CSALÁD ISKOLA TÁMOGATÓ RENDSZERE; PEDAGÓGUS SZÜLŐ GYERMEK KAPCSOLATA Műhelykonferencia, Léva, 2016. 04. 23. Simon Gabriella Egyetemi tanársegéd KRE BTK
NEM ÉRTÜNK RÁ TANULNI, MERT FOLYTON TANÍTOTTAK. (KARINTHY)
A személyiség és a környezet A személyiség a nevelés, a család, a közösség, az iskola és a a társadalom kölcsönhatásában formálódik.
A pozitív lelki egészség tényezőinek létrejötte A változatos emberi kapcsolatok sűrű hálózatában lehetséges, kulcsa az emberi környezetben rejlik. Az egyik akciós tér a mentálhigiéné számára az iskola. (Buda, 2003)
A támogató rendszerű csoportosulások (support system) jellemzői, hogy az egyént sajátos individuumként kezelik, személyes módon érdeklődnek iránta, az ő nyelvét beszélik, nyílt elvárásokkal vannak iránta, nyíltan minősítik teljesítményeit, jutalmazás és büntetés egyaránt működik
A támogató csoportokat jellemző mozzanatok a segítők, mint az egyén számára fontossá vált emberek arra törekszenek, hogy a rájuk bízott személy a saját lelki erőforrásait mobilizálja; a feladatokat felosztják a segítők és a rászorulók között; különböző jellegű támogatásokkal (eszköz, pénz, tanács) azt célozzák, hogy az egyén javíthassa a saját problémamegoldó készségét (Caplan, Kililea, 1976).
A család támogató funkciói életszakaszonként más és más feladat a segítő funkciók érvényesülése a család épségén, stabilitásán és integráltságán múlik (Caplan)
A család támogató funkciójának feltételei közös nyelv, nyílt kommunikáció a családban; a generációk közötti élő kapcsolat (a gyors társadalmikulturális változások miatt a legsérülékenyebb); egészséges interperszonális kapcsolatok a családban (kölcsönösség, az adás-kapás hosszabb távon való kiegyenlítettsége, stb.); felelősségérzet egymásért és a családi kontroll elfogadása; bizonyos egyetértés a család és a tágabb közösségi, társadalmi és kulturális környezet közt, különben az egyén az ezekben való boldogulásért a családjától kell, hogy eltávolodjon, s ha emiatt elveszíti a családja támogatását, belső biztonsága egy részt is elveszíti.
A családi szocializációs folyamat fő mozzanatai testi gondozás, érzelmi bátorság megadása, beszélni tanítás, modellnyújtás társas viselkedés megtanulásához, norma és értékrend képviselete, a pszichoszexuális fejlődéshez szükséges miliő biztosítása, terep biztosítása a viselkedések gyakorlására, ismeretanyag (életfilozófia) közvetítése (Komlósi, 1997)
A család mentálhigiénés jelentősége, szerepe családi életciklusonként változik az újonnan házasodott pár családja; a csecsemős család; a kisgyermekes család; az iskolás korú gyermekes család; a serdülő korú gyermekes család; a felnövekedett gyermeket kibocsátó család; a magukra maradt, még aktív szülők családja és inaktív öreg házaspár családja (Hill és Rodgers, 1964)
Erikson pszichoszociális fejlődéselmélete 1. Ősbizalom az ősbizalmatlansággal szemben (0-1. év) 2. Autonómia a szégyennel és a kétellyel szemben (1 3. év) 3. Kezdeményezőkészség a bűntudattal szemben (3 6. év) 4. Teljesítmény a csökkentértékűséggel szemben (6 12. év) 5. Identitás a szerepdiffúzióval szemben (serdülőkor) 6. Intimitás az izolációval szemben (20 40 év) 7. Alkotóképesség a stagnálással szemben (40-60 év) 8. Énintegritás a kétségbeeséssel szemben (késői felnőttkor, időskor)
Iskolás gyermek a családban magatartásbeli érettség feszültség hogyan kezelik a szülők; teljesítmény centrikusság együtt tanulás lemaradás? mozgásigény; figyelem; a családi események az iskola-téma köré szerveződnek; jól sikerült gyerek iskolai teljesítmény; házastársi kapcsolatok kifulladása erre az időszakra tehető; válás hatása: biztonságvesztés, lojalitáskonfliktus, bűntudat, rendszertelenebb életritmus, identitászavar, szociális stigma (Komlósi, 1997)
Serdülőkor Legjelentősebb, drámai változások, hely a világban Nem az vagyok, ki voltam; nem az vagyok kivé válni fogok; hát akkor ki is vagyok én? Miként látják mások saját magáról kialakított kép Korábbi, az identitást jellemző szerepek integrálása egy új identitásban Szerepzavar (szerepdiffúzió) Nemi identitás Hivatás, szakma melletti elköteleződés Kapcsolatok (barátság, szerelem) Rítusok, megerősítések (konfirmáció) új identitás integrációja
Serdülőkor szülők: szülő szerepben való elbizonytalanodás, félelem a gyermek szeretetének elvesztésétől, a gyermek viselkedése miatti társadalmi megítéléstől, pedagógusok: hatalmi pozíció ellenállás, tanítás, tanító kortárs csoportok iránti érdeklődés, igazság igazságtalanság, fegyelem fegyelmezés önfegyelem, jutalmazás büntetés, Meddig tart a tanár felelőssége? Meddig szabad, és meddig kell elmennie? (Fodor, 2000) a pedagógus viszonya az autoritáshoz a kamasz viszonya az autoritáshoz (Fodor, 2006)
Az iskola oktató, nevelő intézmény Kompenzációs szerep más (családi, közösségi eredetű) problémákkal szemben: pl. családi traumák hatása, család ingerszegénysége, hátrányos társadalmi helyzete, társadalmi felemelkedés útja sikerélmény, önértékelés stabilizálódása
Az iskola - szervezet Hol helyezkedik el? (közoktatási rendszer eleme, társadalmi intézményi kapcsolatok nem zárt intézmény: kölcsönhatások); Nehéz leírni: gyorsan változó, összetett világ; Látható és rejtett sajátosságokkal (vizsgálatok a légkör, komfortérzés, értékek mentén); Összetett kulturális erőtér, állandóan változik; A diákok szociokulturális háttere is befolyásol; A benne tevékenykedők által létrehozott szervezet kapcsolathálók rendszere; Folyamatos interakciókban zajlik mi történik, és az érintettek hogyan élik azt át? Az ott tanulók mit gondolnak róla, hogyan éreznek vele kapcsolatban? A benne dolgozók hogyan értelmezik? A vele kapcsolatban lévők hogyan értelmezik?
Metaforakutatás, 644 tízedikes diákkal Az iskola mint börtön (példák: laktanya, zárka, rabszolgatartó ültetvény, zárda, elmegyógyintézet, koncentrációs tábor), (együtt)működés (példák: méhkaptár, hangyaboly, gépezet, kinyíló virág, zakatoló vonat), univerzum (példák: város, világ, ország, tenger, paletta, piac), adatbázis (példák: világháló, könyvtár, múzeum, tudáshalmaz), környezet (példák: rom, palota, csatatér), eszköz (példák: lépcsőfok, mankó, lehetőség, segítség, gyógyszer, reménysugár) (Fenyő, 2006)
Hatodikos diákok a tanulókról Kihez/mihez hasonlít a TANÁR? A tanár olyan, mint egy Einstein. uralkodó Kihez/mihez hasonlít a TANULÓ? A tanuló olyan, mint egy kishangya, aki ha mindent megtanul, elefánt lesz belőle. bolha (Dudás, 2013)
Hiedelmek, mítoszok a jó tanárról A Jó Tanár nyugodt, nem lehet kihozni a sodrából, mindig kiegyensúlyozott. Soha nem veszti el a hidegvérét, soha nem mutat heves érzelmeket. Nem elfogult, és nincsenek előítéletei. Színes bőrűek vagy fehérek, buta vagy eszes gyerekek, lányok vagy fiúk, valamennyien egyformák számára. Nem tesz különbséget a diákok között sem származásuk, sem nemük alapján. El tudja rejteni és el is titkolja igazi érzéseit a diákok elől. Egyformán elfogad minden diákot. Soha nincs kedvence.
Olyan izgalmas és szabad tanulási légkört teremt, amely ösztönző, mégis mindig nyugodt és rendezett. Mindenekelőtt következetes. Soha nem változik, nem részrehajló, nem felejt el semmit, nem ingadozik a hangulata, és hibákat sem követ el. Mindig tudja a helyes választ. Tudása mindig nagyobb, mint a diákoké. A jó tanárok támogatják egymást, egységfrontot alkotnak, a diákok előtt nem mutatják ki egymással kapcsolatos személyes érzéseiket, értékítéleteiket vagy véleményüket. (Gordon, 1990)
Eltérések iskolák között a vállalt értékek, a pedagógiai koncepciók mentén, a társadalmi, pénzügyi helyzettől (iskolafenntartók) is függően, A decentralizált irányítás következményei A centralizált irányítás következményei
Az iskola életszíntér Kommunikációs és szociális viselkedést tanít, Cél: figyelemmel kísérni és szabályozni, Ugyanakkor követelmény: hitelesség, spontaneitás Ezek egymástól nem elválaszthatóan hatnak. Elemei: kulturált viselkedési normák megtanulása nemi szerepek normái életkori szerepeknek megfelelő viselkedés (alá- és fölérendeltség, kortárscsoport szerelmek, barátságok, vonzások, elutasítás, kirekesztődés) testséma, testkép, önkép változásai
Az iskola életszíntér Érzelmi problémamegoldás és belső stresszfeldolgozás kihívásai. Önkontroll, indulatszabályozás, kudarcfeldolgozás, problémamegoldó képesség, megküzdési (coping) technikák elsajátítása a kudarcok, stresszterhelések, konfliktusok létrejöttének mentén a személyiség ezeket leküzdi; Frusztráció tűrés: optimális kihívást jelentő sikertelenségek kényelmetlenségek, bosszúságok átélése és leküzdése (Buda, 2003)
Az iskola személyiségfejlesztő szervezet A hagyományos iskola nehezen tudja kezelni a gyerekek eltérő fejlődési folyamatait, egyéni sajátosságait, érzékenységét Az iskolai életszakasz sok traumát okoz. Az iskola korrektív, gyógyító szervezet is? Megoldások? Alternatív iskolák? Közoktatás (köznevelés) reformja?
Az iskola kommunikációs világa A terek kialakítása, elrendezése, használata eszközök, díszek, feliratok, képek, hivatalos és informális kommunikációs rendszer.
Az iskolaéthosz A szervezeti légkör A vezetés A viselkedésminták, példaképek Tanár diák kapcsolatok nem iskolai szinten Tanári kar és szülők közössége Tanárok a helyi közösségekben
A pedagóguspályára készülő hallgatók nincsenek önismeretre szocializálva, miközben a szakma speciális helyzetéből adódóan a tanár mindennap ki van téve a gyerekek, a szülők, a kollégák és nem utolsósorban saját maga folyamatos megmérettetésének (Galicza-Schlődl, 1993, 24).
Kérdések Mit tanítsunk? Tárgy tudást? Szociális kompetenciákat? Hiányterületek: önmegmutatás, kapcsolatalakítás készségei lelki egészség viselkedés hiányuk túl sok lelki energiát emészt fel (von Thun, 2012) Milyen munkakapcsolat alakul tanár és diákja között? Sikeres-e a kapcsolat kialakítása? (Bauer, 2010)
Pedagógus-szülő-tanuló kapcsolatrendszer A nevelés és oktatás folyamatában kiemelkedő szerepe van; döntően bizalomra épülő együttműködés. Választás alternatívái: Jó iskola? Jó közösség? Mi a szerepünk benne? Együttműködés vagy kölcsönös függőség és/vagy kiszolgáltatottság? Hogyan viszonyulnak egymáshoz a szereplők?
A tanárokról szóló hiedelmek a pedagógus nem ért a munkájához (a pedagógus munkájához azonban mindenki ért...); a pedagógus nem tudja (egyedül) megítélni, milyen könyv jó a diáknak; a pedagógus nem tudja reálisan megítélni diákja előmenetelét, teljesítményét a pedagógus csak akkor képes jól végezni munkáját, ha maga mögött érzi a munkáját ellenőrző civil kontrollt (Fodor, 2006)
Iskola - sajátos közszolgáltatás az állam részéről kötelezően ellátandó, az állampolgárok részéről pedig kötelezően igénybe veendő szolgáltatás(?) Jog (művelődés) vagy kötelesség (tankötelezettség)? kölcsönös függőség közös kötelezettségek kölcsönös kiszolgáltatottság együttműködés kényszere együttműködés Szabad iskolaválasztás Kinek mi a szerepe a nevelésben? A bizalom szerepe (Földes, 2009)
Naiv nevelési nézetek Hogyan tanított meg téged a tanító néni, hogy ne szemetelj az iskolában? Engem erre nem a tanító néni tanított meg. ; Hogyan neveli a gyerekét? Otthon ösztönzöm, hogy jól csinálja, de az iskolában nem nevelik, ott tanítják. A tanító néni nem nevel, mert ő nem az anyukám és én nem vagyok a fia. Ő csak vigyáz rám, meg tanít. Az iskolának nem feladata, hogy neveljen. Majd nevelem én. Az iskola adja át, amit tud. (Lénárd, 2003)
Partnerség a szülő a gyerek szakértője, a pedagógus pedig a hivatásé érdeklődés, érdekeltség, személyesség
Ideális iskola ideális pedagógus Az ideális iskolában a középpontban nem a tananyag, hanem a szilárd, belső értékeket konzekvensen hordozó, koherens magatartású pedagógus áll. A szocializációs folyamat alappillére a pedagógus mintanyújtása, szilárd értékrendje. Hagyományos tanárszerep A tanár igazi személyisége
Az egészségesen működő intézmény néhány ismérve A célok világosak és megvalósíthatók, és ezekkel a tagok azonosulhatnak. A hatalom elosztása olyan, hogy mindenki felelősségének megfelelő- en vesz részt a döntésben és a problémamegoldásban. Az intézmény légkörében helyt kap az öröm és az elismerés is. Jelen van a változtatás, az újítás, a fejlesztés szándéka. Az intézmény működésmódjában jelen van az alkalmazkodóképesség is, a tárgyszerű reagálás is a környezet változásaira. A rendszeren belüli természetes feszültségekről van lehetőség kommunikálni, a konfliktusokból tanulni (Schmidt, 1995, In: Fodor, 2006).
A tanárok és a szülők kapcsolata azoknak a felnőtteknek az egyenrangú szövetsége, akik egymást kiegészítve felelősen fáradoznak gyermekek és fiatalok, a felnövekvő nemzedék szellemi és testi fejlődésén. Összefogásuk, közös gondolkodásuk és harmonikus együttműködésük fontos tényezője a nevelésnek. Találkozásaik melyek részben szervezettek (fogadóóra, osztályonként beszámoló értekezlet), másrészt rugalmasan alkalmazkodnak a felek igényeihez a kölcsönös tájékoztatást és a felmerülő problémák együttes megoldását szolgálják.
A kapcsolat kölcsönös tiszteletre és bizalomra épüljön; Az érintkezés közöttük legyen elfogadó, nyílt, őszinte, szívélyes, jóindulatú; A tanulóval kapcsolatos problémák esetén legyenek nyitottak egymás érveire, kinek-kinek a feladatából fakadó sajátosságokra, álljanak készen arra, hogy közösen keressék a legjobb megoldást.
Mit ígérhet egy iskola? Csak annyit, amennyit adhat. Tapasztalattá, tudássá, mintává tömörödő és emlékké nemesedő élményeket az Igazság felkutatásáról. Nem tekinti magát végállomásnak: Útra hívja diákjait. Kíséri őket, vállalja az útkanyarok kockázatát, s ha eljön az ideje, útra bocsájtja őket, kérve és remélve, hogy sosem lanyhul Bennük a cél vonzásának ereje. Úton vagyunk. Adja az Úr, hogy mindig az Igaz Úton!
Köszönöm a figyelmet!