A szarvasmarha-istálló mint szilárd, állandó, félig szilárd és mint olcsó építmény.,,wiener landwirthschaftliche Zeitung. 1886, 80.sz. Valamely szarvasmarha-istálló czélszerüsége függ az általánosan érvényes feltételektıl és már a hely megválasztása is elıvigyázatot követel. Minden körülmények közt egy, a többinél valamivel magasabb, száraz, kissé áteresztı talajat válaszszunk, amely sem vízáradásnak, sem vízmosásnak kitéve nincs, s amelynek jósága növekszik, minél inkább van az uralkodó szelek ellen megvédve. Ahol e viszonyok fel nem találhatók, szükséges és elınyös leend a kiszemelt helyet árkolás, alagcsövezés vagy feltöltés által javitani s az épület homlokzatát úgy épiteri, hogy a bejárások, hacsak lehetséges, délnek essenek. Továbbá az épitésnél felhasználandó anyagra fordítsunk figyelmet, aszerint amint erıs, félig erıs vagy nagyon olcsó épitést akarunk végezni. Az ablakok ne legyenek nagyon kicsinyek, hogy elég világosság jöhessen be; de egyszersmind vigyázni kell, hogy direct világosság (napsugarak) ne essen az állatokra, mert ez a látériékre hátrányosan hat, amiért is elınyös leend a napsütötte oldalakon az ablakokat homályos üvegbıl készíttetni. Az istálló nagysága függ a beállitandó szarvasmarha számától és nagyságától, továbbá a használati módtól; a magasságra és a többi épitési viszonyokra a régi szabályok állanak. Minthogy hideg idıjárasnál ablakok és ajtók csak kevéssé nyithatók ki, s így az állatok nem kaphatnak elegendı fris levegıt: különös fontossággal bir a szellıztetık alkalmazása; amely azután a levegıt circulatióban tartja anélkül, hogy az istálló hımérsékét bizonyos minimum alá szállitaná le. Az állások úgy osztandók be, hogy minden állatnak az álláshoz és fekvéshez elegendı helye legyen, hogy az alom és takarmány könnyen adható legyen s a tejélımarhának fejéséhez szükséges világosság meglegyen és az egyéb teendık a fejésnél a leggondosabban legyenek keresztül vihetık. Az állások burkolata áthatlan legyen, hogy a folyékony ürülék azonnal a húgycsatornába juthasson, s innen a földalatti csatornákba jutva, egy, a trágyatelephez közel felállitott trágyakútba vezettessék. Az istálló többi részei is burkolattal látandók el, mert ezáltal tartósabbá válnak s a legnagyobb tisztaságot lehetıvé teszik. A jászlak készitése az etetés módjától függ. Falazott és cementtel bevont vagy tiszta kıbıl faragott vagy agyagból égetett jászlak minden etetési módszernek megfelelnek, s ami ezeknek elınyt ad minden más anyagból készült jászol fölött, az, hogy folyton a legtisztábban tarthatók.
Végre a gazdasági szempontokat tekintetbe véve, a víztartók, takarmánykamrák és fıkép tehénistállóknál azon hely, ahol a nyert anyagok a fogyasztásra elıkészíttetnek, lehetıleg az istálló közelében legyenek. A víznek messzirıl való szállitása nagy erıt és hosszabb idıt vesz igénybe, valamint a takarmánynak is messzebbrıl való szállitása a dolgot körülményesebbé teszi. E tekintetben azonban ellentétbe jutunk egyéb követelményekkel, mert tőzveszély esetén jobb volna, ha pajtáink az istállóktól távolabb volnának s az istálló padlásán takarmányt egyáltalán nem tartanánk. Félszilárd vagy még egyszerübb épületnél e körülményt tekintetbe is kellene vennünk, azonban szilárd épületnél ezen óvszabály figyelmen kivül hagyható. Ha más nem is, de legalább a takarmányelıkészitı kamra úgy legyen elhelyezve, hogy a takarmányféléket közvetlen az istállóba vihessük be, anélkül azonban, hogy az istálló nedvessége vagy a kipárolgás a kamrában elıkészitett takarmánynyal érintkezésbe jöhessen. A tejkamra és sajtkonyha közelsége inkább már a kényelem követelménye. Ha közvetlen az istállóhoz építhetık, úgy tanácsos a bejáratot kivülrıl tökéletesen elkülönítve épiteni, hogy az istálló levegıje a conserválandó anyagokra káros befolyást ne gyakoroljon. Ha a tej mint ilyen lesz elárusítva és elszállítva, amely czélból azt bizonyos fokra le kell hüteni: szükséges leend egy jégtartót berendezni, amelyben a hütıedény felállíttatik, s amelybıl a tejszállitáshoz szükséges jég vétetik. Az elmondottak többé-kevésbé szilárd építményre vonatkoznak, s ezen általános szempontokból kiindulva, a következı tervezetrajzokban is oda lett a törekvés irányozva, hogy a követelményeknek szem elıtt tartásával egy 30 drb tejelımarha beállitására szolgáló istálló lehetıleg egyszerüen és czélszerüen ábrázoltassék.
Valamint az egészben, úgy az egyes részletekben a fısúly a szilárd és tőzálló épitésre lett fektetve; de mindennel számot vetve, tekintetbe vétettek a kevésbé szilárd s az egészen olcsó építkezési módok is. Ami az egész szilárd épitést illeti (53. 57. ábra), úgy az alaprajzból (53. és 54. ábra) látható, hogy a fıfalak üregekkel vannak ellátva, ami az ismeretes és szokásban levı traversekre és vasuti sinekre való beboltozást lehetıvé teszi, s miáltal a következı nagyon figyelembe veendı elınyök származnak: 1. elégséges alapnál anyagtakaritás; 2. azon nagy elıny, hogy ezáltal a hıfokváltozás hatásai nem lesznek érezhetıvé, az istállóknál elıforduló fal-átnedvesedés, amely ezeket megrontja, elkerültetik; 3. mind a külsı, mind a belsı falak szárazan maradnak, ami úgy az épület tartósságára, mint az állatok egészségére elınyös; és végre 4. az ujonan épült falak gyorsan kiszáradnak s az állatok minden veszély nélkül hamar beállíthatók. Az ily falak anyagául, a csekélyebb szilárdságot tekintetbe véve, legczélszerőbb a tégla és kötıszerül a közönséges vakolat. Czélszerü leend a belsı falakat körülbelül 1 m / magasságig, az ablakok és ajtók foglalatját, ahol a circulatio folytán legtöbb nedvesség összejı, hydraulikus mészszel bevakolni. A külsı falak tetszés szerint akár bevakolhatók, akár mint nyersépítmény hagyhatók. A falak alsó része nyerskıbıl épitendı, s hogy a nedvesség felszivárgása meggátoltassék, erre egy réteg cementtel vakolt tégla rakandó. A homlokoldalakon a tőzfalakban gızelvezetı csatornák vannak, amelyeknek felsı nyilása a tetı fölött van, mert
a léghuzam legbiztosabban fölfelé mőködik. Ha azon helyzetbe jönnénk, hogy a gızelvezetı csatornát az istálló közepén kellene alkalmaznunk, úgy azt csakis rosz hıvezetıbıl mint fa, deszkák vagy fatéglákból készítsük, és ovakodjunk azokat netán vaspléhbıl készíttetni, merttelen ezen jó melegvezetı keresztimetszete megkisebbedik, a gız lecsapódik és mint víz lecsepeg. A tetızet szerkezete a tetemes könnyüséget alkalmas szilárdsággal köti össze. A boltozat régi vasuti sineken nyugszik, amelyek keresztben kettes T tartókon nyugosznak, amelyeknek tartója öntöttvasoszlop. Ez- által a falakra gyakorolt oldalnyomás elesik, úgy hogy azok a már leirt módon készíthetık. Az oszlopok kevés helyet foglalnak el és ezenkivül az istálló belsejének bizonyos elegantiát kölcsönöznek. A boltozatokat ezenkivül elınyösen lehetne üres téglából késziteni, azonban ez nem okvetlen szükséges. A tetızet úgy van construálva, hogy a takarmánynak elég helyet nyujt; az udvar felıli széles eresz arra szolgál,
hogy rosz idı esetén a takarmány az esıtıl védetten legyen lerakható. Fedıanyagul cseréptégla használható. Hogy a beraktározott takarmányt a nedvességtıl, amit esetleg a boltozat fölvezetne, megóvjuk: egy isoláló talapzattal borítjuk, amely kérgétıl meg nem fosztott hasábfából olcsón állítható elı. A takarmánykamra az istálló egyik homlokoldalán van elhelyezve, s minthogy ez van leginkább tüzveszélynek kitéve, a tetızetet az istállóétól tüzfal választja el. A takarmánykamra elegendı nagyra legyen építve, hogy a takarmányelıkészitı gépek könnyen elhelyezhetık s a hajtóerıül szolgáló járgány vagy gızgép egy melléképületben könnyen kezelhetı legyen. Minél intensivebb a takarmányozás, annál több gépre lesz szükség és annál nagyobbnak kell a helyiségnek lenni és megfordítva. A takarmánykamrából 1 ajtó nyilik az istállóba és lépcsı vezet a pléhlemezzel bevont takarmánypadlás ajtajához. Az istálló menetei, nagyobb tisztaság okáért, téglázva vannak, míg maguk az állások cementöntvénybıl készülnek. Az által, hogy a víztartók magában az istállóban vannak elhelyezve, a kényelmen kivül azt is elérjük, hogy az itatóvíz télen át kellı hıfokkal fog birni. A jászlak megfelelı magasságra vannak építve és sima cementbevonattal ellátva, keresztben párhuzamosan elhelyezve, úgy, hogy a takarmányozás gyorsan és fennakadás nélkül történhet. Mindenik fejıjárónak egy ajtó felel meg, ahol a trágyakihordás történik, úgy hogy a betakarmányozásnál és a trágyakihordásnál collisióba sohasem jöhetünk. Daczára annak, hogy élénk tejgazdaságnál a növendékmarha tartása tekintetbe alig jöhet, mégis ez eset is szem elıtt lett tartva, mert minden szabálytól lehet eltérés, s legalább arról gondoskodnunk kell, hogy a szopósborjúk számára elegendı hely legyen, nehogy fejlıdésükben megakadályoztassanak.
A félszilárd épület (58. 61. ábra) bizonyos körülmények között, a belsı szerkezetet illetıleg, az egész szilárd épületet utánozhatja. A massiv falak kıbıl vagy téglából mészszel vagy agyaggal építve, legalább külsıleg mész vakolattal legyenek bevonva, de belülrıl okvetlenül az egész falazat bevakoltassék. Az esetben, ha égetett téglát olcsón szerezhetünk, be, falközti üregeket is hagyhatunk épúgy, mint a szilárd építkezéseknél. A közönséges gerendatetızet ácsolt gerendákból készül mestergerendákkal, melyek kıalapokon nyugvó gerendákon feküsznek. A tetızet, a korai korhadás megakadályozása czéljából, carbolineummal lenne bevonandó s a tartók végei a falakban deszkával körülveendık, mert e helyeken támadtatnak meg legelıször. E tekintetben egy alkalmasan elhelyezett ventillálókészülék jó szolgálatot fog tenni. Takarmánypadlás épitésénél amelynek azonban ez esetben tökéletesen isolálva kell lennie az oldalfalak szelelınyilásokkal látandók el. A takarmányjászlak a fentebbieknek megfelelıleg, de fából építtetnek, s úgy készítvék, hogy az állatok nagysága szerint feljebb vagy lejebb helyezhetık. Fedıanyagul facement ajánltatik. Egy ily istállótelep eltekintve a tartósságtól és tőzveszélytıl tökéletesen megfelel a kivánalmaknak, s ott ajánlható, ahol olcsón akarunk épiteni. Egészen olcsó építkezések kivitelénél (62. 64. ábra) fıkép a gazdasági és éghajlati viszonyok veendık figyelembe. Zord vidéken vagy intensiv szarvasmarhatartásnál csak akkor ajánlhatók, ha csak ideiglenesen, például csak nyáron, használtatnak. Melegebb vidékeken és extensiv gazdálkodásnál, ahol a növendékmarha tenyésztése üzetik, gyakran megfelelı leend, különösen ha az épitésre több gondot forditunk. A constructióhoz szükséges fa-anyag gömbölyüen hagyatik, az oszlopoknak földbe ásott része elıször megszenesíttetik. A fából készült jászlak az istálló hosszában állanak. A kellı világitást a homlokoldalakon és az ajtók fölött készitett ablakok szolgáltatják. A padlat agyaggal tömetik le, ami által az egész kissé fölemeltetik; az egész építmény körülárkolandó. Ha a hımérsék emelése czéljából a trágya hosszabb ideig az istállóban maradna, úgy a közép- és a homlokoldalakon alkalmazott ajtók oly nagyra csinálandók, hogy azokon a szekerek bejárva és megrakodva, a trágyát mindjárt a szántóföldre vihessék ki. Fedıanyagul szalma vagy nád használható.