BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉMÉRNÖKI KAR KÖZLEKEDÉSGAZDASÁGI TANSZÉK AZ INTEGRÁLT VASÚTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSRENDSZER FELTÉTELEINEK KIDOLGOZÁSA c. Ph.D. értekezés tézisei Készítette: Kormáyos László okleveles közlekedésmérök Témavezető: Dr. Táczos Lászlóé egyetemi taár, a Magyar Tudomáyos Akadémia doktora Budapest, 2009
TUDOMÁNYOS ÉLETRAJZ Kormáyos László okl. közlekedésmérök Személyes adatok: Születési hely, idő: Budapest, 1977. jauár 13., ayja leáykori eve: Jaklics Beáta Lakcím: 1203 Budapest, Közműhelytelep utca 3. II. emelet 2. Elérhetőségek: (30) 984 7134, e-mail: Kormáyos.laszlo@mav-start.hu Taulmáyok: 2002-2002. május Levelező Ph.D. hallgató a BMGE Közlekedésgazdasági Taszéké Le Havre Uiversité, NEPTUN Project, Developmet of a cruise termial Le Havre Port 2001. júl.-szept. Uiversität Rostock, Istitut für Fertigugstechik ud Logistik Lehrstuhl Fabriksysteme ud Materialflusstechik 1996-2002 BME Közlekedésméröki Kar, Vasúti Közlekedés Szakiráy Szakmai tevékeység: 2007- MÁV-START Zrt. Üzleti Szervezet, termék és üzletfejlesztési vezető 2004-2007 MÁV Rt. Személyszállítási Üzletág, Marketig és Értékesítési Főosztály, szolgáltatásfejlesztési szakértő 2002-2004 MÁV Rt. Személyszállítási Szakigazgatóság, Stratégiai és Gazdálkodási Osztály, Stratégiai és Fejlesztési Csoport, szolgáltatásfejlesztő szakelőadó Tudomáyos tevékeység és elismerések: 2009 KTE irodalmi Díj (az Itegrált ütemes meetred cikksorozat Borza-Istvá- Kormáyos-Vicze) 2007- Ifjúsági felelős a Közlekedéstudomáyi Egyesület Vasúti Tagozatába 2006 KTE Ifjúsági Díj 2004 és 2006 MÁV Zrt. Személyszállítási Üzletág, üzletágvezetői dicséret 2000-2001 Tudomáyos Diákköri Koferecia II. helyezés, 2000-2001 Köztársasági ösztödíj 1999 Kari BME ösztödíj Nyelvismeret: Német középfok C (1999) Agol alapfok A, B ( 2005) 2
1. A KUTATÁSI TÉMA ELŐZMÉNYEI ÉS IDŐSZERŰSÉGE A mobilitási igéyek robbaásszerű övekedése és az iformációs társadalom kialakulása a közösségi közlekedéssel szembe (is) megköveteli az itegrált szemléletet, a mobilitási lácba való godolkodást és a fokozódó miőségi követelméyekek való megfelelést. A közösségi közlekedési szektor az elmúlt két évtizedbe a fejlett yugat-európai országokba diamikus fejlődések idult, a közösségi közlekedést a magas szitű mobilitási kíálat, a közlekedési és hozzáférési itegráció, a miőségi szolgáltatás és a fetarthatóság jellemzi. Az Európai Uiós tredekek megfelelőe a vasúti személyszállítás a korszerű itegrált személyszállítási lácot alkotó és a közlekedési módok közötti ésszerű és hatékoy mukamegosztást biztosító közlekedési redszer részekét vállal szerepet a mobilitási igéyek kielégítésébe. A mobilitási igéyekek mide tekitetbe megfeleli kíváó, korszerű közlekedési redszerbe a vasúti személyszállítási szolgáltatásredszerek egyszerre kell itegráltak, rugalmasak, hatékoyak és fiaszírozhatóak leie. A közszolgáltatási szerződéses redszer keretébe, a fetartható és fiaszírozható, a övekvő és folyamatosa változó mobilitási igéyeket kielégítei képes, a XXI. századi techológiákat alkalmazó, az elvárásokak megfelelő szitű szolgáltatásmiőséget biztosítai tudó vasúti személyszállítási szolgáltatásra Magyarországo is igéy va. A témaválasztás időszerűségét és jeletőségét a közszolgáltatási szerződéses redszerek aktuális hazai kialakítása, a globális gazdasági válság okozta fiaszírozási problémák közösségi közlekedésbe is szükséges hatékoyságjavítási, optimalizálási és racioalizálási kéyszere és az elkövetkező évtizedekre voatkozó Uiós fiaszírozású közlekedési ifrastruktúrafejlesztések megalapozásáak szükségessége adja. A disszertáció témaválasztását, az itegrált vasúti személyszállítási szolgáltatásredszer feltételeiek kidolgozását külööse idokolttá teszi, hogy Magyarországo az elmúlt évtizedekbe a vasúti ifrastruktúrafejlesztések jeletőse háttérbe szorultak, a megvalósult fejlesztések is szigetszerűe és esetlegese, sziergiák megteremtése élkül törtétek. Mivel a közösségi közlekedési közszolgáltatások biztosítása a fiaszírozhatóság és a hatékoyság igéyével is együtt jár, így az összehagolt fejlesztési stratégiák kiemelt szerepet kapak a közlekedési redszerek és szolgáltatások tervezésébe. Ezt csak egy kocepcioális, az utasigéyekből kiiduló, itegrált közlekedési lácot szem előtt tartó, komplex és a midekori fiaszírozási, köryezeti, társadalmi feltételekek megfeleli tudó itegrált szemléletű személyszállítási szolgáltatásredszer tudja biztosítai. 3
2. CÉLKITŰZÉSEK Az értekezés célja az itegrált vasúti személyszállítási szolgáltatásredszer kialakítási feltételeiek azoosítása, a fejlesztési lehetőségek komplex vizsgálata és egy EU kompatibilis vasúti személyszállítási szolgáltatásredszer hazai alapjaiak megteremtése. A kutatási tevékeységem sorá és az értekezés keretei belül is külöös figyelmet fordítottam arra, hogy a mobilitási igéyek kielégítése kapcsá komplex szemléletbe (a teljes utazási folyamatot leképezve) és mide esetbe az itegrált közlekedési (mobilitási) lácba godolkodva vizsgáljam a vasúti személyszállítási szolgáltatásredszert. Az EU koform itegrált vasúti személyszállítási szolgáltatásredszer hazai fokozatos kialakításához eze belül a hosszú távo verseyképes személyszállítási szolgáltatás alapjául szolgáló mobilitási kíálat megteremtéséhez - olya komplex értékelő eljárás kidolgozását tűztem ki célul, amely em csak statikus szemléletű összehasolító értékelésre alkalmas, haem a kidolgozott eljárásred alkalmazásával az összetett miősített redszerek külöböző elemei, összetevői feltárhatók, fejleszthetőek is a változó, komplex igéyekek való miél jobb megfelelés biztosíthatósága érdekébe. Az értékelő modell célja az igéyek azoosítása alapjá a vasúti személyszállítási szolgáltatás-megfelelés (az utasigéyek szempotjából az értékesség) vizsgálata, a hatékoy értékesség-javításhoz szükséges fejlesztések és itézkedések hatásvizsgálata. Az értékelő modellbe a haszálói igéy-megfelelési, a fejlesztéshatékoysági, a gazdaságossági, a techológiai, műszaki, továbbá a jogi/köryezeti szempotok együttes figyelembevétele törtéik. A mobilitási kíálat értékelési redszeréek kidolgozására együttese támasztaak igéyt: a diamikusa változó mobilitási igéyek, az itegrált közösségi közlekedési lácok kiépítése, a közlekedési redszer alapjául szolgáló itegrált ütemes meetred bevezetése, a meetred alapú ifrastruktúrafejlesztés szükségessége. Célom a vasúti személyszállítás hosszú távo is fetartható verseyképességéek megteremtéséhez szükséges fejlesztési stratégia kialakításáak elősegítése, redszerszemléletű megközelítéssel. 4
3. A KUTATÁS MÓDSZERE A kutatás kiiduló potja a vasúti személyszállítási szolgáltatások hatékoy fejlesztését megalapozó eljárások kidolgozásához és a szükséges feltételredszer felállításához alapul szolgáló hazai és emzetközi szakirodalom feldolgozása volt. Az értekezésbe elvégeztem az itegrált vasúti személyszállítási szolgáltatásredszer kialakításához szükséges folyamatelemzést, majd ezt elmélyítve és továbbfejlesztve, az értékelemzés módszertaáak adaptálásával végrehajtottam a teljes személyszállítási folyamat komplex, az igéyek felöli megközelítést alapul vevő elemzését is. Kutatásaim sorá a szolgáltatás stratégiai fejlesztéséek elősegítése céljából megvizsgáltam az utasigéyek modell-traszformációs lehetőségeit. A komplex igéyleképezés és igéykezelés mellett agy hagsúlyt fektettem a fejlesztési erőforrások optimalizálási lehetőségeiek feltárására is. A kutatás sorá megvizsgáltam, hogya övelhető a vasút verseyképessége, azaz az igéyekek megfelelő szolgáltatás-redszer megteremtése sorá hogya tud eleget tei a lehető legkisebb támogatási igéyel megvalósítható, ugyaakkor az elvárható legjobb miőségi szolgáltatást yújtó legkedvezőbb megoldások azoosítása kettős követelméyéek. Az értékelemzési eljárással azoosítottam a vasúti személyszállítási folyamat fukciókritikus és költségkritikus potjait (elemeit), majd vektoriális módszerta segítségével kidolgoztam egy mobilitási kíálat-értékelő eljárást. A kutatási tevékeység középpotjába állított, ige agy változatosságot mutató mobilitási igéyek miél jobb kielégítését megvalósító kíálat értékelő eljárás kidolgozását úgy valósítottam meg, hogy az értékelési módszerta alkalmazható legye a vasúti személyszállítási szolgáltatás-fejlesztés bármely további (pl. iformációs redszer, hozzáférés stb.) komplex miősítésére is. A mobilitási kíálat értékelésére és hatékoy fejlesztéséek elősegítésére alkalmas értékelő modellt a mobilitási kíálattervezés stratégiai eszközredszeréek felhaszálásával, az itegrált közlekedési lácok és a meetred alapú ifrastruktúrafejlesztés kocepcióját szem előtt tartva a mobilitási igéyek műszaki, techológiai, vasúti személyszállítási folyamat specifikus leképezésével alakítottam ki. Az értekezésbe kidolgozott mobilitási kíálat-értékelő modell segítségével bármely viszoylato, vagy voalhálózato jeletkező mobilitási igéy megállapítható, a mobilitási kíálat értékelhető és az értékesség-megfelelés meghatározható. A modell segítségével akár az utasforgalmi súlyok és/vagy a szegmetált mobilitási igéyek együttes figyelembevétele mellett összehasolíthatóak mobilitási kíálati alteratívák (pl.: meetredi verziók), továbbá a modell alkalmas ifrastruktúrafejlesztések hatásaiak értékelésére, illetve célzott ifrastruktúrafejlesztések alátámasztására és hatásvizsgálatára is. 5
4. ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK 1 Vizsgálataim sorá megállapítható volt, hogy megfelelő fejlesztéseket követőe az értékelemzés módszere eredméyese adaptálható a vasúti személyszállítás redszerszemléletű értékelésére. a) Az értékelemzési eljárás továbbfejlesztésével az itegrált vasúti személyszállítási folyamat feltáró elemzésével kvatifikáltam a mobilitási igéyeket a felhaszáló szempotjából (fukciók) és a szolgáltató oldaláról meghatároztam a fukciók előállítását szolgáló szolgáltatási folyamatelemeket (fukcióhordozók). Ezek egybevetésével azoosítottam a vasúti személyszállítási folyamat fukciókritikus és költségkritikus területeit [Kormáyos2003], [Borza-Korm-Vi2004b]. b) Kidolgoztam a mobilitási kíálat hatékoy fejlesztésére alkalmas tervezési eljárásokat és feltártam azok szolgáltatási folyamatelemekkel való kapcsolatredszerét. Azoosítottam a mobilitási kíálattervezés (meetredtervezés) stratégiai fotosságát, az ifrastruktúrafejlesztésekél élkülözhetetle szerepét és a bee rejtő hatékoy fejlesztési poteciált [Kormáyos2007]. A vasúti személyszállítási szolgáltatás komplex folyamatelemzése sorá megállapítottam, hogy a szolgáltatás igéybevételéek (igéybevételi hajladóság) alapjául a az eljutási lehetőség (és aak paraméterei) szolgálak. A szolgáltatás igéybevételét lehetővé tevő hozzáférési lehetőségek meghatározóak és jeletőse befolyásolják az igéybevételt (értékesítési redszer, igéybevételi szabályok, esélyegyelőség biztosítása, stb.). A teljes utazási folyamatot lefedőe meghatározó az itegrált iformációs redszer mobilitástámogató szerepe (iformációigéy mide utazási fázisba). A teljes személyszállítási folyamatredszerrel szembei alapvető elvárások: a miőség, a megbízhatóság és a biztoság. Megállapítottam továbbá, hogy a vasúti személyszállítási fukciók meghatározását megalapozó elvárásredszer középpotjába az azoosított eljutási, hozzáférési és iformációra voatkozó elvárások együttes megjeleítője : a mobilitás biztosítása áll. Az így értelmezett mobilitás a gyakorlatba a helyváltoztatás miőségét jellemzi, mide személyszállítási fukcióak célja eek miél magasabb szitű biztosítása. Az eljutás, iformáció és hozzáférés fő fukciók biztosításához az összetett vasúti szolgáltatási folyamatredszer vizsgálatát követőe meghatároztam a szolgáltatási folyamatelemeket: a pálya, jármű és állomási ifrastruktúrák: amelyek léte, meyiségi és miőségi paramétereik összessége meghatározzák a teljes szolgáltatási vertikumot; a mobilitási kíálat tervezés: amely a meetredi kíálat kialakítását, tervezését és ezek alapjá az eljutási lehetőségeket fogalja magába; az itegrált értékesítési, iformációs és 6
ügyfélszolgálati redszer: a teljes utazási folyamatot végigkíséri, aak elválaszthatatla, itegrás részét alkotja; háttér/támogató folyamatok: amelyek a vasúti személyszállítási szolgáltatások előállítását támogatják, (szabályozások, iformatikai redszerek, szervezetek stb.). A mobilitási kíálat fukciókritikus és az ifrastruktúrák költségkritikus tulajdoságáak figyelembe vételével, a fejlesztési lehetőségeiek komplex elemzésével a következő megállapításokra jutottam: mide feltárt ifrastruktúra-fejlesztési lehetőség esetébe a mobilitási kíálattervezés (meetredtervezés) együttes megvalósítása szükséges és elegedhetetle feltétel, mivel az ifrastruktúra-fejlesztés hatásai csak ezzel együtt érvéyesülhetek; a mobilitási kíálat tervezés az esetek agy részébe ömagába is alkalmas a mobilitási kíálat javítására, esetekét csak szervezési eszközökkel, vagy alacsoy üzemeltetési költség vozatú fejlesztéssel, a redelkezésre álló erőforrások hatékoy felhaszálásával; a mobilitási kíálat meetredi tervezéssel törtéő fejlesztése költséghatékoy megoldás lehet, mivel az esetek többségébe a mobilitási kíálat több paraméterét is képes javítai jeletős többletköltség felmerülése élkül; a mobilitási kíálat tervezés alkalmas az ifrastruktúrafejlesztés optimalizálására, egyúttal a meglévő ifrastruktúra racioalizálására is. 7
2 Kidolgoztam egy, a mobilitási kíálat értékelésére alkalmas eljárásredszert a) Szitetizáltam a mobilitási kíálat értékelésére alkalmas paraméterredszert, majd a szitetizált paraméterek összegyűjtését követőe leképeztem a mobilitási kíálat megvalósításáak összetevőit. b) Kidolgoztam a mobilitási kíálat értékelésére alkalmas, a szitetizált paraméterredszert felhaszáló, hálózati szemléletű értékelési eljárást, melyek keretébe meghatároztam a mobilitási kíálati értékvektort. Defiiáltam a mobilitási kíálatot jellemző paramétereket, majd azokat oly módo szitetizáltam, hogy a függetleség és a keresleti oldal szempotjából is értékelhető legye [Kormáyos-Táczos2006]. A paraméterek kidolgozása sorá redszerszemléletű megközelítést alkalmaztam, a járatok helyett az eljutás, illetve az eljutási lehetőség vizsgálatát tettem lehetővé a voalak közötti itegráció szem előtt tartásával. A mobilitási kíálat értékelő elemzéséhez meghatároztam a viszoylatok redszerét, továbbá a hálózati szemléletet és az itegrált közlekedési lác figyelembevételét az alábbi paraméterredszer figyelembevételével biztosítottam: átlagos eljutási idő [óra], átlagos eljutás-gyakoriság [eljutás/óra], komplex meetred-szerkezeti mutató (ITF-idex) [%], o ütemességi mutató ( P ), o szimmetriamutató ( S ), o csatlakozási mutató (C ). A mobilitási kíálati paraméterek együttes kezelésével a mobilitási kíálat komplex értékeléséek elősegítésére, vektoriális módszerrel meghatároztam a mobilitási kíálati értékvektort (1), amely átlagolással, vagy súlyozással viszoylatokra, illetőleg komplett hálózatra is kvatifikálható, elemi mobilitási kíálati paraméterekből állítható elő. vt v = v f vi = N N p ö N N i i = 1 i= 1 s öa t t i N k i + N N ö cm (1) 8
Az átlagos eljutási idő ( ) egy viszoylatra voatkoztatva az eljutási lehetőséghez tartozó megállási redet figyelembe vevő meetidőt és átszállás eseté a csatlakozási várakozási időt tartalmazza, az eltérő eljutási idővel redelkező eljutási lehetőségeket ( a hozzájuk tartozó eltérő eljutási időket ( v t t ) figyelembe véve. i ) és Az átlagos eljutás-gyakoriság ( ) a vizsgált viszoylato redelkezésre álló eljutási lehetőségek számát mutatja ( ), a referecia idősávra voatkozóa (t ). v f A meetred-szerkezeti idex ( vi ) ütemességi mutatója ( P ) megmutatja az ütemes eljutási lehetőségek aráyát ( N ) az összes eljutási lehetőséghez ( N ) viszoyítva. A szimmetriamutató megmutatja a szimmetrikus eljutási lehetőségek aráyát ( alapütemre voatkoztatott összes eljutási lehetőséghez képest ( p ) az ). A csatlakozási mutató ( C ) megmutatja a miőségi csatlakozásokkal redelkező átszállásos ( N ), vagy átszállás élküli ( N ) eljutási lehetőségek számát az összes eljutási lehetőséghez képest ( N ). A k meetred-szerkezeti idex az ütemesség, a szimmetria és a csatlakozási mutató szorzatakét állítható elő ( I = P S C [%]) N öa ö cm N s ö A kidolgozott mobilitási kíálat-értékelő modell tetszőleges közösségi közlekedési viszoylat (egy vagy több viszoylat, akár a teljes vasúti voalhálózat vagy több közösségi közlekedési mód voalhálózata) mobilitási kíálatáak értékelésére alkalmas. Az értékelő modell a mobilitási igéyek felmerüléséek megfelelőe az eljutási lehetőséget állítja az értékelés középpotjába, hálózati szemléletbe az átszállások és az eljutási lehetőségek (szimmetria stb.) miőségi vizsgálatával adja meg a vizsgált mobilitási kíálat értékességét. Az értékelő paraméterekkel egyes mobilitási kíálati (meetredi) verziók összehasolító értékelése, az értékesség-változás kimutatása érhető el. 9
3 Szegmetált igéyek kielégítéséek aggregált értékelésére alkalmas módszertat dolgoztam ki, ezzel alkalmas megfelelőségi mutatót defiiáltam a szegmetált igéyek kielégítéséek aggregált miősítésére. A térbe és időbe eltérő, szegmetált utasigéyek azoosítására és ezáltal a mobilitási kíálat megfeleléséek vizsgálatához a mobilitási igéyek meghatározásához az igéyoldalt leképeztem a mobilitási kíálati értékek megfelelő paraméterekre. átlagos eljutási idő átlagos eljutás-gyakoriság meetred-szerkezeti mutató utazási idő időbeli hozzáférés megjegyezhetőség, kiszámíthatóság A szegmetáció szeriti, szegmesekét eltérő igéyparaméterek megjeleítésére és számbavételéhez kialakítottam a szegmetáció szeriti keresleti mátrixot ( D ), illetve a szegmetációs súlyvektort ( z ). A keresleti mátrix és a súlyvektor közötti művelet alapjá meghatározható a szegmetációs keresleti vektor ( v D ). z1 z2 d t1 dt 2... dtk... dtm 1 dtm vd t : vd = Dm z = d f 1 d f 2... d fk... d fm 1 d fm = vd f z (2) k d I1 d I 2... d Ik... d Im 1 d Im vd I : zm A szegmetációs keresleti mátrix ( D ) elemeiek soridexét a mobilitási kíálati m értékvektor paraméterek (t-átlagos eljutási idő, f-átlagos eljutás-gyakoriság, I- meetredszerkezeti mutató), oszlopidexét pedig a szegmesek száma határozza meg (pl.: a k-adik szegmes átlagos eljutás-gyakoriságra voatkozó igéye), m az alkalmazott szegmetációhoz tartozó szegmesek száma ( k = 1,...,m ). A szegmetációs súlyvektor ( z ), ahol z k ( k = 1,..., m ) a szegmesekéti aráy, a szegmetációs súlyvektor elemeiek összege 1. m d fk A szegmetáció szeriti keresleti mátrix és a szegmetációs súlyvektor szorzata alapjá, viszoylatokét előállítható az értékelő modellbe azoosított paraméterek szeriti, a kiválasztott szegmetáció szerit, szegmesekéti aráyokkal súlyozott keresleti vektor. A keresleti mátrix elemeiek meghatározásakor (részletes utasforgalmi felvételek és utaskikérdezések mellett) elváráskét az itegrált ütemes meetredi szerkezet, szimmetrikus csatlakozási redszer, alapütembe szeriti eljutási lehetőség és a lehetőség szeriti gyors eljutás biztosítása szerepel (gyorsított alap-járattípusokkal, illetve az átszállási idő miimalizálásával, egyúttal a miőségi csatlakozások biztosításával). 10
A mobilitási kíálat megfelelőségéek meghatározásához a mobilitási kíálati értékvektor és a keresleti vektor összehasolítására, az értékesség megfelelésére alkalmas megfelelésvektort alakítottam ki, amely a megfelelés vizsgálata sorá lehetőséget yújt súlyozásos megfelelés-értékelésre is. v % vt = v f vi % % % i = i i = 1 i = 1 i = 1 i T F I % % % i i i ( W ) ( W ) ( ) W (3) A mobilitási kíálat megfelelési vektor ( v % paraméterekhez kapcsolódó megfelelésmátrixok ( T % : ) a mobilitási kíálati értékelési viszoylati átlagos eljutási idő megfelelési mátrix, F % : viszoylati átlagos eljutás-gyakorisági megfelelési mátrix, I % : :viszoylati meetred-szerkezeti megfelelési mátrix) és a megfelelés-vizsgálatál alkalmazott (pl.: utasforgalom szeriti) súlymátrix (W ) megfelelő soraiak szorzatából állítható elő. A kidolgozott módszerta alkalmas az utazási igéyek térbe és időbe elkülöített, továbbá a lehetséges szegmetációkat is figyelembe vevő kvatifikálására, illetve a kíálat (mobilitási érték) és a kereslet (a mobilitási kíálattal szembe támasztott aggregált utasigéyek) összehasolító elemzésére és az igéyekek való megfelelés vizsgálatára. 11
4 Eljárásredet dolgoztam ki a vasúti személyszállítási szolgáltatások itezív fejlesztésére és az extezív fejlesztés hatékoy iráyaiak azoosítására Kidolgoztam a mobilitási kíálat itezív és extezív fejlesztési lehetőségeiek vizsgálatára alkalmas eljárást. Az eljárással a vizsgált viszoylatok közötti utasforgalmi adatok, előrejelzések felhaszálásával, vagy mobilitási poteciál számbavételével a mobilitási kíálati fejlesztések, továbbá ifrastruktúrafejlesztések hatásaiak modellezése és komplex értékelése végezhető el [Borza-Korm-Vi2004b], [Kormáyos-Táczos2006]. A mobilitási kíálati értékvektor ( v ) meghatározása a fejlesztési alteratívák vizsgálatakor az utasforgalmi súlyok figyelembevételével törtéik (4). vt v = v f vi i = i i = 1 j = 1 = 1 j = 1 = 1 j = 1 tij. wij fij. wij Iij. wij (4) A mobilitási kíálati értékvektor elemei a mobilitási kíálati paraméter értékek és az ugyaazo viszoylathoz tartozó utasforgalmi súlymátrix elemek ( ) szorzatáak összegzésével állak elő. A viszoylatokéti utasforgalmi adatok felhaszálása lehetőséget yújt arra, hogy a mobilitási kíálat értékelése sorá a modellbe domiásak legyeek azo meghatározó viszoylatok paraméterei, amelyek az utasforgalom meghatározó részét képezik és egységyi erőforrással megvalósítható fejlesztésük a legagyobb elégedettség-javulást eredméyezheti. w ij A mobilitási kíálat itezív fejlesztéséek értékelésekor egyes mobilitási kíálati (meetredi) alteratívák komplex értékelése végezhető el. A fejlesztés-értékelési eljárás sorá az utasforgalmi súlytéyező figyelembe vételével az egyes meetredi verziók érzékeységvizsgálata is lehetővé válik, ezáltal célzott mobilitási kíálatfejlesztési lehetőségek vizsgálata is megvalósulhat. A mobilitási kíálat extezív fejlesztési vizsgálata sorá a lehetséges, vagy tervezett ifrastruktúra-fejlesztés komplex hatásvizsgálata végezhető el, továbbá az eljárás alkalmas a mobilitási kíálat hatékoy javításáak elérésére, a meetred alapú ifrastruktúrafejlesztések megalapozására. 12
A mobilitási kíálat fejlesztés-értékelési eljárása sorá vizsgált mobilitási kíálati alteratívák összehasolító értékelése, illetve az itezív és extezív fejlesztési javaslatok hatásvizsgálatáak kiértékelésére a mobilitási kíálati értékvektor háromdimeziós vektortérbe törtéő ábrázolása ad lehetőséget (1. ábra). Az 1. ábra egy adott viszoylatra, voalra vagy hálózatra voatkozó több lépcsős mobilitási kíálat-fejlesztés hatását mutatja. A meetredi fejlesztést megelőző értékességi állapotot a fekete, potvoallal jelölt értékvektor jelöli. A redelkezésre álló ifrastruktúrá és erőforrások felhaszálásával megvalósítható itezív mobilitási kíálat-fejlesztés hatására elérhető mobilitási kíálati értéket (pl.: itegrált ütemes meetred (ITF) alapú meetredfejlesztés) a kék, szaggatott voallal jelölt értékvektor mutatja. Az extezív, meetred alapú ifrastruktúra-fejlesztések megfelelő mobilitási kíálatot pedig a piros, folytoos voallal jelölt értékvektor mutatja. Átlagos eljutási idő [perc] 90 60 fejlesztést megelõzõ meetred ITF alapú meetred meetred alapú ifrastruktúra-fejlesztés 30 0 0,5 1 1,5 20 40 60 Átlagos eljutás-gyakoriság [eljutás/óra] 80 100 1. ábra: A mobilitási kíálat fejlesztéséek hatása az értékvektorra (Forrás: Saját szerkesztés) ITF idex [%] 13
5. AZ ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK HASZNOSÍTHATÓSÁGA Az elkövetkező évek legfőbb feladata hazákba az itegrált közösségi közlekedési redszer kialakítása és hálózati szitű bevezetése lesz. Ez a folyamat a közösségi közlekedés verseyképességéek fetartása és a közösségi közlekedés fiaszírozási igéyeiek csökketése érdekébe em várathat magára. A közösségi közlekedési redszerek kialakítása itegrált közlekedési lácok hatékoy működését, a közlekedési mukamegosztás megvalósítását, a fejlesztési kocepciók összehagolását, a verseyképes eljutási lehetőségek feltérképezését és ezzel együtt az itegrált meetredek kialakítását teszi szükségessé. A mobilitási kíálat-értékelő modell az utasok mobilitási igéyéből kiidulva, a mobilitási lehetőséget hálózati szemléletbe értékelve és az itegrált közösségi közlekedési redszer leképezésére alkalmas módo yújthat segítséget a közösségi közlekedési redszerek fiomhagolásá -hoz és a várhatóa jeletős számú vasúti ifrastruktúrafejlesztés hatékoy megvalósításához. Az értékelő modell alkalmazásával a fejlesztési szempotú vizsgálatok mellett lehetőség yílik a vasúti ifrastruktúra racioalizálási, illetve az utasforgalmi felvételek alapjá a közösségi közlekedési optimalizálási feladatok támogatására. A mobilitási igéyek potosabb felmérési szükségessége, a mobilitási kíálat fejlesztéséhez kapcsolódó költségösszefüggések feltárása, illetve a teljes közösségi közlekedési redszer mobilitási kíálatáak értékelése további eljárásfejlesztést igéyel a következőkbe kidolgozásra kerülő fázisokba: utasigéy értékelés a szegmetációs lehetőségek további felmérésével és az értékeléshez szükséges adatstruktúrák előállításával, mobilitási kíálatfejlesztéshez kapcsolódó költség-haszo számítási eljárás kidolgozása (fejlesztési költségek, társadalmi költségek, stb.), itegrált vasúti személyszállítási szolgáltatásredszer komplex értékelése (eljutás+hozzáférés+iformáció), itegrált közösségi közlekedési redszer mobilitási kíálatáak értékelése (közúti közlekedés bevoásával), ezzel összefüggésbe az egyes itegrált közlekedési lácok komplex értékelése. Az értekezés eredméyei felhaszálhatóak mid elméleti mid gyakorlati szempotból a közszolgáltatások megredelői, a szolgáltatást yújtók számára, továbbá alkalmas szakmai dötés-előkészítés támogatására, valamit oktatási feladatok ellátására. 14
6. SZAKIRODALOM 6.1 A szerző értekezéséhez kapcsolódó főbb publikációi 1. [Kormáyos2003] Kormáyos L.: A vasúti személyszállítási szolgáltatásfejlesztés piaci alapokra helyezése az értékelemzés alkalmazásával, Közlekedéstudomáyi Szemle, 2003/12. pp. 456-464 2. [Borza-Korm-Vi2004b] Kormáyos L., B. Vicze, V. Borza: Assessmet ad effective developmet of timetables adaptig value aalysis, EURNEX-ZEL 2004 emzetközi koferecia, Zilia; koferecia kiadváy, (1. rész, pp125-132). 3. [Borza-Korm-Vi2004c] Vicze B., L. Kormáyos, V. Borza: Methods ad tools for desigig moder timetable structures, EURNEX-ZEL 2004 emzetközi koferecia, Zilia; koferecia kiadváy, (1. rész, pp235-242). 4. [Kormáyos-Táczos2006] Kormáyos, L., Táczos, K.: Customer-orieted service developmet methods i suburba railway traffic, focused o the Budapest Suburba Railway Developmet Project, Periodica Polytechika, Ser. Trasp. Eg. Vol. 34 No. 1-2., pp.19-34. (2006) 5. [Kormáyos-Táczos2007] Kormáyos, L., Táczos, K.: Coditios of a quality public railway service i Hugary, Periodica Polytechika, Ser. Trasp. Eg. Vol. 35, No.1-2., pp.1-12. (2007) 6. [Kormáyos2007] Kormáyos, L.: Buildig up a railway-based itegrated public trasport system i Hugary, From Horse-draw Railway to High-speed Trasportatio Systems. Iteratioal Coferece 17-19, April 2007, Prague; koferecia kiadváy pp. 121-124. 7. [BV-IGY-KL-VB2007a] Borza Viktor, Istvá György, Kormáyos László, Vicze Béla: Itegrált ütemes meetred I., Közlekedéstudomáyi Szemle LVII. Évfolyam 10. szám 2007/10 pp. 402-416 8. [BV-IGY-KL-VB2007b]Borza Viktor, Istvá György, Kormáyos László, Vicze Béla: Itegrált ütemes meetred II., Közlekedéstudomáyi Szemle LVII. évfolyam 11. szám 2007/11 pp. 450-465 9. [Kormáyos-Vicze 2007a] László, Kormáyos Béla, Vicze: Itroductio of the periodic timetable o the Hugaria railway etwork - Etappe 1., EURNEX-ZEL 2007 emzetközi koferecia, Zilia; koferecia kiadváy, (1. rész, pp262-269). 10. [Vicze-Kormáyos2007b] Béla, Vicze László, Kormáyos: Itegrated trai path maagemet ad plaig o the Hugaria railway etwork, EURNEX-ZEL 2007 emzetközi koferecia, Zilia; koferecia kiadváy, (2. rész, pp122-129). 11. [BV-IGY-KL-VB2008a] Borza Viktor, Istvá György, Kormáyos László, Vicze Béla: Itegrált ütemes meetred III., Közlekedéstudomáyi Szemle LVIII. évfolyam 1. szám 2008. július pp33-53 15
6.2 Az értekezéshez felhaszált szakirodalom jegyzéke 1. [2130/2006] 2130/2006 (VII. 24.) Kormáyhatározat a helyközi tömegközlekedési redszer átalakításáról 2. [Albert-Tóth2008] Albert Gábor Tóth Árpád: A párhuzamosság, helyettesíthetőség számszerűsítése a közforgalmú közlekedésbe, Közlekedéstudomáyi Szemle LVIII. évfolyam 3. szám 2008. ovember pp. 30-35. 3. [Bah2000] http://mct.sbb.ch/mct/bah2000.htm 4. [Berki2008] Berki Zsolt: A személyközlekedési adatfelvételeke alapuló modellek fejlesztése, PhD értekezés, Budapest, 2008. 5. [Besseyei2009] Besseyei György: Theoretical priciples for quatitative evaluatio of railway iteroperability, PhD értekezés, Budapest, 2009. 6. [Bokor2002] Bokor, Z.: A tevékeységalapú költségszámítás alkalmazása a vasúti közlekedésbe; Közlekedéstudomáyi Szemle, 2002/12. P. 449-456. 7. [Bokor 2004]: Dr. Bokor Zoltá: A piacorietált vasúti közlekedés feltételredszeréek kidolgozása és gyakorlati adaptációs lehetőségéek vizsgálata, külöös tekitettel a cotrollig gazdálkodási redszerre (PhD értekezés összefoglalása) Közlekedéstudomáyi Szemle, 2004/10 p. 384-396. 8. [Bokor2009] Bokor, Z.: A költséggazdálkodás korszerűsítése a közlekedésbe, külöös tekitettel a közösségi közlekedésre 9. [Borotvás1991] Borotvás Elemér: Közlekedésgazdaságta, Taköyvkiadó, Budapest, 1991 10. [Borza2004] Borza V.: A korszerű hazai vasúti személyszállítás meetred-szerkezetét leképező távolsági ütemtérkép, Közlekedéstudomáyi Szemle LIV. évfolyam 2004/11. pp. 413-424. 11. [Borza2009] Borza V.: Városi vasúti fukció ellátásáak lehetőségei a MÁV elővárosi voalai, (megjeleés alatt) 12. [Borza-Korm-Vi2004a] Borza, V., B. Vicze, L. Kormáyos: Periodic timetable-map for the Hugaria railway system by the adaptatio of the Europea structure, EURNEX-ZEL 2004 emzetközi koferecia, Zilia; koferecia kiadváy, (1. rész, p182-189). 13. [Borza-Korm-Vi2005] Borza, V., Kormáyos, L., Vicze, B.: New regular iterval timetables i operatio o the suburba lies of the Hugaria State Railways, ZEL 2005 Railways o the Egde of the 3rd Milleium O the way towards the Europea Railway-Harmoisatio ad ITS, 12th Iteratioal Symposium 24-25, May 2005, Zilia; koferecia kiadváy, 2. rész, pp.57-64 14. [Borza-Kormáyos2005] Borza V., Kormáyos L.: Itegrált ütemes meetred bevezetése a MÁV Rt. Budapest Vác Szob és Budapest Veresegyház Vác elővárosi voalai, Városi Közlekedés XLV. évfolyam 2005/3. pp 159-167. 15. [CER2005] CER (Commuity of Europea railway ad Ifrasrtucture Compaies) Public service rail trasport i the Europea Uio: A overview: November 2005 16. [Déesfalvy 2005]: Déesfalvy Áges: A szolgáltatási díjak meghatározásáak redszere a magyar állami vasúthálózat árufuvarozásra megyitott állomásai, Közlekedéstudomáyi Szemle, 2005. jauár, Budapest, pp. 2-9 16
17. [Déesfalvy 2006]: Déesfalvy Áges: A vasúti állomási szolgáltatások kíálati értékéek meghatározása vektoriális módszerrel, Közlekedéstudomáyi Szemle, 2006. júius, Budapest, pp. 225-234 18. [Déesfalvy 2007]: Áges Déesfalvy: Network Statemet Chapter 5 - Services, Workshop o draftig of etwork statemets i South-Easter Europe orgaized by the Europea Commissio i cooperatio with CER, 11-12 Jauary, 2007. Skopje, Macedóia, http://www.cer.be/files/chapter%205-105513a.pdf 19. [Déesfalvy Farkas 2008]: Áges Déesfalvy, dr. Gyula Farkas (2008): Implemetatio of Ifrastructure Service ad Chargig System i Hugary, Proceedigs o Scietific-Expert Coferece o Railways, 9-10 October 2008, Nis, p. 29-32. 20. [E42005] A Budapest és agglomerációja közúti-vasúti közlekedési kapcsolataiak vizsgálata. 1. A Budapest-Keleti pályaudvar kapacitásáak övelése és az elővárosi közlekedés. (E4 Kft. Budapest, 2005. augusztus; Közl.Tud.Szemle 2005/12-2006/1) 21. [E42006] A Budapest és agglomerációja közúti-vasúti közlekedési kapcsolatáak vizsgálata. 2. A Bp.-Nyugati pályaudvar kapacitásáak övelése és az elővárosi közlekedés. (E4 Kft. Budapest, 2005. december; Közl.Tud.Szemle 2006/6) 22. [E42007] Budapest vasúti fejpályaudvari és körforgalmi közlekedéséek összehagolása (E4 kft. 2007. február) 23. [EK1370/2007] Az Európai Parlamet és a Taács 1371/2007/EK redelete a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamit az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK taácsi redelet hatályo kívül helyezéséről http://eur-lex.europa.eu/lexuriserv/lexuriserv.do?uri=oj:l:2007:315:0001:0013:hu:pdf 24. [EK1371/2007] Az Európai Parlamet és a Taács 1371/2007/EK redelete a vasúti személyszállítást igéybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről (2007. október 23.) 25. [EN2002] MSZ EN 13816: 2002 Szállítás. Logisztika és szolgáltatás. Tömegközlekedés. A szolgáltatás miőségéek fogalmai, célja és mérése szabváy. 26. [ErGiKiVi2006] Dr. Ercsey Zoltá Gittiger Tibor Kisteleki Mihály Vice Tamás: A Budapest-Nyugati pályaudvar kapacitásáak övelése és az elővárosi közlekedés, Közlekedéstudomáyi Szemle LVI. Évfolyam 9. szám (2006), 328-348.oldal 27. [ErGiKiVi2007] Dr. Ercsey Zoltá Gittiger Tibor Kisteleki Mihály Vice Tamás: A Budapest-Déli pályaudvar és az elővárosi közlekedés, Közlekedéstudomáyi Szemle LVII. Évfolyam 7. szám (2007), 242-253.oldal 28. [EKFS2008] Gazdasági és Közlekedési Miisztérium az egységes közlekedésfejlesztési stratégia célkitűzéseit megvalósító alágazati fejlesztések 2008-2020, http://www.khem.gov.hu/feladataik/kozlekedes/kozlekedespol/eksf_.html 29. [Farkas2000] Farkas Gyula: A vasúti pályahaszálati díj meghatározásáak módszertaa, PhD értekezés, BME, 2000, p. 100. 30. [Farkas1999]: Farkas Gyula: A közlekedési ifrastruktúra fejlesztéséek és működtetéséek korszerű módszerei, külöös tekitettel a vasúti közlekedésre, Közlekedéstudomáyi Szemle, 1999/2, p. 73-78. 17
31. [Farkas-Déesfalvy2005] Dr. Farkas Gyula, Déesfalvy Áges: A vasúti pályahaszálati díjredszerek összehasolító elemzése, Közlekedéstudomáyi Szemle, 2005. október, pp. 374-386 32. [FK2001] Fehér Köyv, Európai Közlekedéspolitika 2010-ig: itt az idő dötei, Bruxelles 2001. http://www.khem.gov.hu/feladataik/kozlekedes/kozlekedespol/feher_kozl.html?query=feh%c3%a9r%20k %C3%B6yv 33. [FK2006] Tartsuk mozgásba Európát! Fetartható mobilitás kotiesük számára Az Európai Bizottság 2001. évi közlekedéspolitikai fehér köyvéek félidei felülvizsgálata http://www.khem.gov.hu/masolt/csatolasok/tarts_eu.html?query=feh%c3%a9r%20k%c3%b6yv 34. [FKI1996] A Budapest-cetrikus fővoalak távlati meetred-szerkezetéek kialakítása a fejlett vasúti ifrastruktúra figyelembevételével. MÁV Rt. FKI. Budapest 1996. 35. [FKI2000] Budapesti fejpályaudvarok fejlesztési kocepciója I. ütem. Kutatási részjeletés, MÁV Rt. FKI., Budapest, 2000. július 36. [FKI2004a] A Budapest-köryéki elővárosi vasúti közlekedési redszer ütemes meetredje. MÁV Rt. FKI, 2004 augusztus) 37. [FKI2004b]A Budapest-köryéki elővárosi vasúti ifrastruktúra fejlesztése (MÁV Rt. FKI 2004) 38. [FKI2004c] 142, a 70-71, és a 30-40 számú voalak mitameetredjeiek aktualizálása. A 142- es számú voal motorvoati pályasebességéek meghatározása. (1-04-04-005/01 és 1-04-04-005/02 számú K+F ayagok, MÁV Rt. FKI, 2004.) 39. [Göbertshah1993] Göbertshah, R.: Der Itegrale Taktfahrpla, Veretzug der Verkehrsträger im Persoeverkehr als Fudamet der Nahverkehrsstrategie der Bah. Die Deutsche Bah 5/1993, pp.357-362 40. [Hürlima2006] Gisela Hürlima, "Die Eisebah der Zukuft".Moderisierug, Automatisierug ud Schellverkehr bei de SBB im Kotext vo Krise ud Wadel (1965-2000)", Dissertatiosmauskript, Uiversität Zürich, März 2006 41. [Hürlima2005] Hürlima, Gisela: The Swiss path to the Railway of the Future (STRC 2005, koferecia publikáció, pp. 1-31); fordította és redszerezte: Vicze, Béla 42. [IKL2003] Itegrált közlekedési lácok írásos oktatási segédayag 2003, htttp://rs1.sze.hu/ko/ayagok.html 43. [IMPNET] IMPRINT-NET (Implemetig Pricig Reform si Trasport Networkig) http://www.imprit-et.org/ 44. [Igo-Jör2008] Igo A- Jör P: Railway Timetable & Traffic, www.eurailpress.de, 2008 (ISBN978-3-7771-0371-6) 45. [INNOF2004] INNOFIace http://www.kgazd.bme.hu/modules.php?ame=news&file=article&sid=442 46. [ITF.hu] Itegrált ütemes meetred Magyarországo http://www.itf.hu/ 47. [IRJ2008 Dr Felix Laube, Marco Lüthi: Makig every secod cout, Railway Gazette Iteratioal, December 2008, pp 952-954 48. [Jászberéyi-Pálfalvi2006] Dr. Jászberéyi Melida- Dr. Pálfalvi József: Közlekedés a gazdaságba, 2006, AULA 18
49. [JB-HB-SH2003] Josef Becker, Herik Behres, Saskia Hollbor: Qualitaet vo Nachverkehrsleistuge, Die Bedeutug der eue DIN EN 13816, Iteratioales Verkehrsvese (55) 1+2/2003 pp 30-34 50. [Kádas1970] Kádas K. Közlekedésgazdaságta I-II., BME egyetemi jegyzet, taköyvkiadó, Budapest, 1970. 51. [KHEM2008] A helyközi meetredszeriti személyszállítás moitorig redszeréek kialakítása, Közlekedési, Hírközlési és Eergiaügyi Miisztérium, 2008 52. [Körmedi-Nádasi1996] Körmedi L., Nádasi F.:Az értékelemzés elmélete és gyakorlati alkalmazása (Budapest, Ifo-Prod Kiadói és Marketig Bt., 1996) 53. [Kövesé1996] Kövesé: A városi személyközlekedési redszer értékelése miőségi ismérvek alapjá, Városi Közlekedés, XXXVI. évf. 5. sz. (1996) 267-272. old. 54. [KözlRedsz2004] Kövesé-Havas-Debreczei-Tóth J-Mádoki: Közlekedési redszerek, Egyetemi jegyzet, készült a GKM támogatásával, Budapest, 2004. 55. [Közlsz] Horváth-Kore Cs.-Prielszky-Tóth-Szabó: Közlekedéstervezés, Szécheyi Istvá Egyetem 56. [KÖZOP2007] Közlekedési Operatív Program http://www.operativprogram.hu/kozopprogramleiras/ 57. [KÜKG2008] Új szolgáltatási kritériumredszer elméleti megalapozása a BKV Zrt. paraméterköyvéek megújításához A Közlekedésüzemi Taszék és a Közlekedésgazdasági Taszék mukacsoportja 2008. 58. [Legeza1990] Dr. Legeza Eikő: Értékelemzés a haszogépjárművek karbatartásába, Közlekedéstudomáyi Szemle, XXXIV. Évf, 6. szám 226-229. old 59. [Legeza-Kovács1991] Legeza Eikő-Kovács Gábor: Az értéekelmzés alkalmazása közhaszálatú közúti vállalatál, Vezetéstudomáy 1991. 3. szám, 24-30. old. 60. [Mádoki2005] Mádoki P: Személyközlekedési redszerek értékelési lehetőségei a városi és térségi közlekedésbe, PhD értekezés, 2005 61. [Mádoki2003] Mádoki P: A közforgalmú közlekedési redszereket értékelő módszerek, Városi Közlekedés XLIII. évf. 4. sz. (2003.), 189-194. old. 62. [Miles1973] Miles, Lawrece D.: Értékelemzés. Budapest, Közgazdasági és Jogi Köyvkiadó. 1973. 63. [Molár-Somló2007] Dr. Molár Éva, Dr. Somló Judit: A közlekedési közszolgáltatás európai szabályozása és ami a gyakorlatba va, Közlekedéstudomáyi Szemle 2007/1.sz. 2-18. o. 64. [Moigl2001] Moigl J. A személyközlekedési igéyek tér-idő-költség elvű modellezése. Habilitáció, 2001 65. MOTOS [2007] Trasport Modellig: Towards Operatioal Stadard i Europe, Cotract N0:TREN/06/FP6SSP/S07.56151, D2.1. State-of-the-art report 2007. 66. [Nash2000]: Chris Nash: Key Issues ad Priciples of Rail Ifrastructure Pricig, Helsiki Workshop o Ifrastructure Chargig o Railways, http://mail.vatt.fi/railway/papers_table.htm 67. [Prielszky2001] A tömegközlekedés fejlesztéséek komplex hatásvizsgálata, a hatások kimutatásáak és értékeléséek módszertai megalapozása. Kutatási jeletés a Köryezetvédelmi Miisztérium által meghirdetett IV OKTKP. 2001 pályázat, K0440212001 pályázatáról 19
68. [PRO2000] Der letzte Fahrplawechsel, PRO BAHN Kozept für eie budesweite Itegrale Taktfahrpla mit schellem Ferverkehr 69. [QFD2006] http://www.quality- mmt.hu/portal_mmt/magyar/cikkek/21/mmt_beliv_2006_12.pdf 70. [Qua2004] Qualitaetsmeegemet, RBL im Resktrukturierugsprozess III, beka Semiar, Haover, 3./4. November 2004 http://www.ag-itcs.de/dowload/schmickl.pdf 71. [Rixer1999]: Rixer Attila: Hazák EU-csatlakozásából eredő kötelezettségek és itézkedések a magyar vasutak számára, Közlekedéstudomáyi Szemle, XLIX. évfolyam 6. szám 72. [Rixer2000a]: Rixer Attila: A hazai vasúti közlekedési kocepció európai jövőkép- és stratégiaelemei. I. A hazai vasúti közlekedési kocepciót megalapozó európai itegrációs stratégiai logikai keret, Közlekedéstudomáyi Szemle, L. évfolyam 10. szám 73. [Rixer2000b]: Rixer Attila: A hazai vasúti közlekedési kocepció európai jövőkép- és stratégiaelemei. II. A magyar vasutak revitalizációs stratégiájáak EU-koform logikai kerete, alapelemei és alapelvei, Közlekedéstudomáyi Szemle, L. évfolyam 12. szám 74. [Rixer2005] Dr. Rixer Attila: A személyszállítási közszolgáltatások miőségmeedzsmetje, Közlekedéstudomáyi Szemle LV évfolyam, 3. szám pp 82-89 75. [Róai2001]: Róai, P.: Margial Cost Based Pricig Policy i the Europea Trasport Sector, MicroCAD Nemzetközi Tudomáyos Koferecia, Miskolci Egyetem, Europea Uio ad Regioal Ecoomics szekció, 2001. március 1.-2. 76. [Róai2002]: Róai, P.: Margial Cost Calculatios ad Price Discrimiatio i the Railway Freight Sector, Periodica Polytechica, Ser. Trasportatio Egieerig; vol. 30. No. 1-2. 2002. p. 79-88. 77. [Róai Táczos 2003]: Róai P, Taczos K: A accout-orieted approach for the margial cost based price calculatio i the case of the Hugaria State Railways, Europea Trasport Coferece. Strasbourg,, 2003.10.03-2003.10.05. (2003). 78. [RU2006] Upgradig of the Swiss rail etwork util 2030: Railway Update 1/2006 79. [SBB2005a] SBB Trassemaagemet: Horizot 2008ff (2008-2014), Ferverkehr Schweiz, Arbeitsstad vom 26. September 80. [SBB2005b] SBB-CFF-FFS: Mehr Zug für die Schweiz. Öfter, scheller ud bequemer, www.sbb.ch 81. [SBB2006] SBB-CFF-FFS: Smooth Ride Towards Rail 2000 (pp 1-23), www.sbb.ch 82. [Spillma2004] Spillma, H.:SBB cocludes its Rail 2000 expasio project, Europea Railway Joural 2004/3. pp. 21-25. 83. [Táczos1994b]. Táczos Lászlóé.: Az európai közlekedési miiszterek kofereciájáak módszer tai ajálásai a közlekedési beruházások tervezésére és értékelésére.közl.tud.szemle1994/8p281-289. 84. [Táczos1994a]. Táczos Lászlóé.: A lodoi földalatti beruházási program gazdasági hatékoysági vizsgálata és a vizsgálatot megalapozó elméleti háttér. Városi Közlekedés. 1994. 3. sz. p. 134-137. 85. [Táczos1997] Táczos Lászlóé.:A vasúti közlekedés, mit redszer működőképességéek értelmezése és az iteroperabilitás feltételeiek megteremtése. Közlekedéstudomáyi Szemle. 1997/5.p165-171. 20
86. [Táczos-Bokor2003] Táczos Lászlóé - Bokor Zoltá: A közlekedés társadalmi költségei és azok általáos és közlekedési módtól függő hazai sajátosságai. Közl..tud.Szemle, 2003/8, p. 281-291. 87. [Táczos-Bokor2004a] Táczos Lászlóé - Bokor Zoltá: A közlekedési adók és díjak reformja. Közlekedéstudomáyi Szemle, 2004/1, p. 5-10. 88. [Táczos-Bokor2004b] Táczos Lászlóé, Bokor Zoltá: A korszerű közlekedési árképzési redszerek hazai bevezetési feltételeiek elemzése. Közlekedéstudomáyi Szemle, 2004/2, p. 50-57. 89. [Táczos-Bokor2004c] Táczos Lászlóé - Bokor Zoltá: A társadalmi költségeke alapuló közlekedési árképzési redszerek gyakorlati adaptációs lehetőségei. Közlekedéstudomáyi Szemle, 2004/5, p. 185-192. 90. [Táczos2001b] Táczos Lászlóé : A közlekedés hálózatfejlesztési, fetartási és üzemeltetési források hatékoy allokációját megalapozó vizsgálati módszerek, külöös tekitettel az exteráliák hatásaiak figyelembevételére, Közlekedéstudomáyi Szemle, 2001, 9. szám p. 321-326. 91. [Táczos-Békefi-Magyar1999]. Táczos Lászlóé - Békefi Z. - Magyar I.: A Budapesti Itermodális Logisztikai Közpot Komplex Program (BILK Komplex Program)komplex hatékoysági vizsgálatatai az állami részvétellel összefüggésbe. Közlekedéstudomáyi Szemle 1999/12. 92. [Táczos Róai 2004] Táczos, K., Róai, P.: A practical model for implemetatio of margial cost based pricig policy i the railway sector i Hugary; World Coferece o Trasport Research, Istabul, 4-8. July 2004. 93. [Táczos2001a]. Táczos Lászlóé.: Kötöttpályás létesítméyek fiaszírozási modellje. Városi közlekedés, 2001/2. 94. [ÚM2007] Új Magyarország Fejlesztési Terv http://www.fu.hu/uj_magyarorszag_fejlesztesi_terv_2 95. [Vasut1995] dr. Kecskés Sádor: Vasúti Üzem, Műegyetemi Kiadó, 1995. 96. [VT2005] A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. Törvéy 97. [VK2005] 2185/2005 (IX.9.) Kormáyhatározat a vasúti közlekedéspolitika stratégiai kérdéseiről 98. [VOLAN2009] http://www.volabusz.hu/hu/tarsasagukrol/cegismerteto 99. [Wels2006] Philipp Augusti Wels: Itegriertter Studetakt für das südöstliche Mitteleuropa- Eie strategie für de grezüberschreitede Persoeferverkehr: ETR 55 (2006) Jauar/Februar pp. 23-30. 21