Platónhoz képest mi tűnik fel Arisztotelésszel kapcsolatban?

ARISZTOTELÉSZ

Platónhoz képest mi tűnik fel Arisztotelésszel kapcsolatban?

Arisztotelész életrajz Életrajz legjobb forrása: Diogenész Laertiosz (Kr. u. 3. sz. eleje) Kr. e. 384 322, Sztageirában született (Macedónia területén), apja orvos: természettudományos érdeklődés Kr. e. 367: Athénba megy, itt Platón tanítványa lesz, majd 20 éven keresztül tanul és tanít az Akadémián Kr. e. 348/47: Az Akadémia vezetője Szpeuszipposz, aki matematikai irányba vitte tovább a platóni gondolatokat, amellyel Arisztotelész elégedetlen volt Kr. e. 343 340: Nagy Sándor nevelője lesz Alexandrosz ekkor 13 éves Fő tárgy: Homérosz és a görög drámaírók Uralkodók kötelességeire és uralkodás művészetére is oktatta Két értekezést írt számára: A monarchiáról, A gyarmatokról Nem volt és nem is maradt bensőséges a viszonyuk

Kr. e. 335: Saját iskolát alapít Lükeión néven Athén közelében bérelt épületeket (nem athéni polgár, tehát nem vehette meg) Napirend: Délelőtt: akroamatikus, elméletibb tanítás a fák alatt vagy az oszlopcsarnokban sétálva a szűk tanítványi körével Délután: exoterikus tudás, nagyobb közönség előtt, Hatalmas, több száz kéziratos könyvtár Az Alexandriai Könyvtár ennek mintájára épült Vitakultúra megalapítása Követői: peripatetikusok Kr. e. 323: Menekülnie kell Athénból a makedón kötődései miatt (filozófia ellen ne vétkezzenek másodszor), így Khalkiszban telepszik le, ahol hamarosan meghal Fia Nikomakhosz, akinek egyik etikai művét címezte. Rengeteg műve elveszett, de sok meg is maradt

Széleskörű érdeklődés: biológia (orvos apa), retorika, irodalom, metafizika, etika, politika Politikával kapcsolatos művei elsősorban: Politika, Nikomakhoszi etika. Tudunk egy 158 alkotmányt összegyűjtő munkájáról, amelyből csak az athéni államra vonatkozó leírás maradt meg: mitől jönnek létre és pusztulnak el a poliszok. Fontos jellemzők: Ő maga nem athéniként nem vett részt a politikai életben A poliszt sosem kérdőjelezte meg ő sem, mint az állam alapegységét Platón hatása mindvégig érezhető a munkásságán Ahogy Platónnál is megfigyelhető Szókratész kapcsán, Arisztotelész munkásságában is folyamatosan gyengül Platón hatása. Filozófiája az alapelvekre irányuló kutatás

ARISZTOTELÉSZ Politikai filozófiája

Politika kiemelt szerepe Arisztotelésznél is alapvetően függ össze az etika és a politika. Háromféle tudomány létezik: (1) praktikus (2) teoretikus és (3) produktív. A legmagasabb praktikus tudomány a politika, amelynek része az etika. A politika szabja meg a többi tudomány szerepét a társadalomban: mely tudományokat és kiknek kell tanulmányoznia. A polisz természetessége Azért fontos, mert ezzel a szofista álláspont ellen megy, miszerint az állam puszta közmegegyezés alapján létezik. 1. A polisz természetes képződmény. 2. Az ember természettől fogva politikai lény. 3. A polisz természet szerint előbbre való az egyénhez képest

Politikai filozófia és a természet Arisztotelész munkásságában kiemelt szerepet kap a természet: Az ember természete szerint közösségalkotó lény Az uralom is természetes módon alakul ki: tehát az alá- és fölérendeltségi viszonyok is természetesek A törvényhozónak a nevelés meghatározásakor a természetet kell követnie (Politika VII VIII. könyv) A phüszisz fogalmát a Metafizikában tárgyalja (Metafizika V. 4.) elkülöníti 7 jelentését. Összefoglalva így világítható meg: A természet önmaga mozgását jelenti vs. külső hatásra történő mozgás Természet létrehoz vs. művészi, mesterséges létrehozás Kata phüszin: a természettel összhangban ahogy lennie kell vs. para phüszin: a természettel ellentétesen : külső behatás (dünamisz) vagy erő (bia) hatásra

POLITIKA Felépítés 8 könyv I II. könyv: Bevezetés III. könyv: Alkotmányformák IV VI. könyv: Romlott alkotmányformák, gyakorlatiasabb stílus VII VIII. könyv: Tökéletes alkotmány és nevelés

I. könyv 1. A polisz természetessége Polisz kialakulása 4 lépésben 1. lépés: 3 alapvető viszony? (1253b) a. Házassági viszony (gamiké): A társadalom fennmaradása múlik rajta Alapja a természetes (phüszikon) szexuális vonzódás és az utódok létrehozásának ösztöne E viszonyban a férfi az uralkodó b. Úr-szolga viszony (deszpotiké) Ez szerepel nála, hangsúlyosan: se túlértékelni, se elbagatellizálni nem szabad Legfontosabb jellemzője, hogy közös érdeken alapul Bár a Politika III. könyvében elismeri, hogy inkább az úrnak (arkhón) jó ez a viszony (1278b) Így elsősorban ez nem a rabszolgaság támogatása A rabszolgaság számos formáját (pl. adósrabszolgaság) elítélte.

Ez inkább alá- és fölérendeltségi viszonyra mutat rá a társadalomban, amely minden más elképzeléssel létező jelenség az összes társadalom gyakorlatában. Arisztotelész erre alapoz: az emberek születésüktől fogva nem egyelőek képességeiket tekintve. vs. Metafizika nyitómondata: Minden embernek természete, hogy törekszik a tudásra. Ez alapján nem kellene mindenkinek szabadnak lennie? E törekvés azonban nem sikerülhet mindenkinek Arisztotelész szerint Jobban meg lehet érteni, ha figyelembe vesszük, hogy az úrszolga viszony jelenik meg lélek és test viszonyában is. Itt már jobban érthető a viszony természetessége: ideális esetben a lélek kontrollálja a testet Az az ember szabad, aki képes az önkontrollra és arra, hogy a lelkével kontrollálja a testét Szolga = nem a maga ura, kevés esze van és mástól függ (1254b)

c. Atya-fiú viszony (teknopoiétiké): A másik két viszonyhoz hasonlóan ez is alá- és fölérendelt viszony Szereteten alapul. Alapvető viszony Úr-szolga viszony Férj-feleség viszony Atya-fiú viszony Államforma Despotikus uralom Házastársi uralom Paternalista / atyai uralom 2. Család E három viszony egyesüléséből jön létre az oikosz, a háztartás. Természetes, mindennapi igények kielégítésére. A férj és feleség, valamint a gyerekek mellett a szolga is ide tartozik az ókori Athénban.

Általános elv: az idősebb értékesebb a fiatalnál és a férfi a nőnél Családfő 2 funkciója: 1. Nevelés (1260b) A háztartás minden tagját nevelni kell A nevelés szempontja: az állami szempont 2. Életfenntartáshoz szükséges anyagi bázis megteremtése (1253b) Tulajdon szerzésének 3 fő módja: 1) lépés: Megteremti önmagának az ember a saját kezével, amire szüksége van: állattenyésztés, vadászat, földművelés. 2) lépés: Cserekereskedelem: még ez is természetes, a létfenntartáshoz járul hozzá. 3) lépés: Pénzzel történő kereskedelem: korlátlan felhalmozás lehetséges (1256b), amely természetellenes; valamint módosítja a jó életről vallott elképzelést is. A szolga is tulajdonnak számít: élő vagyontárgy.

3. lépés: Falu (kómé): Családok egy helyen élő összessége Természetes kiterjesztése a családnak A mindennapi igényeken túlmenő igények kielégítése Munkamegosztás alakul ki. 4. lépés: Állam (polisz): Falvak összessége, amely már képes az önellátásra. Szexuális és utódnemzési ösztön mellett a másik alapösztön: önfenntartás Az állam célja, hogy jobbá tegye a polgárait boldog élet. A morális fejlődés minden ember célja (telosz). Az állam sosem egy univerzális állam, nem egy kozmopolisz (vs. sztoikusok), hanem kisebb, mert ez járul hozzá a morális fejlődéshez Állam alapja: barátság Szükségesek hozzá: egy közös nyelv (logosz) és közös törvények Az állami élet az ember természetes állapota

2. Az ember természettől fogva zóon politikon Az ember zóon politikon, azaz közösségformáló élőlény (1253a) Az ember sokkal inkább közösségi élőlény, mint bármely más állat Oka: a beszéd. (1253a) A beszéd a logosz, az értelem kifejezésére szolgál. Egyedül az ember képes a beszédre. A logosz által vagyunk képesek tudásra szert tenni. Egyedül az ember képes felfogni a jót és a rosszat A beszéd által vagyunk képesek másokkal együttműködni. A közösségi aspektusunk tehát nem racionális kalkuláción alapul vagy bármi egyében, hanem az értelmes logoszon. Az ember csak akkor a legjobb élőlény, ha tökéletesíti magát. Nevelés nélkül azonban a legaljasabb és legelvadultabb lesz (1253a)

Nevelés Politika VII VIII. könyv Aki jól akar uralkodni, annak, mint mondják, előbb engedelmeskednie kell. (1333g) önuralom elsajátítása! A nevelés 3 feltétele, amellyel az erényt ki lehet alakítani 1. Természet: előfeltétel, hogy emberek legyünk 2. Megfelelő szokás (ethosz): az érzelmek által vezérelt ember nem fog az eszére hallgatni Nem elég a háztartáson belüli nevelés, mert a törvények kényszerítő ereje sokszor nagyobb 3. Ész: a racionális lélekrésznek kell irányítania a lélek alsóbb részét, valamint a testet is. Nevelés a szokással és az ésszel foglalkozik Nevelés sorrendje: a természet 2 értelemben is A természetet követve előbb a testet kell nevelni, majd az értelmetlen lélekrészt, avagy az akaratot Úgy kell nevelni, hogy kiegészítsük azt, amit a természet kihagyott (1337a)

Nevelés szakaszai: 1. 0-5 éves korig: Otthoni nevelés. Alapszabály: újszülöttet tilos kitenni, ha a csecsemőben van érzés és élet, illetve ha nem korcsszülött Megfelelő táplálék, elég mozgás és hideghez szoktatás Ne rabszolgák között: szabad emberhez méltó viselkedés 2. 5-7 éves kor: Otthoni nevelés Játék, mesék és történetek Játék a felnőtt életre készít fel: játékok utánozzák a későbbi foglalkozásokat 3. 7-21 éves kor: állami nevelés két szakaszban: 7 14 éves, majd 14 21 éves korig Test nevelése: ideális közép se puhányság, se atlétikus alkat (1335b) Zenei nevelés: szórakozást és műveltséget is eredményez A zene gyönyört nyújt vs. erény: igazi örömet ad (1340a) Az ifjúságot nem szabad szórakozásra nevelni, de túl szigorú életrend sem írható elő

A jellem erényes tettek által formálható: tehát megfelelő tevékenység által aktiváljuk a potenciált. A nevelés és az igazságosság az államban gyökerezik (1253a) A kormányzat minden fajtája sajátos jellemet alakít ki és őriz meg a polgárban. Jog = állami közösség rendje, ez szabja meg az igazságosságot Közoktatás szükséges (P1337a) A poliszban az államférfinak is a nevelés lesz az egyik központi feladata Platón követve: oktatási miniszteré a legfontosabb poszt a Törvényekben Arisztotelész hasonlata: az Államférfi mint egy mesterember Terméke a polisz Nevelés végcélja ugyanaz, mint az ember és az állam végcélja: a boldog élet

Boldogság Kiegészítés a Nikomakhoszi etikából Az emberi élet célja az eudaimonia, azaz boldogság vagy egyfajta jól-lét. Az eudaimonia a tevékenység egy olyan fajtája, amelyet élvezet kísér és amely a legtökéletesebb erény szerinti tevékenység is egyben. Ez végcél, tehát önmagáért választjuk. A boldogság, bár az állam révén is jön létre, mégis az egyénhez tartozik: az egyén boldogságáról beszélünk Kétféle erény van: (1) észbeli és (2) erkölcsi. Az erkölcsös jellemet ki kell alakítani, mert csak a potenciál van meg bennünk. Etikai nevelés első lépésében internalizálódnak a közösség etikai elvei, majd ezek hiányosságait később magunkban finomhangoljuk. Az eddigiek alapján egyértelmű, de a jó élet csak állami keretek között valósulhat meg

3. A polisz természet szerint előbbre való az egyénhez képest Közben tartsuk fejben: Arisztotelész apolisz volt Az állam célja: közjó (1252a) Az egész előbbre való a részeknél Szemléletes példa: a polisz a test, az emberek a testrészek A test tud létezni egyes testrészek nélkül, de fordítva ez nem igaz Ahogy a Politika I. könyvének legelején szerepel: a közjó mindig nagyobb és tökéletesebb, mint az egyéné (1253a)

II. könyv Tulajdoni viszonyokat kezdi áttekinteni Arisztotelész a Politika II. könyvének elején, méghozzá Platónt kritizálva Platón egységesíteni szerette volna az államot vs. Arisztotelész: A polisz természetszerűleg sokféle: ha túl egységessé válik, akkor inkább háztartás lesz belőle Még ha technikailag megoldható is lenne az egységesítés (nő-, vagyon- és gyermekközösség tekintetében), akkor sem kívánatos, mert az érzelmeket és kötődéseket nem lehet elnyomni és a tulajdon nyomán viszály születne A tulajdon és a vonzalom gondoskodnak a törődésről: a közös tulajdon közös elhanyagoláshoz vezet A vagyonközösség viszályt szülne Ugyanis a kevesebbet dolgozók is ugyanannyit kapnak A nyereség és a munka nincs arányban

Hegel: igazából Arisztotelész az idealista, hiszen ő látja meg a már meglévő intézményekben az ideális államot szolgáló verziót vs. Platón, aki lerombolna mindent, és teljesen újat építene A szabadok között egyenlőség kívánatos Az egyenlőség mellett ugyanakkor szükség van vezetőkre is Mivel nem lehet mindenki egyszerre vezető, az igazságosság megkívánja, hogy váltsák egymást a vezetők Bár amellett is szól érv, hogy ne váltogassák egymást a vezetők, hiszen a sarukészítőket vagy az ácsokat sem szokás váltogatni A vezetői pozíciókat nem szabad megvásárolni, mert ez felértékeli a vagyont az erényhez képest

A társadalmi béke további alapjai A polgároknak szerény vagyonuk legyen, amelyet saját maguk szereztek meg A polgárok mértékletesek legyenek A legnagyobb bűnöket ugyanis sosem a szükség, hanem a mértéktelenség miatt követik el Arisztotelészi közép kiemelkedő szerepe Bölcseleti, belső tevékenységben leljék örömüket A bölcsesség által lehet elérni, hogy a szükségesnél ne kívánjanak többet Törvények szükségesek A törvényeknek az emberi élet minden szegmensét ellenőriznie kell. Ahol kell, ott erőszakkal kell fellépni. Azokban a városállamokban, ahol nem fed le minden szegmenst a törvény, ott a törvény kezdetleges.

VII VIII. könyv A VII VIII. könyv tárgya a legjobb alkotmány, azonban csak bevezető szempontokat kapunk és a fent tárgyalt nevelési elveket. Alapok: Az erényes élet a legjobb élet. A belső javak értékesebbek, a testi vagy a külső javak, de a boldog embernek mindhárommal rendelkeznie kell. Népesség és terület: mértékletes nagyság Ugyanis egy bizonyos népesség alatt nem lesz önellátó a polisz; egy bizonyos lakosság felett pedig nem lehet jól irányítani. A területnek biztosítania kell a szabad és nyugodt életet, de nem szabad fényűzésre csábítania. Meg lehessen védeni a területet. Polgárok ideális jelleme: az akaraterő ésszel párosul.

Három társadalmi réteg: 1. Harcosok, akik közül kikerülnek a későbbi politikusok és papok 2. Földművesek 3. Kézművesek Tulajdon kérdése ismét felmerül: Magántulajdon a kívánatos De meg kell tartani bizonyos földet állami tulajdonban a kultikus ünnepek és közös étkezések finanszírozására Legjobb alkotmány = amelyben bárki a legjobban boldogulhat és a legmegelégedettebben élhet (1324a) Alkotmány kialakításának 2 szempontja (1331b) 1. Szándék és végcél helyessége 2. A célhoz vezető eljárás megtalálása

Barátság Kiegészítés a Nikomakhoszi etikából A mű VIII. és IX. könyve teljes egészében a barátságról szól Barátság jelentése a görögben a barátság tágabb, ugyanis kölcsönös vonzalmat jelent Barátság szintjei Arisztotelész szerint 1. Haszon miatt kötött barátságok másikat eszközként használom 2. Élvezettel végzett barátságok természetes öröm a barátok miatt 3. Jón alapuló barátságok a másik javát akarom Mi szeressünk mást (és nem az, hogy más szeressen minket) (1159a) A barátunk kedvéért akarjuk az ő javát (a barátunk nem az eszköze a mi javunknak) (1155b) A barátság feltételei: (1) érdekmentesség és (2) rokonszenv A barátom érdeke az én érdekem is: altruizmus.

Ajánlott irodalom Arisztotelész: Politika I. könyv. Gondolat, Budapest, 1969. Ross, David: Arisztotelész. Osiris, Budapest, 2001. 9 32. és 252 361. o. Rowe, Christopher - Schofield, Malcolm (szerk.): The Cambridge History of the Greek and Roman Political Thought. CUP, Cambridge, 2005, 310 365. o.

Következő órára kötelező olvasmány Arisztotelész Politika III. könyv 1278b 1284b