LÉGTECHNIKA TÉMAKÖRÖK 2010 ŐSZI FÉLÉV

LÉGTECHNIKA TÉMAKÖRÖK 2010 ŐSZI FÉLÉV Természetes szellőzés (gravitációs + szélhatás) Lakás szellőztetés Helyiségek terhelései,komfort paraméterek. Hűtési hőterhelés meghatározása. Hőérzeti jellemzők (PMV, PPD értékek). A levegő állapotjellemzői, i-x diagram. Jellegzetes levegő állapotváltozások. Légtechnikai berendezések osztályozási szempontjai Szellőztető berendezések (komfort, munkahelyi). Külső levegő meghatározása. Szellőztető-légfűtő-léghűtő berendezések. Ködtelenítő berendezés, uszodák méretezése. Klímaberendezések. Helyi elszívó berendezések. Szellőző levegő térfogatáram meghatározása. Légcsere tényező és jellemző értékei. A légtechnikai kör általános felépítése. Légcsatorna keresztmetszet meghatározása. Légtechnikai berendezések osztályozása a nyomásviszonyok alapján. Levegő beszívás és kifúvás szerkezetei. Levegőkezelő központok (felépítés, helyigény). Légvezetési rendszerek (elárasztásos, hígításos). Ventilátoros konvektor kialakítása, beépítése. Hűtőkörfolyamat, közvetett és közvetlen hűtés. Folyadékhűtő berendezések kialakítása, split hűtés. Hőszivattyúk Ajánlott irodalom: Braxatoris Ákos - Palócz Miklós: Légtechnika ( Műegyetemi Kiadó,2000. azonosító: 85028 ) Budapest, 2010. december hó Dr. Palócz Miklós

Légtechnika előadás 1.óra dr. Palócz Miklós Természetes szellőztetés Miért különösen fontos a légtechnika? - Nagy helyigény - EsztéDka ( külső- belső ) - Épület ált. megítélése - Magas beruházási és üzemeltetési költség 1

Mi a gépészet feladata? Biztosítani kell a használat feltételeit - HŐÉRZET fűtés,hűtés,légt. - LEVEGŐ MINŐSÉG csak légtechnikával - Hangnyomásszint MO- n csak építészed eszközökkel nem biztosítható a téli hőérzet Ha nyári szélső esetben ( 34 C ) 22-24 C- t belső hőmérsékletet akarunk, biztosítani, akkor hűtés szükséges. A szükséges gépészed beavatkozás mértéke nagyon függ az építészed kialakítástól. Mo`ó: a legjobb gépészet az, amire nincs szükség CR 1752 Épületek szellőztetése tervezési kritériumok beltéri környezethez 2

LEVEGŐ MINŐSÉG BIZTOSÍTÁSA LÉGTECHNIKA - szellőztetés természetes szellőztetés gépi szellőztetés 3

Természetes szellőztetés természetes szellőzés, ex- és infiltráció természetes szellőztetés Hátrányai, korlátai: - erősen meteorológia függő - nincs légszűrés - távozó levegő hője elvész Használata elsősorban meleg üzemeknél Dpikus LAKÁSSZELLŐZTETÉS EnergeDkai méretezés ( három síkon ) tanúsítvány ( 7/20068(V.24.) TNM rendelet ) Összesíte`, primer energiahordozóra veote` fajlagos energiafogyasztás max. 110 kwh/m2,év világítás nélkül ( C minősítési osztály ) ebből a term. szellőzés energiafogyasztása cca 30-40 kwh/m2,év A minősítés ( megengede` 60 %- a ala` ) 66 kwh/m2,év természetes szellőztetéssel már nem megy - alacsony energiafogyasztású lakás < 50 kwh/m2,év - passzív házak 10 kwh/m2,év 4

Lakópark Ha A/V= 0,4, akkor q m 0,25 W/m3,K q tr = q m x Δt = 0,25 x 35 = 8,75 W/m3 10 W/m3 q sz 10 W/m3 ( természetes légcsere 1/h lakóépületek ) Σ q 20 W/m3 ( 15 W/m3 ) Szabadon álló családi ház Ha A/V 1,3, akkor q m 0,58 W/m3,K q tr = q m x Δt = 0,58 x 35 20 W/m3 q sz 10 W/m3 ( természetes légcsere 1/h lakóépületek ) Σ q 30 W/m3 ( 25 W/m3 ) Irodaépület term. szellőzéssel ( nem cpikus ) q tr 10 W/m3 ( A/V= 0,4 ) q sz 20 W/m3 ( természetes légcsere 2/h irodaépületek ) Σ q 30 W/m3 ( 25 w/m3 ) Irodaépület gépi szellőztetéssel ( hővisszanyerővel) Σ q 15-20 W/m3 1 m3, n= 1/h V sz = 1 x 1 = 1 m3/h =0,000277 m3/s Q sz = 0,000277 x 1,2 x 35 = 0,0116 kw 10 W 5

Lakásszellőztetés a mai gyakorlat szerint Levegő bevezetés + gépi elszívás 6

Többszintes épületek elszívó szellőzése egycsatornás kialakításban AkuszDka! EsztéDka, épületszerkezet 7

Visszacsapó szelepek Páraelszívók tervezési kérdései ( építész- gépész ) Lakásszellőzés hővisszanyerős lakásszellőztető berendezéssel 8

Bali macskapanzió Természetes szellőztetés természed energiákkal gravitáció és/vagy szélhatás alapján történhet 9

Működési elv gravitációval ha ti > te, akkor ρe > ρi p = p0 + ρ x g x H pe = p0 + ρe x g x H pi = p0 + ρi x g x H pe - pi =( ρe ρi )x g x H Δp = Δρ x g x H A száraz levegő anyagjellemzői Nagyságrendek D = 20 C, ρi = 1,205 kg/m3 te = - 2 C, ρe = 1,303 kg/m3 Δ ρ 0,1 kg/m3 Δp = 0,1 x 9,81 x H 1 Pa /m 10

A csarnokban kialakuló nyomás a beáramlási és a kiáramlási ellenállások ( a szellőző rácsok ellenállásainak ) arányától függ. A szell. rács ellenállása ( Z ) a dinamikus nyomás ( p din ) és az ellenállástényező ( ξ ) szorzataként adódik. a Z = ξ x p din = ξ x (ρ/2 x w²) p din = ρ/2 x w², b ahol ρ a levegő sűrűsége ( kg/m3), w a szellőző rács névleges keresztmetszetére vonatkoztato` átáramlási sebesség ( m/s ). ÁRASMLÁSI SEBESSÉG MEGHATÁROZÁSA V szell. levegő térfogatárama m3/s A = a x b rács névleges km- e w = V / A m2 m/s ha V m3/h ban van megadva,akkor V ( m3/h) : 3600 (s/h) = V (m3/s) 11

Z = Δph = ξ x p din = ξ x ρ/2 x w² A szellőző rács ellenállását ( Z ) a hatásos nyomás ( Δph ) biztosítja. Ha ado` Δph, akkor meghatározhatjuk ado` rács esetén a kialakuló ( megengedhető ) áramlási sebességet. 1/2 w = ( ( 2 x Δph ) / ( ξ x ρ ) ) Példa: Ado` csarnok, 6 m magas, így a rendelkezésre álló hatásos nyomás Δph cca 6 Pa. Alsó, felső szellőzők azonos kialakításúak, ξ=5. A szell levegő szükséges térfogatárama 3600 m3/h azaz 1 m3/s. Az átáramlási sebesség legyen 1 m/s (felvéve tapasztalat alapján), A levegő sűrűsége 1,2 kg/m3. Mekkora a rácsok ellenállása? Z = ξ x ρ /2 x w2 = 5 x 1,2 / 2 x 1² = 3 Pa Δph /2 = 6/2= 3 Pa ( Talált süllyed, ha nem, iterálunk, vagy kiszámítjuk az előző ábrán bemutato` módon ) Mekkora rácsok kellenek? V = A x w ( kondnuitás ) A = V / w = 1 / 1 = 1 m2 ( alul- felül ) Mekkora a levegő felfűtési hőigénye, ha ti = 20 C, te = - 2 C, a levegő fajhője c lev = 1.2 kj / m3, K? Q sz = V x c lev x (ti te ) = 1 m3/s x 1,2 kj/m3,k x 22 K = 26,4 kw ( kj/s ) Megjegyzés: a természet tudja a fizikát!! 12

Működési elv szélhatás esetén pö = pst + pdinsz egy áramvonal mentén állandó p dinsz = ρ/2 x w²sz Áramlási viszonyok az 1.jelű helyen pö = pö1 = pst1 + pdin1 = = pst1 + ρ/2 x w²sz1 Az épület mian a szélsebesség in megnövekedik, tehát Wsz1 Wsz, emian pst1 < pst, szívóhatás jelentkezik. Ahol lefékeződik a levegő ( 2.jelű helyen ), on túlnyomás nyomás jelentkezik pst Δpsz = +/- k x pdinsz ahol k az un. aerodinamikai tényező, +k túlnyomást, - k szívóhatást jelent Szélcsatorna vizsgálat 13

Az épület körüli nyomásviszonyok, majd a belső nyomás kijelölésével a szellőzők hatásos nyomásának meghatározása Átáramlási sebesség meghatározása Légmennyiségből a keresztmetszet meghatározása E = Z Nagyságrendi összehasonlítás a gravitáció és a szélhatás közön Gravitáció: Δp 1 Pa/m 10 m magas épületnél cca 10 Pa Szélhatás: Wsz = 10 m/s ( 36 km/h, 20 csomó, 4-5 ös erősség ) Pdinsz = 1,2/2 x 10² = 60 Pa ha k= - 0,8 ( felül ) és k=+ 0,5 (alul ), akkor az összes hatásos nyomás a szélhatásból 48 + 30 Pa = 78 Pa Nagyságrendi különbség adódik és időben nagy mértékben változik, Facit: méretezés legkedvezőtlenebb esetre, eltérő esetekben a zsaluk keresztmetszetét ( ellenállását ) változtatni kell ( szabályozás ) 14

Kazánházi szellőzés méretezése ( példa ) Alapterület: 20 m2 Magasság: 3 m Térfogat: 60 m3 Légcsere: 6/h Szellőző levegő: 360 m3/h ( 0,1 m3/s ) Alsó- felső szellőző Hatásos nyomás ( Δp ) ξ=5. Pa Szellőzők megengede` ellenállása: Z =.. Pa A kialakuló légsebesség: w =( ( 2 x Δp/2 ) / ( ξ x ρ ) ) 0.5 = (. ) 0.5 = =.... m/s A = V / w =... m2. X mm méretű zsalus szellőzők kellenek Kazánházi szellőzés méretezése ( példa ) Alapterület: 20 m2 Magasság: 3 m Térfogat: 60 m3 Légcsere: 6/h Szellőző levegő: 360 m3/h ( 0,1 m3/s ) Alsó- felső szellőző Hatásos nyomás ( Δp ) ξ=5 3 Pa ( 1 Pa/m ) A szellőző levegő felmelegítését a kazánházi berendezések veszteséghője kell biztosítsa Szellőzők megengede` ellenállása: Z = Δp/2 = 1.5 Pa A kialakuló légsebesség: Fagyveszély w =( ( 2 x Δp/2 ) / ( ξ x ρ ) ) 0.5 = ( (2 x 1,5)/(5 x 12) ) 0.5 = = 0,5 0,5 0,7 m/s A = V / w = 0,1 m3/s / 0,7 m/s 0,15 m2 500 x 300 mm méretű zsalus szellőzők kellenek 15

Légtechnika előadás 2.óra dr. Palócz Miklós Helyiségek terhelései Hűtési hőterhelés meghatározása kérdés mennyi, mekkora? válasz mi mennyi, mi mekkora? Ismerni kell a helyiségek, az épület terheléseit a gépészed rendszerek kialakításához, méretezéséhez 1

Helyiségek terhelései Q tr Q vil 10 30 W/m 2 helyi elszívás befúvás t e t i C ϑ i C LVR ϕ i % w i m/s k i mg/m 3 L p db(a) L p =L w - ΔL Légtechnika L w db elszívás technológia ember helyi készülékek radiátor, F- C (L w db), felület fűtés- hűtés Q t W t K L w mg/h db Q e 100-300 W/fő 125 W/fő W e 40-60 g/h CO 2 18-30 l/h szagok dohányzás Minden tervezéskor végiggondolni - alapábra Terhelések hő ( Q ), pára ( W ), szennyezés ( K ), zaj ( L w ) Hőterhelések - külső hőterhelés ( napsugárzás, transzmisszió ) - belső hőterhelés ( ember, világítás, technológia ) Megkívánt mikroklíma - hőérzet ( t,ϑ,ϕ,w ), levegő minőség( k ), hangnyomásszint ( L p ) lásdcr 1752 Szükséges gépészed beavatkozások ( fűtés, hűtés, szellőztetés - klimadzálás, helyi elszívás, stb. ) néhány jellegzetes eset: - színház - uszoda - kiállítóterem - föld alal helyiségek 2

Hűtési hőterhelés meghatározása Milyen közelítést alkalmazzunk? Hőveszteségszámítás stacioner feltételezés leghidegebb nap átlaghőmérséklete ( - 15 C ) (t i = 20 C, t e = - 15 C, Δt= 35 K, A te 5 K, elfogadható ) Páradiffúzió stacioner feltételezés leghidegebb hónap légállapot ( - 2 C, 90 % ) ( a páradiffúziós folyamatok lassan történnek, a méretezés ilyen feltételezéssel beválik a gyakorlatban ) Belső hőmérséklet t i = 24 C Méretezési külső hőmérséklet t e t e C 40 30 20 10 0 A te = 8,5 K t emax = 34 C t eátl = 25,5 C t emin = 17 C Ԏ 0 6 12 18 24 óra Stacioner nem lehet, helyeoe periódikusan változó ( 24 órás ), un. kvázistacioner Méretezési állapot: június 21. 3

A napsugárzás intenzitása ( szórt + direkt = totál ) méretezési esetben MO- n, függőleges felületen I tot W/ m2 900 700 500 K vízszintes D Ny K,Ny D ԑ 32 66 decemberben dél I totmax = 650 W/m2 ԑ = 20 0 6 12 18 24 ԑ függőleges árnyékszög A Nap abban a határhelyzetben van, amikor még éppen "látja" a vizsgált pontot. A vízszintes árnyékszög a Nap és a homlokzat azimutja közötti különbség. 4

A fix külső árnyékolók méretezéséhez ( kiállás mértéke) lényeges ԑ K,Ny D 32 66 láounk már karón varjút! A Nap abban a határhelyzetben van, amikor még éppen "látja" a vizsgált pontot. A függõleges árnyékszög a Nap magassági szögének a homlokzat síkjára merõleges síkba esõ komponense A transzparens szerkezeteken bejutó hőáram meghatározása Q ü = A ü x N á x N ü x A tr / A ü x I SRG x Z + A ü x U ü x ( t e t i ) W q ü = N á x N ü x A tr / A ü x I SRG x Z + U ü x ( t e t i ) A ü szerkezet névleges méret m2 A tr / A ü transzparens hányad - W/m2 I SRG etalon szerkezet - 3 mm vtg,1 rtg- ű Na bázisú üvegen átjutó hőáram I SRG < I tot W/m2 I SRG maximális értékei ( kerekítve ) vízszintes függ D függ K,Ny 800 W/m2 400 W/m2 600 W/m2 5

N naptényező dimenzió nélküli viszonyszám a szerkezeten bármilyen módon átjutó és az érkező hőáram viszonya értéke < 1 Üvegezések naptényezői Üvegezéssel párhuzamos, mozgatható árnyékoló szerkezetek naptényezői 6

Minden esetben mérlegelni kell Hővisszaverő üvegezés N ü 0,35-0,5 Z redukciós tényező a helyiség csillapításától és késleltetésétől függ ( napsugárzás nem melegíd közvetlenül a levegőt!! ) Dpikus értéke < 1 ( 0,5 0,85 ) a szerkezetek tömege a döntő - ak v tömeg ( a szerkezet 0,15 m2 x K / W hővezetési ellenállásig dolgozik, szőnyegpadló és gk. álmennyezet esete!! ) pl. a Z redukciós tényező értékei kistömegű ( G < 350 kg/m2 ) épületekre, belső árnyékolással óra 6 8 10 12 14 16 18 7

Hogyan lesz könnyűszerkezetes a vb. födémes épület? - a szerkezet 0,15 m2 x K / W hővezetési ellenállásig dolgozik ( 24 órás periódusidő esetén ) - R = d /λ = 0,15 m2,k / W λ vb = 1,55 W / m,k - szőnyegpadló vagy álmennyezet nélkül d vb = R x λ = 0,15 x 1,55 = 0,23 m ρ vb 2200 kg/m3 cca 500 kg/m2 ak v tömeg - szőnyegpadlóval R szp 0,12 mr,k/w ( jó vastag, süppedős ) d vb = R x λ = ( 0,15 0,12 ) x 1,55 = 0,03 x 1,55 = 0.045 m cca 100 kg/m2 ak v tömeg Más megközelítés az üvegezésre g összenergia átbocsátási tényező q ü = ԑ x I + a 2 x I = g x I W/m2 g = ԑ + a 2 Dpikus értékek az üvegezés jellemzésére 0,35 / 0,67 0,30 / 0,62 figyelem nem I SRG vel, hanem I tot értékkel kell számolni az árnyékolások naptényezői változatlanok I = ԑ x I + r x I + a x I a elnyelt hányad a = a 1 + a 2 8

EnergeDkailag opdmális megoldás - külső, mozgatható árnyékolás ( nyári napvédelem ) - normál üvegezés ( télen napsugárzás hasznosítása ) - belső fényterelő ( természetes világítás ) - fokozoo hőszigetelés ( U max = 1,1 W / m2,k ) Egyetlen hibája van - ez a legdrágább megoldás Tömör szerkezeteken átjutó hőáram fik v hőmérséklet bevezetése q öind = q tr + q nap U x ( t e t i ) + a x I q öind = U x ( t s t i ) q nap = a x I induló hőáram a napsugárzás hatására érkező hőáram csillapítás késleltetés ahol t s az un. napléghőmérséklet t s t e + a x I / α e t i a x I / α e fik v hőmérsékletkülönbség az érkező hőáram q öérk = U x ( t ekv t i ) emlékeztető q = α x Δt Δt = q / α 9

t s t e + a x I / α e a = 0,7-0,9 α e = 15-18 W/m2,K nagyságrendi ellenőrzés(dél) t s max = 34 C + 0,7 x 500/18 = = 34 C + 19 C = 53 C napsugárzás intenzitás I tot K vízsz. D Ny 900 W/m2 700 500 Példa ( nagyságrend ): egy déli tájolású külső falnál ( 100 kg/m2 ) t s max 53 C, legyen t ekv max 44 C, és 24 C t i a falszerkezet hőátbocsátási tényezője U = 0,45 W/m2,K Az érkező hőáram maximuma: q maxö = U x (t ekv max - t i ) = = 0,45 x ( 44 24 )= = 9 W/m2 cca 16-17 órakor érkezik meg a helyiségbe nagyságrend: 10 ( 15 ) W/m2 t e t s t ekv meteorológiai jellemző met + anyag jellemző met + anyag + szerkezet jellemző 10

Példa: transzparens szerkezet max hőáram meghatározása Déli tájolású, függőleges felületű, normál hővédő üvegezéssel, belső reluxa árnyékolással Kiinduló adatok: I SRG = 400 W/m2 ( max. értéke ) adoo szerkezet paraméterei ( jellemző értékek ) N á = 0,8 N ü = 0,9 A tr / A ü = 0.9 Z 0,8 U ü = 1,1 W/m2 t emax = 34 C, t i = 24 C, q ümax = N á x N ü x A tr / A ü x I SRG x Z + U ü x ( t e t i ) q ümax = 0,8 x 0,9 x 0,9 x 400 W/m2 x 0,8 + 1,1 W/m2,K x ( 34-24 )K = 0,52 x 400 + 1,1 x 10 200 + 10 = 210 W/m2 nagyságrend: 200 W/m2 ( falnál 10 W/m2!!! ) nem engedhető meg, csökkenteni kell!! 1. alterna va Növelt hővédelem az üvegezésnél g = 0,3 ( hővisszaverő üvegezés, nagyon jó érték ) I tot = 500 W/m2 ( max. értéke ) további paraméterek változatlanok N á = 0,8 A tr / A ü = 0.9 Z 0,8 U ü = 1,1 W/m2 t emax = 34 C, t i = 24 C, q ümax = N á x A tr / A ü x I tot x g x Z + U ü x ( t e t i ) = 0,8 x 0,9 x 500 x 0,3 x 0,8 + 1,1 x ( 34-24 ) = = 0,57 x 150 + 11 80 + 10 = 90 W/m2 11

2.alterna va külső árnyékolás alkalmazása N á = 0,2 Példa: transzparens szerkezet max hőáram meghatározása Déli tájolású, függőleges felületű, normál hővédő üvegezéssel, belső reluxa árnyékolással Kiinduló adatok: I SRG = 400 W/m2 ( max. értéke ) adoo szerkezet paraméterei ( jellemző értékek ) N á = 0,8 N ü = 0,9 A tr / A ü = 0.9 Z 0,8 U ü = 1,1 W/m2 t emax = 34 C, t i = 24 C, q ümax = N á x N ü x A tr / A ü x I SRG x Z + U ü x ( t e t i ) q ümax = 0,8 x 0,9 x 0,9 x 400 W/m2 x 0,8 + 1,1 x ( 34-24 ) = = 0,52 x 400 + 1,1 x 10 200 + 10 = 210 W/m2 Mekkora lesz ekkor q ümax? Belső árnyékolás esetén q ümax 200 + 10 = 210 W/m2 ha egy további külső árnyékolót alkalmazunk ( N á = 0,2 ), akkor az üvegezésen átjutó hőáram 40 W/m2, az összes átjutó hőáram q ümax = 50 W/m2 12

Adoo 20 m2- es iroda helyiség, egy külső, déli tájolású fallal Külső fal 15 m2, ebből üvegezeo szerkezet A ü = 10 m2. Belső hőterhelés Dolgozók: 3 fő, á: 120 W/fő 360 W Világítás: 20 m2, 10 W/m2 200 W Techn( computer ) 3 x 150 W 450 W Belső hőterhelés összesen: 1010 W A fajlagos belső hőterhelés: cca 50 W/m2 Külső hőterhelés, hagyományos ablakszerkezeoel ( 200 W/m2 - üvegre) Q nap = 10 x 200 W/m2 2000 W Q tr = 5 x 10 W/m2 50 W Külső hőterhelés összesen: 2050 W A fajlagos külső hőterhelés: cca 100 W/m2 Összes fajlagos hőterhelés : cca 150 W/m2 Nagyon magas, csökkenteni kell Hővisszaverő üvegezéssel ( 90 W/m2 - üvegre, g=0,3) Q nap = 10 x 90 W/m2 900 W Q tr = 5 x 10 W/m2 50 W Külső hőterhelés összesen: 950 W A fajlagos külső hőterhelés: cca 50 W/m2 A fajlagos belső hőterhelés: cca 50 W/m2 Összes fajlagos hőterhelés : cca 100 W/m2 Még elfogadható - vendlátoros klímakonvektor 35 db(a) Külső árnyékolással ( 50 W/m2 üvegre ) Q nap = 10 x 50 W/m2 500 W Q tr = 5 x 10 W/m2 50 W Külső hőterhelés összesen: 550 W A fajlagos külső hőterhelés: cca 25 W/m2 A fajlagos belső hőterhelés: cca 50 W/m2 Összes fajlagos hőterhelés : cca 75 W/m2 Jó mennyezet hűtés - 30 db(a) 13

Terhelések nagyságrend ( maximum értékek ) előzetes becsléshez Üvegezések hőterhelése ( függőleges ) - normál üvegezés, belső árnyékoló 100 300 W/m2 ( üveg ) 200 - hővisszaverő üvegezés ( g 0,3-0,4 ) 50 120 W/m2 ( üveg ) 100 - külső árnyékolás 20 30 W/m2 ( üveg) 25 Falszerkezeten bejutó hőáram 10 15 W/m2 ( fal ) 10 Iroda helyiségek hőterhelése - belső hőterhelés - külső hőterhelés - összes hőterhelés 40 55 W/m2 (alapter.) 50 25 50 W/m2 (alapter.) 50 75 120W/m2 ( alapter.) 100 Példa Adoo egy nyugad tájolású, függőleges üvegezeo szerkezet, hővisszaverő üvegezéssel. g = 0,3 Határozzuk meg a várható maximális hőáramot, ami a helyiségbe jut. A szerkezet további paraméterei: N á = 0,8 A tr / A ü = 0.9 Z 0,8 U ü = 1,1 W/m2 t emax = 34 C, t i = 24 C, q ümax = N á x A tr / A ü x I tot x g x Z + U ü x ( t e t i ) = 0,8 x 0,9 x... x 0,3 x 0,8 + 1,1 x ( 34-24 ) = = 0,57 x + 11. + 10 = W/m2 14

Adoo egy nyugad tájolású, függőleges üvegezeo szerkezet, hővisszaverő üvegezéssel. g = 0,3 Határozzuk meg a várható maximális hőáramot, ami a helyiségbe jut. A szerkezet további paraméterei: N á = 0,8 A tr / A ü = 0.9 Z 0,8 U ü = 1,1 W/m2 t emax = 34 C, t i = 24 C, I tot = 700 W/m2 ( max. értéke ) q ümax = N á x A tr / A ü x I tot x g x Z + U ü x ( t e t i ) = 0,8 x 0,9 x 700 x 0,3 x 0,8 + 1,1 x ( 34-24 ) = = 0,57 x 210 + 11 120 + 10 = 130 W/m2 15

Légtechnika előadás 3.óra dr. Palócz Miklós Hőérzet, i- x diagram, légtechnikai rendszerek osztályozása 1 HŐÉRZET Az ember megszabadul a termelt hőtől, csak az a kérdés, miként érzi magát eközben. Az emberi hőleadás formái: - konvekció ( 4), sugárzás ( 3 ) - száraz hőleadás ( 2 ) - párolgás ( 6 ), légzés - nedves hőleadás ( 5 ) - összes hőleadás (1) Az ábrán megadou hőleadás pihenő emberre vonatkozik, normál öltözet és nyugvó levegő melleu. Növekvő hőmérséklet melleu izzadás Egészen alacsony hőmérséklet melleu teswelület összehúzódás Ekkor már erős diszkomfortról van szó 2 1

Fanger féle komfortelmélet LegáWogóbb, kísérletekkel igazolt PMV várható többségi vélemény - 3..0..+3 0 jelen` a komfortos feltételeket adou feltételek melleu meghatározható PMV = ( t i, ϑ i, ϕ i, w i, Met, I clo ) Met az emberi hőtermelés a tevékenység intenzitásától függ 1 Met = 58 W/m2 Az emberi test felülete 1,8 m2 ( átlag ) 3 Az emberi test felülete cca 1,8 m2 Q e W 85 105 208 125 4 125 2

A ruházat hőszigetelő képessége I cl = 1 esetén 0,155 m2,k/w a hővezetési ellenállás 5 paraméterek I clo =1, ϕ i =50 %, Met = 58 W/m2 t lb = t i t ks = ϑ i v = w i 6 3

opera+v hőmérséklet : a levegő és az átlagos sugárzási hőmérséklet eredője 7 Huzatérzet nyakra 8 4

PPD várható elégedetlenek nincs olyan légállapot, ami 100%- os elégedeuséget eredményezne MoUo: legjobb, ha nem kell gépésze@ beavatkozás 9 i x diagram A levegő állapotjelzői p 0 bar légköri nyomás, 1,033 bar 1 bar = 10 5 Pa p vg Pa vízgőz parciális nyomás t sz C száraz hőmérséklet x kg/kg, g/kg absz. nedvességtartalom ϕ -, % relarv nedvességtartalom ϕ = x / x t p vg / p vgt ( adou hőmérsékleten ) érzékelő nedves gézzel beburkolva t n C mérése pszichrométerrel t n t sz 10 5

Hőtartalom ( enthalpia ) i adou állapotban a levegő hőtartalma egy kiindulási állapothoz viszonyítva t = 0 C, x = 0 kg/kg A nedves levegő ( 1 kg száraz levegő és x kg vízgőz ) hőtartalma i 1+x = m lev x c lev x ( t 0 ) + x x c vg x ( t 0 ) + x x r 0 kj/kg c lev a levegő fajhője 1,0 kj / kg,k c vg a vízgőz fajhője 1,91 kj / kg,k r 0 a víz párolgáshője 2500 kj / kg 11 i 1+x = m lev x c lev x ( t 0 ) + x x c vg x ( t 0 ) + x x r 0 i 1+x = 1 x 1 x ( t 0 ) + x x 1,91 x ( t 0 ) + x x 2500 i 1+x = t + 1,91 x t x x + 2500 x x kj / kg grafikus ábrázolás Mollier- féle i- x diagram Más AdoU légállapot meghatározásához 3 állapotjelző szükséges Az i- x diagram mindig egy adou légköri nyomásra vonatkozik, így két állapotjező elegendő. A légtechnikai rendszerekben szokásos nyomáskülönbségek 500 2000 Pa- t nem haladják meg, így a légköri nyomáshoz képest ( 1,033 x 10 5 Pa ) jó közelítéssel elhanyagolható. 12 6

Az i- x diagram felépítése i 1+x = t + 1,91 x t x x + 2500 x x kj / kg 13 Az i- x diagram felépítése i 1+x = t + 1,91 x t x x + 2500 x x kj / kg 14 7

Az i- x diagram felépítése i 1+x = t + 1,91 x t x x + 2500 x x kj / kg 15 Az i- x diagram felépítése i 1+x = t + 1,91 x t x x + 2500 x x kj / kg 16 8

Az i- x diagram felépítése i 1+x = t + 1,91 x t x x + 2500 x x kj / kg 17 Az i- x diagram felépítése i 1+x = t + 1,91 x t x x + 2500 x x kj / kg 18 9

Q W L 2 = L 1 = L i 2 x 2 L 1 i 1 x 1 L x i 1 + Q = L x i 2 L x x 1 + W = L x x 2 Q = L x (i 2 - i 1 ) = L x Δi W = L x (x 2 - x 1 ) = L x Δx Q / W = Δi / Δx az állapotváltozás iránytangense 19 t = 20 C t n 13,5 C Ԏ 9 C ϕ= 50 % i 40 kj/kg x= 8 g/kg 20 10

Két különböző állapotú levegő összekeverése 21 Állapotváltozás irányának megszerkesztése pl. Q / W = + 4400 kj/kg ( melegedik és nedvesedik a levegő ) Kiinduló légállapot 21 C, 45 % iránytangens kijelölése, utána párhuzamos a kiinduló légállapotból 22 11

fűtés Δi/Δx= + hűtés Δi/Δx= - 23 nedvesítés légmosóban 24 12

Hűtés felületen ( léghűtő- kalorifer ) t fel < Ԏ mindig van szárítás,ezért többlet hűtőteljesít- ményre van szükség csepegő víz elvezetés összes hűtés szárítás Δx érezhető hűtés Δi érezhető Δi összes 25 Gőzbevezetés Δi/Δx= Q /W Δi/Δx= W x i g /W Δi/Δx = i g i g = 2500 +100 x 1,91 i g 2700 kj/kg 26 13

Légtechnikai rendszerek osztályozása Szempontok: - kialakítás ( közpon`, egyedi ) - levegő térfogatáram ( állandó, változó ) - légcsatornák ( egycsatornás, kétcsatonás ) - munkaközeg ( levegő, levegő és víz ) - áramlási sebesség ( normál, nagysebességű) - helyiség és környezete közö nyomásviszony ( depressziós, túlnyomásos ) - funkció ( melyik légállapot paramétert szabályozza ) 27 Egyedi- közpon@ Közpon` berendezés (állandó térf., egycsatornás,csak levegő, normál légseb. ) Klímaszekrény 28 14

Állandó- változó térfogatáram Közpon` rendszer és állandó térfogatáram esetén nem tudjuk helyiségenként szabályozni annak hőmérsékletét VAV szabályozó 29 Zónás berendezés Közpon` berendezés, de helyiségcsoportok szabályozásának biztosítása 30 15

Kétcsatornás berendezés Helyiségenkén` szabályozás hideg és a meleg levegő keverésével a megkívánt helyiség hőmérsékletről vezérelve energe`kailag nem kedvező 31 Munkaközeg levegő + víz (fűtő és/vagy hűtőu ) indukciós vagy ven`látoros klímakonvektor lehet két-,három-, vagy négyvezetékes 32 16

Áramlási sebesség normál 4-6 m/s nagysebességű 12-14 m/s nagysebességű berendezés nyomásszabályozóval 33 nyomásszabályozó működése 34 17

Helyiség és környezete közö nyomásviszony depressziós ( elszívó ) szellőztetés környezetet védjük a helyiség szennyezeu levegőjétől légpótlást biztosítani kell 35 Helyiség és környezete közö nyomásviszony túlnyomásos ( befúvó ) szellőztetés helyiséget védjük a környezet szennyezeu levegőjétől levegő kiáramlást biztosítani 36 18

Helyiség és környezete közö nyomásviszony befúvó - elszívó szellőztetés V be V el V be < V el V be = V el V be > V el depresszió kiegyenlített túlnyomás A befúvás és elszívás arányának változtatásával épületen belül irányíthatjuk a levegő áramlását előcsarnok étterem konyha iroda közlekedő WC 37 Funkció szerin` osztályozás - szellőztető berendezés ( k i ) * alap szellőztetés ( ember ) * technológiai szellőztetés * általános szellőztetés (t i ) - léghűtő/légfűtő berendezés ( t i ) - szellőztető légfűtő és/vagy léghűtő berendezés ( k i, t i ) - ködtelenítő berendezés ( ϕ i ) - klímaberendezés (k i, t i, ϕ i ) - helyi elszívó berendezések ( k i ) - ipari szellőztető berendezések ( k i ) 38 19

Példa: AdoU külső légállapotú levegőt helyiség hőmérsékletűre fűtünk. t e = - 2 C ϕ e = 90 % t i = 20 C Kérdés: - mekkora a külső levegő abszolút nedvességtartalma? - mekkora a levegő hőtartalma felfűtés előu és felfűtés után? - mekkora a felmelegíteu levegő relarv nedvességtartalma? - mekkorára kell növelni a felmelegíteu levegő abszolút nedvességtartalmát, hogy a relarv nedvességtartalom 40 %- ra növekedjen? 39 Állapotváltozások ϕ= %, i = kj/kg x= g/kg - 2 C - 90% 40 20

Helyes válaszok ϕ=20 %, i = 27,5 kj/kg x=6 g/kg 41 21

Légtechnika előadás 4.óra dr. Palócz Miklós Légtechnikai rendszerek, a szellőző levegő térfogatáram meghatározása, légcsere tényező, légtechnikai kör általános felépítése Funkció szerine osztályozás - szellőztető berendezés ( k i ) * alap szellőztetés ( ember ) * technológiai szellőztetés * általános szellőztetés (t i ) - léghűtő/légfűtő berendezés ( t i ) - szellőztető légfűtő és/vagy léghűtő berendezés ( k i, t i ) - ködtelenítő berendezés ( ϕ i ) - klímaberendezés (k i, t i, ϕ i ) - helyi elszívó berendezések ( k i ) - ipari szellőztető berendezések ( k i ) 1

Szellőztető berendezés ( k ) A legalapvetőbb légtechnikai rendszer, feladata a levegő minőség biztosítása az elhasznált, szennyezeo levegő elvezetésével és helyére szűrt, helyiség hőmérsékletre előfűtöo levegő bevezetésével söröző és a faliszellőző ALAP SZELLŐZTETÉS Az emberi tartózkodáshoz szükséges levegő térfogatáram biztosítása Fejadag : 30-40- 50-75 m3/,fő ( függ a tevékenység intenzitásától, a szagkibocsátástól, a CO 2 termeléstől, a helyiségek és a légtechnikai berendezés szennyezőanyag kibocsátásától, stb. ) SBS beteg épület szindróma, ( energia takarékosság miao csökkenteoék a külső levegő fejadagot ) ennek alapján Fanger vizsgálatai 2

Szennyezés mértéke: Személyek szennyezőanyag terhelése olf dohányos ember, amikor nem dohányzik 4-5 olf Egyéb szennyezések É G 3

Szennyeze?ség ( c ) mértéke: decipol 1 decipol = 1 olf / 10 l/s 10 l/s = 36 m3/h A külső levegő meghatározása a helyiség levegőminősége ( c i ) alapján az összes szennyezés (G ) a külső levegő szennyezeosége (c e ) a belső levegő szennyezeosége (c i ) olf dp dp A szellőző levegő térfogaárama: V` = 10 x c i = c e + 10 x G / V` l/s dp 4

Főbb szempontok: - lehetőleg 100% külső levegős szellőztetés - levegő vételi hely gondos megválasztása - természetes építőanyagok választása - légcsatornák Eszdthatóságának biztosítása - szűrők Eszdtása - gőznedvesítés ( légmosó helyeo ) Példa: adoo iroda, szennyezései - ember 0,1 olf/m2 ( 10 m2/fő, 1 olf/fő ) - berendezés 0,1 olf/m2 c i = 1 dp ( cca 15 % elégedetlenség ) c e = 0,1 dp ( jó városi levegő ) V` = 10 x = 10 x 0,2/(1-0,1) =10x 0,2/0,9 = 10x 0,22=2,2 l/s,m2 1 l/s = 3,6 m3/h, így V`= 7,92 8 m3/h,m2 Csak emberi terhelés esetén szennyezeo berendezés esetén 4 m3/h,m2 ( 40 m3/h,fő ) 8 m3/h,m2 ( 80 m3/h,fő ) új irodaépületeknél intenzív átszellőztetés használatba vétel előo 5

MUNKAHELYI v. TECHNOLÓGIAI szellőztetés szennyezés K mg/h V`sz m3/ h k e mg/ m3 megengedeo max. szennyezőanyag konc. k i = MK mg/m3 átl csúcs max 6

cca 25-30 m3/h,fő ԑ szellőztetés hatásfoka pl. iroda 10 m2/fő, 30 m3/h,fő 3,0 m3/h,m2 36 m3/h,fő 3,6 m3/h,m2 72 m3/h,fő 7,2 m3/h,m2 CO 2 konc.alapján 36 72 m3/h,fő technológiai szellőztetés Általános szellőztetés ( hőterhelés elszállítása ) Q tr Q Q sz V Q sz t e t i t táv t i t e csak szellőztetéssel nem lehet tartósan a külső hőfok alá hűteni a helyiséget 7

ha ha és 25 C Δt = 2-4 K, akkor 27-29 C Kérdés, mekkora lesz t imax? t imax = B = A q / A E W/m 2, K fajlagos felülee hőstabilitás ( az 1m2 felületere jutó hőáramingadozás amplitudójának és a belső levegő ingadozás amplitudójának a hányadosa ) helyiség hőstabilitása ( H ) H = Σ F n x B n = A Q / A E A E = A Q / H néhány nagyságrendi érték: betonfal 7 téglafal 4 gk fal 1 W/K K Alkalmazás: csarnokok intenzív ( elszívó ) átszellőztetése a túlhőmérséklet csökkentésére 8

LÉGFŰTŐ berendezés Q tr hőveszteség t bef > t elsz t i Q tr = Q lf Q lf = V lf x c lev x Δt Δt = t bef - t i Δt = 10 20 ( 30 ) K t bef Q lf t i Q tr t elsz V lf = Q tr / (c lev x Δt) LÉGHŰTŐ berendezés Q h hűtési hőterhelés t bef < t elsz t i Q h = Q lh Q lh = V lh x c lev x Δt Δt = t i - t bef Δt = 4 8 ( 10 ) K t bef Q h t i Q lh t elsz V lh = Q h / (c lev x Δt) 9

Szellőztető, légfűtő, léghűtő berendezés Három funkció ( csak levegő hőhordozó esetén ) szellőzés fűtés hűtés a legnagyobbra választjuk a rendszert komfort berendezéseknél általában a léghűtéshez kell a legnagyobb térfogat áram Példa: pl./1. adoo műhely (300 m2, 3 m belmagasság, 900 m3, 20 dolgozó ) szellőztető- légfűtést kívánunk létesíteni, t i = 20 C, szellőzés fejadag 50 m3/h,fő ( közepes fizikai munka ) Q tr =? fajlagos hőveszeteség alapján határozzuk meg legyen q = 20 W/m3 ( felvéve becsléssel ) Q tr = 20 x 900 = 18.000 W = 18 kw t bef = 40 C ( felvéve ), így Δt= 20 K 10

Szellőző levegő térfogatárama ( fejadag alapján ) pl./2. V külső = 20 fő x 50 m3/h,fő = 1000 m3/h = 0,28 m3/s A szellőzés hőigénye ( t e = - 15 C ) Q szell = V szell x c lev x ( t i t e ) = 0,28 x 1,2 x 35 = 12 kw Hővisszanyerő alkalmazása esetén ( pl. η=0,5 ) Q szelleff = 6 kw A szükséges kazánteljesítmény ( HMV és techn. nélkül ) Q k = Q tr + Q szell = 18 + 12(6) = 30 ( 24 ) kw Légcsere viszonyok pl./3. Teljes légcsere Külső levegős légcsere 2700 m3/h / 900 m3 = 3/h - megfelelő 1000 m3/h / 900 m3 1/h Rendszer kialakítási variációk: - közpone szellőztető légfűtő berendezés ( télen visszakeveréssel) - szellőzés és légfűtés különválasztása ( hővisszanyerős szellőztetés 1000 m3/h külső levegővel, thermovenelátoros légfűtés ) 11

nézőtéri léghűtés pl./4. t i 26 C Q eö = 125 W Q eérezhető 90 W Q erejteo 35 W t bef 20 C jó közelítés: ülésenként 50 m3/h hűtöo levegő térfogatáram, ebből cca 25-30 m3/h külső levegő Ködtelenítő berendezés W vg t i ϕ i x i t bef x bef = x e A v t v O x vtel ember, szerkezet, energeeka építész kontra gépész méretezés legkedvezőtlenebb esetre 12

Ϭ párolgási tényező Ϭ = 10-30 h,m2 kg/ lev ϕi pl. versenyuszoda ϕ i = 60 % fajlagosan 20 m3/h,m2 Legyen a megkívánt rel.nedv.tartalom 50 % ϕi =50% x i = 14 g/kg fajlagosan 47 m3/h,m2 előzetes becsléshez 30-40 m3/h,m2 ( vízfelületre vedtve) x i 13

Mekkora külső levegő térfogatáram szükséges a keletkező vízgőz elszállítására ugyanolyan belső légállapot biztosítása esetén, ha a külső levegő hőmérséklete t e = - 2 C és a reladv nedvességtartalma ϕ e = 90 %? Memo: korábbi példa szerint X e = 3 g/kg V (47.000 ) 21.000 m3/h ( 44 % ) Állandó térfogatáramú rendszer visszakeverés ( külső levegő arány belső reladv nedvességtartalomról vezérelve ) 14

Klímaberendezés abban különbözik a szell.- légfűtő- léghűtő berendezéstől ( k,t i ), hogy a reladv nedvességtartalmat ( ϕ i ) is szabályozza Ennek ára van, nem annyira a beruházási költségekben, hanem az üzemeltetése lényegesen drágább Az ablakklíma csak nevében klíma, csupán egy mezei léghűtő készülék, mégis kiírják, a helyiség klímaezált! Cservenkáné esete 15

Klímaberendezés nyár, 100% külső levegő Δi/Δx t e, ϕ e hővissz. t i, ϕ i állapotváltozás t bef utófűtő Δi léghűt t vízköz Δi léghűt klíma gőz nedvesítés t bef Klímaberendezés tél 100 % külső levegő (elő)fűtés ϕ be állapotváltozás t i, ϕ i hővisszanyerő hővisszanyerő t e,, ϕ e 16

Klímaberendezés t tél bef 100 % külső levegő (utó)fűtés (utó)fűtés (elő)fűtés adiabaekus nedvesítés hővisszanyerő ϕ be állapotváltozás t i, ϕ i hővisszanyerő t e,, ϕ e Helyi elszívások Nagykonyhák Elszívóernyő 1. 100 80 Termelékenység (%) 60 40 20 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 Komfortszintnek megfelelõ hõmérséklet ( C) A komfortszint és a termelékenység kapcsolata 17

Nagykonyhák Elszívóernyő 2. Nagykonyhák Elszívóernyő 3. 18

Nagykonyhák Elszívóernyő 4. 19

Technológiai elszívások légpótlást biztosítani kell leválasztás környezetvédelem ( külső levegő minőség) hegesztőasztal elszívás fényező műhelyek, fülkék elszívás Por- forgács elszívás ipari ciklon faipari gép mobil leválasztók ciklon + tömlős porszűrő 20

Kipuffogó gáz helyi elszívás Szellőző levegő térfogatáram meghatározása ( összefoglaló áoekintés ) 1.Méretezéssel fejadag( légzés) 25-30 m3/h,fő érzékelhető levegő minőség ( cca 40-80 m3/h,fő ) V` = 10 x technológiai szellőzés fűtés,hűtés nedvesítés 2.LÉGCSERETÉNYEZŐ 21

Légcseretényező Megválasztása mindig mérlegeléssel ( belmagasság, terhelések, stb.) a) tapasztalat alapján b) méretezeo berendezéseknél kapoo értékek alapján külső lev ad a. WC 5-15 / h - zuhany 15-20 / h - öltöző 5 8 / h 100 % fürdő 4 6 / h - melegítő konyha 15-20 / h 100 % főző konyha 25-40 / h 100 % ad b. színház mozi 4-6 / h 50-100 % éoerem 6-8 / h 50-100 % uszoda 3-4 / h 40-100 % tornaterem 2-3 / h 50-100 % műhely 2-3 / h 100 % asztalos műhely 20-30 / h cca 10 % ( leválasztóval ) fényező műhely 30-50 / h 100 % műtő 20 / h 100 % Esztatér 50 200 / h 5-10 % Néhány további tapasztalae érték a légtechnikai rendszer levegő térfogatáram előzetes meghatározásához - színház, mozi, ea. terem 40-50 m 3 /h,ülés - irodaépület közpone külső lev.szell. 2/h légcsere, 4-8 m 3 /h,m2 - uszoda 30-40 m 3 /h,m 2 ( vízfelület) - konyhaüzem ( főzőkonyha, előkészítők, raktárak, stb ) átlagos légcsere 15-20 /h - földala terek hő- és füstelvezetés ( D ) 72 m 3 /h,m 2 ( w max légcsatornában 12-15 m/s ) 22

Légtechnikai kör általános felépítése minden tervezéskor végiggondolni - alapábra elhelyezés É,G távozó levegő ( É ) esztéeka É akuszeka G,É tűzvédelem G,É elmenő levegő légcsatorna hálózat w 4-6 m/s ( É,G ) LVR ( É,G ) külső levegő ( É ) keringete? lev. levegő kezelő központ befúvó- elszívó vent. ( É,G ) csatlakozások: kazánház, hőközpont hűtőgépház,hűtőközpont trafó, elektromos kapcsoló szellőző,vagy klímaezált levegő Példa: AdoO uszoda 1000 m2 vízfelüleoel. Mekkora lesz a ködtelenítő berendezés külső levegő térfogatárama méretezési esetben, ha a fajlagos levegő igényt 36 m3/h,m2 értékre becsüljük? Mekkora lesz az induló légcsatornák szükséges keresztmetszete, ha az áramlási sebesség a komfort berendezéseknél szokásos értéknek megfelelő nagyságú? V`= 1000 m2 x 36 m3/h,m2= 36.000 m3/h 23

Példa AdoO főzőkonyha 60 m2, belmagasság 3 m Mekkora a szellőző levegő térfogatárama? TapasztalaE légcsere n=25-40/h Mivel a belmagasság éppen a minimálisan szükséges, célszerű a felső értéket választani, azaz legyen n=40/h. Mekkora a becsatlakozó légcsatornák ( befúvás,elszívás ) keresztmetszetei? Példa AdoO főzőkonyha 60 m2, belmagasság 3 m Mekkora a szellőző levegő térfogatárama? TapasztalaE légcsere n=25-40/h Mivel a belmagasság éppen a minimálisan szükséges, célszerű a felső értéket választani,azaz legyen n=40/h. V` = 180 m3 x 40/h = 7200 m3/h Mekkora a becsatlakozó légcsatornák ( befúvás,elszívás ) keresztmetszetei? (pl 1000 X 300 mm lécsatorna ) EsztéEkai és egészségügyi okokból nem illő a légcsatornákat szabadon hagyni, ezért ha álmennyezetet létesítünk,akkor meg kell növelni a szerkezee belmagasságot cca 40 cm- el! 24

Légtechnika előadás 5.óra dr. Palócz Miklós Légtechnikai rendszerek elemei Légvezetési rendszerek ( LVR ) vendég előadó: Gá# Tamás Schako KD. 1

Elhasznált levegő kivezetés Betétkúpos deflektor 4-8 m/s Külső levegő vétel, elhasznált levegő kivezetés Esősapka 3-6 m/s 2

Külső levegő vétel, elhasznált levegő kivezetés Esővédő fixzsalu 2-3 m/s gépészer tájkép fix zsalu server split hűtés kültéri tetővenrlátor ( gk. tároló hő- és füstelvezetés ) 3

panoráma deflektorral és kondenzátorokkal diszkrét tetőtéri tájkép deflektorokkal, tetővenrlátorokkal 4

Külső levegő vétel, elhasznált levegő kivezetés Esővédő fixzsalu 2-3 m/s Egy elegáns megoldás 5

LÉGKEZELŐ de így? Légkezelő de így elhelyezve? Horizontális elrendezésű légkezelő visszakeveréssel átáramlási sebesség a légkezelőkben 2-3,5 m/s 6

Ver#kális elrendezésű légkezelő rekuperaav hővisszanyerővel csak hőátvitel regeneraav hővisszanyerővel hő- és páraátvitel ver#kális légkezelő szerelés közben 7

csőátvezetés szigetelésen idomacél keret ver#kális légkezelő szerelés közben ver#kális légkezelő szellőző gépházban ( belmagasság 5 m ) 8

ver#kális légkezelő szellőző gépházban ( belmagasság 5 m ) légcsatorna csatlakozások több könyök idommal Freki váltó Elektromos kapcsolószekrény 9

A leg#pikusabb légkezelő rugalmas alátámasztás A venrlátor a szellőző gépben külön rezgésszigetelve ( acélrugókon ) Szellőző gépház lehetséges akusz#kai intézkedések 1 alapkeret 3 rezgéscsillapítók 4 gépalap 5 hangszigetelő alátét ( lágy anyag ) 5,6 csővezetékek hangszigetelése ( rezgéstömpító, hangszigetelt bilincs ) 10

Lapos építésű légkezelők magasság: 350-450 mm szélesség: 750-900 mm hosszúság: 1800-2100 mm levegő térfogatáram: 1500-2500 m 3 /h ROOF TOP Roof Top elszívó venrlátorral, visszakeveréssel, közveatő közeges hővisszanyerővel hűtőgéppel ( lehetne még gáztüzelésű fűtéssel is ) 11

lábazat kérdés: i^ mi folyik? Roof Top alap változat döntően levegő forgatás ( légfűtés, léghűtés beépítei vizes kaloriferekkel ) csak befúvó venrlátor, beszívoi külső levegő elszívása más módon, vagy kiegészítő economiser- rel ( axiál vent. elszívásra ) visszaszívás Roof Top alsó csatlakozások befúvás elosztó hálózaton keresztül 12

füstmentes lépcsőház ( felső )befúvás hagyományos légfüggöny ( befúvás lefelé ) oszlop légfüggöny (kétoldali befúvással) 13

forgóajtóba integrált légfüggöny trafóház szellőzés 14

négyszög keresztmetszetű légcsatornák és idomok a - 1. szinten nagyobb belmagasság kell! ( egyéb vezetékek is tobzódnak víz, csatorna, sprinkler ) 15

légcsatornával boríto^ mennyezet a gk. tárolóban alsó elszívás 16

felfüggesztés mindig rezgéscsillapítással ( azért a szárnak nem kellene megörbülnie ) terv (elmélet ) közlekedő 17

valóság (átépítés közben ) elzáró motoros működtetéssel 18

füstcsappantyú körkeresztmmetszetű vezetékek és idomok 19

gyors és gazdaságos levegő elosztás un. spirálkorcolt körkeresztmetszetű légvezetékekkel légcsatornák elhelyezése az á^ört főtartókban 20

ipari befúvó ( motoros állítással ) kérdés: melyik évszakban történik így a befúvás? 21

Légtechnika 22

23

HALK ESZTÉTIKUS TISZTA BIZTONSÁGOS KELLEMES LÉGVEZETÉSI RENDSZEREK LVR előadás 2010.11.24. GáR Tamás 24

Légtechnikai rendszer áiekintése Szabályozó zsalu Hangcsillapító Térfogatáram szabályozó KOMES buszrendszer Füstérzékelő RMS HelyiségakuszRkai modul Tűzvédelmi csappantyú MennyezeR befúvók Padlórácsok Esővédő fixzsalu Fan- Coil készülék AQUARIS Örvényes padlóbefúvók Légtechnikai rendszerek: Általános elvárások FUNKCIÓ: FRISSLEVEGŐ HŰTÉS FŰTÉS- SZÁRÍTÁS- PÁRÁSÍTÁS KÁROSANYAGOK, SZAGOK ELVITELE KRITÉRIUMOK: HUZATMENTES ZAJMENTES MEGFELELŐ ÁTÖBLÍTÉS ALACSONY ÜZEMELTETÉSI KÖLTSÉGEK 25

Beteg épület szindróma (SBS) Kritériumok: MSZ- CR 1752:2000 szabvány alapján ÉPÜLETEK SZELLŐZTETÉSE BELSŐ KÖRNYEZETI KÖVETELMÉNYEK Belső környezer kategóriák: A magas fokú elvárás B közepes fokú elvárás C alacsony szintű elvárás 26

Kritériumok: MSZ- CR 1752:2000 szabvány alapján MSZ- CR 1752:2000 szabvány részlete: PMV PPD diagram / SZUBJEKTÍV HŐÉRZET SZERINTED JÓ, SZERINTEM ROSSZ Forro +3 Meleg +2 Kellemesen meleg +1 Neutralis 0 Kellemesen hűvos - 1 Hűvos - 2 Hideg - 3 VALÓSZINŰSÉGI ALAPON TÖRTÉNŐ MÉRETEZÉS - PMV: HőérzeR szavazatok várható értéke - PPD: Elégedetlenek százalékos arány 27

Kritériumok: MSZ- CR 1752:2000 szabvány alapján A TERVEZETT LÉGVEZETÉSI RENDSZER (LVR) LÉGVEZETÉSI RENDSZER (LVR) A helyiségben kialakuló primer és szekunder légáramlások összessége Primer légármalás Szekunder légármalás 28

A LÉGVEZETÉSI RENDSZEREK CSOPORTOSÍTÁSA ELÁRASZTÁSOS SZELLŐZÉS ÁRAMKÉPE: ÁBRA t h t sz 29

A LÉGVEZETÉSI RENDSZEREK CSOPORTOSÍTÁSA ELÁRASZTÁSOS LVR JELLEMZŐI Kis szellőzőlevegő sebesség Primer levegő a tartózkodási zónába kerül bevezetésre Távozó levegő elvezetése a mennyezet alai Primer levegő keveredése minimális a tartózkodási zónában Homogén légállapot jellemzők a tartózkodási zónában Hőforrás (káros anyag forrás) jelenléte a térben Csak hűtöi (isoterm) levegővel működik Szellőzőlevegő ajánloi hőmérsékletkülönbség : 0<t sz - t h <- 6,0K t sz : szellőzőlevegő hőmérséklete t h : helyiség hőmérséklete ELÁRASZTÁSOS SZELLŐZÉS: BEFÚVÓK 30

ELÁRASZTÁSOS SZELLŐZÉS ÁRAMKÉPE: VIDEÓ ELÁRASZTÁSOS SZELLŐZÉS: BEÉPÍTÉSI PÉLDÁK 31

ELÁRASZTÁSOS SZELLŐZÉS: BEÉPÍTÉSI PÉLDÁK ELÁRASZTÁSOS SZELLŐZÉS: BEÉPÍTÉSI PÉLDÁK 32

HIGÍTÁSOS / KEVERÉSES SZELLŐZÉS: ÁBRA t sz t h HIGÍTÁSOS / KEVERÉSES SZELLŐZÉS HIGITÁSOS /KEVERÉSES LVR JELLEMZŐI A Primer szellőző levegő intenzíven keveredik a helyiséglevegővel Hűtöi és fűtöi (isoterm) levegővel is működik Szellőzőlevegő ajánloi hőmérsékletkülönbség : - 12K<tsz- th< +12,0K tsz : szellőzőlevegő hőmérséklete th : helyiség hőmérséklete 33

HIGÍTÁSOS VAGY ELÁRASZTÁSOS LÉGVEZETÉSI RENDSZERT ALKALMAZZAK? HIGÍTÁSOS/ KEVERÉSES LVR VÁLTOZATAI 34

HIGÍTÁSOS/ KEVERÉSES LVR: KIVÁLSZATÁS KRITÉRIUMOK MENTÉN (huzatmentes, megfelelő átöblítés, hőérzet, stb ) ANALITIKUS MÓDSZER: empirikus számítások NUMERIKUS SZIMULÁCIÓ: pl:végeselemes módszer KISÉRLET MÓDSZER: valós méret, vagy kismintás kisérlet HIGÍTÁSOS/ KEVERÉSES LVR: KIVÁLSZATÁS EGYSZERÜSÍTŐ KRITÉRIUMOK ALKALMAZÁSÁVAL HELYISÉGRE VONATKOZÓ ARCHIMEDESI-SZÁM Ar T = 1,3 x 10 6 x (q/h 2 ) x (1/n 3 ) ahol q (W/m2) fajlagos hőáram padlófelületre vonatkoztatva n (1/h) - légcsereszáma H (m) - helyiség belmagassága 35

HIGÍTÁSOS/ KEVERÉSES LVR: KIVÁLASZATÁS NOMOGRAMBÓL MIKROKLÍMA LVR Primer levegő keveredik a helyiség levegőjével Levegő bevezetés speciális: indukciós lépcső vagy padló befúvókon keresztül Csak a tartózkodási zónát klimarzáljuk Homogén légállapot a tartózkodási zónában V primer /V szekunder = 2 Színháztermek / Előadótermek / Konferencia t. 36

MIKROKLÍMA LVR: VIDEÓ MIKROKLÍMA LVR: BEFÚVÓ SZERKEZETEK LÉPCSŐBEFÚVÓK PADLÓBEFÚVÓK 37

MIKROKLÍMA LVR: BEÉPÍTÉSI PÉLDÁK MIKROKLÍMA LVR: BEÉPÍTÉSI PÉLDÁK 38

MIKROKLÍMA LVR: BEÉPÍTÉSI PÉLDÁK MIKROKLÍMA LVR: BEÉPÍTÉSI PÉLDÁK 39

MIKROKLÍMA LVR: BEÉPÍTÉSI PÉLDÁK MIKROKLÍMA LVR: BEÉPÍTÉSI PÉLDÁK 40

MIKROKLÍMA LVR: BEÉPÍTÉSI PÉLDÁK MIKROKLÍMA LVR: BEÉPÍTÉSI PÉLDÁK 41

DIFFÚZ LVR Örvénybefúvó Résbefúvó Szellőzőlevegő nagy indukcióval lép a térbe a tartózkodási zóna fölöi (Nagy indukció dt gyors leépülése nincs huzat) Tartózkodási zónában egyenletes (diffúz) légáramlás alakul ki Nagy hőfokkülönbség valósítható meg tsz- i (10-15K) Befúvók: örvénybefúvó, résbefúvó, fúvókacsoport Homogén légállapot a tartózkodási zónában DIFFÚZ LVR: VIDEÓ 42

DIFFÚZ LVR: BEFÚVÓK ÖRVÉNYBEFÚVÓK RÉSBEFÚVÓK FÚVÓKÁS RÁCSOK DIFFÚZ LVR: BEÉPÍTÉSI PÉLDÁK 43

DIFFÚZ LVR: BEÉPÍTÉSI PÉLDÁK DIFFÚZ LVR: BEÉPÍTÉSI PÉLDÁK 44

DIFFÚZ LVR: BEÉPÍTÉSI PÉLDÁK 45

DIFFÚZ LVR: BEÉPÍTÉSI PÉLDÁK 46

ÉRINTŐLEGES LVR Primer áramlás a falsíkon és más légsugarak mentén jön létre Szekunder áramlás a helyiség közepén jelentkezik Rövidre zárásra érzékeny Kis belmagasságú helyiségekben alkalmazható (H<3m) ÉRINTŐLEGES LVR 47

ÉRINTŐLEGES LVR: VIDEÓ ÉRINTŐLEGES LVR: BEFÚVÓK 48

ÉRINTŐLEGES LVR 49

SUGÁR LÉGVEZETÉSI RENDSZER A tartózkodási zónában a levegő primer légárama a meghatározó A szellőző levegő pontszerűen, nagy térfogatárammal lép ki a befúvóból Légbevezető elem: fúvóka, légrács SUGÁR LÉGVEZETÉSI RENDSZER: BEFÚVÓK 50

SUGÁR LÉGVEZETÉSI RENDSZER: VIDEÓ SUGÁR LÉGVEZETÉSI RENDSZER: BEÉPÍTÉSI PÉLDÁK 51

52

53

54

KISZORÍTÁSOS LÉGVEZETÉSI RENDSZER 55

KISZORÍTÁSOS LÉGVEZETÉSI RENDSZER KISZORÍTÁSOS LÉGVEZETÉSI RENDSZER: BEFÚVÓK 56

KISZORÍTÁSOS LÉGVEZETÉSI RENDSZER: PÉLDA 57

Köszönjük a megrsztelő figyelmet! Kérdések Válaszok 58