Veszteségelhatárolás a társasági adózásban

Átírás

1 Veszteségelhatárolás a társasági adózásban Időállapot: Szerző: Veresné Drótos Katalin, Lektor: Kereszti Lajos, Módosítva: :18:50 Tartalomjegyzék: 1. Veszteségelhatárolás megfogalmazása 2. Adózás 3. Könyvviteli elszámolás 4. Iratminták, nyomtatványok 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 6. Módosítás az előző változathoz képest A téma rövid leírása Veszteségelhatárolás: az elhatárolt veszteség a negatív adóalapnak az a része, amellyel a társasági adó alanya a törvény adta lehetőséggel élve a következő évek nyereségét csökkenti az adóalap megállapításakor. 1. Veszteségelhatárolás megfogalmazása Az elhatárolt veszteség a negatív adóalapnak az a része, amellyel a társasági adó alanya a törvény adta lehetőséggel élve a következő évek nyereségét csökkenti az adóalap megállapításakor A veszteségelhatárolás időtartama: A társaságiadó-törvény év előtt- általános esetben öt évre adott lehetőséget a veszteség elhatárolására. A veszteség évenkénti elszámolásának összegét a vállalkozás maga határozta meg, így az öt éven belül egyetlen részletben való kigazdálkodás mellett is dönthetett től megszűnt ez az időkorlát. A 2004-ben, és az azt követő években keletkezett negatív adóalapot a következő évek adózás előtti eredménye terhére, az adózó döntése szerinti évben bármikor elszámolhatja, 1. oldal

2 a veszteségelhatárolási szabályok betartása mellett. A 2004-től keletkezett elhatárolt veszteségből annyi vehető figyelembe egy-egy adóévben az adózás előtti eredmény csökkentéseként, hogy az adóalap ne csökkenjen a veszteség levonása nélkül számított összeg 50 százaléka alá. A törvény az elhatárolt veszteség felhasználása során szigorú kronológiai sorrendet határoz meg, vagyis a felhasználás során mindig a legkorábban keletkezett negatív adóalapot kell először figyelembe venni. Korrekció a mezőgazdasági ágazatban: A mezőgazdasági ágazatba tartozó adóalanyok a tárgyévi veszteséget nemcsak előre, a jövőbeni nyereség csökkentésére határolhatják el, hanem az adóévet megelőző két adóév nyereségét is korrigálhatják. Erre önrevízió benyújtásával van lehetőségük. Ebben az esetben az adóévi adózás előtti eredmény 30 százaléka az a maximális összeg, amely a veszteségből adóévenként felhasználható. Pl.: az adóévi veszteség 100, a megelőző első adóév alapja 150, adózás előtti eredménye 90, a második adóév adóalapja 20, az adózás előtti eredmény 40, akkor a 100 adóévi veszteségből a megelőző adóévi adóalapnál 30, a megelőző második adóévi adóalapnál 12, összesen 42 vehető figyelembe és a továbbvitt elhatárolt veszteség 58.( =58) Elhatárolási tilalom: A negatív adóalap csak akkor határolható el, ha a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett. Az első hallásra kedvezőnek tűnő módosítás jelentős adókockázatot rejt magában, az adóhatóság utólag, elévülési időn belül bármikor vizsgálhatja, hogy a felhasznált veszteség a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett-e. Figyelemmel arra, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás elve törvényileg nincs pontosan definiálva, (nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése) az adójogviszonyokban ez szubjektív jogértelmezésre adhat lehetőséget. Negatív adóalap elhatárolását nem kell engedélyeztetni az adóhatósággal. Átalakuláskor a jogutód által a jogelődnél keletkezett elhatárolt veszteség a következő két feltétel együttes teljesülése mellett használható fel; azaz, a jogutód akkor jogosult a jogelődtől átvett veszteség felhasználására, ha - benne olyan tag, részvényes szerez közvetlen vagy közvetett többségi befolyást, vagy olyan tag rendelkezik többségi befolyással, amely vagy amelynek kapcsolt 2. oldal

3 vállalkozása a jogelődben ilyen befolyással az átalakulás napját megelőző napon rendelkezett; és - a jogutód társaság (kiválás esetén a kiváló az átalakulást követő két adóévben a jogelőd által folytatott legalább egy tevékenységből bevételt, árbevételt szerez.(ide nem értve a vagyonkezelési tevékenységet) Az átalakulásban részt vevők közül jogelőd a megszűnő adózó, jogutód a létrejövő új társaság, különváláskor és kiváláskor a létrejövő új társaságok. A jogutódra vonatkozó rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a kiválás során a társaságtól megváló tag a társasági vagyon egy részével más, már működő társasághoz, mint átvevő társasághoz csatlakozik. Kiváláskor a fennmaradó jogelődnek és jogutódnak is tekintendő. Ez azt jelenti, hogy a kiválással újként létrejött (jogutód) egyaránt köteles vizsgálni, hogy a jogelődnél keletkezett veszteséget felhasználhatja-e. Önellenőrzéskor vagy adóhatósági ellenőrzéskor engedély az ellenőrzéssel feltárt veszteségre kérhető, kivéve, ha az adóévi veszteség az önellenőrzés okán válik utólag engedélykötelessé. Elhatárolás felszámolási eljárás esetén: Amennyiben a felszámolási vagy annak megfelelő eljárás úgy fejeződik be, hogy az adózó folytatja tevékenységét, a felszámolás kezdő napját megelőző napig keletkezett, még nem érvényesített elhatárolt veszteséget tovább viheti, azzal a feltétellel, hogy a felszámolási időszak egy adóévnek minősül A veszteségelhatárolás szabályainak alkalmazása Az adóévben felhasználható elhatárolt veszteség meghatározása szempontjából különös figyelmet kell fektetni a törvény átmeneti rendelkezéseire, a korábbi évek elhatárolt veszteségére, ugyanis bizonyos esetekben nem a jelenleg hatályos szabályokat kell alkalmazni. A Tao. átmeneti rendelkezései szerint, a adóévekben keletkezett veszteség a keletkezése időpontjában hatályos előírások szerint az január 1-ét követően december 31-ig keletkezett negatív adóalapra, a december 30-ig hatályos szabályokat kell alkalmazni. A Tao. hatályba lépését, vagyis január 1-jét megelőzően keletkezett, és a Társasági adóról szóló évi LXXXVI. Törvény elírásai szerint elhatárolt veszteségre, a veszteség keletkezésének időpontjában érvényes szabályok az irányadók. Ez a szabályozás kihat az átalakulás esetén alkalmazandó szabályokra, miszerint a 3. oldal

4 jogelődnél január 1-je előtt keletkezett, és az adóalapnál még el nem számolt veszteséget az adózó átalakulását követően, a jogutód nem használhatja fel adózás előtti eredményének csökkentésére. Az ezt követően keletkezett veszteség átalakulás esetében történő elhatárolására pedig akkor van lehetőség, ha a jogutód tulajdonosai között nincs(enek) olyan új tulajdonos(ok), aki(k)nek a részesedése összesen az 50 százalékot meghaladja, vagyis, az 1997-ben, 1998-ban, 1999-ben és 2000-ben keletkezett negatív adóalap a jogutódnál csak addig vehető figyelembe adózás előtti eredményt csökkentő tételként, ameddig a jogutódba nem szereznek 50 százalékot meghaladó részesedést olyan személyek, akik sem a jogutódnak, sem jogelődnek nem voltak tulajdonosai. Amennyiben a jogutód valamely adóévben a tulajdonosi feltételeknek nem felel meg, abban és az azt követő adóév(ek)ben nem élhet a jogelőd által el nem számolt veszteség adóalap-csökkentésével. Az előző, az átalakulással érintett társaságok tulajdonosaira vonatkozó korlátozó szabályt a január 1-jét követően keletkezett veszteségre már nem kell alkalmazni. Így az ezt követően történt átalakulások esetén a jogutód a jogelődnél keletkezett veszteséget felhasználhatja a tulajdonosok jelentős változása esetén is, amennyiben a veszteségelhatárolásra vonatkozó feltételek fennállnak. Feltétel nélkül felhasználható a veszteség, ha a jogutódban senki nem szerez többségi befolyást. Ebben az esetben nem merül fel feltételként az sem, hogy a jogutódnak a jogelőd valamely tevékenységéből bevételt kell elérnie. Több jogelőd esetén csak egy tag, vagy új tag tud a jogutódban többségi befolyást szerezni, így csak azon jogelődnél keletkezett és a jogutód által továbbvitt veszteség használható fel, amely annál a jogelődnél keletkezett, amelynek többségi befolyással rendelkező tagja vagy a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy szerez a jogutódban többségi befolyást. A tulajdonosi szerkezet változásakor a korábbi években keletkezett veszteség mellett az adóévi veszteség sem használható fel, ha az adózó nem felel meg a feltételeknek. Benne olyan adózó szerez közvetlen vagy közvetett többségi befolyást, amely a befolyása megszerzését megelőző két adóévben nem állt folyamatosan az adózóval vagy jogelődjével kapcsolt vállalkozási viszonyban. Ha nem minősül adózónak (magánszemély, külföldi személy, aki nem alanya a társasági adónak.) a többségi befolyást szerző, akkor a veszteség felhasználása nem tiltott. Az elvárt jövedelem szabályainak hatályba lépése nincs hatással a veszteségelhatárolásra, tekintettel arra, hogy a törvény változása nem módosította az adóalapot, mely a veszteségelhatárolás alapja. Az elvárt adóalap szabálya nem határoz meg adóalapot, hanem csak annak tekinti a (eladott áruk beszerzési 4. oldal

5 értékével és a külföldi telephely bevételével) korrigált összes bevétel 2 százalékát. Ha a társaságiadó-alap és az úgynevezett elvárt adóalap egyaránt negatív, akkor - függetlenül attól, hogy melyik a nagyobb összeg- elhatárolt veszteségként minden esetben a Tao. törvény 6. (1) bek. szerinti összeget kell figyelembe venni. Arra azonban nem árt figyelni, hogy az adóalapot elhatárolt veszteség levonásával csak olyan mértékig célszerű csökkenteni, hogy az adóalap ne csökkenjen az elvárt adóalap mértéke alá. Példa: 1. Összes bevétel Elvárt jövedelem ( x2%) Adózás előtti eredmény Adóalap elhatárolt veszteség levonása előtt ( korrekciós tételek) Nyilvántartás szerint elhatárolt veszteség összege: ( korlátlan ideig elhatárolható) Az elhatárolt veszteségből érdemes adóalap csökkentőként felhasználni. Adóalap( ) Következő adóévre átvihető elhatárolt veszteség Veszteségelhatárolás pénzforgalmi szemléletű eredmény alkalmazó vállalkozásoknál. Amennyiben a pénzforgalmi szemléletű eredmény bármelyik adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő adóévekben csökkentheti a pénzforgalmi szemléletű eredményét, feltéve, hogy a pénzforgalmi szemléletű eredmény csökkenése a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett. Az elhatárolt veszteség összegét az adózó 10 év alatt egyenlő részletekben használhatja fel a következő adóévekben a pénzforgalmi szemléletű pozitív eredmény csökkentésére. Az elhatárolt veszteséget keletkezésük sorrendjének megfelelően kell felhasználni. Az elhatárolt veszteség leírása során nem a teljes adóalapot, hanem annak egyik összetevőjét a pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkentheti az adózó. A veszteségleírás korlátja a személyi jellegű kifizetések összege, mivel a minimum alapig ebben az esetben is meg kell fizetni a kisvállalati adót. 2. Adózás 5. oldal

6 2.1 ÁFA Nem értelmezhető. 2.2 Társasági adó Veszteségelhatárolás a társasági adóban A kifejezés kicsit tévedésbe ejtheti az olvasót, ugyanis nem a számviteli törvény szerint értelmezett veszteséget lehet elhatárolni, hanem - társasági adózásról lévén szó - a társasági adó negatív adóalapját. A társaságiadó-törvény ugyanis a számviteli törvény szabályai szerint elkészített beszámolóban kimutatott eredményből vezeti le a különféle módosító, növelő-csökkentő tételeken keresztül az adó alapját. A módosító tételek miatt az adózás előtti eredmény általában eltér az adóalaptól. Gyakori eset, hogy az eredmény-elszámolás szerint veszteséges adózónak pozitív adóalapja, így adófizetési kötelezettsége is lesz. Az adóalapot növelő tételek közül néhány jellemzőt említünk meg, ezek: a hitelezési veszteség, a nem a vállalkozás érdekében felmerült ráfordítások, az adóhiány, az adóbírság, valamint az úgynevezett alultőkésítés, ami a gyakorlatban rejtett osztalékot jelent. Ha mindezek ellenére negatív lesz az adó alapja, akkor ez a negatív összeg a következő évekre elhatárolható, azaz továbbvihető. Ne járjunk el tehát könnyelműen, rápillantva a mérleg forrás oldalán található negatív eredménytartalékra, mert ott nem az elhatárolható veszteséget látjuk. Akinek elhatárolható vesztesége (azaz negatív adóalapja) van, készítsen analitikus kimutatást arról, hogy melyik évben, milyen összegű elhatárolható adóalaptartaléka van, és azt meddig használhatja fel. Ez lényegében tartalék, hiszen az elkövetkezendő nyereséges években az erre az összegre jutó adót a vállalkozásnak nem kell megfizetnie. 6. oldal

7 Az elhatárolt veszteségből annyi vehető figyelembe egy-egy adóévben az adózás előtti eredmény csökkentéseként, hogy az adóalap ne csökkenjen a veszteség levonása nélkül számított összeg 50 százaléka alá, vagyis nulla adóalap nem mutatható ki, ha a veszteség elhatárolására nem az átmeneti rendelkezések valamelyikét kell alkalmazni. Az elhatárolt veszteséggel történő adóalap csökkentés az adózó döntésén alapul, így ha ezzel a lehetőséggel a bevalláskor nem él akkor erre vonatkozóan később önellenőrzést nem lehet benyújtani. 2.3 SZJA SZJA szerint adózó (vállalkozó) Nem értelmezhető Magánszemély Nem értelmezhető. 2.4 EVA Kettős könyvvitelt vezető EVA alany 7. oldal

8 Az adóalanyiságot megelőző időszakról fennmaradt elhatárolt veszteségből az adóalanyiság időszakának minden adóévében 20%-t elszámoltnak kell tekinteni Bevételi nyilvántartást vezető EVA alany 2.5 Egyéb adók és járulékok Nem értelmezhető. 3. Könyvviteli elszámolás 3.1 Kettős könyvvitel Minden évben a könyvek nyitása utáni első rendező tételek közé tartozik az előző üzleti év mérleg szerinti eredményének átvezetése az eredménytartalékba. Az előző év adózott, osztalékkal és részesedéssel csökkentett nyeresége növeli, vesztesége csökkenti az eredménytartalékot. A könyvelés bizonylata az előző üzleti év elfogadott zárómérlege. Az eredménytartalék csökkentéseként kell kimutatni az előző év mérleg szerinti veszteségét, függetlenül attól, hogy az adótörvény előírásai alapján elhatárolható vagy nem elhatárolható. Az előző év mérleg szerinti veszteségének átvezetése az eredménytartalékban: T 413. Eredménytartalék K 419. Mérleg szerinti eredmény 3.2 Egyszeres könyvvitel Nem értelmezhető. 3.3 Szja szerinti adózás Nem értelmezhető. 4. Iratminták, nyomtatványok Elhatárolt veszteségek nyilvántartása: 8. oldal

9 Példa az elhatárolt veszteség nyilvántartására (jpg KiB) Példa az elhatárolt veszteség nyilvántartására Veszteségelhatárolás nyilvántartása (xls - 20 KiB) Táblázat veszteség elhatárolás nyilvántartásához Veszteségelhatárolás nyilvántartása (pdf KiB) Veszteségelhatárolás nyilvántartására szolgáló táblázat 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról külföldi személy: a külföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet; 5.. (5) E törvénynek a jogutódra vonatkozó rendelkezéseit a kiválással (ideértve azt is, ha a társaságtól megváló tag a társasági vagyon egy részével más, már működő társasághoz, mint átvevő társasághoz csatlakozik) létrejövő adózónak, a jogelődre vonatkozó rendelkezéseit kiválás esetén a fennmaradó adózónak is alkalmaznia kell. Veszteségelhatárolás 17. (1) Amennyiben a 6. (1)-(4) bekezdése szerinti adóalap bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő adóévekben - a (2)-(9) bekezdésekben foglaltakat figyelembe véve - döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét, feltéve, hogy a negatív adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett (a továbbiakban: elhatárolt veszteség). (2) A korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása (az adózás előtti eredmény csökkentéseként történő elszámolása) nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékáig számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként. (3) Az elhatárolt veszteségeket keletkezésük sorrendjének megfelelően kell felhasználni. (4) A mezőgazdasági ágazatba sorolt adózó az adóévben keletkezett elhatárolt veszteséget az adóévet megelőző két adóévben befizetett adójának önellenőrzéssel való módosításával is rendezheti oly módon, hogy a megelőző két adóév adózás előtti eredményét csökkenti az elhatárolt veszteség összegével, de adóévenként 9. oldal

10 legfeljebb az adóév adózás előtti eredményének 30 százalékával. Ha az adózó e lehetőséggel nem él, az elhatárolt veszteségre, ha az adóévben keletkezett elhatárolt veszteségnek csak egy részét használja fel az önellenőrzés során, a fennmaradó részre az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit alkalmazza. (5) A szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, a szabályozott ingatlanbefektetési társaság és a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság az (1) bekezdés rendelkezéseit nem alkalmazhatja. (6) Ha a privatizációs lízingszerződés időtartama alatt az adózónál vagyonvesztés történik vagy a törlesztés meghiúsul és az állam nevében szerződő azonnali hatállyal nem mondja fel a szerződést, a vagyonvesztés vagy a törlesztés meghiúsulása évében az adózó az (1)-(2) bekezdésben foglalt veszteségelhatárolást nem alkalmazhatja. (7)Átalakulás esetén a jogutód a jogelődnél keletkezett elhatárolt veszteségnek a jogelőd vagyonából a vagyonmérleg szerinti részesedése arányában számított, az adózás előtti eredmény csökkentéseként még el nem számolt részére, valamint kedvezményezett eszközátruházás esetén az átvevő társaság az átruházó társaságnál keletkezett, az önálló szervezeti egységnek betudható elhatárolt veszteségre - a jogelődnél, illetve az átruházó társaságnál eltelt időt is beszámítva - az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit a (8) bekezdésre figyelemmel alkalmazza. Ez a rész kiválás esetén a jogelőd, kedvezményezett eszközátruházás esetén az átruházó társaság elhatárolt veszteségét csökkenti. (8) A jogutód társaság csak akkor jogosult az átalakulás útján átvett elhatárolt veszteség felhasználására, a) ha az átalakulás során benne - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával meghatározott - közvetlen vagy közvetett többségi befolyást olyan tag, részvényes szerez (rendelkezik), amely vagy amelynek kapcsolt vállalkozása a jogelődben ilyen befolyással az átalakulás napját megelőző napon rendelkezett, és b) ha a jogutód társaság (kiválás esetén a kiváló társaság) az átalakulást követő két adóévben a jogelőd által folytatott legalább egy tevékenységből (ide nem értve a vagyonkezelési tevékenységet) bevételt, árbevételt szerez. (9) Az adózó nem jogosult az adóévben és az azt megelőző bármely adóévben keletkezett elhatárolt veszteség felhasználására, ha benne olyan adózó szerez - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával megállapított - közvetlen vagy közvetett többségi befolyást (ide nem értve az átalakulással történő részesedés szerzést), amely e befolyása megszerzését megelőző két adóévben (a jogelődje tagi, részvényesi jogviszonyát is figyelembe véve) nem állt folyamatosan az adózóval vagy jogelődjével kapcsolt vállalkozási viszonyban. E rendelkezés hatálya nem 10. oldal

11 terjed ki az adózóra a) ha a többségi befolyás megszerzését megelőzően az általa vagy a többségi befolyást megszerző társaság által kibocsátott részvényeknek legalább egy részét a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott szabályozott piacra már bevezették, vagy b) ha a társaság a tevékenységét a többségi befolyás megszerzését követő két adóévben tovább folytatja és ba) annak természete jelentősen nem tér el a többségi befolyás megszerzését megelőzően végzett tevékenységtől, azzal, hogy a tevékenység jelentős változását jelenti különösen az üzleti tevékenység során nyújtott szolgáltatások, értékesített termékek, kezelt vagyon, értékesítési piac, ügyfélkapcsolatok körének az alapvető változása, ideértve, ha a kereskedelmi, termelői, szolgáltatói tevékenységet vagyonkezelői tevékenység váltja fel, bb) a tevékenységből mindkét adóévben bevételt, árbevételt szerez. (10) A külföldi vállalkozó tevékenységét folytató európai részvénytársaság, európai szövetkezet a külföldi vállalkozónál, illetve az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet tevékenységét folytató külföldi vállalkozó az európai részvénytársaságnál, az európai szövetkezetnél keletkezett és az adózás előtti eredmény csökkentéseként még el nem számolt elhatárolt veszteségre az (1)-(6) bekezdés rendelkezéseit alkalmazza. (11) Amennyiben az adózó döntése arra irányul, hogy a fizetendő adója az elhatárolt veszteség (2) bekezdés szerinti teljes körű levonásával kerüljön megállapításra, akkor ezt az önellenőrzés és az adóellenőrzés során is figyelembe kell venni. (12) Amennyiben az adózó adókötelezettsége a felszámolási eljárás (annak megfelelő más eljárás) befejezését követő napon folytatódik, az adózó az (1)-(3) bekezdésben, illetve a VII. fejezetben foglaltakat alkalmazza a felszámolás kezdő napját megelőző napig keletkezett, és az adózás előtti eredmény csökkentéseként még nem érvényesített elhatárolt veszteségre, azzal, hogy a felszámolási időszak egy adóévnek minősül. 29. (2) A Ta tv. 6. -ának előírásai szerint elhatárolt veszteség az adózás előtti eredményből az elhatárolás időpontjában érvényes feltételek szerint írható le. 29/C.. (8) Az adózó a december 31-ig (a december 31-én előtársaságként működő adózó az első adóévében) keletkezett negatív adóalapra a december 31-én hatályos rendelkezéseit alkalmazza, figyelemmel a 29. (2) bekezdésére is. 11. oldal

12 29/F. (2) A ban kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, és az adóalapnál még nem érvényesített elhatárolt veszteség a keletkezése időpontjában érvényes feltételek szerint írható le évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról 19.. (6) Az adóalanyként lezárt adóévet figyelembe kell venni a megelőző időszakból fennmaradt elhatárolt veszteség érvényesítésének időtartama tekintetében. Az adóalanyiságot megelőző időszakból fennmaradt összes elhatárolt veszteségből az adóalanyiság időszakának minden adóévében százalékot elszámoltnak kell tekinteni évi LXXVII. törvény a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról 207. (3) A Tao ának e törvény ának (2) bekezdésével módosított előírásait első ízben a adóévi negatív adóalapra lehet alkalmazni évi CXLVII. Törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 20. (1) (9) Ha a pénzforgalmi szemléletű eredmény bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő adóévekben - a (10)-(12) bekezdésekben foglaltakat figyelembe véve - csökkentheti a pénzforgalmi szemléletű pozitív eredményét, feltéve, hogy a pénzforgalmi szemléletű eredmény csökkenése a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett (a továbbiakban: elhatárolt veszteség). A kisvállalati adó alanya elhatárolt veszteségként veheti figyelembe az e törvény szerint meghatározott adóalanyiság időszaka előtt, a társasági adóalanyiság alatt keletkezett negatív társasági adóalapjának azt a részét, amelyet a társasági adóalap csökkentéseként korábban nem vett figyelembe. (10) Az elhatárolt veszteség összegét az adózó 10 év alatt, egyenlő részletekben használhatja fel a következő adóévekben. (11) A (10) bekezdéstől eltérően az elhatárolt veszteség összegéből a beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközökkel (beruházással) szellemi termékekkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatos adóévi kifizetések összegével az adózó döntése szerint, az (1) bekezdéstől függetlenül, teljes mértékben csökkentheti a következő adóévek adóalapját, függetlenül attól, 12. oldal

13 hogy az érintett eszközöket rendeltetésszerűen használatba vették-e az adóévben. (12) Az elhatárolt veszteségeket keletkezésük sorrendjének megfelelően kell felhasználni. 21/1. PM tájékoztató a veszteségelhatárolás lehetőségéről az úgynevezett elvárt adó bevezetésével összefüggésben Az úgynevezett elvárt adó bevezetésével nem szűnt meg a veszteségelhatárolás lehetősége. Társas vállalkozások A veszteségelhatárolást a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 17. -a teszi lehetővé, amely nem változott az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló évi LXI. törvény (a továbbiakban: évi LXI. törvény) elfogadásával. A Tao. törvény 17. (1) bekezdése értelmében amennyiben az adóalap bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő adóévekben - a (3)-(9) bekezdésekben foglaltakat figyelembe véve - döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét (a továbbiakban: elhatárolt veszteség). A évi LXI. törvény nem módosította a Tao. törvény 6. (1) bekezdésében foglalt, a társasági adó alapjára vonatkozó rendelkezéseket sem, azaz a társasági adó alapja belföldi illetőségű adózó és külföldi vállalkozó esetében az adózás előtti eredmény, módosítva a 7., 8., 16., 18. és a 28. -okban, valamint a VII. fejezetben foglaltakkal. A évi LXI. törvénnyel módosított Tao. törvény 6. (5) bekezdése arról rendelkezik, hogy, ha az adózó (1) bekezdés szerinti adóalapja nem éri el az adóévben az eladott áruk beszerzési értékével és a külföldi telephely bevételével csökkentett összes bevétele 2 százalékát, akkor az adóalap ez utóbbi összeg. Ez a rendelkezés nem határoz meg adóalapot, hanem csak annak tekinti, így nem változtatja meg a Tao. törvény 17. -a szerinti veszteségelhatárolás szempontjából a Tao. törvény 6. (1) bekezdésében meghatározott adóalapot. Fentiekre tekintettel 1. ha a társasági adóalap negatív [6. (1) bekezdés], de az úgynevezett elvárt adó alapja pozitív [6. (5) bekezdés], akkor a Tao. törvény 17. -a szempontjából elhatárolt veszteségként továbbvihető összegként a társasági adóalapot [Tao. törvény 6. (1) bekezdés] kell figyelembe venni; 2. ha a társasági adóalap és az úgynevezett elvárt adó alap egyaránt negatív, akkor - függetlenül attól, hogy melyik a nagyobb összeg - a Tao. törvény 17. -a szempontjából elhatárolt veszteségként továbbvihető összegként a társasági 13. oldal

14 adóalapot [Tao. törvény 6. (1) bekezdés] kell figyelembe venni. Egyéni vállalkozók A évi LXI. törvény módosította az egyéni vállalkozó vállalkozói adóalapjának meghatározására vonatkozó szabályokat is, azonban e módosítás az egyéni vállalkozók esetében sem érinti a veszteségelhatárolásra vonatkozó rendelkezéseket. Az Szja törvény 49/B. -ának (8) bekezdését módosító rendelkezés [2006. évi LXI. törvény 12. ] (1) bekezdés] szerint a vállalkozói adóalap az Szja törvény 49/B. - ának (l)-(7) bekezdése szerinti jövedelem, de legalább az adóévben eladásra beszerzett áruk beszerzési érékével csökkentett vállalkozói bevétel 2 százaléka, (ún. elvárt adóalap) Az adóalap módosítható a külföldi telephelynek betudható bevétellel. A fizetendő adó ebben az esetben az elvárt adóalap 16 százaléka, illetve - ha megvalósulnak az Szja törvény 49/B. -ának (10) bekezdésében rögzített feltételek - a 10 százaléka. Ha az eladásra beszerzett áruk beszerzési értéke több, mint a vállalkozói bevétel, vagy egyenlő azzal, akkor elvárt adóalap hiányában adófizetési kötelezettség sem keletkezik. Ettől függetlenül, amennyiben az Szja törvény 49/B. ának (l)-(7) bekezdése szerint a vállalkozói költségek meghaladják a vállalkozói bevételt, a veszteség a (7) bekezdés szabályai szerint változatlanul elhatárolható. Pénzügyminisztérium 98/2006. Adózói kérdés - válasz az elhatárolt veszteség nem értelmezhető a különadó-kötelezettség megállapítása során [Különadó törvény 3. ] A szeptember 1-jén hatályba lépett, az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló évi LIX. törvény (a továbbiakban Különadó törvény) 3. -a szerint a társas vállalkozás - az előtársaság kivételével - 4% különadót állapít meg és fizet az adóévi beszámolóban kimutatott adózás előtti eredményének a (2) bekezdésben felsorolt tételekkel növelt, a (3) bekezdésben felsorolt tételekkel csökkentett pozitív összege után. A Különadó törvény sem a korrekciós tételek körében, sem egyéb vonatkozásban nem rendelkezik veszteségelhatárolásról, elhatárolt veszteség leírásáról. Így a különadó-alap meghatározásának kiindulási pontját képező adózás előtti eredmény - amely egyébként a társasági adókötelezettség levezetéséhez is irányadó - korábbi évek elhatárolt veszteségével való csökkentése, illetve veszteségelhatárolás nem alkalmazható. Amennyiben az adózó Különadó törvény 3. szerint meghatározott adóalapja 14. oldal

15 negatív, különadó fizetési kötelezettség nem keletkezik. (PM Jövedelemadók főosztálya 13276/ APEH Adójogi főosztály /2006.) 6. Módosítás az előző változathoz képest Kiegészítve, a kisvállalati adó hatálya alá átjelentkezett adózók veszteségelhatárolásával. 15. oldal