EGY ZENEI TEVÉKENYSÉG

S TUDIA CAROLIENSIA 2007. 4. SZÁM 103 110. SZARKA JÚLIA HOZZUNK A GYERMEKEKNEK JÁTÉKOT, ÖRÖMÖT, ZENÉT, NE CSAK AZ ÓVODÁBAN! A címben felsejlő Kodály-idézetet több okból is érdemes felidézni: A zenei elkötelezettséggel kapcsolatos egy korábbi számban kifejtett gondolatok is felidézhetők és egyben összefoglalhatók e szavakkal. 1 A következőkben mindenképpen a játék öröm zene tudatos átgondolását szeretném bemutatni egy-egy elképzelt zenei programban. Az elképzelés szót és az egyes szám első személyt is azért használom, mert ezeket a tevékenységeket a saját tanítói tanári oktatói (és szülői) élményeim alapján képzeltem el, a biztató szavaim pedig a kollegáknak szólnak, remélve, hogy így valóban élménnyé lehet tenni a zenét a gyerekek és a pedagógusok számára is (!). A vázolt feladatok talán az óvodai életben lehetnek gyakoribbak, ahol Forrai Katalin alapvető munkássága meghatározó volt, és jelenleg leginkább érvényes az Alapprogram (ÓNOAP) zeneiségére is: a gyermek sokoldalú fejlődését sokféle tevékenység segíti elő, melyek sorában fontos szerepet tölt be a zenei nevelés. 2 Mégis jó lenne az iskolában is találkozni ezekkel a tevékenységekkel, hiszen a Tanterv (NAT) kiemelt fejlesztési feladatai áthatják, elősegítik a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségfejlődését. A tanterv műfaji sajátosságainak megfelelően a tantárgyakat egységben szemlélte, az átfogó kompetenciák pedagógiai megvalósítására törekedett. 3 EGY ZENEI TEVÉKENYSÉG Az első tevékenységi forma tervezete, arra is utal, hogy bármilyen szervezeti formában szükség van tudatos-didaktikai átgondolásra is. A zenei anyagot olyan zenei szemelvényekből állítottam össze, hogy akár óvodában, akár alsó (bár felsőben sem ártana!) tagozatban előforduló kedvenc dalaink kerüljenek elő. Korcsoport: 3 10 évesek (ill. a feladatok bonthatók és kiegészíthetők egységes életkorúaknak, esetleg napköziben kialakuló többféle lehetőség szerint!) Helyszín: bárhol az ország óvodáiban és iskoláiban (ill. a helyi gyűjtéseknek, szokásoknak megfelelően alakítható a zenei anyag!) 1 vö. SZARKA Júlia: Zenei elkötelezettségünk az óvodában. In.: Studia Caroliensia, 2007. 2. 51 68. 2 FORRAI Katalin (1993): Ének az óvodában. Editio Musica, Budapest. 11. 3 GYÖRGYINÉ KONCZ Judit (2007): A zenei nevelés tantervi szabályozása. Károli Egyetemi Kiadó, Budapest. 61. 103

S ZARKA J ÚLIA Időpont: olyan (nem létező!) dátum, amikor nem készülődünk semmire (de az egész év során a szemelvények helyettesíthetők az alkalomhoz anyaggal!) Tartalom: Ismert mondókák gyakorlása (pl. Badacsonyi rózsafán,) Ismert dalok gyakorlása (pl. A kállói szőlőbe ) Új dal megismerése (pl. De jó a dió ) Zenehallgatás (pl. Ugyan édes komámasszony ) A tevékenység fejlesztő feladatai: Zenei szempontok Akusztikus hallás: a magasabb-mélyebb fogalmának tudatosítása, gyakorlása a mondókák és dalok megszólaltatásával (a kiemelt zenei feladat is egyben!); Belső hallás: a mondóka ritmusáról vagy a dal dallammotívumáról való felismertetése Tiszta éneklési képesség: a dalok megfelelő magasságú kezdése (lehetőleg a gyermeki hangmagasságához illő Á-ról), szükség esetén a dallamvonal szolmizáció előkészítésének, javításának játékos mozgásos lehetősége, a morgó gyermekkel való egyéni bánásmód, stb.; Ritmikai képesség: az egyenletes lüktetés folyamatos gyakorlása, ill. a ritmus kiemelése a mondókák és dalok hangoztatása során játékos mozdulatokkal; Zenei alkotókedv alakítása: mozdulatok kitalálása a mondókákhoz, dalokhoz, dallam komponálása mondókához, az énekes beszédre biztatás, stb.; Zenehallgatóvá nevelés: lehetőleg és elsősorban a pedagógus éneke és hangszerjátéka, ill. audio-eszközökkel a témához kapcsolódó zenei anyag bemutatása. Általános nevelési szempontok: Az egészséges életmódra neveléshez a testi- és mozgásfejlesztés a dalosjátékokban (a nagymozgástól a finommotorikáig), a hangképzés, légzéstechnika, helyes tartás stb. járul hozzá; Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosításához a körjátékok közösségi jellege, a társadalmi szokások megismerése, a baráti érzések, a pedagógus és gyermek kapcsolat, a szabálytudat és alkalmazkodó képesség alakulása, a gátlások feloldása, a zenei másság elfogadása járul hozzá; Az értelmi fejlesztéshez a zenei anyagban rejlő anyanyelvi fejlesztés (szókincsbővítés, ritmikus szótagolás), a figyelem koncentrációja (magasabb-mélyebb), az analizáló emlékezet és gondolkodás a kiemelt motívum felismerésével, majd a teljes dal mondóka szintetizáló hangoztatásával járul hozzá. 104

H OZZUNK A GYERMEKNEK JÁTÉKOT, ÖRÖMÖT, ZENÉT A tevékenység előzménye: az ismétlendő játékok és mondókák ismeretének felmérése; a kiemelt zenei feladat gyakorlása más játékokkal, esetleg más tevékenységi formákban (testnevelés, környező világ megismerése stb.); vizuális tevékenységen bábok készítése (pl. kövér és sovány asszonyt formáló fakanálbáb) A tevékenység típusa: vegyes (gyakorló és új ismeretet közlő) A tevékenység módszerei: szemléltetés, magyarázat, megbeszélés A tevékenység szervezési módjai (munkaformái): frontális, egyéni, páros, csoportos A tevékenység eszközei: hangszerek, bábok, auditív eszközök A tevékenység várható menete Kezdő szakasz 1. Motivációs lehetőségek: Óvodában az egész fogadás reggeliztetés játék időszakot átható zenéléssel is jelezhetjük az aznapi énekes tevékenységet! Az iskolai órákon is jó lenne találkozni, pl. névsor-olvasással egybekötött ritmus vagy dallam- motívum-visszhangjának játékával. Gyakorta örülök olyan motivációnak, amikor a pedagógus mintegy beénekléssel, légző gyakorlattal (lufi-fújás, tollpihe levegőben tartása, stb.), játékba hívogató dalainkkal (Ki játszik ilyet, Kör, kör stb.) hívja fel a figyelmet a zenei tevékenységre, és megpróbál minél több gyermeket bevonni, különös tekintettel a fiúkra! 2. Szervezési feladatok, hely és eszközök biztosítása: A motivációban tervezett zenei anyag hangoztatása mellett olyan helyszín keresése, ahol a tervezett játékok megvalósíthatók; A pedagógus előkészíti a szükséges eszközöket, hogy ezek hiánya ne szakítsa meg a folyamatot. Bár napjaink óvodáiban már ritka, de semmiképp sem elítélendő, amikor a kollegák az ún. hagyományos L vagy U-alakban ültetett gyerekeknek terveznek zenei tevékenységet (ha ők ebben a formában képesek hatékonyabb munkára). Az iskolában a gyakori frontális padsorokat időnként jó lenne az énekórán egy kicsit megváltoztatni, helyet biztosítani a mozgáshoz, játékhoz. A lényeg, a gyerekek a többsége ne unatkozzon hosszú perceken át, amíg a vezérénekesek mindent megoldanak helyettük. A cél, hogy minél több gyermek tevékenységét átlássa, ellenőrizze és dicsérje a pedagógus. Könnyebb a szervezés, ha csak átvonulunk a zeneszobába, szaktanterembe, de a legfontosabb a zeneszeretet sugárzó pedagógus! A következőkben néhány zenei anyagon érdemes végiggondolni a zenei és a speciális fejlesztési feladatokat. 105

S ZARKA J ÚLIA A kidolgozás szakasza Ismert mondóka: Badacsonyi rózsafán Akár a pedagógus, akár ügyesebb gyermek vezetésével kirándulás Badacsonyba egyenletes járással, (alkalmasint a gyerekek begyűjtése érdekében a szoba lehetséges útvonalain, székek, játszóhelyek között) majd guggolással. ZENEI FEJLESZTÉS: Az egyenletes lüktetés (mérőzés) gyakorlása járással és tapssal (de nagyobb-ügyesebb gyerekek megpróbálkozhatnak a ritmus tapsolásával is) Halkabb-hangosabb fogalompár gyakorlása SPECIÁLIS FEJLESZTÉS: A feladat A mondóka hangoztatása közösen Tapsolás a rop-rop-rop szavakra Hangoztatás és járás az utasításnak megfelelően halkan és hangosan A fejlesztés Verbalitás (pl. az r javításánál a rop artikulált képzésével egyéni fejlesztés is) Finommotorika és verbalitás összekapcsolása Auditív észlelés és hallási küszöb edzése Ismert dal gyakorlása: A kállói A képzeletbeli kirándulás során elindulunk a szőlőbe az ismert dalosjátékkal. ZENEI FEJLESZTÉS: Egyenletes lüktetés gyakorlása járással; A dallam ritmusának kiemelése a lábmozgásban; A tiszta éneklés képességének javítása a dallamfordulatok javításával, ismétlésével. SPECIÁLIS FEJLESZTÉS: A feladat A dal felismertetése szövegéről Esetleg jellegzetes dallammotívumáról felismertetés A dal felelevenítése, játékszabályok megbeszélése és éneklése játékkal Általában körbenjárás után befelé fordulva előre-hátra haladás Dobbantás és lépés A fejlesztés Verbális memória Audítív memória, hallási észlelés Analízis szintézis absztrakció Memória, mozgások Téri tájékozódás, egyensúlyérzék, személyi zóna alakítása Nagymozgások, mozgáskoordináció 106

H OZZUNK A GYERMEKNEK JÁTÉKOT, ÖRÖMÖT, ZENÉT Dallambújtatás (vagy annak előkészítése esetén a halkabb-hangosabb) játéka a jól ismert dal segítségével: A kállói, de előkerülhetnek más dalok is, melyek jól tagolhatók motívumokra és biztosan ismerik a gyerekek. Az alaposan megmozgatott gyerekekkel egy statikusabb (ülő) helyzetben énekeltetjük az előző dalt, amivel most mást játszunk : széttárt karjelzéssel hangosabban, összezártabb kezek esetében halkabban énekeljük a dalt, egészen a dallam elbújásáig ( annyira halkan énekeljük, hogy már csak belülről követjük és halljuk a dalt ). ZENEI FEJLESZTÉS: Önmagában a feladat a belső hallás játékai közül szinte a legnehezebbnek számít (sajnos nem is gyakorta vállalkoznak rá tisztelet a kivételnek, mert a jó jelzés adása nem könnyű feladat még a zeneileg képzettebbek számára sem!) SPECIÁLIS FEJLESZTÉS: A feladat Figyelés a kar mozdulataira A jel, legtöbbször taps kiszűrése Éneklés halkabban és hangosabban A fejlesztés Figyelemkoncentráció Vizuális és auditív ingerszelekció Hangdifferenciálás Új dal megismerése: De jó a dió A sétánkat folytatva találunk újabb őszi terméseket, pl. a diót, amiről az új dalunk is szól. ZENEI FEJLESZTÉS: Tiszta éneklési képesség az új dal nehéz fordulataival Egyenletes lüktetés a mozdulatokban Szünet érzékeltetése SPECIÁLIS FEJLESZTÉS: A feladat A pedagógus bemutató éneke a még mindig ülő és figyelő gyerekeknek, akár dióból készített kasztanyett kíséretével, a belső és sorvégi szünetek érzékeltetésével Többszöri bemutatás, a bekapcsolódó éneklők biztatása a gyerekek által kitalált mozgással kísérve (pl. diószedés-törés, verése a fáról); Közös éneklés, még álló helyzetben végzett mozgással A fejlesztés Auditív memória, figyelemkoncentráció 107

S ZARKA J ÚLIA Játék kitalálása a második versszakra ( gyere te rigó ), akár párválasztóvá alakulhat, melyben a táncoló párt tapsoló gyerekek kísérik; Közös éneklés és játék igény szerint Finommotorika, nagymozgás További ismert dalok gyakorlása: Az őszi gyümölcsök kapcsán még előkerül(het) az alma és a hozzá tartozó kedvenc dal is (pl. Hej, a sályi piacon, Itt ül egy kis kosárba, stb.) Nem szeretném ismételni a hasonló feladatokat és szakkifejezéseket, csak a hangszín-felismerő játékok kapcsán emelném ki az auditív diszkrimináció feladatát, egymás hangjának hallása és megkülönböztetése csak ezekben a dalokban kerül elő. (Feltéve, hogy még néhány idősebb kollega szívesen előveszi a Hol szólsz kispajtás játékát is!) Befejező szakasz Zenehallgatás Az Ugyan édes komámasszony c. dal előadása a kövér és sovány asszonybábokkal (a báb mellett igazán élményszerű akkor lesz, ha a pedagógus a saját hangszíneivel is érzékeltetni tudja a két szereplő sajátosságait). De eljátszhatjuk hangszeren az új dalt is, hallgathatunk igényes gépzenét (pl. természetről, virágról szóló népzenei anyagot, a korábban énekelt Gryllusdalt, rövid klasszikus zenét stb.). Nyugodtan tervezhetünk többször és bármikor zenehallgatást egy tevékenységben, de, ha időben másképpen alakulnak a feladatok, akkor ezt kezeljük rugalmasan. Egyéb tevékenységek felajánlása a zenei után (Pl. Egy kettéhajtott 12 x 5 cm-nyi kartonra felragaszthatunk fél-fél dióhéjat, és máris alakulhat csattogós-zenekar a dalokhoz!) A következőkben röviden szeretném bemutatni további tapasztalataimat és elképzeléseimet a pedagógus folyamatos zenei feladatairól, melynek tudatossága és tervszerűsége szintén nagyon fontos eleme zenepedagógiai munkának. ZENEI TEVÉKENYSÉGEK NAPONTA A gyakorta látott és javasolt ötletek: Az érkező gyermekek fogadása időnként (!) énekes köszöntéssel, amire a gyermek gyakran válaszol hasonlóan, akár énekes beszélgetés is kialakulhat. Dallami-ritmikai visszhangjátékra, ill. kitalálásra törekedjünk, és ne hagyjuk idétlenkedéssé fajulni! Konfliktusok megoldása egy tréfás kiszámolóval, a helyzethez illő dal éneklésével. 108

H OZZUNK A GYERMEKNEK JÁTÉKOT, ÖRÖMÖT, ZENÉT Zenehallgatás nap bármely szakában, elsősorban a pedagógus éneklésével, hangszerjátékával, de az ettől ódzkodók tartsák a lejátszó-eszközöket testközelben, és hallgatassák a népi, klasszikus, igényes gyermekvers-zenésítések kazettáit, ha a légkör megengedi. Lehetőleg olyan zenét tálaljunk, ami máshol ritkán, sőt egyáltalán nem kerül a gyermek környezetébe, és ne engedjünk annak a könyörgésnek, hogy ők mindig ugyanazt szeretnék hallgatni. Egyéb tevékenységekhez is érdemes háttérzenét adni, ez nem feltétlenül kell, megfeleljen az adott témának, csak ha erre tudatosan készülünk (időnként lépjünk túl a Négy évszak és a Moldva slágerein). ZENEI TEVÉKENYSÉGEK HETENTE A helyi lehetőségektől függő, hogy milyen sűrűséggel és rendszerességgel tervezitek a zenei tevékenységeket, de a heti egy-két alkalom szinte mindenhol megtalálható. Ezeket ne hanyagoljuk el, ha mégis úgy alakul, hogy valami más program felborítja a tervezést (pl. az első hó élménye, egy séta a zenélés elé kerülhet), akkor valamikor érdemes azt pótolni. Módszertani szempontból érdemes arra törekedni, hogy a kiemelt zenei képesség (hallási, ritmikai, éneklési stb.) fejlesztése minél többször és változatos formában kerüljön elő a hét folyamán, de több héten keresztül még hatékonyabb lehet, főleg egyéni bánásmód alkalmazásával (vagyis egy-egy megfelelő pillanatban vonuljunk el egy-egy gyermekkel, és foglalkozzunk vele külön is!) ZENEI TEVÉKENYSÉGEK HAVONTA Egy-egy képesség kiemelt fejlesztése akár egy hónapig is előtérbe kerül (de a tervezetmintából is kiderül, hogy az egymástól csak elméletileg elválasztott területek együtt és egymásért fejlődnek. Nem lehet önmagában a tiszta éneklést fejleszteni a hallás- és ritmusérzék fejlődése nélkül, de heteken át érdemes az énekléshez szükséges helyes testtartásra, az artikulációra, a dallamvonal javítására, a megfelelő hangmagasságon való éneklésre törekednünk. Havi rendszerességgel lenne jó hallani olyan zenei programokról, ahol a zenehallgatásról a szülők gondoskodnak. A legtöbb csoportban akadnak hivatásos zenész, vagy csak hangszeren játszó apukák és anyukák. Az általuk megszólaltatott hegedű, cselló, fuvola, klarinét, oboa, de a becipelt bőgő, cimbalom, kürt stb. egy életre szóló élményt és tanulást jelentenek a gyermekek számára. Véleményem szerint, jobban megmarad bennük, mint a sokszor meghallgatott Péter és a farkas, bár a zenehallgatással együtt kezdenek eltűnni a szokásos zeneműveink is, így a leendő tanítók sem ismerik fel pl. a tipikus hangszerek hangjait. Eredményes lehet a pedagógusok és a zeneiskolai tanárok együttműködésével, akár havonta létrehozott kis koncert-sorozat, neveltjeink gyakorta ilyenkor választják ki, hogy ők majd melyiken szeretnének játszani. 109

S ZARKA J ÚLIA ZENEI TEVÉKENYSÉGEK ÉVENTE Az eddig áttekintett programok bőven kimeríthetik az éves zenei lehetőségeket, így ide már csak néhány megjegyzést tennék: Tartsunk néha énekes szülői értekezletet, ismertessük meg és daloltassuk el a szülőkkel azokat a szemelvényeket, amiket a gyerekekkel is veszünk! A szülőkben is fontos tudatosítani, hogy miért fontos a zenélés, hogyan érvényesül a más területekre gyakorolt transzferhatása (nyelvi, matematikai stb., de leginkább érzelmi és szocializációs). Az oktatási intézmények és a család segítse elő azt a folyamatot, hogy a gyermekek az iskolába lépéshez a koruknak megfelelő érettséghez jussanak el. Ha már azt elérjük, hogy ne intse le a dalolgató, mondókázó gyermeket, hogy ne csak a médiából áradó zenével találkozzon szülő és gyerek egyaránt, akkor már nem volt hiábavaló a munkánk! A közoktatási intézmények zenei nevelésében is az élmény, a gyakorlati megvalósítás létrehozására van szükség az elmélet előtt, amiben természetesen a pedagógusnak is le kell küzdenie a zenei megnyilatkozásoktól, énektőlmozgástól való félelmét, amelyben segíthetik a pedagógus-továbbképzések elvárásai, a fejlesztés és differenciálás célkitűzéseinek eszközei. 4 A jelen eszmefuttatás címében Kodály Zoltán egyik legfontosabb gondolatára való utalás nem mentesít bennünket a nagy zenepedagógus iránti tiszteletből sem, hogy további gyönyörű gondolataival zárjuk mondanivalónkat: a zenével nem csak zenét tanulunk. Az ének felszabadít, bátorít, gátlásokból, félénkségből kigyógyít. Koncentrál, testi-lelki diszpozíción javít, munkára kedvet csinál, alkalmasabbá tesz, figyelemre fegyelemre szoktat. Hogy egész embert mozgat, nemcsak egy-egy részét Fejleszti a közösségi érzést. Kifejleszti, csírájában minden emberben meglevő zeneérzéket, ezzel megadja a műveltség alapját, amivel eztán szebbé, gazdagabbá teszi egész életét. 5 Irodalom: Forrai Katalin (1993): Ének az óvodában. Editio Musica, Budapest Györgyiné Koncz Judit (2007): A zenei nevelés tantervi szabályozása. Károli Egyetemi Kiadó, Budapest. Kodály Zoltán (1982): Visszatekintés. I. Zeneműkiadó Vállalat, Budapest Szarka Júlia (2007): Zenei elkötelezettségünk az óvodában. In.: Studia Caroliensia, 2007. 2. 51 68. Szarka Júlia (2007): Ősz szele zümmög, avagy fejlesszünk zenével! In.: Óvodai Nevelés, 2007/8. Urbánné Varga Katalin (2007): A művészeti nevelés a paradigmaváltás küszöbén. in.: Projektpedagógia. VII. kötet, 102 114. Kecskeméti Főiskola, TFK Kiadó. 4 URBÁNNÉ VARGA Katalin (2007): A művészeti nevelés a paradigmaváltás küszöbén. in.: Projektpedagógia. VII. kötet, 102 114. Kecskeméti Főiskola, TFK Kiadó 5 KODÁLY Zoltán (1982): Visszatekintés. I. Zeneműkiadó Vállalat, Budapest. 304. 110