Veresegyház és Vidéke Takarékszövetkezet ÜZLETI JELENTÉS 2014. Cégjegyzék szám: 13-02-050250

Veresegyház és Vidéke Takarékszövetkezet ÜZLETI JELENTÉS 2014. Cégjegyzék szám: 13-02-050250

Tartalomjegyzék 1. A Takarékszövetkezet működési környezete, gazdálkodási körülményei...2 2. A Takarékszövetkezet 2014. évi tevékenysége...3 2.1. Passzív üzletág...3 2.2. Aktív üzletág...4 2.3. Gazdálkodási eredmény...5 3. Jövedelmezőség, vagyoni, pénzügyi helyzet...7 4. A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események és folyamatok...7 5. Várható fejlődés...7 6. K+F tevékenység...8 7. Környezetvédelem bemutatása...8 8. A Takarékszövetkezet foglalkoztatás politikája...9 9. Pénzügyi instrumentumok hasznosításának bemutatása...9 10. Kockázatkezelési politika, általános alapelvek...9 11. A hitel-, kamat-, likviditási- és működési kockázat bemutatása... 11 11.1 Hitelkockázat... 11 11.2 Kamatkockázat... 12 11.3 Likviditási kockázat... 12 11.4 Működési kockázat... 13 12. A Veresegyház és Vidéke Takarékszövetkezet telephelyei... 13 1

1. A Takarékszövetkezet működési környezete, gazdálkodási körülményei A Veresegyház és Vidéke Takarékszövetkezet 14 kirendeltséggel működik Észak-Pest megye területén. A lakosság lélekszáma ezen a területen meghaladja a 200 ezer főt. Ezen lakosok közül 150 ezer fő saját településén éri el a Veresegyház és Vidéke Takarékszövetkezet pénzügyi szolgáltatásait. Az előző évhez képest a gazdálkodás külső körülményei lényegesen nem változtak. Magyarország gazdasági növekedése 2014-ben 3,6 %-os volt, melyben a legmagasabb értéket a beruházások 11,7 %-os értéke képviselte. A növekedés nagy része az EU-s források fokozott ütemű lehívásának, valamint az MNB növekedési hitelprogramjának volt köszönhető. A 2014. évi beruházások egy lakosra jutó értéke Pest megyében azonban elmarad az országos átlagtól, annak mindössze 60 %-a. A megyében az összes beruházás csaknem fele az ipar nemzetgazdasági ágban valósult meg, 16%-a pedig a kereskedelem fejlesztését szolgálta. Pest megyében 2014. december 31-én 2,5%-kal több gazdasági szervezetet regisztráltak, mint egy évvel korábban. A növekedés üteme ugyan meghaladja az országos átlag növekedését, de az ezer lakosra jutó vállalkozások száma, míg így is elmarad az országos átlagtól. A megyében az egy lakosra jutó ipari termelés az országos átlagnak 78 %-a, az építőipari termelés pedig 89 %-a. Pest megyében 2014-ben megállt a lakásépítések számának évek óta tartó csökkenése. Az év folyamán 16%-kal több használatbavételi engedélyt adtak ki, mint 2013-ban. 2014-ben az országos folyamatokhoz hasonlóan a megyében is mérséklődött a népesség természetes fogyása: több gyermek született, a halálozások száma pedig kevesebb volt az egy évvel korábbinál. Az országos munkanélküliségi ráta 7,1%-ra 2 % ponttal csökkent. A megyében ettől kedvezőbben alakult, azaz 6,6 %-os. A banki piac teljesen felosztott, az ügyfelek bankválasztási lehetősége széleskörű, ezért ezen tényezőkből következően erős piaci versenyben működtünk. 2

2014. évben a jegybanki alapkamat 7 alkalommal 3 %-ról 2,1 %-ra csökkent. A Takarékszövetkezet e folyamathoz alkalmazkodva 2014-ben betétkamatait egy alkalommal, a hitel kamatait az MNB alapkamat és a BUBOR kamat csökkenésének megfelelően folyamatosan csökkentette. A 2014. évre vonatkozó üzleti célkitűzések, tervek megfogalmazásakor a Takarékszövetkezet figyelembe vette az előjelzett gazdasági teljesítményt, a pénzpiaci válság elhúzódó hatását, a lakosság eladósodottságát, a kereskedelmi bankoknak a Takarékszövetkezet működési területén való jelenlétét. 2. A Takarékszövetkezet 2014. évi tevékenysége 2.1. Passzív üzletág Betétállomány alakulása és megoszlása betét típusonként Betéttípus 2013.12.31 2014.12.31 ezer Ft Megoszlás % ezer Ft Megoszlás % Index % Vállalkozói bankszámla 1 771 233 16,4% 1 998 791 18,3% 112,8% Lakossági bankszámla 5 798 106 53,8% 5 776 788 52,8% 99,6% Takarék Számlabetét 805 932 7,5% 970 546 8,9% 120,4% Könyvesbetét, Takaréklevél 334 235 3,1% 326 946 3,0% 97,8% Lakáscélú betétek 2 333 0,0% 1 252 0,0% 53,7% Okiratos betét 2 061 669 19,1% 1 872 253 17,1% 90,8% Mindösszesen 10 773 508 100,0% 10 946 576 100,0% 101,6% A szövetkezet passzív pénzpiaci tevékenységének középpontjában 2014. évben a tervnek megfelelően a hagyományos betéti formákon kívül a számlához kapcsolódó megtakarítási formák előtérbe helyezése állt. A Takarékszövetkezet a betétállomány 4 %-os csökkenésével számolt, amely az alábbiaknak megfelelő részletezésben 1,6 %-kal növekedett. A 18,3 %-os arányt képviselő vállalkozói bankszámla állománya 12,8 %-os növekedést, míg az 81,7 %-os arányt kitevő lakossági megtakarítások állománya 0,6 %-os csökkenést mutat. Betétállomány és a kezelt befektetések állományának megoszlása és alakulása kirendeltségenként Kirendeltségek 2013. december 31. 2014. december 31. Index % Állomány ezer Ft Megoszlás Befektetések ezer Ft Állomány ezer Ft Megoszlás Befektetések ezer Ft Betét Betét + Befektetés Veresegyház 2 239 706 20,8% 647 763 2 235 805 20,4% 689 710 99,8% 101,3% Fót 2 682 332 24,9% 16 382 2 725 750 24,9% 23 331 101,6% 101,9% Őrbottyán 696 616 6,5% 230 491 732 002 6,7% 208 497 105,1% 101,4% Erdőkertes 439 022 4,1% 77 527 454 587 4,2% 84 199 103,5% 104,3% Mogyoród 1 082 631 10,0% 93 403 1 086 695 9,9% 100 241 100,4% 100,9% Váchartyán 585 201 5,4% 11 122 703 941 6,4% 15 701 120,3% 120,7% Vácrátót 434 777 4,0% 25 565 410 954 3,8% 23 090 94,5% 94,3% Dunakeszi 554 433 5,1% 303 769 574 467 5,2% 278 991 103,6% 99,4% Nagymaros 752 904 7,0% 23 514 701 314 6,4% 47 670 93,1% 96,5% Szokolya 281 704 2,6% 34 591 248 412 2,3% 20 975 88,2% 85,2% Letkés 135 912 1,3% 17 893 124 739 1,1% 39 195 91,8% 106,6% Verőce 286 075 2,7% 5 664 299 007 2,7% 5 720 104,5% 104,5% Kosd 216 311 2,0% 35 129 230 962 2,1% 36 766 106,8% 106,5% Vác 385 884 3,6% 198 054 417 941 3,8% 245 612 108,3% 113,6% Összesen 10 773 508 100,0% 1 720 867 10 946 576 100,0% 1 819 698 101,6% 102,2% 3

Az ügyfelek megtakarításai a betétállomány 1,6 %-os növekedésén túl, a befektetési tevékenység keretében a Takarékbank Zrt.-nél értékpapír számlán elhelyezett állomány vonatkozásában is további 5,7 %-os növekedést mutatnak. Együttesen a növekedés 2,2 %-os. A bankkártya üzletágban folytatódott a bankkártyák számának növekedése. A kibocsátott kártyák 693 darabbal, azaz 14,2 %-kal növekedtek. A Takarékszövetkezet által üzemeltetett ATM-ek száma 9 db. A bankkártyák számának további növekedése várható 2015. évben, mert a kormány által törvénnyel előírt pénzügyi rezsicsökkentés, azaz a havi két alkalommal történő ingyenes pénzfelvétel 2015. januárjától csak bankkártyával érhető el. Egyre népszerűbb a Takarékszövetkezet NetB@nk szolgáltatása, mely 11,1 %-os növekedést mutat. A korábbi években a Takarékszövetkezet stratégiai tervében egy magasabb szintű, komplex ügyfélkiszolgálás elérését fogalmazta meg. Ennek érdekében bevezetésre kerültek olyan keresztértékesítés keretében forgalmazott termékek, melyekből a Takarékszövetkezetnek jutalékbevétele származik. Ezen termékek: - Fundamenta Lakáskassza, - Biztosítási termékek: SIGNÁL(lakás, kötelező, casco, utas), KÖT, - Befektetési termékek (Tartós Befektetési Számla, Nyugdíj Előtakarékossági Számla, Értékpapír számla). 2.2. Aktív üzletág A Takarékszövetkezet hitelezési tevékenysége 2014-ban is a prudenciális szabályok betartása mellett folyt. Hitelállomány alakulása és megoszlása hiteltípusonként Hiteltípus 2013.12.31 2014.12.31 ezer Ft Megoszlás % ezer Ft Megoszlás % Index % Vállalkozói folyószámla 279 964 8,8% 218 461 8,1% 78,0% Vállalkozói beruházási és forgóeszköz hitel 1 190 120 37,4% 1 055 787 39,0% 88,7% Lakosság folyószámla 89 503 2,8% 75 393 2,8% 84,2% Építési hitel 619 078 19,5% 581 773 21,5% 94,0% Fogyasztási hitel 987 804 31,1% 768 067 28,4% 77,8% Lombard hitel 12 533 0,4% 5 510 0,2% 44,0% Hitelek összesen 3 179 002 100,0% 2 704 991 100,0% 85,1% A Takarékszövetkezet 2014. évi üzleti tervében a hitelállomány szinten tartásával számolt, ezzel szemben a bruttó hitelállomány csökkenése 14,9 %-os, mely a vállalati szektorban 13,3%-os, míg lakossági szegmensben 16,3 %-os. Hitelállomány megoszlása és alakulása kirendeltségenként Kirendeltségek 2013. december 31. 2014. december 31. Index Állomány ezer Ft Megoszlás Állomány ezer Ft Megoszlás % Veresegyház 660 797 20,8% 591 280 21,9% 89,5% Fót 407 813 12,8% 318 433 11,8% 78,1% Őrbottyán 118 790 3,7% 80 633 3,0% 67,9% Erdőkertes 130 106 4,1% 102 323 3,8% 78,6% Mogyoród 65 417 1,9% 69 440 2,6% 106,1% Váchartyán 61 190 1,9% 52 351 1,9% 85,6% 4

Vácrátót 54 108 1,7% 47 212 1,7% 87,3% Dunakeszi 224 948 7,1% 154 200 5,7% 68,5% Nagymaros 86 307 2,7% 98 329 3,6% 113,9% Szokolya 56 306 1,8% 44 102 1,6% 78,3% Letkés 92 692 2,9% 72 332 2,7% 78,0% Verőce 42 604 1,3% 30 030 1,1% 70,5% Kosd 52 163 1,6% 44 401 1,6% 85,1% Vác 316 982 10,0% 221 440 8,2% 69,9% Központ 808 779 25,4% 778 485 28,8% 96,3% Összesen 3 179 002 100,0% 2 704 991 100,0% 85,1% A hitelállomány nagymértékű csökkenéséhez hozzájárult, hogy mind a lakossági, mind a vállalkozói szektorban csökkent a kereslet, valamint csökkent a hitelképes ügyfelek száma. A kihelyezett hitelek összege alacsonyabb, mint amennyi a meglévő hiteleink törlesztéséből befolyt. A hitelek állománycsökkenésének további oka, hogy az önkormányzati hitel kiegyenlítésre került és újabb hitelkihelyezés a tárgyévben önkormányzathoz nem történt. A vállalkozói hitelállomány csökkenését még az MNB NHP keretében kihelyezett 277 millió Ft hitel sem tudta kompenzálni. Hitelállomány alakulása minősítési kategóriánként (ezer Ft) Minősítési kategória 2013. december 31. 2014. december 31. Állomány. Értékvesztés Év/Áll Állomány Értékvesztés Év/Áll Probléma-mentes 2 671 209 0 0,0% 2 224 846 0 0,0% Külön figyelendő 183 221 16 161 8,8% 55 253 2 762 5,0% Átlag alatti 62 472 9 614 15,4% 222 686 49 713 22,3% Kétes 105 938 47 486 44,8% 29 657 14 616 49,3% Rossz 156 162 140 546 90,0% 172 549 167 311 97,0% Minősített állomány összesen 507 793 213 807 42,1% 480 145 234 402 48,8% Összesen 3 179 002 213 807 6,7% 2 704 991 234 402 8,7% A hitel követelések értékvesztés állománya a bázisévhez képest 9,6 %-kal emelkedett. A tárgyidőszak végén a minősített hitelállomány 15,7 %-a nem problémamentes minősítésű és az átlagos értékvesztés kulcs 8,7 %. Jelenlegi értékvesztés állomány 39,8 %-a vállalkozói és 60,2 %-a pedig lakossági hitelek után került megképzésre. 2.3. Gazdálkodási eredmény A Takarékszövetkezet jövedelmezőségét rontotta a pénzintézeteket sújtó tranzakciós illeték megfizetésének terhe, mely az ingyenes készpénzfelvétel és a bankkártyával történő vásárlási tranzakciók miatt bevétel kiesést okozott. További eredményt csökkentő tényező a bankadó fizetési kötelezettség fennmaradása is. A 2014. évi XL törvény (Elszámolási törvény) alapján az egyoldalú szerződésmódosításra és egyéb jövőbeni kifizetésre történő céltartalék-képzése tovább rontotta a Takarékszövetkezet jövedelmezőségét. A Takarékszövetkezet a 2014. évet 333,1 millió Ft negatív mérleg szerinti eredménnyel zárta. A kamatjövedelem alakulását a kamatbevétel és a kamatkiadás, valamint a kamatrés színvonala határozza meg. A Takarékszövetkezet kamatmarzsa 2014-ben 3,8 %, ami 1,1 %-ponttal alacsonyabb a 2013. évinél. A kamat és kamatjellegű bevétel 35,4 %-kal elmaradt az előző évitől, melynek oka egyrészt a jegybanki alapkamat csökkenése, valamint az ügyfelek fizetési hajlandóságának romlása. A kamat és kamatjellegű ráfordítások összege 65,0 %-kal alacsonyabb, mint az előző évben, melynek oka egyrészt szintén a jegybanki alapkamat és ezáltal a Takarékszövetkezet betéti kamatainak csökkenése, valamint a betétállomány összetételének változása. 5

A jutalék és díj eredmény az előző évhez képest közel azonos szinten alakult. A pénzügyi műveletek nettó eredménye a valutaforgalmazás és a forgatási célú értékpapírok értékesítésekor realizált eredményt mutatja. A befektetési szolgáltatásból származó eredmény jelentősen nőtt, melynek oka, államkötvények értékesítésekor realizált árfolyamnyereség. Az egyéb bevétel 40,3 %-kal csökkent az előző évhez képest, a csökkenés oka, hogy az átvett eszközök közül 2014. évben öt, 2013. évben pedig hét lakást értékesített a Takarékszövetkezet. Egyéb ráfordítások 28,0 %-kal nőttek, melynek oka a 2014. évben bevezetett ingyenes készpénzfelvételi tranzakciók utáni tranzakciós illeték kötelezettség, az OBA díjfizetési kedvezmény megszűnése, a fogyasztóvédelmi vizsgálat hatása az eredményre, az elszámolási törvény alapján a várható jövőbeni kötelezettségekre megképzett céltartalék, valamint egy követelés fejében átvett eszköz utáni értékvesztés képzés szükségessége. A működési költségek 2,7 %-kal kedvezőbbek, mint az előző évben. A szövetkezet 2014. évben is elszámolta a szabályzataiban meghatározott módon szükséges értékvesztéseket, illetve visszaírásra is sor került a megtérült tételek vonatkozásában Rendkívüli eredmény a beszámolási időszakban nem volt. A Takarékszövetkezet a tárgynegyedévet 404,2 millió Ft veszteség jellegű eredménnyel zárta. Az üzletmenetből származó veszteség közel 37,4 millió Ft,- a tervezett 70 millió Ft negatív adózás előtti eredménnyel szemben - melyet tovább növelt a takarékszövetkezet ellen indított munkaügyi per értékére képzett 52,9 millió Ft céltartalék, az elszámolási törvény alapján a 166,7 millió Ft várható kötelezettségre képzett céltartalék, a 107,9 millió Ft járulékos vállalkozásban lévő részesedésre és 21,3 millió Ft követelés fejében átvett eszköz után szükséges többlet értékvesztés képzés, valamint a 18 millió Ft fogyasztóvédelmi bírság és az ügyfeleknek jogsértő állapot megszüntetéséig visszatérített szolgáltatási díjak költsége. A számviteli szabályok szerint a korábbi évek során megképzett általános tartalék 71,1 millió Ft-a veszteség mérséklésére felhasználásra került, így a Takarékszövetkezet mérleg szerinti eredménye 333,1 millió Ft veszteség. A Takarékszövetkezet szavatoló tőkéje és tőkemegfelelése az év során folyamatosan meghaladta a 8 %- os jogszabályi minimum követelményt, azaz 2014. december 31-én 18,68 % volt. A Takarékszövetkezet befektetéseinek összege az elmúlt évben nem változott. A Takarékszövetkezetnek egy 100%-ban saját tulajdonú vállalkozása van, amely ingatlanforgalmazással, ingatlan hasznosítással, bérbeadással foglalkozik. A szövetkezet szabályozottsága a törvényi előírásoknak megfelel. A belső ellenőrzés függetlenítetten két fővel végzi a munkáját. 6

3. Jövedelmezőség, vagyoni, pénzügyi helyzet S.sz. Megnevezés Me. 2013. év 2014.év Eltérés+,- Jövedelmezőségi mutatók 1 Bevételarányos nyereség % -1,6% -38,5% -36,9% 2 Eszközarányos bevétel % 10,9% 8,2% -2,7% 3 Eszközarányos nyereség % -0,2% -3,2% -3,0% 4 Saját tőke arányos nyereség % -1,9% -52,0% -50,1% 5 Hitelintézeti tevékenység jövedelmezősége % 65,3% 81,2% 15,9% 6 Pénzügyi és befektetési szolgáltatás eredményessége % -1,1% -42,7% -41,6% 8 Kamatmarzs % 4,9% 3,8% -1,1% Tőkeellátottsági mutatók 9 Tőkeáttételi mutató 10,7 16,5 5,8 10 Fizetőképességi mutató (hitelezési kockázat szintjén) % 29,9% 33,4% 3,5% 11 Hitelfedezettségi mutató % 49,2% 41,9% -7,3% 12 Kockázatvállalási mutató 3,1 5,4 2,3 Likviditás, szolvencia 13 3 hónapos fedezettség % 28,7% 26,8% -1,9% 14 Likviditási ráta I. 0,9 0,8-0,1 15 Likviditási ráta II.(gyorsráta) 0,3 0,6 0,3 16 Likvid eszközök aránya a mérlegfőösszeghez % 53,6% 58,4% 4,8% Eszközminőségi mutatók 17 Eszközportfólió minősége (nem problémamentes hitelek aránya) % 8,5% 10,5% 2,0% 18 Hitelveszteségi ráta % 14,79% 0,02% -14,77% 19 Elszámolt értékvesztés arány % 29,4% 52,7% 23,3% 20 Mérlegfőösszeg arányos elszámolt értékvesztés % 1,9% 3,0% 1,1% Hatékonysági mutatók 21 Bevételarányos költségek (rezsi/pénzügyi, befektetési szolgáltatás bevétele) % 55,6% 69,5% 13,9% 22 Eszközarányos költségek % 5,5% 5,3% -0,2% 23 Személyi jellegű ráfordítás arányos nyereség % -5,6% -99,6% -94,0% 4. A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események és folyamatok Az üzleti jelentés összeállításának és elfogadásának időpontjáig 2014. évre vonatkozóan nem volt rendkívüli gazdasági esemény, ami a jelentésben vázolt vagyoni-, pénzügyi-, jövedelmezőségi helyzetet megváltoztatta volna. 5. Várható fejlődés 2014. december 10. napjával létrejött a Takarékszövetkezeti Integráció teljes garanciaközössége, melynek a Takarékszövetkezet 2014. október 10. napja óta tagja. A 2015. év lesz az az első év az integráció életében, amikor közösen kerülnek meghatározásra az elérni kívánt üzleti célok és az eléréséhez szükséges eszköztárak. Az erőteljes üzleti növekedéshez szükséges, hogy a Takarékszövetkezet rendelkezésére álljon az a közös üzleti-, illetve termékpolitika, marketingstratéga és egységes informatikai rendszer, melynek keretei között versenyképes termékekkel, szolgáltatásokkal és egységes arculattal a Takarékszövetkezet piaci részarányát növelni tudja. 7

2014. őszén már megkezdődött a közös integrációs szintű termékek értékesítése. A Takarékbank által a Takarékszövetkezet rendelkezésére bocsátott 2015. évi főbb tervszámokból egyértelműen láthatóak az integráció főbb üzleti célkitűzései: befektetési üzletág piaci részarányának növelése, lakossági jelzáloghitel állomány növelése, kiemelt figyelemmel a devizahitelek forintosítására, új lakossági ügyfelek akvirálása, vállalati és a KKV hitelek állományának növelése, az agrárium és az élelmiszeripar vezető szereplőjévé válása Nemzeti Agrár Kamarával kötött megállapodás alapján, 5000 fő alatti települési önkormányzatok számlavezetése, A Takarékszövetkezet működési területét figyelembe véve az agráriumban működő vállalkozások száma nem meghatározó, ezért a Takarékszövetkezet üzletpolitikája továbbra is a lakosság, az egyéni vállalkozók és a kis és közepes vállalkozások kiszolgálása marad. A Takarékszövetkezet figyelembe véve az üzleti értékesítési tervek megvalósulását erősíteni kívánja az értékesítés támogatását, egy a központban kialakított üzleti szervezet felállításával. A Takarékszövetkezet továbbra is él az integráció adta képzési és oktatási lehetőségekkel. A Takarékszövetkezetnél a 2015. évi üzleti évre a fiókhálózatot érintő ingatlan fejlesztések, fióknyitások és bezárások nem várhatók. A Takarékszövetkezet 2015. évi beruházásaként tervezi a jelenlegi informatikai eszközök, berendezések felkészítését, cseréjét, a közös 2016. évtől bevezetésre kerülő informatikai rendszer működéséhez. A Takarékszövetkezet számára továbbra is fontos a társadalmi szerepvállalás, a működési területén levő intézmények és szervezetek támogatása, melyre a tavalyi évhez hasonlóan kirendeltségekre lebontva 1,3 millió Ft-ot fordít. A Takarékszövetkezet mérlegfőösszeg, betétállomány és hitelállomány vonatkozásában növekedéssel számol. A Takarékszövetkezet 2014. évben minden várható veszteséget figyelembe vett, így a 2015. üzleti évre már pozitív mérleg szerinti eredményt tervez. 6. K+F tevékenység K+F tevékenység nincs a Takarékszövetkezetnél. 7. Környezetvédelem bemutatása A Takarékszövetkezet tevékenysége során környezetszennyező anyagot nem bocsát ki. A személygépkocsi üzemeltetése során keletkező fáradt olajat, akkumulátort a szervizek kezelik, illetve veszik át. A működés során keletkezett számítástechnikai hulladékok közül a kifogyott festékpatronok, elhasználódott festékszalagok a forgalmazóhoz kerülnek 8

visszaszállításra. A veszélyes hulladéknak minősülő eszközök számítástechnikai bontóba kerülnek leadásra. 8. A Takarékszövetkezet foglalkoztatás politikája A Takarékszövetkezet átlagos állományi létszáma 2014-ben 85 fő volt, 3 fővel alacsonyabb, mint az előző évben. A nyugdíjba vonuló munkatársak, valamint a munkaviszony megszűnése miatti létszámcsökkenés pótlása kirendeltségek közötti átcsoportosítással történik. 2014-ban 1 fő új munkatárs került felvételre. Az új dolgozók felvételénél szempont a megfelelő szakirányú végzettség megléte. A Takarékszövetkezet munkatársai az integrációs szervezetek által szervezett szakmai továbbképzéseken folyamatosan részt vesznek. 9. Pénzügyi instrumentumok hasznosításának bemutatása Származékos ügyletet a Takarékszövetkezet nem kötött és jelenleg sem rendelkezik ilyen jellegű állománnyal, joggal, vagy kötelezettséggel. Pénzügyi instrumentumok állománya (ezer Ft) IAS 32 2013.12.31 2014.12.31 Index % I. Pénzügyi eszközök 11 503 742 11 787 333 102,5% a) Készpénz 349 059 446 720 128,0% b)szerződésben foglalt jog arra, hogy egy másik gazdálkodótól pénzeszközhöz, vagy más pénzügyi eszközhöz lehessen jutni 10 859 924 11 153 723 102,7% c) szerződésben foglalt jog arra, hogy potenciálisan kedvező körülmények között pénzügyi instrumokat cseréljenek el egy másik gazdálkodóval d) Egy másik gazdálkodó tőkeinstrumentuma II. Pénzügyi kötelezettség (szerződéses kötelem) a) Pénzeszköznek vagy egyéb pénzügyi eszköznek egy másik gazdálkodó részére történő átadására b) Pénzügyi instrumentumoknak egy másik gazdálkodóval történő cseréjére potenciálisan kedvező körülmények között 294 759 186 890 63,4% 11 108 942 11 511 984 103,6% 11 108 942 11 511 984 103,6% 10. Kockázatkezelési politika, általános alapelvek A Takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja tevékenységét, úgy vállal kockázatot, hogy a hatályos jogszabályi előírásoknak és a Takarékszövetkezeti Integráció központi szerveitől (Integrációs Szervezet és a Központi Bank (továbbiakban Takarékbank)) származó utasításoknak megfeleljen. (Törvényesség elve) A Takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a biztonságos működését és az MNB (továbbiakban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jogutódjaként: Felügyelet) ne korlátozhassa tevékenységét. A Takarékszövetkezet által meghatározott belső tőkeszükségletnek mindig megfelelő tőketöbbletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott minimális tőkekövetelmény felett. (Biztonságos működés elve) 9

A Takarékszövetkezet úgy alakítja ki kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje az érdekkonfliktusokat és az összeférhetetlenségi helyzeteket. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelős személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel vagy az azt támogató tevékenységekkel függnek össze. (Összeférhetetlenség elve) A Takarékszövetkezet a kockázatkezelés módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza a Takarékszövetkezeti Integráció központi szervei által rendelkezésére bocsátott szabályzatokat, együttműködik a központi szervekkel a kockázatkezelési módszerek fejlesztésében, a kockázatok alakulásának figyelésében és a minimális tőkekövetelmény mértékének, valamint a belső tőkeszükséglet nagysága meghatározásának kialakításában, a belső tőkeszükséglet megfelelőségének ellenőrzésében. (Együttműködés elve) A Takarékszövetkezet a Takarékszövetkezeti Integráció egészére megállapított előírásokhoz, limitekhez képest azok szellemiségét és tartalmát tiszteletben tartva saját belső kockázatérzékenységétől függően szigorúbb irányban eltérhet, alacsonyabb limiteket, gyakoribb monitoringot és értékvesztés elszámolást, stb., alkalmazhatnak. (Óvatosság elve) A Takarékszövetkezet a szabályoktól való eltérést csak a döntési rend szerinti keretek között, kivételes esetben, limitált mértékben, kellően megindokolva és megfelelően dokumentálva engedélyezi. Az ilyen döntésekről elkülönített, kontroll területek által elérhető nyilvántartást kell vezetni, illetve rendszeres időközönként a vezető testületek felé be kell róluk számolni. (Prudens eltéréskezelés elve) A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli és különböző vezetői szintek számára jelentést készít róluk. A számszerűsíthető kockázatokat limitekkel és a szükséges belső kontrollokkal kezeli, a nem számszerűsíthető kockázatoknál kontrollokat alkalmaz és a kockázatok alakulásáról rendszeres jelentést készít. (Lényeges kockázatok kezelésének elve) A Takarékszövetkezet kockázatokat a belső szabályokban meghatározott keretek között és azok mértékéig vállal. (Szabályozottság elve) A kockázatkezelési módszereknek és kontrolloknak és a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állnia a kockázat mértékével, bonyolultságával. (Költség-haszon elve) A beszámolási/beszámoltatási, jelentési struktúrát, valamint a felelősségek és hatáskörök elkülönítését (szegregáció) világos, pontos, egyértelműen meghatározott, átlátható, összefüggő, kötelező érvényű szabályok szerint kell kialakítani, melyek a szervezeten belüli érdekkonfliktusok (összeférhetetlenség) és a hatásköri összeütközések megelőzését, kezelését is biztosítják, kikényszerítik. (Vállalatirányítás és szervezetfejlesztés elve) A Takarékszövetkezet kizárólag dokumentált módon vállal kockázatot. (Dokumentáltság elve) A Takarékszövetkezet csak olyan piaci kockázatokat vállal, amelyeknek kockázatait felmérni és kezelni tudja. A Takarékszövetkezeti Integráció és a Takarékszövetkezet a kockázatvállalását olyan üzleti tevékenységekre összpontosítja, amelyeknél kellő szaktudással és technikai feltételekkel rendelkezik a kockázat értékelésére/mérésére és nyomon követésére. A Takarékszövetkezeti Integráció és a Takarékszövetkezet az új termékek, szolgáltatások bevezetése előtt minden lényeges kockázati típus vonatkozásában felméri a termék kockázatait, meghatározza a kockázatkezelés módszereit, ideértve a monitoring tevékenységet. (Kockázattudatosság elve) A Takarékszövetkezet nem vállal olyan kockázatot, amelynek révén várható, hogy a tőkemegfelési mutatója a jogszabályban, illetve a Takarékbank által meghatározott minimális szint alá csökken. (Mindenkori fizetőképesség (szolvencia) fenntartásának elve) A Takarékszövetkezet nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott, vagy jogszabályba ütköző vagy erkölcsileg támadható tevékenységekkel, vagy olyan tevékenységekkel kapcsolatban, mely környezet-szennyezéssel, környezetrombolással jár együtt vagy a tevékenység kapcsán környezeti kár bekövetkezte valószínűsíthető, illetve ellentétes a Takarékszövetkezet és a Takarékszövetkezeti Integráció céljaival, stratégiáival, tulajdonosainak, ügyfeleinek érdekeivel. A Takarékszövetkezet nem vállalhat kockázatot olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemű magatartása a 10

legjobb tudása szerint a Takarékszövetkezet, vagy más, a Takarékszövetkezeti Integráció bármely tagja számára veszteséget okozott. (Tiltott tevékenységek elve) A kockázatok behatárolása és Takarékszövetkezeti Integrációs szintű kezelése érdekében a Takarékszövetkezeti Integráció központi szervei által meghatározott limitek, korlátozások betartása a Takarékszövetkezet, mint a Takarékszövetkezeti Integráció tagja számára kötelező. (Kockázatok integrációs szintű kezelésének elve) A kockázatok behatárolása érdekében a Takarékszövetkezet által meghatározott limitek betartása minden érintett számára kötelező. (Kockázatok tagi szintű kezelésének elve) A Takarékszövetkezeti Integráció és a Takarékszövetkezet a kockázatvállalással kapcsolatos döntési hatásköreit és kockázati limitjeit úgy alakítja ki, hogy az megfeleljen tevékenysége jellegének, nagyságrendjének, összetettségének. (Arányosság elve) A Takarékszövetkezet olyan ösztönző rendszert működtet, olyan javadalmazási politikát folytat, amely fokozottan veszi figyelembe a kockázat és a hozam viszonyát, valamint a kockázatkezelési szabályok betartását. (A kockázatérzékenység elve) A Takarékszövetkezet arra törekszik, hogy üzletvitele és kockázatvállalásai a legnagyobb mértékben legyenek átláthatóak. A Takarékszövetkezet a nyilvánosságra hozatal kapcsán biztosítja a jelenlegi és a jövőbeni helyzetének bemutatásakor pontos, kiegyensúlyozott és időszerű rendszeresen aktualizált információ megjelentetését. (Az átláthatóság elve) A Takarékszövetkezet az alapelvek betartásával, a Takarékszövetkezeti Integrációra vonatkozó, illetve tagi szintre lebontott kereteken belül teljes önállóságot élvez a kockázatvállalási döntés tekintetében. (Az önállóság elve) 11. A hitel-, kamat-, likviditási- és működési kockázat bemutatása 11.1 Hitelkockázat A 2014-2016. évi időszakban a hitelezési kockázati stratégia elsődleges célkitűzése a hitelportfolió kockázati szintjének csökkentése, minőségének javítása, de minimum megőrzése a portfolió volumenének növelése mellett. A Takarékszövetkezet ennek érdekében az átlagosnál kockázatosabb részportfóliók arányát csökkenti; törekszik a folyósítási feltételek szigorú ellenőrzésére; törekszik a monitoring tevékenység erősítésére és a problémák mielőbbi felismerésére; törekszik az ingatlanfedezetek hitelkockázat mérséklő eszközként való minél nagyobb arányban történő figyelembe vételére az elismerhetőség kritériumainak biztosításával; törekszik a problémás hitelek kezelésénél az ügyfelekkel való együttműködésre. A problémák korai felismerése érdekében a Takarékszövetkezet a lejárt követeléseket rendszeresen, minimum havonta, ügyfél szinten figyeli. A Takarékszövetkezet nem vállal kockázatot azon ügyféllel szemben amely ellen csőd-, felszámolási illetve végelszámolási eljárás van folyamatban, kivéve a felszámolás során veszteség-minimalizálási céllal vállalt kockázatot. Nem hitelezhető az a természetes személy ügyfél az üzletszerűen válságkezelő tevékenységet folytató természetes személy kivételével, aki az elmúlt 5 évben olyan vállalkozás legalább 20%-os tulajdonosa vagy vezető tisztségviselője volt, amely - a 20% feletti tulajdonosi vagy vezető tisztségviselői viszony fennállása alatt - csődbe ment, illetve felszámolásra került, a vállalkozás, amelynek 20 % feletti tulajdonosa vagy vezető tisztségviselője az elmúlt 5 év során olyan vállalkozásnak volt 20 % feletti tulajdonosa vagy vezető tisztségviselője, amely - a 20% feletti tulajdonosi vagy vezető tisztségviselői viszony fennállása alatt - csődbe ment, illetve felszámolásra került, 11

Nem hitelezhető az az ügyfél akinek/amelynek üzleti hírneve rossz, üzleti kapcsolatrendszere nem megbízható ügyfélkörhöz kötődik, amelynek ügyvezetéséről, illetve tulajdonosi köréről megbízható információ az illetékes cégbíróságon vagy azon kívül nem szerezhető be, akinek/amelynek információs adatszolgáltatása, együttműködési készsége kifogásolható, akinek/amelynek tevékenysége közerkölcsbe ütközik, akinek/amelynek tényleges tevékenysége nem a hitelkérelemben megjelölt gazdasági tevékenység, aki/amely lényeges információt hallgat el, akin/amely más hitelintézetnél, pénzügyi szolgáltatónál lejárt hitellel rendelkezik (KHR lekérdezés alapján) kivéve, ha dokumentumokkal igazolja, hogy az adott hitel rendezésre került, aki/amely bármilyen formában, nyíltan vagy burkoltan megvesztegetési kísérletet tesz, vagy arra utal, hogy a Takarékszövetkezet üzleti hírnevét bármely más módon negatívan befolyásolja. Amennyiben az elmúlt 12 hónapban: NAV végrehajtási eljárás indult az ügyfél ellen; kettőnél többször székhelyet változtatott az ügyfél; az ügyfél tevékenységi köre jelentősen módosult; az ügyfélnél jelentős mértékű tulajdonosváltás történt; az ügyfélnél menedzsment váltás történt, úgy kizárólag indokolt esetben és kiemelt körültekintéssel nyújtható hitel az ügyfélnek. 11.2 Kamatkockázat A kamatkockázatnak több fajtája van, amely a kereskedési könyvi kamatkockázatnál és a kereskedési könyvön kívüli kamatkockázatnál egyaránt jelentkezik. a kamatlábak időbeli változása és a cash-flow-k időbeli változása közötti eltérés (újraárazási kockázat), a kamatlábak között fennálló kapcsolatok megváltozása az egyes piacokat, termékeket jellemző hozamgörbék között (bázis kockázat), ugyanazon termék, vagy piac vonatkozásában az egyes lejárati tartományokban a kamatlábak közötti kapcsolatok megváltozása (hozamgörbe kockázat), a termékekben rejlő rejtett, kamatlábbal kapcsolatos opciók (opciós kockázat). 11.3 Likviditási kockázat A likviditási kockázat annak a - jövedelmezőséget és tőkehelyzetet érintő, jelenlegi vagy várható - kockázata, hogy az intézmény jelentős veszteségek nélkül nem tudja esedékes kötelezettségeit teljesíteni és, hogy a Takarékszövetkezettel szemben felmerülő jogos és esedékes követelések kiegyenlítéséhez szükséges pénzeszközök hiánya miatt a Takarékszövetkezetnek kedvezőtlen feltételek mellett kell eszközeit értékesítenie és/vagy pótlólagos forrásokat szereznie, illetve, hogy egyáltalán nem sikerül likviditást teremtenie. A likviditási kockázatok alapvetően négy kategóriába sorolhatók: lejárati (a lejárati összhang hiányával összefüggő) likviditási kockázat, lehívási (a lejárat előtti tömeges forráskivonás) likviditási kockázat, strukturális likviditási kockázat, mely a források megújíthatóságával, a forrásköltség változásával függ össze, piaci likviditási kockázat. 12

11.4 Működési kockázat A Takarékszövetkezet működési kockázata annak a kockázata, hogy a Takarékszövetkezetet közvetlen vagy közvetett pénzügyi veszteség, illetve a jó hírnevét, vagy az üzletmenet folytonosságát fenyegető, jelentős kár éri a belső folyamatok, ügynöki / kiszervezett tevékenységek vagy o rendszerek nem megfelelő vagy hibás működése miatt, o az alkalmazottak, o ügynökök/ kiszervezett tevékenységet végzők, o más személyek nem megfelelő, szakmailag helytelen tevékenysége, rossz szándékú vagy hanyag cselekedetéből fakadóan, illetve o a Takarékszövetkezeten kívüli külső, a piaci változásokhoz nem sorolható események kapcsán. A működési kockázat belső használatra kialakított fogalma magában foglalja a jogi/megfelelési kockázat mellett a jó hírnév kockázatát is, de nem tartalmazza az üzleti/stratégiai kockázatot. A nem megfelelő folyamatok és rendszerek, külső események vagy személyek nem megfelelő feladatellátása miatt felmerülő (belső-, külső csalás), jogszabályban vagy szerződésben, belső szabályzatokban rögzített eljárás megsértése vagy nem teljesítése miatt keletkező veszteség a Takarékszövetkezet működésére nem jellemző, a működésből eredő kockázat a Takarékszövetkezetnél alacsony. 12. A Veresegyház és Vidéke Takarékszövetkezet telephelyei Veresegyház, 2015. február 24. Központ 2112 Veresegyház, Fő út 53. 2112 Veresegyház, Fő út 53. 2151 Fót, Dózsa Gy. u. 54. 2162 Őrbottyán, Rákóczi u. 115. 2113 Erdőkertes, Nemes u. 2. 2146 Mogyoród, Gödöllői u. 18/a. 2164 Váchartyán, Fő út 23. 2163 Vácrátót, Petőfi tér 4. 2120 Dunakeszi, Fő út 66-68. 2626 Nagymaros, Király út 1/a. 2624 Szokolya, Fő út 63. 2632 Letkés, Dózsa Gy. út 16. 2621 Verőce, Áprád út 27. 2612 Kosd, Eőszy L. tér 1. 2600 Vác, Káptalan u. 14.. Vargáné Králik Katalin elnök ügyvezető Horváth Ferencné főkönyvelő 13