A főbb állati termékek világpiaci kilátásai

POPP JÓZSEF A főbb állati termékek világpiaci kilátásai NEMZETKÖZI AGRÁRPIACI KILÁTÁSOK 2005 BUDAPEST

Módszertan Feltételez telezések A WTO megállapod llapodás s nem változikv Mérsékelten kedvező nemzetközi zi agrárpiaci rpiaci kilátások Mérsékelt gazdasági gi- és s népessn pességnövekedés A $/ árfolyam 1,15 körül k l alakul középtk ptávon 2011-re a közvetlen k kifizetések (SPS) 90%-a termelést stől független lesz (tej 100%, szánt ntóföldi növények n nyek 93%, marhahús s 78%, juh 73%)

EU bővítés hatása EU-10 38 millió ha-ral (30%-kal) növeli az EU mezőgazdasági területét Az EU mezőgazdasági termelése 10-20% 20%-kal nőtt (termékek függvénye) A mezőgazdasági munkaerő 52%-kal emelkedett A mezőgazdasági hozzáadott-érték növekedése 6% Az EU-10 10-ben magasabb a gazdasági növekedés, mint az EU-15 15- ben

A hústermelés kilátásai az EU-ban 1. A baromfihús iránti kereslet és a kínálat (termelés) stabil marad 2. A sertéshús termelése mérsékelten emelkedik: Stabil kereslet az EU-15 15-ben és az EU-10 10-ben Megfelelő jövedelmezőség alacsony termelői árak és viszonylag olcsó o takarmányárak mellett 3. Az elmúlt 20 évben az EU-ban először 2003-ban volt alacsonyabb a marhahús előállítás, mint a fogyasztás, ez a tendencia nem változik: A tejhasznú tehenek száma csökken (kvóta) Termeléstől független támogatások hatása (egységes gazdaságtámogatás) 2001. évi BSE piaci hatása 4. Mérsékelt növekedés várható a birkahús (és kecskehús) előállításban, miután a 2001. évi száj- és körömfájás magas piaci árakat eredményezett

A világ hústermelésének a megoszlása 2004-ben Összes termelés: 258 mio t Kecske- és juhhús: 5% Egyéb: 3% Marha- és borjúhús: 23% Sertéshús: 39% Baromfihús: 30% Forrás: FAO 2004

Forrás: FAO, 2004; OECD, 2005; A világ baromfihús termelésének megoszlása 2004-ben (2014-ben) Összes termelés: 78 mio t (2014: 90 mio t; + 15%) EU TERMELÉS: Kanada: 1% (2014: 1%) India: 2% (2014: 3%) Egyéb: 27% (2014: 31%) USA: 23% (2014: 24%) EU- 15: 9 217 mio t (2004) 9 339 mio t (2011) EU- 10: 1 846 mio t (2004) 2 377 mio t (2011) EU- 25: 11 063 mio t (2004) 11 716 mio t (2011) Forrás: Európai Bizottság EU FELHASZNÁLÁS: Japán: 2% (2014: 1%) EU- 25: 10 543 mio t (2004) 11 480 mio t (2011) Kína: 17% (2014: 12%) Forrás: Európai Bizottság Mexikó: 3% (2014: 3%) Brazília:11% (2014: 12%) EU-25: 14% (2014: 13%)

A csirkehús világpiaci árának alakulása USD/t EUR/t 1 700 1 600 1 500 1 400 1 300 1 200 1 100 1 000 900 800 700 600 USD/t U.S. nagykereskedelmi ár (vágott súly) EUR/t EU termelői ár (vágott súly) 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014-16,5% 1% FAPRI 2005 (USA) OECD 2005 (EU)

Forrás: USDA, Európai Bizottság (EU) Legnagyobb baromfihús-exportőr és -importőr országok millió t (broiler( broiler+pulyka) Export (EU-25): 1 008 ezer t (2004) 950 ezer t (2011) Import (EU-25): 489 ezer t (2004) 715 ezer t (2011) Forrás: Európai Bizottság 4 +48% +30% +6% +92% +56% +63% +68% +29% +5% +50% 3 2 1 0-1 -2 Brazília USA EU-25 Thaiföld Kína Oroszország Mexikó Japán EU-25 Kína 2004 2014 (EU:2011)

Forrás: Európai Bizottság (2004) A húsfogyasztás alakulása az EU-ban Fogyasztás (kg/fő); sertéshús: 50%, baromfihús 25% 100 90 EU-15 EU-25 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1973 1975 1977 1979 1981 1983 1985 1987 1989 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009 2011 Marha Sertés Baromfi Juh Összesen

A baromfihús fogyasztás növekedésével párhuzamosan a termelés is emelkedik Termelés: 70% csirkehús, 18% pulykahús, 4% kacsahús, 8% egyéb 15 Termelés, fogyasztás és kereskedelem (mio.t( mio.t). 5 EU-12 EU-15 EU-25 12 4 Termelés, fogyasztás 9 6 Export Termelés Fogyasztás 3 2 Kereskedelem 3 1 Import 0 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009 2011 0

Forrás: EU Bizottság, AKI A vágócsirke termelői ára nemzetközi összehasonlításban (2005. április) 178 176 174 174 176 Ft/kg (élősúly) 172 170 168 166 166 165 169 164 162 160 Németo. Magyaro. Lengyelo. Szlovákia Cseh Közt.

Vágócsirke Költség és bevétel alakulása (társas vállalkozások) 350 300 1000 Ft/t (élősúly) 250 200 150 100 50 0 183 170 Ft/t 191 230 Ft/t 198 500 Ft/t 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Jövedelem: -77 312 Ft/t Termelés értéke Közvetlen támogatás Költség

A világ pulykahús termelésének megoszlása 2004-ben Összes termelés: 5,1 millió t Kanada: 3% Egyéb: 9% Brazília: 4% USA: 47% EU-25: 37% Forrás: FAO, 2005

Az EU-25 pulykahús termelésének megoszlása 2004-ben Összes termelés: 2 millió t Önellátottság: 105% Szlovákia: 4% Egyéb: 4% Franciaország: 32% Magyarország: 6% Lengyelország:10% Egyesült Királyság: 10% Olaszország: 17% Németország: 17% Forrás: FAO, 2005

Forrás: FAO, 2005 A világ kacsahús termelésének megoszlása 2004-ben Összes termelés: 3,2 millió t Thaiföld: 3% India: 2% Egyéb: 12% Vietnám: 3% EU-25: 13% Kína: 67%

Forrás: FAO, 2005 Az EU-25 kacsahús termelésének megoszlása 2004-ben (ezer tonna) Összes termelés: 435 ezer t Önellátottság: 60% (EU-15) Lengyelország: 4% Egyesült Hollandia: 3% Királyság:10% Egyéb: 6% EU-25: 435 ezer t EU-15: 356 ezer t EU-10: 80 ezer t Magyarország:10% Németország: 12% Franciaország: 55%

A világ libahús termelésének megoszlása 2004-ben Összes termelés: 2,1 millió t Egyiptom: 2% Egyéb: 2% EU-25: 3% Kína: 93% Forrás: FAO, 2005

Az EU-25 libahús termelésének megoszlása 2004-ben Összes termelés: 75 000 t Egyéb:26% EU-25: 75 000 t EU-15: 15 000 t EU-10: 60 000 t Magyarország: 45% Németország: 4% Forrás: FAO, 2005 Franciaország: 9% Lengyelország: 16%

Forrás: FAO, 2004; OECD, 2005 A világ sertéshús-termelésének termelésének megoszlása 2004-ben (2014-ben) Összes termelés: 100 mio t (2014: 118 mio t; + 18%) EU TERMELÉS: Oroszország:2% (2014: 2%) Kanada: 2% (2014: 2%) Vietnám: 2% Egyéb: 11% (2014:15%) Kína:48% (2014: 50%) EU- 15: 17 793 mio t (2004) 18 452 mio t (2011) EU- 10: 3 666 mio t (2004) 3 969 mio t (2011) EU- 25: 21 459 (2004) 22 421 (2011) Forrás: Európai Bizottság Brazília: 3% (2014: 3%) EU FELHASZNÁLÁS: EU- 25: 20 304 mio t (2004) 21 084 mio t (2011) USA: 9% (2014: 9%) EU-25: 22% (2014: 19% ) Forrás: Európai Bizottság

A sertéshús világpiaci árának alakulása 1 700 1 600 1 500 1 400 1 300 1 200 1 100 1 000 USD/t EUR/t 900 800 700 600 USA:USD/ t (vágott súly) EU:EUR/t (vágott súly) USA: USD/t (élősúly: 51-52% 52% húskihozatal) 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 FAPRI 2005 (USA) OECD 2005 (USA) OECD 2005 (EU) -6,4% 9,6% -5%

Forrás: USDA, 2005 Legnagyobb sertéshús-exportőr exportőr és -importőr országok Export (EU-25): 1393 ezer t (2004) 1375 ezer t (2011) Forrás: Európai Bizottság millió t (hasított súly) 2 +13% +27% +18% +55% +35% +18% +28% +10% +104% +45% 1 0-1 -2 EU-25 USA Kanada Brazília Kína Japán USA 2004 2014 Oroszország Mexikó Hong Kong

Forrás: Európai Bizottság, 2004 Az EU-ban kedvelt sertéshús (az összes húsfogyasztás 50%-a), a termelés mérsékelt növekedését garantálja Termelés, fogyasztás és kereskedelem (mio.t( mio.t). 30 6 EU-12 EU-15 EU-25 25 5 Termelés, fogyasztás 20 15 10 Termelés Fogyasztás 4 3 2 Kereskedelem 5 1 Export Import 0 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009 2011 0

A beruházások és a versenyképesség növekedése kielégíti a sertéshús iránti élénk fogyasztói keresletet A sertéshús piaci alakulása az EU-10 10-ben csatlakozással és csatlakozás nélkül (szaggatott vonal = csatlakozás nélkül) millió t 4.5 4.0 Termelés 3.5 3.0 2.5 Belföldi felh. 2.0 1.5 1.0 Export Import 0.5 0.0 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Forrás: Európai Bizottság, 2004

A vágósertés vágóhídi belépési ára nemzetközi összehasonlításban, 2005. 16. hét ( E minőség, élősúly) 270 265 260 264,0 260,0 266,0 266,0 255 Ft/kg 250 245 240 235 230 242,0 Magyarország Szlovákia Lengyelország Ausztria Németország Forrás: EU Bizottság, AKI Átszámítva az MNB hivatalos középárfolyamán: 2005. 16. héten

Forrás: AKI, 2005 Vágósertés Költség és bevétel alakulása (társas vállalkozások) 350 259 020 Ft/t 271 441 Ft/t 281 750 Ft/t 1000 Ft/t (élősúly) 300 250 200 150 100 50 Jövedelem: -681 Ft/t 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Termelés értéke Közvetlen támogatás Költség

Forrás: FAO, 2004; OECD, 2005 A világ marha- és borjúhús-termelésének megoszlása 2004-ben (2014-ben) Összes termelés: 59 mio t (2014: 73 mio t; + 24%) EU TERMELÉS: Ausztrália: 3% (2014: 2%) Mexikó: 3% (2014: 2%) India: 3% (2014: 5%) Kanada: 2% (2014: 2%) EU- 15: 7 400 mio t (2004) 7 208 mio t (2011) EU- 10: 653 mio t (2004) 581 mio t (2011) Oroszország: 4% (2014: 3%) Argentína: 5% (2014: 4%) Kína: 11% (2014: 13%) Brazília: 13% (2014: 13%) EU-25: 14% (2014: 11%) Egyéb: 26% (2014: 32%) USA: 19% (2014: 18%) EU- 25: 8 053 mio t (2004) 7 789 mio t (2011) Forrás: Európai Bizottság EU FELHASZNÁLÁS: EU- 25: 8 228 mio t (2004) 8 200 mio t (2011) Forrás: Európai Bizottság

A marhahús világpiaci árának alakulása USD/t EUR/t 3 000 2 800 2 600 2 400 2 200 USA:USD/t (vágott súly) EU:EUR/t (vágott súly) -10% 7 % 2 000 1 800 U.S.-Nebraska élősúly (500-600 kg hízott bika) 1 600-15 % 1 400 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 FAPRI 2005 (USA) OECD 2005 (USA) OECD 2005 (EU)

Legnagyobb marha- és borjúhús-exportőr és -importőr országok Export (EU-25): 340 ezer t (2004) 170 ezer t (2011) Import (EU-25): 481 ezer t (2004) 581 ezer t (2011) millió t Forrás: Európai Bizottság (hasított súly) +26% 2 +1% - 8% +4% - 6% +7% +412% - 12% +9% +27% - 7% +229% +215% 1 0-1 Brazília Ausztrália Új-Zéland Kanada Argentína EU-25 USA (BSE) USA Oroszország Japán EU-25 Mexikó Dél-Korea -2 2004 2014 Forrás: USDA, 2005

10 Az EU középtávon nettó importőr marad 9 EU-12 Termelés marhahúsból Termelés, fogyasztás, kereskedelem és intervenciós készlet (mio.t( mio.t). EU-15 EU-25 2.5 8 2.0 Termelés, fogyasztás 7 6 5 4 3 Zárókészlet Export Fogyasztás Import 1.5 1.0 Kereskedelem, készlet 2 0.5 1 0 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009 2011 Forrás: Európai Bizottság, 2004 0.0

Forrás: Európai Bizottság, 2004 A fogyasztók változó preferenciái stabilizálják a marhahús piacát. A marhahús piac alakulása az EU-10 10-ben csatlakozással és csatlakozás nélkül (szaggatott vonal = a csatlakozás nélkül) millió t 1.00 0.90 0.80 Termelés Belföldi felhasználás Belföldi felhasz. 0.70 0.60 0.50 0.40 0.30 0.20 Export Import 0.10 0.00 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Ft/kg hasított súly A fiatal bika R3 vágóhídi belépési ára 2005. 16. hét 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 645 790 541 760 671 742 Magyarország Németország Lengyelország Franciaország Hollandia EU 15 Forrás: EU Bizottság, AKI

Vágómarha (területalapú támogatással) Költség és bevétel alakulása (társas vállalkozások) 900 800 1000 Ft/t (élősúly) 700 600 500 400 300 200 100 393 100 Ft/t 290 kg 393 100 Ft/t 290 kg 393 100 Ft/t 290 kg Jövedelem: 261 618 Ft/t 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Forrás: AKI, 2005 Extenzifikációs prémium Közvetlen támogatás / nemzeti kiegészítés (hízott hímivarú egyedek után) Termelés értéke Költség

Forrás: FAO, 2004; OECD, 2005 A világ tejtermelésének megoszlása 2004-ben (2014-ben) Összes termelés: 613 mio t (2014: 747 mio t; + 12%) Ukrajna: 2% (2014: 2%) Egyéb: 24% (2014: 32%) EU-25: 24% (2014: 19%) India; 15% (2014: 18%) EU TERMELÉS: EU- 15: 121,4 mio t (2004) 122,9 mio t (2011) EU- 10: 22,0 mio t (2004) 22,0 mio t (2011) Forrás: Európai Bizottság Ausztrália: 2% (2014: 2%) EU TEHÉNLÉTSZÁM: Új-Zéland: 2% (2014: 3%) Brazília: 4% (2014: 4%) Kína: 4% (2014: 5%) Pakisztán: 5% (2014: 5%) Oroszország: 5% (2014: 5%) USA: 13% (2014: 12%) EU- 15: 18,7 mio t (2004) 17,5 mio t (2011) EU- 10: 4,5 mio t (2004) 3,9 mio t (2011) Forrás: Európai Bizottság

A tejtermékek világpiaci árának alakulása USD/t FOB export ár, Észak-Európa 3 000 2 800 2 600 2 400 2 200 2 000 1 800 1 600 zsíros tejpor sajt vaj sovány tejpor -15,4% -0,5% -1,5% -2,8% 1 400 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Forrás: OECD, 2005 Sajt (cheddar) Sovány tejpor Vaj (82% zsír) Zsíros tejpor (26% zsír)

Tejárak alakulása nemzetközi összehasonlításban EUR/100 kg 40 35 30 25 20 15 10 5 EU USA Elméleti világpiaci ár Új-Zéland 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 Forrás: ZMP, Berlin, 2005

Legnagyobb sajt-exportőr és -importőr országok Export (EU-25): 578 ezer t (2004) 611 ezer t (2011) Forrás: Európai Bizottság 1 +6% +56% +38% +17% +13% +92% millió t 0 EU-25 Új-Zéland Ausztrália Japán USA Oroszország -1 2004 2014 (EU: 2011) Forrás: USDA, Európai Bizottság, 2004 (EU)

Legnagyobb vaj-exportőr és -importőr országok 1 Export (EU-25): 351ezer t (2004) 178 ezer t (2011) Import (EU-25): 112 ezer t (2004) 115 ezer t (2011) Forrás: Európai Bizottság +16% -50% -17% +74% +3% +89% millió t 0 Új-Zéland EU-25 Ausztrália Oroszország EU Mexikó -1 2004 2014 (EU: 2011) Forrás: OECD, 2005; Európai Bizottság, 2004 (EU)

Legnagyobb sovány tejpor-exportőr exportőr és -importőr országok Export (EU-25): 308 ezer t (2004) 156 ezer t (2011) 1 Forrás: Európai Bizottság +41% -50% -56% +18% +29% +6% +58% millió t 0 Új-Zéland EU-25 USA Ausztrália Mexikó Kína Oroszország -1 2004 2014 (EU: 2011) Forrás: OECD, 2005; Európai Bizottság, 2004 (EU)

Legnagyobb zsíros tejpor-exportőr exportőr és -importőr országok Export (EU-25): 542 ezer t (2004) 540 ezer t (2011) Forrás: Európai Bizottság 1 +30% +0% +53% +13% -35% +117% millió t 0 Új-Zéland EU-25 Ausztrália Kína Mexikó Oroszország -1 2004 2014 Forrás: OECD, 2005; Európai Bizottság, 2004 (EU)

Tej és tejtermékek kilátásai az EU-ban Belső kereslet nő a sajt és egyéb magas hozzáadottértékű tejtermékek iránt Ömlesztett tejtermékek (sajt, sovány tejpor) termelése a támogatás és piaci árak csökkenésével párhuzamosan visszaesik A tej egyre nagyobb hányadát sajtok és más magas hozzáadott-értékű tejtermékek termelésére használják fel a belső piaci igények kielégítéséhez (ez korlátozza az exportot)

Tejpiaci mérleg az EU-25 25-ben (2004) Felhasználás: Fogyasztás: 120 mio t Export: 15 mio t Intervenció: 1 mio t Összesen: 136 mio t Rendelkezésre áll: Feldolgozói ért.: 131 mio t Import: 3 mio t Készletfelh.: 3 mio t Összesen: 136 mio t Belső felhasználás támogatással: 7% (10 mio t) Intervenciós készlet: 1% (1 mio t) Export támogatással: 10% (14 mio t) Export piaci áron: 1% (1 mio t) Belső felhasználás piaci áron: 81% (110 mio t) A 136 mio t tejből a piaci áron történő felhasználás 111 mio t (82%), 25 mio t támogatást igényel! Forrás: ZMP, Berlin, 2005

A tejkvóta fékezi az EU tejtermelését, az egy tehénre jutó tejhozam növekedése pedig csökkenti a tejhasznú tehénlétszámot 160 Tejtermelés, tejfeldolgozás, tehénlétszám EU-12 EU-15 EU-25 40 140 Tejtermelés 35 Tejtermelés és- feldolgozás (millió t) 120 100 80 60 40 Tehénlétszám Tejfeldolgozás 30 25 20 15 10 Tehénlétszám (millió egyed) 20 5 0 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009 2011 Forrás: Európai Bizottság, 2004 0

A tejtermelés nem változik az EU-10 10-ben, de a saját fogyasztású tejtermelés továbbra is fontos marad A tejtermelés alakulása az EU-10 10-ben csatlakozással és csatlakozás nélkül (szaggatott vonal = a csatlakozás nélkül) millió t 25 Össztermelés 20 15 Piacra termelés 10 5 0 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Forrás: Európai Bizottság, 2004

Forrás: ZMP, Berlin, 2005 A tej termelői árának alakulása az EU-ban 34,0 32,0 30,0 Germany Németország Előrejelzés 26,2 25,1 23,8 23,7 23,9 24,4 28,0 26,0 24,7 24,0 22,0 20,0 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009 2011 Ár (EUR/100 kg) EU-átlag

Euro/kg 3,10 Sajtjegyzések (Hannover) Gouda, 45/48% zsír 2004/05 2,90 2003/04 2,70 júl. szept. nov. jan. márc. máj. Viszonylag stabil árak Forrás: ZMP, Berlin, 2005

Forrás: Európai Bizottság, 2004 Növekvő sajtpiac - korlátozott export Termelés, fogyasztás és kereskedelem (mio( mio.. t) 10.0 EU-12 EU-15 EU-25 2.0 9.0 1.8 8.0 Termelés 1.6 Termelés, fogyasztás 7.0 6.0 5.0 4.0 3.0 Fogyasztás Export 1.4 1.2 1.0 0.8 0.6 Kereskedelem 2.0 1.0 Import 0.4 0.2 0.0 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009 2011 0.0

EUR/kg 4,00 3,80 3,60 Vaj: ár és intervenció alakulása Intervenció (mennyisége) Piaci ár (Hannoveri jegyzés) t 300 250 3,40 3,20 Intervenció mennyiségi korlátozása 200 3,00 150 2,80 2,60 Intervenciós ár 100 2,40 50 2,20 2,00 90 91 92 93 94 96 97 99 00 01 02 03 04 05 06 07 08 Hosszabb távon évi 0,3 millió t export tehermentesíti a piacot Forrás: ZMP, Berlin, 2005 0

Vaj: árak alakulása Euro/t 4 000 Piaci ár (Hannoveri jegyzés) 3 000 2 000 Lengyelország 1 000 Jan. 99 Júl. Jan. 00 Világpiaci ár Júl. Jan. 01 Júl. Jan. 02 Júl. Jan. 03 Júl. Jan. 04 Júl. Jan. 05 Az exporttámogatás mérséklődése mellett csak a piaci ár csökkenése teszi lehetővé az exportot. Forrás: ZMP, Berlin, 2005

A vajmérleg javulása várható középtávon Forrás: Európai Bizottság, 2004 Termelés, fogyasztás, kereskedelem és intervenciós készlet (mio( mio.. t) 2.5 1.0 EU- 12 EU- 15 EU- 25 2.0 Termelés 0.8 Termelés, fogyasztás 1.5 1.0 Fogyasztás Import Export 0.6 0.4 Kereskedelem, készlet 0.5 0.2 Készletek készletek 0.0 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009 2011 0.0

Sovány tejpor: ár és intervenció alakulása EUR/kg 2,80 t 400 2,60 Intervenció 350 2,40 Piaci ár 300 2,20 Intervenciós ár 250 2,00 200 1,80 Az intervenció mennyiségi korlátozása 150 1,60 100 000 t 106 000 t 109 000 t 100 1,40 50 1,20 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 Forrás: ZMP, Berlin, 2005 0

Sovány tejpor: Export-visszatérítés, mint piacszabályozási eszköz EUR/t 2100 Piaci ár (EU) 1800 Világpiaci ár 1500 1200 04 jan. 04 ápr. 04 júl. 04 okt. 05 jan. Exporttám.: 300 EUR/t Árkülönbözet: 2004. nov.: 390 EUR/t 2005. márc.: 250 EUR/t Forrás: ZMP, Berlin, 2005

A sovány tejpor termelése és exportja csökken Termelés, fogyasztás, kereskedelem és intervenciós készlet (mio( mio.. t) 1.6 0.8 EU- 12 EU- 15 EU- 25 1.4 Termelés Termelés, fogyasztás 1.2 1.0 0.8 0.6 Fogyasztás Export 0.6 0.4 Kereskedelem, készlet 0.4 0.2 0.2 Készletek Import 0.0 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009 2011 0.0 Forrás: Európai Bizottság, 2004

Forrás: AKI Tejpiaci Információk, ZMP, MNB-devizaárfolyamok A tehéntej felvásárlási átlagára nemzetközi összehasonlításban (2005. március) Ft/kg 90,00 80,00 70,00 60,00 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 0,00 65,82 70,45 72,05 62,18 57,28 66,33 48,73 Magyaro. Cseh Közt. Szlovákia Lengyelo. Románia Ausztria Németo.

Tehéntej (területalapú támogatással) Költség és bevétel alakulása (társas vállalkozások) 90 80 70 60 62,74 Ft/kg 64,10 Ft/kg 62,50 Ft/kg Jövedelem: -22 711 Ft/t 1000 Ft/t 50 40 30 20 10 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Közvetlen támogatás / nemzeti kiegészítés Termelés értéke Költség

A világ juhhústermelésének megoszlása 2004-ben Összes termelés: 12 millió t Egyéb: 35,4% Kína: 30% Brazília: 1% Oroszország: 1% EU-25: 9% Dél-Afrika: 1% Szudán: 2% Törökország: 3% Irán: 3,80% Új-Zéland: 4% Ausztrália: 5% India: 6% Forrás: FAO, 2005

Legnagyobb juhhús-exportőr és -importőr országok (2003) ezer t 900 700 500 300 100-100 Világ Új-Zéland Ausztrália EU-25 India Kína Egyéb Világ EU-25 USA Kína Szaud-Arábia Mexikó Egyesült Arab Emirátus Pápua Új-Ginea Japán Kanada Egyéb -300-500 -700-900 Forrás: FAO, 2005 (EU: intra-eu kereskedelemmel együtt)

Az EU-25 juhhústermelésének megoszlása 2004-ben EU-25: 1 072 ezer t EU-15: 1 049 ezer t Görögország: 14% Olaszország: 7% Egyesült Királyság:35% Franciaország: 15% Spanyolország :29% Forrás: FAO, 2005

Forrás: Európai Bizottság, 2004 A juh-/kecskehús termelés még mindig nem heverte ki a 2001. évi száj- és körömfájást 2.0 Termelés, fogyasztás és kereskedelem (mio.t( mio.t). 1.0 EU-12 EU-15 EU-25 1.5 Fogyasztás Termelés, fogyasztás 1.0 Termelés 0.5 Kereskedelem 0.5 Export Import 0.0 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009 2011 0.0

Anyajuh (területalapú támogatással) Költség és bevétel alakulása (egyéni gazdaságok) 35 30 25 1000 Ft/egyed 20 15 10 5 Jövedelem: -522 Ft/egyed 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Rural World prémium Közvetlen támogatás / nemzeti kiegészítés (húshasznú anyajuhok után) Termelés értéke Költség