A nemzeti gazdaságpolitikák környezete: a globalizáció. A globalizáció main stream értelmezése

Átírás

1 A nemzeti gazdaságpolitikák környezete: a globalizáció A globalizáció main stream értelmezése the expansion on a global scale of the interrelations among national economic and social systems through private economic institutions. Such expansion is associated with the increase in international movements of goods, financial capital and labour and with an increase in international production, mainly by multinational corporations (Nicola Acocella, 2005) Globalizáción általában a világ nemzeteinek, a különböző országok lakosainak fokozott egymásra utaltságát, integrálódását értjük gazdasági, kulturális, demográfiai és politikai értelemben, valamint a természeti környezet változásait is beleértve. A globalizáció fogalma arra utal, hogy egy világban élünk, olyanban amelynek egyes részei ezer szállal egyre közvetlenebbül kapcsolódnak össze. (Gács János, 2007) Gazdasági Globalizáció = Egységes világpiac kialakulása Nemzetgazdaságok rohamos internacionalizálódása (az áruk/szolgáltatások, a tőke és a személyek fokozódó nemzetközi áramlása; a termelés nemzetköziesedése (a TNC növekvő szerepe); a fogyasztói kereslet homogenizálódása) Az áruk/szolgáltatások nemzetközi áramlása: (Export+Import)/GDP (%) (Forrás: Penn World Table 6.3) Brazil Mexico China India Nigeria France Germany Japan UK USA 1

2 A portfolió és a működő tőke nemzetközi áramlása; ill. a termelés nemzetköziesedése (billions, $) Global foreign exchange market turnover (daily average, april) Forrás: Triennial Surveys (BIS) Cross-border transactions in bonds and equities as a percentage of GDP (%) Forrás: W.E. Murray (2006): Geographies of Globalisation Routledge 67.o USA Germany Italy Forrás: WIR (UNCTAD) Flow of FDI (billions, $) (inflows) Stock of FDI (billions, $) (Inward stock) Employment in foreign affilliaties (millions) Sales of foreign affiliaties /World GDP 0,23 0,28 0,49 0,53 A globalizáció nem main stream értelmezése A globalizáció olyan, alapvetően hatalmigazdasági természetű folyamat, amelynek során a világgazdaság legerősebbé váló szereplői a legjelentősebb nemzetközi intézményeken keresztül, az adott és általuk is formált jogi keretek között, saját érdekeik alapján egységesítik s általánossá teszik a gazdasági és politikai játékszabályokat. (Veress József 2004) a világgazdaság legerősebbé váló szereplői Transznacionális vállalatok (2010) (Forrás: UNCTAD) 1. General Electric ( Total Assets: 751 mrd. $, Total Sales: 150 mrd. $) 2. Toyota Motor Corporation (TA: 360 mrd. $, TS: 222 mrd. $) 3. Royal Dutch Shell plc (TA: 323 mrd. $, TS: 368 mrd. $) (De!: a Total Employment alapján első a Wal-Mart Stores: 2.1 millió fő) Kereskedelmi láncok Hedge-fundok, befektetési társaságok, biztosítók, bankok stb. (pénzügyi vállalatok) (2010) (Forrás: UNCTAD) 1. BNP Paribas ( Total Assets: 2670 mrd. $) 2. Deutsche Bank AG (TA: 2547 mrd. $) 3. HSBC Holdings PLC ( Total Assets: 2454 mrd. $) és viszonyításként Magyarország GDP-je (2009): ~ mrd Ft 2

3 A szereplők közötti hierarchia Pénzügyi TNC Kereskedelmi láncok Nem pénzügyi TNC MOL OTP gazdasági és politikai játékszabályok - A neoliberális, main stream gazdaságpolitika, melynek programcsomagjává a Washingtoni Konszenzus 10 pontját avanzsálták, kiforgatva azokat eredeti tartalmukból: 1. Pénzügyi liberalizáció 2. Külkereskedelem liberalizáció Liberalizáció minden téren! 3. Az FDI belépésének liberalizációja 4. Fiskális fegyelem 5. Privatizáció 6. Teljes dereguláció 7. A tulajdon biztonsága 8. Az adózási bázis kiszélesítése 9. Biztonságos export-ösztönző 10. A közkiadások prioritásának árfolyam-politika megváltoztatás - Milyen körülmények között jók ezek a játékszabályok a nemzetgazdaságnak? A neoliberális gazdaságpolitika potenciális visszásságairól nemzetközi intézmények A legjelentősebbek: -Nemzetközi Valutaalap (IMF) -Világbank -Világkereskedelmi Szervezet (WTO) További intézmények: -Londoni Klub (a legnagyobb magán hitelezők klubja) -Párizsi Klub (a legjelentősebb hitelező államok klubja) jogi keretek -Az IMF és a Világbank feltételekhez kötött hitelezése. A feltétel: szerkezeti reformok a neoliberális dogmák alapján. A talált kincs : a 80-as, 90-s évek pénzügyi válságai -Multilaterális kereskedelmi megállapodások (GATT, WTO) 3

4 A lényeg TNC-k Washingtoni Konszenzus??? Nemzetközi szervezetek (IMF, WB, WTO stb.) AZ ÖSSZEESKÜVÉSELMÉLET, MINT VÁD AZON URALMI CSOPORTOK FEGYVERE, AMELYEK INFORMÁLIS HATALMUK RÉVÉN FORMÁLJÁK A FELSZÍNI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉT, ÁM AZ EZT FELTÁRÓ ELEMZÉSEKET EZZEL A VÁDDAL KÉPESEK DISZKREDITÁLNI. /POKOL BÉLA, KEES VANDER PIJL/ Globalizációs externáliák A nemzeti gazdaságpolitikák autonómiája csökken, felelőssége nő Az egyes hierarchikus szintek (nemzetek, régiók, egyének) közötti fejlettségbeli különbségek globálisan nem csökkennek. (pl. a twin-peaks jelensége) A globalizáció és a valódi verseny konfliktusa A pénzvilág dominanciája a reálgazdaság felett. A kormányok és az üzleti szféra kapcsolatai jelentősen változnak A politikai függetlenség széttöredezése, avagy a globalizáció és a demokrácia konfliktusa 4

5 A Twin Peaks jelenség Forrás: Mario Lavezzi (2006) An Introduction to the Empirical Analysis of Economic Growth *A GDP/fő eloszlásának becslése 1950-ben és 1998-ban 122 országra. A nemzeti gazdaságpolitikák autonómiájának csökkenése Az autonómia csökkenése a tényezők szabad áramlása végett Fiskális politika: az adóverseny determinálja a bevételi oldalt és így a kiadásit is Monetáris politika: a lehetetlen hármasság (rögzített valuta-árfolyam, önálló kamatpolitika és liberalizált pénz-/tőkepiac együtt nem lehetséges) Munkaerő-piaci szabályozás: rugalmas munkaerőpiac követelménye Az autonómia csökkenése a hatalmi struktúrákból eredően Önként vállalt alárendeltség: EU, (Euró-zóna) Kvázi önként vállalt alárendeltség: feltételes hitelek (IMF, Világbank, nagy bankok), multilaterális kereskedelmi egyezmények (WTO) A politikai trilemma (D. Rodrick, 2011) Hiperglobalizáció (1970-es évek ) Nemzetállam ( es évek) Bretton Woods-i rendszer Demokrácia A háromból egyszerre csak kettő valósulhat meg! 5

6 Dani Rodrik (2011): We need smart globalization, not maximum globalization Okos globalizáció: biztosítja a moderált globalizáció számottevő előnyeit, miközben elismeri a nemzeti diverzitás erényeit Az új ( okos ) globalizáció alapelvei: 1. A piacoknak be kell ágyazódni a kormányzati rendszerekbe 2. A demokratikus kormányzás és a politikai közösségek nagyrészt a nemzetállam keretei között léteznek 3. Nincs univerzális, kizárólagos recept a prosperitásra 4. Az országoknak joguk van megvédeni a társadalmi berendezkedésüket, szabályrendszerüket és intézményeiket 5. Egyik ország sem erőltetheti rá intézményrendszerét a másikra 6. A világgazdasági berendezkedésnek a különböző nemzeti intézményrendszerek együttélését kell menedzselnie a minimális szabályrendszer kijelölésével 7. Nem demokratikus országok nem számíthatnak ugyanazokra a jogokra és privilégiumokra, mint a demokratikus országok A két tábor main stream neoliberális közgazdászok A globalizációnak csak pozitív hatásai vannak nem main stream David C. Korten Joseph E. Stiglitz Dani Rodrik Csath Magdolna Bogár László Veress József Vannak negatív hatásai (egyesek szerint csak azok vannak) 6