KIVA, TAO VÁLTOZÁSOK Nagy Attila NAV KI Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály

Átírás

1 KIVA, TAO VÁLTOZÁSOK Nagy Attila NAV KI Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály

2 Egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) Eva-alanyiság választása Az eva-alanyiság választására utoljára 2018-ban volt lehetőség, melynek határideje december 20-a volt. [Eva tv. 24. ] A bejelentkezésre vonatkozó szabályok december 21-ével hatályon kívül kerültek. [Eva tv. 10. (1)-(2) bekezdés] Az adónem hatálya alá tartozó adózókat a változás nem érinti. 2

3 2012. évi CXLVII. törvény Kisvállalati adó (KIVA) 3

4 A január 1-jétől bekövetkezett kedvező változások Az adóalanyiság feltételei (létszám és bevételi határ) nőtt 2017-ben (és azóta is) Az adóalap meghatározásának új módja A Kiva rendszerét a jogalkotó január 1-jétől újraszabályozta, mégpedig úgy, hogy a korrigált pénzforgalmú szemléletű eredmény helyett a tőke- és osztalékműveletek korrigált eredménye lett az adóalap egyik összetevője (A). Emellett az adóalap másik összetevője (B) a személyi jellegű kifizetések összege továbbra is minimum adóalapként funkcionál. A kisvállalati adóra való áttérés szabályai egyszerűsödtek A Tao. tv. hatálya alá történő visszatérés szabályai egyszerűsödtek 4

5 Az adóalanyiság feltételei [Katv. 16. (2) bek., 19. (5) bek.] A KIVA akkor választható, ha az átlagos statisztikai állományi létszám az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt (korábban 25 fő volt). A létszámhatár emelésekor az adóalanyiság megszűnésére vonatkozó feltétel is módosult, az adózó Kiva-alanyisága annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben az átlagos statisztikai állományi létszám a 100 főt meghaladja (korábban 50 fő volt) december 1-jétől 500 millió forintról 1 milliárd forintra emelkedett a Kiva választásakor irányadó, a bevételi értékhatár, illetve a mérlegfőösszegre vonatkozó felső limit. A már működő adózók a decemberében megtett bejelentésük esetén már a magasabb értékhatárokat vehették figyelembe. Ha a Kiva-alanyiság első adóévét megelőző adóév rövidebb, mint 12 hónap, akkor a mérlegfőösszegre vonatkozó 1 milliárd forintos értékhatár szempontjából nem (csak a bevétel tekintetében) kell időarányosítani. A létszám és a bevételi határokra vonatkozó számítás továbbra is a kapcsolt vállalkozások adataival (a kapcsolt vállalkozások utolsó lezárt beszámolójában szereplő tényadatok) együttesen értendő. (A mérlegfőösszegre vonatkozó feltételre az összeszámítás nem vonatkozik). 5

6 Az adóalanyiság megszűnése A belépési feltételek és a megszűnési okok közötti összhang megteremtése: legfeljebb 1 millió forint mértékű, az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott, végrehajtható nettó módon számított adótartozás megengedett. A belépési feltételeknél és az adóalanyiság megszűnésének esetei közül az adószám alkalmazását felfüggesztő határozatra való utalás kikerült a törvényből, mivel az adószám felfüggesztésének jogintézménye től megszűnt től az adóalanyiság akkor szűnik meg, ha az elszámolt bevétel meghaladja a 3 milliárd forintot (korábban 1 milliárd volt). Továbbra is negyedéves vizsgálat. Az értékhatár a kapcsolt vállalkozások adatai nélkül figyelendő! Új megszűnési jogcímek: Tao. tv. szerinti kedvezményezett eszközátruházás vagy kedvezményezett részesedéscsere megtörténtét megelőző napon. Ha az adózó ellenőrzött külföldi társasággal (off-shore céggel) rendelkezik. Ha az az összeg amellyel az adózó vállalkozási tevékenysége érdekében felmerült finanszírozási költségei meghaladják az adózó adóköteles kamatbevételeit és a gazdasági értelemben azzal egyenértékűnek tekintendő adóköteles bevételeit az adóévben várhatóan meghaladja a forintot. Ha az adózó megváltoztatja a mérlegfordulónapját (egyértelműsítés) 6

7 Az adóalanyiság keletkezése [Katv. 19. (1)-(3) bekezdés] A Kiva-alanyiság továbbra is az adózó erre irányuló választásának az adóhatósághoz való bejelentése alapján jön létre. Folyamatosan működő adózók: bármely hónapban bejelenthetik a KIVA választását (19T203KV) az adóalanyiság a választást követő hónap első napjától jön létre. Újonnan alakuló adózók az adóhatósághoz való bejelentkezésükkel egyidejűleg jelenthetik be a KIVA választására vonatkozó döntésüket. Azon adózók, amelyek december 31-én a KIVA alanyai voltak és 2019-től is a KIVA hatálya alatt kívánnak maradni, nincs teendőjük (a bejelentést nem kell megismételni). A KIVA hatálya alá tartozó adózó, ha nem kíván továbbá az adó alanya lenni, december 1-je és 20-a között kell ezt a körülményt bejelenteni a 19T203KV nyomtatványon. 7

8 A kisvállalati adó alapja Adóalap = A összetevő + B összetevő, de legalább B A összetevő Tőke és osztalékműveletek eredménye és további módosító tételek Adóalap [Katv. 20. ] B összetevő Személyi jellegű kifizetések összege +/- tőkekivonás/tőkebevonás (ide nem értve a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó járulékalapját) +/- jóváhagyott/kapott (járó) osztalék - csökkentve a kedvezményezett foglalkoztatottra jutó kedvezmény éves összegével +/- szokásos piaci ártól eltérő ellenérték miatti különbözet - veszteségleírás a teljes adóalap terhére +/- a pénztár értékének tárgyévi növekménye/csökkenése + Tao. tv. 3. számú melléklet A) fejezetben foglaltak + megfizetett bírság pótlék + behajthatatlannak nem minősülő elengedett követelés - veszteségleírás 8

9 Az adóalap A összetevője Növelő tétel ( + ) Csökkentő tétel ( ) a tőkekivonás (különösen a jegyzett tőke leszállítás) az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék összege a pénztár értékének tárgyévi növekménye, de legfeljebb a pénztár tárgyévi mérlegben kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó része Tao. tv. 3. számú melléklet A) részében meghatározott, felmerülő egyes költségek, ráfordítások az adóalanyiság időszakában bármely időszakra megállapított és megfizetett bírság, pótlék összege a behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedett összege, ha azt magánszemélynek nem minősülő kapcsolt vállalkozás javára engedik el szokásos piaci ártól eltérő áralkalmazás miatti különbözet (ha azt növelő tételként kell alkalmazni) a tőkebevonás (különösen a jegyzett tőke emelés) [áttéréskor: Tao. tv. 8. (1) bek. q)] a kapott (járó) osztalék címén az adóévben elszámolt, a külföldön megfizetett (fizetendő) adó összegével csökkentett bevétel összege a pénztár értékének tárgyévi csökkenése, de legfeljebb a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó része szokásos piaci ártól eltérő áralkalmazás miatti különbözet (ha azt növelő tételként kell alkalmazni) 9

10 Az adóalap B összetevője A Szocho. tv. (2018. évi LII. törvény) változása miatt tartalmilag módosult az adóalap B összetevője, azaz a személyi jellegű kifizetések, ennek megfelelően bővül a kiva-alap: + azon személyi jellegű ráfordítás, amely a Tbj. 4. k) pontja szerint járulékalapot képez az adóévben (nem változott), > nyugdíjas foglalkoztattak és a megbízási jogviszony kérdése + tag esetében járulékalapot képező jövedelemként a minimálbér 112,5%-át kell figyelembe venni, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél kevesebb (nem változott), + a béren kívüli juttatások összege (új szabály), + az egyes meghatározott juttatások összege (új szabály). Nem minősül személyi jellegű kifizetésnek: - a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó járulékalapja, - a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény éves összege A kedvezményezett foglalkoztatottak köre és a foglalkozatásukra tekintettel érvényesíthető kedvezmény összege az új Szocho. tv. rendelkezéseinek megfelelően átalakításra került [Katv pont]. 10

11 Elhatárolt veszteség Elhatárolt veszteség: tőke- és osztalékműveletek korrigált eredménye, amennyiben az negatív összeg. (Az elhatárolt veszteség főszabály szerint a következő adóévek pozitív adóalapja terhére írható le, de csak a tőke- és osztalékműveletek korrigált eredménye erejéig.) Új beruházás megvalósítása esetén a teljes adóalap (személyi jellegű is) terhére csökkentés érvényesíthető. Elhatárolt veszteségként vehető figyelembe továbbá a) a kiva-alanyiság időszaka előtt, a társasági adóalanyiság alatt keletkezett negatív társasági adóalapjának az a része, amelyet a társasági adóalap vagy a kiva-alap meghatározásakor csökkentésként még nem lett figyelembe véve, b) a adóévet megelőző adóévekben ( ) keletkezett negatív korrigált pénzforgalmi szemléletű eredménynek (korábbi Kivás veszteség) az a része, amelyet a kisvállalati adóalap meghatározásakor csökkentésként még nem lett figyelembe véve. [Katv. 20. (6a) bek.] 11

12 Az adó és az adóelőleg megállapítása [Katv ] A KIVA továbbra is éves elszámolású adó, amelyet az adóalany adóévenként köteles megállapítani és az adóévet követő év ötödik hónap utolsó napjáig (általános esetben május 31-éig) bevallani. A KIVA alanya adóelőleg-bevallásra és fizetésre köteles, amelyet minden adóalanynak negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig kell teljesíteni. Az adóelőleg alapja az alábbi tételekből tevődik össze: az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő személyi jellegű kifizetések összege és az adóelőleg-megállapítási időszakban jóváhagyott fizetendő osztalék, csökkentve az adóelőleg-megállapítási időszakban bevételként elszámolt osztalék összegével. Az adóelőleg e tételek együttes összegének 13 százaléka. 12

13 [Katv. 21. ] A KIVA mértéke: Az adó (adóelőleg) mértéke 2017-ben az adóalap 14 százaléka, 2018-tól az adóalap 13 százaléka, amelynek megfizetésével a kisvállalati adó alanya mentesül a 9 százalékos társasági adó, a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adó, és a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól. A KIVA továbbra sem váltja ki többek között az Áfát, a magánszemély tagokat terhelő egyéni járulékokat, az osztalék utáni személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót, a cégautóadót. 13

14 További segítség és információ PM-NAV tájékoztató példákkal Kérdések és válaszok a kisvállalati adó szabályaival kapcsolatban Pénzügyminisztérium kiva-kalkulátora 14

15 1996. évi LXXXI. törvény Társasági adó (TAO) 15

16 Változások röviden A társasági adótörvény módosítása az uniós joggal való harmonizációjáról és ehhez kapcsolódóan jogharmonizációs rendelkezés bevezetéséről gondoskodik. Ennek keretében megtörténik a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló, július 12-i (EU) 2016/1164 tanácsi irányelv (ATAD irányelv) átültetése a hazai jogrendbe. Emellett új jogintézményként bevezetésre kerül a csoportos társasági adóalanyiság intézménye, továbbá változnak bizonyos kedvezmények is. 16

17 Változások röviden Fejlesztési tartalék: a csökkentő tétel maximuma 500 millió forintról 10 milliárd forintra nő, a többi feltétel változatlan [Tao. tv. 7. (1) bek. f) pont]. Értékcsökkenési leírás: a VTSZ számok a Tao. tv sz. mellékletében aktualizálásra kerültek. A korai fázisú vállalkozásokban fennálló részesedés kedvezménye: nő a csökkentő tétel maximuma (20 millió forint adóévenként és befektetésenként, azaz korai fázisú vállalkozásonként) től már a munkahelyi óvoda fenntartási költségei elismert költségnek minősülnek az adóalapnál (eddig 2017-től csak a bölcsőde tartozott ide). Ingyenes juttatások esetén a nyilatkozat tartalma módosul, ha a juttatásban részesülő nem a vállalkozási tevékenységéhez kapja a juttatást, vagy pedig a juttatásban részesülőnek társasági adó-fizetési kötelezettsége nem keletkezik az adóévben [Tao. tv. 3. sz. melléklet A rész 13. pont]. 17

18 Változások röviden Visszaélés elleni általános szabály, azaz rendeltetésszerű joggyakorlás jogügyletek (jogügyletek sorozata): célját és tartalmát tekintve valós gazdasági, kereskedelmi okoknak kell megalapozzák [Tao. tv. 1. (2) bek.] Ellenőrzött külföldi társaság fogalma: változás a mentesülés eseteinél (szigorítás)! Kamatlevonás-korlátozási szabály (ATAD irányelv alapján): 2019-től felváltja az alultőkésítésre vonatkozó rendelkezéseket. Új fogalmak: Finanszírozási költségek, Nettó finanszírozási költség, Kamatlevonási kapacitás Növelő tétel [Tao. tv. 8. (1) bekezdés j) pont] Csökkentő tétel [Tao. tv. 7. (1) bekezdés ny) pont] Átmeneti rendelkezés Mobilitási célú lakhatási támogatás kedvezményének (adózás előtti eredmény csökkentő tétel) megszűnése ( ig volt hatályban) Csoportos társasági adóalany [Tao. tv. 2/A. ] 18

19 Csoportos társasági adóalany Belföldi illetőségű adózónak minősül, melynek létrehozásához legalább két tag szükséges (egyszerre csak egy csoportban állhat fenn tagság), és az alábbi együttes feltételek teljesülése: 1. meghatározott szervezeti forma, 2. meghatározott kapcsolat a tagok között, 3. meghatározott feltételek azonossága, mely minden tagra kötelező. 1. Meghatározott szervezeti forma (személyi feltétel): gazdasági társaság, egyesülés, európai részvénytársaság, szövetkezet, európai szövetkezet, egyéni cég, magyarországi üzletvezetési hellyel rendelkező (ezáltal belföldi illetőségűnek minősülő) külföldi személy, belföldi telephelye útján külföldi vállalkozó. 19

20 Csoportos társasági adóalany 2. Meghatározott kapcsolat a tagok között: A csoporttagok között olyan, legalább 75%-os arányú szavazati jogon alapuló közvetlen vagy közvetett többségi befolyás (Ptk. szerinti) fennállása, amelyet az egyik tag gyakorol a másik tagban, vagy harmadik személy a tagokban. Közvetett befolyás esetén a köztes jogi személyben is legalább 75%-os arányú szavazati jog szükséges. 3. Azonosság az alábbiak tekintetében a csoporttagok mérlegfordulónapja, beszámoló készítésre nem kötelezett adózó esetén az adóév utolsó napja azonos, a beszámoló, a könyvviteli zárlat összeállításakor irányadó szabályok (Szt. III. fejezet vagy IFRS szerint egységesen az összes csoporttagnál), a csoporttagok könyvvezetésének pénzneme azonos. 20

21 Csoportos társasági adóalany - létrehozása Az Art. rendelkezik a csoportos társasági adóalany megalakulásáról [Art. XII/A. fejezet] Az adóhatóságtól kell kérelmezni a leendő csoporttagoknak közösen, ennek jogvesztő határideje az adóév utolsó előtti hónapjának első napjától az adóév utolsó előtti hónapjának 20. napjáig tartó időszak (november között). A csoportos társasági adóalany a kérelem benyújtását követő adóév első napján jön létre. Átmeneti szabály: első alkalommal, között lehetett kérelmezni a 19T118 jelű nyomtatványon. Ez esetben től jött létre az adóalanyiság. Utólagos csatlakozásra és kilépésre is van lehetőség kérelemre és engedéllyel Jogutódlás Csoportos társasági adóalany megszűnése (megszűntetés napján, ha már nem lenne legalább két tagja, azt a napot megelőző napon) Adózó csoporttagságának megszűnése (pl. adózó kilépése, csoportos társasági adóalany megszűnése) 21

22 Csoportos társasági adóalany Adókötelezettségét a csoporttagok közül e célra kijelölt és a NAV-nak bejelentett csoporttag, mint csoportképviselő útján, csoportazonosító szám alatt teljesíti. Csoporttagok: Egyedileg megállapított adólapról (május 16-áig) nyilatkozatot tesznek az adóhatóság és a csoportképviselő részére. Nyilvántartás vezetés, Bejelentett részesedésre vonatkozó bejelentést, Bejelentett immateriális jószágra vonatkozó bejelentést. 22

23 Csoportos társasági adóalany Kivételek: 1. A csoporttagok között nem alkalmazható: a 7. (1) bek. w) pont K+F megosztása, a 7. (1) bek. x) pont műemlék kedvezmény megosztása, a 7. (18a)-(18d) bek. K+F megosztása (megrendelő/szolgáltató) [de átadhatóak e kedvezmények a csoport tagjain kívüli körben]. 2. A csoporttagok egymás között a 7. (1) bek. s) és t) pont alkalmazásakor legfeljebb a szokásos piaci ár figyelembevételével őket megillető kedvezményt érvényesíthetik. 23

24 Csoportos társasági adóalany A transzferárral kapcsolatos korrekciós kötelezettség egymás közötti jogügyleteikre főszabályként nem vonatkozik. A veszteségelhatárolás tekintetében plusz korlátozás vonatkozik az egyedileg és csoportszinten érvényesített csökkentés együttes összegére. 24

25 Csoportos társasági adóalany adóalapja A csoport adóalapja = a csoporttagok egyedi, nem negatív adóalapjainak összege, amely a korlátokra figyelemmel a veszteséggel csökkenthető. A csoport elhatárolt vesztesége = a csoporttagok egyedi, negatív adóalapjainak összege. Veszteség leírása a csoportképviselő döntése szerinti megosztásban a keletkezése adóévében és az azt követő 5 adóévben (1+5) adóévben írható le. Veszteség leírásra további korlátok. Adókedvezmények érvényesítése szempontjából a csoport egyetlen adózónak minősül. 25

26 Csoportos társasági adóalany Adófizetési kötelezettség: A csoport adóévi fizetendő adóját a csoporttagok között az egyedi pozitív adóalapok arányában fel kell osztani. Adófelajánlás tehető. A növekedési adóhitel (NAHI) kedvezménye nem vehető igénybe. 26

27 Adókedvezmények A látvány-csapatsportok támogatásának körében új jogcímen a sportcélú ingatlan üzemeltetési költségeire is lehet adókedvezményre jogosító támogatást nyújtani 2019-től. [Tao. tv pont, 22/C. ] Az új jogcím első alkalommal a as támogatási időszakra benyújtott sportfejlesztési programokkal összefüggésben alkalmazható [Tao. tv. 29/A. (76) bekezdés] A támogatási igazolás kiadásának további új feltétele [Tao. tv. 22/C. (5) bekezdés új k) pontja]: a támogatást a támogatott szervezet a saját tulajdonában vagy saját használatában lévő sportcélú ingatlan üzemeltetésére használja fel, és vállalja, hogy a látványcsapatsport támogatás mellett erre a célra központi költségvetési támogatást nem vesz igénybe. 27

28 Adókedvezmények Megszűnő jogcím előadó-művészeti szervezetek támogatása Az előadó-művészeti szervezeteknek 2019-től nyújtott támogatások már nem jogosíthatnak a társasági adóban adókedvezményre, és adójóváírással járó adó-felajánlásra sincs mód ezen a jogcímen. Utoljára december 31-éig volt mód kedvezményre jogosító támogatást tenni, illetve rendelkezni az adóról: a támogatásra, kiegészítő támogatásra vonatkozó megállapodásokat legkésőbb ezen időpontig lehetett megkötni, és azok alapján a támogatásoknak, kiegészítő támogatásoknak ezen időpontig bezárólag meg is kellett érkezniük a jogosult szervezetek részére. Ezekben az esetekben a előtt hatályos rendelkezések érvényesülnek a kedvezményekre, vagyis a előtt teljesített támogatások, megtett felajánlások alapján még jár az adókedvezmény, illetve az adójóváírás. [Tao. tv. 29/A. (67)-(69) bekezdések] NAV tájékoztató: 28

29 29