár negyedév első napján történő meghaladása esetén, a túllépést megelőző nappal; Eddig 500 millió forint volt. (2) A Katv. 19. (5) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A kisvállalati adóalanyiság megszűnik) g) az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat jogerőre emelkedésének napját magában foglaló negyedév utolsó napjával, ha az adóalany állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot. Eddig nyilvántartott végrehajtható adó- és vámtartozása volt

67 Osztalék utáni adó változása 26 (3) A (2) bekezdés szerinti összeg után a közkereseti társaság, a betéti társaság és az egyéni cég adót (a továbbiakban: az osztalék utáni adót kiváltó adó) fizet. Az osztalék utáni adót kiváltó adó a (2) bekezdés szerinti összeg 15 százaléka, amelyet az adózó az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallásában, vagy egyszerűsített vállalkozói adóról szóló bevallásában, vagy kisvállalatiadó-bevallásában elkülönítetten vall be. A bevallott összeget három egyenlő részletben, az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallás, vagy egyszerűsített vállalkozói adóról szóló bevallás, vagy kisvállalatiadó-bevallás benyújtására előírt határidőig és az üzleti évet követő két adóévre - de legkésőbb a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyisága megszűnése évét követő év február 25-ig - az adóév február 25-ig fizet meg. Változás csak az osztalék utáni adót kiváltó adó mértéke 16% helyett 15 %- ra csökkent.

68 Köszönöm a figyelmet!