Ökohatékonyság és szétválás. Szigeti Cecília SZE- KGyGK

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Ökohatékonyság és szétválás. Szigeti Cecília SZE- KGyGK"

Klaudia Szabó
6 évvel ezelőtt
Látták:

1 Ökohatékonyság és szétválás Szigeti Cecília SZE- KGyGK

2 Előzmények York et al GDP és EF kapcsolata 1999-ben The Ecologial Footprint Intensity of National Economies Technooptimizmus kicsiben és nagyban Korrektebb lenne a természetes mértékegységben megadott termeléshez, s nem annak pénzbeli értékéhez viszonyítani az ökolábnyom adatokat. Egyfelől erre nem állnak rendelkezésre adatok, másfelől a módszertanban az összehasonlíthatóság végett ragaszkodtunk az eredeti York cikk eljárásához.

3 Korlátok Adatbázisok megbízhatatlansága (GDP, EF) Adathiány Elemzési keret De mire jó?

4 IPAT I = P A T I = az emberi tevékenység természeti környezetre gyakorolt hatása (impact), EF P = a népességszám (population), fő A = az egy főre jutó gazdasági teljesítmény (affluence), GDP/fő T = technológia (technology), EF/GDP

5 10 9 y = 0,0001x + 1,2074 R² = 0, EF gha/fő GDP/fő

6 A GDP és az EF közötti közepesnél erősebb kapcsolat a vizsgált időpontoban megfigyelhető volt, a magasabb jövedelmű országokban általában az ökológiai lábnyom is magasabb. Ezt a megállapítást korábbi vizsgálataink eredményei (Szigeti et al. [2013]; Szigeti- Tóth [2014]) és irodalmi adatok is alátámasztják York et al. [2004] és az összefüggés az egyéni fogyasztók szintjén is megfigyelhető (Csutora [2014]).

7 Ökohatékonyság Gazdasági teljesítmény növelése GDP EF Környezetterhelés csökkenése

8 Szétválás Erős szétválás Gyenge szétválás GDP Kisebb környezetterhelés Nagyobb gazdasági teljesítmény EF

9 Szétválás nincs szétválás 11% erős szétválás 30% gyenge szétválás 59%

10 T/Md 1999 Switzerland 0,33 Mauritius 0,37 Italy 0,38 Austria 0,42 Japan 0,42 Germany 0,44 Netherland s 0,45 Colombia 0,46 Korea Republic of 0,5 France 0,51 Md=4,86 T/Md 2009 Norway 0,22 New Zealand 0,39 Switzerland 0,44 Cuba 0,49 Japan 0,52 Germany 0,53 United Kingdom 0,55 Austria 0,56 Italy 0,57 Iraq 0,57 Md=2,27 T/Md 2012 Norway 0,32 Cuba 0,41 Switzerland 0,42 Netherlands 0,47 Spain 0,47 Ireland 0,50 Germany 0,50 Denmark 0,52 Iraq 0,52 Italy 0,53 Md=2,42

11 Kedvező tendenciának tekinthető, hogy a vizsgált tíz év alatt a világ átlagos az ökológiai lábnyom intenzitása jelentősen javult: 1999-ben 4,86 gnm földterület szükséges 1 dollár megtermeléséhez, 2009-ben ez a terület csak 2,27 gnm. Ez a változás rendkívül kedvező, mert azt jelenti, hogy az átlagos ökohatékonyság javult és 2012 között már nem azonosítható ez a kedvező jelenség.

12 A legökohatékonyabb országok között több olyan országot is találunk, amelyeknél erős szétválás történt. Közülük is kiemelkedik Norvégia, ahol a GDP növekedése számottevő EF csökkenéssel járt. A vizsgált országok több mint 30%-ánál az az adott időszak alatt erős szétválás történt, közel 60%-nál pedig gyenge szétválás, ami azt mutatja, hogy az országok közel 90%-a fejlődés fenntarthatóbb irányába indult el. Jelentős adatbázis hibáklehetnek (Új-Zéland)

13 , , GDP T/Md T/Md 10 1,00 0 0, GDP

14 10, T/Md 1, ,10 GDP

15 A kedvező tendenciák ellenére óvatosságra ad okot, hogy a kedvező (1 alatti) ökolábnyom-intenzitás határa 17,7 ezer dollárról 28,4 ezer dollárra nőtt. A gyenge szétválás a környezeti terhelés (EF) növekedését jelenti az egyes országokban, csak a GDP-hezviszonyított arányaiban és nem abszolút módon jelent előrelépést. Az IPAT egyenletbe behelyettesítve a kerekített adatokat: 1999 és 2009 között a népesség 13%-kal nőtt, az egy főre eső GDP 110%-kal nőtt, az intenzitás 53%-kal csökkent, ami a környezeti terhelés 12%-os növekedését jelenti.

16 Aggodalomra adhat okot, hogy az ökohatékonyság javulásával nő a különbség a legjobb és a legrosszabb helyzetben levő országok között. A fejlődés fenntarthatóbb iránya egyelőre csak a fejlett országokban realitás. Afrikai országoknál alapvető kérdés, hogy a következő évtizedekben milyen fejlődési úton indulnak el. Ezen a kontinensen arra is találunk példát, hogy az ökohatékonyság úgy romlik, hogy a jelentősen növekvő ökológiai lábnyom mellett a GDP alig emelkedik (Nigéria).

17 Köszönöm a figyelmet!

Hasonló dokumentumok

Adatok és tények a magyar felsőoktatásról II. Forrás: Adatok a felsőoktatásról és a diplomások foglalkoztatásáról, GVI

Adatok és tények a magyar felsőoktatásról II. Forrás: Adatok a felsőoktatásról és a diplomások foglalkoztatásáról, GVI- 2013. 04. 17. 1: A GDP és a felsőfokú végzettségűek arányának összefüggése Forrásév