A szakszervezet helyzete, kollektív alku, bércsökkenés Neumann László
A szakszervezet helyzete Plurális vállalati szakszervezeti struktúra Liga sajátosság (?), mindenhol, szinte csak a villamosenergiaipar kivételével Liga szakszervezet szervezettsége: 10-70% Liga szakszervezet a militánsabb? Ez korántsem általános, az alapítók utáni generáció már más 10%-os reprezentatívitási küszöb alatt maradók pluralizmus miatt gyakori? 15 cég közül 3, nem feltétlenül a kis létszámúak, kimaradhatnak a kollektív alkuból (Ez majd a többi partner jóindulatán múlik, egyelőre azok ígérik a változatlan kereteket ) Szakmai szakszervezetre vonatkozó reprezentatívitási szabály megszűnt Szakszervezetet korlátozó törvényi változások: Munkajogi védelem terjedelme Munkaidő-kedvezmény és annak pénzbeli megváltása Szakszervezeti jogok csorbítása (kifogás, konzultáció, ellenőrzési jog)
Szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelme I. Mt. 271. (4) telephelyi szabályt fogalmaz meg miközben a szakszervezet vállalati keretekben működik Viszonylag jól járnak a több-telephelyes cégek, hátrányosabb a központi telephelyesekre Nem mindenhol tudják: vállalati szinten értelmezik ( 4,000 felett igazságtalan ) Nem kógens szabály - az állami szférát kivéve Mégis többnyire igyekeznek úgy kezelni, a menedzsment szerint túlzott volt a védettek száma (nagyvállalatnál akár 1,000 fő, minden tizenötödik dolgozó) A tíz magánszektorbeli vállalat közül egyetlenegy helyen nem változott a védettek száma (ott az Mt szerinti duplájában egyeztek meg) Év végéig a jelenlegiek védettek (ÜT tagok a mandátum végéig), de már látható a törvény szerinti csökkenés Mértékek: 8 1, 32 5, 12 3, 668 24, 10 5, 110 6
Szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelme II. Jelentős csökkenés, különösen a kisebb cégeknél Hatása lesz a szakszervezet működésére, érdekvédelmi feladatainak ellátására Kevesebb tisztségviselő kevesebb konfliktust tud felvállalni, különösen a végeken lehet probléma Vélemény: szakszervezeti választásoknál nehezebben lehet tisztségviselőt találni, mert dolgozók félnek, hogy amennyiben kinyitják a szájukat, másnap repülnek. Szakszervezeti struktúra újraszervezése kevesebb védett tisztviselővel (választások) A szakszervezeti vezetés dilemmái: Az első számú szakszervezeti vezetőket továbbra is kötelező védettségben részesíti tehát miközben a hóhérmunka rájuk hárul, saját kiváltságukat nem fenyegeti veszély Mt-nél magasabb szintű megállapodás árát a dolgozók fizethetik meg a KSZ más rendelkezéseinek változásával?
Szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelme III. Jó gyakorlatok, amelyek mérséklik a szakszervezet veszteségét: További tisztségviselők is védettek mint ÜT tagok, munkavédelmi képviselők (valószínűleg több esetben, mint ahogy az esettanulmányokból kiderül) A szakszervezet vezetői és alkalmazottai nem vállalati állományban vannak forrást igényel (1 eset) Kollektív szerződésben rendezni (1 eset + 1 esetben a konzultáció idejéről: a függetlenítettek munkaidejének harmada)) Decentralizált szakszervezeti struktúra, szövetségi rendszer holding-vállalatnál (1 eset, 1 helyen ötlet-szinten) Vitatott kérdések: Telephely fogalma (Gt vs. Mt) Jelenlegi védettség időtartama (Üt)
A munkaidő-kedvezmény csökkenése, a megváltás tilalma I. Nem kógens szabály - az állami szférát kivéve Mégis többnyire igyekeznek úgy kezelni, általános menedzsment vélemény szerint túlzott volt, nem a céljának megfelelően használták Jelentős csökkenés, függetlenített státuszok veszélyben Különösen ott, ahol az Mt-nél is magasabb volt a kedvezmény mértéke A szakszervezetek inkább pénzbeli megváltás tilalma miatt panaszkodnak 15 vállalatból 10-nél gyakorlatilag megszűnt Ez sok helyen a tagdíjjal azonos nagyságrendű bevétel volt Kiesése miatt kevesebb szakszervezeti gyűlés, sport- és kulturális esemény és főként szociális juttatás, ajándék, segély A pénz visszaosztásának csökkenése több szakszervezetnél a legfőbb vonzerő elvesztését jelenti, nehéz lesz új tagokat szerezni Kérdés: Mi a szakszervezet: érdekképviselet vagy segélykassza?
A munkaidő-kedvezmény csökkenése, a megváltás tilalma II. Jó gyakorlatok, amelyek mérséklik a szakszervezet veszteségét: Sokszor a vállalat hajlandó támogatni a szakszervezetet, probléma az adómentes forma megtalálása Kérdés persze, hogy mi a támogatás ára Példák: Régi KSZ-ben volt szabályozva, ami életben marad (1 eset) Új KSZ-ben vállalja a vállalat, hogy kifizeti az egészet (1 eset) Szakszervezet vagy alapítványa támogatása a korábbi megváltás mértékében (2 esetben szóbeli ígéret) A szakszervezet átveszi a vállalati kulturális és szociális intézmények működtetését, amiért a cég térítést fizet (1 eset)
A kifogás intézménye helyett? Változatos kép a kifogás korábbi használatáról A cégek többségénél nem éltek vele, viszont néhány cégnél igen gyakran. Főleg KSZ nélküli cégeknél (pl. 20 eset/év) Megszűnését mindenhol nagy veszteségként értékelik, ott is, ahol csak szimbolikus jelentősége volt. Többnyire nem tudnak megfelelő helyettesítő eszközről Ötletek a helyettesítésre (1-1 eset): A jelenlegi (2013 végéig érvényes) KSZ szabályozza, addig nincs gond.. (KSZ-beli szabályozása nem jellemző egyébként) KSZ-ben szabályozni az egyeztetés kiemelt módját azokban a helyzetekben, amikor korábban kifogással lehetett élni A konzultáció igénybevétele (Volt, hogy a konzultációt halasztó hatályúnak gondolták) Az egyeztetés elhúzásával, az intézkedés bevezetésének késleltetése, esetleg meghiúsítása Gyakrabban kell bírósághoz fordulni ez várhatóan a menedzsmentnek se lesz jó (A szabályozás irracionalitása.)
Tagdíjlevonás, üzemi tanács A tagdíjat mindenhol levonja és átutalja a munkáltató Egyetlenegy cégnél merült fel a tagok közvetlen befizetése és beszámításuk a szakszervezet megfelelő nyilatkozata alapján Helyi és központi üzemi tanácsi rendszer a cégek nagy többségében Holding KÜT korábban is 3 helyen, EÜT a multiknál De nincs KSZ nincs ÜT (1) az ÜT csendben kimúlt, megbízatása lejár (2), szakszervezetnek sikerült feloszlatni (1) A munkáltató sehol nem tervezi, hogy az üzemi tanáccsal fog üzemi megállapodást kötni a munkaviszonyok tartalmának szabályozására Ámde a szakszervezetek sem mondták, hogy terveznék, az ÜT lehetőségeit (pl. erősebb információs-konzultációs jogok) jobban kihasználni Inkább az ellenérdekeltséget hangsúlyozzák Nem lehet (létrehozni), ha a vállalat nem akarja DE: megszűnő ÜT jogosítványt szakszervezet gyakorolhatja
Kollektív szerződés I. A munkahelyek döntő többségében hagyományosan van KSZ, és nem jellemző, hogy az új Mt. miatt felmondták Soha nem volt KSZ (1 eset, multi) 1 helyen felmondták (7 éve tömeges létszám-leépítés előtt) 1 helyen felmondták (de a szakszervezet vitatja) Mt.-re várva, de válsághelyzetben lévő cég Kiterjesztett ágazati KSZ, többmunkáltatós, többszintű holding vállalatoknál Új Mt hatályba lépése utáni helyzet: Végleges megállapodás (1 eset) Átdolgozás alatt (menedzsment, 2 eset) Ideiglenes megállapodás, jellemzően csak kógens témákban, tárgyalás folyamatban, nagyobb változásokat jövőre terveznek (5 eset, ágazati is) 2012-3-ig érvényes a KSZ, most tárgyalás sincs (5 eset), eddig legfeljebb szóbeli puhatolódzás Se a menedzsmentnek, se a szakszervezetnek nem sürgős (1 eset, itt létszámleépítés várható)
Kollektív szerződés II. Köztulajdonban lévő vállalatok (5 eset) A törvény szerintitől nem lehetne eltérni a felmondásvégkielégítés, munkaidő, munkabér (távolléti díj?) és a munkaügyi kapcsolatok kérdéseiben De van kiskapu: felmondás-végkielégítés csak az újonnan kötött KSZ-re vonatkozik Ezért KSZ módosítgatás mindenhol (Átmeneti tv 11. (1)) Amire nincs kiskapu: munkaügyi kapcsolatok, munkaidő (8 óra), munkaközi szünet. Utóbbi különösen megszakítás nélküli üzemnél verte ki a biztosítékot Munkarend kikerült a KSZ-ből, munkáltatói utasítás lesz, esetleg konzultációval Jellemzően ideiglenes megállapodás a kógens témákról (4 eset) Szakszervezet és menedzsment együtt panaszkodik versenyhátrány, a vállalati / menedzsment autonómia visszavonása, káosz
Kollektív szerződés III. Kollektív szerződés helyett a munkáltató inkább egyoldalú kötelezettségvállalást alkalmaz? Nincs ilyen eset! (Vagy nem értjük még ezt a lehetőséget?) KSZ mely tárgyakban tér el a munkavállalók hátrányára az Mt szabályaitól? (Valódi kérdés! Én egyelőre nem találtam ilyet ) Regionális bérkülönbségek alkalmazása Irreleváns egy telephelyes cégeknél Eddig is élt vele 3 cég (1 KSZ nélküli, 1 KSZ üzletági függelékekkel, 1 KSZ mellett a budapesti régióban magasabb bér) Eddig se volt, ezután se lesz (köztük 4-5 országos cég!)
Ágazati KSZ - új kihívások Meglévő kiterjesztett KSZ a villamosenergia-iparban Az ágazati és helyi kollektív alku párhuzamosan folyik, érezhető haszna, hogy kevesebb téma vár helyi tárgyalásra Új ágazati kihívás: állami és magánszektor vegyesen most már különböző szabályozással. A törvény hatására a magánmunkáltatók hajlamosak lennének lefelé nivellálni az ágazati KSZ-ben A szerződéskötés és kiterjesztés jogi problémái (Eltérő szabályok az új Mt.-ben és az ÁPB tv.-ben) Új ágazati piacszabályozás (vasúti- és postai liberalizáció, dohányforgalmazás állami koncesszióban) Postai kiterjesztett ágazati KSZ a Magyar Posta monopóliumának védelmében? Törvényi segítség, de bizonytalan hatások Egy régi probléma: a vasúti ágazati KSZ hiánya, már itt is vegyes tulajdonban miatt aktuális (egységes szabályok a munkaidőre, pihenőidőre, bérezésre?)
Bérrendszer, bérmegállapodás Szinte minden KSZ-szel rendelkező cégnél van évente bértárgyalás, bérmegállapodás Bérrendszerek: fizikai munkakörökben legjellemzőbb az időbér, plusz teljesítménybér (bónusz) és pótlékok Alapbérek munkakör értékelés szerint (Hay rendszer / bérmátrix / teljesítménymenedzsment szerint), a bérmegállapodás mellett Ritkábban tarifatábla a kollektív szerződésekben Kollektív szerződésben: Mt-nél magasabb műszak-, túlóra és egyéb pótlékok (gyakori), ösztönzési rendszer (ritkábban) Éves megállapodásban: változatos béren kívüli juttatások, cafetéria, nyugdíjpénztári hozzájárulás (mindenhol) Kivételesen foglalkoztatási megállapodás is előfordul 2012-re korlátozott béremelés (mindig differenciált 0-6%) Alacsonybérű cégeknél bérkompenzáció, minimálbér-emelés hatása meghatározó (akár 10% is lehet) A régóta állami cégeknél 2008-óta nincs béremelés Válságágazatoknál rossz üzleti eredmény miatt minimális emelés, ritkábban bizonytalan nyereségrészesedés
Bércsökkenés az új Mt. miatt? Politikai deklaráció: az új Mt. miatt nem lesz csökkenés Eddigi nominális bércsökkenés az Mt. miatt 5 esetben! Kifejezett fenyegetettség további 4 esetben (várhatóan a következő évtől, amikor majd módosítják a KSZ-t) Néhány esetben kompenzáció halvány ígérete (pl. teljesítménypótlékokban) Pótlékok mértékét úgy tűnik, hosszabb távon is sikerül megőrizni (5 eset) Kivételesen: átmeneti béremelkedés, ahol a munkaközi szünet kiadását csak pótlékokkal tudták megoldani (1 eset) Az Mt. miatti bércsökkenés bizonyos csoportokra kiélezett (pl. műszakosok, túlórázók) De bércsökkenés volt az Mt.-től függetlenül is a rossz gazdasági helyzet miatt Reálkereset csökkenés, infláció miatt
A bércsökkenés okai, mértéke I. Nagysága? Módszertani problémák Az esettanulmány nem igazán alkalmas módszer a mennyiségi becslésre Csak az eddigi csökkenés becsülhető, érdemes lesz jövőre újra megvizsgálni! Legtöbbször és legnagyobb mértékben a műszakpótlékok miatt, akár még KSZ mellet is Ahogy bejött az új MT, ugye, azonnal lekapták a műszakpótlékokat Egy alacsonybérű cégnél: a megszakítás nélkül dolgozók nettó 15 ezer Ft-ot veszítenek, máshol 30-40 ezer is lehet a csökkenés Túlórák kiesése (munkaidőkeret egyoldalú bevezetése, vagy munkaidőalap növekedése miatt) Az egyik szakszervezeti vezető szerint durván a nettó bér 50-60 százaléka veszett el így, ami körülbelül 40-50 ezer forint kiesését jelenti (15% műszakpótlék, illetve 50% túlórapótlék volt érvényben) napi 12 órás műszakban
A bércsökkenés okai, mértéke II. Távolléti díj (szabadság, betegség, felmentési idő, stb.) Bár az átmeneti megállapodások többsége igyekezett a távolléti díjat az átlagkeresethez minél jobban közelíteni Állami cégeknél órakereset csökkenése a munkaidő növekedése miatt A munkavállalóknak - a szakszervezet számításai szerint - a gyakorlatban évente 11 nappal többet kell dolgozniuk ugyanakkora bérért Hatékonyság növekedés, hosszabb távon létszámfelesleg, esetleg leépítés? Fizetetlen túlórák, ügyes munkaidő-beosztás A túlóra kifizetése, illetve a túlórának munkaszüneti nappal való kompenzálása közti arány változása várható a közeljövőben, kevesebb pénz és több, nem ledolgozandó munkanap a túlóráért cserébe Munkaintenzitás növekedése Semmi nem változott a KSZ-ben, csak nemrég a 21 másodperces műveleti ciklusidőt 18-ra időket rövidítették le