1. Bevezetés az önkormányzati pénzügyi rendszer elemzéséhez Önkormányzati pénzügyek Előadó: Dr. Sivák József Forrás: ÁSZ Kutató Intézete Tanulmány 2011 december Kormányzati szintek
1. Bevezetés 1. Bevezetés A kormányzati funkciók kormányzati szintek közötti megosztása számos közgazdasági és nem közgazdasági tényező magyarázza Az ország mérete, földrajzi sajátosságai, település szerkezete, gazdasági fejlettsége és történelmi hagyományai. Az ország állammodellje. A két alaptípus a centralizált és a föderatív államberendezkedés. Az centralizált modell maximálisan két kormányzati szinttel (központi és helyi), a föderális három kormányzati szinttel rendelkezik, az önkormányzatok mellett létezhetnek területi önkormányzatok is. A meghatározó politikai erők preferenciái. Az ország gazdasági helyzete, az állami szerepvállalás mértéke, A helyi közszolgáltatások iránti kereslet, amelyet befolyásolnak demográfiai folyamatok, a helyi gazdaság állapota. A közösségi gazdaságtan a fiskális decentralizáció elvi előnyeit három összefüggésben tárgyalja. 1. Egyfelől helyi szinten rugalmas legyen az igények felismerése és az ezekhez történő alkalmazkodás. Ezzel megvalósul a közpénzek felhasználásának eredményessége. 2. Másfelől a decentralizáció a meglévő és szükségképpen korlátozott erőforrások minél jobb kihasználását eredményezi (hatékonyság, gazdaságosság). 3. Harmadrészt a decentralizáció további előnyei: a kormányzati gazdálkodás átlátható lesz, a választott politikusok elszámoltathatóvá válnak 1. Bevezetés 1. Bevezetés Dekoncentráció és decentralizáció A decentralizáció az alsó szintű kormányzatoknak ( önkormányzatoknak) a közszolgáltatások rangsorolásában, megszervezésében önálló mérlegelési és döntési lehetőségük van. A modern államok jogrendje az önkormányzatok számára nemcsak önállóságot, hanem a feladat ellátási kötelezettséget is előírja. A decentralizáció azt jelenti, hogy a központi kormányzat milyen feladatkörrel, milyen kiadási tételek vonatkozásában adja át a döntési jogkört a helyi szint számára és milyen módon biztosítja az ehhez szükséges forrásokat. A dekoncentráció az alacsonyabb kormányzati szintek bevonása a centralizált feladatmegoldásba. A decentralizáció (folyt.) A decentralizált feladatok költségeit a központi kormányok nem 100%-os mértékben térítették meg a helyi önkormányzatoknak, így az ebből adódó hatékonysági nyereséget jellemzően a központi kormányzatok realizálták. A közszolgáltatások széles körének önkormányzati szintre kerülése megköveteli a költséghatékony működés kereteinek biztosítását. A decentralizáció képes korlátozni a hatalom koncentrációját. Az önkormányzatok rugalmas, áttekinthető és a tényleges fogyasztói igényeknek megfelelő közszolgáltatásokat képesek nyújtani. Az éleződő globális verseny hatására a közszolgáltatások biztosítása optimális feltételeinek keresése egyre inkább a helyhatóságok helyi gazdaságszervező-, fejlesztő tevékenységére került.
1. Bevezetés 1. Bevezetés A helyhatóságok közötti verseny A helyhatóságok között sajátos verseny folyik, amelyik különbözik a klasszikus piaci versenytől. Ennek a versenynek elemei: verseny a forrásokért, a beruházókért és a helyi közszolgáltatások fogyasztóiért. Az önkormányzatok közötti verseny eredményezheti az erőforrások célszerű kihasználását, de nem zárható ki, hogy hozzájárulhat az erőforrások pazarlásához, vagy a forrásvesztéshez. Az adóverseny összességében azzal járhat, hogy a helyi adóbevételek elmaradnak a potenciális lehetőségektől. Egyetemes tendenciák a világgazdaságban Az egyik irány a globalizáció és integráció, amely az állami szerepvállalás egészét átformálta és így jelentősen módosított az önkormányzatok szerepén. Különösen nagy szerepet kap az önkormányzatok feladatai között a helyi foglalkoztatáspolitika és a migrációból adódó társadalmi konfliktusok, és a környezetvédelmi problémák kezelése. A másik irány az integráció. Az EU nem ír elő semmilyen kötelező önkormányzati modellt, de az Európa Tanács által kidolgozott és az európai országok elfogadott Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának köszönhetően a különböző modellek között lassú konvergencia tapasztalható. Az EU-n belül a kormányzati szintek közötti munkamegosztás jellegét ma már a többszintű kormányzás terminus fejezi ki. A többszintű kormányzás az Európai Unió intézmény- és közpolitika fejlődésének terméke. 1. Bevezetés 1. Bevezetés A harmadik egyetemes tendencia az urbanizáció. A nagyvárosi népesség részarányának folyamatos növekedése gyökeresen átalakítja a közszolgáltatások iráni igényt, mind mennyiségi,mind minőségi értelemben. Önkormányzati szint egyik masszív tendenciája a fővárosok és a nagyvárosok irányításának kiemelt kezelése. A többszintű rendszereket a kapcsolatok sokszínűsége jellemzi: Vertikális kapcsolatok Horizontális kapcsolatok Vertikális és horizontális kapcsolatok A többszintű kormányzásban felértékelődnek a vertikális pénzügyi kapcsolatok, amelyek alkalmasak a kormányzati szintek közötti munkamegosztás finomhangolására. A vertikális kapcsolatok között különös szerepet kap a makroszintű tervezés, a kontroll és az ellenőrzési rendszerek működtetése, az adóztatás jogának kormányzati szintek közötti megosztása, illetve a kormányzati szintek közötti transzferek rendszere. A horizontális típusú kapcsolatokat szemléltethetjük például a különféle együttműködési formák említésével: önkormányzatok közötti társulások, kormányzati szereplők közötti szerződéses viszonyok.
2. Az önkormányzati pénzügyi rendszer általános jellemzői Az önkormányzati pénzügyi rendszer Az önkormányzati pénzügyi rendszer A többszintű kormányzásban a pénzügyi eszközök kulcsszerepet játszanak. A különböző kormányzati szinteken meghozott döntésekhez és a gazdálkodáshoz szükséges információk jelentős része pénzben fejeződik ki. E különféle funkciókat jogszabályok, intézmények által meghatározott pénzügyi rendszer látja el. Az 1. sz. ábra (következő oldal önkormányzati gazdaság felépítése) az önkormányzati gazdaság főbb összetevőit és belső kapcsolatrendszereket mutatja be. 2. Az önkormányzati pénzügyi rendszer általános jellemzői Feladatellátás két formája 1. Költségvetési intézmény 2. Költségvetésen kívüli megoldás
2. Az önkormányzati pénzügyi rendszer általános jellemzői Az önkormányzati gazdaság tehát nem szűkíthető le a költségvetési szektorra. A költségvetési szektoron kívüli szereplők jelentős pénzügyi kockázatok hordozói. E költségvetésen kívüli szereplők között jelen vannak az önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok, a tartós szerződéses viszonyban álló magán társaságok és a nonprofit szektor szereplői. A költségvetésen kívüli feladatellátás pénzügyi vonatkozásai közül két nagy súlyú kérdéskört emelünk ki. o Az egyik az önkormányzatok tulajdonában lévő gazdasági társaságok problémája. o A másik pénzügyi szempontból érzékeny költségvetésen kívüli terület a közés a magánszféra partnerségére épülő feladatellátás. Az önkormányzati pénzügyi rendszer funkciói 1) Forrásteremtés 2) Forrásallokáció 3) Pénzellátás 4) Ösztönzés 5) Kockázatkezelés 2. Az önkormányzati pénzügyi rendszer általános jellemzői 2. Az önkormányzati pénzügyi rendszer általános jellemzői Az önkormányzati pénzügyi rendszer funkciói 1. Forrásteremtés. E funkció biztosítja a kötelező és önként vállalt helyi, és az állam által önkormányzati felelősségi és hatáskörbe delegált közfeladatok ellátásának finanszírozási forrásait. Ezt lehetséges saját bevételekkel, kormányzatoktól érkező forrásokkal és bizonyos helyzetekben kölcsönforrásokkal finanszírozni. 2. Forrásallokáció. E funkció biztosítja, hogy megteremtődjön a vertikális és a horizontális egyensúly. A vertikális elosztás annak meghatározása, hogy a kormányzati bevételek miként oszlanak meg a különböző kormányzati szintek között. A horizontális elosztásnak két aspektusa van: - Egyfelől biztosítva legyen a helyi kiadási kötelezettségek fedezete. - A másik aspektus, hogy helyi kiadások igazodjanak a közszolgáltatások iránti helyi igényekhez. 3. Kiegyensúlyozott pénzellátás. Biztosítja, hogy megfelelő időben álljon rendelkezésre a kötelezettségek teljesítéséhez szükséges pénz. A pénzellátás elvileg megvalósulhat centralizált, vagy decentralizált intézményrendszerben. A centralizált pénzellátást helyi kormányzatok pénzforgalmi számláit egy központi intézmény vezeti. A decentralizált finanszírozás azt jelenti, hogy az önkormányzatok pénzforgalmi számláit privát pénzintézetek vezetik. 4. Ösztönzés és irányítás. Biztosítja a rendelkezésre álló erőforrások (pénzeszközök, vagyon) eredményes és költséghatékony kihasználását. A helyi kormányzatok pedig a minél jobb forrásellátásért küzdenek, akár azon az áron is, hogy figyelmen kívül hagyják a tényleges helyi szükségleteket. Ebben a bonyolult erőtérben részben a kormányzaton belüli erőviszonyok, részben az információs aszimmetriák miatt számos allokációs kudarc keletkezhet. Ez jelentkezhet a feladatok alul-, vagy éppenséggel túlfinanszírozásában. 5. Kockázatkezelés. A helyhatóságok gazdálkodásában előfordulhat a különféle pénzügyi nehézségek keletkezése. E funkció biztosítja a likviditáshiány, a lehetőségeken felüli költekezés és az inszolvencia elkerülését. Súlyos kockázat a helyhatóság krónikus forráshiánya és/vagy fizetésképtelensége.
Az önkormányzati pénzügyi rendszer általános jellemzői Az önkormányzati pénzügyi rendszer karakterét, minőségét a következő jellemzők határozzák meg: -A kormányzati szintek közötti pénzügyi kapcsolatok jellege (támogatási rendszer, az adóztatás jogának megosztása). - Az adómegosztás és a helyi adóztatás rendszere. -A költségvetési fegyelem intézményrendszere, a költségvetési korlát keménysége. -A pénz- és tőkepiaci kapcsolatok szabályrendszere. Az önkormányzati pénzügyi rendszer akkor képes feladatait jól betölteni, ha megfelelően illeszkedik a kormányzati szintek közötti feladat- és hatáskör megosztáshoz, összhangban van a közigazgatási és közpolitikai adottságokkal és biztosítja a fiskális politikai célok megvalósulását. AZ ÖNKORMÁNYZATI MŰKÖDÉS KOCKÁZATAI Működési terület Feladatellátás Pénzügyi helyzet Vagyongazdálkod lkodás Településmenedzsment Kockázat Kötelező feladatok ellátásának minősége Túl l sok önként nt vállalt v feladat Likviditási problémák Kiegyensúlyozatlan költsk ltségvetés Túlzott eladósodotts sodottság Vagyonfelélés Megalapozatlan beruházás Gazdaságfejleszt gfejlesztés s elszakadása sa a helyi igényekt nyektől A pénzp nzügyi lehetőségeket meghaladó fejlesztési si ambíci ciók 1. Bevezetés A működési zavarokat okozó egyensúlytalansági tényezőket öt aspektusa: 1. A kormányzati szintek közötti információs aszimmetria, a kormányzati szintek nem azonos minőségű és mennyiségű információk alapján végzik tevékenységüket. 2. A kapacitásbeli elégtelenségek az alsóbb szintű kormányzatok elégtelen szakember ellátottságából, infrastrukturális és más, a feladat ellátáshoz szükséges feltételek hiányosságaiból adódnak. 3. A forrásokkal nem fedezett kiadási kötelezettségek létezése. A helyi kormányzatok számára előírt kötelező feladatok teljesítéséhez nem illeszkedik az önkormányzatok forrásszerkezete, illetve túlságosan nagy a különbség a saját bevételek, illetve a kötelezően teljesítendő kiadások között. 4. Nem érvényesíthetők a szolgáltatások optimális költségei. Reális ugyanis a veszély, hogy az adott közigazgatási szerkezetbe zárnak be olyan helyi közszolgáltatásokat, amelyek átlépik, vagy éppen nem érik el a közigazgatási határokat. (pl. iskola körzetek) 5. A központi kormányzatok egyoldalúan a helyi igények és kapacitások, és/vagy a helyi és az általános pénzügyi feltételek figyelembe vétele nélkül érvényesítik az általuk irányított területtel kapcsolatos közpolitikát. 2. Forrásteremtés és allokáció
2.1. A forrásteremtés és forrásallokáció dilemmái A forrásteremtés fő kérdései a helyi közfeladatok ellátásához és a kollektív javak biztosításához megfelelő pénzügyi erőforrás előállítása szükséges a decentralizáció különböző pénzügyi eszközökkel történik az önkormányzati pénzügyi rendszer legfontosabb kérdése, hogy milyen eszközökkel valósul meg a forrásteremtés a forrásteremtés eszközei: forrásteremtés az adófinanszírozás útján Forrásteremtés adómegosztás útján forrásteremtés a kormányzati szintek közötti támogatási transzferek révén a díjfinanszírozás szerepe a forrásteremtésben a hitelfinanszírozás alkalmazása a forrásteremtésben Adófinanszírozás 2.1. A forrásteremtés és forrásallokáció dilemmái 2.1. A forrásteremtés és forrásallokáció dilemmái Forrásteremtés az adófinanszírozás útján a többszintű kormányzás megköveteli az adóztatás jogának alsóbb kormányzati szintre történő delegálását HELYI ADÓK Forrásteremtés az adófinanszírozás útján az adóztatás joga megilleti a szövetséget, uniót vagy tagállamot a központosított államokban az önkormányzatok adóztatási joga származékos az önkormányzati helyi feladatok finanszírozására a vagyonadók nem elégségesek az EU tagállamaiban alkalmazott helyi adók szerepe is sok esetben meghaladja a vagyonadó jelentőségét (lásd köv. táblázat) Magyarországon fontos mérlegelni a fizetőképesség elvét is (pl. ingatlanadó esetében a lakásállomány szerkezete szorosan összefügg a gyenge fizetőképességgel)
2.1. A forrásteremtés és forrásallokáció dilemmái diszkrimináció: a vállalkozásokat a közszolgáltatások igénybevételénél aránytalanul magasabb helyi adókkal sújtják, mint a választópolgárokat, mivel a választások alkalmával a vállalkozásoknak nincsen szavazati joguk, így nem tudják ezt megtorolni adóverseny: a kialakított helyi adóverseny hatása lehet pozitív ill. negatív o pozitív: az adók szerepe a helyi gazdaság fejlesztését szolgálják o negatív: a helyi adóbevételek eróziója következtében kialakulhatnak adóparadicsomok, amelyek révén a közfeladatok finanszírozásának ellátása veszélybe kerülhet adó adminisztráció: a helyi adóztatás költségeinek és hasznainak kapcsolatánál vigyázni kell, hogy a túl alacsony adók beszedési költsége relatíve magas lehet, továbbá, hogy a központilag beszedett adóknál nem áll fenn a megfelelő érdekeltség érvényesítése a központi adók helyi önkormányzati szintű megosztása: o vertikális: a kormányzati szintek közötti megosztás pénzügy egyensúlyát biztosítja (lásd köv. tábl. 1-3. sora) de jure: jogi értelemben vett adómegosztás de facto: a forrásallokáció révén inkább támogatást kapnak az önkormányzatok o horizontális: az alsóbb kormányzati szintek között megosztás (lásd köv. tábl. 4. sora) a pénzügyi megosztás alapja a önkormányzat területén megoszló adótömeg alapján történik pl. népesség, foglalkoztatási szint stb. A helyi adóztatás jellemzői Az adók decentralizásának nak veszélyei Az adórendszerrel kapcsolatos követelmények: 1. hatékonyság (a lehető legkevésbé térítse el az erőforrások allokációját a hatékonytól) 2. méltányos 3. könnyen adminisztrálható A helyi (decentralizált) adók hatékonysági problémái: 1. Az adóteher exportálása 2. Regresszivitás 3. Kiutasító (not in my backyard) adóztatás 4. Költségvetési externália 5. Káros versengés 2.1. A forrásteremtés és forrásallokáció dilemmái A helyi adózás és önkormányzati önállóság A helyi adóztatásban és az adómegosztásban megnyilvánuló pénzügyi önállóságot nem tekintjük érték kategóriának, de modellekbe sorolható: o parlamentarizmusra hajló modell: az önkormányzati bevételek döntően állami támogatások és de jure megosztott adók o szolidáris modell: jellemzően adó-újraelosztás valósul meg pl. az adók megosztásával és a támogatási rendszer kiépítésével o liberális modell: jelentős adóztatási önállóság és szubszuverén szintű adóverseny A helyi adóztatás önállóságának kategóriái az adófinanszírozás mértéke határozza meg legjobban a az önkormányzat tényleges fiskális önállóságát az adóbevételek felhasználásában az önkormányzatok nagy szabadságot élveznek hitelfelvétel esetén a hitelnyújtók az önkormányzati bevételeket tekintik visszafizetési biztosítéknak OECD által használt adóautonómiát mutató indikátor az önkormányzati adóbevételek az összes bevételre vetített részarányát jelenti a helyi adózás és az adómegosztás rendszerének komplexitása következtében az autonómia különböző fokait lehet elkülöníteni (lásd köv. tábl.): o a kategória : a szubnacionális szint legnagyobb adóztatási szabadság o b kategória: az adókulcsok feletti helyi döntési szabadság o c kategória: az adóalap meghatározásában élvezett önállóság o d kategória: az adómegosztás különböző esetei o e kategória: az adóalap és adó mérték vonatkozásában az önkormányzati önállóság hiánya o f kategória: az adóztatás megosztási jogának formálás hiánya
2.1. A forrásteremtés és forrásallokáció dilemmái Adómegosztás A forrásmegosztás alapelvei Milyen adót, adóalapot lehet az alsóbb szintű kormányzatokhoz rendelni? Hol adóztassák meg a több területet is érintőtevékenységeket? Musgrave adóelvei: {0. } nem szabad a központi kormánynak juttatni azokat az adóalapokat, amelyeket egy alsóbb szintű kormányzat hatékonyan és méltányosan tud alkalmazni 1. kevésbé mobil adóalapok alsó kormányzati szinten 2. progresszív személyi adót azon a szinten, ahol az adott személy összes jövedelmének adóztatása a leghatékonyabb 3. progresszív adóztatás kp.-i legyen 4. a stabilizációs szempontokra is figyelemmel levő adóbevételeket kp.-i szinten; alsóbb szintű adók érzéketlensége a gazdasági ciklusokra 5. azon adóalapok kp.-i adóztatása, melyek egyenlőtlenül oszlanak meg az alsóbb szintű kormányok között 6. haszonelvű adók és használói díjak alkalmazása minden szinten 2.1. A forrásteremtés és forrásallokáció dilemmái A központi adók megosztásának lehetőségei
2.1. A forrásteremtés és forrásallokáció dilemmái 2.1. A forrásteremtés és forrásallokáció dilemmái Jövedelemadó: Az adómegosztás technikája o általában valamelyik jövedelemadót veszik alapul (SZJA, társasági nyereségadó) o EU 27 esetében hét országban nem szerepel adómegosztás o a maradék húsz ország közül két ország esetén nincsen jövedelem adón történő osztozkodás o a többi ország a jövedelemadók mellett az áfá-t is megosztja Pótadóztatás: o az adómegosztás speciális fajtája o akár helyi akár központi szinten működő főadó alapjára a másik szint kiegészítő adót vet ki o Magyarországon a II. világháború előtt bevett szokás volt, ma sok EU-s ország is alkalmazza A transzferek célja egyetlen hatékonyan működő önkormányzati rendszer sem támaszkodhat pusztán a helyi bevételekre Támogatások 1. A vertikális pénzügyi egyensúlytalanság, a fiskális hiány (fiscal gap) megszüntetése: a központi kormánynál a kiadási igényt meghaladó adóbevétel koncentrálódik 2. A minimális szolgáltatás fenntartása: ha az önkormányzat azt a minimális ellátást sem nyújtja, amelyet az egységes nemzetgazdaság működése megkövetelne 3. A fiskális különbségek (net fiscal differences) csökkentése: az egyes kormányzatok nincsenek hasonló helyzetben
Forrásteremtés a kormányzati szintek közötti forrásallokáció (támogatási rendszer) révén Forrásteremtés a kormányzati szintek közötti forrásallokáció (támogatási rendszer) révén A támogatások csoportosítása Az állami támogatások tipológiája szerint öt rendezési elvet lehet elkülöníteni: 1) a felhasználhatóság szempontja szerint szabad felhasználású: a forráshoz valamilyen formula (népesség) vagy feladatmutató (munkanélküliek száma) alapján jut az önkormányzat, de senki sem ellenőrzi, hogy mire használja fel a pénzt o általános célú: az önkormányzati feladatok egészéhez lehet felhasználni (general purpose grant) o meghatározott feladatcsoporthoz rendelt: pl. közoktatás (block grant) kötött felhasználású: csak egy adott célra lehet felhasználni a központi pénzt szigorú elszámolási kötelezettség mellett 2) a támogatás folyósítása alapján: o o normatív támogatás: a támogatást kötelezően folyósítani kell a központi forrásból diszkrecionális döntés: egyedi döntések alapján megítélt támogatások 3) a hozzájárulás szempontja szerint: o o az önkormányzatokat lehet ösztönözni a hozzájárulás mértékével a hozzájárulás megkövetelése lehet önrész v. kötelező használati díj kivetése 4) a támogatások felső korlátja szerint: o o nyílt végű támogatás: nincs felső korlátja zárt végű támogatás: van felső korlátja 5) a támogatási célok szerint: o folyó kiadások finanszírozása: feladat ellátáshoz történő hozzájárulás v. fiskális kapacitást kiegyenlítő o beruházások megvalósítását szolgáló támogatás Forrásteremtés a kormányzati szintek közötti forrásallokáció (támogatási rendszer) révén Forrásteremtés a kormányzati szintek közötti forrásallokáció (támogatási rendszer) révén ösztönző hatások szempontjai: o keresletet ösztönző támogatási formák: Ösztönző technikák alkalmazása alternatív szolgáltatásszervezési megoldások esetén költségtakarékos megoldások ösztönzése pl. voucherek, pénzek kiosztása a szolgáltatások igénybevételéért o kínálatot ösztönző támogatási formák: a hozzájárulás révén egy szolgáltatást támogat negatív hatása lehet az ingyen pénz kialakításának pl. tűzoltóság fenntartása vagy a kötött felhasználású vissza nem térítendő beruházások a prudens felelős önkormányzati gazdálkodásra való ösztönzés is fontos (!) o az önkormányzati vagyon megőrzése o a fizikai állagmegőrzés o felelős hitelfelvétel a jól ösztönző központi támogatási rendszer ismérvei: o transzparens (átlátható) allokációs mechanizmus: konkrét feladatot finanszírozó v. feladatarányos finanszírozás o kiszámítható stabil allokáció: előre jelezhetőség, előre tervezés
A díjfinanszírozás szerepe a forrásteremtésben Hitelfinanszírozás Díjak alkalmazása amikor a szolgáltatás használója definiálható, a finanszírozás történhet használati díjak alkalmazásával a használati díj alkalmazásának módszerei: o az igénybevétel tényével kapcsolatos használati díj kivetése (szemét, szennyvízkezelés) o az igénybevétellel arányos díjak érvényesítése (kedvezmények mentességek biztosítása) 1. Hitelek szerepe 2. Hitelek típusai: Működési hitel Fejlesztési célú hitel 3. Hitelezés kockázatai KÜLÖN ELŐADÁS 2.1.4. A hitelfinanszírozás alkalmazása a forrásteremtésben A forrásteremtés összefoglalása 3. Hitelfinanszírozás, pénzintézeti kapcsolatok, csőd
2.1.4. A hitelfinanszírozás alkalmazása a forrásteremtésben 2.2. Az önkormányzatok hitelképessége és pénzügyi egészsége az önkormányzatok hosszú távú hitelt az ún. aranyszabály szerint kizárólag a beruházásokra vehetnek fel a folyó finanszírozás (pay-as-you-go) nem alkalmas a beruházásokra, mivel aránytalanul nagy mértékben terhelné a beruházást megvalósító generációt a hitelfinanszírozás növeli az önkormányzatok mozgásterét, miközben biztosítja a projektek finanszírozási terheinek megosztását a generációk között (pay-as-you-use) Az önkormányzatok mivel az államigazgatási rendszer szerves része így felszámolása jogutód nélkül nem történhet meg. Az önkormányzatot, mint gazdasági szereplőt a hitelképességnél speciálisan kell értelmezni. Bevételei különféle adókból, állami támogatásokból, használati díjakból állnak, vagyonának egy része forgalomképtelen, melynek piaci értéke nem értelmezhető. A hitelképességnél a pénzügyi kapacitás fogalma fontos, melyet az 1950-es évek közepén alkotott meg a Gurley és Shaw páros. Pénzügyi kapacitás nem más, mint az adósok hitelfelvételi képességének azon mértéke, ahol még anélkül tudják növelni az adósságot, hogy csökkenteniük kellene akár jelenlegi, akár jövőben esedékes kiadásaikat fizetőképességük fenntartása érdekében. (László-Zsámboki) A pénzügyi kapacitás önkormányzatokra történő alkalmazásakor az önkormányzati költségvetés szolgál alapul,melyet bontani indokolt folyó és beruházási költségvetést leíró aggregátumokra. 2.2. Az önkormányzatok hitelképessége és pénzügyi egészsége 2.2. Az önkormányzatok hitelképessége és pénzügyi egészsége A folyó költségvetés bevételekből és kiadásokból áll Folyó bevételek a következők: adó jellegű bevételeket, az állami támogatásokat és a vagyonértékesítési bevételeken kívüli vagyonhasznosítási bevételek, beleértve a kamatbevételt is. Folyó kiadások a következők: a személyi, a dologi, a szolgáltatásvásárlási, valamint a különféle a transzfer- és kamatkiadások. Felhalmozási (vagy tőkeköltségvetés) bevételek a következők: különféle állami és (EU-s) beruházási támogatások, az államháztartáson kívülről jövő felhalmozási bevételek, az önkormányzati vagyon értékesítéséből származó bevételek. Felhalmozási (vagy tőkeköltségvetés) kiadások a következők:beruházási és felújítási célra és részesedések vásárlására, lízing díjra és PPP rendelkezésre állási díj egy része, valamint a beruházási célra átadott pénzeszközök. Amennyiben a mutató pozitív (+), akkor megtakarítás keletkezik, míg negatív (-) előjel esetében deficit. Megtakarítás forrása lehet beruházásnak,vagy korábban felvett hitellel kapcsolatos tőke törlesztési kötelezettség teljesítésének is. Nettó Működési jövedelem (NMJ) = MJ éves tőketörlesztés Amennyiben az NMJ pozitív (+) abban az esetben az önkormányzat megtakarít, melyből különböző kiadásokat fedezhet, teljesíthet. Az önkormányzati pénzügyi kapacitás az NMJ-vel egyenlő, ennek levezetését a következő ábra mutatja be és az alábbi összefüggések vezethetők le belőle alulról felfelé haladva: Működési jövedelem (MJ) = folyó bevételek folyó kiadások Az egyenleg azt fejezi ki, hogy az önkormányzat szokásos bevételei milyen mértékben fedezik az általa ellátott kötelező és önként vállalt feladatokkal kapcsolatos éves szokásos kiadásokat.
2.2. Az önkormányzatok hitelképessége és pénzügyi egészsége 2.2. Az önkormányzatok hitelképessége és pénzügyi egészsége 1. Az önkormányzatok finanszírozási igénye (vagy éppen megtakarító pozíciója) a folyó költségvetés és beruházási költségvetés együttes pozíciójából adódik. Ebből az is látszik, hogy a külső finanszírozási igény önmagában pénzügyi kockázatot nem rejt, hiszen pénzügyileg fenntartható beruházásokra felvett hitel adósságszolgálata megfelelően prudens költségvetési politikával teljesíthető. 2. A másik összefüggés, ami kiemelést érdemel, hogy a nettó működési jövedelem forrása lehet beruházási kiadásoknak. A folyamatosan képződő pozitív értékű nettó működési jövedelem fedezete lehet későbbi adósságszolgálati kötelezettség teljesítésének. Ez kiindulópontja lehet annak a bevonható hitelmennyiség meghatározásának, amelynek adósságszolgálata nem veszélyezteti az önkormányzat fizetőképességét. 3. A pénzügyi egészség szempontjából a nettó működési jövedelem a perdöntő aggregátum. A működési jövedelem negatív értéke további beruházás és ehhez kapcsolódó hitelfelvétel nélkül is pénzügyileg fenntarthatatlan helyzetet jelez. Amennyiben a működési jövedelem pozitív értékű, a negatív értékű nettó működési jövedelem az adósságszolgálat túlzott nagyságát, azaz a túlzott eladósodást mutatja. 4. Fontos szempont, hogy a bevezetett mutató értékére kivételes, egyedi tényezők is hatást gyakorolhatnak, ezért fontos, hogy ezeket több évre számítsuk, illetve jelezzük előre. A tendenciák legalább annyira fontosak, mint az egyes évek konkrét értékei. 2.2. Az önkormányzatok hitelképessége és pénzügyi egészsége 2.2. Az önkormányzatok hitelképessége és pénzügyi egészsége Hitelfelvétel esetén az önkormányzat hosszú távú pénzügyi egészsége függ a hitelből megvalósított projekt pénzügyi fenntarthatóságától. Érdemes formalizált módon bemutatni ezt az összetett rendszert. Ennek érdekében a releváns változókat az alábbi módon jelöljük: B = új beruházás D = új hitelfelvétel NMJ = nettó működési jövedelem PT = rendelkezésre álló pénztartalék, a korábbi időszakban felhalmozott nettó működési jövedelem (NMJ t-n) TRb = különböző beruházási célra kapott állami, EU-s támogatás és adomány TRm= a beruházás által létrehozott kapacitás működtetésére kapott állami támogatás F = a beruházás által létrehozott kapacitás működtetésével kapcsolatos díjbevételek Kf = a beruházás által létrehozott kapacitás működtetésével kapcsolatos állandó költségek Kv = a beruházás által létrehozott kapacitás működtetésével kapcsolatos változó költségek i = az új hitel kamatlába d = az új beruházás értékcsökkenési rátája. A beruházás hasznos élettartamának és az új hitel futamidejének az aranyszabály logikájának megfelelően célszerű megegyeznie. Egy új önkormányzati beruházás finanszírozásának általános képlete: B = PT + TRb. + D A beruházások hitelfinanszírozását az így létrehozott kapacitások több generációt szolgáló jellege indokolja. A hitel ilyen módon a beruházás terheinek generációk közötti átcsoportosításának eszköze. Ebben az esetben több tényezőt szükséges mérlegelni. Egyfelől azt, hogy mi lehet a beruházási hitel visszafizetésének forrása. Elvileg lehetséges olyan beruházás ( B), amely bevételt generál (F) és ilyen módon e bevétel lehet az adósságszolgálat forrása. Lehetséges olyan beruházás, amely közvetlenül bevételt nem generál, de megnöveli az önkormányzat vonzerejét, így a betelepülők több helyi adót fizetnek, amellyel nő az önkormányzat pénzügyi kapacitása (NMJ). Olyan eset is van, amikor a beruházási hitel visszafizetésének forrása új, vagy megnövelt kulcsú helyi adó. Az önkormányzatok hitelképességének szükséges, de nem elégséges feltétele, hogy nettó működési jövedelme több év átlagában pozitív értékű legyen. A másik végig gondolandó kérdés az így finanszírozott beruházás jövőbeni folyó finanszírozási igénye milyen. Elvileg a megvalósított beruházás lehet bevételt generáló, semleges, finanszírozást lényegében nem igénylő, vagy folyamatos önkormányzati finanszírozást igénylő. Ez a finanszírozás igény adódhat a létrehozott kapacitás működtetésének állandó költségeiből (K) és változó költségeiből (Kv).
2.2. Az önkormányzatok hitelképessége és pénzügyi egészsége 2.2. Az önkormányzatok hitelképessége és pénzügyi egészsége A beruházások esetében a pénzügyi fenntarthatóság szempontjából legérzékenyebb forráselem a bevont hitel. A kizárólag a pénztartalékból, illetve vissza nem térítendő támogatásból megvalósuló beruházás esetében kockázatként a megvalósított projekt pénzügyi kapacitásra gyakorolt hatása jelentkezik. Formalizáltan, ha a [(Kv+Kf) (TRm+F)] érték pozitív, akkor a beruházás rontja az adott önkormányzat pénzügyi kapacitását, negatív érték esetén javítja. A kritikus kérdés, hogy adott pénzügyi kapacitás esetén mekkora az önkormányzat fizetőképességét nem veszélyeztető hitel nagysága? Az előbbi meggondolások alapján az önkormányzat D = NMJ - [(Kv + Kf) (TRm + F)] Az algebrai összefüggés a következőket mondja: Az új beruházásra akkor vehető fel hitel, ha a tört értéke pozitív, tehát, ha a nettó működési jövedelem meghaladja az adott beruházás állami támogatásokkal és a kapacitásból származó díjbevételekkel csökkentett működtetési költségeit. A felvehető hitel nagysága, prudens gazdálkodást feltételezve pozitív előjelű számláló esetén függ a hitel kamatlábától és hasznos élettartamától, amely alatt a hitelt törleszteni szükséges. i + d 2.2. Az önkormányzatok hitelképessége és pénzügyi egészsége 2.2. Az önkormányzatok hitelképessége és pénzügyi egészsége A mátrix a különböző elvi lehetőségeket ábrázolja leegyszerűsített módon. A mátrix oszlopai a bevont hitel lehetséges visszafizetési forrásait tartalmazzák. Eszerint lehetséges tipikus esetek a következők: Az adósságszolgálat közvetlen forrása lehet a kapacitás működtetése során keletkező díjbevétel. További lehetőség, hogy az adósságszolgálat forrása a nettó működési jövedelem növekedése azáltal, hogy a beruházásról hozott döntéskor helyi adónövelésről is döntöttek, vagy a beruházás eredményeként megnőnek a helyi adó bevételek. Harmadik lehetőség, hogy az adósságszolgálat forrása valamilyen vagyonelem értékesítése. Ez akkor fordul elő, amikor a vagyonértékesítésre a beruházás indításakor nincs mód, vagy nem célszerű. A mátrix sorai a beruházásnak az önkormányzat pénzügyi helyzetére gyakorolt lehetséges hatásait tipizálják. Eszerint lehet pénzügyi kapacitást növelő, vagy díjbevételt eredményező, lehet semleges és lehet pótlólagos folyó kiadást igénylő beruházás. Egyes esetekben a visszafizetési kockázat kizárható, más esetekben fennáll. Vannak olyan esetek, amikor a hitel visszafizetés forrásául szolgáló bevétel nehezen előre jelezhető, így bármelyik eset előfordulhat. A hitelfelvételi döntés további kritikus pontja a futamidő megválasztása. Ahogy az előbbi formulából is következik, célszerű, ha az új beruházás hasznos élettartama és a finanszírozásra felvett hitel futamideje között erős kapcsolat van. A futamidő megválasztásánál ezen túlmenően a költséghatékonyság szempontját is célszerű érvényesíteni. A túlságosan rövid futamidő esetleg fizetésképtelenséghez vezethet, ha az adott időszakban nem képződik meg az adósságszolgálat fizetéséhez szükséges bevétel. A túlságosan hosszú futamidő a fizetőképesség szempontjából kényelmes, azonban adott esetben az elnyújtott kamatfizetés miatt fölösleges pénzügyi terhet jelent az önkormányzatnak. A bemutatott összefüggések alkalmasak, mind az önkormányzati hitelfelvétel szabályozására, mind a hitelfelvételt megalapozó önkormányzati döntések előkészítésében történő alkalmazásra.
EU 27 a helyi önkormányzati nyzati szint kormányzati szektoron belüli li gazdasági gi súlyas 4. Önkormányzati rendszerek az EU-ban A GDP százalékában Kormányzati szektor százalékában 2000 2010 2000 2010 Helyi önkormányzatok kiadásai 11,5 13,6 25,5 27,0 ebből beruházási kiadások 1,5 1,6 65,0 62,1 Helyi önkormányzatok be- vételei 11,5 13,0 25,3 29,5 Helyi önkormányzatok adóssága 5,6 6,7 9,6 8,4 A szektor nemzetgazdasági gi súlya s nőttn A közberuhk zberuházások 2/3-át t a helyi önkormányzatok nyzatok valósítj tják k meg Önkormányzati nyzati rendszerek közti k különbsk nbségek: Az átlagos méretet, m lakosságsz gszámot, területet tekintve Az önkormányzatok nyzatok száma és átlagos lakosságsz gszáma és s GDP arányos kiadásai az EU egyes országaiban A költsk ltségvetési kiadások GDP %-ában% mért m arány nyában, ill. a helyi adók önkormányzati nyzati bevételekben mutatott arány nyában A kiadási szerkezetet tekintve A funkcionális összetételt telt tekintve Az önkormányzatok nyzatok a közberuhk zberuházásokban mutatott súlyars lyarányát t tekintve
3. Önkormányzati modellek néhány működési jellemzője az Európai Unióban Az EU-s önkormányzatok nyzatok bevételi szerkezetének mennyiségi jellemzői Az európai önkormányzatok nyzatok különbk nböző modelljei A rajnai modell - (Németorsz metország, Ausztria) Föderális berendezkedés többszintű igazgatási rendszer, hierarchizált kormányzati feladatellátási rendszer: szövets vetségi > tartományi > önkormányzati nyzati szint Kevés s közfeladat, k állami felügyelet, kötelezk telező és önként nt vállalt v feladatok Bevételeik: saját t díj-d és s adójelleg jellegű bevételek (pl. helyi iparűzési adó), a kormányzat magasabb szintjeiről érkező felhasználási si célhoz c kötött k tt transzferek, vagyonuk hasznosítása sa Az önkormányzati nyzati üzemek és s társast rsaságok nem fizetnek forgalmi és s helyi iparűzési adót Bizonyos szolgáltat ltatásoknál l nem megengedett a privatizáci ció (szennyvíztiszt ztisztítás, s, környezetvédelem) A skandináv v modell - (Norvégia, Svédorsz dország, Finnország, Dánia, D Izland) Centralizált lt államberendezkedés a felelőss sség g helyi szintre delegálva lva Nagy önkormányzati nyzati alapegységek gek Szélesk leskörű feladatellátással és s ellátási felelőss sség, Nagyobb gazdálkod lkodási önállóság, Nagy pénzp nzügyi önállóság, Finanszíroz rozás s a helyi bevételekb telekből pl személyi jövedelemadj vedelemadó A közjavak k előáll llítása a helyi önkormányzati nyzati szektorra épül
Egyéb önkormányzati nyzati rendszerek A mediterrán n modell - (Franciaország, dél-eurd európai országok) Centralizált lt (unitárius) államberendezkedés Elaprózott településszerkezet Központosított tott finanszíroz rozás, a működés m s folyamatos ellenőrz rzése Önkormányzatok nyzatok szűk k feladat ellátási felelőss ssége Kiadási szerkezetük: k: ált. helyi közszolgk zszolgáltatások, gazdasági gi jellegű funkciók Bevételeik: vagyonadók, szolgáltat ltatások utáni díjakd Kakukktojás (UK, Hollandia) Centralizált lt rendszerek Kevés s feladat delegálás s révén r n a helyi kormányzati szinteknek Saját t bevételeik: főként f ingatlanadó Volt szocialista országok (3 visegrádi ország, Szlovénia, Románia) Az államberendezkedést többft bbféle hatás érte Szlovénia és s Románia önkormányzati nyzati jellemzői i jelentősen különbk nböznek a 3 visegrádi országétól M.o.: 1 település s 1 önkormányzat nyzat elve erős s decentralizálts ltság, elaprózotts zottság, széles feladatkör Az önkormányzatok nyzatok néhány n ny jellemzője a vizsgált országokban (2010) A vizsgált országok önkormányzati nyzati kiadásainak funkcionális szerkezete Önkormányzati bevételek a GDP %- ában* Helyi önkormányzatok száma (db) Középszintű önkormányzatok száma (db) Egy önkormányzatra jutó lakosság (fő) Egy önkormányzat átlagos területe (km2) Németország 7,5 12.104 301 6.765 29 Franciaország 10,9 36.682 100 1.760 17 Dánia 33,2 98 5 56.345 440 Szlovénia 8,5 210 9.720 97 Csehország 11,4 6.250 14 1.680 13 Magyarország 11,6 3.177 19 3.155 29 Szlovákia 5,4 2.928 8 1.850 17 Románia 8,7 3.180 41 6.750 75 Hazánk az önkormányzatok átlagos méretét és az önkormányzati bevételek GDP-ben mért részesedését Franciaországhoz van közel. Mennyiségi szempont a kiadások nagyságrendje grendje Minőségi szempont a delegált lt feladatok körek A hagyományos helyi közjavak (kommunális szolgáltat ltatások) biztosítása sa minden önkormányzati nyzati rendszer alapfeladata Legmagasabb egészs szségügyi gyi kiadások: Dánia, D Szlovénia, M.o. Oktatás s mindenhol, egészs szségügy gy nem
Az önkormányzatok nyzatok bevételi szerkezete Egyéb b saját t bevételek: különfelé díjbevételek, vagyonhasznosítás nagy pénzügyi mozgást stér Román, dán, d magyar önkormányzatok nyzatok állami támogatástól l való függősége ge a legnagyobb Kormányzati transzferek = állami hozzájárul rulások, támogatások Alkalmazott finanszíroz rozási eszközök Helyi adónemek: iparűzési (Németorsz metország., Magyarország.), g.), vagyoni típust pusú adók Adómegoszt megosztás s rendszere: személyi jövedelemadj vedelemadó,, (nincs adómegoszt megosztás s a skandináv modellben Alkalmazott transzferek: kötött k tt felhasználású támogatások az újonnan csatlakozott volt szoc. országokban A vizsgált országok önkormányzatai nyzatai bevételi szerkezetének néhány n ny jellemzője (2010) Főbb helyi adók Megosztott adók Alkalmazott transzferek típusai Németország helyi iparűzési adó Szja, ÁFA és kamatadó Franciaország Dánia Szlovénia Csehország Építményadó, földadó, Kommunális adó, ingatlan átruházási illeték Szja, földadó, vállalkozások vagyonadója építményadó, szerencsejáték adó, örökösödési és ajándékozási adó, ingatlan átruházási illeték Önkormányzati társaságok nyereségadója, ingatlanadó Üzemanyag adó, Biztosítási szerződések után fizetendő adó Társasági jövedelemadó Szja ÁFA, Szja, társasági nyereségadó Szabad felhasználású működési és beruházási támogatások Szabad felhasználású működési támogatás, Kiegyenlítési támogatás, Beruházási támogatás Szabad felhasználású, kiegyenlítést szolgáló és kötött felhasználású Kiegyenlítő támogatás, beruházási támogatások, kisebbségek támogatását szolgáló támogatás Kötött felhasználású működési és beruházási támogatások Magyarország Ismert helyi adók Szja, gépjármű adó Szabad és növekvő súlyú kötött felhasználású normatív támogatások, ÖNHIKI Szlovákia Ingatlanadó, Szja Kötött felhasználású Románia gépjármű adó Jogi személyek építmény és földadója Szja és ÁFA működési támogatások, Kötött felhasználású támogatások, speciális alapok Költségvetési szabályok Az Európai Bizottság g ellenőrzi a Stabilitási és s NövekedN vekedési Paktumban rögzr gzített költségvetési szabályokat A Paktum szabályainak betartási felelőss ssége megoszlik a kormányzati szintek közöttk Nemzeti stabilitási si paktumok és s azok intézm zményi kereteinek bevezetése ennek érdekében A helyi szint költsk ltségvetési fegyelme fontos az itt realizálódó közberuházások miatt
A költsk ltségvetési korlát, költsk ltségvetési szabályok a vizsgált országokban Deficit és s adóss sság g az államháztartás s egész szében és s a helyi önkormányzati nyzati szinten a vizsgált országokban M.o.-n n megengedett az önkormányzati nyzati költsk ltségvetések folyó hiánya Dániában nincs költsk ltségvetési szabály A helyi szintű kv szabályok döntd ntően adóss sságszabályok, alkalmazásuk törvt rvényen alapul A szabályok költk ltésgvetési si évekhez kötődnekk Államháztartás hiánya a GDP % - ában Államháztartás adóssága a GDP % -ában Önkormányzatok hiánya a GDP % - ában Önkormányzatok adóssága a GDP % -ában 2005 2009 2005 2009 2005 2009 2005 2009 Németország -3,2-3 67,8 73,4 0-0,8 5,3 5,2 Franciaország -3-7,5 66,2 78,1-0,2-0,3 7 8,2 Dánia 4,7-2,7 36,2 41,4-0,3-0,8 5,3 7,1 Szlovénia -1,4-5,8 27,7 35,4 0-0,6 0,8 1,5 Csehország -3,5-5,8 31,1 35,3 0-0,6 2,7 2,7 Magyarország -7,8-4,4 60,4 78,4-0,4-0,4 1,9 4,1 Szlovákia -2,8-7,9 35,1 35,4 0-0,6 1,7 2,5 Románia -1,4-8,6 15,6 23,9 0,1-0,7 1,2 2,4 Nincs együttmozg ttmozgás; az önk. adóss sság g az államháztartás összes adóss sságán n belül l DániD niában a legmagasabb, Szlovéni niában a legalacsonyabb 2005-2009 2009 között k az újonnan csatlakozott EU tagállamok önkormányzati nyzati adóss sságállománya nőtt n magas ütemben, melynek okai: több t kohézi ziós és s strukturális támogatás s felhasználása sa és beruházások útján n a felzárk rkózás gyorsítása sa A magyar adóss sság g a korábbi évek folyó kv hiány nyának nak felhalmozódásának eredménye (hiszen a folyó hiány hitelfinanszíroz rozása megengedett) 3. Önkormányzati modellek néhány működési jellemzője az Európai Unióban Önkormányzati modellek néhány működési jellemzője az Európai Unióban A magyar önkormányzati nyzati szektor beruházás s kiadásainak aránya elmarad az Unió átlagától. l.
Önkormányzati modellek néhány működési jellemzője az Európai Unióban A magyar önkormányzati rendszer karaktere, változásainak mérföldkövei Önkormányzati nyzati beruházási kiadások és s adóss sságállomány M.o. önkormányzati nyzati eladósod sodás felgyorsulása sa 2007-2009 2009 a beruházási kiadások nominális értéke csökkent A magyar önkormányzati nyzati rendszer súlyos pénzp nzügyi problémákkal küzdk 1. Mérföldkő : Rendszerváltozás időszakában A rendszerváltoztatás idején a közepes fejlettség, a külső eladósodás, felzárkózási törekvések ellenére bekövetkezett leszakadás, a gazdaságpolitikai mozgástér szűkülése, területi egyenlőtlenségek drámai növekedése, foglalkoztatási és szociális problémák jellemezték. Közfeladatok ellátásához szükséges szerkezeti átalakítások politikai és közpolitikai felelősségét a helyi önkormányzatokra hárították. Önkormányzás joga a településekhez került. Erősen centralizált rendszert az új modell a megye (a középszint) erős meggyengítésével igyekezett tompítani. A szakértők többsége a magyar modellt a mediterrán és a skandináv modell szerencsétlen ötvözetének tartja. 2. Mérföldkő : Új modell A differenciálatlan hatás- és feladatkörökből adódó diszfunkcionális hatásokban és a feladat ellátási- és költséghatékonysági eredményekben mutatkozott meg. A modell liberális jellege a szabadon felhasználható normatív támogatásokban, az önkormányzati vagyonjuttatásból származó bevételi lehetőségek megsokszorozódásában, az adóátengedés nagyvonalú jellegében és a helyi adókivetésben, valamint a hitelfelvétel teljes szabadságában nyilvánult meg. Kis önkormányzatok működőképességének fenntartására helyhatóságok forráshiányát kiegészítő, ún. ÖNHIKI támogatást építettek ki. Az első tíz esztendőben az állami támogatások rendszere is inkább a különböző önkormányzat típusok közötti egyenlőtlenségeket fokozta, a helyi adók (főleg az iparűzési adó) vonatkozásában erős adóverseny alakult ki. 3. Mérföldkő : EU csatlakozás időszaka Unióhoz történő csatlakozással az állam vállalta a költségvetési fegyelem maastrichti kritériumok szerinti betartását, miközben a gazdasági felzárkózást elősegíteni hivatott strukturális és kohéziós támogatások fogadására az önkormányzati rendszer n(s)em volt felkészülve. Az ország infrastrukturális helyzetének javítása, beleértve az elhasználódott vonalas infrastruktúrák felújítását is, jelentős önkormányzati beruházási aktivitást igényel. 4. Mérföldkő : a 2006 utáni kiigazítási kényszer hatásai A stabilizáció fő terhét az önkormányzatok viselték. Az egészségügyi szektorból történt forráskivonás döntően a kórházat fenntartó önkormányzatok körét súlyosan érintette.
A magyar modell néhány pénzügyi rendszerhibája Az első rendszerhiba a vagyoni folyamatokat (stock) szinte teljesen figyelmen kívül hagyó, az éves költségvetéseket (flow) előtérbe helyező gazdálkodási szabályrendszer. A második rendszerhiba a feladatrendszer, a szolgáltatásszervezés szabadsága és a forrásszerkezet közötti összhang hiánya. A harmadik rendszerhiba, hogy hiányoznak a költségvetési fegyelem intézményes biztosítékai, egy viszonylag puha a költségvetési korlát érvényesül. A negyedik rendszerhiba, hogy államháztartási információs rendszer alkalmatlan a nemzetgazdasági szintű tervezésre, a helyi stratégiai szemléletű gazdálkodás támogatására és a szabályok revíziójára. Az új Önkormányzati törvény több ponton korrigálja az elmúlt húsz esztendőben érvényes szabályozást. Feladat ellátási felelőssége a klasszikus helyi közszolgáltatásokra redukálódik. A közigazgatási feladatok többsége a dekoncentrált kormányzati szervekhez kerül, a közoktatás és az egészségügyi ellátás nagy része a központi kormány feladata lesz. A helyi gazdaságfejlesztéssel és szervezéssel kapcsolatos feladatok hangsúlyos kiemelése és a területfejlesztés (megyei) önkormányzati feladattá tétele. Az új Ötv. a költségvetési aranyszabály irányába mozdul el. Mindezek a tényezők eredményezik, hogy a hazai önkormányzati rendszer gazdálkodásának, pénzügyeinek átláthatósága meglehetősen alacsony szintű Adóbevételek: Helyi adók rendszere és az adómegosztás esetleg módosított rendszere illeszkedjen az adórendszer egészéhez. Ne legyenek bagatell adók. A helyi közszolgáltatások fogyasztói arányosan fizessék a helyi adókat. Vagyoni típusú adók alkalmazásának bevezetése. Speciális, ideiglenesen kivethető fejlesztési adó beiktatásának mérlegelése. o Lakosság esetében az egyösszegű adók elvén működhetne. o Vállalkozások esetében valamilyen formula alapján. A megyei önkormányzatoknak az új Ötv. szerint területfejlesztés és a településfejlesztés összehangolása lesz a feladatuk, valamilyen helyi adó jellegű bevételt biztosítani kell ezen szint számára. o az egykulcsos személyi jövedelemadó meghatározott jövedelemszint feletti pótadóztatása javasolt, amely pótadó helyi (megyei) bevétel volna. Forrásszerkezet: Fontos, hogy az állami hozzájárulások világos teljesítménymutatókon alapuljanak. Működést finanszírozó forrásokat kell biztosítani, amelyek helyi közjószág jellegű fejlesztéseket eredményeznek (közvilágítás, útfenntartás, igazgatás, biztonság, szociális kiadások). A saját bevételekben, a mai arányánál sokkal nagyobb szerepet kellene biztosítani a használati díjaknak. A helyi adókat az önként vállalt feladatok és a helyi fejlesztések forrásaiként volna célszerű használni.
A forrásallokáció és a pénzellátás módja: A támogatási jogcímek stabilitása, a támogatások értékének kiszámítható alakulása. A pályáztatáson alapuló vissza nem térítendő fejlesztési támogatásokat nagyobb támogatási multiplikációt eredményező és egyben a helyi fejlesztési igényeket jobban érvényre juttató támogatási formákkal kellene felcserélni. o az önkormányzati fejlesztési hitelek bizonyos körének kamattámogatása o önkormányzati hitelgaranciarendszer létrehozása o a stratégiai szemléletű tervezést a nagyobb projektek esetében kötelezővé kellene tenni A költségvetési korlát keményítése, a pénzügyi fenntarthatóság biztosítása: Folyó költségvetési hiány megtiltása. Az átmenetileg szabad pénzeszközökkel való szabad gazdálkodás és a likviditási hitel felvételének lehetőségét célszerű fenntartani. A hitelfelvétel szabályozása tükrözze az önkormányzat hitelképességét és a megvalósított beruházás pénzügyi fenntarthatóságát (egyedi korlát) és biztosítsa a nemzetgazdasági ESA hiány és adósságkorlát betartását, államháztartási szintű korlát. o lényege a kormányzati szintek közötti kooperáció és rugalmasság. A mai elképzelések szerinti állami engedélyezés helyett meggondolandó, hogy a helyi önkormányzat hitelfelvételét meghatározott nagyság felett helyi népszavazáshoz kelljen kötni. A Magyarország Pénzügyi Stabilitásáról szóló benyújtott törvénytervezet teljes körű összehangolása az új Önkormányzati törvényhez a pénzügyi fenntarthatóság biztosítása érdekében. Tervezési rendszer és a pénzügyi információs rendszer: Teljesítménnyel összhangban lévő finanszírozási rendszer feltétele. A magyar államháztartásban több lépcsőben át kellene térni a részleges elhatárolási szemléletű könyvvezetésre. o A költségvetési szektor tényleges folyamatait tenné sokkal átláthatóbbá, o állami feladatellátó szervezetek pénzügyi beszámolói konszolidálhatók legyenek, o Az átállást célszerű volna az államháztartás helyi szintjén kezdeni és az ezen alapuló helyi kontrolling rendszerek bevezetését kötelezővé tenni. Köszönöm a figyelmet! Az új számviteli információs rendszer alapja lehetne a teljesítmény alapú költségvetési tervezés működtetésének.