ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM

SZÁZSZORSZÉP ÓVODÁK KISKUNHALAS ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM 2008.

Érvényességi rendelkezések A Helyi Óvodai Program érvényességi ideje: visszavonásig Véleményezte Egyetértését nyilvánította:. Szülők képviselője Jóváhagyta:... Nevelőtestület Fenntartó Tájékoztatásul megkapja: Szülői Közösség képviselője Nevelőtestület tagjai 2

Bevezetés Napjainkban, amikor a felgyorsult életritmus a mindennapi megélhetésért való küzdelem az emberek érzelmi életét negatív irányban befolyásolja, a gyermeknevelést az eddigieknél is központibb kérdésként kell kezelnünk. Az óvodai nevelés kiegészítése a családi nevelésnek, ugyanakkor példaértékű minta kell, hogy legyen. Óvodánk pedagógiai értékei közül első helyen a gyermek és a gondoskodó szeretet áll. Legfontosabb feladat, hogy a családban megkezdett nevelést folytassuk, azt kiegészítsük és a szülőkkel együttműködve neveljük és növeljük a ránk bízott gyermekeket, hogy óvodáskor végére iskolára alkalmas gyermekeket bízzunk a szülőkre. Programunkban törekszünk egy olyan nevelési rendszer kidolgozására és működtetésére, mely lehetővé teszi a 3 7 éves gyermekek sajátosságainak, egyéni fejlődési ütemének megfelelő személyiségfejlesztést. Az óvodai élet során nem látványos nagy dolgokat kívánunk megvalósítani a gyermekekkel, hanem a gyermek-felnőtt kapcsolat minden percét kihasználva megteremteni az egészséges lelkületű, kiegyensúlyozott felnőtté válás, a szociális kompetencia alapjait. Maximális törekszünk az érzelmi biztonságot adó kapcsolatok, az érzelmi intelligencia, az egészséges életmód, az alapvető szokásrendszer megalapozására. 3

Óvodai programunk az élethosszig tartó tanulási képesség megalapozásának kulcskompetenciáit a nevelőmunka középpontjába helyezi. Ebben a programban felvázoltunk egy életközeli, a gyermek és az óvónő egyéniségét tisztelő, kényszer nélkül fejlesztő, önkifejezést biztosító óvodai élet körvonalait. Megvalósulásának feltétele a szoros együttműködés az óvoda és család között. A szakmaiságukban bízó óvodapedagógusoknak ezen program megvalósításakor lehetőségük van módszerekben az egyéni útkeresésre, a személyre szabott eljárásokra, a gyermekközpontú nevelés megvalósítására. A szerzők 4

1. A PROGRAM CÉLFEJEZETE 1. 1. Küldetésnyilatkozatunk Azonosulunk a program alapelveivel, kiindulási pontjaival, céljaival. A vezetés elkötelezettségét a fejlesztés irányában alapvetőnek tartjuk. Gyermekeink számára mindenkor biztosítjuk a szabad játék lehetőségeit és feltételeit. Hisszük, hogy a játékon keresztül jut el a gyermek a rácsodálkozás, felfedezés, alkotás megtapasztalás öröméig, az önmegvalósítás lehetőségéig, mely előkompetenciája a tanulási képességek megszerzésének. Az időtálló nemzeti értékekre és hagyományokra alapozzuk nevelőmunkánkat, mert a A hagyomány segít minket az idő ölelésében élni. (Gabnai Katalin) Pedagógiai munkánk során a komplexitást helyezzük előtérbe, mellyel globális képet adunk egy-egy témáról. Cél a kíváncsiság és az aktivitás ébrentartása, a kreativitásra ösztönzés és a kompetenciaérzés fenntartása. Nevelési céljaink elérése érdekében a gyermek önállóságának - aktivitásának növelését, differenciált fejlesztését kívánjuk biztosítani. Minden gyermek önálló egyéniség, ennek elfogadás, tiszteletben tartása alapelvünk. Fontos, hogy a gyermek el tudja fogadtatni magát és el tudjon fogadni másokat is, hisz az együttélésnek, együttműködésnek, a szociális és társas kompetenciáknak alapja. Fontosnak tartjuk a következő erkölcsi értékeket: az én tisztelete, nyitottság, őszinteség, szeretet, udvariasság, felelősségtudat, család tisztelete, szeretete. Hangsúlyt helyezünk a következő kulturális értékekre: a szülőföld, az otthon tisztelete, a természetes környezet védelme, szeretete, 5

anyanyelvi kultúránk ápolása. Megteremtjük a gyermek boldog és biztonságos környezetét. Fontosnak érezzük az olyan életrend kialakítását, melynek középpontjában a gyermek áll. /Ehhez az optimális tárgyi és személyi feltételek kialakítására törekszünk./ Tudjuk óvodásaink szüleinek felelősséggel tartozunk, hogy elvárásaiknak megfelelő, magas színvonalú szolgáltatást nyújtsunk, hogy gyermekük képességei megfelelő ütemben fejlődjenek. Eredményesnek akkor tekintjük magunkat, ha partnereink elégedettek pedagógiai szolgáltatásainkkal, azok sokszínűségével, minőségével. A minőségi munka számunkra belső igényességet jelent. Vállaljuk a HOP céljainak megvalósításához szükséges ismeretek, készségek megszerzését önművelés által! A megvalósításban kezdeményezők és nyitottak vagyunk! A családi nevelés elsődlegességét tiszteletben tartjuk, azt elfogadva törekszünk a harmonikus együttnevelésre. Nevelőtestületünk a fejlesztő értékelést igényli az ellenőrzések kapcsán, mely kellő időben, segítő, megerősítő szándékkal érkezik. A fejlesztő értékelés kritériumai: - Leljen nagy örömet az ellenőrző személy a mások fejlődésének segítésében. - Fedezze fel a benne lévő lehetőséget, amivé válhat. - Várjon sokat mindenkitől, de ne többet, mint önmagától. - Építsen az egyes munkatársak erősségeire, ne gyöngéire. - A tévedéseket vegye természetesnek, ha a kolléga levonta a tanulságot. - Legyen előrelátó a problémák kezelésében. - Legyen jó meghallgató értékelés nélkül. - Adjon hiteles visszajelzéseket konkrét, őszinte hangvételben. 6

1. 2. Gyermekképünk Nem gyermeket nevelünk, hanem embert. Olyan embert, akinek egykor munkára, örömre, társadalmi beilleszkedésre képesen kell élnie a világban. Meg kell tudnia valósítani önmagát, szabadon és szuverén módon kel tudnia élni az emberi kapcsolatok rendezésében. A gyermek önálló lény, nevelői feladatunk éppen abban áll, hogy minél mélyebben megismerjük Őt, képességeit, érdeklődését, de ennek megfelelően segítsük hozzá ahhoz, hogy a számára legmegfelelőbb életút kiformálódhasson. / Dr. Popper Péter/ Az ENSZ által 1959-ben deklarált a Gyermek jogai című közlemény napjainkban az aktuális alapelvei meghatározzák feladatainkat nevelésünkben. Ebből következően gyermekeink különleges védelmet, speciális segítséget, gondozást igényelnek. Fokozottan sok szeretetre, megértésre van szükségük, hogy személyiségük kibontakozhassék és így a társadalom hasznos tagjaivá váljanak. Minden születésnél egy indívidum jön létre, amely magában hordozza genetikai adottságait, de a környezeti hatások meghatározóak ezek kibontakoztatásában. Annak érdekében, hogy a társadalom elvárásainak gyermekeink megfeleljenek, ezen kihívásokhoz szükséges személyiségjegyeket kell hangsúlyozottan erősítenünk. Milyenné szeretnénk nevelni a ránk bízott gyermeket? Élményekben gazdag, nyugodt, rácsodálkozni, felfedezni tudó, természetes kiváncsiságtól vezérelt, motivált, kötődik a meséhez, zenéhez, és az alkotó felfedező tevékenységhez. Aki szeretettel és befogadóan fordul a társaihoz és a felnőttekhez. Korához és képességeihez mérten önállóan eligazodik a környezetében és jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkezik. 7

Az óvodában arra törekszünk, hogy az itt töltött időt minél felszabadultabban, harmonikus környezetben éljék meg a gyermekek. Olyan légkört biztosítunk, amelyben minden gyermek egyformán jól érzi magát. Aktív részese a mindennapoknak. Fontos, hogy legyen őszinte, segítőkész, továbbá, hogy mindenkor vállalja tettét. Pozitívan közelítsen a társaihoz, azok esetleges másságát is tolerálja. Napjainkban köztudottan egyre több családban rosszabbodnak az életkörülmények, éppen ezért legfontosabb feladatunknak tekintjük, hogy igyekezzünk ezt ellensúlyozni, és az esélyegyenlőséget megteremteni. 1. 3. Óvodaképünk Intézményünk szakmailag önálló, gazdaságilag részben önálló. A családi nevelés kiegészítője, az óvoda lakókörzetében élő óvodáskorú gyermekek számára. A jelen óvodásainak sokféle igény kielégítését kell szolgálnia, szinkronban az óvoda óvó-védő, szociális és nevelő személyiségfejlesztő funkcióval. Óvodánk fő alapelvei: - a gyermekközpontúság - a gyermek személyiségének tiszteletben tartása, elfogadó szerepe, megbecsülés, megerősítés - az óvodai nevelés segíti a gyermeki személyiség fejlődését, a gyermek egyéni képességeinek kibontakoztatását. Az intézményünk alapfunkciója akkor érvényesül hatékonyan, ha a környezeti feltételek erre alkalmasak. Folyamatosan fejlesztjük külső-belső tárgyi környezetünket, hogy óvodánk a gyermeki személyiség szabad kibontakozásának legmegfelelőbb színterévé váljon. Óvodai nevelésünk az érzelmi biztonságot nyújtó, derűs intézményi légkörről gondoskodik oly módon, hogy a gyermek testi, szociális és értelmi fejlődése egyéni ütemének megfelelően történjen. Nevelésünk megalapozza a tanulást segítő képességek, a kognitív és a szociális kompetenciák fejlődését, ezzel segítve az óvodából az iskolába történő átmenetet. 8

Integrált nevelés keretében a többi gyermekkel együtt nevelhető, sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését biztosítjuk, valamint a beilleszkedési, a magatartási nehézségekkel küzdő hátrányos helyzetű gyermekek differenciál fejlesztését az esélyegyenlőséget. A fejlődés és fejlesztés a gyermekcsoportokban sokszínű tevékenység keretében valósul meg. Nevelőmunkák során a játék és a gyermeki tevékenységek széles körének tudatos felhasználásával fejlesztjük azokat a kompetenciákat, melyek megalapozzák az iskolai tanulást (szociális, értelmi, verbális, testi képességek). Valljuk, hogy a játékba integrált önkéntes és cselekvéses tanulás az óvodai tanulás útja. 9

1. 4. Az intézmény jellemző adatai, szerkezeti felépítése Az intézmény alapító okiratának száma: 137/1997. Kth. Az intézmény hivatalos elnevezése: Százszorszép Óvodák Az intézmény székhelye. címe, telefonszáma, email: 6400 Kiskunhalas, Vasút u. 2. Tel: 77/422-430 Email cím: csipkeovi@emitelnethu. Az intézmény alapítóia, címe, telefonszáma: Kiskunhalas Város Önkormányzata 6400 Kiskunhalas, Hősök tere 1. Tel: 77/523-100 Az intézmény fenntartója. felügyeleti szerve: Kiskunhalas Város Önkormányzati Képviselő-testülete. 10

Százszorszép Óvodák Központi Vasút utcai óvoda 3 csoport Kiskunhalas, Vasút u. 2. Tagintézmény Felsővárosi Óvoda 5 csoport Kiskunhalas, Szabadság tér 3. Tagintézmény Lomb utcai óvoda 3 csoport A három intézményben tizenegy csoport működik. A Vasút utcai Óvoda a város központjához közel van, a Felsővárosi Óvoda a település északi, a Lomb utcai Óvoda a déli részén helyezkedik el. A Vasút utcai Óvodába egyaránt érkeznek családi házban és lakótelepen élő gyermekek és részben külterületi igényeket is kielégít. A szülők iskolai végzettségét vizsgálva kb. 50 %-a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik. A szülők körében nem jellemző a munkanélküliség. Az épület családi ház jellegű, régi kétszintes épület. Nehézséget jelent, hogy a három csoportnak egy mosdója van. Az udvara tágas, fásított, jól felszerelt. A Felsővárosi Óvoda kertes családi házak körében helyezkedik el, ahonnan fogadja a gyermekeket, de a néhány éve épült Esze Tamás lakótelepen élők is ide járatják gyermekeiket. A cigány kisebbséghez tartozó gyermekek aránya 4-6 %. A szülők képzettség tekintetében heterogén képet mutatnak, ami jellemző szociális helyzetükre is. Az óvoda 5 csoportos, melyből 3 csoport az 1897-ben átadott szárnyban, 2 pedig az 1960-as évek elején átadott szárnyrészben működik. Az udvar tágas, természetes alapanyagú udvari játékokkal felszerelt. A Lomb utcai Óvoda csendes, nyugodt környezetben található. A családok többsége kertes házban él, gazdálkodást folytat. A cigány gyermekek aránya 7 %. A szülőknek kis hányada rendelkezik középfokú vagy ennél magasabb iskolai végzettséggel, itt a legnagyobb a munkanélküliek aránya. Az épület ideális, minden csoportnak külön mosdója, udvari bejárata van. Változatos mozgásfejlesztő játékokkal felszerelt a hatalmas udvar. Szabványnak nem megfelelő, de testi nevelést segítő tornaszobával rendelkezünk. 11

1. 5. Az intézmény sajátos arculata Mindhárom óvoda egész napos nevelést, napközi otthonos ellátást biztosít, de a családok igénye szerint a gyermekek délben haza vihetők. A csoportokat homogén életkorú gyermekekből igyekszünk kialakítani, mert úgy érezzük, hogy leginkább így tudjuk a nevelés során figyelembe venni azt, hogy minden gyermeknek életkoronként változó testi és lelki szükségletei vannak. Szükség szerint alakítunk ki részben osztott csoportokat is. A létszámot kiscsoportban 20 főre, középső és nagycsoportban 25-26 főre tervezzük. Az 5 éves korban óvodába lépő gyermekeket saját korcsoportjában helyezzük el. Fejlettségük megismerése után szükség esetén fejlesztőpedagógus, logopédus segítségével végezzük a felzárkóztatást. Integrált nevelés keretében biztosítjuk a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, valamint a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztését speciális segítségével. Fontosnak tartjuk a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztését és a tehetségnevelés. Nevelőmunkánk alapeleme az egyéni bánásmód és a gyermekek differenciált fejlesztése. Kiemelten kezeljük a kommunikációs képességek és a szociális kompetenciák fejlesztését. Fő hangsúlyt kap az egészséges és kultúrált életmódra nevelés, mint személyes kompetencia terület. Egészséges életmódra nevelés érdekében végzett tevékenységek: - láb- és tartásjavító torna - különtorna - családi sportnapok - szülők, gyermekek közös tornája

- gyümölcsnapok - magas vitamintartalmú folyadékok, ásványvíz biztosítása lehetőség szerint - folyamatos friss levegő érdekében párologtatás (menta, citrom) - úszótanfolyam (nagycsoportban) - Dohányzás megelőzési program - Szív Kincsesláda program - Madárbarát kert program A természeti környezet megismerése, óvása érdekében: - élményszerző séták, kirándulások erdőbe, parkba - szelektív szemétgyűjtés az óvoda udvarán és környékén - növényápolás - madárbarát kert program MMOE Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző alakítása, az óvodai nevelő tevékenységében kiemelt jelentőségű, hiszen az anyanyelvi készségek fejlesztése elő kompetenciája a szöveggel bánni tudás képességének. Különösen a beszédkedv fenntartása, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések érvényesülésére, s a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. Anyanyelvi nevelés feladatainak megoldása érdekében legfontosabb - a felnőttek példamutató, választékos beszéde - megfelelő számú és színvonalú irodalmi élmény nyújtása (színház, báb, film) - az anyanyelvi program magas szintű megvalósítása csoportonként a fokozatosság elvét betartva. Lehetőség van óvodáinkban uniós multikulturalitást szolgáló idegen nyelvekkel (angol, német) való ismerkedésre a gyermekek életkorának megfelelő módszerekkel, a gyermekek érdeklődését felkeltve azon céllal, hogy minél tágabb képet alkothassanak az őket körülvevő világról. Célunk, hogy a közeljövőben az óvónők szerezzék meg a nyelvoktatáshoz

szükséges képesítést és az idegen nyelvvel való ismerkedés a napi óvodai életbe ágyazva történjen. Óvodáinkban kialakult rendszere van az ünnepeknek, ünnepélyeknek. Óvodánként és csoportonként helyenként eltérő az ünneplés formája, figyelembe véve a szülők és a pedagógusok elképzeléseit. Szülői igénytől függően a szabad vallásgyakorlás szellemében lehetőséget teremtünk az óvodai hitoktatásra. Intézményünkben az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek és szüleik a magyar kultúra hagyományait ápolják, elfogadják és nem igénylik, hogy a cigány kultúra értékeit közvetítsük gyermekeik felé.

Ünnepek, ünnepélyek rendszere Szept. Vasút utcai Óvoda Lomb utcai Óvoda Felsővárosi Óvoda Óvodai szinten Csopként Óvodai szinten Csopként Óvodai szinten Csop-ként Szüreti parti (nagycsop. műsora, kézművesség őszi term. felh., vacsora Okt. Őszi kiránd. Állatok világnapja Nov. Nyílt nap (nagycsop.) Dec. Télapó Karácsonyi Karácsonyi játszóház ünnepély. Részvétel az Bábjáték ÁMK Karácsonyi ünnepélyén (nagycs.) Jan Febr. Farsang Márc. Ápr. Föld napja Máj. Kihívás napja Gyermeknap Mézbál (nagycsop.) Nyílt nap Társ-i ünnep márc.15. látogatás az ÁMK ünnepére (nagycs.) Húsvét Tavaszi kirándulás Anyák napja Évzáró Könyvtár lát. (középső, nagycsop.) Iskolalátogat. (nagycsop.) OVI-TURI Karácsonyi ünnepély (Betlehem.) Őszi kiránd. Idősek napja (nagycsop) Nyílt nap (nagycsop) Télapó Karácsonyi játszóház Farsang Mátyás napi vásár OVI-TURI Petőfi ház látogatása Kiskőrös (köz. és nagycs.) Nyílt nap Családi sportdélután Madarak és fák napja (akadályver.) Kihívás napja Gyermeknap Kerti parti (tanévzáró) Húsvét Tavaszi kiránd. Anyák napja Évzáró Iskolalátog. (nagycsop.) Télapó várás iskolások műsora Karácsony nyugdíjasok vendégül látása Karácsonyi vásár Madarak Karácsona Farsang - bábjáték Húsvéti kirakodó vásár Föld napja Kihívás napja Madarak és fák napja Nyílt nap (köz.- nagycs.) Adventi időszak Iskolai karácsonyi ünnep (nagycs.) Farsangi jelmez bemutató Tavaszi nyíltnap (kis-, köz., nagycs.) Séta a Múzeumba Petőfi szoborhoz Húsvéti népszokások Gyermeknapi kirándulás szülőkkel Anyák napja Évzáró Nagycsop. búcsúzója Iskolalátogatás (nagycs.)

Egész évben folyamatos, csoportonkénti programok Vasút utcai Óvoda Lomb utcai Óvoda Felsővárosi Óvoda Gyermekek születés- és Gyermekek születés- és Gyermekek születés- és névnapjának megünneplése névnapjának megünneplése névnapjának megünneplése Gyümölcsnap heti rendszerességgel Gyümölcsnap heti rendszerességgel Gyümölcsnap heti rendszerességgel Láb-, és tartásjavító torna Láb-, és tartásjavító torna Dohányzás megelőzési program Dohányzás megelőzési program Dohányzás megelőzési program (nagycsoport) (nagycsoport) Szív Kincsesláda program Szív Kincsesláda program Szív Kincsesláda Program (nagycsoport) (nagycsoport) Nyelvoktatás (nagycsoport) Nyelvoktatás (nagycsoport) Nyelvoktatás (nagycsoport) Hittan Külön torna (hetente) Úszás Színházlátogatás (mozi) Könyvtárlátogatás (nagycsop.) Élményszerző séták Úszás Színházlátogatás (mozi) Élményszerző séták Könyvtárlátogatás Úszás Mozi-, színházlátogatás Élményszerző séták Felnőtt hagyományok Vasút utcai Óvoda Lomb utcai Óvoda Felsővárosi Óvoda Dec. Névnapi vacsora Évzáró vacsora Karácsonyi vacsora Jan. Szülők bálja Febr. Szülők bálja Szülők bálja Márc. Nőnapi vacsora Nőnapi vacsora Névnapi vacsora Ápr. Máj. Tanulmányi kirándulás Tanulmányi kirándulás Jún. Pedagógusnap Pedagógusnap (városi szinten) (városi szinten) Tanulmányi kirándulás Pedagógusnap

2. AZ ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM CÉLJA, FELADATAI 2. 1. Az Óvodai nevelés célja ha a gyermekek toleráns légkörben élnek, Megtanulnak türelmesnek lenni. Ha a gyermekek bátorítva élnek, Megtanulnak bizalommal lenni. Ha a gyermekek megdicsérve élnek, Megtanulják megbecsülve érezni magukat. Ha a gyermekek méltóságban élnek, Megtanulják az igazságot. Ha a gyermekek biztonságban érzik magukat, Megtanulnak hinni. Ha a gyermekek hitelesen élnek, Megtanulják mit jelent szeretni. Ha a gyermekek elfogadva élnek, Megtanulják megkeresni a szeretet a világon. (Dorothy Law Holtz( Egy éle a kezedbe c. versrészlet Nevelésen értjük mindazoknak a fejlesztő hatásoknak az összességét, amelyek az embert formálva alkalmassá teszik őt egyéni, és társadalmi feladatainak megoldására. Az óvoda felelős a gyermekek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, a gyermekközösség alakulásáért és fejlődéséért. Ennek érdekében a gyermek személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttműködik a szülővel. Óvodai nevelésünk célja biztosítani a harmonikus személyiség életkorra jellemző tulajdonságainak kibontakozását és megerősítését, - elfogadva a gyermekek közti különbségeket, különös tekintettel az én-fejlődésre, a hátrányok leküzdésére, a tehetség kibontakoztatására, az esélyegyenlőség biztosítására az élethosszig tartó tanulás megalapozását. Tudatosan és tervszerűen alakítani azokat a személyes (egészséges és kultúrált életmódra nevelés), kognitív (az értelem kiművelése) és szociális (segítő életmódra nevelés) kompetenciákat, melyek elősegítik a sikeres iskolai

beilleszkedést és teljesítményt. Céljaink megvalósítása érdekében a szeretetteljes, elfogadó és befogadó légkör domináljon intézményünkben, megalapozva és elősegítve a szociális kompetenciákat. Óvónőink felkészültsége biztosítja az inklúzív nevelést, hogy az óvodáskorú gyermekeket elfogadják és befogadják, minden napjaikat kitöltsék játékkal, a felfedezés és a tapasztalás örömével, mesével és segítsenek lerakni az alapvető emberi viszonyulások (az én-megismerés, környezettudatos viselkedés, természeti környezet iránti megismerési vágy) alapköveit. Óvodai nevelésünk akkor éri el a célját, ha a gyermekek az iskolai életet minél zökkenőmentesebben szokták meg, a követelményeknek személyiségük zavara nélkül képesek eleget tenni. 2. 2. Az óvodai nevelés feladatai és az iskolai munka megkezdéséhez szükséges fejlettségi szint jellemzői A gyermekeknek egyénenként eltérő testi, lelki szükségletei vannak. A nevelés feladata ennek kielégítése. Nevelési célunk eléréséhez a nevelési feladatok rendszerén keresztül jutunk el. Ezek a gyermeki személyiség értelmi, erkölcsi, érzelmi, esztétikai, testi képességeinek, tulajdonságainak tervszerű és tudatos fejlesztését jelölik. Szorosan összefüggnek egymással, együttesen segítik a cél elérését. Az óvodáskorú gyermekeket erőteljes testi fejlődés jellemzi. Kiemelt feladatunk a megfelelő edzettség, mozgáskultúra, egészséges és kultúrált életvitel igényének alakítása, a gyermekek testi fejlődésének elősegítése. - a gyermekek fejlődéséhez, fejlesztéséhez megfelelő környezetet biztosítunk, - testi képességeik fejlődését, harmonikus, összerendezett mozgásukat segítjük

a tudatosan tervezett munkánkkal, edzéssel, - mozgásigényüket kielégítjük, - egészségüket védjük gondozó-edző munkánkkal, - az egészséges életmód, egészség megőrzés, testápolás szokásait alakítjuk. Szükség esetén kérjük megfelelő szakemberek, gyógytornász, konduktor segítéségét prevenciós-korrekciós testi nevelési feladatok ellátására. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: - a gyermekek fontosnak tartják önmaguk és környezetük tisztaságát, esztétikáját, maguk is hozzájárulnak ennek megteremtéséhez - testi szükségleteiket kultúrált módon, önállóan szükség szerint késleltetve is ki tudják elégíteni - szeretnek mozogni, kirándulni, gyalogolni - az egészséges táplálkozást részesítik előnyben - a szokások végrehajtásához szükséges eszközöket önállóan használják, és ezek természetessé válnak számunkra Az óvodában otthonos, derűs környezetet alakítunk ki, hogy kedvező érzelmi hatások érjék már óvodába lépéskor a gyermekeket. - az óvónő-gyermek, gyermek-gyermek között pozitív érzelmi kapcsolat alakuljon ki - segítjük a gyermekek én-tudatának alakulását, teret adunk én érvényesítő törekvéseiknek Közös óvodai élményekkel, együtt végzett sokféle tevékenységgel alakítjuk a szociális és társas kompetenciákat, tulajdonságaikat, az erkölcsi normák belsővé válását. - együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség, - másság elfogadása

- együttműködés heterogén csoportban - mások megértése - kapcsolatteremtés, önérvényesítés - empátia és szolidaritás - akaratának fejlődését, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat, önállóság. Az óvónő viselkedése, beszéde, megjelenése a gyermekek számára mindig modell értékű. Szükség esetén megfelelő szakemberek segítségét kérjük a nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, hátrányos helyzetű, illetve kiemelt képességű gyermekek nevelésében (pszichológus, fejlesztő pedagógus). A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére - a gyermekek közösségben bátran vállalnak feladatot - tevékenységekben képesek a kapcsolatteremtésre, együttműködésre, segítségnyújtásra - felismerik a társak érzelmeit, saját érzelmeiket kontrolálni tudják - egymás igényeit, másságot képesek tolerálni - közösségi élet szokásai természetessé válnak számukra Fejlesztjük a gyermekek esztétikai igényét, ízlését, környezettudatos látásmódját, szemléletét. - alkalmat teremtünk, hogy észrevegyék a természet szépségét, csodáit, környezetükben lévő szép tárgyakat, eszközöket, - esztétikus, ízléses környezetet teremtünk, - fejlesztjük szépérzéküket munkáik elkészítésénél, - felhívjuk figyelmüket, hogy tiszteljék, védjék környezetük értékeit. Értelmi nevelés az óvodában kíváncsiságra alapozott, tágan értelmezett tanulási igény kielégítése és fenntartása a sokféle tevékenységben adódó

problémahelyzetek, kutató-felfedező próbálkozások lehetőségének biztosításával történik. - a gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára építve változatos tevékenységet biztosítunk, hogy természeti, társadalmi környezetükről tapasztalatokat szerezzenek, - a gyermekek spontán, illetve tudatosan szerzett tapasztalataikat, ismereteiket rendszerezzük, gazdagítjuk, - értelmi képességeiket (érzékelés-észlelés, figyelem, megfigyelőképesség, emlékezet, képzelet, gondolkodás, analízis-szintézis, stb.) kreativitást fejlesztjük. Kiemelt helyet foglal el az értelmi nevelésen belül az anyanyelv fejlesztése. Különös figyelmet fordítunk a beszédkedv növelésére, a gyermekek meghallgatására, kérdéseikre, az óvónői válaszokra. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végén - a gyermekek érdeklődése sokoldalú - tanulási szituációk iránt motiváltak - értelmi képességeik folyamatosan fejlődnek - érzékelésük, észlelésük (vizuális, akusztikus) differenciált - testséma kialakult, téri tájékozottságuk fejlett - megjelenik a szándékos figyelem - gondolataikat érthetően ki tudják fejezni - képesek meghallgatni és megérteni másokat - elemi ismereteik vannak önmagukról és környezetükről

2. 3. Óvodai nevelésünk speciális feladatai Differenciált személyiségfejlesztés Óvodai nevelésünk speciális feladata az óvodás gyermekek differenciált személyiségfejlesztése, az esélyegyenlőség megteremtése, ezzel segítve az óvodából az iskolába történő zökkenőmentes átmenetet. A különböző területeken tapasztalható lemaradás lehet viselkedésbeli és teljesítménybeli, minden esetben speciális fejlesztési formát igényel a cél elérése érdekében. A csoportban a preventív fejlesztés az óvónők feladata, a korrekció fejlesztést a fejlesztő pedagógus végzi, mikrocsoportos és egyéni fejlesztő program alapján. A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai csoportban történő nevelése, egyéni fejlesztése konduktor irányításával, szükség esetén közreműködésével történhet. Az óvodai gyermekvédelem célja A gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése. A szülők segítése nevelési problémáikban illetve gyermekeikkel kapcsolatos kötelezettségeik teljesítésében. A gyermekek segítése testi, lelki egészségének megőrzése érdekében. Az óvodai gyermekvédelem A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében figyelemmel kíséri: - az óvodába járó gyermekek életkörülményeit és szociális helyzetét - veszélyeztetettségét és annak okait - szociális ellátások iránti szükségletét - hatósági beavatkozást igénylő helyzetét Érvényt szerez az ENSZ által deklarált Gyermeki Jogoknak.

Az óvodai gyermekvédelem kötelezettségei: Az óvodai, illetve a gyermekvédelmi felelős kötelezettségei közé tartozik szorosan együttműködni: - Gyermekjóléti Szolgálattal - a társintézményekkel - más oktatási intézményekkel - szakhatósággal - szakszolgálattal - rendőrséggel - társadalmi szervezetekkel Az óvodapedagógus feladata: Az óvodapedagógus tevékenységének alapvető feladata a prevenció, a krízishelyzetre az ifjúságvédelmi felelős figyelmének felhívása, a hathatós megoldások elősegítése az etikai szabályok betartásával. Az ifjúságvédelmi felelős feladata: A gyermek testi, lelki egészségének és családban történő nevelésének elősegítése, a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, javaslattétel gyermekvédelmi gondoskodásra, illetve hatósági beavatkozásra.

3. AZ ÓVODAI NEVELÉS RENDSZERE 3. 1. Az óvodai nevelési rendszerünk modellje Az óvoda folytatja a család nevelő munkáját, megszervezzük a gyermekek környezetét, tevékenységeit, alakítjuk társas kapcsolatait. Ezzel előkészítjük, megalapozzuk az iskolába való zökkenőmentes beilleszkedést. A nevelés céljai, feladatai a 3-6 éves kornak megfelelően jelennek meg az óvodai nevelőmunkában. A nevelési cél az óvodában a nevelési feladatokon keresztül valósul meg. A feladatok között nem lehet rangsorolni, mindegyik ugyanolyan fontosságú a személyiség formálásában. Nevelési feladatainkat óvodai nevelési rendszerünk fő területein valósítjuk meg. Ezek a következők: - a nevelés alapvető keretei - a gyermek tevékenységi formái - a fejlesztés tartalmi eszközei - kapcsolatok más nevelési színterekkel Óvodai nevelési rendszerünkben az anyanyelvi nevelésnek és a játéknak kiemelt szerepe van. Társadalmi, technikai változások korát éljük, egyre több vizuális inger éri a gyermekeket (számítógép, videó, TV), és a szülők szűkös szabadideje is azt eredményezi, hogy egyre nagyobb szükség van az élő nyelv beszélésére, mintaszerű átadására. Anyanyelvi nevelésre a nap minden szakaszában lehetőség nyílik, hiszen folyamatos kapcsolatban állunk a gyermekekkel.

Igen szoros kapcsolatban áll az anyanyelvi nevelés rendszerünk első három területével. Mindegyik területen mód van arra, hogy kommunikációnkkal fejlesszük: - a gyermek önkifejezését, - gondolkodását, - gazdagítsuk ismereteit, - fokozzuk beszédaktivitását, - erősítsük biztonságérzetét, - az óvónő mintaként szolgáljon a gyermek beszédfejlődésében. A játék a gyermek alapvető létformája tevékenysége, elemi pszichés szükséglete. A játék a gyermek számára örömforrás, élmény és tapasztalatforrás, melyen keresztül megismeri az őt körülvevő világ sokszínűségét, tapasztal, ismereteket szerez, tanul. Napi tevékenységeit játékosan szervezzük, gondozás, munka, stb. A kezdeményezések, foglalkozások megtervezésénél is a játékos tapasztalatszerzést tartjuk szem előtt. Ilyen módon a játék a nevelés alapvető kereteivel, a gyermek tevékenységi formáival, a fejlesztés tartalmi eszközeivel szoros kapcsolatban áll. Nevelési rendszerünk fő területeinek nevelő hatása összeadódik, felerősítik, kiegészítik egymást, s így összefonódva együtt alkalmasak a nevelési célok, feladatok elérésére. A nevelési cél, feladat tulajdonképpen kétféle program általános és egyéni egysége. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a mindenkitől elvárt személyiségvonásokat kell fejlesztenünk, hanem a gyermeket, mint egyéniséget neveljük, fejlesztjük. Akkor valósítjuk meg jól az egyéni programot, ha mindenkit a lehetőségei szerinti maximum eléréséhez segítjük hozzá. Meghatározzuk ugyan az egyes korcsoportokhoz tartozó tevékenységi formákat, fejlődési szinteket, de ez nem zárja ki az egyéni fejlettséghez való igazodást a terhelésnél. A fejlődés jellemzői jól mutatja sikerült-e elérnünk a kitűzött célokat, feladatokat, így hat vissza a nevelés céljára, feladataira. A célok, feladatok megfogalmazásánál figyelünk a társadalmi változásokra, új elvárásokra, szükségletekre, amelyek új feladatokat eredményezhetnek.

A feladatok megvalósulása a fő területeken hat a gyermek fejlődésére. Óvodai nevelési rendszerünk így válik teljessé. 3. 2. Az óvodai nevelési rendszerünk fő területei Az anyanyelvi nevelésnek és a játéknak kiemelt szerepe van óvodai nevelési rendszerünkben, az előzőekben már utaltunk rá, miért tartjuk fontosnak. Az anyanyelvi nevelés célja, a gyermekek életkoruknak megfelelően tisztán, szívesen beszéljenek társaikkal, felnőttekkel, szókincsük folyamatosan bővüljön. Az anyanyelvi készségek fejlesztése elő kompetenciája a szöveggel bánni tudás képességének. Az anyanyelvi-kommunikációs nevelés átfogja az óvodai nevelőmunka minden területét, közvetítő elemként jelen van a nevelési feladatok megvalósulásának minden mozzanatában. A nevelés alapvető keretei - gondozás - egészséges és kultúrált életmódra nevelés - közösségi nevelés - szocializáció A gondozás az óvodai nevelés egyik alapvető tevékenysége. A kisgyermek olyan szükségleteit elégíti ki, amely: - elősegíti a növekedést, fejlődést, - hozzájárul egészségének megőrzéséhez, - jó közérzetének, egészséges életmódjának kialakulását célozza. A gyermek testi nevelésén kívül hozzájárul az egész személyiségük alakulásához.

Az egészséges és kultúrált életmódra nevelés célja, hogy a gyermekekben az egészséges életvitel igényét felkeltsük, megalapozzuk. Az óvodában az életritmus, táplálkozás, öltözködés, testápolás, mozgás, edzés, pihenés, alvás megszervezésével, az ehhez kapcsolódó gyermeki tevékenységekkel, és az ezen alapuló szokások kialakításával biztosítjuk a megfelelő életmódot. A közösségi nevelés célja, olyan szokások, erkölcsi tulajdonságok kialakítása, amelyek segítik az iskolai és más társadalmi közösségekbe való beilleszkedést, mint önálló egyéniség megtalálja helyét a közösségben. Az óvodai szocializáció célja a társadalmi beilleszkedéshez szükséges tulajdonságok kialakítása, fejlesztése. - erkölcsi (udvariasság, önzetlenség, segítőkészség) - akarati (önfegyelem, kitartás, feladattudat, stb.) csoporttal való együttműködés - érzelmi (empátiás készség) alkalmazkodó készség A családi és bölcsödei szocializációra építve az óvoda folytatja a szociális tanulást. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi vagy mozgássérült, elhanyagolt, illetve kiemelkedő képességű gyermek nevelése speciális ismereteket igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus) segítségét kérjük. A nevelés alapvető kereteiben az anyanyelvi nevelés oly módon valósul meg, hogy beszéddel kísérjük napi tevékenységeinket. A gondozás területén szerzett tapasztalatok hatással vannak a gyermekek játéktevékenységére (babák öltöztetése, tisztántartása). A gondozási teendőket pedig játékos módon gyakoroltatjuk, hogy szívesen végezzék. A közösségi nevelés és játék kapcsolata különös jelentőséggel bír, kölcsönhatásban állnak.

A gyermek tevékenységi formái - játék - munka - tanulás A játék az óvodáskorú gyermek alapvető tevékenysége, létformája. Az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze, személyiségfejlesztő ezen belül készségfejlesztő hatásának különösen nagy jelentősége van az óvodáskorú gyermekek életében. Célunk a gyermek igényeinek zavartalan kielégítése, az alkotás megtapasztalás, önmegvalósítás örömének biztosítása. A munka jellegű tevékenység is játék a gyermek számára, mely többnyire külső irányítással folyik, a gyermekektől belső fegyelmet, kötelességtudatot igényel. Az óvodában végzett munka célja: - fejlődjön közösségérzésük, magatartásuk, - ismerjék meg a környező világot, - világnézeti nevelés, - értelmi képességeik, gondolkodásuk fejlődjön, - állóképességük, kitartásuk, testi képességeik fejlődjenek. A tanulás az óvodában a játékban integrált önkéntes és cselekvéses tanulás egyrészt spontán, másrészt nevelési célok érdekében sajátosan szervezett tevékenység. Az óvodáskorú gyermek számára az igazi ismeret az, amit a gyermek önmaga szerez meg. A tanulás közben végzett sokféle tevékenység lehetőséget ad: - érdeklődésük, kíváncsiságuk kielégítésére, - a tapasztalatszerzés, gondolkodás örömének átélésére, - világképük alakulására, - emberi-tárgyi környezet szépségének felfedezésére.

Fejlődik beszédük, kifejezőkészségük, tapasztalataik rendeződnek. Pontosabbá válik érzékelésük, észlelésük, tartósabb lesz figyelmük, gazdagodik fantáziájuk. Képessé válnak a problémák felismerésére. A tevékenységi formák közül a munka és a tanulás is kapcsolatban áll a gondozással. Tanulás útján sajátítják el a feladatokat a gyerekek, a gondozási tevékenységek végzése közben pedig munkát végeznek. A közösségért végzett munka pedig hatékonyabb munkavégzést eredményez. Így áll kölcsönhatásban a nevelés alapvető keretei a tevékenységi formákkal. A fejlesztés tartalmi eszközei - testnevelés - ének-zenei nevelés - vizuális nevelés - irodalmi nevelés - matematikai nevelés - környezet megismerésére nevelés A testnevelés célja alapvető testi képességek fejlesztése a gyermeki szervezet egészséges növekedése, és az egyes szervek teljesítőképességének fokozása érdekében. Fejlesztőleg hat a személyiség akarati tényezőinek alakulására is. Az ének-zenei nevelés célja felkelteni zenei érdeklődésüket, formálni zenei ízlésüket. Megszerettetni az éneklést, az énekes játékokat. Megalapozni és elősegíteni a zenei anyanyelv kialakulását. A vizuális nevelés magába foglalja a rajzolást, festést, mintázást, képalakítást, kézimunkát, barkácsolást, műalkotásokkal való ismerkedést. Célunk, hogy fejlődjön a gyermek tér forma - színérzéke, gazdagodjon képzelete, formálódjon esztétikai érzéke.

Az irodalmi nevelés célja az irodalom megszerettetése, olvasóvá nevelés alapjainak lerakása. A népköltészeti és más irodalmi műalkotás megismertetése, és elsajátítása során a gyermekek esztétikai és érzelmi élményekhez jutnak, fejlődnek érzelmi és erkölcsi tulajdonságaik, fejlődik képzelete és fantáziája, kialakul a magyar nyelv szeretete és használatának igénye. A matematikai nevelés célja, hogy fejlődjön problémamegoldó képességük, logikus gondolkodásuk, szerezzenek tapasztalatokat a környező világ formáiról, mennyiségi viszonyairól. A környezet megismerésére nevelés célja a szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezet megismerése tapasztalatok útján és az, hogy a természet védelme milyen fontos az emberi lét érdekében. Fontos a néphagyományokon alapuló népszokások értékeinek megőrzése, a természetes anyagokkal való ismerkedés a kismesterségeken keresztül. Az évszakokhoz kötődő, óvodában ünnepelhető jeles napok során a népszokások megismerését szolgálják. A fejlesztés tartalmi eszközei szoros kapcsolatban, kölcsönhatásban állnak egymással. Kapcsolatuk az anyanyelvi neveléssel kiemelkedő, hiszen számtalan lehetőség adódik a szép, helyes beszéd átadására, a gyermekek beszéltetésére, anyanyelvi kultúrájuk fejlesztésére. A játékkal is igen szoros a kapcsolat, a foglalkozások megszervezésénél, a játékos tevékenykedtetést, tapasztalatszerzést tartjuk mindig szem előtt. A munka, mint szervezett játékos tevékenység minden foglalkozáson jelen van (teremrendezés, eszköz előkészítés, játékos tevékenykedtetés, stb.). A gyermek az önként vállalt feladatok elvégzése során megéli a közösségért való cselekvés örömét, ami a normák kialakulásához vezet.

4. A NEVELÉS ALAPVETŐ KERETEI 4. 1. Gondozás és egészséges életmódra nevelés A gondozás az óvodai nevelés egyik alapvető tevékenysége, amely elősegíti a gyermek növekedésének fejlődését. Alapja a féltő-óvó gondoskodó szeretet, folyamatos stabil biztonság. Ennek érdekében gondoskodunk a személyi és tárgyi feltételekről. Módszertani alapelveink - minél több lehetőséget biztosítunk a mozgásra, mivel a felfokozott mozgásigény a gyermek életkori sajátosságai közé tartozik - lehetővé tesszük gyermekeink számára, hogy minden évszakban a lehető legtöbb időt tölthessenek szabad levegőn - kiegyensúlyozott, nyugodt légkört biztosítunk - a gyermekeket önálló tevékenységekre ösztönözzük - a lehető legrövidebb idő alatt igyekszünk közeli kapcsolatot kialakítani minden egyes gyermekkel - szeretetteljes viselkedésünkkel biztosítjuk a testközelséget - törekszünk a családdal való szoros együttműködésre, a gondozás eredményessége érdekében - szem előtt tartjuk, hogy magatartásunk minden megnyilvánulásával mintát nyújtunk a gyermekek számára. Feladataink - jelentős alapvetés a megfelelő életvitelhez, az egészséges életmód iránti igény kialakítására - megteremtjük a gyermekek testi és lelki fejlődéséhez szükséges feltételeket - egészséges és biztonságos környezetet alakítunk ki az óvoda egész területén - megismerkedünk a családok nevelési szokásaival, majd azokat a szülőkkel

együtt igyekszünk közelíteni az óvodai nevelés szokásaihoz - az udvarban más-más célt szolgáló talajfelületeket, árnyékos és napos részeket alakítottunk ki, s ennek megfelelően használjuk - a sajátos nevelési igényű gyermek teljes értékű ember, ezért biztosítjuk számára, hogy fejlesztő hatású környezetben éljen, hogy természetessé váljon társaik számára az elfogadás. - a változatos tevékenységekhez megfelelő esztétikus eszközöket biztosítunk - állandóan biztosítunk a gyermekek számára folyadék felvétel lehetőségét (udvaron, teremben) - lehetővé tesszük számukra, hogy más csoportba járó testvéreikkel, barátaikkal játszhassanak, így ösztönözzük őket, hogy szűkebb és tágabb környezetükkel pozitív viszonyt alakítsanak ki - az öltözők berendezéseivel a kényelmes öltözködést biztosítjuk - a szülőkkel együttműködve és velük összhangban a megfelelő öltözködési szokások kialakításával a gyermekek egészségvédelmét szolgáljuk - a csoportszobát fűtési időszakban 22-24 C 0- on tartjuk - fűtési időszakban biztosítjuk a párologtatást - 5-10 percig tartó szellőztetésekkel biztosítjuk a légcserét (étkezések után, testnevelés alkalmával, altatási időszakban) - könnyen tisztítható higiénikus tárgyakat használunk - a mosdóban a törülközőket és egyéb tisztálkodási eszközöket jellel ellátva tároljuk, tisztántartásukról rendszeresen gondoskodunk.

Egészséges életmód Az egészségi állapotot jelentősen befolyásolja az életmód. A gyermekek harmonikus testi, lelki fejlődése érdekében többféle feladatunk is van. - figyelünk arra, hogy megfelelő cipőt viseljenek a gyerekek, amely megelőzi a lúdtalp kialakulását - az óvoda megfelelő méretű berendezési tárgyaival (székek, asztalok, ágyak, stb.) elősegítjük a helyes testtartás kialakulását - fokozottan ügyelünk a balesetek elkerülésére, esetleges bekövetkezése esetén biztosítjuk az orvosi ellátást, illetve megbetegedés esetén értesítjük a szülőt. A helyes életritmust fokozatosan az életkori és egyéni sajátosságoknak megfelelően a családdal együttműködve alakítjuk ki. Az étkezést mindig azonos időpontban szervezzük, mert így alakul ki a helyes életritmus. - az étkezések előtti várakozási időt a lehető legrövidebbre csökkentjük - az étkezéshez kultúrált környezetet és nyugodt légkört teremtünk - figyelembe vesszük az egyéni mennyiségi igényeket, az új ízeket próbáljuk megkedveltetni, szem előtt tartva a személyes kompetencia elvét - ösztönözzük, de nem kényszerítjük gyermekeinket az étel elfogyasztására. A helyes testápolási szokások kialakításával a gyermekek egészségének védelmét szolgáljuk. - fejlesztjük a tisztaság iránti igényüket - törekszünk az óvoda és a család gondozási szabályainak összhangjára, az együttműködés érdekében a folyamatos párbeszéd feltételrendszerét biztosításához a szülőkkel - a kézmosás, körömápolás, hajápolás, fogmosás egészségmegőrző funkcióját folyamatosan tudatosítjuk a gyermekekben - segítjük a helyes orrfújás és a zsebkendő használat kialakítását - fokozatosan alakítjuk a gyermekeket a rend és tisztaság igényét.

A gyermek tevékenységei A gyermekek tevékenységét életkoruk és fejlettségi szintjük határozza meg, melynek elérése érdekében fejlesztjük a szociális kompetencia területeit. 3-4 éves korban - kis segítséggel mossanak kezet szappannal, használat után tegyék azt a helyére - kis segítséggel használják a WC-papírt, illetve a papírzsebkendőt - csak a saját törölközőjüket használják - próbálják megfésülni a hajukat, a fésűt tegyék a helyére - önállóan egyenek, igyanak - használják megfelelően az evőeszközöket és a szalvétát - használat után az eszközöket, játékokat tegyék a helyére - ruhájukat, cipőjüket önállóan vessék le. 4-5 éves korban - felszólítás nélkül mossanak kezet (WC használat után, étkezések előtt, után, a kezüket beszennyező tevékenységek után) - a rövid hajúak önállóan fésülködjenek - önállóan mossanak fogat - önállóan használják a zsebkendőt (köhögéskor, tüsszentéskor is) - szilárduljanak meg az önálló munkavégzés szokásai - gondoljanak az étel mennyiségének helyes megítélésére, amikor önállóan szednek maguknak - segítséggel töltsenek a kancsóból - ügyeljenek a kulturált étkezés szabályaira - ruhájukat gombolják ki és be - cipőjüket fűzzék be és próbálják megkötni - holmijukat tegyék a megfelelő helyre - tartsák rendben a csoportszoba berendezési tárgyait (könyvek, játékok) - nyissák és csukják önállóan az ajtókat.

5-6 éves korban - legyenek minden tevékenységben önállóak - segítsenek a terem átrendezésében és az ágyazásban - vegyék észre az elvégzendő feladatokat és nyújtsanak segítséget a felnőtteknek - étkezéskor igényeljék az asztal esztétikus rendjét - használják helyesen mindhárom evőeszközt - önállóan, a helyes sorrendben öltözzenek - ha fáznak vagy melegük van, változtassanak öltözetükön - ha szükséges, akkor cipőjüket, csizmájukat tisztítsák meg önállóan - a rendetlenséget vegyék észre és tegyenek ellene.

A fejlődés jellemzői 6-7-8 éves korban - mozgásuk összerendezett, testük arányosan fejlett, teherbíróak - testi szükségleteik irányítását szándékosan végzik - felszólítás nélkül önállóan mosakodnak, törölköznek, amikor szükséges önállóan öltözködnek - megfelelően használják a WC-t és vigyáznak annak rendjére - a tisztálkodási eszközöket a helyére teszik - önállóan mosnak fogat és tartják a fogápolási szereiket és rendben tartják a fogápolási szereiket - szükség esetén megfelelően használják a papírzsebkendőt - az önkiszolgálást biztonsággal, természetes teendőként végzik - segítenek a csoportszoba átrendezésében, a pihenés utáni ágyazásban - önállóan felismernek elvégzendő feladatokat - segítenek társaiknak és a felnőtteknek is kérés nélkül - kulturáltan viselkednek étkezés közben - igénylik az asztal esztétikus rendjét - az evőeszközöket biztosan használják - felismerik az öltözködés és az időjárás összefüggéseit, és ehhez alkalmazkodnak - megfelelő sorrendben öltöznek és vetkőznek - ruhájukat összehajtva teszik a helyére - befűzik és bekötik cipőfűzőjüket - ügyelnek saját személyük és környezetük rendjére - az ajtókat csendben nyitják és csukják - észreveszik és megszüntetik a rendetlenséget.

Kapcsolat más nevelési területekkel Az anyanyelvi neveléssel áll a legszorosabb kapcsolatban, hiszen az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai nevelést, ezért kiemelt jelentőséggel bír, mivel 3 éves korra már kialakulnak a kognitív kompetencia alapjai. Gondozás közben beszélgetünk a gyermekekkel, kifejezzük szeretetünket, beszédünkkel segítjük az érzelmi kapcsolatok kialakulását. Olyan környezetet alakítunk ki, amiben a gyerekek őszintén elfogadják, tolerálják társaik másságát. Az anyanyelv által késztetjük a gyermeket kívánságainak megfogalmazására. A gondozás során fejlődik a gyermek kommunikatív képessége a párbeszédek által. Gyakorolja a szóbeli utasítások megértését, követését. A tárgyak megismerése révén bővül szókincse. A játékkal is szoros a kapcsolata, hiszen a játékban gyakorolja a tevékenységeket. A játék során olyan készségek, képességek fejlődnek, amelyek a gyermek önállóságát segítik. A játék során az egymásmellettiségtől az együttes élményig jut el a gyermek. A naposi munka szorosan összekapcsolja a gondozás területeit a munkával. A naposok terítik meg az asztalt, ügyelnek a rendre, segítik munkánkat. Munkát végeznek a gyerekek, amikor rendben tartják önmagukat, környezetüket. A testi nevelés folyamán valósítjuk meg részben a gyermekek edzését, ezáltal egészségük védelmét.

4. 2. Anyanyelvi nevelés "Az anyanyelv a nép, a nemzet egyik legszorosabb kötőeleme, összetartó eleme." "Annak ugyanis, aki gondolatait ki akarja fejezni, át akarja adni társainak, mindig minden körülmények között meg kell keresnie és találnia azt a nyelvi formát, amely egyaránt megfelel gondolatainak és az adott beszédhelyzetnek." ( Wacha Imre ) Anyanyelvünk sokrétű, árnyalt jelrendszer, amelyet a gyermek sokféle tevékenység közben a szüleihez, felnőttekhez és társaihoz való viszonyának fejlődése során sajátít el. A nyelv használata szerves része az óvodai élet minden mozzanatának és a nevelés folyamatának. Az anyanyelvi nevelést kiemelt módon kezeljük, hiszen nem tekintjük csak a kötelező foglalkozások keretén belül megvalósítandó feladatnak. Beszédünk áthatja a nevelés alapvető kereteit, a gyermeki tevékenység formáit, a fejlesztés tartalmi eszközeit. A szocializáció folyamatában a beszéd, a gyermek környezetével való érintkezésének, önkifejezésének, gondozásának legfőbb eszközévé válik. A beszéd által erősítjük a gyermek biztonságérzetét, gazdagítjuk ismereteit, a helyes beszéd mélyíti érzelmeit, ezzel együtt fejlesztjük etikai érzékét. A nyelv helyes használata által előkészítjük őket az irodalmi élmények befogadására. Az óvodai anyanyelvi nevelés két színtéren a verbális és a nem verbális kommunikáció terén valósítható meg. A verbális kommunikációs csatorna a beszéd tartalmától függően a hangszín, hangerő, hangsúly, beszédsebesség játékos elsajátíttatása. Nem verbális kommunikáció pedig szavak nélküli viszonyokat, viselkedésmintákat, szociális szerepeket közvetít a mimikán, tekinteten, gesztuson, testmozgáson át.

Módszertani alapelveink: - szem előtt tartjuk a gyermekek egyéni fejlettségét - felfigyelünk a beszédszervek épségére - változatos módon fejlesztjük beszéd aktivitásukat - tudatosan tervezzük az anyanyelvi játékokat három évre - figyelünk arra, hogy az anyanyelvi játékok egymásra épüljenek - beszédünkkel, a magyar nyelv szabályainak betartásával modellt nyújtunk - biztosítjuk az anyanyelvi játékok megszerettetése érdekében az időt, helyet és eszközt az egész nap során - kihasználjuk a spontán adódó lehetőségeket - a differenciálási szinteket alkalmazva fejlesztjük a gyermekek kommunikációs képességét Feladataink: - folyamatosan fejlesztjük anyanyelvi kultúránkat önképzéssel, szakirodalom tanulmányozásával - mondanivalónkat a gyermek számára érthető, változatos formában közöljük, amely egyben modellt is állít a gyermek elé - beszéddel kísérjük egész napi gondozó munkánkat - gyermekeinket igényeik szóbeli megfogalmazására, kérdéseik feltételére ösztönözzük - példát mutatunk érzelmileg telített hangvételünkkel, kérdéseink megfogalmazásával a társas együttélés szabályainak kialakulása érdekében - párbeszédekre késztetjük a csoportot - játékszituációnak megfelelően gyakoroljuk a változatos nyelvi formákat - gyakran bábozunk a csoportban - inger-gazdag környezetet teremtünk, amelyben örömmel megnyilvánulnak és közlékennyé válnak a gyermekek

- folyamatosan felmérjük a gyermekek egyéni beszédállapotát, és ennek megfelelően határozzuk meg a fejlesztés módját (Porkolábné Dr. Balogh Katalin) - az anyanyelvi játékok megismertetésénél fokozatosan haladunk a könnyűtől a nehezebb felé A gyermek tevékenységei 3-4 éves korban - bátran közöljék szükségleteiket, kívánságaikat - szeressék a mozgásos hangutánzó játékokat - kérjenek segítséget önkiszolgáló teendőikhez - figyelmesen hallgassák meg egymást és a felnőtteket, s ez által fejlődjön beszédtürelmük - nézegessenek képes könyveket az óvónővel együtt, vigyázzanak a könyvekre, fejlődjön beszédbátorságuk 4-5 éves korban - használják az udvariassági formulákat a felnőttekkel és társaikkal szemben egyaránt - szabadidőben beszélgessenek egymással és a felnőttekkel, hallgassák meg egymást - megfelelő távolságban beszéljenek és vegyék fel a szemkontaktust - az anyanyelvi játékok során minél több hívó hangot ismerjenek meg, gyakoroljanak nyelvtörő mondókákat, játsszanak a hangokkal - ismerjenek újabb gyűjtőfogalmakat - a hívó hangokhoz csoportosítsák a képeket - fejlődjön hanghallásuk - gyakorolják az összefüggő beszédet - az ismert mese elemeit tudják sorrendbe tenni