A Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) megalakulása óta folyamatosan kiemelt figyelmet fordít a közúti közlekedés biztonságára. Tevékenységét a közlekedésbiztonság szempontjai szerint szervezi. Jelentős figyelmet és anyagi forrásokat biztosít a közlekedésbiztonsággal kapcsolatos elemző munkára, a kutatás-fejlesztésre, a további feladatok számbavételére. E munka keretében az elmúlt két évben a Közlekedéstudományi Intézettel együttműködve olyan tanulmányok születtek, amelyek a közlekedésre nevelés területén számos lehetőséget tártak fel a mindennapi folyamatok közlekedésbiztonsági szempontú jobbítására. A Nemzeti Közlekedési Hatóság egyik kiemelt feladata a járművezető-képzés felügyelete, illetve a járművezetők vizsgáztatása, ezért felelősségi köre fokozottan érvényesül a járművezetést tanulók és a kezdő vezetők körében. Feladatai ellátása során a hatóság napi kapcsolatba kerül a gépjárművezetést tanulókkal, mely kapcsolat különös lehetőséget ad a helyes közlekedésbiztonsági magatartás és szemlélet formálására. A közlekedők e csoportja jellemzően 25 év alatti fiatal, aki még eredményesen lelkesíthető, nevelhető. A tevékenység kezdetén helyes irányba terelt magatartása hosszabb távon érvényesülő hatást vált ki. A megfelelő attitűd kialakítása segít a környezetéből érkező rossz közlekedési magatartási példák ellensúlyozásában. A fiatal korosztály helyes közlekedési magatartásra ösztönzésekor további kívánatos általános hatás is érvényesül, mert nincs szeparált közlekedési magatartás. Aki a közlekedésben szabálytalan, az az élet egyéb területein is hajlamosabb erre. A szabálytisztelő, fegyelmezett, a partnerek szempontjait is figyelő és méltányoló járművezető pedig általában az egyéb élethelyzetekben is hasonlóan viselkedik. A járművezetői vizsgára jelentkezők a hatósági munka során nagyon kötött, szigorú rend szerinti eljárásban találkoznak a hatósággal. Ebben a munkában ettől nem is lehet eltekinteni. A fiatalok azonban általában kevésbé fogékonyak a kötelező elvárások, megkérdőjelezhetetlen fegyelmi előírások teljesítésére. Nem kifogásolható - sőt, a kívánt hatás érdekében célszerű - ha a NKH a fennálló kapcsolatot megragadva a hivatali eljárás mellett más formában is segíti a kezdő járművezetőket a tanulási és beilleszkedési folyamatban. Az emberi tényezőre, kiemelten a fiatal járművezetőre fókuszált közlekedésbiztonsági elvárások: 1 / 8
Magyarország közúti közlekedési baleseti helyzete - bár 2008-ban jelentősen javult - továbbra is jelentős emberi és anyagi áldozatok forrása. Hazánkat az EU tagság is kötelezi a közlekedési baleseti helyzet javítására, melynek 2010-ig kitűzött elvárásait még időarányosan sem teljesítettük. A közlekedésbiztonság javítása tekintetében fontos követelményként jelenik meg, hogy (a közúti közlekedésre értelmezhetően) a növekvő járműállomány és szállítási teljesítmények ellenére a közlekedési balesetek száma, súlyossága tovább csökkenjen. A közúti közlekedés akkor a legbiztonságosabb, ha az út-jármű-ember-környezet egység harmonikus módon fejlődik, visszatükrözve a közlekedők elvárásait és a nemzetgazdaság teherviselő képességét. A témánkhoz kapcsolódó súlyponti feladatok: Emberi tényező - közlekedésbiztonsági propaganda javítása (magatartás befolyásolása, a közlekedők közötti konfliktusok kezelése, biztonság-tudatos magatartás kialakítása), - közlekedési oktatás, nevelés fejlesztése, - kezdő gépjárművezetők biztonságának elősegítése, - forgalombiztonsági szakember-képzés/ továbbképzés, - a tömegkommunikációs szakemberek közlekedésbiztonsági továbbképzése. Egyéb területek 2 / 8
- a közlekedésbiztonságot koordináló önálló szervezeti egység létrehozása. Az Európai Közlekedési Miniszterek Konferenciájának (ECMT) kezdeményezése alapján készült a baleset-megelőzést elősegítő tényezők - minden országra érvényes és alkalmazható - listája, mely összhangban van a hazai teendők tekintetében összeállított fenti súlyponti feladatokkal és tevékenységekkel. Az ECMT megközelítése három fő probléma-területet határoz meg, majd ezeken belül sorra veszi a legfontosabb teendőket, feladatokat, melyekből az aktuális témánkhoz kapcsolódóak: A közvélemény / közösség tudatosságának és részvételének hiánya; közúti biztonsági stratégia és vízió hiánya; számszerű cél(ok) hiánya miatt: - Alkossunk olyan víziót a jövő biztonságos közlekedési rendszeréről, amely széles körben elfogadottá tehető. - Képzéssel, oktatással, propagandával tegyük fogékonnyá a döntéshozókat és a közvéleményt a közúti biztonság problémái iránt, és kíséreljük meg olyan színben feltüntetni a megelőző intézkedéseket, hogy a közvélemény követelje meg a cselekvést, fejtsen ki nyomást a döntéshozókra és a hatóságokra. Talán ezen a területen tapasztalható Magyarország legnagyobb lemaradása. Valójában sem a közvélemény, sem a döntéshozók nem igazán érdeklődnek a közúti biztonság problémája iránt. Inkább a rövid távon népszerű" intézkedések (pl. sebességhatár-emelés) találnak nagyobb elfogadottságra, mint a valódi ellenintézkedések. Nem megfelelő finanszírozási rendszer és menedzsment miatt: - Hozzunk létre egy független testületet, amely figyelemmel kíséri és értékeli a közúti 3 / 8
biztonság javítására tett erőfeszítéseket, összehasonlítva a valós eredményeket a közúti biztonsági programban kitűzött célokkal. E szerepet hazánkban a 261/2007. (XII. 29.) Kormányhatározat alapján a Közúti Közlekedésbiztonsági Tárcaközi Bizottságnak kell ellátnia, továbbá - a 2008 decemberében elfogadott Közlekedésbiztonsági Akcióprogram 2008-2010 Intézkedési Tervében megjelölt - feladat az- operatív és "megelőző" feladatok ellátására önálló szervezeti egység létrehozása az NKH keretein belül, kiemelten a tárcaközi koordinációra és monitorozásra, valamint a Tárcaközi Bizottság titkársági feladatainak ellátására. A lakossági és szakmai közvélemény is igényli a biztonságot a közlekedésben is. Idézet a Nemzeti Közlekedési Hatóság megrendelésére 2008 tavaszán lakossági és szakmai résztvevőkkel végezett felmérés megállapításaiból: A válaszadók többsége szerint közlekedésbiztonság szempontjából a szabályok áthágásának van szerepe. A szabályok áthágása, az agresszív és figyelmetlen vezetési stílus tehető felelőssé a balesetek többségéért. A közlekedésben tanúsított önző, türelmetlen és agresszív viselkedést kellene megváltoztatni - a közös érdekek hangsúlyozásával, - a balesetveszélyre és a súlyos következményekre felhívva a figyelmet, alternatív viselkedésminták és azok előnyös következményeinek bemutatása révén. A balesetek csökkentése mellett élhetőbb és hatékonyabb közlekedés legyen a cél. Ennek fényében a biciklisták, motorosok, a gyalogosok szerepe sem elhanyagolható a közlekedés szempontjából." 4 / 8
A közlekedési baleseti elemzések egyöntetű megállapítása, hogy a balesetek döntő többsége valamilyen emberi hiba miatt következik be. Az ember - jármű - pálya rendszer leggyengébb láncszeme az ember. A jármű és a pálya fejlesztésére egész iparágak hatalmas összegeket áldoznak, és szenzációs eredményeket érnek el ugyan, de az emberi hibák kivédésére még csak nagyon kis mértékben alkalmasak. Sőt! Sajnálatos, hogy a vezetőből esetenként épp a technikai fejlesztések helytelen értelmezése vált ki rossz hatást, eltúlzott biztonságérzetet. A teljes automatizálás, a vezető nélküli rendszer kialakulásáig a három tényező szorzateredményét a 0 értékű emberi hiba lenullázhatja. A vezető figyelmét erre is fel kell hívni. A technikai újdonságok helyes alkalmazását folyamatosan be kellene építeni az oktatási anyagba. A baleseti okok vizsgálatából az is megállapítást nyert, hogy az emberi hibás balesetek többsége nem a szabályismeret hibájából keletkezik, hanem tudatos szabályszegésből, gondatlanságból, vétkes figyelmetlenségből. Az élet más területein is megnyilvánuló túlzott önérvényesítés, agresszivitás, az együttműködés hiánya mindennapos jelenség, ami balesethez vezető feszültségeket indukál a rendszerben. Ezek a magatartási hibák neveléssel korrigálandók. A járművezető képzésre érkező fiatal már a csecsemőkortól számtalan helytelen közlekedési magatartási gyakorlati példa által befolyásolt. A hivatalos szabály és az útjainkon kialakult szokásjog esetenként köszönőviszonyban sincs egymással. Az ellentmondás feltárása nélkülözhetetlen a helyes szemlélet kialakításához. Az oktatás hatékonyságának megalapozásához ezért fontos a minél fiatalabb korban megkezdett tájékoztató munka. Az NKH feladatköréhez kapcsolódó cselekvési programban megjelölt, a fiatal járművezetőkhöz kapcsolódó feladatok: A közlekedők magatartásának befolyásolása (emberi tényező) A gépjárművezető-képzés A korszerű jogi szabályozás ellenére az oktatás színvonala az utóbbi években nem javult. 5 / 8
Ennek egyik oka, hogy a képzési piacon túlkínálat alakult ki, a képzési kapacitás számottevően meghaladja az igényeket. A képzőszervek az árak és a képzési idő csökkentésére törekedtek, és nem a minőség javítására. Ez a törekvésük találkozott a képzést igénybevevők jelentős számának igényével is. A minőségi képzésnek ki kellene terjednie olyan területekre is, amelyeket a vizsgán nem lehet ellenőrizni, mégis fontosak a biztonság szempontjából. Ilyen például a szabályokhoz, a járművekhez, a közlekedési partnerekhez kapcsolódó nem megfelelő beállítódások, a sebességválasztást meghatározó motivációk befolyásolása. A jelenlegi szabályozás nem ösztönzi az autósiskolákat arra, hogy kidolgozzák képzésük minőségi követelményeit, írásban rögzítsék az oktatás folyamatait, módszereit, a szakoktatóik továbbképzésének tartalmát. Az alapképzés során a közlekedési ismeretek tanítása és a járművezetői készségek kialakítása mellett foglakozni kell a közlekedésbiztonság szempontjából fontos beállítódások és viszonyulások (ún. attitűdök) és ösztönzések (motivációk) elemzésével, befolyásolásával is. Különösen fontos a sebességgel, az alkohol és kábítószer hatása alatti vezetéssel, a passzív biztonsági eszközök (biztonsági öv, bukósisak) használatával, a védtelen közlekedőkkel (gyalogosok, kerékpárosok, motorkerékpárosok, segédmotor-kerékpárosok), a gyermekek és az idős emberek közlekedésével kapcsolatos attitűdök biztonságközpontú befolyásolása. Segíteni kell a biztonságot elősegítő motivációk kialakulását, megerősödését is. Nagy az autósiskolák közötti különbség az alkalmazott eszközök (tantermek, tesztpályák, taneszközök, járművek stb.) tekintetében. Az interjúalanyok közül többen felvetették, hogy a képzési helyek engedélyezéséhez szükséges taneszközök, (makettek, műszaki alkatrészek stb.) egy része az oktatás során nem kerül használatra, a képzéshez és vizsgáztatáshoz használt (használható) járművek jó része korszerűtlen. Nézzük meg például azt, hogy a képzésben milyen járművek vesznek részt! És nézzük meg, hogy a fuvarpiac milyen járműveket igényel? A képzési helyek és a szakoktatók minősítése A hazai közúti gépjárművezető-képzés és vizsgáztatás helyzetének megítélésénél fontos szerepet játszik a képzési helyek, illetve a szakoktatók munkájának eredményességét mérő objektív minősítési rendszer kialakítása. Jelenleg a képzési helyek minősítése található meg a az NKH honlapján, a következők szerint: 6 / 8
A lista tartalmazza regionális bontásban a képzőszerveket, a címüket és forgalmi vizsgaeredményességi mutatójukat. Az eredményességi mutató azt jelzi, hogy "B" kategóriában átlagosan hány forgalmi vizsgaeseményre (próbálkozásra) volt szükség a vezetői engedély megszerzéséhez. Minél kisebb a mutató számértéke, annál jobb a vizsgaeredményesség. 2007-ben az átlag 1,86 volt." A többi jogosítványkategóriára, továbbá a szakoktatók minősítésére vonatkozóan jelenleg nincs bárki által hozzáférhető, a hatóság által kiadott értékelés. A minősítési rendszer korszerűsítésénél az oktaméter alkalmazásának bevezetése komoly segítséget adhat, azzal, hogy megkérdőjelezhetetlen, egzakt módon mért adatokra helyezi az oktatás szereplőinek teljesítését. Ez a minősítési módszer azonban a vizsgakövetelmények teljesítésére helyezi a hangsúlyt, ami csak akkor megfelelő, ha e követelmények teljesítése egyben a gépjárművezetésben való megfelelő jártasságot is garantálja. A képzési időtartam hosszúsága fontos jellemzője a vezetőképzésnek. A rövid képzési időtartam elfogadottsága arra a feltételezésre épül, hogy a forgalomban történő vezetés néhány alapvető ismeret és készség elsajátítását jelenti egy rövid képzés időtartama alatt, a többi tudnivaló elsajátítása pedig majd az önálló vezetés során fog megtörténni. Általánosságban nézve az autósiskolák által nyújtott képzések időtartama meglehetősen alacsony. Akár egy-két hetes intenzív képzés is elég lehet a vizsgákra történő felkészítéshez. A rövid képzési idő előnyös lehet, ha a minél gyorsabb jogosítványhoz jutás a cél, azonban az elért eredmények minősége általában megkérdőjelezhető. Ha a megfelelő tanulási eredmény eléréséhez a gyakorlatot tartjuk a legfontosabb tényezőnek, akkor az autósiskolák által nyújtott képzés rendkívül hátrányos helyzetbe kerül az alacsony vezetett kilométerszám miatt. A tanulási folyamat eredménye kedvezőbb képet mutat egy hosszabb, kiterjesztett időtartamú, elnyújtottabb képzés esetén, mint a rövid villámkurzusok után. A védtelen közlekedők biztonságának növelése Nagy hangsúlyt kell fektetni a motorkerékpár-vezetők képzése során a járművel és a sebességgel kapcsolatos beállítódások feltárására, befolyásolására. A baleset-megelőzési munkába be kell vonni a motoros klubok tagságát, véleményük figyelembe vételével kell megtalálni a megfelelő befolyásolási módszereket. 7 / 8
A kezdő gépjárművezetők biztonságának elősegítése A kezdő vezetői engedéllyel rendelkezőt olyan járművezetőnek kell tekinteni, akinek a képzése még nem fejeződött be. Szabályszegés esetén a hangsúly nem a büntetésen, hanem a további képzésen van. Súlyos szabályszegés esetén a vezetői engedéllyel rendelkezőt csak addig kellene a vezetéstől eltiltani, amíg nem teljesíti a további képzési kötelezettségét. Ki kell dolgozni a kezdő vezetői engedéllyel rendelkezők további képzésének módszertanát. Ipolyi-Keller Imre 8 / 8