OKTATÁSGAZDASÁGTAN
OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet, és a Balassi Kiadó közreműködésével.
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készítette: Varga Júlia Szakmai felelős: Varga Júlia 2011. június
OKTATÁSGAZDASÁGTAN 6. hét Oktatás és gazdasági növekedés Varga Júlia
0 USD 1990 ppp 10000 20000 30000 1 főre jutó GDP 1500 2003 1500 1600 1700 1800 1900 2000 Ev Nyugat-Európa Kelet-Európa Latin-Amerika Nyugat-Ázsia Ausztrália, Új Zéland, Kanada, USA Volt Szovjetunió Észak-Ázsia Afrika Forrás: OECD Development Centre Studies The World Economy Historical Statistics http://www.oecd.org/document/33/0,3746,en_2649_33987_8007265_1_1_1_1,00&&en- USS_01DBC.html
0 1990 dollar ppp 10000 20000 30000 1 főre jutó GDP 1870 2003 1870 1900 1930 1960 1990 2003 Ev Ausztria Egyesült Királyság Magyarország Franciaország Egyesült Államok Forrás: OECD Development Centre Studies The World Economy Historical Statistics http://www.oecd.org/document/33/0,3746,en_2649_33987_8007265_1_1_1_1,00&&en- USS_01DBC.html
1 főre jutó GDP 1870 2003 Az 1 főre jutó GDP növekedési üteme (éves átlagok %) 1500 1820 1820 1900 1900 2000 OECD 1,2 2,0 Nem OECD országok 0,4 0,6 Világ 0,04 0,8 1,9 Forrás: OECD Development Centre Studies The World Economy Historical Statistics http://www.oecd.org/document/33/0,3746,en_2649_33987_8007265_1_1_1_1,00&&en- USS_01DBC.html
Mit mérünk? Aggregáltjövedelem-növekedés (pl. 1 főre jutó GDP)
Az oktatás szerepe 1. Aggregált termelési függvényeken alapuló mérés 2. Új növekedési elméletek
Aggregált termelési függvény Solow-modell Y= f (A, L, K) Y aggregált jövedelem A föld L munka K tőke t technikai fejlődés
Cobb Douglas-függvény Y t =e φt A tα L tβ K t γ α+β+γ=1 Y Y A A L L K K
A növekedés a különböző inputok növekedésének összeadódó hatásából Y A L K Y A L K Output növekedési üteme Technikai változás Föld érték - növekedése Munka növekedése (munkaóra) Tőke növekedése
A maradék problémája
A maradék problémája
A maradék problémája Műszaki fejlődés (Solow) A munka összetételének és minőségének változása (Denison, Schultz)
Miért segítheti elő az iskolázottság a növekedést? Fizikai tőke kiegészítője (Griliches, 1969; Psachropoulos, 1973; Layard, 1975). Gyorsabb az alkalmazkodás a változó igényekhez (Psacharopoulos, 1984). Lassabban használódik el, mint a fizikai tőke (Miller, 1967). Az iskolázás a fogyasztás alternatívája (olyan erőforrásokat csoportosítanak át a termelésbe, amelyeket elfogyasztottak volna (Miller, 1967).
Miért segítheti elő az iskolázottság a növekedést? Az oktatás növeli a munka termelékenységét (Mankiw, Romer, Weil 1992). Növeli a gazdaság innovációs kapacitását, az új ismeretek, új technológiák elősegítik a növekedést (endogén növekedési elméletek (Lucas, 1988; Romer, 1990; Aghion Howitt,1998) Javítja a (máshol kifejlesztett) új technológiák alkalmazásának képességét (Nelson Phelbs 1966; Benhabib Spiegel 2005).
Az oktatás hozzájárulása a gazdasági növekedéshez Schultz vizsgálata (1961) Képzettségállomány növekedése ΔSE A munkaerő-állomány átlagos befejezett iskolai éveinek száma szorozva egy iskolaév értékével = az iskolázás költségeivel (az elmulasztott keresetekkel együtt). ΔLI* a munkajövedelemnek az a növekedése, amelyet akkor várhatott volna egy személy, ha nem változnak a keresetek. Az iskolázottság növekedéséből adódó jövedelemnövekedés VE=ΔSE r (r = az oktatás átlagos megtérülési rátája). Oktatás hozzájárulása a növekedéshez: VE/ΔLI*
Az oktatás hozzájárulása a gazdasági növekedéshez Denison vizsgálata (1962, 1964, 1967, 1974, 1979, 1984, 1985) Y=AK α (LE) 1-α E az iskolázottság átlagos szintje.
Denison vizsgálata 1. Súlyozó változó (w c ) adott végzettségű relatív kereseti pozíciója a bázisvégzettséghez (w 8 ) 2. Foglalkoztatottak iskolai végzettség szerinti %-os megoszlása P c 3. Kiinduló index : férfiakra-nőkre, minden évre 9 c0 w c P c 4. Korrekció a munkanélküliséggel, az iskolázási napok számával és részvételi arányokkal 5. Együttes index kiszámolása férfiakra és nőkre (súlyozás keresetekkel) 6. Az együttes, standardizált indexek felhasználásával a munka input változásának kiszámítása 7. Az oktatás gazdasági növekedéshez való hozzájárulását a munka input iskolázottság változása miatt bekövetkezett hányadát megszorozza a nemzeti jövedelem bérekre fordított hányadával
Denison vizsgálata Legmagasabb iskolai végzettség Súly w e A foglalkoztatottak százalékos megoszlása 1976 márciusában P e Kiinduló indexek w e P e Férfiak Nők Férfiak Nők Nincs 87 0,32 0,26 0.278 0.226 1 4 osztály 93 1,65 0,72 1.535 0.670 5 7 osztály 97 4,65 2,75 4.511 2.638 8 osztály 100 6,36 4,92 6.360 4.920 Középfok 1 3 oztály Középfok 4 osztály 111 15,68 15,97 17.405 17.727 122 38,80 49,88 17.336 60.854 Felsőfok 1 3 év 142 15,69 16,28 22.280 23.443 Felsőfok 4 év 184 10,00 6,42 18.400 11.813 Felsőfok 5 vagy több év 207 6,85 2,80 14.180 5.796 Összesen 100 100 132.315 128.087
Denison vizsgálata Az oktatás nemzeti jövedelem való hozzájárulása az Egyesült Államokban Időszak 1929 48 1948 73 1973 82 A nemzeti jövedelem teljes növekedési üteme A növekedési ütem iskolázottsághoz kapcsolható nagysága A növekedési ütem iskolázottsághoz kapcsolható aránya % 1 foglalkoztatottra jutó nemzeti jövedelem növekedési üteme A növekedési ütem iskolázottsághoz kapcsolható nagysága A növekedési ütem iskolázottsághoz kapcsolható aránya % 2,44 3,58 1,26 0,48 0,52 0,62 19,70 14,00 49,20 1,33 2,45 0,26 0,48 0,52 0,62 36,1 21,2.. Forrás: Denison 1985
Denison vizsgálata Keresztmetszeti adatok Korrekció: kor, nem, munkaidő, iskolázottság Kereseti különbségek mérik a termelékenységkülönbségeket Csak az oktatás mennyiségét méri (minőség konstans az időben)
Az oktatás hozzájárulása a gazdasági Ország Az oktatás hozzájárulása a gazdasági növekedéshez Kanada 25,0 Egyesült Államok 15,0 Belgium 14,0 Dánia 4,0 Franciaország 6,0 Németország 2,0 Olaszország 7,0 Görögország 3,0 Izrael 4,7 Hollandia 5,0 Norvégia 7,0 Egyesült Királyság 12,0 Japán 3,3 Malajzia növekedéshez % 14,7 a Fülöp-szigetek 10,5 Dél-Korea 15,9 a a Schultz módszere Forrás: Psacharopoulos, 1984 Denison módszere
Mérési problémák Kereseti különbségek használata Denison (súly), Schultz (megtérülési ráta) keresztmetszeti adatok problémája képesség miatti torzítás határterméknek megfelelő bér Cobb Douglas típusú függvény (egységnyi helyettesítési rugalmasság) ok-okozati kapcsolat iránya a hosszú-távú növekedési ütem exogén a modellekben
Az iskolázott munka mint termelési tényező CES függvény (Mankiw, Romer, Weil 1992) Az output rugalmassága a tőkeinputra Az output rugalmassága az emberitőke-inputra Y t K t H t ( A L t t ) 1 Output Technológia Munka Tőke Emberitőkeállomány α+β<1 konstans helyettesítési rugalmasság
Endogén növekedési elméletek A Solow-modellben a hosszú távú növekedés forrása exogén. Az endogén növekedési modellek a technológiai változás ütemének meghatározóit modellezik, amit a Solow-modell adottságnak tekint. A fenntartható gazdasági fejlődés endogén módon magyarázható az emberitőke-akkumulációval. A nagyobb növekedési ütem az iskolázásra fordított több idővel és a hatékonyabb oktatási rendszerekkel magyarázható.
Endogén növekedési elméletek (Lucas, 1990) munka átlagos emberi tőke Y t AK t ( u t h L t t ) 1 h a, t technológia tőke a munkára fordított idő a reprezentatív egyén emberitőke-szintje
Endogén növekedési elméletek (Lucas, 1990) Y t AK t ( u t h L t t ) 1 h a, t a munkára fordított idő a gazdaság egyforma, reprezentatív egyénekből áll idejüket munka és emberi tőke felhalmozás között osztják meg
Az iskolázottság mérése Az iskolázottság szintje, az átlagos befejezett iskolázási évek száma (endogén növekedési elmélet), vagy az iskolázottság változása (neoklasszikus modellek) fontosabb-e?
Az iskolázottság mérése Mennyiség mérése Írástudási arány (Romer) Részvételi arányok (Barro 1991, Mankiw, Romer, Weil) Átlagos befejezett iskolázási évek száma (Barro Lee, 1993, 2001 ) Minőség mérése: mennyit tanultak a tanulók/hallgatók az iskolában? Standardizált teszteredmények a nemzetközi teszteken (Hanushek-Kimko, 2001) (Wössman, 2003)
Az iskolázás mennyisége és a gazdasági fejlődés növekedési üteme Függő változó: 1 főre jutó GDP éves átlagos növekedési üteme (%) 1960 2000 Magyarázó változók: átlagos befejezett iskolai évek száma 1960, GDP kiindulószintje 1960 Forrás: Hanushek, E. & Woessmann, L. (2007). Education quality and economic growth. Washington, DC: The World Bank.
Az iskolázás minősége és a gazdasági fejlődés növekedési üteme Függő változó: 1 főre jutó GDP éves átlagos növekedési üteme (%) 1960 2000 Magyarázó változók: átlagos befejezett iskolai évek száma 1960, GDP kiindulószintje 1960 és a nemzetközi méréseken elért tanulói teszteredmények Forrás: Hanushek, E. & Woessmann, L. (2007). Education quality and economic growth. Washington, DC: The World Bank.
Az iskolázás minősége és a gazdasági fejlődés növekedési üteme Függő változó: 1 főre jutó GDP éves átlagos növekedési üteme (%) 1960 2000 Magyarázó változók: átlagos befejezett iskolai évek száma 1960, GDP kiinduló szintje 1960 és a nemzetközi méréseken elért tanulói teszteredmények Forrás: Hanushek, E. & Woessmann, L. (2007). Education quality and economic growth. Washington, DC: The World Bank.