Sínszálak ágyazásának és rögzítésének körülményei a burkolt közúti vasúti vágányoknál

Sínszálak ágyazásának és rögzítésének körülményei a burkolt közúti vasúti vágányoknál Dr. Kazinczy László PhD. egyetemi docens Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Út és Vasútépítési Tanszék VI. VÁROSI VILLAMOS VASÚTI PÁLYANAP 2013. április 10. Szeged

1. BEVEZETÉS

Az előadásban tárgyalt témakörök 1. BEVEZETÉS; 2. SÍNSZÁLAK ÁGYAZÁSÁT ÉS RÖGZÍTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ELEMZÉSE; 3. A SÍNSZÁLAK ÁGYAZÁSÁVAL ÉS RÖGZÍTÉSÉVEL KAPCSOLATBAN A BME ÚT ÉS VASÚTÉPÍTÉSI TANSZÉKEN AZ ELMÚLT IDŐSZAKBAN VÉGZETT MŰSZAKI MEGFELELŐSÉGI VIZSGÁLATOK; 4. ÖSSZEFOGLALÁS;

2. A SÍNSZÁLAK ÁGYAZÁSÁT ÉS RÖGZÍTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ELEMZÉSE 2.1. A sínszálakra ható terhelésekkel kapcsolatos elemzés; 2.2. A sínrendszerekkel kapcsolatos elemzés; 2.3. A sínleerősítésekkel kapcsolatos elemzés; 2.3.1. A sínleerősítések vizsgálata a járműterhelések szempontjából; 2.3.2. A sínleerősítések vizsgálata a sínszálak rögzítésmódja szempontjából; 2.3.3. A sínleerősítések vizsgálata a sín eltolás-ellenállása szempontjából; 2.3.4. A sínleerősítések vizsgálata a sín másodlagos lehajlása-, illetve differenciált lehajlása szempontjából; 2.4. A síntalpgumikkal kapcsolatos elemzés; 2.5. A sínkamra kitöltésével kapcsolatos elemzés; 2.6. A nyomtávtartó rudakkal kapcsolatos elemzés;

2.1. A sínszálakra ható terhelésekkel kapcsolatos elemzés 2.1. A sínszálakra ható terhelésekkel kapcsolatos elemzés; 2.2. A sínrendszerekkel kapcsolatos elemzés; 2.3. A sínleerősítésekkel kapcsolatos elemzés; 2.3.1. A sínleerősítések vizsgálata a járműterhelések szempontjából; 2.3.2. A sínleerősítések vizsgálata a sínszálak rögzítésmódja szempontjából; 2.3.3. A sínleerősítések vizsgálata a sín eltolás-ellenállása szempontjából; 2.3.4. A sínleerősítések vizsgálata a sín másodlagos lehajlása-, illetve differenciált lehajlása szempontjából; 2.4. A síntalpgumikkal kapcsolatos elemzés; 2.5. A sínkamra kitöltésével kapcsolatos elemzés; 2.6. A nyomtávtartó rudakkal kapcsolatos elemzés;

A budapesti hálózaton közlekedő járművek terhelési adatai Járműtípus Jármű Önsúly [kn] Terhelési súly [kn] Tengelyek száma [db] Statikus tengelyteher [kn] Dinamikus tengelyteher [kn] TÁTRA T5C5 19,50 26,50 4 66,25 99,38 GANZ csuklós 33,60 50,40 8 63,00 94,50 UV motorkocsi 19,90 26,48 4 66,20 99,30 UV pótkocsi 7,80 13,54 2 67,70 101,55 Ex HANNOVER TW 6000 38,80 52,00 8 65,00 97,50 COMBINO GT6N 69,70 97,70 12 100,00 150,00

A sínszálakra ható terhelésekkel kapcsolatos elemzés megállapításai 1. A COMBINO GT6N típusú jármű legnagyobb statikus tengelyterhelése (150 kn) mintegy másfélszerese a többi szállítójármű tengelyterhelésének (95-102 kn). 2. A COMBINO tengelyterhelése pontosan azonos az előírásokban szereplő statikus tengelyterheléssel (150 kn). 3. Javaslom, hogy a jövőben bizonyos igénybevételi számítások esetén (például az üzem alatti rugalmas sínszál-lehajlás meghatározásánál, vagy annak előírásánál) vegyük figyelembe a járművek közti terhelések különbözőségét (a két terhelési kategória szerint)!

2.2. A sínrendszerekkel kapcsolatos elemzés 2.1. A sínszálakra ható terhelésekkel kapcsolatos elemzés; 2.2. A sínrendszerekkel kapcsolatos elemzés; 2.3. A sínleerősítésekkel kapcsolatos elemzés; 2.3.1. A sínleerősítések vizsgálata a járműterhelések szempontjából; 2.3.2. A sínleerősítések vizsgálata a sínszálak rögzítésmódja szempontjából; 2.3.3. A sínleerősítések vizsgálata a sín eltolás-ellenállása szempontjából; 2.3.4. A sínleerősítések vizsgálata a sín másodlagos lehajlása-, illetve differenciált lehajlása szempontjából; 2.4. A síntalpgumikkal kapcsolatos elemzés; 2.5. A sínkamra kitöltésével kapcsolatos elemzés; 2.6. A nyomtávtartó rudakkal kapcsolatos elemzés;

Zúzottkő-ágyazaton fekvő Haarmann-sínes burkolt pályaszerkezetek Alsó áramvezetékes-, Haarmann-sínes felépítmény Haarmann-sínes felépítmény

Zúzottkő-ágyazaton fekvő Phőnix-sínes pályaszerkezetek Terméskő-réteg alapozású zúzottköves vágány Terméskő-gerenda alapozású zúzottköves vágány Zúzottkő-gerenda alapozású zúzottköves vágány VI. VÁROSI VILLAMOS VASÚTI PÁLYANAP SZEGED 2013 BME

Magas szelvényű vályús (Phőnix) sínrendszerek keresztmetszetei 59 R2 típusú sínrendszer 60 R2 típusú sínrendszer

Vályús-, és Vignol sínszelvények keresztmetszeti jellemzői

A sínrendszerekkel kapcsolatos elemzés megállapításai 1. Az Ri 59 (59 E1) típusú vályús sín függőleges járműterhelésekkel szembeni teherbírása (Kxt = 363,2 * 10³ mm³) lényegében azonos az UIC 60 (60 E1) rendszerű Vignol sín teherbírásával (Kxt = 377 * 10³ mm³). 2. Az Ri 59 (59 E1) típusú vályús sín ugyanakkor mértékadó esetben is kb. fele akkora terhelést kap a közúti vasúti járművektől, mint az UIC 60 (60 E1) rendszerű Vignol sín a nagyvasúti szerelvényektől. 3. Az Ri 59 (59 E1) típusú vályús sín a RAFS rendszerű vágányokban folyamatos alátámasztást, az UIC 60 (60 E1) rendszerű Vignol sín 600 mm-ként szakaszos alátámasztást kap. 4. Az Ri 59 (59 E1) típusú vályús sín tehát igénybevételi szempontból a mai pályaszerkezeti megoldásokban jelentősen túlméretezett szelvény. 5. Javaslom a jövőben az alacsonyabb szelvényű vályús sínrendszerek (41 GPU, Ri 51,4) jelenleginél szélesebb körű alkalmazását a hazai közúti vasúti hálózatokban!

2.3. A sínleerősítésekkel kapcsolatos elemzés 2.1. A sínszálakra ható terhelésekkel kapcsolatos elemzés; 2.2. A sínrendszerekkel kapcsolatos elemzés; 2.3. A sínleerősítésekkel kapcsolatos elemzés; 2.3.1. A sínleerősítések vizsgálata a járműterhelések szempontjából; 2.3.2. A sínleerősítések vizsgálata a sínszálak rögzítésmódja szempontjából; 2.3.3. A sínleerősítések vizsgálata a sín eltolás-ellenállása szempontjából; 2.3.4. A sínleerősítések vizsgálata a sín másodlagos lehajlása-, illetve differenciált lehajlása szempontjából; 2.4. A síntalpgumikkal kapcsolatos elemzés; 2.5. A sínkamra kitöltésével kapcsolatos elemzés; 2.6. A nyomtávtartó rudakkal kapcsolatos elemzés;

2.3.1. A sínleerősítések vizsgálata a járműterhelések szempontjából 2.1. A sínszálakra ható terhelésekkel kapcsolatos elemzés; 2.2. A sínrendszerekkel kapcsolatos elemzés; 2.3. A sínleerősítésekkel kapcsolatos elemzés; 2.3.1. A sínleerősítések vizsgálata a járműterhelések szempontjából; 2.3.2. A sínleerősítések vizsgálata a sínszálak rögzítésmódja szempontjából; 2.3.3. A sínleerősítések vizsgálata a sín eltolás-ellenállása szempontjából; 2.3.4. A sínleerősítések vizsgálata a sín másodlagos lehajlása-, illetve differenciált lehajlása szempontjából; 2.4. A síntalpgumikkal kapcsolatos elemzés; 2.5. A sínkamra kitöltésével kapcsolatos elemzés; 2.6. A nyomtávtartó rudakkal kapcsolatos elemzés;

A járműterhelésből származó sínszálra ható erők redukálása a sínsúlypontjára Z Z Z Tömegközéppont e Y h Z - Függőleges irányú kerékterhelés; Y - Vízszintes irányú kerékterhelés; e, h - A Z és az Y erők külpontossága; Mt - Torziós (csavaró nyomaték): Mt = Y*h Z*e

A mechanikai-, és az akusztikai igénybevételek egyaránt az aktív terhelésekkel szemben rugalmas ellenállások létrehozását igénylik Z Z Tömegközéppont Z -erővel szemben: - a sín talpa alatt rugalmas ágyazás és csillapítás, - a síntalpon rugalmas szorítóhatású sínleerősítés; Y -erővel szemben: - a sínkamrákban rugalmas ágyazás és csillapítás; Mt -nyomatékkal szemben: - a sín talpa alatt rugalmas ágyazás és csillapítás, - a sínkamrákban rugalmas ágyazás és csillapítás; - a síntalpon rugalmas szorítóhatású sínleerősítés Kétirányú folyamatos sín ágyazás (RAFS rendszer) + Rugalmas (szorítóhatású) sínleerősítés

A járműterhelések szempontjából végzett sínleerősítés-vizsgálat megállapításai 1. A sínszálakra ható kerékterhelésnél nem szabad elhanyagolni a keresztirányú - vízszintes (Y) erőkomponenst, amely szélső esetben kb. 40-50 %-a a függőleges (Z) kerékterhelésnek. 2. A vízszintes erőkomponens (Y) a függőleges erőhöz (Z) hasonlóan oldalirányú rugalmas ágyazást-, a tehetetlenségi középpontra történt redukálás során kapott csavarónyomaték (MT) kétirányú rugalmas ágyazást és rugalmas sínrögzítést igényel.

2.3.2. A sínleerősítések vizsgálata a sínszálak rögzítésmódja szempontjából 2.1. A sínszálakra ható terhelésekkel kapcsolatos elemzés; 2.2. A sínrendszerekkel kapcsolatos elemzés; 2.3. A sínleerősítésekkel kapcsolatos elemzés; 2.3.1. A sínleerősítések vizsgálata a járműterhelések szempontjából; 2.3.2. A sínleerősítések vizsgálata a sínszálak rögzítésmódja szempontjából; 2.3.3. A sínleerősítések vizsgálata a sín eltolás-ellenállása szempontjából; 2.3.4. A sínleerősítések vizsgálata a sín másodlagos lehajlása-, illetve differenciált lehajlása szempontjából; 2.4. A síntalpgumikkal kapcsolatos elemzés; 2.5. A sínkamra kitöltésével kapcsolatos elemzés; 2.6. A nyomtávtartó rudakkal kapcsolatos elemzés;

Zúzottkő-ágyazatú-, keresztaljas-, és folyamatos sínágyazású-, betonlemezes vágányokon végzett vízszintes irányú testhang-mérés eredménye Mérési pont: 0,9 m-re a sínszáltól Zúzottköves v. Betonlemezes RAFS v.

Zúzottkő-ágyazatú-, keresztaljas-, és folyamatos sínágyazású-, betonlemezes vágányokon végzett függőleges irányú testhang-mérés eredménye Zúzottköves v. Mérési pont: 0,9 m-re a sínszáltól Betonlemezes RAFS v.

Zúzottkő-ágyazatú-, keresztaljas-, és folyamatos sínágyazású-, betonlemezes vágányokon végzett zajmérések eredménye Zúzottkőágyazatú vágány Betonlemezes RAFS vágány Agnes-Bernauer-Strasse f [Hz]

A sínszálak rögzítésmódja szempontjából végzett sínleerősítés-vizsgálat megállapításai 1. A mindkét irányban folyamatosan ágyazott sínrendszerek esetében különösen füves vágányoknál - a vasúti pályatest mechanikai-, és akusztikai igénybevételei egyaránt kedvezőbben alakulnak, mint a zúzottkő-ágyazatú keresztaljas pályaszerkezeteknél (megjegyzendő a zúzottkő-ágyazat rezgéscsillapító szerepe is igen jelentős). 2. A továbbiakban is tehát javasolt a folyamatos sínágyazás mindkét irányban, amely azonban csak akkor lehet hatékony, ha a sínszál és a rugalmas ágyazó közeg szorosan együttműködik. 3. A sínszálak, valamint a rugalmas ágyazó közeg együttdolgozásának hatékonysága jelentősen függ a sínleerősítés szorítóhatásának mértékétől, valamint a sínleerősítések távolságától.

2.3.3. A sínleerősítések vizsgálata a sín eltolás-ellenállása szempontjából 2.1. A sínszálakra ható terhelésekkel kapcsolatos elemzés; 2.2. A sínrendszerekkel kapcsolatos elemzés; 2.3. A sínleerősítésekkel kapcsolatos elemzés; 2.3.1. A sínleerősítések vizsgálata a járműterhelések szempontjából; 2.3.2. A sínleerősítések vizsgálata a sínszálak rögzítésmódja szempontjából; 2.3.3. A sínleerősítések vizsgálata a sín eltolás-ellenállása szempontjából; 2.3.4. A sínleerősítések vizsgálata a sín másodlagos lehajlása-, illetve differenciált lehajlása szempontjából; 2.4. A síntalpgumikkal kapcsolatos elemzés; 2.5. A sínkamra kitöltésével kapcsolatos elemzés; 2.6. A nyomtávtartó rudakkal kapcsolatos elemzés;

A sínfelnyílás számítása téli síntörés esetén = 2 ( α E A t) E A q 2 α [1/ºC] - az acél lineáris hőtágulási tényezője (α = 11,5 10-6 1/ºC); E [N/mm²] - a sín rugalmassági modulusa (E = 2,125 10 5 N/mm²); t [ºC] - a sín hőmérsékletváltozása; A [mm²] - a sín keresztmetszeti területe; q [N/m] - a sín hosszirányú eltolás-ellenállása.

Síntörés esetén létrejött hézag maximális értéke különböző sínrögzítési módok esetében Srsz. Rögzítési mód E [kn] k = 3000 mm k = 1500 mm k = 750 mm q [N/mm] [mm] q [N/mm] [mm] q [N/mm] [mm] 1. 2. Biztosítólemez (GANTREX) Szorítókengyel (VOSSLOH) 3,0 1,00 1171,90 2,00 585,96 4,00 292,98 15,0 5,00 234,38 10,00 117,19 20,00 58,60 3. Szorítólemez (GEO) 20,0 6,67 175,79 13,33 87,89 26,67 43,94 4. Nyomtávtartó 57,0 19,00 61,68 38,00 30,84 76,00 15,42 5. 6. 7. Biztosítólemez + Nyomtávtartó (1500 mm) Szorítókengyel + Nyomtávtartó (1500 mm) Szorítókengyel + Nyomtávtartó (1500 mm) - 39,00 30,05 40,00 29,30 42,00 27,90-43,00 27,25 48,00 24,42 58,00 20,21-44,67 26,24 51,33 22,83 64,67 18,12 A nyomtávtartó rudak mellett a sínleerősítések szerepe elenyésző! A nyomtávtartó nem hagyható el!

A sín eltolás-ellenállása szempontjából végzett sínleerősítés-vizsgálat megállapításai 1. A sínszálak hosszirányú eltolás-ellenállása szempontjából a nyomtávtartó rudak magas eltolás-ellenállása mellett a sínleerősítések szerepe másodlagos. 2. Burkolt-, moduláris elemekkel mindkét irányban folyamatosan ágyazott sínszálaknál a nyomtávtartó rudak nem hagyhatók el!

2.3.4. A sínleerősítések vizsgálata a másodlagos lehajlások-, illetve a differenciált lehajlások szempontjából 2.1. A sínszálakra ható terhelésekkel kapcsolatos elemzés; 2.2. A sínrendszerekkel kapcsolatos elemzés; 2.3. A sínleerősítésekkel kapcsolatos elemzés; 2.3.1. A sínleerősítések vizsgálata a járműterhelések szempontjából; 2.3.2. A sínleerősítések vizsgálata a sínszálak rögzítésmódja szempontjából; 2.3.3. A sínleerősítések vizsgálata a sín eltolás-ellenállása szempontjából; 2.3.4. A sínleerősítések vizsgálata a sín másodlagos lehajlása-, illetve differenciált lehajlása szempontjából; 2.4. A síntalpgumikkal kapcsolatos elemzés; 2.5. A sínkamra kitöltésével kapcsolatos elemzés; 2.6. A nyomtávtartó rudakkal kapcsolatos elemzés;

A sínszál másodlagos lehajlásának értelmezése Z Lehalás a folyamatos és rugalmas alátámasztás alapján Lehajlás két támasz között a tartó merevsége alapján Elsődleges lehajlás Z k y = 2 D L Z [N] a függőleges irányú statikus kerékteher; E [N/mm²] a sínanyag rugalmassági modulusa; I [mm4] a sínszál inercianyomatéka; D [N/mm] a sínleerősítés rugóállandója; L [mm] a sínszál merevségi hossza: δ = Z 96 E I Másodlagos lehajlás 2 2 2 3 ( 0,322 m 0,3 m k 0,6 m k + 1,1 k ) m - a sínszál alátámasztásának hossza a sínleerősítésben (a sínszál hossztengelyének irányában [mm].

A differenciált sínszál-lehajlás értelmezése Z [kn] Rugalmas sínágyazás szorítókengyeles leerősítés nélkül D0 [N/mm] y0 [mm] Z [kn] Előfeszítés R R Előfeszítés D1 [N/mm] D0 [N/mm] D1 [N/mm] Rugalmas sínágyazás szorítókengyeles leerősítéssel y1 [mm] y0 [mm] y1 [mm] Sínleerősítés

A másodlagos lehajlások-, illetve a differenciált lehajlások szempontjából végzett sínleerősítés-vizsgálat megállapításai 1. Burkolt-, mindkét irányban folyamatosan ágyazott sínrendszereknél (RAFS rendszereknél) a másodlagos lehajlás nem értelmezhető. 2. Egymáshoz csatlakozó-, különböző rugalmasságú sínágyazások-, vagy szorító hatású sínleerősítések és lefogás nélküli (lekötések közti-) szakaszok viszonylatában viszont a másodlagos lehajlás kritériumának mintájára bevezetendő a differenciált lehajlás-, keresztirányban differenciált elmozdulás fogalma, illetve kritériuma.

2.4. A síntalpgumikkal kapcsolatos elemzés 2.1. A sínszálakra ható terhelésekkel kapcsolatos elemzés; 2.2. A sínrendszerekkel kapcsolatos elemzés; 2.3. A sínleerősítésekkel kapcsolatos elemzés; 2.3.1. A sínleerősítések vizsgálata a járműterhelések szempontjából; 2.3.2. A sínleerősítések vizsgálata a sínszálak rögzítésmódja szempontjából; 2.3.3. A sínleerősítések vizsgálata a sín eltolás-ellenállása szempontjából; 2.3.4. A sínleerősítések vizsgálata a sín másodlagos lehajlása-, illetve differenciált lehajlása szempontjából; 2.4. A síntalpgumikkal kapcsolatos elemzés; 2.5. A sínkamra kitöltésével kapcsolatos elemzés; 2.6. A nyomtávtartó rudakkal kapcsolatos elemzés;

A hazai közúti vasúti pályaszerkezetekben alkalmazott RAFS típusú síntalpgumik rugóállandói ORTEC 34 EXT 03 X EDILON-SEDRA SEDRAFER GU 180-24 < 20 kn/mm/m 24 kn/mm/m EDILON-SEDRA SEDRAFER GU 180-60 TS-52/T/GU 300 kn/mm/m 60 kn/mm/m

A hazai közúti vasúti pályaszerkezetekben alkalmazott talpgumik által biztosított függőleges irányú rugalmas sínlehajlások értékei Srsz. Paraméter Egység 4 mm ORTEC 34 ECT 03 X EDILON-SEDRA SEDRAFER GU 180-24 EDILON-SEDRA SEDRAFER GU 180-60 TS-52/T/GU 1. Z N 75000 75000 75000 75000 2. E N/mm² 210000 210000 210000 210000 3. Ix mm4 32109000 32109000 32109000 2616000 4. Dz N/mm/m 20000 24000 60000 300000 5. s mm 180 180 180 156 6. A mm² 180000 180000 180000 156000 7. C N/mm³ 0,11 0,13 0,33 1,92 8. L mm 1077,63 1029,61 818,82 292,55 9. y mm 1,74 1,52 0,76 0,43 y = Z 2 C s L Z [N] a függőleges irányú statikus kerékteher; E [N/mm²] a sínanyag rugalmassági modulusa; I [mm4] a sínszál vízszintes tengelyre vonatkoztatott inercianyomatéka; C [N/mm³] az ágyazási tényező (a sínszálra vonatkozóan); s [mm] a hosszgerenda felfekvési felületének szélessége; L [mm] a sínszál merevségi hossza: L = 4 4 E I C s

A síntalpgumikkal kapcsolatos elemzés megállapításai 1. Folyamatos sínágyazású vágányoknál kb. 25 kn/mm/m értéknél nagyobb rugóállandójú (azaz keményebb, merevebb) síntalp-gumi alkalmazása véleményem szerint kerülendő. 2. A 20-25 kn/mm/m értékű rugóállandó esetén a sínszál rugalmas lehajlása a COMBINO jármű alatt kb. 1,5-1,7 mm, a többi jármű alatt kb. 1,0 mm. 3. Véleményem szerint a napjainkban alkalmazott sínminőségek mellett, különösen az igen nagy teherbírású magas szelvényű vályús sínek esetében az 1,5 mm-nél nagyobb értékű lehajlások is biztosíthatók (a nagyobb rugalmasság hatékonyabb rezgéscsillapítást eredményez).

2.5. A sínkamra kitöltésével kapcsolatos elemzés 2.1. A sínszálakra ható terhelésekkel kapcsolatos elemzés; 2.2. A sínrendszerekkel kapcsolatos elemzés; 2.3. A sínleerősítésekkel kapcsolatos elemzés; 2.3.1. A sínleerősítések vizsgálata a járműterhelések szempontjából; 2.3.2. A sínleerősítések vizsgálata a sínszálak rögzítésmódja szempontjából; 2.3.3. A sínleerősítések vizsgálata a sín eltolás-ellenállása szempontjából; 2.3.4. A sínleerősítések vizsgálata a sín másodlagos lehajlása-, illetve differenciált lehajlása szempontjából; 2.4. A síntalpgumikkal kapcsolatos elemzés; 2.5. A sínkamra kitöltésével kapcsolatos elemzés; 2.6. A nyomtávtartó rudakkal kapcsolatos elemzés;

GANTRY sínleerősítésű RAFS rendszerű vágány építése

A sínkamra kitöltésével kapcsolatos elemzés megállapításai 1. A sínkamra gumikat a vízszintes-, keresztirányú rugalmas ágyazás eszközévé kell tenni. 2. A sínkamra gumik a sínszál számára hatékony ágyazást csak akkor tudnak biztosítani, ha a sínszál közti térbe helyezett burkolóanyagok (beton, aszfalt, ragasztó, stb.) azokat a síngerinchez feszítik. 3. A sínkamra gumik esetében a rugalmasság mellett a gumi vízfelvételi-, elektromos vezetési tulajdonságai is rendkívül fontosak! 4. Kiöntőanyagok-, sínleerősítés nélküli moduláris kamra elemek alkalmazása esetén is a sín kivetődését (kifordulását) minden körülmények között meg kell akadályozni!

2.6. A nyomtávtartó rudakkal kapcsolatos elemzés 2.1. A sínszálakra ható terhelésekkel kapcsolatos elemzés; 2.2. A sínrendszerekkel kapcsolatos elemzés; 2.3. A sínleerősítésekkel kapcsolatos elemzés; 2.3.1. A sínleerősítések vizsgálata a járműterhelések szempontjából; 2.3.2. A sínleerősítések vizsgálata a sínszálak rögzítésmódja szempontjából; 2.3.3. A sínleerősítések vizsgálata a sín eltolás-ellenállása szempontjából; 2.3.4. A sínleerősítések vizsgálata a sín másodlagos lehajlása-, illetve differenciált lehajlása szempontjából; 2.4. A síntalpgumikkal kapcsolatos elemzés; 2.5. A sínkamra kitöltésével kapcsolatos elemzés; 2.6. A nyomtávtartó rudakkal kapcsolatos elemzés;

A sínszál keresztirányú (vízszintes) maximális elmozdulása különböző távolságokban elhelyezett nyomtávtartó rudak esetén (sínleerősítések nélkül) Srsz. Jellemző k [mm] 3000 1500 1200 900 750 1. Y stat. [N] 37500 37500 37500 37500 37500 2. Ykv. Stat. [N] 45000 45000 45000 45000 45000 3. E [N/mm²] 210000 210000 210000 210000 210000 4. Iy [mm4] 8781000 8781000 8781000 8781000 8781000 5. Ky [mm³] 91600 91600 91600 91600 91600 6. M [Nmm] 16875000 8437500 6750000 5062500 4218750 7. σ [N/mm²] 184,22 92,11 73,69 55,27 46,06 8. y [mm] 3,43 0,43 0,22 0,09 0,05 Ykv. stat. max. kv. stat. k/2 k/2 E I 192 y = Y y k 3

A nyomtávtartó rudakkal kapcsolatos elemzés megállapításai 1. A nyomtávtartó rudak vízszintes-, keresztirányban a sínszálak megtámasztásának kemény pontjait képezik. 2. A nyomtávtartó rudak 1,5 m-ként történő alkalmazása - a sínszál oldalirányú terhelésének hatására bekövetkező elmozdulások szempontjából (a vágány hosszirányú eltolás-ellenállása szempontjából is) - szükséges. 3. A nyomtávtartó rudak és a sínszálak közti merev kapcsolat rugók alkalmazásával kedvezőbbé tehető.

3. A SÍNSZÁLAK ÁGYAZÁSÁVAL ÉS RÖGZÍTÉSÉVEL KAPCSOLATBAN A BME ÚT ÉS VASÚTÉPÍTÉSI TANSZÉKEN AZ ELMÚLT IDŐSZAKBAN VÉGZETT MŰSZAKI MEGFELELŐSÉGIVIZSGÁLATOK 3.1. A CORUS cég által tervezett és gyártott 41-GPU jelű vályús sín vizsgálata; 3.2. Az előregyártott vasbetonlemezes, tömbsínes (TS-52) pályaszerkezethez a BETON-STAR Kft. által gyártott VL/BS típusú pályalemezek vizsgálata; 3.3. A TS-52 típusú tömbsín ágyazását és rögzítését szolgáló a GUMISSIO Kft. által gyártott gumielemek vizsgálata; 3.4. Az EDILON cég által gyártott VA-70 jelzésű kiöntőanyagba ágyazott TS-52 típusú tömbsín vizsgálata; 3.5. A VOSSLOH Fastening Systems által tervezett és gyártott W-TRAM-, és W-TRAM / RAFS típusú sínleerősítések vizsgálata; 3.6. A REGUM GmbH. által tervezett és gyártott sínkamra elemek vizsgálata; 3.7. A VOSSLOH Fastening Systems által tervezett és gyártott rezgéscsillapító kamraelemek vizsgálata; 3.8. Inhomogén ágyazási tulajdonságú pályaszakaszok igénybevételi vizsgálata;

3.1. A CORUS cég által tervezett és gyártott 41-GPU jelű vályús sín vizsgálata 3.1. A CORUS cég által tervezett és gyártott 41-GPU jelű vályús sín vizsgálata; 3.2. Az előregyártott vasbetonlemezes, tömbsínes (TS-52) pályaszerkezethez a BETON-STAR Kft. által gyártott VL/BS típusú pályalemezek vizsgálata; 3.3. A TS-52 típusú tömbsín ágyazását és rögzítését szolgáló - a GUMISSIO Kft. által gyártott gumielemek vizsgálata; 3.4. Az EDILON cég által gyártott VA-70 jelzésű kiöntőanyagba ágyazott TS-52 típusú tömbsín vizsgálata; 3.5. A VOSSLOH Fastening Systems által tervezett és gyártott W-TRAM-, és W-TRAM / RAFS típusú sínleerősítések vizsgálata; 3.6. A REGUM GmbH. által tervezett és gyártott sínkamra elemek vizsgálata; 3.7. A VOSSLOH Fastening Systems által tervezett és gyártott rezgéscsillapító kamraelemek vizsgálata; 3.8. Inhomogén ágyazási tulajdonságú pályaszakaszok igénybevételi vizsgálata;

A CORUS 41 GPU-, és az 50 E6 rendszerű sínszelvényei CORUS 41 GPU rendszerű vályús sín CORUS 50 E6 rendszerű Vignol sín

3.2. Az előregyártott vasbetonlemezes, tömbsínes (TS-52) pályaszerkezethez a BETON-STAR Kft. által gyártott VL/BS típusú pályalemezek vizsgálata 3.1. A CORUS cég által tervezett és gyártott 41-GPU jelű vályús sín vizsgálata; 3.2. Az előregyártott vasbetonlemezes, tömbsínes (TS-52) pályaszerkezethez a BETON-STAR Kft. által gyártott VL/BS típusú pályalemezek vizsgálata; 3.3. A TS-52 típusú tömbsín ágyazását és rögzítését szolgáló - a GUMISSIO Kft. által gyártott gumielemek vizsgálata; 3.4. Az EDILON cég által gyártott VA-70 jelzésű kiöntőanyagba ágyazott TS-52 típusú tömbsín vizsgálata; 3.5. A VOSSLOH Fastening Systems által tervezett és gyártott W-TRAM-, és W-TRAM / RAFS típusú sínleerősítések vizsgálata; 3.6. A REGUM GmbH. által tervezett és gyártott sínkamra elemek vizsgálata; 3.7. A VOSSLOH Fastening Systems által tervezett és gyártott rezgéscsillapító kamraelemek vizsgálata; 3.8. Inhomogén ágyazási tulajdonságú pályaszakaszok igénybevételi vizsgálata;

A VL/BS típusú pályalemezek geometriai jellemzői és mérettűrései (BKV Zrt.) Jelölés Gyártási hossz [mm] Gyártási szélesség [mm] Felső Alsó Gyártási magasság [mm] Maximális csavarodottság [mm] Maximális élgörbeség [mm] Sínvályú szélesség [mm] Sínvályú távolsága a panel aljától [mm] VL/BS-60 5986 ±5 2018 ±5 2200 ±5 180 VL/BS-30 2903 ±5 2018 ±5 2200 ±5 180 VL/BS-15 1410 ±3 2018 ±5 2200 ±5 180 VL/BS-08 665 ±3 2018 ±5 2200 ±5 180 +5 6 +7 162 + 2 110-2 -0-1 -1 +5 4 +5 162 + 2 110-2 -0-1 -1 +5 3 +3 162 + 2 110-2 -0-1 -1 +5 2 +2 162 + 2 110-2 -0-1 -1 +4 +4 +4 +4 VL/ BS- 05 k. 540 201 8 2018 ±5 2200 ±5 180 +5 2 +2 162 + 3 110 b. 500 ±3-2 -0-1 -1 +4

A VL/BS típusú pályalemezek törésvizsgálata (vizsgált keresztmetszet: vg. tengelyre merőlegesen a lemezvégen és lemezközépen; vg. tengelyben)

Repedéskép a pályalemez merőleges irányú középső keresztmetszetében történő terhelése esetén

Elmozdulások a pályalemez vágánytengelyre merőleges irányú lemezvégi terhelése során 5,00 3. számú panel "A" jelű végének lehajlási értékei, a különböző terhelési lépcsőkben 0,00 Elmozdulás [mm] -5,00-10,00-15,00-20,00-25,00 0 kn 20 kn 40 kn 60 kn 80 kn 100 kn 120 kn 140 kn 160 kn -30,00-35,00-100,00-50,00 0,00 50,00 100,00 Szimmetriatengelytől való távolság [mm]

A jellemző tönkremeneteli állapotokat előidéző erőértékek Erő [kn] Tapasztalt jelenség 1. számú panel 60 kn Első repedések megjelenése. 320 kn A panel megroppant, komolyan károsodott, funkcióit elvesztette. 348 kn A panel teljesen tönkrement. 2. számú panel 60 kn Első repedések megjelenése. 320 kn A panel megroppant, komolyan károsodott, funkcióit elvesztette. 340 kn A panel teljesen tönkrement. 3. számú panel A jelű vége 10 kn Első repedések megjelenése. 155 kn A panel megroppant, komolyan károsodott, funkcióit elvesztette. 160 kn A panel teljesen tönkrement. 3. számú panel B jelű vége 10 kn Első repedések megjelenése. 170 kn A panel megroppant, komolyan károsodott, funkcióit elvesztette. 180 kn A panel teljesen tönkrement. 4. számú panel 10 kn Első repedések megjelenése. 130 kn A panel a bal oldalon feltámaszkodott, további lehajlás nem tudott kialakulni. 170 kn A panel a jobb oldalon feltámaszkodott, további lehajlás nem tudott kialakulni.

A pályalemezek felületi súrlódás-ellenállás (SRT) mérése

3.3. A TS-52 típusú tömbsín ágyazását és rögzítését szolgáló - a GUMISSIO Kft. által gyártott gumielemek vizsgálata 3.1. A CORUS cég által tervezett és gyártott 41-GPU jelű vályús sín vizsgálata; 3.2. Az előregyártott vasbetonlemezes, tömbsínes (TS-52) pályaszerkezethez a BETON-STAR Kft. által gyártott VL/BS típusú pályalemezek vizsgálata; 3.3. A TS-52 típusú tömbsín ágyazását és rögzítését szolgáló - a GUMISSIO Kft. által gyártott gumielemek vizsgálata; 3.4. Az EDILON cég által gyártott VA-70 jelzésű kiöntőanyagba ágyazott TS-52 típusú tömbsín vizsgálata; 3.5. A VOSSLOH Fastening Systems által tervezett és gyártott W-TRAM-, és W-TRAM / RAFS típusú sínleerősítések vizsgálata; 3.6. A REGUM GmbH. által tervezett és gyártott sínkamra elemek vizsgálata; 3.7. A VOSSLOH Fastening Systems által tervezett és gyártott rezgéscsillapító kamraelemek vizsgálata; 3.8. A KARIATIDA Stúdió Kft. által tervezett és gyártott rezgéscsillapító rugalmas alágyazati lemezek vizsgálata; 3.9. Inhomogén ágyazási tulajdonságú pályaszakaszok igénybevételi vizsgálata;

A TS-52/S/GU típusú szorítógumi geometriai-, és statikus rugalmassági vizsgálata A szorítógumik geometriai vizsgálatának eredményei A szorítógumik nyújtás-vizsgálatának eredményei A szorító gumiszalagok geometriai vizsgálata Új állapotú szorító gumiszalagok erő-út diagramja (összehasonlító ábra) 60 30 28 gumiszalagok átlagos mérete 50 40 30 20 10 Szélesség Magasság erő (kn) 26 24 22 20 18 16 14 12 10 8 6 4 0% nyújtás 10% nyújtás 20% nyújtás 30% nyújtás 40% nyújtás 0 0% 10% 20% 30% 40% 2 0 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 megnyújtás (%) benyomódás (mm) A szorítógumik a terhelőkeretben A szorítógumik terhelésvizsgálatának eredményei Megnyújtás értéke Maximális terhelőerő [kn]* Maximális összenyomódás [mm] Rugóállandó [kn/mm] Fajlagos rugóállandó [kn/mm/m] 0 % 24,7 10,2 2,43 8,10 10 % 24,7 9,5 2,58 8,62 20 % 24,8 9,3 2,65 8,84 30 % 24,8 8,8 2,81 9,37 40 % 24,7 8,3 2,96 9,86

A TS-52/T/GU típusú talpgumi statikus-, és dinamikus rugalmassági vizsgálata Új á llapotú s íntalpgumi függőlege s irányú statikus erő-út diagra mja (1. gumi) 55 50 45 40 35 erő (kn) 30 25 20 15 10 5 0 0,0 0,2 0,4 0,6 0,8 1,0 1,2 1,4 benyomódás (mm) Új állapotú síntalpgumi függőleges irányú statikus erő-út diagramja (2. gumi) 55 50 45 40 35 erő (kn) 30 25 20 15 10 5 0 0,0 0,2 0,4 0,6 0,8 1,0 1,2 1,4 benyomódás (mm)

A TS-52/S/GU és a TS-52/T/GU típusú gumielemekkel kapcsolatban végzett mechanikai-, villamossági-, és vízfelvételi vizsgálatok eredményei

A TS-52/S/GU és a TS-52/T/GU típusú gumielemekkel ágyazott tömbsín elméleti igénybevételi vizsgálatának eredményei

3.4. Az EDILON cég által gyártott VA-70 jelzésű kiöntőanyagba ágyazott TS-52 típusú tömbsín vizsgálata; 3.1. A CORUS cég által tervezett és gyártott 41-GPU jelű vályús sín vizsgálata; 3.2. Az előregyártott vasbetonlemezes, tömbsínes (TS-52) pályaszerkezethez a BETON-STAR Kft. által gyártott VL/BS típusú pályalemezek vizsgálata; 3.3. A TS-52 típusú tömbsín ágyazását és rögzítését szolgáló a GUMISSIO Kft. által gyártott gumielemek vizsgálata; 3.4. Az EDILON cég által gyártott VA-70 jelzésű kiöntőanyagba ágyazott TS-52 típusú tömbsín vizsgálata; 3.5. A VOSSLOH Fastening Systems által tervezett és gyártott W-TRAM-, és W-TRAM / RAFS típusú sínleerősítések vizsgálata; 3.6. A REGUM GmbH. által tervezett és gyártott sínkamra elemek vizsgálata; 3.7. A VOSSLOH Fastening Systems által tervezett és gyártott rezgéscsillapító kamraelemek vizsgálata; 3.8. Inhomogén ágyazási tulajdonságú pályaszakaszok igénybevételi vizsgálata;

Az EDILON Corkelast VA 70 típusú anyagba ágyazott TS-52 jelű tömbsín fárasztóvizsgálata

AZ EDILON Corkelast VA 70 típusú anyagba ágyazott TS-52 jelű tömbsín laboratóriumi vizsgálatának eredményei Srsz. Jellemző Egység Próbatest hossza Fárasztás előtt Érték Fárasztás után 1. Ágyazási tényező N/mm³ 2. Eltoló erő kn/mm 250 mm 1,18-900 mm 0,91 1,00 250 mm 96,18 / 16,0-900 mm - 302,00 / 17,0 3. Kihúzó erő kn 250 mm 40,0-1. Rugalmasság vizsgálat 2. Eltolás vizsgálat 3. Kihúzás vizsgálat

3.5. A VOSSLOH Fastening Systems által tervezett és gyártott W-TRAM-, és W-TRAM / RAFS típusú sínleerősítések vizsgálata; 3.1. A CORUS cég által tervezett és gyártott 41-GPU jelű vályús sín vizsgálata; 3.2. Az előregyártott vasbetonlemezes, tömbsínes (TS-52) pályaszerkezethez a BETON-STAR Kft. által gyártott VL/BS típusú pályalemezek vizsgálata; 3.3. A TS-52 típusú tömbsín ágyazását és rögzítését szolgáló a GUMISSIO Kft. által gyártott gumielemek vizsgálata; 3.4. Az EDILON cég által gyártott VA-70 jelzésű kiöntőanyagba ágyazott TS-52 típusú tömbsín vizsgálata; 3.5. A VOSSLOH Fastening Systems által tervezett és gyártott W-TRAM-, és W-TRAM / RAFS típusú sínleerősítések vizsgálata; 3.6. A REGUM GmbH. által tervezett és gyártott sínkamra elemek vizsgálata; 3.7. A VOSSLOH Fastening Systems által tervezett és gyártott rezgéscsillapító kamraelemek vizsgálata; 3.8. A KARIATIDA Stúdió Kft. által tervezett és gyártott rezgéscsillapító rugalmas alágyazati lemezek vizsgálata; 3.9. Inhomogén ágyazási tulajdonságú pályaszakaszok igénybevételi vizsgálata;

A VOSSLOH W-TRAM típusú sínleerősítési rendszer

A W-TRAM típusú sínleerősítés fárasztás előtti-, és utáni vizsgálatai Függőleges rugalmasság vizsgálat Vízszintes rugalmasság vizsgálat Közbetét rugalmassági vizsgálata Eltolás-ellenállás vizsgálat

A W-TRAM típusú sínleerősítés fárasztóvizsgálatának paraméterei az EN 13481-5 számú szabvány előírásai alapján Kategória Maximális tengelyterhelés [kn] Minimális körívsugár [m] A 130 40 F max B 180 80 C 260 150 D 260 400 D D < 50 MN/m 50 MN/m D < 75 MN/m 75 MN/m D < 100 MN/m D 100 MN/m Kat. α [ ] X[mm] F [kn] α [ ] X[mm] F [kn] α [ ] X[mm] F [kn] α [ ] X[mm] F [kn] A 45 100 50 45 100 55 38,6 50 65 38,6 50 80 B 45 100 55 45 100 60 38,6 50 70 38,6 50 85 C 33 25 60 33 25 65 33 25 75 33 25 95 D 26 15 60 26 15 65 26 15 75 26 15 95

A VOSSLOH W-TRAM/180 típusú sínleerősítési rendszer műszaki alkalmazási feltételei 1. A sínleerősítési rendszer jelen MŰSZAKI MEGFELELŐSÉGI VIZSGÁLAT ÉS IGAZOLÁS a VOSSLOH Fastening Systems által gyártott W-TRAM (180) típusú sínleerősítési rendszerrel kapcsolatban című kutatási anyag 4. fejezetében ismertetett módon összeállított formában (lásd összeállítási rajzok), a felsorolt elem típusokkal és azok műszaki jellemzőivel alkalmazható. 2. A sínleerősítési rendszer vályús Phőnix (41-GPU; Ri-59; Ri-60; stb.), és Vignol (MÁV-48; S-49; S- 54; UIC-54; UIC-60; stb.) rendszerű sínszálakkal egyaránt alkalmazható. 3. A sínleerősítési rendszer legfeljebb 900 mm lekötéstávolságig alkalmazható,ri 59 (vagy Ri 60), UIC 60 rendszerű sínek esetében. A 2. pontban felsorolt további sínrendszerek alkalmazásakor a lekötéstávolság értékét az első- és másodlagos sínszál lehajlás szempontjából a tényleges járműterhelés figyelembevételével minden esetben meg kell vizsgálni. 4. A sínleerősítési rendszer legfeljebb 180 kn statikus tengelyterhelésű, V = 80 km/h maximális sebességű járművek által járt pályaszakaszokon alkalmazható. 5. A sínleerősítési rendszer 180 kn legnagyobb statikus tengelyterhelésnél Rmin = 80 m-, 150 kn legnagyobb statikus tengelyterhelésnél Rmin = 20 m legkisebb körívsugarú vágányba építhető be. 6. A sínleerősítési rendszer ágyazatnélküli (betonlemezes) vágányokban alkalmazható. 7. A sínleerősítési rendszer esetében alkalmazható túlemelés legnagyobb értéke 140 mm (mmax = 140 mm). 8. A sínleerősítési rendszer az 1-7. pontokban körülírt feltételek teljesítése esetén a városi vasutak valamennyi ágazatánál (közúti vasutak, közúti gyorsvasutak [HÉV], földalatti gyorsvasutak, elővárosi gyorsvasutak) a mélyvezetésű alagúti-, a kis mélységben vezetett kéregalatti-, és felszíni szakaszain egyaránt alkalmazható. 9. A sínleerősítési rendszer ágyazatnélküli (betonlemezes) nyitott-, és burkolt vágányokban egyaránt alkalmazható. 10. A sínleerősítési rendszer az 1-7. pontokban körülírt feltételek teljesítése esetén folyóvágányokban, kitérőkben, átszelésekben, átszelési kitérőkben, járműtelepek csarnoki vágányaiban egyaránt VI. VÁROSI alkalmazható. VILLAMOS VASÚTI PÁLYANAP - SZEGED

A VOSSLOH W-TRAM típusú sínleerősítési rendszerek megjelenési formái A W-TRAM sínleerősítési rendszer ekalapmegoldásai A sín alátámasztásának módja A W-TRAM sínleerősítési rendszerek lekötési változatai Terhelhetőség [kn] W-TRAM/130 W-TRAM/180 Szakaszos W-TRAM/130 130 Folyamatos W-TRAM/130/RAFS 150 Szakaszos W-TRAM/180 180 Folyamatos W-TRAM/180/RAFS 180

A VOSSLOH W-TRAM/130/RAFS és a W-TRAM/180/RAFS típusú sínleerősítési rendszerek műszaki alkalmazási feltételei A W-TRAM/130/RAFS és a W-TRAM/180/RAFS típusú sínleerősítések jelen MŰSZAKI MEGFELELŐSÉGI VIZSGÁLAT ÉS IGAZOLÁS a VOSSLOH Fastening Systems által gyártott W-TRAM típusú sínleerősítési rendszer folyamatos sínágyazású változataival (W TRAM/130/RAFS, W-TRAM/180/RAFS) kapcsolatban című kutatási anyag 4. fejezetében ismertetett módon összeállított formában (lásd összeállítási rajzok), a felsorolt elem típusokkal és azok műszaki jellemzőivel alkalmazhatók. A W-TRAM/130/RAFS és a W-TRAM/180/RAFS típusú sínleerősítések vályús Phőnix (41-GPU; Ri-59; Ri-60; stb.), és Vignol (MÁV- 48; S-49; S-54; UIC-54; UIC-60; stb.) rendszerű sínszálakkal egyaránt alkalmazhatók. A W-TRAM/130/RAFS típusú sínleerősítés legfeljebb 150 kn-, a W-TRAM/180/RAFS legfeljebb 180 kn statikus tengelyterhelésű, V = 80 km/h maximális sebességű járművek által járt pályaszakaszokon alkalmazható. A W-TRAM/130/RAFS és a W-TRAM/180/RAFS típusú sínleerősítések legfeljebb 1500 mm lekötéstávolságig alkalmazhatók. A W-TRAM/130/RAFS és a W-TRAM/180/RAFS típusú sínleerősítések távolsága 400 m-nél kisebb sugarú ívekben legfeljebb 800 mm lehet. A W-TRAM/130/RAFS sínleerősítési rendszer 150 kn legnagyobb statikus tengelyterhelésnél Rmin = 20 m-, a W-TRAM/180/RAFS típusú sínleerősítés 180 kn legnagyobb statikus tengelyterhelésnél Rmin = 80 m körívsugarú vágányba építhető be. A W-TRAM/130/RAFS és a W-TRAM/180/RAFS típusú sínleerősítések ágyazatnélküli (betonlemezes, beton hosszgerendás) burkolt-, és nyitott vágányokban egyaránt alkalmazhatók. A W-TRAM/130/RAFS és a W-TRAM/180/RAFS típusú sínleerősítések esetében alkalmazható túlemelés legnagyobb értéke 140 mm (mmax = 140 mm). A W-TRAM/130/RAFS és a W-TRAM/180/RAFS típusú sínleerősítések az 1-7. pontokban körülírt feltételek teljesítése esetén a közúti vasutak felszíni-, a mélyvezetésű alagúti-, a kis mélységben vezetett kéregalatti szakaszain egyaránt alkalmazhatók. A W-TRAM/130/RAFS és a W-TRAM/180/RAFS típusú sínleerősítések az 1-7. pontokban körülírt feltételek teljesítése esetén folyóvágányokban, kitérőkben, átszelésekben, átszelési kitérőkben, járműtelepek csarnoki vágányaiban egyaránt alkalmazhatók.

3.6. A REGUM GmbH. által tervezett és gyártott sínkamra elemek vizsgálata 3.1. A CORUS cég által tervezett és gyártott 41-GPU jelű vályús sín vizsgálata; 3.2. Az előregyártott vasbetonlemezes, tömbsínes (TS-52) pályaszerkezethez a BETON-STAR Kft. által gyártott VL/BS típusú pályalemezek vizsgálata; 3.3. A TS-52 típusú tömbsín ágyazását és rögzítését szolgáló a GUMISSIO Kft. által gyártott gumielemek vizsgálata; 3.4. Az EDILON cég által gyártott VA-70 jelzésű kiöntőanyagba ágyazott TS-52 típusú tömbsín vizsgálata; 3.5. A VOSSLOH Fastening Systems által tervezett és gyártott W-TRAM-, és W-TRAM / RAFS típusú sínleerősítések vizsgálata; 3.6. A REGUM GmbH. által tervezett és gyártott sínkamra elemek vizsgálata; 3.7. A VOSSLOH Fastening Systems által tervezett és gyártott rezgéscsillapító kamraelemek vizsgálata; 3.8. Inhomogén ágyazási tulajdonságú pályaszakaszok igénybevételi vizsgálata;

A REGUM gyártmányú sínkamra elemek elhelyezésének körülményei szilárd burkolatú és zöldburkolatú vágányokban

A REGUM által tervezett és gyártott kamrakitöltő elemek műszaki paraméterei Vizsgálat Fajsúly 65 % relatív páratartalom mellett 200 x 200 x 50 mm illetve szabványos próbatestek 0,987 ± 0,053 kg/dm 3 Vizsgálat Ágyazási tényező C [N/mm 3 ] Rugóállandó c [kn/mm] Gerjesztő rezgés frekvencia [Hz] 0 5 10 25 50 0,19 0,43 0,45 0,48 0,52 8,93 17,23 17,85 19,29 20,80 Shore A keménység 56,5 ± 0,55 A Szakítószilárdság 1,10 ± 0,07 N/mm 2 Szakadási nyúlás 66 ± 4.2 % Százalékos csillapítás [%] --- 13,04 10,90 2,55 13,90 Lehr-féle csillapítás --- 0,044 0,037 0,008 0,048 Veszteség-szög [ º ] --- 5,08 4,20 0,94 5,43 Vízfelvétel 0,9 ± 0,1 súlytérfogat % Veszteség tényező --- 0,089 0,073 0,016 0,095 Drain (lecsepegett) térfogat Szobahőmérsékleten 24 óra alatt 0,5 ± 0,1súlytérfogat % Rugalmassági modulus [N/mm 2 ] (DIN 4141 Rész 15/150) 9,45 21,5 22,5 24,0 26,0

3.7. A VOSSLOH Fastening Systems által tervezett és gyártott rezgéscsillapító kamraelemek vizsgálata 3.1. A CORUS cég által tervezett és gyártott 41-GPU jelű vályús sín vizsgálata; 3.2. Az előregyártott vasbetonlemezes, tömbsínes (TS-52) pályaszerkezethez a BETON-STAR Kft. által gyártott VL/BS típusú pályalemezek vizsgálata; 3.3. A TS-52 típusú tömbsín ágyazását és rögzítését szolgáló a GUMISSIO Kft. által gyártott gumielemek vizsgálata; 3.4. Az EDILON cég által gyártott VA-70 jelzésű kiöntőanyagba ágyazott TS-52 típusú tömbsín vizsgálata; 3.5. A VOSSLOH Fastening Systems által tervezett és gyártott W-TRAM-, és W-TRAM / RAFS típusú sínleerősítések vizsgálata; 3.6. A REGUM GmbH. által tervezett és gyártott sínkamra elemek vizsgálata; 3.7. A VOSSLOH Fastening Systems által tervezett és gyártott rezgéscsillapító kamraelemek vizsgálata; 3.8. A KARIATIDA Stúdió Kft. által tervezett és gyártott rezgéscsillapító rugalmas alágyazati lemezek vizsgálata; 3.9. Inhomogén ágyazási tulajdonságú pályaszakaszok igénybevételi vizsgálata;

A VOSSLOH gyártmányú rezgéscsillapító kamraelemek (UIC 60 E1 sínrendszer esetén)

A rezgéscsillapító sínkamra elemek elhelyezésének lépése 1. Távtartó felhelyezése 2. Csillapítóelem helyezése 3. Kengyel elhelyezése 4. Kengyel előnyomása 5. Kengyel bepattintása 6. Pontos szerelési helyzet BME

A hangnyomás mérések eredményei (hangnyomás [db] frekvencia [Hz]) üzemi-, forgalom alatti közúti vasúti pályán végzett vizsgálatok során --- Rezgéscsillapító elem nélkül --- Rezgéscsillapító elemmel BME

3.8. Inhomogén ágyazási tulajdonságú pályaszakaszok igénybevételi vizsgálata 3.1. A CORUS cég által tervezett és gyártott 41-GPU jelű vályús sín vizsgálata; 3.2. Az előregyártott vasbetonlemezes, tömbsínes (TS-52) pályaszerkezethez a BETON-STAR Kft. által gyártott VL/BS típusú pályalemezek vizsgálata; 3.3. A TS-52 típusú tömbsín ágyazását és rögzítését szolgáló a GUMISSIO Kft. által gyártott gumielemek vizsgálata; 3.4. Az EDILON cég által gyártott VA-70 jelzésű kiöntőanyagba ágyazott TS-52 típusú tömbsín vizsgálata; 3.5. A VOSSLOH Fastening Systems által tervezett és gyártott W-TRAM-, és W-TRAM / RAFS típusú sínleerősítések vizsgálata; 3.6. A REGUM GmbH. által tervezett és gyártott sínkamra elemek vizsgálata; 3.7. A VOSSLOH Fastening Systems által tervezett és gyártott rezgéscsillapító kamraelemek vizsgálata; 3.8. Inhomogén ágyazási tulajdonságú pályaszakaszok igénybevételi vizsgálata;

A grafikus felhasználási felület 1. A tartó definiálása 2. A sínszelvény definiálása 3. Az terhek definiálása 4. Az eredmények megjelenítése 5. Az eredmények listázása

A megadott adatok és az eredmények megjelenítése

A program alkalmazásának lehetőségei ELTÉRŐ ÁGYAZÁSI TULAJDONSÁGÚ ÉS ÁLLAPOTÚ PÁLYASZERKEZETEK KÖZTI ÁTMENETEK VIZSGÁLATÁNAK ÉS TERVEZÉSÉNEK ALAPESETEI 1. Zúzottkő-ágyazatú keresztaljas-, és betonlemezes vágány közötti átmenet vizsgálata; 2. Betonlemezen fekvő, különböző ágyazású sínszál közti átmenet vizsgálata; 3. Pályahibák vizsgálata (vaksüppedés, irány- és fekszinthibák vizsgálata. ÁTMENETEK VIZSGÁLATÁNAK ÉS TERVEZÉSÉNEK MÓDJA 1. A sínszál lehajlások egységnyi hosszra vonatkozó változásának korlátozása alapján; 2. A sínszál lehajlás-változások sebességének korlátozása alapján; 3. A sínszálban ébredő nyomatékok egységnyi hosszra vonatkozó változásának korlátozása alapján; 4. A sínszál menti nyomaték-változások sebességének korlátozása alapján.

4. ÖSSZEFOGLALÁS LÁSD AZ ELŐZMÉNYEKET! + TENDEREKEN NE CSAK A PÉNZ DÖNTSÖN!

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!