Hegedűsné Tóth Zsuzsanna előadása. Zenei nevelésre hangolódva

Átírás

1 Hegedűsné Tóth Zsuzsanna előadása Zenei nevelésre hangolódva Zenei élmények meghatározó szerepe az óvodában I. Zene és gyermek Kapcsolatot teremt az emberek között (Losonczi) Hangulatot befolyásoló ereje van (félelmet old, gátlásoktól felszabadít, fájdalmat enyhít) Általa a gyermekek tartósabb és élénkebb érdeklődést mutatnak a hangok iránt (Forrai) Genetikusan programozottak vagyunk a zeneiség iránt (Hámori) Akár az intelligenciára általában is kedvező hatással lehet A hangok mozgásokat indukálnak (Vitányi) Oldják a feszültséget, önkifejezésnek nyitnak utat A közös zenei tevékenység oxitocint szabadít fel, a hűség és összetartozás érzését erősíti (Harmat) A kevéssé megosztott figyelmet segíti irányítani Élménymintákat ad, melyek alapjai a későbbi tapasztalatok szerveződésének II. Az óvodai zenei nevelés célja, hogy a gyermek felfigyeljen környezete hangjaira: érzékeny, fogékony legyen rájuk képes legyen kifejezni önmagát a zene nyelvén hallására támaszkodjon a megismerési folyamatokban fejlődjön beszéde, verbális képességei a zenei elemek tükröződjenek megnyilvánulásaiban: ritmicitás a tevékenységében, mozgásában; nyelvi, zenei játékosság szociális érzékenysége, érzelem gazdag kommunikációja alakuljon fogékonnyá váljon a szépre

2 III. Zenei cselekvések Zenei észlelés aktív folyamat, mely együttműködést is feltételez mozgásokat indukál Zenei emlékezés jellemzi egyfajta aktivitás önmagától fogva képzeletszerű alapja a belső zenei tevékenységnek Zenei kreativitás alkotóvágy, önkifejezési, közlési szándék generálja tapasztalatok kellenek hozzá ismernie kell a zenei jelrendszert IV. A zene alkotóelemei Lüktetés, ritmus: (1) a motívumokba rendeződő ritmusok változatossága, kiemelése; (2) ritmust, rímeket megőrizve névbeillesztés, szócsere, (3) tempó: gyorsabb-lassabb, gyorsulólassuló; (4) szünetek: jelzése mozgásban, hangutánzásokkal Hangerő (dinamika): (1) halkabb-hangosabb; (2) bújtatás Hangmagasság, hangszín: (1) magasabb-mélyebb; (2) érzelmekkel dúsított előadásmód; (3) hangzók kiemelése; (4) hangazonosítás; (5) hangszerek hangjai Hangirány Dallamvonal, hanglejtés: dallamfordulatok kiemelése, alkalmazása V. A zenei nevelés területei az óvodában Metrum érzék (egyenletes lüktetés) Ritmusérzék (szünet helye, ütem, motívumsúly, tempó, osztinátó) : dobókocka, karikákkal ugróiskola Dinamikai érzék (hangerő) Hangmagasság, hangszín, és dallamérzék: karikákkal hangmagasság Tonalitás érzék Belső hallás: dallamkirakás matematikai korongokkal Intonációs készség, hangképzés Zenei memória Zenei improvizáció: könyv képeihez motívum terjedelemben improvizálás Érzelmek, hangulat kifejezése a zene által

3 VI. A játékok során érzékszerveik, érzékszervi funkciói differenciálódnak, pontosabb lesz az észlelésük, jó hatással van a légzési, keringési rendszerükre, fejleszti mozgáskoordinációjukat, ügyességüket, gyorsaságukat, finom motorikájukat, egyensúly- és térészlelésüket, testsémájukat, lateritás-tudatukat pszichésen hat érzelmi stabilitásukra, lelki egyensúlyukra, pozitív énképük alakulására, alakítja monotómia-tűrésüket, önkontrolljukat, nő a szellemi teljesítőképességük, javul koncentrációjuk, figyelemmegosztó képességük, memóriájuk (vizuális, verbális és auditív szinten), problémamegoldó gondolkodásuk, kreativitásuk, alkotó fantáziájuk szociálisan érzékenyebbé válnak, odafigyelnek egymásra, együttműködnek, alkalmazkodnak társaikhoz és a játék szabályaihoz, formálja szerepvállaló attitűdjüket, érzelmi-akarati személyiségkomponensüket, csapatszellemüket VII. A fejlettség várható szintje iskolába lépéskor Kishangterjedelmű dalokat tisztán, jó szövegkiejtéssel, csoportosan és önállóan énekel Egyenletes lüktetést és ritmust érzékeltet Zenei viszonyfogalmakat megismer, megkülönböztet Szívesen, örömmel énekelnek, a játékot maguk szervezik, önállóan játsszák A gyermek ízlése, igényessége megnyilvánul választásában Rögtönző kedv maga és mások szórakoztatására Improvizálása tanult elemekből áll össze (pl. ismert dallamra vagy ritmusára új szövegszótagokat igazít)

4 IX. Óvoda-iskola átmenet Probléma: -új nevelő, új társak, új napirend, mozgáskorlátozás toleráló képességet igénybe veszik -más-más életkorú, adottságú, szociokulturális hátterű gyerekek Zenei fejlesztés folytatása az iskolában: A zenei elemeit aktív énekléssel figyelteti meg, tudatosítja, új szituációkba helyezi Elsajátítják a zenei írás-olvasást Zeneművek, dalok értésére, élvezésére nevel Irányított, közös éneklés, daltanulás Improvizálás a tanult zenei elemek variációs felhasználásával történik, nem önkifejezés vágyával Fokozatosan térnek át a többszólamú, vokális és hangszeres zene megismerésére, elsajátítására Ismerd meg! korábbi tapasztalatait, ismereteit, jártasságait, készségeit, képességeit, attitűdjeit A beiskolázott gyermekek heterogenitása: Testi fejlettség, egészségi állapot Otthoni környezet Intellektuális, értelmi fejlettség Magatartás

5 Megkönnyíti az átmenetet: az első időben az iskolának kell alkalmazkodnia a gyermekhez pótolni kell a szülőt, óvónőt alapos megismerés: egyéni tulajdonságok, otthoni környezet minél érdekesebb tanítás verbális és nonverbális módon (dicsérettel, simogatással) megerősíteni, aktivizálni a gyermeket játékosság, mozgékonyság (pl. ritmikus gyakorlatok, éneklés) X. Iskolásként Tiszta, rendezett füzet, gazdag színhasználat az illusztrációknál Rugalmas, rendhagyó problémamegoldások Jól felépített vázlatok/gondolattérképek Jó nyelvi önkifejezés, tiszta beszéd A nonverbális kommunikációra is érzékeny és ő maga is használja Jó helyesírás, szép olvasás Empátia, elfogadás Figyelemmegosztás Kitartás, fegyelem, kudarctűrés Szakirodalom: Forrai Katalin: Ének az óvodában Hovánszki Jánosné: Zenei nevelés az óvodában Hegedűsné Tóth Zsuzsanna: Mindenben zene