Új lehetőség a szarvas arha takar á ok to i sze ezettségé ek sökke tésére! A huminsavak áldásos hatásai a gombatoxinokkal szemben. Írta: Molnár Dániel Jele leg az ágazatot legi ká fe egető veszél a - nedves-párás időjárás ól adódó - felerősödött go a és ezáltal to i képződés. Hazánkban a legg akra a előforduló fusariu go ák által termelt a Zearalenonok közé tartozó F2 illetve ZEA, valamint a Trichotecének közé sorolható T2 és DON toxinok ismertek, a el ek a edves időjárás hatására leginkább a szá tóföldö képződ ek. A e egfelelő tárolás hatására az Aspergillus és a Penicillium fajok szaporodnak el, amelyek a következő fo tosa to i okat ter elik: Aflatoxinok, Ochratoxin-A, Patulin, Rubratoxin B. Sokáig az volt a hipotézis, hogy ezek a gomba toxinok a kérődzőket e etegítik eg. Mára azonban kiderült, hogy a toxinok a szarvasmarha állományokban is súlyos veszteségeket okozhatnak. A kérődzők e dője ug a le tudja o ta i a to i okat, de csak bizonyos mértékben. A maradék, amely lebontatlanul továbbhalad, ugyanolyan immunszupresszív és májkárosító hatású (DON), vagy ösztrogén hatású (ZON), mint a sertések esetében. A toxinok lebonthatósága a e dő e és 9 % között van. A kísérletek szerint az Aflatoxinnak maximum 4%-a bontódik le a e dőben. A Zearale o t a e dő aktériu ok i teg 9%-ban képesek lebontani, de a bontásból alfazearalenol képződik, a el tízszer ag o ösztrogén hatással rendelkezik, mint az eredeti toxin. Az Aspergillus flavus által termelt Aflatoxin eddig leginkább a mediterrán országokban terjedt el, ám a klíma változással hazánkba is megjelent az elmúlt években. Az Aflatoxin leginkább a szemes terményekben-kukoricában, szilázsban, TMR ben és melléktermékekben található. Az Aflatoxin azért különlegesebb a többi társánál, mert: az e észtő re dszer álkahárt ájá felszívódik, bekerül a véráramba és amellett, hogy az állat máját károsítja, a vérrel a tőg e és a tej e is eljut. A tej ől, sajtok ól és eg é tejter ékek ől kimutatható. Az Aflatoxin az emberi szervezetben felhalmozódik és közrejátszik a tumorok (rák) képződésé e! Az Olasz tejüzemek régóta vizsgálják, és nem veszik át az aflatoxinnal szennyezett tejet, mert veszélyt jelent az emberre. Az utóbbi néhány évben ezt a Mag ar tejüze ek jele tős része is bevezette a gyakorlatba, hiszen az aflatoxin rövid illetve hosszú távú élettani hatásai miatt közös érdekünk, hogy mind a teheneinket, illetve minket a fogyasztókat is megvédjük! Ebben játszik óriási szerepet a helyes tárolási te h ológia és a jó hatásfokú to i kötők kiválasztása. A HUMINSAVAK HATÁSAI A GOMBATOXINOKRA: A Vitapolban lévő huminsavak nagy hatékonysággal képesek megkötni a különféle gomba toxinokat ezek közül is leghatékonyabban az Aflatoxint! A huminsav magas ionpotenciálja miatt irreverzibilis kötést hoz létre a toxinok ligandumaival, inaktiválva azokat. Az inaktivált toxinok nem fejtenek ki károsító hatást a szervezetben, és rövid időn belül kiürülnek a szervezetből. A huminsav nem rendelkezik az agyagásványokra és szilikátokra jellemző negatív hatással (vitaminok és mikroelemek kiürítése).
Az elmúlt évek során tudományos kísérleteket végeztünk abból a célból, hogy a huminsavak milyen toxinmegkötő képességgel rendelkeznek. A végzett kísérletek alapján a Vitapol Pulvis huminsavas dekontamináló szer rendelkezik toxinmegkötő képességgel. In Vitro kísérletek: A kísérletekben mesterséges úton állítottunk elő mikotoxin tartalmú tápot, amikor is a kísérleti tápokhoz analitikai tisztaságú mikotoxinokat (T2, F2, DON, Aflatoxin B1) kevertünk. A mikotoxinokkal szennyezett táphoz 1 % mennyiségben adagoltunk huminsavas dekontamináló szert és vizsgáltuk toxin megkötő képességét. A vizsgálatokat savas-, illetve semleges ph tartományban végeztük Eliza és HPLC módszerekkel. A vizsgálat során kapott toxin megkötési arányok % -os értékei az alábbi grafikonon láthatóak: 8 6 4 2-2 To i kötő hatás 1 % hu i sav tartalommal DON Afla T 2 F 2 Megkötött toxin % -os értéke adszorpciós fázisban Megkötött toxin % -os értéke deszorpciós fázisban In VIVO telepi kísérletek: A as év elejé két ag arországi tejelő tehe észet e végeztü k kísérletet a Vitapol aflatoxinra gyakorolt hatásának gyakorlati bizonyítására: 1. Telep - vizsgálat ideje: február-március - átlagos fejt tehénlétszám: 35 - összes napi tej: 8.57 kg
- fejési átlag: 24,5 L 2. Telep -vizsgálat ideje: április-július - átlagos fejt tehénlétszám: 1.1 - összes napi tej: 29.55 - fejési átlag: 27,3 A TMR i ták aflato i B ko e trá iójá ak alakulása a vizsgált időszak a az 1. telepen. 1.8 Aflatoxin B1 koncentráció (PPB) 1.6 1.4 1.2 1.8.6 Afla B1 (PPB) Afla B1 határ.4 2. 19. 2. 23. 2. 25. 2. 28. 2. 31. 3. 4. 3. 9. 3. 12. 3. 16. 3. 28. A erstej aflato i M ko e trá iójá ak alakulása a vizsgált időszak a az 1. telepen
.9 Aflatoxin M1 koncentráció (PPB).8.7.6.5.4.3.2.1 Afla M1 (PPB) Afla M1 határ A TMR i ták aflato i B ko e trá iójá ak alakulása a vizsgált időszak a a 2. telepen 1.6 Aflatoxin B1 koncentráció (PPB) 1.4 1.2 1.8.6.4.2 Afla B1 (PPB) A erstej aflato i M ko e trá iójá ak alakulása a vizsgált időszak a a 2. telepen
.8 Aflatoxin M1 koncentráció (PPB).7.6.5.4.3.2.1 Afla M1 (PPB). 4. 17. 4. 24. 5. 1. 5. 8. 5. 15. 5. 22. 5. 29. 6. 5. 6. 12. 6. 19. 6. 26. 7. 3. 7. 1. 7. 17. 7. 24. 7. 31. A fe ti ered é ek ől látszik, hog a Vitapol etetésé ek elkezdését követő -2 hétben a tej aflatoxin M1 szintje visszaesett a megengedett határérték alá. Mindeközben a TMR toxin tartalma ingadozásokkal ugyan- de folyamatosan a határérték felett volt. A to i sze ezettség káros hatásai ak egelőzésére és kezelésére javasoljuk a Vitapol Pulvis etetését a premixhez vagy TMR -hez keverten 15 g/állat/nap adagban.