ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
Előadás áttekintése 1. Az ágazat gazdasági jelentősége (Világ/EU/Mo.) 2. Az ágazat vállalatgazdasági jelentősége (előnyhátrány) 3. Az ágazat termelési alapjai 4. Az ágazat hozamai és termelési értéke 5. Az ágazat ráfordításai és termelési költségei 6. Az ágazat jövedelmi helyzete 7. Az ágazat fejlesztési lehetőségei 8. Az EU Marha- és Borjúhús Közös Piaci Szervezete Felhasznált anyagok, adatok: Felföldi J., Szűcs I., Sáránszki M., FVM, AKI, KSH (2008). Popp J., Udovecz G., Papp G., FAOSTAT (2008.), V.H. Terméktanács, Magyartarka T.E., Charolais T.E., Stefler J., Agri Benchmark
Miről is beszélünk? Vágómarha: húsmarha, kettős hasznosítású és a tejelő Hízómarha (marha hízlalás): azon sz.marha amit hízlalásra fogtak Húsmarha: kizárólag hústípusú fajták (nincs fejés!!) Selejt tehén: tejelő, húsmarha és kettős hasznosítású állományokból kivágott egyedek Az Európai Unió tagállamainak többségében (hazánkban is) a vágómarhatermelés mintegy ¾-ét a tejtermelő állományok mellékterméke (selejt tehén, holstein hízóbika) teszi ki, és a húsmarhatartásból csak a vágómarhatermelés ¼-e de a minőségi hányada származik. (STEFLER 2005.) 3
1.1. VILÁGGAZDASÁGI JELENTŐSÉG A világ összes hústermelése 2006-ban 265 millió tonna ebből 39% sertés, 30% baromfi és 23% marhahús, kecske és juh 5%, egyéb 3% A világ hústermelésének 7% (18 millió tonna) kerül nemzetközi piacokra, amiből marha és borjúhús 27% vagyis 4,8 millió tonna A világ nagy marha- és borjúhús termelői az USA, EU, Brazília, Kína, Argentína, Ausztrália, Oroszország EU vágómarha-termelése 7-8 millió tonna/év Az egy főre jutó fogyasztás az EU-ban 17,5 kg/fő, F-28 kg/fő, D-12 kg/fő (2001.), viszont csökkenő tendenciát mutat EU önell. foka 98% (2005.) (de Görögo. 24%, Írország 918%) EU-ban: import 481 ezer tonna (2011-re: 581 ezer tonna), export 340 ezer tonna (2011-re: 170 ezer tonna) 4
A világ marha- és borjúhús termelésének megoszlása 2005-ben Világtermelés 60,2 millió tonna Egyéb 23% EU-25 14% Argentina 5% Ausztrália 3% USA 19% Oroszország 4% India Mexico 3% 3% Kina 11% Kanada 2% Brazilia 13% Forrás: FAO 5
A világ marha- és bivalyhús termelésének megoszlása 2004-ben 6
A világ marha- és bivalyhús külkereskedelme 2004-ben 7
Az EU marha- és borjúhústermelésének megoszlása 2005. Németország 14% Norvégia 1% Olaszország 15% Portugália 2% Spanyolország 9% Szlovákia Svédország 1% 2% Szlovénia 1% Egyéb 1% Ausztria 3% Nagy-Britannia 9% Belgium 4% Csehország 1% Magyarország 1% Lengyelország 4% Írország 7% Hollandia 5% Franciaország 19% Dánia 2% Finnország 1% EU termelés: 8 053 ezer tonna EU felhasználás: 8 200 ezer tonna Forrás: www.fao.org 8
A EU marha- és borjúhús termelése 2000 és 2004 között 1 800 1 600 1 400 1 200 8 000 M.e.:ezer tonna 1 000 6 000 ezer tonna 800 600 400 200 0 2000 2001 2002 2003 2004 4 000 2 000 0 2000 2001 2002 2003 2004 EU-15 EU-10 Franciország Magyarország Egyesült Királyság Németország Lengyelország EU termelés: 8 053 ezer tonna EU felhasználás: 8 200 ezer tonna Forrás: FAO Magyarországi termelés: 42 ezer tonna 9
Az egy főre jutó éves húsfogyasztás alakulása az Európai Unióban (2001) Me.: kg/fő/év Ország Hús összesen Sertés Baromfi Marhahús Juh- és kecskehús EU-15 95,0 42,0 23,6 17,5 3,5 Spanyolország 122,9 66,3 25,5 12,5 6,1 Dánia 118,2 68,2 20,5 24,3 1,3 Franciaország 106,1 37,8 26,5 25,9 4,3 Ausztria 100,0 59,1 17,7 18,1 1,1 Portugália 106,0 44,8 32,0 15,8 3,4 Írország 100,1 35,3 36,0 17,0 7,1 Belgium és Lux. 93,4 44,4 21,5 20,1 2,0 Olaszország 91,1 38,7 21,0 22,1 1,6 Görögország 89,2 32,4 18,5 20,5 14,2 Hollandia 83,6 40,9 22 19,3 1,5 Egyesült Királyság 81,0 23,9 30,0 15,5 5,7 Svédország 73,6 35,1 13,5 21,4 0,8 Finnország 69,5 33,4 14,5 17,8 0,4 Németország 88,3 53,6 18,9 10,3 1,2 10
EU-25 marhahús külkereskedelme 2006-ban (mill. ) 11
EU-15 marhahús külkereskedelme (%) Hová? Élőmarha Honnan? Olaszország 63 Lengyelország 50 Németország 18 Románia 17 Görögország 17 Magyarország 12 Egyesült Királyság Friss és fagyasztott húsok 31 Brazília 55 Olaszország 17 Uruguay 8 Hollandia 16 Argentína 7 Németország 15 Egyesült Királyság Feldolgozott húsok 70 Brazília 74 Hollandia 9 Argentína 16 Németország 7 Uruguay 5 Olaszország 5 Franciaország 4 12
EU-15 marhahús export Élőmarha 8% Friss és fagyasztott (25+62) 87% Feldolgozott 5% DE összesen 70% kicsontozott! Exportáló országok: Németország 48% Írország 10% Franciaország 4% Hová exportálnak?: Oroszország 75% Libanon 12% DE az Uniós export 90% a támogatott kategóriában bonyolódik!!!!! 13
1.2. NEMZETGAZDASÁGI JELENTŐSÉG Az állatenyésztési ágazat (179 mrd. Ft) BTÉ-nek mintegy 14%-át adja A marhahústermelés 34 ezer tonna (2006.), ami az összes vágóállat termelés 4,3 %-a (hízóállat részaránya 40%, selejt tehén 60%) A hazai tehénállomány 17%-a húshasznú (kb. 13% kettős) Az előállított marhahúsnak mindössze kb. 15-20%-a származik hús- és kettős hasznú fajtáktól Az egy főre jutó fogyasztás hazánkban 3-4 kg/fő Exportunk évi 10-15 ezer tonna, döntően élőállat kivitel A marha vágóvonal kapacitáskihasználtsága 30% körüli Vágómarha termeléssel 215 ezer gazdálkodó foglalkozik (56% gazdasági szervezet, 44% egyéni gazdálkodó) 15
MAGYARORSZÁG SZARVASMARHA- ÁLLOMÁNYÁNAK ALAKULÁSA 1000 db 2500 Állománylétszám (ezer db) 2000 1500 1000 500 2062 2363 1059 1926 1925 763 765 1598 630 928 783 770 739 723 708 702 708 421 369 362 350 345 334 322 318 0 Forrás: AKII 1895 1942 1945 1970 1980 1990 1995 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007* Évek Tehén Szarvasmarha 16
A HAZAI TEHÉNÁLLOMÁNY MEGOSZLÁSA HASZNOSÍTÁSI IRÁNYONKÉNT (ezer db) Év Kettőshasznosítású Tejhasznosítású Húshasznosítású Összesen létszám % létszám % létszám % 1980. 438 62 191 28 73 10 702 1985. 277 40 310 56 101 14 688 1990. 161 26 394 62 75 12 630 2000. 77 20 292 75 21 5 390 2001. 76 20 282 74 22 6 380 2002. 71 19 280 75 24 6 375 2003. 45 13 253 76 39 11 337 2004. 51 15 253 73 42 12 346 2005. 50 14 250 73 43 13 343 2006. 43 13 229 70 54 17 326 Forrás: KSH 2006. 17
A magyar húsmarha állomány fajták szerint megoszlása Magyar szürke 0% Magyar tarka 20% Hereford 5% Angus 2% Lincoln Red 0% Keresztezett 65% Charolais 4% Limousine 4% Galloway 0% Fehér-kék belga 0% Blonde d' Aquitaine 0% Forrás: Tenyésztő szervezetek 2004 évi zárása 18
A VÁGÓMARHA TERMELÉS ALAKULÁSA (élősúlyban) 19
AZ EGY TEHÉNRE JUTÓ VÁGÓMARHA TERMELÉS ALAKULÁSA (kg/tehén) 20
Egy főre jutó marha- és borjúhús fogyasztás Magyarországon 1970-2005. 21
Marha- és borjúhús fogyasztás az Európai Unióban 30 25 kg/fő/év 20 15 10 5 0 Franciaország EU-15 Egyesült Királyság Ausztria EU-25 Németország Cseh Lengyelország köztársaság Magyarország Forrás: FAO, KSH 22
23
24
3. AZ ÁGAZAT TERMELÉSI ALAPJAI Eszközállomány átlagos összetétele húsmarhatartásban Állatállomány értéke 60-70% Épületek, építmények értéke 3-5% Gépek, berendezések 20-25% Egy tehénre jutó befektetett eszközérték: 280-300 eft/ tehén Egy tehénre jutó forgóeszközérték: 80-150 eft/ tehén Összes eszközérték 25-35%-a forgóeszköz A fenti kalkuláció teljes egészében bérelt területre vonatkozik! 25
TAKARMÁNYTERMŐ TERÜLET IGÉNY 2 ha legelő/ hústehén és 80-100 m2 kukoricaszár-tarló/ legelőnap/ hústehén 26
Mi kell a húsmarhatenyésztéshez? 27
Egy gazdaság 28
Jó állomány 29
Jó felépítésű bika 30
Sok legelőterület. 31
Árnyékos delelő a legelőn 32
Takarmánytermő terület 33
Tartalék legelő 34
Almozáshoz szalma 35
Tartósított tömegtakarmányok 36
Természetes vízvételi lehetőség 37
Istálló illetve szociális helységek 38
Megfelelő almozási rendszer 39
Sok borjú 40
Egészséges állomány 41
Egy jó gazda 42
Megfelelő géppark 43
Megbízható erőgép 44
Takarmánytárolók 45
Kezes állomány 46
Labdás önitatók 47
Vályús önitató 48
Almozott pihenődomb 49
Elkülönítő karám 50
Szakaszolható legelő 51
Jó karámrendszer a legelőn 52
Kezelő karám rendszer 53
Megfelelő egyed azonosítás 54
Jó karámrendszer a gazdaságon belül 55
Összhang 56
Megfelelő vagyonvédelem 57
Kiegészítő tevékenység 58
SZERVEZETI KERETEK Állami és nem állami tulajdonú mezőgazdasági Rt.-k Korlátolt felelősségű társaságok, Betéti társaságok Szövetkezetek Őstermelők, egyéni gazdálkodók Vágóállat és Hús Terméktanács Limousin Tenyésztők Egyesülete Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete Magyar Hereford Tenyésztők Egyesülete Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete Magyartarka Tenyésztők Egyesülete Fehér-Kék Belga Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. Biokultúra Egyesület 59
FŐBB TECHNOLÓGIAI PARAMÉTEREK Jellemző munkakörök az ágazatban: - telepvezető - gulyás (állatgondozó) -hízógondozó Személyi jellegű költségek az összes költség 6-24%-a Egy tehénre jutó felhasznált munkaóra 50-60 óra Egy gondozóra jutó állatlétszám 90-180 db/fő Szaporulati százalék 85-90% Választáskori testtömeg 170-200 kg/egyed Hízlalási végtömeg 450-500 kg/állat Borjú értékesítési tömeg 250-280kg/egyed 60
A HÚSFAJTÁK JELEMZŐI Fajta neve Charolais Limousin Angus Hereford Színeződés Egyszínű tejfölsárga Egyszínű barnásvörös Egyszínű fekete vagy vörös Szabályos vöröstarka Tehén élősúlya, kg 700-900 650-850 450-550 500-600 Bika élősúlya, kg 1000-1400 950-1100 700-800 900-1000 Tehén marmag. (cm) 135-138 130-140 130 130 Származási helye Üsző tenyésztésbe vételi ideje és súlya Franciaország (Charolles, Nevers) 22-24 hó 500-550 kg Franciaország (Massif Central) 18-20 hó 360-400 kg Skócia, Anglia 13-15 hó 300-340 kg Anglia 13-14 hó 300-350 kg Tejtermelés (kg) 800-1000 1200-1400 800-1000 600-800 Ellés lefolyása Közepes-nehés Közepes Könnyű könnyű Növekedési erély, g/nap 1400-1500 1300-1400 1100-1300 1100-1300 Izmoltság Kiváló Kiváló Jó jó Vágási % 68-70 66-68 64-65 63-65 Igénytelenség Igényes Igényes Igénytelen igénytelen Hasznosítás Apavonal Apavonal Anyavonal anyavonal 61
4. A MARHAHÚS TERMELÉS TERMELÉSI ÉRTÉKÉT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK TERMELÉSI ÉRTÉK Hozamok Értékesítési árak TÉ-t növelő egyéb bevételek Biológiai alap Tartástechnológia Takarmányozástech. Állategészségügy Mikroklíma Munkaszervezés Humán tényezők Egyéb ráfordítások Fajtacsoport (hús, tej) Ivar Kor (növendék, felnőtt) Minőség Kereslet - Kínálat Támogatás Biztosítási kártérítés Pénzügyi műveletek eredménye Egyéb bevételek 62
4.1. A HOZAM tejelő szarvasmarha tartás húsmarha (anyatehén) tartás és hízlalás Hízóállat Selejt tehén Hízóállat Választott borjú Tenyészüsző Selejt üsző Tenyészbika Selejt bika Selejt tehén Trágya 63
4.2. Az SEUROP rendszer szerinti minőség megoszlása az izmoltság és a faggyúzottság alapján az összes mennyiségre vonatkoztatva Faggyú izom 1. 2. 3. 4. 5. E U R O P Összesen (db) 0 0 8 4 1 1 73 81 19 1 28 199 94 11 0 139 269 68 6 0 168 541 251 40 2 % 16,8 54,0 25,0 4,0 0,2 Összesen (db) 13 175 332 482 1002 - Megoszlás %) 1,3 17,5 33,1 48,1-100 66
A VÁGÓMARHA ÁTLAGOS FELVÁSÁRLÁSI ÁRÁNAK ALAKULÁSA (élőtömeg kg) 67
Forrás: AKI PAIR 2008. 68
A vágómarha vágóhídi belépési ára* az Európai Unió országaiban (Fiatal bika "R3" minőségi kategória) Országok 2008 2009 16. hét 17. hét 16. hét 17. hét Ft/kg hasított hideg súly** 2009. 17. 2009. 17. hét/ hét/ 2008. 17. hét 2009. 16. hét % % Belgium 656 652 801 823 126,36 102,79 Bulgária 614 Csehország 741 733 858 862 117,73 100,53 Dánia 837 823 966 979 118,92 101,31 Németország 788 778 940 937 120,46 99,70 Észtország 693 469 Görögország 1040 1025 1212 1228 119,81 101,30 Spanyolország 777 772 976 982 127,15 100,60 Franciaország 774 767 917 920 119,97 100,33 Írország 838 832 871 881 105,88 101,15 Olaszország 893 882 1078 1092 123,83 101,30 Ciprus Lettország 573 571 Litvánia 660 655 663 614 93,70 92,58 Luxemburg 778 803 946 934 116,25 98,68 Magyarország 648 642 Málta 906 904 852 863 95,54 101,30 Hollandia 752 745 870 891 119,59 102,32 Ausztria 795 785 937 941 119,89 100,45 Lengyelország 679 673 714 709 105,26 99,22 Portugália 834 823 1033 1047 127,33 101,42 Románia 537 526 Szlovénia 726 727 883 897 123,36 101,59 Szlovákia 644 682 862 778 114,18 90,28 Finnország 856 856 1003 1034 120,76 103,11 Svédország 836 835 760 777 93,00 102,17 Egyesült Királyság 785 803 912 921 114,66 100,94 EU 793 786 953 958 121,87 100,54 Forrás: EU Bizottság, AKI * Az ár tartalmazza a szállítási költséget is ** Átszámítva az MNB hivatalos középárfolyamán
Forrás: AKI PAIR 2008. 70
Forrás: AKI PAIR 2008. 71
VÁGÓMARHA ÉRTÉKESÍTÉSI ÁRAK 2008-ban Termelői (nettó) átlagárak, élőtömeg kg-ra Húshasznú Magyar tarka Tejhasznú Selejt tehén 650-700 Ft/kg 550-650 Ft/kg 450-550 Ft/kg 230-300 Ft/kg Forrás: Magyar Tarka Tenyésztők Egyesülete; Charolais Tenyésztők Egyesülete; Sáránszki M.; Vágóállat és Hús Terméktanács 72
4.3. A HOZAM ÉRTÉK ÖSSZETÉTELE Tejhasznú Húshasznú Selejt tehén 40-45% Hízóállat 55-60% Hízóállat 20-30% Borjú 70-80% Selejt tehén 5-10% Forrás: Charolais TE 73
5.1. A MARHAHÚS TERMELÉS TERMELÉSI KÖLTSÉGÉT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK TERMELÉSI KÖLTSÉG Ráfordítások Ráfordítások árszínvonala TK-t növelő egyéb kiadások Anyagok Energia Állatok Munkaidő Gépi üzem Fogyóeszközök Termelési eszközök Egyéb ráfordítások Saját előállítású ráfordítások ára Vásárolt ráfordítások ára Beszerzés ideje Beszerzés volumene Kapcsolatok Kamatok Pénzügyi műveletek költségei Biztosítási díjak Tagsági díjak Illetékek Egyéb kiadások 74
A MARHAHÍZLALÁS ÁTLAGOS (3 ÉV) KÖLTSÉGSZERKEZETE A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOKBAN MEGNEVEZÉS % Anyag jellegű költség 79,2 Személyi jellegű költség 5,2 Értékcsökkenési leírás 1,8 Fenntartó üzemi költség 0,1 Segédüzemi költség 3,5 Egyéb közvetlen költség 2,5 Üzemi általános költség 3,9 Gazdasági általános költség 3,9 75
A HÚSMARHATARTÁS ÁTLAGOS (2 ÉV) KÖLTSÉGSZERKEZETE A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOKBAN MEGNEVEZÉS % Anyag jellegű költség 55 Személyi jellegű költség 24 Értékcsökkenési leírás 1 Fenntartó üzemi költség 2 Segédüzemi költség 5 Földbérlet és egyéb közvetlen költség 6 Üzemi általános költség 4 Gazdasági általános költség 3 76
5.3. A VÁGÓMARHA ÁTLAGOS ÖNKÖLTSÉGE Forrás: AKII 2006. 77
5.4. A VÁGÓMARHA ELŐÁLLÍTÁS JÖVEDELEMVISZONYAI Tejhasznú -20-35000 Ft/ tehén -5-57 Ft/kg veszteség! Húshasznú -20-80 000 Ft/ tehén -30-120 Ft/kg nyereség Támogatás nélkül veszteséges! Támogatás nélkül is nyereséges! 78
1 KG VÁGÓMARHA ÁTLAGOS JÖVEDELME Forrás: AKII 2006. 79
Hízott bika (húshasznú, területalapú támogatás nélkül) Költség és bevétel alakulása (társas vállalkozások) 900 800 700 1000 Ft/t (élősúly) 600 500 400 300 200 100 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Extenzifikációs prémium Közvetlen támogatás / nemzeti kiegészítés (hízott hímivarú egyedek után) Termelés értéke Költség Forrás: Papp G. 80
Hízott bika (húshasznú,területalapú támogatással) Költség és bevétel alakulása (társas vállalkozások) 900 800 700 1000 Ft/t (élősúly) 600 500 400 300 200 100 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Extenzifikációs prémium Közvetlen támogatás / nemzeti kiegészítés (hízott hímivarú egyedek után) Termelés értéke Költség Forrás: Papp G. 81
6. A HÚSMARHA TARTÁS SWOT-MÁTRIXA ELŐNYÖK: Relatíve alacsony eszközigény (épületek, technológiai berendezések) Tömegtakarmányok és egyes melléktermékek jó hasznosítása Magas szintű élőmunka hatékonyság Világfajták jelenléte Elegendő gyepterület Stabil és kiszámítható támogatási rendszer Jó állat egészségügyi helyzet LEHETŐSÉGEK: Legelőterületek nagyobb arányú hasznosítása Területalapú támogatások (SAPS), AKG-s támogatások kihasználása Ökológiai tartásmód, biotermék előállítás Biztonságos élelmiszer iránti igény erősödik Természetvédelmi célú hasznosítás, tájfenntartás HÁTRÁNYOK: Hosszú megtérülési idő Lassan szaporodó és fejlődő állatfaj Alacsony jövedelmezőség Jelentős takarmánytermő terület igény Alacsony képzettségű munkaerő Vagyonvédelmi problémák Gyepgazdálkodás alacsony színvonala KORLÁTOK: Kicsi a hazai törzsállomány Szaktanácsadás alacsony színvonala Ritka, de jelentős piaci zavarok (BSE) Fogyasztók bizalmatlansága (BSE) a marhahússal szemben Alacsony gyephozamok Erős versenytársak az új piacokon, korábbi piacaink beszűkültek 82
7. FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK Ágazat potenciális kapacitás kihasználásának fokozása Genetikai alapok javítása Takarmányozástechnológia javítása Helyes munkaszervezés Állategészségügy élelmiszerbiztonság Fajlagos hozamok és szaporulati mutatók javítása Hasznos élettartam növelése Állomány létszám növelés Jobb összhangot a termékpálya szereplőinek körében Elsődleges feldolgozás koncentrációja Termelés specializációja, minőségi marhahús előállítás! Rövid távon hízóalapanyag és vágóborjú külpiaci értékesítés Fekete értékesítés visszaszorítása 83
EU csatlakozás hatása Piaci garanciák és a közvetlen termelői támogatások termelés és jövedelem biztonság Élesebb verseny olcsóbb vagy jobb minőségű marhahús hazai piacon való megjelenése még könnyebb Nem versenyképes tejtermelő kisgazdaságoknak alternatíva Vágómarha támogatások fejlesztést tesznek lehetővé 84
Az EU Marhahús és Borjúhús Közös piaci Szervezete (1254/1999.)
Marhahús világtermelés megoszlása 14% 54% 19% 13% EU USA Brazília Egyéb 86
Szabályozó eszközök Belső piac-támogató intézkedések: intervenciós felvásárlás magántárolási támogatás Közvetlen jövedelemkiegészítő támogatások (prémiumok) Harmadik országokkal folytatott kereskedelem szabályozása: Exporttámogatás (nem EU országokba irányuló exportra) import-rendszer (harmadik országokból történő importra) 87
Szabályozási elemek és kedvezményezettjei Intézkedés Intervenciós felvásárlás Magántárolási támogatás Közvetlen termelői támogatás Exporttámogatás Kedvezményezett Kereskedő és / vagy feldolgozó Termelő (állattartó) Exportőr 88
Szabályozás által érintett termékek köre I. Élő marha és borjú II. III. Emberi fogyasztásra alkalmas friss, hűtött és fagyasztott marha- és borjúhús Emberi fogy.-ra alkalmas sózott, pácolt, szárított vagy füstölt marha- és borjúhús IV. Emberi fogy.-ra alkalmas friss, hűtött, fagyasztott sózott, szárított vagy füstölt marha és borjú belsőség V. Egyéb tartósított, feldolgozott vagy dobozolt termékek, amelyek marha, vagy borjúhúst vagy belsőséget tartalmaznak VI. Marha- és borjúfaggyú 89
Célja: Intervenció marhahús felesleg eltávolítása a piacról annak megakadályozására, hogy az árak a kívánatosnál alacsonyabbra süllyedjenek Kedvezményezett: kereskedő és/vagy feldolgozó A készletek az EU tulajdonába kerülnek! 90
Árjelentési rendszer vágóhidak és kijelölt piacok árai intervenciós ügynökségek Brüsszeli központ hivatalos heti ár (referencia ár) 91
Minősítési rendszer E U R O P betűk: izmoltság foka 1-5 számok: faggyúfedettség foka Az árakat mindig R3 minősítésre határozzák meg 3 euró/kg (Mo. 2006. okt.) 92
Az intervenció működése: Feltételek Túlkínálat eltávolítása a piacról A termelő közvetlenül nem vesz részt Részt vesz: feldolgozó, vágóhíd Finanszírozás: FEOGA Alap 93
Az intervenció működése: Intervenciós ár Nem a felvásárlást elindító ár A piaci árnak az intervenciós ár egy előre meghatározott %-a alá kell süllyedni Intervenciós pályáztatás Marhahús Igazgatási Bizottság (Brüsszel) dönt a felvásárolt hús minőségéről Ebben a gazdasági évben az intervenciós ár: 156 euró/100 kg (39 000 Ft/100 kg) 94
Az intervenció működése: Felvásárlás Általános szabály: 2 évnél fiatalabb kasztrálatlan hímivarú állatok és tinók (korhatár nélkül) jelölhetők felvásárlásra Vágott testre és hasított fél-testre vonatkozik a felvásárlás 95
Az intervenció működése: Pályázat 1. Beindul a rendszer: kiírás 2. Tagállamok vágóhídjai/feldolgozói beadják a pályázatot: - kategóriánként felajánlott mennyiség (min. 10 t) - ár - intervenciós központ (szállítási hely) 3. Intervenciós ügynökségek (tagállamban) 4. Brüsszeli Marhahús Igazgatási Bizottság: - maximális ár - kizárások 96
Az intervenció működése: Folyamat Elfogadott pályázat (elfogadott mennyiség) A cég szállít az EU által kijelölt hűtőházba vagy csontozó részlegbe Az Intervenciós Ügynökség fizet 45-65 nap között A készletek az EU tulajdonát képezik, mivel a felvásárlást, készletezést az EU fizeti Általában jótékonysági célra, hadseregnek, kórháznak vagy export 97
Magántárolási segély 1. Célja: a marhahús felesleg ideiglenes eltávolítása a piacról felvásárlás nélkül a piaci árcsökkenés megakadályozására Kedvezményezett: kereskedő és/vagy feldolgozó Azok a kereskedők igényelhetik, akik vállalják, hogy egy meghatározott ideig saját hűtőházukban és saját költségükre tárolják a marhahúst A készlet tulajdonosa a kereskedő marad A támogatás fix összeg vagy pályázat eredménye 98
Magántárolási segély 2. Nincs felvásárlás A készlet tulajdonosa a kereskedő marad Tulajdonos dönthet a tárolás időtartamáról (5-6 hónap) Meghirdetik, ha az R3-as vágott test piaci ára 222,4 euró/100 kg (31 100 Ft) meghatározott ideig (tartósan) az alapár alá csökken Azok a kereskedők igényelhetik, akik vállalják, hogy egy meghatározott ideig saját hűtőházukban és saját költségükre tárolják a marhahúst A támogatás fix összeg vagy pályázat eredménye 99
Közvetlen jövedelemkiegészítő Célja: támogatások A hústermelés céljára szarvasmarhát tartó termelők méltányos jövedelmi szintjének biztosítása Kedvezményezett: Szarvasmarha tartó! 100
Közvetlen jövedelemkiegészítő támogatások: Feltételek Igénybevételéhez az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer által előírt nyilatkozat földterületre és élőállatra (adatszolgáltatás) Kötelező birtokon tartási időszak Nemzeti felső határok, leosztva termelőkre (tarthat e fölötti mennyiséget, csak támogatást nem kap utána) Állat létszám alsó határok (max. 3 állat) 101
Közvetlen jövedelemkiegészítő támogatások: Fajtái a. Hízott hímivarú szarvasmarha tám. b. Húshasznú tehén támogatás c. Vágási támogatás d. Szezonalitást csökkentő támogatás e. Külterjes termelést ösztönző prémium f. Kiegészítő támogatás 102
a. Hízott hímivarú szarvasmarha támogatás Csak hústermelés céljára hasznosított hímivarú (kasztrált és kasztrálatlan) szarvasmarhára fizethető - Tinó: az állat élete során kétszer részesülhet támogatásban, először 9 hónapos kor, másodszor 21 hónapos kor elérése után - Bika: az állat élete során egyszer, 9 hónapos kort követően lehet a támogatás jogosult alapja 103
Hízott hímivarú szarvasmarha támogatás Bikák után egyszeri 147 euró (kb. 41 100 Ft) Tinók után kétszer 150 euró (kb. össz. 80 000 Ft) Kötelező birtokon tartási időszak: Az igényléstől számított 60 nap ami a vágást, illetve az exportot megelőző egy hónapon belül jár le 104
Speciális húsmarha támogatás: Korlátozás Állatlétszám-határ: 90 db/korcsoport/év Állatsűrűség: 2 nagy állategység / tak.termő terület ha Marhalevélen megjeleníteni Regionális felsőhatár 105
b. Húshasznú tehén támogatás Olyan tiszta húsmarha, vagy hús-tej típusú keresztezésű tehén és olyan vemhes üsző fogadható el amely hústermelés céljára elli a borjút. Kötelező állatsűrűség: 2 nagyállat egység/takarmánytermő terület ha 106
Húshasznú tehén támogatás: Korlátozás Tagországok hatásköre: éves tejkvóta kisebb, mint 120 000 kg nem értékesített tejet a feldolgozónak EU: kötelező birtokon tartás 6 hónap referenciaévi prémium jogosultság 107
Húshasznú tehén támogatás: Támogatás 129 euró/tehén/év ( 35 000 Ft) Tagország kiegészítheti max. 50 euróval Nemzeti tartalék: kezdő gazdálkodóknak Húshasznú tehén (2007-ben 117 000 egyedre) -termeléshez kötött 28 500 Ft/egyed -termeléstől elválasztott 8 000 Ft/egyed 108
c. Vágási támogatás Minden az EU területén működő vágóhídra leadott vagy EU területén kívülre exportált szarvasmarha után Bizonyos tagországokban: vágóhídi vágási kijelentés = támogatási igény Magyarország: 306 912 (kért: 480 000) db Magyar szarvasmarhaállomány: ~ 700 000 db 109
Vágási támogatás Minden az EU területén működő vágóhídra leadott vagy EU területén kívülre exportált szarvasmarha után Nyolc hónaposnál idősebb bikák, tinók, tehenek és üszők után 80 euró (19 200 Ft) 160 kg vágott testsúlynál és hét hónaposnál fiatalabb borjak esetén 50 euró (12 000 Ft) Vágást/exportot követő 6 hónapon belül fizet 60 napos birtokon tartás Tagországok: vágóhídi vágási kijelentés = támogatási igény 110
d. Szezonalítást csökkentő támogatás Célja, hogy a legelőről egyszerre lekerülő állatok vágását időben szórtabbá tegye Támogatást kapnak azok a hímivarú állatok, amelyeket a következő év január 1. és április 30. között vágnak le Itt nincs kötelező birtoktartási időszak! 111
Szezonalitást csökkentő támogatás Kapcsolt a speciális húsmarha prémiumhoz Az év 1.-15. hét: 72,45 euró/állat (18 800 Ft) Az év 16.-17. hét: 54,34 euró (14 100 Ft) Az év 18.-21. hét: 36,23 euró (9 420 Ft) Az év 22.-23. hét: 18,11 euró (4 700 Ft) 112
e. Külterjes termelést ösztönző támogatás (extenzifikációs) Kapcsolt a speciális húsmarha prémiumhoz Állatsűrűségi mutató: <1,4 nagyállat egység/hektár takarmánytermő terület Takarmánytermő terület: legelő, kaszáló, szálas és tömegtakarmány termő terület, illetve a földalapú támogatásban nem részesített területek, de itt legalább 50% gyep Támogatás mértéke: 13 800 Ft/egyed 113
Külterjes termelést ösztönző támogatás (extenzív) Beleszámít az állatsűrűség számításánál: hímivarú szarvasmarha, üsző és tehén, mely az adott évben a gazdaságban megtalálható volt, illetve azon juhok és kecskék, amire támogatási kérelmet nyújtott be A területalapú támogatási nyomtatványon lehet kérni 114
f. Kiegészítő támogatás Tagország: állatlétszám alapon vagy termőterület alapon nyújthatja egy meghatározott keretig Németország 88 400 000 euró Görögország 3 800 000 euró Magyarország 3 548 396 euró 115
Nagyállategység (Állategység AE = Nagyállategység NA) Borjú 6 hónapos korig Szarvasmarhák 6 hónapos és 2 éves kor között Bikák, tehenek és egyéb 2 évnél idősebb szarvasmarhák Juh (vegyes korcsoport) 0,4 NA 0.6 NA 1,0 NA 0,15 NA 117
Harmadik országokkal folytatott Import szabályozás kereskedelem 1995 júl. 1. óta import vámok helyettesítik a változó lefölözéseket Fajtatiszta tenyészállatok behozatala vámmentes Export támogatás Világpiaci és belső (EU) árak közötti különbség visszatérítése Az export visszatérítés összege függ a célországtól és az adott húsrésztől is 118
Egyéb az ágazathoz kapcsolható támogatások Agrár-környezetgazdálkodási (AKG) támogatások Ökológiai állattartás (19 000 Ft/egyed) Gyepgazdálkodási célprogram (15-75 000 Ft/ha) Gázolaj támogatás (64 Ft/l) Területalapú támogatás (SAPS: 26 453 Ft/ha) TOP-UP (12 000 Ft/ha) 119
Eredetvédelem PDO (Protected Designation of Origin): olyan élelmiszerek (marhahús) kaphatják, melyek termelése, feldolgozása és elkészítése egy adott, jól körülhatárolható, földrajzi területen történt, elismert módszerekkel. PGI (Protected Geographical Indication): a területi kötődés a termékpálya legalább egy szakaszánál létezik, tehát vagy a termelés, a feldolgozás vagy az elkészítés során. TSG (Traditional Speciality Guaranteed): nem jelent területi lehatárolást, de kiemeli a termék tradicionális jellegét, vagy az összeállítás, vagy a termelés során. 120
Előadás összefoglalása A húshasznú szarvasmarha ágazat meghatározó szerepet tölt be az Európai Unió állati termék előállításában, mindamellett, hogy jelentős különbségek tapasztalhatók a technológiában, a fajtában, a hozamokban és az előállítás önköltségében, miközben a felvásárlási árak szórása ezektől jóval kisebb. Magyarországon a marhahús előállító gazdák többsége a jelenlegi felvásárlási árak mellett veszteségminimalizálásra kényszerül, jövedelmet nem, vagy csak kismértékben tudnak realizálni.
Előadás ellenőrző kérdései Ismertesse a marhahús előállítás világgazdasági jelentőségét! Ismertesse a marhahús előállítás nemzetgazdasági jelentőségét! Mutassa be a marhahús előállítás vállalatgazdaságtani előnyeit és hátrányait! Ismertese a marhahús előállítás termelési alapjait! Ismertesse a marhahús előállítás ráfordítás és költség, valamit hozam és termelési érték viszonyait! Mutassa be a marhahús előállítás jövedelemviszonyait és fejlesztési lehetőségeit!
KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET! KÖVETKEZŐ ELŐADÁS CÍME: A sertés ágazat és termékpálya gazdasági kérdései Előadás anyagát készítették: Dr. Szűcs István Kovács Krisztián Dr. Pupos Tibor