A globalizáció és pénzügyi rendszer Dr. Vigvári András egyetemi docens vigvaria@inext.hu
Tudnivalók a kurzusról Szintetizáló funkció, átfogó témákról előadások. Vizsga írásban. Tananyag: Előadások+ Vigvári András: Pénzügy(rendszer)tan, KJK-KERSZÖV I. fejezet, 3. fejezet 4. fejezet, 5. fejezet, 8. fejezet 10. fejezet. Következő előadás: 02.13. 8-10-ig. Az EU közösségi költségvetésének új vonásai. Helyszín: XXXVII. előadó
Mi a globalizáció? Divatos kifejezés. Mit jelent? Nemzetköziesedés? Univerzalizálódás? Folyamat és fejlődési szakasz.
Mi a globalizáció? Jovitt: új világrendetlenség. A világ ügyeinek határozatlan, szabálytalan és önműködő karaktere, irányító centrum nélküli működés, totális piac. Z. Bauman: A globalizáció nem több, mint a pénzügyi piacok működési logikájának kiterjedése az élet minden területére.
Mi a globalizáció?- Komplex jelenség 1. Politikai-katonai. A két pólusú világ megszűnése, A gazdasági erőközpontok (tirád) mentén új hatalmi érdekek. Nemzetállam leértékelődése. 2. Társadalmi. A társadalmak hiararchiája megmarad, Centrum és periféria helyett globális és lokális tényezők.
Mi a globalizáció?- Komplex jelenség 3.Gazdasági. Liberalizáció és dereguláció. Totális piac. Nemzetközi vállalatok mellett globális vállalatok. 4. Kulturális. Lokális kultúrák leértékelődése, Egységesülés és kommercializálódás A kultúra hordozó nyelv az angol.
A gazdasági fejlődés nemzetköziesedése 1. Ókori birodalmak, háborúk, gyarmatok. Középkori távolsági kereskedelem, azt támogató háborúk. Cristóbal Colón, gyarmatosítás kezdetei, Cecil Rhodes: Új földeket kell találnunk, ahonnan könnyen szerezhetünk nyersanyagokat, s ugyanakkor hasznosíthatjuk a gyarmatok bennszülött népességének olcsó rabszolgamunkáját. A gyarmatok lerakóhelyet is kínálnak a gyárainkban előállított termékfölöslegek számára.
A gazdasági fejlődés nemzetköziesedése 2. Az ipari kapitalizmus a 19. sz-tól a nemzetközi kereskedelem és a tőkeexport révén exportálta a tőkés viszonyokat a föld minden pontjára. Következmények: Helyi társadalmak felbomlása, Az európai civilizáció vívmányainak elterjesztése, Interdependencia, amely aszimmetrikus.
A gazdasági fejlődés nemzetköziesedése 3. Indikátorok Nyitottság: Nemzetgazdasági szinten: export/gdp, Világ export növekedése/világ termelés növekedése. (1913-as szint 1968-ban) Nemzetközi tőkeáramlás iránya A tőkeexport a 19. század és a 20. sz. első felében fejlett országokból fejletlen országokba. A 20. sz. közepétől fejlettből fejlettbe.
A Bretton Woods-i rendszer Stabil, de nem önszabályozó nemzetközi pénzügyi rendszer, rögzített árfolyamok, a tőkeáramlás kontrollja, a nemzeti gazdaságpolitikák. A $ kulcsvaluta. $ vs. bancor. 3 szervezet felállítása: 1. Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2. Világbank (Worldbank vagy IBRD) 3. Nemzetközi Kereskedelmi Szervezet (ITO). Később GATT, most WTO.
A korai globalizáci ció jellemzői- ami nem változott A gazdasági fejlődéssel annak nemzetköziesedése. A helyi termelés, helyi közösségek leértékelődése. A világgazdaság hierarchizáltsága. Ez nem egyszerűen fejlettségi kérdés. (a mobilitás egyoldalúsága) Kulturális különbségek ezek versenye (zsidókeresztény, iszlám, keleti kultúrkörök)
A korai globalizáci ció jellemzői- ami változott Az IT és a telekommunikáció minőségileg új helyzetet teremtett. Időtér zsugorodásának jelensége A gazdasági és pénzügyi folyamatok bizonytalansága nőtt A kockázatok között a működési kockázat szerepe felértékelődött.
A korai globalizáci ció jellemzői- ami változott Totális piac liberalizáció és dereguláció. Piaci kockázatok (ár-, árfolyam-, hozam) szerepe nőtt. Globális vállalatok. A vállalat azoké, akik befektetnek és nem az alkalmazottaké, beszállítóké vagy a helyi közösségé, ahol található. (Dunlap) A vállalat tulajdonosai globálisak, mobilak, a működés externáliái lokálisak, helyhez kötöttek.
A korai globalizáci ció jellemzői- ami változott Nemzetállami szuverenitás csökkenése. Gazdasági, (pénzrendszer-jegybanki függetlenség pénzpolitikai lefegyverzés, liberalizációgazdaságpolitikai lefegyverzés ) Katonai, nem tud egyedül védelmet biztosítani, Politikai, önálló társadalompolitika feltételei nincsenek, Kulturális Σ makro integráci ció (OECD, IMF, NATO, EU, NAFTA)
A PIACOK elvárásai sai- a Washingtoni konszenzus 1. fiskális fegyelem, 2. a közkiadások prioritásainak megváltoztatása, 3. privatizáció, 4. a gazdaság egészében, de különösen a közmű, és pénzügyi szektorban dereguláció, 5. az adózási bázis kiszélesítése, 6. külkereskedelmi liberalizáció, 7. pénzügyi liberalizáció, 8. külföldi működőtőke belépésének liberalizációja, 9. exportösztönző árfolyampolitika, 10. a tulajdon biztonsága.
A korai globalizáci ció jellemzői i a pénzp nzügyi rendszer nézőpontjn pontjából A monetáris rendszer meghatározó szerepét a pénzügyi piacok uralma váltotta fel. (jegybanki függetlenség) Az arbitrázs és spekuláció szerepének növekedése Derivatív ügyletek szerepének növekedése. Pénzügyi szolgáltató konglomerátumok
A globális lis kormányz nyzás s kezdetei 1. A gazdaság koordinációs mechanizmusai (Polányi Károly, Kornai János) Reciprocitás, alturista Piaci koordináci ció, Redisztribúci ció Erőszakos koordináci ció (hábor ború,, bűnözés) b
A globális lis kormányz nyzás s kezdetei 2. A koordinációs mechanizmusok szerepének változása a kapitalizmusban: Laissez-fair kapitalizmusban a piaci koordináció uralkodik, állami újraelosztás 10% alatt. A nagy átalakulás redisztribució szerepe nő, 40-50 %-os állami újraelosztás, Globalizáció piaci koordináció a húzó folyamatokban
A globális lis kormányz nyzás s kezdetei 3. A globális gazdaságban ellentmondás s feszül az intézményesített döntéshozatali keretek és a döntésekhez és végrehajtásukhoz szükséges eszközök termelése, elosztása és fogyasztása között. A szupralokális integráció szükségessé tette a folyamatok felügyeletének, irányításának aszimmetrikus jellegét. Három terület: nagyvállalatok, pénzügyi piacok, közpénzek felhasználása.
A globális lis kormányz nyzás s kezdetei 4/a. Nagyvállalatok irányításának új paradigmája: corporate governance. (COSO, Cadbury Committees) Testületi irányítás (reciprocitáselvének, az érdekbeszámításnak megjelenése, stakeholders. Önszabályozó belső kontrollok= internal controls.
A globális lis kormányz nyzás s kezdetei 4/b. Bankválságok, Bázeli tőkeegyezmény 1988. További pénzügyi intézményi válságok. ENRON. PARMALAT ügy
A globális lis kormányz nyzás s kezdetei 5/a. Pénzügyi piacok, 1994. Mexikói válság, a baj a globális kormányzás hiánya. 1997-1998. Ázsiai Kistigrisek, majd Oroszország. IMF: új pénzügyi architektúra fontossága. IMF és BIS szerepvállalása, verseny a világ monetáris hatósága szerepért, a pénzügyi stabilitás előtérbe kerülése.
A globális lis kormányz nyzás s kezdetei 5/b. A nemzetközi pénzügyi rendszer stabilitását veszélyeztető tényezők kiküszöbölésére tett szupranacionális erőfeszítések: Pénzmosás, OECD, IMF, Bankváls lságok, BIS, Bázel I./b. és II. Fertőzések elkerülése se, jegybankok felvigyázó funkciója
A globális lis kormányz nyzás s kezdetei 6. A közpénzügyi rendszer szerepének felértékelődése, a közpénzekkel kapcsolatos kockázatok. OECD, adózás és közpénzügyi menedzsment, PUMA INTOSAI tevékenysége,
A globális lis kormányz nyzás s kezdetei 7. Nemzetközi standardok: Számviteli standardok: IFAC a koordinálója a nemzetközi üzleti és kormányzati számviteli standardok kidolgozásának. IFRS vs. GAAP. Ellenőrzési standardok: INTOSAI és CIA.
A globális lis kormányz nyzás s kezdetei 8. Regionális és s globális lis koordináci ciós s szervek G8, EU, NAFTA, Nemzetközi zi intézm zmények, amelyek nem elszámoltathat moltathatók. OECD(világ g népessn pességének 1/5-ét t képviseli) k WTO, IMF, BIS, EKB Demokratikus deficit
Javaslatok Tobin-adó- a globális kormányzás költségeinek ésvagy a szegény országok megsegítésének forrása. ATTAC A tőkeliberalizáció megszüntetése.