Európa dezintegrálódásának lehetséges megakadályozása

Hasonló dokumentumok
Az előadás szerkezete. A Magyar Nemzeti Bank szerepe a pénzügyi válság kezelésében. A Lehman utáni időszak jellemzői

A magyar gazdaság és a pénzügyi stabilitás

1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban

Állunk a vártán Király Júlia alelnök, Magyar Nemzeti Bank Közreműködött: Szigel Gábor és a PST munkatársai

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai ban

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után

4.számú melléklet A Visegrádi országok mezőgazdasági termelése. % Millió EUR

A stabil magyar bankrendszer aktuális kérdései

Kicsák Gergely A Bundesbank módszertana szerint is jelentős a magyar költségvetés kamatmegtakarítása

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS szeptember VARGA MIHÁLY

PSZÁF II. Biztosítási Konferencia

HITELEZÉSI FOLYAMATOK, AUGUSZTUS

Vezetői összefoglaló december 4.

3. melléklet: Innovációs és eredményességi mutatók Összesített innovációs index, 2017 (teljesítmény a 2010-es EU-átlag arányában)

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A megtakarítások jelentősége makrogazdasági szempontból, aktuális pénzügyi stabilitási vonatkozások. Király Júlia, alelnök

A BÉT ma és holnap. a magyar gazdaság finanszírozási lehetőségei. Szécsényi Bálint Alelnök Budapesti Értéktőzsde december

Az Otthonteremtési Program hatásai

Vezetői összefoglaló március 19.

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN

MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A

A devizahitelezés kivezetésének hatása a bankrendszerre

Az eurózóna 2017-ben: a Gazdasági és Monetáris Unió előtt álló kihívások. Dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Egyetem)

Karvalits Ferenc. Vállalkozások hitelezése - jegybanki szemmel. Finanszírozás kockázatkezelés csaláskutatás Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

Tartalom. A bankrendszer működése a válság idején (mítoszok és a valóság) I. Milyen állapotban érte a válság a magyar gazdaságot és a bankrendszert?

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

AZ OROSZ BANKRENDSZER KILÁBALÁS A VÁLSÁGBÓL

Vezetői összefoglaló június 21.

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

A Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztár részére

Vezetői összefoglaló február 17.

MELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei

Verseny a lakossági bankpiacon

Vezetői összefoglaló július 18.

Nemzetközi finanszírozási folyamatok aktualitásai

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

A Magyar Nemzeti Bank jövőképe a magyar bankszektorról

A magyarországi bérfelzárkózás lehetőségei és korlátai

FORDULATOK UTÁN / FORDULATOK ELŐTT

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

L 165 I Hivatalos Lapja

Vezetői összefoglaló október 24.

Vezetői összefoglaló március 12.

Jelentés a pénzügyi stabilitásról

Vezetői összefoglaló szeptember 1.

Vezetői összefoglaló október 3.

Vezetői összefoglaló november 16.

KIHÍVÁSOK ÉS KILÁTÁSOK november 6.

Vezetői összefoglaló november 14.

ÁLLAMPAPÍR-PIAC ÉS FINANSZÍROZÁS 2006-BAN ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI LEG -EK 2006.

Lakossági pénzügyi megtakarítások EU vs.. Magyarország

Vezetői összefoglaló március 2.

A hazai bankszektor szerepe a magyar gazdaság növekedésében

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 12. (OR. en)

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

ÁLLAMPAPÍRPIAC ÉS FINANSZÍROZÁS 2005-BEN, ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI LEG-EK 2005.

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Vezetői összefoglaló április 27.

Vezetői összefoglaló július 3.

Vezetői összefoglaló február 28.

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

Vezetői összefoglaló március 21.

OTP Bank évi előzetes eredmények

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP)

Vezetői összefoglaló december 8.

Vezetői összefoglaló június 13.

Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA. az euro Észtország általi, január 1-jén történő bevezetéséről

Vezetői összefoglaló június 19.

Tények, lehetőségek és kockázatok a magyar agrárgazdaságban

Vezetői összefoglaló szeptember 18.

Vezetői összefoglaló június 12.

A magyar építőipar számokban

STABIL KÖLTSÉGVETÉS, NÖVEKVŐ GAZDASÁG

Árfolyamok. Miskolci Egyetem mesterképzés

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Pénzügyi információk az Európai Fejlesztési Alapról

Lesz e újabb. nyugdíjreform?

Vezetői összefoglaló október 27.

XV. évfolyam, 2. szám, Agrárpiaci Jelentések ÉLŐÁLLAT ÉS HÚS

Vezetői összefoglaló április 13.

kedd, április 28. Vezetői összefoglaló

hétfő, január 12. Vezetői összefoglaló

MELLÉKLET. a következőhöz:

GAZDASÁGTERVEZÉSI FŐOSZTÁLY

kedd, március 3. Vezetői összefoglaló

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, október 17.

Európa Albánia Andorra Ausztria Belgium Bulgária Csehszlovákia Dánia Egyesült Királyság Észtország

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

1. cím (Saját források): millió EUR. 3. cím (Többletek, egyenlegek és kiigazítások): -537 millió EUR

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: június szeptember 1.

Átírás:

Felügyeleti Integrált Pénzügyi Konferencia - 28. november 27-28. Európa dezintegrálódásának lehetséges megakadályozása Király Júlia Alelnök, Magyar Nemzeti Bank Közreműködtek: Gyura Gábor és Homolya Dániel valamint a Pénzügyi stabilitás és Pénzügyi elemzések szakterületek munkatársai

Az előadás szerkezete 1. Lehman előtt Lehman után 2. Miért éppen mi? A bankrendszer felől nézve 3. Hogyan dezintegrálódott Európa? Lehet-e újraintegrálni?

Lehman előtt Lehman után a világban Főbb kockázati indexek (forrás: Datastream, JP Morgan) bázispont 135 12 15 9 75 6 45 3 15 bázispont 45 4 35 3 25 2 15 1 5 26.jan.3. márc.28. jún.16. aug.24. nov.9. 27.jan.9. márc.6. máj.1. júl.6. szept.5. nov.12. 28.jan.24. márc.31. jún.11. aug.13. okt.24. JPM EMBI Global (bal skála) JPM MAGGIE High Yield (bal skála) JPM MAGGIE A (jobb skála) A 3 hónapos bankközi kamatlábak felárai (forrás: Reuters) 5 45 4 35 3 28.okt.8. 3 2 1-1 -2-3 -4-5 -6 3 2 1-1 -2-3 -4-5 -6 27.jan.1. jan.29. febr.26. márc.26. ápr.23. máj.21. jún.18. júl.16. aug.13. szept.1. okt.8. nov.5. dec.3. dec.31. 28.jan.28. febr.25. márc.24. ápr.21. máj.19. jún.16. júl.14. aug.11. szept.8. okt.6. nov.3. 27.szept.12. 27.okt.2. 27.dec.6. 27.dec.17. 28.ápr.21. 28.máj.1. 25 2 15 1 5 bázispont bázispont 5 45 4 35 3 25 2 15 1 5 27.jan. 27.febr. 27.márc. 27.ápr. 27.máj. 27.jún. 27.júl. 27.aug. 27.szept. 27.okt. 27.nov. 27.dec. 28.jan. 28.febr. 28.márc. 28.ápr. 28.máj. 28.jún. 28.júl. 28.aug. 28.szept. 28.okt. 3 hónapos dollár bankközi kamatláb az OIS kamatláb felett 3 hónapos euro bankközi kamatláb az OIS kamatláb felett EU és USA bankszektorára vonatkozó 5 éves CDS indexek (Forrás: Datastream) 65 6 55 5 45 4 35 3 25 2 15 1 5 Fejlett piaci részvényindexek alakulása (27. január 1. óta bekövetkezett kumulált változás: 27.január 1. =) (Forrás: Datastream) DJ STOXX DAX NIKKEI 225 FTSE 1 S&P 5 CAC-4 NASDAQ COMPOSITE 24.jan. 24.márc. 24.máj. 24.júl. 24.szept. 24.nov. 25.jan. 25.márc. 25.máj. 25.júl. 25.szept. 25.nov. 26.jan. 26.márc. 26.máj. 26.júl. 26.szept. 26.nov. 27.jan. 27.márc. 27.máj. 27.júl. 27.szept. 27.nov. 28.jan. 28.márc. 28.máj. 28.júl. 28.szept. 28.nov. EU bankszektor USA bankszektor

Mrd forint 1 8 6 4 és nálunk A külföldiek által tartott magyar állampapír állomány (forrás: MNB) CDS szpred és 5 éves hozam (forrás: MNB, Bloomberg) bázispont 7 6 5 4 13 12 11 1 2-2 -4-6 3 2 1 9 8 7 6-8 -1 25.jan.4. febr.15. márc.31. máj.12. jún.24. aug.5. szept.19. nov.2. dec.13. 26.jan.25. márc.8. ápr.21. jún.6. júl.18. aug.29. okt.1. nov.28. 27.jan.12. febr.21. ápr.5. máj.22. júl.4. aug.15. szept.27. nov.7. dec.17. 28.febr.1. márc.14. ápr.28. jún.12. júl.24. szept.5. okt.17. 27.jan. 27.febr. 27.márc. 27.ápr. 27.máj. 27.jún. 27.júl. 27.aug. 27.szept. 27.okt. 27.nov. 27.dec. 28.jan. 28.febr. 28.márc. 28.ápr. 28.máj. 28.jún. 28.júl. 28.aug. 28.szept. 28.okt. 5 éves CDS felár 3 hónapos diszkontkincstárjegy-hozam (jobb skála) 5 éves államkötvény-hozam (jobb skála) A nevezetes fordított TED szpred (forrás: MNB) Egynapos implikált dollár swap hozamok (forrás: MNB) 25 bázispont 25 bázispont 8 8 2 2 7 7 15 15 6 6 1 5-5 1 5-5 5 4 3 5 4 3-1 -1 2 2-15 -15 1 1 aug.1 aug.12 aug.22 szept.2 szept.11 szept.22 okt.1 okt.1 okt.21 nov.3 nov.12 27.jan.1. febr.8. márc.2. ápr.27. jún.6. júl.16. aug.23. okt.2. nov.9. dec.19. 28.jan.28. márc.6. ápr.16. máj.26. júl.3. aug.12. szept.19. okt.29. 3 hónapos 1 éves

A post-lehman kor jellemzői A pénzügyi rendszer egy pillanatra megbénult a bankközi kamatok irracionális magasságokba szöktek, több piac megállt A tőkeáttételének csökkentése (deleveraging) robban: lavinaszerű pozíció leépítés indul meg (befektetők helyett kifektetők), a pánik és az irracionális befektetői magatartás természetes jelenséggé vált: küzdelem a finanszírozási likviditásért Valamennyi piac volatilitása megnőtt, likviditása lecsökkent A pénzügyi közvetítőrendszer iránti totális bizalomvesztés: megugró kockázati felárak, zuhanó részvényárak, szétnyíló TED-szpred, kitáguló bankközi kamatfelárak Nem az a jellemző, hogy vannak farok-események ( tail-events ), hanem benne élünk a vastag farokban lineáris összefüggések nemlineárissá válnak,kaotikus folyamatokkal jellemezhető piacok A centrum országaiból átterjed a fejlődő világra: aminek a legcsekélyebb kockázata van, vagy képzelhető, az eladásra ítéltetett (decoulping helyett recoupling) Minden országcsoportban felrémlik a sudden stop veszélye Az árjelzéses modellek helyét a mennyiségi korlátok vették át mindenütt fogoly dilemma szituáció alakult ki

Miért éppen mi kerültünk a lavina útjába? Fiskális alkoholizmus Magas államadósság 1. Szuverén kockázat Magas infláció Fejlett és a nyugateurópaival integrált bankrendszer Liberalizált tőkemérleg Magas forinthozamok Devizahitelezés 2. A bankszektor kockázata KÜLSŐ ADÓSSÁG

Nettó külső adósság (a GDP százalékában) 5 5 4 4 3 3 2 2 1 1 22. I. II. III. IV. 23. I. II. III. IV. 24. I. II. III. IV. 25. I. II. III. IV. 26. I. II. III. IV. 27. I. II. III. IV. 28. I. II. Hitelintézet Vállalat Államháztartás Nettó külső adósság hiába a korábbi időszakokhoz képest alacsony adósságszolgálati ráta

A hazai bankrendszer hitel/betét mutatója 23 óta gyorsan nőtt 18 18 17 17 16 16 15 15 14 14 13 13 12 12 11 11 1 1 23.dec 24.febr 24.ápr 24.jún 24.aug 24.okt 24.dec 25.febr 25.ápr 25.jún 25.aug 25.okt 25.dec 26.febr 26.ápr 26.jún 26.aug 26.okt 26.dec 27.febr 27.ápr 27.jún 27.aug 27.okt 27.dec 28.febr 28.ápr 28.jún 28.aug 28.okt Ügyfélhitel/ügyfélforrás árfolyamigazítva Ügyfélhitel/ügyfélforrás árfolyamigazítva OTP külföldi kihelyezéseivel korrigálva

A hazai bankrendszer hitel/betét mutatója nemzetközi összehasonlításban is viszonylag magas 35 3 25 2 15 1 5 Dánia Letto. Svédo. Észto. Íro. Litvánia Olaszo. Finno. Magyaro. Portugália Szlovénia Franciao. Hollandia Spanyolo. Ausztria Románia Ciprus Németo. Bulgária Lengyelo. Görögo. Belgium Szlovákia Málta Cseho. Luxemburg hiába nem volt nem-egyensúlyi hitelboom, hiába nem volt eszközár buborék

A bankrendszer a külföldi forrásokra erőteljesen ráutalt (Külföldi forrás/idegen források aránya a bankrendszerben) 8 7 Megjegyzés: Az EU tagországok külföldi forrásai az idegen források arányában (27) 6 Forrás: EKB, MNB. 5 4 3 2 1 Málta Lettország Ciprus Írország Litvánia Luxemburg Románia Magyarország Belgium Hollandia Észtország Portugália Görögország Bulgária Finnország Dánia Szlovákia Franciaország Svédország Lengyelország Ausztria Csehország Németország Spanyolország Szlovénia Olaszország hiába igaz, hogy az anyabankkal rendelkező bankok külföldi forrásainak 7-9-a az anyabanktól származik

Jelentősen rövidültek a külföldi források (A hazai bankrendszer külföldi adóssága hátralévő lejárat szerinti bontásban) 1 9 8 7 6 5 4 17,8 16,8 14,7 4, 5,4 9,4 5,5 8,6 12,5 11,1 12,1 14,9 18,1 16, 8,7 3 2 1 38,2 41,1 45,3 26. IV. 27. IV. 28. II. 1 éven belüli 1-2 év közötti 2-3 év közötti 3-4 év közötti 4-5 év közötti 5 év felett Forrás: MNB

35 A magas jövedelmezőség csökkenni kezdett 2,5 3 2 25 2 1,5 15 1 1 5,5 24 25 26 27 28 S1 ROE (Euróövezeti komplex nagybankok) ROA (Euróövezeti komplex nagybankok, jobb skála) ROE (Magyarország) ROA (Magyarország, jobb skála) hiába még mindig jóval magasabb, mint Európában

Hiába látjuk erősnek a tőkepuffert 12 1 8 6 4 2 28.márc. 28.jún. 28.szeptember Hitelezési kockázat Piaci kockázat Működési kockázat Szabad tőkepuffer Alapvető tőkemegfelelési mutató hiába bizonyítják a stressz tesztek az ellenálló képességet

A nemzetközi piacokon történt események hatására a bankszektor és az állam finanszírozása nehezebbé vált Egy bizonyos ponton túl a két kockázat jelentősen erősíti egymást A korm. jövőbeni kötelezettségei nőnek A bankszektor nehézségekbe ütközik a refinanszírozással Nközi. piaci turbulencia, fejlett jegybanki lépések Az állam finanszírozása megdrágul A szuverén felár nő, a magyar bankok limitjei tovább csökkennek A likviditás eltűnt az állampapír- és FX swap piacról

Drang nach osten a boldog békeidők A jelentős kelet-európai kitettséggel rendelkező bankok indítékai A piac: az össz-ügyfélszám egyre jelentősebb hányadát a kelet-európai populáció adta Az eszközök egyre nagyobb hányadát a kelet-európai bankok adták (az osztrák bankszektor esetében 42-ot (27. december 31., forrás: OENB) A profit: A kelet-európai leánybankok jóval jövedelmezőbbek (voltak), mint az anyabankok a profit jóval nagyobb hányada származik innen, mint az eszközöknek (az Erste Group, Unicredit, Raiffeisen, KBC, Intensa Sanpaolo esetében a kelet-középeurópai és délkelet-európai leánybankokra átlagosan a profit 3.5-a esik, míg az eszközöknek csak 22.5-a (27)) A sztori: A gyors hitelexpanzió az anyabankok számára csoportszintű profitabilitásuk és részvényárfolyam növekedésük biztos záloga volt (a befektetőknek eladott sztori)

A post-lehmani távolodás kelettől Részvényárak zuhanása: egyértelmű indikáció a kelet-európai kitettség kockázatosságára Szpredek finanszírozási költségek megugrása finanszírozási költségek továbbhárítása lejáratok rövidülése A likviditás eltűnése, a piacok leállása forint/deviza műveletek korlátozása likviditás squeeze : likviditás centralizálás és korlátozás treasury működés fokozott centralizálása. a hitelezési feltételek szigorodásának exportálása keményebb hitelezési sztenderdek, fokozódó red lining, csökkenő limitek hiteladagolás megjelenése

és ami mindezt felerősítette: a kinyitott ernyő ha az ECB növeli a likviditást: az ECB eszközei átvették a bankközi piacok allokációs szerepét a bankközi FX-likviditás kiszáradása, az FX-szvappiacokon lévő feszültségek megnehezítik a kelet-közép-európai bankoknak az FX-pozíciók kezelését a nem megfelelő fedezetek piacának működési zavarai, pl. az eurozónán kívüli tagállamok által kibocsátott adósságpapírok ha az állam garanciát ad a banki kötelezettségekre a garantált kitettségek felé torzíthatja a kockázatvállalást (akár egyazon bankcsoporton belül is) ha a bankokat feltőkésítik a kormányzati beavatkozás a döntéshozatalba a tagállamon kívüli hitelkeretek csökkentésével járhat az üzleti tervek kormányzati átalakítása csökkentheti a profitszerzés prioritását, és így a legjövedelmezőbb (kelet-közép-európai) egységeket források nélkül hagyja

Lehetséges következmények A különböző tagállamok pénzügyi intézményei egyenlőtlen versenyfeltételek mellett működnek Az EU szintű pénzügyi integráció gyengül A leánybankoknál fellépő gondok súlyos reputációs problémákat okozhatnak a teljes bankcsoportnak Nő a különbség az eurozóna és a többi tagállam gazdasági teljesítménye között A kormányzatra és a központi bankra való folyamatos támaszkodás veszélyezteti a pénzügyi piacok megfelelő működését

Újraintegrálni Európát A post-lehman kor a dezintegráció és atomizálódás veszélyét hozta: Sérülékeny országok a sérülékenység mértékének eltúlzása, fundamentális összefüggések figyelmen kívül hagyása Drang nach Osten következménye: erőse integrálódott, komoly hitelexpanzión keresztülment, magas jövedelmezőséget felmutató, ennek következtében magas hitel/betét mutatóval jellemezhető, erősen külső, főleg anyabanki forrásokra ráutált bankszektor Az anyabankok rémülete : likviditás újraosztása, növekedési lehetőségek újraosztása, súrlódásos piacok mellőzése A G országok felett kinyílt védőernyő még sérülékenyebbé tette az ottani bankcsomagból kihagyott európai országok bankrendszerét Esély az integrálódásra Anyabank/ leánybank egymásrautaltság tudatosítása (anyabanki comfort letter, új üzleti modellek közös kidolgozása Piacok visszaépítése ( itt és ott ): hazai piacépítő lépések (deciza-piac, pénzpiacok, állampapírpiac, bankcsomag ) Európai szintű együttműködés lehetőségeinek további kitapogatása: kollégium? Egységes európai felügyelet? Informális bilaterális együttműködések?