ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Hatósági Engedélyezési Iroda Vízminőségi és Vízgazdálkodási Osztály

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Hatósági Engedélyezési Iroda Vízminőségi és Vízgazdálkodási Osztály 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám: H-2937-45/2010. Hiv. szám: Tárgy: Előadó: Dr.Kokas Edit Anna/ Hegedüsné Lengyel Eszter Melléklet: Győr, ÉDUKÖVIZIG Alsó Szigetköz hullámtéri vízpótlás környezeti hatástanulmánya H A T Á R O Z A T I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a megkeresett szakhatóságok hozzájárulásával az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (továbbiakban: Igazgatóság) (székhelye: 9021 Győr, Árpád u. 28-32.) számára a VTK Innosystem Kft. (1095 Budapest, Kvassay J.u.1.) által elkészített és az Igazgatóság megbízásából benyújtott környezeti hatásvizsgálati dokumentáció alapján a Duna Alsó-szigetközi szakaszának vízpótlására az alábbiak szerint: környezetvédelmi engedélyt ad, A tervezett tevékenység adatai: 1.Az Alsó-Szigetköz hullámtéri vízpótlására irányuló beavatkozások az alábbi ágrendszereket érintik: Ásványi-ágrendszer alsó szakasza Bagoméri-ágrendszer Patkányosi-ágrendszer. II. 2.A tervezett létesítmények a következő hrsz-ú területek igénybevételét jelentik: Ásványráró: 0295/5, 0299, 0307/1, 0307/3, 0313, 0315/1, 0324, 0329, 0337/2, 0337/4, 0337/7, 0339/6, 0339/7, 0347/2, 0348/8, 0348/9, 0348/11, 0350, 0336/5, 0336/6, 0337/5, 0337/6, 0338, 0339/6, 0339/7, 0343/3, 0348/8. Győrzámoly: 0241, 0242/6, 0243, 0245, 0247, 0248, 0264, 0273/3, 0293, 0295/1, 0295/3, 0295/5, 0295/6, 0242/5, 0249. Nagybajcs: 076. Vének :025. 3.A tervezett létesítmények: Ideiglenes megoldású fenékküszöb, hallépcső és csónakátemelő létesítése az Ásványi-Dunaág torkolatánál, ideiglenes kikötő építésével a fenékküszöb Duna felöli oldalán. Biztosítani kell a kishajó zsilip későbbi megépítésének lehetőségét. Az Ásványi-ágrendszer csatlakozó medreinek és vízszintszabályozó műveinek szükség szerinti átalakítása Az Árvai zárás átalakítása víztartó és vízkormányozó funkcióra A Bagoméri-Dunaág kotrása Az Árvai-tó vízpótlása Az Aprókövesi és Tilosi zárás átalakítása

Az Alsó-Bős-Bagoméri mellékág és a Malomercsedi öntés átalakítása A Bagoméri-Dunaág torkolatánál fenékküszöb, hallépcső és csónakátemelő építése vízkivételi kőmű építése a Hosszúkői-Dunaág kiágazásánál A Pulai-Dunaág kiágazásának és torkolatának rendezése A Patkányosi-ágrendszer kotrása, fenékküszöb építése A Hosszúkői-Dunaágban a hullámtéri átjárás biztosítása A vízpótlás kiterjesztése a Medvei-híd alatti mellékágra A Medvei-híd ártéri nyílásaival összhangban árvízi levezető sávok kialakítása A mentett oldal felé történő vízkivételi lehetőségek műveinek megvalósítása 2 III. A.) A tevékenység végzése során teljesítendő környezetvédelmi előírások: 1. A hullámtér vízpótlását az építés ideje alatt is biztosítani kell. 2. Jelentős vízminőség-romlás nem történhet. 3. Havária esetén a kárelhárítást azonnal meg kell kezdeni a Felügyelőség egyidejű értesítése mellett. 4. Az építési munkálatok során a szállítási útvonalak optimalizálásával, a szállítmányok takarásával és a porzó területek rendszeres locsolásával a környezeti levegő terhelését minimálisra kell csökkenteni. 5. A létesítés, üzemeltetés, felhagyás, illetve esetleges havária során keletkező hulladékok környezetszennyezést kizáró módon történő gyűjtéséről, valamint engedéllyel rendelkező kezelők részére történő átadásáról gondoskodni kell. 6. A kotrási meddő, iszap végleges elhelyezése kizárólag az illetékes hatóság engedélyével történhet. 7. A tevékenység végzése során, amennyiben szükséges, a kivitelezőnek ki kell dolgozni az építési munkálatok során a zajterhelési határértékek betartása alóli felmentési kérelem dokumentációját. 8. Az ismert rétisas fészkek 400 m sugarú körzetében a január 1 július 15. közötti időszakban a munkavégzést szüneteltetni kell. 9. Az ismert fekete gólya és barna kánya fészkek 400 m sugarú körzetében a március 1 július 31. közötti időszakban a munkavégzést szüneteltetni kell. 10. A fás szárú növények szükséges irtását minimalizálni kell és azt csak vegetációs időn kívül, az október 1 - március 15. közötti időszakban szabad végezni. A mederben végzett munkáknál a természetközeli állapotú élőhelyeket kímélni kell. 11. A mederkotrások során a meglévő zátonyokat meg kell őrizni, a rajtuk található értékes növénytársulások (ártéri ruderális folyómeder növényzet, bokorfüzesek, iszapnövényzet)megőrzése céljából. Szintén meg kell őrizni a sekély vizű öblözeteket, amelyek védett állatfajok fontos szaporodóhelyei. 12. A védett kétéltű-, hal- és madárfajok szaporodó illetve telelő egyedeinek megóvása érdekében az állandóan vízzel borított szakaszok kotrását az augusztus 1 október 31. közötti időszakban szabad végezni. A kiszáradó mederszakaszok kotrását a száraz időszakban kell végezni. 13. A kotrással olyan mederszerkezetet kell kialakítani, amely megfelelően változatos élőhelyeket hoz létre, sekély, nem áramló vizű öblöket is kialakítva. 14. A kikotort mederanyagot a beállt, jó természetességű fás társulásoknak otthont adó partszakaszokon nem szabad elhelyezni. A kikotort mederanyag elhelyezése során nem szabad a meglévő talajmélyedéseket, kubikgödröket feltölteni. 15. A földmunkák végzése után a parti területeket legalább 3 éven át évente egy alkalommal kaszálni vagy szárzúzózni szükséges a gyommentesítés érdekében. 16. Az élővilág zavarásának csökkentése érdekében a munkálatokat szakaszolva kell végezni, hogy a beavatkozással érintett területről az állatok nyugodtabb területre tudjanak húzódni. 17. A mellékágakat kísérő ligeterdő maradványokat kímélni kell. Kiemelt figyelmet fordítva az idős faegyedek megőrzésére, az odúlakó madarak védelme érdekében. 18. A vízkivételi helyek összhangban kell legyenek a mentett oldali vízpótlás terveivel. 19. A vízpótlás ökológiai céljainak megvalósulása érdekében a mellékágak vízszintjeinek lehetőség szerint modelleznie kell a természetes évszakonkénti vízmozgást. Ennek érdekében a vízjogi üzemeltetési engedélyben rögzíteni szükséges a vízkezelés ehhez igazodó szabályait, amelyeket

3 előzetesen egyeztetni kell a terület természetvédelmi kezelését ellátó Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósággal. 20. Az egyes beruházási elemek kivitelezésének megkezdése előtt, a természeti értékek védelme érdekében terepi egyeztetést kell tartani a természetvédelmi kezelést ellátó Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósággal, kiemelt figyelmet fordítva a fenti feltételek gyakorlati megvalósításának részleteire. A munkálatok enélkül nem kezdhetők meg. B.) Szakhatósági állásfoglalások: 1. A GyMSM Mezőgadasági Szakigazgatási Hivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága megállapította, hogy a környezetvédelmi engedély talajminőség-védelmi szempontból kiadható az alábbi feltételekkel: - A tárgyi továbbfejlesztést úgy kell megvalósítani, hogy a talajvédelmi érdekek ne sérüljenek. - A vízpótló rendszer kialakítását megelőző vízjogi létesítési és ingatlanügyi (termőföld időleges más célú hasznosítási) engedélyezési eljárások lefolytatása során szakhatóságunk hozzájárulását be kell szerezni, melyben előírásként fog szerepelni a létesítés során igénybe veendő termőföld területek mezőgazdasági hasznosítást lehetővé tévő talajvédelmi tervben foglaltak betartása, a földmunkák és a termőföld újrahasznosítási munkák során. 2. A Vas Megyei MgSZH Erdészeti Igazgatósága a környezeti hatástanulmányhoz szakhatósági hozzájárulását megadta, az alábbi kikötésekkel: -Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. Törvény (Evt.) 78. (2) bekezdése alapján az erdőterületek igénybevételéhez az erdészeti hatóság engedélye szükséges. -Az Etv. 82. (3) b). pontja szerint nem kell erdővédelmi járulékot fizetni, amennyiben az erdőt erdészeti létesítmény elhelyezésére vagy árvízvédelmi célokra veszik igénybe. - Kivitelezés kizárólag az erdészeti hatóság erdőterület igénybevételére vonatkozó határozata, valamint az igénybevétel érdekében szükséges fakitermelési munkálatok, az Etv. szerinti erdőterv módosítás és a 41. (1) szerinti bejelentést követően kezdhető meg. 3. ÁNTSZ Nyugat-dunántúli Regionális Intézete a környezetvédelmi engedély kiadásához közegészségügyi szakhatósági szempontból feltétel nélkül hozzájárult. 4. A GyMSM Földhivatal a tárgyi üggyel kapcsolatban földvédelmi szempontból kifogást nem emelt azzal, hogy mind a további tervezési folyamatban, mind a későbbi engedélyezési eljárásokban tartsák szem előtt azon, a mellékelt anyagban is megfogalmazott általános elvet, miszerint a tényleges munkavégzés során (ideértve a szállítást, gépek felvonulását vagy deponálást is) lehetőség szerint legrosszabb minőségű és legcsekélyebb mértékű termőföld igénybe vételre kerüljön sor. 5. A Veszprémi Bányakapitányság a környezetvédelmi engedély kiadásához hozzájárult az alábbi kikötésekkel: - A környezetvédelmi engedély jogosítottja, a létesítés során ásványi nyersanyagot termel ki, mennyiségét és minőségét köteles a Bányakapitányságnak a tárgyévet követő február 28-ig bejelenteni. - Az építésnél anyagmérleget kell vezetni. A kitermelésre kerülő ásványi nyersanyag után bányajáradékot kell fizetni. -Amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyagot az engedélyes üzletszerűen hasznosítani vagy értékesíteni kívánja, akkor az ásványi nyersanyag tulajdonjogát meg kell szerezni az illetékes Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól. 6. Ásványráró Község Jegyzője szakhatósági hozzájárulását megadta. 7. Kisbajcs, Vének Községek Körjegyzője megállapította, hogy a tervezett vízépítési, kotrási és egyéb rekonstrukciós munkák Kisbajcs és Vének községek helyi környezet és természetvédelmi érdekeit nem sértik, hozzájárulását kikötések nélkül- megadta. 8. Dunaszeg-Dunaszentpál Községek Körjegyzője az engedély kiadásához hozzájárult.

4 9. Győrzámoly Község Jegyzője a tervezett tárgyi létesítmények engedélyezéséhez - a helyi környezet és természetvédelmi követelmények vonatkozásában, a környezeti hatástanulmány figyelembevételével kikötés nélkül hozzájárult. 10. Nagybajcs Község Jegyzője szakhatósági hozzájárulását feltétel közlése nélkül megadta. 11. Vámosszabadi Község Jegyzője szakhatósági hozzájárulását feltétel közlése nélkül megadta. 12. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyugat-dunántúli Irodája szakhatósági eljárását megszüntette. 13. A Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítésze szakhatósági eljárását megszüntette. IV. A jelen határozatban megadott engedély a határozatban foglaltak a határozat jogerőre emelkedését követően határozatlan ideig hatályos. V. Ha a tevékenység megvalósítása során az önmagukban nem jelentős módosítást jelentő változások három év alatt együttesen elérik a jogszabályban meghatározott küszöbértéket, a környezethasználó ezt köteles jelenteni a Felügyelőségnek. VI. A határozattal szemben a kézhezvételtől számított 10 munkanapon belül az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezéshez 375.000.-Ft összegű szolgáltatási díjat kell befizetni az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség előirányzat felhasználási keretszámla MÁK 10033001-01711899-00000000 számú számlájára. INDOKOLÁS Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség H-686-2/2008. számú határozatában a Duna Alsó-szigetközi szakaszának hullámtéri vízpótlása körében az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (továbbiakban: Igazgatóság) által kezdeményezett előzetes vizsgálati eljárást lezárta és megállapította, hogy a tervezett tevékenység környezeti hatásai jelentősek, melyeket környezeti hatásvizsgálat keretében kell feltárni, egyben megadta a környezeti hatásvizsgálat keretében vizsgálandó szempontokat azzal, hogy a környezeti hatástanulmány a határozat jogerőre emelkedését követő 2 éven belül nyújtható be. A Vtk. Innosystem Kft. az Igazgatóság megbízásából - a rendelkezésre álló két éven belül - benyújtotta az általa készített környezeti hatástanulmányt és a Bioaqua Pro Kft. által készített Natura 2000 hatásbecslési dokumentációt. A beruházó a 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2. (1) bekezdése alapján, az 1.sz. melléklet IV. fejezet 20.5. pontja szerint megfizette a 750 000 Ft összegű szolgáltatási díjat. A hatóság H-2937-2/2010. számú felhívására a Kft. csatolta a jogszabálynak megfelelő meghatalmazást., valamint a szakhatósági eljárásért fizetendő szolgáltatási díj megfizetését igazolta. A hatóság megállapította, hogy a benyújtott dokumentáció megfelel a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet (Rendelet) 6. és 7. számú mellékletében foglaltaknak. A hatóság a hatástanulmány alapján a következőket állapította meg :

5 Az Ásványi ágrendszer, a Bagoméri ágrendszer, a Patkányosi ágrendszer, a Véneki mellékágrendszer a Magyar Állam tulajdonában és részben az ÉDUKÖVIZIG, részben a KAEG Zrt. vagyonkezelésében áll. A tervezett beruházás célja: Hullámtérben: a jelenlegi kedvezőtlen folyamatok megállítása, a referencia időszak (1950-es víszintek) jellemző vízszintjeinek közelítése, illetve visszaállítása, a referencia időszakra jellemző vízdinamika megteremtése mellett a megfelelő vízcsere, megfelelő áramlási sebesség, illetve az átöblíthetőség biztosíthatósága, a vízi élőlények táplálkozási, szaporodási és vándorlási feltételeinek biztosítása, az árvízlevezető-képesség javítása. Mentett oldalon: a tájképi értékek megőrzése, helyreállítása, természeti értékek megőrzése, élőhely rehabilitációk megvalósítása, a vízi élőlények táplálkozási, szaporodási és vándorlási feltételeinek biztosítása, az intenzív mezőgazdaság öntözővíz igényének biztosítása, a medrek halászati hasznosítási feltételeinek a javítása. Hullámtérben: A referenciának tekintett 1950-es évek időszaka vízszintjeihez közeli állapotok visszaállításával a hullámtéri mellékágakban megfelelő vízdinamika és vízcsere biztosítására nyílik lehetőség, így a jelenlegi kedvezőtlen átöblítettségű, tápanyag túlterhelést mutató élőhelyek állapota jelentős mértékben fog javulni. A Bagoméri ágrendszer vízpótlásának javítása részben a főmeder felől az 1815,0 fkm és 1814,0 fkm-nél található vezetőművek visszabontásával és a csatlakozó mederszakaszok kotrásával, részben pedig az Árvai záráson át az Ásványi ágrendszer alsó részéből biztosítható. A vízpótlás hatásfoka a főág 1815,0 fkm-e térségében kialakítandó fenékküszöbbel történő vízszintemeléssel javítható. A Patkányosi ágrendszer vízpótlása részben a Duna 1808,8 fkm-nél az oldalbukó visszabontásával és a csatlakozó mederszakasz kotrásával, részben pedig a Bagoméri ágrendszerből biztosítható. A Patkányosi ágrendszer vízpótlásának biztosítása javítja Alsó-Szigetköz mentett oldali vízpótlásának megoldását is, ugyanis lehetővé teszi a Patkányosi szivornya üzemelését valamint a Medvei híd alatti szakaszon további szivornyás vízkivétel kialakításának lehetőségét teremti meg. A hullámtérből a mentett oldalra vízátvezetés 3 ponton, szivornyákkal történik (Béka-ér, Patkányosi szivattyútelep, Nagybajcs térsége) Mentett oldalon: Az Alsó-szigetközi mentett oldali többcélú belvízrendszer mederhálózatának rekonstrukciója a vízszintszabályozást, vízkormányzást biztosító létesítmények építése, nedves rétek vízpótlása. A belvízvédelmi koncepció felülvizsgálata és a szükséges beavatkozások elvégzése, veszélyeztetett belterületek védelme. Az összefüggő mederhálózat megteremtésével lehetőség nyílik ún. zöld és kék folyosók létrehozására is. A kék folyosók létrehozása megteremti a lehetőségét az egyes részvízgyűjtők közötti összeköttetés létrehozására, továbbá a mentett oldali vízrendszer és a Mosoni-Duna közötti kapcsolat kialakítására, ezáltal a vízi élőlények vízterek közötti átjárhatóságának biztosítására. A Dunaszegi morotvató vízpótlását a Zámolyi csatorna irányából valósítja meg. A tervezett beruházás ismertetése, telepítés: A hullámtéri területek vízpótlásánál a tervezők arra törekedtek, hogy a beruházás megvalósulásával lehetőség nyíljon a mentett oldali területek felé történő vízátadásra is, ezáltal a mentett oldali vízpótlás megteremtésére. A tervezett beavatkozások az Ásványi-ágrendszer alsó szakasza, a Bagoméri-ágrendszer és ezzel együtt a Patkányosi-ágrendszer ökológiai állapotának további romlását szabályozott vízpótlással kívánják megakadályozni. Az Ásványi-Dunaág torkolatánál ideiglenes fenékküszöb készül olyan kialakítással, hogy az ágrendszerben a megfelelő vízszintek biztosíthatóak legyenek. A megoldással lehetővé válik, hogy a felső vízpótlásból származó kb. 20-60 m 3 /s vízhozamból 15-50 m 3 /s-ot a Bagoméri-Dunaág vízpótlására használjanak. Az

6 előirányzott vízszint az Árvai zárásnál: 113,35-114,20 mb. Előállnak a referencia időszak kis- és középvizes állapotai, a Bagoméri-ágrendszer vízpótlása szabályozhatóvá válik, miután átalakításra kerül az ún. Árvazárás vízszintszabályozó és vízkormányzó funkcióra. A Felső-Szigetköz-i vízpótlás legalsó vízszintszabályozó műveinél az alvizi oldalon medereróziós jelenségek léptek fel. A fenti vízszintek esetén mérséklődnek ezek a jelenségek, azonban egyes helyeken szükség lehet stabilizálásra. Sor kerülhet kiegészítő vízszintszabályozó mű építésére is. A megoldáshoz kapcsolódik a Bagoméri-Dunaág torkolatánál egy fenékküszöb építése. Ezzel a létesítménnyel biztosíthatók a referencia időszak kisvízszintjei és közelíthetők a középvízszintek, megoldható a Patkányosi-ágrendszer vízpótlása. A Bagoméri-Dunaág tervezett vízszintjei: 111,70-112,80 mb. Az Ásványi és a Bagoméri fenékküszöbnél hallépcső és csónakátemelő létesül. Ezen túlmenően az Ásvány-i fenékküszöbnél ideiglenes kikötő létesül. A Bagoméri-ágrendszer vízpótlásának további javítása érdekében a főmeder felől az 1815,0 fkm és az 1814,5 fkm-nél lévő vezetőműveket visszabontják (Alsó-Bős- Bagomér-i mellékág és Malomercsedi öntés) fenékküszöbként átalakítják és a csatlakozó mederszakaszokat megkotorják. A töltőbukók visszabontása és a mederkotrások a felső vízbeáramlás gyakoriságának növelése mellett javítják az ágrendszer áramlási viszonyait, csökkentik a feliszapolódási tendenciát. Hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy ez a megoldás csak időszakosan teszi lehetővé az ágrendszer és a főág élő kapcsolatának megteremtését. A Bagoméri-ágrendszerben kotrási munkákra kerül sor 109,50 mb szinten. Átalakítják az Aprókövesi és Tilosi zárásokat, figyelemmel az Árvai-tó vízpótlására és egyéb hidraulikai követelményekre. A Patkányosi-ágrendszer részei: Hosszúkői-Dunaág Pulai-Dunaág Patkányosi tápcsatorna Medvei-híd alatti mellékág A Patkányosi-ágrendszer vízpótlása a Bagoméri-Dunaágból biztosítható, a Hosszúkői-Dunaág kotrásával és a csatlakozásnál kőmű kialakításával. Az előirányzott statikus vízszintek az ágrendszer felső részén igazodva a Bagoméri-Dunaág vízszintjeihez 111,70 112,80 mb, a Patkányos-i tápcsatorna alatt 110,50 111,70 mb. Megjegyzendő, hogy mind az Ásványi-, mind a Bagoméri- és a Patkányosi-ágrendszer előirányzott vízszintjei a további vizsgálatok során kismértékben módosulhatnak. A vízszintek meghatározásának szempontjai: a környezetvédelmi és ökológiai igények kielégítése, figyelemmel a növény- és élőhelytársulásokban bekövetkezett változásokra, a referencia időszak kis- és középvízszintjeinek közelítése, igazodás a Felső-Szigetköz-i hullámtéri vízpótlás jóváhagyott üzemrendjéhez, műszaki és költségkorlátok figyelembevétele. A Pulai-Dunaág kiágazásánál, az 1808,8 fkm-nél a kavicsdepónia részben elbontásra kerül és a 113,20 113,50 mb szinten átjárót alakítanak ki. A Duna felöli átöblítés lehetősége így kismértékben javul. A Pulai- Dunaágban a Hosszúkői-Dunaág csatlakozásáig elsősorban ökológiai célú kotrásokat, medertisztítást terveznek. A Patkányosi-tápcsartorna alatt fenékküszöb építésére kerül sor a vízszintkülönbségek áthidalására. A Pulai-Dunaág visszatorkolásánál az 1806,76 fkm-nél fenékküszöböt és hallépcsőt építenek. A fenékküszöb a mindenkori vízhozamnak megfelelően szabályozza a rendszer vízszintjeit. A Patkányosi-tápcsatornában kotrási munkákra kerül sor a mentett oldali vízpótlás érdekében. A Patkányosi-ágrendszer vízpótlásával javítható az Alsó-Szigetköz mentett oldali vízpótlása, lehetővé válik a Patkányosi szivornya üzemeltetése, valamint a Medvei-híd alatti szakaszon a mellékág kotrásával további szivornyás vízkivétel alakítható ki.

A tervezett létesítmények: ideiglenes megoldású fenékküszöb, hallépcső és csónakátemelő létesítése az Ásványi-Dunaág torkolatánál, ideiglenes kikötő építésével a fenékküszöb Duna felöli oldalán. Biztosítani kell a kishajó zsilip későbbi megépítésének lehetőségét az Ásványi-ágrendszer csatlakozó medreinek és vízszintszabályozó műveinek szükség szerinti átalakítása az Árvai zárás átalakítása víztartó és vízkormányozó funkcióra a Bagoméri-Dunaág kotrása az Árvai-tó vízpótlása az Aprókövesi és Tilosi zárás átalakítása az Alsó-Bős-Bagoméri mellékág és a Malomercsedi öntés átalakítása a Bagoméri-Dunaág torkolatánál fenékküszöb, hallépcső és csónakátemelő építése vízkivételi kőmű építése a Hosszúkői-Dunaág kiágazásánál a Pulai-Dunaág kiágazásának és torkolatának rendezése a Patkányosi-ágrendszer kotrása, fenékküszöb építése a Hosszúkői-Dunaágban a hullámtéri átjárás biztosítása a vízpótlás kiterjesztése a Medvei-híd alatti mellékágra a Medvei-híd ártéri nyílásaival összhangban árvízi levezető sávok kialakítása a mentett oldal felé történő vízkivételi lehetőségek műveinek megvalósítása 7 A tervezett létesítmények jellemzői: Ideiglenes fenékküszöb építése az Ásványi-Dunaág torkolatánál A fenékküszöb az Árvai zárásban létesülő beeresztő zsiliptől mintegy 125 m-re épülne, mely lényegében egy osztott szelvényű bukó. A kisvízi bukó alvízi rézsűhajlása a hallépcső funkció miatt 1:20. Az ún. középvízi bukó rézsűhajlása a felvízi oldalon 1:3, az alvízi oldalon 1:5. A fenékgát anyaga homokos kavics, kővédelemmel ellátva. A jobbparton csónakátemelő és ideiglenes kikötő létesül, valamint itt kerülhet megvalósításra későbbiekben a kishajózsilip. E körülmény indokolja az ideiglenes megoldás minősítést. A fenékgát átlagos magassága kb. 4,5 m Keresztirányú hossza 120 m Az Ásványi-ágrendszer csatlakozó medreinek és vízszintszabályozó műveinek átalakítása Az Ásványi-ágrendszerben a Felső-Szigetközi vízpótlás vízjárását legalsó művekként a következő létesítmények szabályozzák: Gatyai-híd (AS-5; vízszintszabályozó zsilip és nagyvízi bukó) Öntési-tó szabályozó zsilip (AS-18) Pókmacskási bukó (AS-6) Halrekesztői híd (B-11; kisvízi, középvízi és nagyvízi bukó) Jelenlegi állapotban a kisvízi üzemmódban a felvízi és alvízi vízszintkülönbség a műtárgyaknál eléri a 3 m-t, nagyvízi és az ún. elárasztásos üzemmódban a 2 m-t. Az Ásványi-Dunaág tervezett vízpótlása esetén a vízszintkülönbségek 0,50 m alá csökkennek, azaz a hidraulikai terhelések az alvízi oldalon mérséklődnek. Nagyobb vízszintkülönbség az ún. árasztásos üzemmódban állhat elő. Az alvízi medervédelemnél kismértékű kiegészítéssel számolnak. Az Ásványi főág megemelt vízszintjei korlátozhatják a felsorolt művek vízszintszabályozó funkcióit. Emiatt sor kerülhet kiegészítő vízszintszabályozó mű építésére is. Az Árvai zárás átalakítása Az Ásványi-ágrendszer irányából a Bagoméri ág felé történő vízpótlás biztosításának alapfeltétele az Árvai zárás átalakítása. A zárás az Ásványi-Dunaágnak a Bagoméri-Dunaág felé történő kitorkolását zárja le. Régi és fontos zárás, melynek nagyobb részét le is betonozták a közlekedés érdekében. Nagyvízkor bukóként működik, többször meg kellett erősíteni, mert megrongálódott. Jelenleg szintje 114,06 114,63 mb között van. A vízpótló rendszerben ennek a műnek víztartó és vízkormányzó funkciója van, de biztosítani kell a nagyvizek levezetését is. A közlekedésben is fontos a szerepe, mert a főmeder jobbpartjának megközelítése itt történik. A zárás átalakítása mindenekelőtt egy zsilipes áteresz beépítésével jár. A zsilipes átereszt négy nyílással tervezték, a nyílások 2,74 m méretét az átjárást szolgáló SBG-66 jelü 6 m-es hídgerendák alkalmazása határozza meg. A vízszint szabályozása hornyokban elhelyezhető betétgerendákkal történik.

8 A műtárgy küszöbszintjét 111,50 mb magasságra irányozták elő, kisvizek esetén az építés ilyen szinten megoldható víztelenítés nélkül. A zárás többi részén a szelvény kiegészítése és az utóágyazat stabilizálása szükséges. A Bagoméri-Dunaág kotrása Az Árvai zárás alatt, a Bagoméri főág felső szakaszán a tartós kisvizes időszakban szárazra került zátonyokon a növényzet jelentős elburjánzása figyelhető meg. Ennek megakadályozására, ill. megszüntetésére, a víz továbbvezetésének biztosítására mederkotrás szükséges. A kotrás tervezett fenékszintje 109,50 mb. Az Árvai-tó vízpótlása A Bagoméri-Dunaág balpartjától K-re az Aprókövesi zárás fölött helyezkedik el az ún. Árvai-tó, mely jelen körülmények között ritkán kap vizet. Az Aprókövesi zárás átalakítása során egy bekötő csatorna kikotrásával egyben biztosítható a tó vízellátása is. A kotrási fenékszintet a tó jelenlegi fenékszintjéhez igazítják. Az Aprókövesi és Tilosi zárás átalakítása Mindkét kőből épült zárás erősen megrongálódott állapotban van. Az Aprókövesi zárás átalakításának célja a víz továbbvezetésének, az Árvai-tó vízpótlásának biztosítása, valamint az Ásványi- és Bagoméri-Dunaág vízszintkülönbségeinek lépcsőzése. Részben bontási munkákra, részben szelvénykiegészítésre kerül sor. A Tilosi zárás esetében az Alsókövesi záráshoz hasonló munkák elvégzése szükséges. A zárást úgy kell átalakítani, hogy a víz továbbvezetésének biztosítása mellett az Aprókövesi zárás vízszintszabályozó funkcióját ne zavarja, de annak állékonyságát elősegítse. Alsóbős-Bagoméri mellékág és Malomercsedi öntés átalakítása Az Alsóbős-Bagoméri mellékág a főmeder 1815,0 fkm szelvényéből ágazik ki és az 5640 m szelvényben csatlakozik a Bagoméri-Dunaághoz. A Bős-Bagoméri jobbparti vezetőművet vissza kell bontani, a csatlakozó mederszakasz kotrását el kell elvégezni. A Malomecsedi öntés mellékág a főmeder 1814,05 fkm és a Bagoméri főág 4+160 fkm szelvényét köti össze. A kapcsolat megteremtése érdekében a jobbparti vezetőmű, a régi part nyomvonalában található kőmű és az ún. kavicsvisszatartó gát visszabontása, illetve a közöttük lévő feltöltésben meder kialakítása szükséges. Az ismertetett műszaki megoldások lehetőséget adnak viszonylag nagyobb Régi-Dunameder vízhozamok esetén a Bagoméri-Dunaág időszakos átöblítésére. A Bagoméri-Dunaág torkolatánál fenékküszöb, hallépcső és csónakátemelő építése A torkolati fenékküszöb egy összetett szelvényű fix bukó. A bukó alsó része homokos kavicsból, a felső része vízépítési terméskőből készül. A felvízi (Bagoméri-Dunaág felöli) rézsűhajlása 1:5, az alvízi rézsűhajlás 1:10. A kisvízi bukó egyben hallépcsőként szolgál 1:20 rézsűhajlással. Az elzárásnál csónakátemelő épül. A felvízi oldalon a gáton keresztül fellépő szivárgás csökkentésére homokos kavicsból és kötöttebb anyagból előtöltés készül. Megjegyzendő, hogy előtöltés az Ásványi-Dunaág torkolatánál tervezett fenékküszöbnél is létesül. A fenékküszöb átlagos magassága 2,6. m, keresztirányú hossza 260 m. Vízkivételi kőmű a Hosszúkői-Dunaág kiágazásánál A Hosszúkői-Dunaág kiágazásánál medervédelmet kell kialakítani mind a mederfenéken, mind a rézsűkön, mintegy 30 m hosszban. A medervédelem kőterítésből készül és csatlakozik a Bagoméri-Dunaág kialakítandó partvédelméhez, melynek anyaga ugyancsak vízépítési terméskő. Pulai-Dunaág kiágazásának és torkolatának rendezése A Dunaág a Duna 1808,78 fkm szelvényében csatlakozik a főmederhez. A Dunával élő kapcsolat jelenleg nincs, a parton egy 6-7 m magas kavicsdepónia zárja le az ágat. Jelen projekt keretében a kavicsdepónia mintegy 100 m hosszúságban megkotrásra kerül. A mellékág felöli oldalon közlekedési lehetőség biztosítása érdekében vápa kerül kialakításra kb. a 113,20 113,50 mb szinten. Az ismertetett megoldással a mellékág a Duna felől csak a fenti szintnél magasabb dunai vízállások esetén kap frissítővizet, de ez a jelenlegi helyzethez képest javulást jelent. Árvízi időszakon kívül a vízpótlórendszer működésekor kialakuló vízszintek lesznek a mellékágban. A Duna 1806,76 fkm szelvényében csatlakozik vissza a Pulai-Dunaág a főmederhez. Itt kőből készült bukó kerül kialakításra, mely osztott szelvényű, kisvízi része hallépcsőként is szolgál. A kialakítás hasonló a fenékgátaknál ismertetett megoldásokhoz. A Patkányosi-ágrendszer kotrása, fenékküszöb építése

9 Jelentősebb kotrási munkákra a Hosszúkői-Dunaágnál kerül sor. Illeszkedve a jelenlegi meder vízszintes és magassági adottságaihoz 6,0 m fenékszélességű,1:2 rézsűhajlású kotrást irányoztak elő, 109,50 mb kotrási fenékszinttel. Az így kialakított szelvény egységes vízfelületet és a kívánt vízforgalmat biztosítja. Lehetővé teszi a kedvező vízhasználatot is. A Pulai-Dunaágnál a főmederhez történő csatlakozás térségében kerül sor jelentősebb kotrási munkákra. Mindkét ág esetén a kikotort mederanyag mintegy 2/3 része iszapos, gyökérrel átszőtt anyag, 1/3-a pedig homokos kavics. A kikotort anyag részben elhelyezhető a hullámtéren kialakított depóniákban, menekülő dombokat kialakítva, részben elszállításra kerül. A kavicsanyag felhasználható árvízvédelmi töltés építésre, meglévő védművek mentett oldali kazettáinak feltöltésére. Az ágrendszer felső és alsó részén tervezett vízszintkülönbségek áthidalására kőből fenékküszöb építése szükséges. A Hosszúkői-Dunaágban a hullámtéri átjárás biztosítása A mellékág 1+825 km szelvényében jelenleg egy 2 x 2,0 m átmérőjű Turbosider áteresz biztosítja az átjárást a hullámtéri területekre. Az áteresz küszöbszintje 110,10 mb, mely a továbbiakban vízlevezetési akadályt jelentene, valamint az átereszben megakadó fák, gyökerek megnehezítik a fenntartást. Egy folyamatos vízpótlásnál ez a megoldás nem megfelelő. A fentiek miatt egy megkerülő meder csatlakozásával híd építését irányozták elő, SB6-66 típusú hídgerendák alkalmazásával. A vízpótlás kiterjesztése a Medvei-híd alatti mellékágra A Pulai-Dunaág visszatorkolása felett kiágazó mellékág a híd főmeder felé eső hullámtéri nyílása alatt folytatódik és az árvízvédelmi töltés rámpájának környezetében ér véget. A mellékág jelenleg csak árvízi helyzetben kap vizet. Vízpótlásának megvalósításával lehetőség nyílik a mentett oldal felé vízkivétel biztosítására. Kotrási munkákra és medervédelem kialakítására kerül sor. Árvízlevezető sávok kialakítása a Medvei-híd hullámtéri nyílásainál A sávok kialakításánál a növényzet kiirtását, a gyökerek eltávolítását, tereprendezést és füvesítést irányoztak elő. Mindhárom hullámtéri hídnyílásban sor kerül az árvízlevezető sávok kialakítására. A Véneki mellékág rehabilitációja a kisvízszintek süllyedésnek és az árvízszintek romlásának figyelembe vételével A szállított hordalékmennyiség és a hordalékmozgató erő megváltozott aránya miatt az alvízcsatorna alatti mederszakasz intenzív eróziója figyelhető meg. Ennek következményeként a kisvízszintek a Duna vízmegosztása (1992) óta 1,4 m-t, az 1960-70-es évekhez viszonyítva 1,8 m-t süllyedtek. Ez a folyamat az 1810-1797 fkm szakaszon jelentkezik a legintenzívebben. A korábban az év nagy részében víz alatt lévő kavicszátonyok a kis- és középvízszintek süllyedése miatt hosszú időszakra szárazra kerültek, aminek következtében megkezdődött rajtuk a szárazföldi növényzet megtelepedése. A Véneki mellékág feletti Duna szakaszon a korábban állandó vízborítottságú mederben gyakorlatilag egy új mellékág van kialakulóban. A főmederben a nagyobb zátonyoknál, szigeteknél célirányos, tervszerű kotrással állandó vízborítású árapasztó vápákat kell kialakítani. A vízépítési terméskőből készült kisvízi szabályozási művek (a Véneki mellékág térségében a sarkantyúk, vezetőművek, a középvízi meder vízépítési terméskővel bevédett rézsűi stb.) a korábbi kisvízszintek figyelembe vételével épültek ki, ezért visszabontásuk lehetséges. A gyakoribbá váló vízborításuk miatt a növényzet megtelepedésének mértéke lényegesen korlátozottabb lesz, javul a Véneki mellékág vízpótlása. A mentett oldal felé történő vízkivételi lehetőségek műveinek megvalósítása A mentett oldal felé történő vízkivételek lehetőségének megteremtése érdekében a Békaérnél kotrás és vízkivételi csatorna építése szükséges, továbbá a Patkányosi szivattyútelepnél a hullámtéri tápcsatorna kotrására kerül sor. Jellemző mennyiségek: A kotrással érintett mederszakaszok jellemzői: Alsó Szigetközi vízpótlás (meder)kotrási szakaszok Vízfolyás szakasz megnevezése fkm-tól fkm-ig m3 Béka-éri vízkivételi (táp)csatorna 0+000 0+150 6300 Bagoméri ág kotrása 3+800 4+400 60000 5+200 5+700

10 7+300 8+000 Árvai tóhoz vezető csatorna 0+000 0+300 3000 Alsóbős-Bgoméri ág kotrása 0+650 0+820 3400 Malomercsedi öntés kotrása 0+840 1+060 1700 Hosszúkői Dunaág kotrása 0+480 3+016 49000 Patkányosi tápcsatorna kotrása 0+000 0+815 7500 1+130 1+330 Pulai Dunaág kotrása 2+080 2+220 2+940 3+824 14000 Medvei híd alatti ág kotrása 0+000 1+140 38000 (Esetleg a töltéssel párhuzamosan még 1,4 km hosszban) 21000 Vének 1810 1794 10000 Teljes kotrási mennyiség 203900 Pulai Dunaág kiágazásánál 1808,8 fkm kavics depónia bontása 10000 Egyéb jellemző mennyiségek mederbe bedőlt és uszadékfák eltávolítása 11 ezer lég m 3 fakitermelés és tuskókiszedés kezeléssel 10 ezer m 3 cserjeirtás az anyag megsemmisítésével 160 ezer m 2 hullámtéri mellékágak kotrása, az anyag rendezett elhelyezésével 167 ezer m 3 mederkotrás az anyag feltöltésbe történő elhelyezésével 47 ezer m 3 kőművek építése, kiegészítése, bontása 88 ezer m 3 vasbeton szerkezetek építése 220 m 3 tereprendezés és füvesítés 60 ezer m 2 feltöltés, ágyazat, kavicsolt út építése 18 ezer m 3 A tevékenység környezeti hatásai : A hatások vizsgálata során három jól elhatárolható időszak különböztethető meg a tervezett vízpótlási rendszer élettartama során: Létesítés (építés) időszaka Üzemeltetés időszaka Felhagyás A beruházási és az üzemeltetési tevékenységek ismeretében lehet meghatározni a környezeti tényezőket, hatásokat, hatásfolyamatokat és azok kiterjedésével jellemezhető hatásterületeket. Ebből a szempontból a következő tevékenységeket vettük számításba: Kitűzés, felvonulás, a kivitelezéshez szükséges körülmények kialakítása. A munkagépek és a szállítójárművek mozgási útvonala és esetleges helyszíni tárolása lehetőségeinek, továbbá azok majdani megszüntetésének és a vele járó rekultivációs tevékenység vizsgálata. Építési tevékenységek: A tevékenység végzése során a talajt maradandó és rekultiválható károk érik, a felszíni vizek lebegőanyag tartalma időlegesen megnövekedhet, vízkormányzási problémák léphetnek fel. A talajvizet nem éri jelentős hatás. A munkagépek és szállítójárművek jelentősebb, de határérték alatti zaj-és porszennyezést okozhatnak. Veszélyes és nem veszélyes hulladékok keletkeznek, melyek összegyűjtésre és elszállításra kerülnek. A működés és hatásai A vízpótló rendszer működése nem jelent közvetlen környezetterhelést, csak az időszakosan jelentkező meder és műtárgy karbantartási munkák alkalmával lehet terhelő hatásokra számítani. A műtárgyak esetleges megrongálódása esetén lehet szükség beavatkozások végrehajtása. A zavartalan működést a Szigetközi Hullámtéri Vízpótló Rendszer Üzemeltetési Szabályzata szerint kell végezni, melyet az új helyzetnek megfelelően át kell dolgozni.

11 Felhagyás A vízpótlásra folyamatosan igény van, ezért nem kell a közeljövőben a rendszer felhagyására számítani. Amennyiben mégis szükséges egyes részeinek felhagyása, a mederszakaszokon kialakított műtárgyakat szükség szerint el kell bontani, illetve a változó vízkormányzási igényeknek megfelelően át kell alakítani. A bontás és az esetleges átalakítás környezetterhelő hatásai az építési fázis hatásainak megfelelő mértékűek. A tevékenység természeti és tájvédelmi hatásai a benyújtott Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció alapján: A tervezési terület része az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének 1/1987. (III. 19.) számú OTvH határozatával alapított és a védettség fenntartásáról rendelkező 143/2007. (XII. 27.) KvVM rendelete alapján védett Szigetközi Tájvédelmi Körzetnek, valamint HUFH 30004 kódszámon, Szigetköz elnevezéssel része a Natura 2000 hálózatnak. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. (1) szerint olyan terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt, amely nem szolgálja közvetlenül valamely Natura 2000 terület természetvédelmi kezelését vagy ahhoz nem feltétlenül szükséges, azonban valamely Natura 2000 területre akár önmagában, akár más tervvel vagy beruházással együtt hatással lehet, a terv kidolgozójának, illetőleg a beruházást engedélyező hatóságnak - a tervvel, illetve beruházással érintett terület kiterjedésére, az érintett területnek a Natura 2000 területhez viszonyított elhelyezkedésére, valamint a Natura 2000 területen előforduló élővilágra vonatkozó adatokra figyelemmel - vizsgálnia kell a terv, illetve beruházás által várhatóan a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló, az 1-4. számú mellékletben meghatározott fajok és élőhely típusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat. (2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján a tervnek, illetve beruházásnak jelentős hatása lehet, hatásbecslést kell végezni. Tárgyi beruházással érintett terület természet közeli állapotban lévő vizes élőhely. A beruházási terület számos védett illetve közösségi jelentőségű állatfaj élőhelye, valamint jelentős területen megtalálhatók közösségi jelentőségű növénytársulások is. A dokumentáció alapján megállapítható, hogy a tervezett vízpótlás a létesítés és időszakos karbantartás során lokálisan zavaró és enyhén károsító hatású lehet egyes védett illetve közösségi jelentőségű állatfajok egyedeire, valamint kis mértékben a közösségi jelentőségű növénytársulásokra is. A zavaró és károsító hatások minden érintett faj és növénytársulás szempontjából elviselhető mértékűek, állományszinten nem jelentősek. Ezzel szemben a vízpótló rendszer megfelelő üzemeltetése a hullámtéri élőhelyek ökológiai állapotát és ezáltal a védett illetve közösségi jelentőségű fajok életfeltételeit jelentősen javítani fogja. A tervezett hullámtéri vízpótlás elősegíti a hagyományos tájhasználati módok fenntartását, a szigetközi táj arculatának megőrzését. Fentiek szerint a beruházás a fenti feltételek megvalósulása esetén a természet- és tájvédelmi érdekkel összhangban van. A hatóság eljárása megindításáról H-2937-4/2010. számú Közleményben értesítette - napilapban és honlapján - a nyilvánosságot a Rendelet 8. (1) bekezdése alapján, valamint a 8. (2) bekezdése szerint az érintett önkormányzatokat - Ásványráró, Dunaszeg, Győrzámoly, Nagybajcs, Vámosszabadi, Kisbajcs, Vének jegyzőit - azzal, hogy gondoskodjanak a Közlemény közhírré tételéről és tájékoztassák a lakosságot a kérelembe és mellékleteibe való betekintés lehetőségéről. A Közlemény a jogszabályban meghatározottakon túl tartalmazta a Rendelet 9. (1) szakasza szerint tartandó közmeghallgatás helyét és időpontját, valamint az arról való tájékoztatást, hogy a környezeti hatástanulmány tartalmára vonatkozóan a közlemény megjelenését követően a közmeghallgatás időpontjáig észrevétellel lehet élni. A hatóság eljárása során megállapította, hogy a beruházás kapcsán országon átterjedő hatás nem várható. A határfolyót, a Dunát nem érintik beavatkozások, csak annak mellékágait. A beavatkozás célja a hullámtéren, hogy Ásványráró alatt is megfelelő hatékonysággal megvalósuljon a vízpótlás, melynek érdekében vízgazdálkodási, vízkormányzási lehetőségeket teremtenek meg. A hatóság Közleményben tájékoztatta a nyilvánosságot arról is, hogy a fentiekben részletezettek alapján - nincs folyamatban nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárás.

12 A közmeghallgatás helyszíneként a hatóság Ásványráró Polgármesteri Hivatalát jelölte meg. A Felügyelőség a 2004. évi CXL tv. 15. (5) bekezdése és a 29. (3) bekezdés b.) pontja és az 1995. évi LIII. tv. 98. (1) bekezdése alapján elektronikus úton értesítette a névjegyzékben szereplő társadalmi szervezeteket az eljárás megindításáról, valamint arról, hogy amennyiben ügyfélként kíván részt venni az eljárásban, ezen szándékát 8 napon belül a hatóság felé jelezze. A fentiekre reagálva a Reflex Környezetvédő Egyesület ügyfélként az eljárásba bejelentkezett. A hatóság H-2937-8/2010. számú levelében megkereste a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A (1) bekezdése és a 4. számú melléklete alapján a szakhatóságokat azzal, hogy az adott beruházás kapcsán adják meg állásfoglalásukat, egyben tájékoztatást adott a közmeghallgatás helyéről és időpontjáról. -Ásványráró Község Jegyzője a hiánypótlási felhívására kapott választ követően 173-8/2010. számú állásfoglalásában szakhatósági hozzájárulását kikötés nélkül - megadta. A szakhatóság 173-6/2010. számú végzésében hiánypótlásra hívta fel az ügyfelet, mely felhívásnak az ügyfél eleget tett, a szakhatóság a hiánypótlást elfogadta. Az állásfoglalás a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A bekezdésén, 4. sz. mellékletén, valamint a 2004. évi CXL tv. 44. (6),(7),(9) bekezdésén, 72. (1) bekezdésén alapul. - Dunaszeg Dunaszentpál Községek Körjegyzője 1-296-3/2010. számú állásfoglalásában a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A (1) bekezdése és a 4. számú mellékletre hivatkozva a beruházás ellen nem emelt kifogást. -Kisbajcs, Vének Községek Körjegyzője 238-3/2010. számú állásfoglalásában szakhatósági hozzájárulását a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A alapján kikötés nélkül megadta. -Győrzámoly Község Jegyzője 293-3/2010. számú állásfoglalásában kikötés nélkül hozzájárult a tárgyi létesítmény engedélyezéséhez. Indokolásában megállapította, hogy a tárgyi létesítmény önkormányzati rendeletben meghatározott helyi környezet-és természetvédelmi területeket nem érint, azokra nincs hatással. Állásfoglalását a Ket. 44-45. rendelkezései, és a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/ -a és 4. sz. melléklete alapján adta ki. Végzése a Ket. 71. (1), 98. (2 )bekezdésén és a 153. -ban foglaltakon alapult. -Nagybajcs Község Jegyzője 116-3/2010. számú állásfoglalásában megállapította, hogy a dokumentációban foglaltak helyi környezetvédelmi és természetvédelmi érdeket nem sértenek, így hozzájárulását feltételek közlése nélkül megadta. -Vámosszabadi Község Jegyzője 184-2/2010. számú állásfoglalásában szakhatósági hozzájárulását feltételek közlése nélkül megadta. - A GyMS Megyei MgSZH Növény - és Talajvédelmi Igazgatóság 17.2/3492-1/2010. számú állásfoglalásában a dokumentációt a határozat rendelkező részében rögzített feltételekkel elfogadta. Megállapította, hogy a tervezett mentett oldali ökológiai célú továbbfejlesztés jelentős környezeti hatást a hatásterületén lévő termőföld területekre nem gyakorol, talajvédelmi érdeket is szolgál. A szakhatósági állásfoglalást a Ket. 22. (1), 44. (1) és (9) bekezdése, a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A (1) bekezdésén illetve 4. sz. mellékletén valamint a 274/2006. (XII.23.) Korm. r. 32. (1), (9) bekezdés a.) pontján alapul. -A Veszprémi Bányakapitányság 3426-32/2010. számú állásfoglalásában a határozat rendelkező részében rögzített feltételekkel a hatástanulmányt elfogadta. Indokolása az alábbiakat tartalmazza: Hivatala a környezetvédelmi engedélyezési eljárások során az ásványi nyersanyag lelőhelyeket, az esetleges földtani veszélyforrásokat (csúszásveszély) és a szénhidrogén szállító vezetékekkel való érintettséget vizsgálja. A vizsgált tevékenység megkutatott ásványvagyont, érvényes bányatelket, gázszállító vezetéket nem érint. Ha a tervezett kivitelezés során ásványi nyersanyag (kavics, homok, agyag) rétegek kitermelésére kerül sor, a vízjogi engedély alapján történő nyersanyag kitermelésre a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII.tv. 20. és 41. rendelkezéseit kell alkalmazni, a bányajáradék fizetéssel kapcsolatban az ásványi anyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III.20.) Kormányrendelet előírásai a mérvadóak. A hivatal eljárásban való részvételét a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet, illetékességét a 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet szabályozza. - A GyMS Megyei Földhivatal 10.119/2/2009. számú állásfoglalásában a tárgyi üggyel kapcsolatban földvédelmi szempontból kifogást nem emelt. A földhivatal a termőföldről szóló 1994. évi LV. tv,

13 valamint a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. Tv. (Tvf.) vonatkozó előírásai alapján adta meg szakhatósági állásfoglalását. A dokumentációból kiderül, hogy a tervezett tevékenység elvégzése közcélt szolgáló, döntően helyhez kötött igénybevétellel járó, szükségszerűen ellátandó állami alapfeladat, melynek indokoltsága nem kérdőjelezhető meg. Mivel a kivitelezés során termőföld igénybevételére is sor kerülhet, melynek hasznosításához ingatlanügyi hatósági engedély kell, - a kivitelezési munkák megkezdése előtt ezen ingatlanokra vonatkozóan be kell szerezni a földhivatal termőföld más célú hasznosítását engedélyező határozatát. (Tvf.9. (1) bek.). Más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre álle a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat. Ennek hiánya esetén a hatóságnak eljárását fel kell függesztenie (Tvf. 9. (2) bek.). Tájékoztatásul közli, hogy az 1996. évi LXXVI. Tv. 20. (2) és (3) bek. alapján földmérési jelet megszüntetni vagy áthelyezni csak előzetes engedély birtokában lehet, továbbá a megsérüléséről, megsemmisüléséről is azonnal jelentést kell tenni a pótlási kötelezettség mellett. Állásfoglalását a fent hivatkozott jogszabályi helyeken túl a Tvf. 7. -a, a Ket. 44..-a, a 338/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése, a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A (1) bek., és 4. sz. mellékletének 6.pontja alapján adta meg. - Az ÁNTSZ Nyugat-dunántúli Regionális Intézete 3072-4/2010. számú állásfoglalásában a környezetvédelmi engedély kiadásához közegészségügyi szakhatósági szempontból feltétel nélkül hozzájárult. Döntése meghozatalánál az alábbi jogszabályi előírásokat vette figyelembe: 12361997. (VII.18.) Korm. rendelet, 16/2002( IV.10.) EüM rendelet, 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet, 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet. Illetékességét a 362/2006. (XII.28.) Korm. rendelet előírásai, hatáskörét a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/C (1) bekezdése előírásai alapozzák meg. - A szintén megkeresett Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítésze 105-2/2010. számú végzésében a szakhatósági eljárást megszüntette., hatáskörének hiánya miatt. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyugat-dunántúli Irodája 410/1952/012010. számú végzésében örökségvédelmi szakhatósági eljárását megszüntette hatáskörének hiánya miatt. A hatóság a Közleményben rögzítettek szerint 2010. április 13-án Ásványráró Polgármesteri Hivatalának helyiségében megtartotta a Rendelet 9. -a szerinti közmeghallgatást, amelyről készült jegyzőkönyvet és a jelenlévők névsorát az eljárásban résztvevőknek a hatóság megküldte, nyilvánosságát biztosította. A hatóság megállapította, hogy észrevétel az önkormányzatokhoz, illetőleg a Felügyelőséghez nem érkezett, a közmeghallgatás során felmerült kérdésekre a beruházó képviselője választ adott. A hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a tervezett tevékenység a hatóság által meghatározott előírások betartása mellett, a környezet védett elemeit nem károsítja, így a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (Kvtv.) 71. (1) b.) pontja alapján a környezetvédelmi engedélyt a R. 10. (2) bekezdése szerinti tartalommal megadta. Az engedély hatályát a Rendelet 11. (1) a) pontjában foglaltak szerint határozta meg. A határozat rendelkező részének V. fejezetében rögzített kötelezettséget a Rendelet 11. (4) bekezdése tartalmazza. A hatóság tájékoztatásul közli, hogy a környezetvédelmi engedélyt visszavonja, ha a jogerőre emelkedéstől számított öt éven belül a tevékenységet, illetve az ahhoz szükséges építési előkészítési munkákat nem kezdték meg, illetve ha a jogosult nyilatkozik arról, hogy az engedéllyel nem kíván élni, továbbá akkor is, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek lényegesen megváltoztak. A tárgyi eljárásban a hatóság számára az érdemi döntés meghozatalára nyitva álló ügyintézési határidő a Kvtv. 91. (1) bekezdése alapján legfeljebb három hónap, melybe a Ket. 22. (3) bek.-ben felsorolt eljárási cselekmények időtartama nem számít be, így ezen időtartamokkal az ügyintézési határidő meghosszabbodik. Mindezek alapján az Igazgatóság kérelmét a hatóságnak legkésőbb 2010. július 29. napjáig kellett elbírálnia. A határozat a fentiekben hivatkozott jogszabályokon kívül az alábbiakon alapul:

14 A hatóság eljárása során figyelemmel volt a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv.-ben, a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló 30/ 2008. (XII.31.) KvVM rendeletben, és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendeletben foglaltakra. A hulladékokra vonatkozó előírások a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.), és a 213/2001. (XI.14.) Kormány rendelet rendelkezésein alapulnak. A hulladékokra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettséget a 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet előírásai szerint kell teljesíteni. A zajterhelési határértékek alóli felmentésre vonatkozó kérelmet a 284/2007. (X. 29.) Korm. Rendelet 13. - ban foglaltak szerint kell elkészíteni. A levegővédelmi előírásokat a hatóság a 21/2001 (II. 14.) Korm. rendelet 5. (3), és 10. (6) bekezdése alapján fogalmazta meg. A haváriára vonatkozó rendelkezést a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 19. (1) bekezdése tartalmazza. A természetvédelmi vonatkozású előírások az 1996. évi LIII.tv. 8. (1), 16. (5) bekezdésén, 31. -án, 43. (1) bekezdésén alapulnak. A jogkövetkezményekre való figyelmeztetést a Rendelet 26. (4) bekezdése tartalmazza. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 98. (1) és 99. (1) bekezdései biztosítják, a fellebbezéshez szükséges szolgáltatási díj mértékéről a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. (4) bekezdése rendelkezik. Győr, 2010. május 27. Gerencsér Tivadar s.k. igazgató