(3) hatályát vesztette**

Átírás

1 Az Esztergomi Önkormányzat 43/2006.(VII.14.) ör. rendelete az Esztergom, Királyi város (Királyi város, Hévíz, Szentanna, Csutimonostor városrészek) helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervérıl (Egységes szerkezetben az 55/2006.(IX.22.)* 44/2008. (VI.5.)** 60/2008.(IX.11.)***módosító rendelettel) Esztergom Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 6. (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelme érdekében Esztergom, Királyi város (Királyi város, Hévíz, Szentanna, Csutimonostor városrészek) és környéke helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervérıl az alábbi rendeletet alkotja. I. A RENDELET HATÁLYA ÉS ALKALMAZÁSA 1. (1) A rendelet területi hatálya kiterjed a Kis- Duna sétány - Liszt Ferenc u. - Bajcsy- Zsilinszky u. - Vörösmarty u. - Kölcsey Ferenc u. - Petıfi Sándor u. - Erzsébet királyné u. - a 17734/2 hrsz. telek déli határa - Szegfő u. - Muskátli u. - Pöltenberg Ernı u. - Duna u. által határolt területre.* (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, épületet, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bıvíteni, felújítani, helyreállítani, korszerősíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka ) és ezekre hatósági engedélyt adni csak az országos településrendezési és építési követelményekrıl szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet ( a továbbiakban: OTÉK) és jelen rendelet együttes alkalmazásával szabad. (3) hatályát vesztette** Fogalom meghatározások 2. Épület bruttó szintterülete: Az összes építményszint bruttó (falakkal együtt mért) területe. Értékvédelem alatt álló épület, terület: Jogszabály (országos védelem, helyi védelem, egyéb jogszabályban védetté nyilvánítás) alapján védett épület, terület. Galéria: Az alatta lévı használati szinttel legalább a szintterület 25 %-ának megfelelı mértékéig közös légterő szint. Kialakult állapot: Az építési övezeti elıírásoktól eltérı, korábbi építési szabályoknak megfelelıen kialakult beépítés. Közhasználat céljára átadott terület: Telek - errıl szóló külön szerzıdés keretei között - közhasználatra megnyitott, általában gyalogosforgalom által igénybe vehetı része. Közkert: Közhasználatú zöldterület, melynek méretei nem haladják meg az 1 ha-t. Magánút: Magántulajdonban és fenntartásban lévı - telek/telkek megközelítését szolgáló - út, mely a közszolgálati jármővek számára is igénybe vehetı. Mélygarázs: A terepszint illetve az épület alatt létesített garázs. Párkánymagasság: A tetısík alsó vonala (eresz) és a rendezett terepszint között függılegesen mért távolság. Reklámhordozó: Kizárólag reklám tartására létesített építmény, berendezés, szerkezet

2 Rendeltetés: Az a használati cél, amelyre az építmény, az önálló rendeltetési egység vagy a helyiség létesül. Szabályozási szélesség: A közterület szélességi mérete. Szabályozási vonal: A közterületet és a korlátolt használatú területet elválasztó vonal. Szálláshely-szolgáltató épület: Kizárólag vagy túlnyomórészt átmeneti otthon (szállás) céljára szolgáló szobaegységeket, valamint közös vagy egyéni használatú mellék- és egyéb helyiségeket tartalmazó épület (gyermek-, diák-, nevelıotthon, kollégium, munkás- és nıvérszállás, fekvıbetegek szállásépülete, szülıotthon, szociális otthon, fogadó, panzió, szálloda stb.). Szintterületi mutató: A telken építhetı öszszes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa. Vendéglátó terasz: Épület földszintjén található vendéglátási egységhez tartozó, közterületen kialakított fogyasztótér. Zártsorú beépítés: Olyan beépítés, ahol az épületek nyílás nélküli határfalai (tőzfalai) a közös telekhatáron közvetlenül egymáshoz csatlakoznak. Zöldfelületi mutató: A zöldfelület területének és a telek területének %-ban kifejezett mértéke. 3. (1) A rendelet 1. számú mellékletét a terület övezeti jeleit és határvonalait ábrázoló M=1:1000 méretarányú Szabályozási Tervlapok képezik (2) Jelen rendelet 2. számú melléklete az építési övezetekhez tartozó táblázatokat tartalmazza. (3) A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények közül a 3. számú melléklet az önkormányzat elıvásárlási illetve kisajátítási jogával, a 4. számú melléklet a beépítési kötelezettséggel, az 5. számú melléklet a helyrehozatali kötelezettséggel érintett telkek jegyzékét tartalmazza. A Szabályozási Terv kötelezı, nem kötelezı és tájékoztató elemei 4. (1) A Szabályozási Tervben (a továbbiakban: SZT) szereplı kötelezı érvényő jelölések tartalmi elıírásait be kell tartani. A kötelezı erejő elemek módosítása a tervek illetve jelen rendelet módosításához kötöttek. (2) A SZT-en kötelezınek kell tekinteni: a) szabályozási vonalat, szabályozási szélességet, b) építési övezetet, övezet besorolását, határát, c) építési vonalat, d) építési hely határát terepszint alatt és felett, e) be nem építhetı terület határát, f) közhasználat céljára átadott/átadandó terület határát, g) bontandó épület/épületrész jelölését, h) bontandó vagy a történeti környezetbe illesztendı épület jelölését, i) kötelezı megszüntetı jelet, j) csatlakozó párkányvonal magasságától való lehetséges eltérés mértékét, k) a környezethez illeszkedı homlokzatátalakítás kötelezettségét, l) eredeti telekosztást jelzı homlokzat kialakítását, m) emeletvisszabontási kötelezettséget, n) hagyományos (magas)tetı építési kötelezettséget, o) megırzendı faegyed-, fasor jelölését, p) elıvásárlási joggal érintett területet, r) kilátásvédelem jelölését

3 (3) A SZT kötelezı érvényő, más jogszabályban meghatározott elemei (1., 2., 3. számú függelék): országos védelem: a) mőemléki jelentıségő terület, b) mőemléki környezet területe, c) mőemlék, mőemléki védettség alatt álló objektum, d) kiemelten védett régészeti lelıhely területe, e) általános védelem alatt álló régészeti lelıhely területe. helyi védelem: f) városszerkezeti jelentıségő terület, g) helyi egyedi védelem alatt álló épület. (4) Az irányadó szabályozási elemektıl való eltérés a rendelet keretei között engedélyezhetı. (5) A SZT irányadó, nem kötelezı érvényő szabályozási elemei: a) irányadó építési vonal, b) javasolt telekhatár, c) javasolt megszüntetés, d) meglévı épület (megtartható/lebontható), e) az eredeti állapot szerint helyreállítandó homlokzat, f) országos vagy helyi értékvédelemre javasolt terület, épület, építmény (2., 3. számú függelék), g) országos vagy helyi értékvédelem javasolt megszüntetése (2., 3. számú függelék), h) javasolt hagyományos magastetı, i) javasolt tetıidom-átépítés, j) javasolt gyalogoskapcsolat, gyalogosutca, k) vegyes használatú, kiemelt járdaszegély nélküli kiépítésre javasolt közterület, l) közhasználatú átjáró udvar, m) szint feletti gyalogoskapcsolat kiépítésének lehetısége, n) közterületi szobor, térplasztika helye, o) telepítésre javasolt fa/fasor, p) javasolt gyalogoshíd a Kis-Duna felett, q) irányadó szabályozási vonal,** r) kizárólag terepszint alatti építési hely,** (6) A SZT tájékoztató, nem kötelezı elemei: a) jelenlegi telekhatár, helyrajzi szám, b) földhivatali térképen szereplı épület, házszám, c) földhivatali térképen szereplı, már elbontott épület, d) földhivatali térképen nem szereplı, geodéziailag nem bemért épület, e) rétegvonal, f) burkolatszegélyek, g) tervezési terület-határ. (7) A (3) bekezdés szerinti országos illetve helyi védelmek rendeleti változtatása esetén azokat jelen rendelet vonatkozó függelékein át kell vezetni. Az építési munka végzése és más jogszabályban nem említett, engedélyhez kötött építési munkák köre (1) hatályát vesztette** 5. (2) A vonatkozó rendelkezések szerinti Városi Tervtanács vagy a fıépítész elızetes véleményét ki kell kérni a külön önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben, valamint: a) a területen bármilyen új épület, építmény elhelyezéséhez, b) bármilyen meglévı épület alapterületi bıvítéséhez, tetıformájának megváltoztatásához, tetıablak létesítéséhez, térdfalmagasítással járó átépítéséhez, c) helyi egyedi védelem alatt álló vagy területi védelem alatt álló épületet érintı bármilyen engedélyköteles építési munka esetén, d) bármilyen közterület felszíni rendezését érintı terv esetén, e) közterületen bármely típusberendezés létesítéséhez. (3) Az épülethomlokzatok színezésének meghatározását a szomszédos épületek színezésének feltüntetésével együtt színtervvel is igazolni kell. (4) hatályát vesztette** - 3 -

4 (5) hatályát vesztette** (6) hatályát vesztette** (7) hatályát vesztette** (8) hatályát vesztette** (9) hatályát vesztette** (10) hatályát vesztette** (11) Az építési munka megkezdése elıtt építési útnyomvonal tervet kell készíteni, amelyhez az útkezelı hozzájárulását be kell szerezni. A hatóság a nyomvonalat a bejelentéstıl eltérıen is meghatározhatja. II. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK Területfelhasználás 6. (1) A rendelet hatálya alá tartozó terület a Településszerkezeti Terv és a SZT szerint: a) beépítésre szánt területre és b) beépítésre nem szánt területre tagozódik. (2) A beépítésre szánt- és beépítésre nem szánt terület felhasználási egységek övezeti jeleit és határvonalait 1. számú melléklet tartalmazza. (3) A beépítésre szánt terület a Településszerkezeti Terv és a SZT szerint az alábbi fı terület-felhasználási egységekbe tagozódnak, a) kisvárosias lakóterületek - Lk b) kertvárosias lakóterületek - Lke c) településközpont vegyes területek - Vt d) központi vegyes területek Vk** (4) A beépítésre nem szánt terület a Településszerkezeti Terv és a SZT szerint az alábbi fı terület-felhasználási egységekbe tagozódnak: a) közlekedési területek, b) közmőterületek, c) zöldterületek, zöldfelületek.** Beépítés, az építési hely meghatározása 7. (1) Telkeket beépíteni az építési övezetekre vonatkozó szabályozási elıírásoknak megfelelıen lehet. (2) Telken belül épületet elhelyezni, a Építési Szabályzatban meghatározott, illetve a SZT-en megadott és irányadó jelleggel kezelendı építési hely figyelembevételével lehet. Az építési telek beépíthetı részét a SZT, az építési övezetekre vonatkozó elıírások illetve az OTÉK oldal-, hátsókertre, épületek közti legkisebb távolságra vonatkozó megkötései határozzák meg.** (3) A lakóövezetek közül az Lk-1 és az Lk-3 építési övezetekben az építési hely a hátsó telekhatárig terjed, egyéb lakóövezetben vagy a SZT-en jelölt (be nem építhetı terület határa) vagy az OTÉK által meghatározott hátsókertet kell biztosítani. A közterülettel párhuzamos módon megosztott telkek esetében a hátsókert meghatározása a legbelsı telekre vonatkozik. (4) A Településközpont vegyes építési övezetekben ha a SZT be nem építhetı területet nem jelöl és építési helyet sem ad, úgy az építési hely a hátsó telekhatárig terjed. (5) Az építési vonal minden esetben a telek közterületi homlokvonalán van, kivéve ha azt a kialakult állapot indokolja: Kis-Duna sétány 36. (hrsz.: 17072), 37. (hrsz.: 17071), 38. (hrsz.: 17068), 39. (hrsz.: 17076), 40. (hrsz.: 17066), 41. (hrsz.: 17063), 42. (hrsz.: 17062), Deák Ferenc u. 47. (hrsz.: 17059) számú ingatlan Kis-Duna sétány felıli oldala illetve ahol a SZT másképp nem rendelkezik. (6) Ahol a SZT-en jelölt építési helyen építési vonal külön nem került rögzítésre, ott az övezetben meghatározottak szerint lehet az épületet elhelyezni vagy bıvíteni az építési helyen belül. (7) Zártsorú beépítési módú területen a közterület felıl az épület mindkét oldalon a szomszédos épületekhez tőzfallal csatlakozik. Sa

5 roktelek esetén beforduló, mindkét utcára nézı épületet kell építeni, legalább az egyik oldalon csatlakozni kell a szomszédos épülethez (foghíj esetén a telekhatárig kell építeni), de a meglévı tőzfal/ak/at takarni kell. Utcaképi okokból az építési hatóság elıírhatja a mindkét oldali kötelezı csatlakozás kötelezettségét is.** (8) Amennyiben a SZT és az építési övezeti elıírások a telek oldalhatárán udvari épületszárny építését lehetıvé teszik, úgy azt a telekhatáron vagy attól 1,0 m-re lehet elhelyezni. (9) A tetıidom meghatározásánál zártsorú illetve az utcai telekhatáron álló szabadonálló beépítési módnál jellemzıen az utcavonallal párhuzamos párkány- és gerincvonal kialakítása szükséges. Az udvari épületszárnyon félnyeregtetı csak abban az esetben építhetı, ha az meglévı tőzfalat takar. Új tőzfal kialakítása nem engedélyezhetı. (10) A tetı hajlásszöge os lehet, kivéve, ha a szomszédos, védett épület csatlakozó tetıidoma ettıl eltérı illeszkedést kíván. Egyéb esetben az esetleges eltérés elvi engedély alapján engedélyezhetı. A védett területeken (MJ, MK, VJ) - a tömbbelsı feltárások kivételével - a tetısíkokon a közterület felıl látható módon álló tetıablak nem létesíthetı. Kivéve a Vt-M terület ahol, tetıablak egyáltalán nem létesíthetı. Oromfalas kiemelés, erkély, zárterkély, torony vagy egyéb, az épület alap-homlokzati rendjét megbontó építészeti elem alkalmazása, a közterület felıl látható helyen elvi építési engedély-köteles és csak akkor engedélyezhetı, ha az adott utcaszakaszon hagyomány-értékkel bír.** (11) Lapostetı építése csak az Lk-7 (kizárólag, ha az építési övezet közterülettel/övezethatárral határolt egysége egy ütemben, azonos tetımegoldással, egységes utcaképi megjelenéssel valósul meg), illetve a Vt- FF jelő építési övezetekben engedhetı meg az illetékes tervtanácsi vélemény alapján. Épület részleges lapostetıs, tetıteraszos fedése csak elvi építési engedély alapján lehetséges.** (12) Meglévı és új épület tetıtere beépíthetı. Tetıtérben csak egy szint alakítható ki (rendeltetési egységen belül galéria létesíthetı). Jelen rendelet hatálybalépése elıtt már meglévı épület nem beépített tetıterének hasznosítása az építési övezet paramétereinek betartásával megengedett akkor is, ha a beépítéssel az épület szintterületi mutatója nagyobb lesz, mint az építési övezetben megengedett érték, de a tetıtér beépítésével a lakásszám nem lépheti túl az övezetben megengedett telkenkénti lakásszámot. (13) A védett területeken (MJ, MK, VJ) az épület közterületrıl látható homlokzatainak kialakításánál a falfelület - nyílásfelület egymáshoz viszonyított felületarányai kövessék a területen jellemzı arányokat. A védett területeken mőanyag nyílászárók nem, fém nyílászárók lakóházon nem alkalmazhatóak. Fenti területeken csak hagyományos nyíló fa kapuszárnyak létesíthetık. Ettıl eltérni csak a tömbbelsı feltárások építészeti megoldásainál lehet.** (14) Szomszédos utcafronti telkek összevonása a mőemléki jelentıségő területen nem engedélyezhetı. A tömbfeltárások kivételével - utcafronti telekösszevonás esetén a történeti telekstruktúrát térben megjelenítı homlokzati ritmus megırzendı, az eredeti telekosztásnak megfelelı számú, az épülethomlokzatot osztó/tagoló hangsúlyos kapuzatok alakítandók ki és az összevont telken is az eredeti telekosztásnak megfelelı módon kell az épületeket elhelyezni, a telkek beépítési ritmusa nem változtatható meg.** (15) Telek utcával párhuzamos belsı telekhatárral nem osztható meg. A telek közterületre merıleges módon a mőemléki jelentıségő területen nem, egyéb helyen csak akkor osztható meg, ha mindkét új telek területe és telekhatár méretei megfelelnek az adott építési övezet vonatkozó elıírásainak. (16) E rendeletben meghatározott építménymagasságnál az épület legfeljebb 1,5 m-rel alacsonyabb lehet

6 Az építés egyéb feltételei, a telekhasználat korlátai 8. (1) Az építési telek beépítésének, használatának megfelelı gépkocsi tárolást új építés, bıvítés és építmény rendeltetés-megváltoztatása esetén a mindenkori helyi önkormányzati rendeletben elıírt gépjármő-elhelyezési kötelezettséget kell teljesíteni. A helyi önkormányzati rendelet hiányában az országos elıírásokat kell betartani. Meglévı épületben a gépkocsi tárolásra szolgáló helyiség nem alakítható át más rendeltetési egységgé, ha így a parkolás telken belül nem biztosítható.** (2) Telkenként csak egy gépkocsi-bejárat létesíthetı. (3) Új épület csak a közüzemi szennyvízelvezetésre való rákötés biztosítása esetén létesíthetı. (4) A terület építési övezeteiben nem helyezhetı el önálló kiskereskedelmi célú építmény, lakókocsi, fóliasátor. (5) A területen a haszonállattartás nem engedélyezhetı, e célra új épület/építmény nem létesíthetı, meglévı épület/épületrész, építmény nem hasznosítható. III. A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELİÍRÁSAI Lakóterületek építési övezetei A kisvárosias lakóterületek (Lk) építési övezeti elıírásai 9. (1) A kisvárosias lakóterületek építési övezetei: a) Lk-1: zártsorú, oldal- és hátsótelekhatáros beépítéső kisvárosias építési övezet, (sőrő beépítettségő, földszintes, jellemzıen középtelkes terület) közterület felıl zártsorú, északi (kialakult oldali) udvari telekhatárán illetve hátsó telekhatárán beépíthetı. b) Lk-2: zártsorú, oldalhatáros beépítéső, hátsókertes kisvárosias építési övezet, (közepes illetve változó beépítettségő, heterogén telekméret-struktúrájú földszintes terület) közterület felıl zártsorú, északi (kialakult oldali) udvari telekhatárán beépíthetı, 6,0 m-es illetve SZT szerinti hátsókert biztosítandó. c) Lk-3: zártsorú, oldalhatáros beépítéső kisvárosias építési övezet, (sőrő beépítettségő, földszintes, aprótelkes terület) közterület felıl zártsorú, északi/keleti (kialakult oldali) udvari telekhatárán a hátsó telekhatár vonaláig beépíthetı. d) Lk-4: zártsorú, oldalhatáros beépítéső kisvárosias építési övezet, (heterogén beépítettségő és telekméret-struktúrájú, földszintes, vegyes tetıidomú terület) közterület felıl zártsorú, északi/keleti (kialakult oldali) udvari telekhatárán a SZT szerinti mélységig, de legalább 6,0 m hátsókert biztosításával beépíthetı. e) Lk-5: zártsorú, építési hely szerinti földszintes, kisvárosias építési övezet, (új telekosztás földszintes utcai környezetben, iparterület helyén) közterület felıl zártsorú, építési hellyel meghatározott beépítés. f) Lk-6: zártsorú/szabadonálló emeletes kisvárosias építési övezet (új utcanyitásmenti, telekvég-átosztással kialakítható lakóterület) saroktelkeken zártsorú jellegő, köztes telkeknél szabadonálló, építési hellyel meghatározott beépítés. g) Lk-7: szabadonálló/csoportos emeletes kisvárosias építési övezet, (új telekosztás hangsúlyos városszerkezeti helyen, iparterület helyén) szabadonálló vagy csoportos, építési hellyel meghatározott beépítés. h) Lk-8: zártsorú/szabadonálló emeletes kisvárosias építési övezet, (új telekosztás hangsúlyos városszerkezeti helyen, iparterület helyén) saroktelkeken zártsorú jellegő, köztes telkeknél szabadonálló, építési hellyel meghatározott beépítés. i) Lk-0: szabadonálló, kialakult földszintes kisvárosias építési övezet, Honvéd u.-i óvoda

7 (2) A kisvárosias építési övezetekben a: a) beépítés módját, b) beépítés mértékét, c) kötelezıen elıírt legkisebb zöldfelület mértékét, d) legkisebb kialakítható telekméreteket, e) telken építhetı épület építménymagasságának legnagyobb értékét, f) Lk-7 és Lk-8 jelő építési övezetekben a szintterületi mutató értékét az 2. számú melléklet 1. számú táblázat alkalmazásával kell meghatározni. (3) Kisvárosias lakóterületen elhelyezhetı: a) lakóépület, b) szálláshely-szolgáltató épület, c) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, d) egyházi, szociális, oktatási, egészségügyi, kulturális célú épület, e) nem zavaró hatású kézmőipari épület. (4) Az építési övezetekben elhelyezhetı lakások száma: a) Az Lk-1, Lk-2, Lk-3, Lk-4 és Lk-5 jelő építési övezetben 300 m 2 telekterület alatt legfeljebb 1 lakás, m 2 telekterület esetén legfeljebb 2 lakás, m 2 telekterület esetén legfeljebb 3 lakás, 1000 m 2 -nél nagyobb telek esetén legfeljebb 4 lakás. b) Az Lk-6, Lk-7 és Lk-8 jelő építési övezetben az elhelyezhetı lakások száma az építési övezetre vonatkozó megkötések betartásával határozható meg. (5) A fı-rendeltetéső lakóépületen belül, önálló rendeltetési egységként elhelyezhetı hasznosítások: a) a (3) bekezdés b)-e) pontban meghatározott funkciók, b) irodai funkciók. (6) A (3), (5) bekezdésben fel nem sorolt hasznosítások és tevékenységek céljára új épület vagy új rendeltetési egység az építési övezet területén nem létesíthetı. Meglévı épület/épületrész, rendeltetési egység a (3), (5) bekezdésben fel nem sorolt hasznosítások és tevékenységek céljára - a gépkocsi tárolás kivételével - át nem alakítható. (7) Az Lk-1, Lk-2, Lk-3 és Lk-4 jelő építési övezetekre az 1. számú táblázatban meghatározott legnagyobb építménymagasság értéket (4,5 m) magasabb párkányvonalú csatlakozó földszintes épület esetén úgy kell alkalmazni, hogy az új épület építmény- és párkánymagassága legfeljebb a csatlakozó földszintes szomszédépület megfelelı paraméterei mértékéig növelhetı, de az alacsonyabb szomszéd felé nem létesíthetı 1,0 m-nél magasabb takaratlan tőzfal. Meglévı emeletes csatlakozó épület esetén az építési hatóság elvi engedélyezési eljárásban határozza meg az építmény- és párkánymagasságot. (8) Az építési övezetben a melléképítmények közül nem helyezhetı el: a) kirakatszekrény, b) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, c) húsfüstölı, jégverem, d) állatkifutó, trágyatároló, e) szabadonálló szélkerék, antennaoszlop. A kertvárosias lakóterületek (Lke) építési övezeti elıírásai 10. (1) A kertvárosias lakóterületek építési övezetei: a) Lke-1: szabadonálló beépítéső, földszintes, elıkertes kertvárosias építési övezet (meglévı/részben új telekosztású terület az iparterület helyén). b) Lke-2: ikresen csatlakozó beépítéső, földszintes, utcavonali beépítéső kertvárosias építési övezet. (2) A kertvárosias építési övezetekben a: a) beépítés módját, b) beépítés mértékét, c) kötelezıen elıírt legkisebb zöldfelület mértékét, d) legkisebb kialakítható telekméreteket, e) telken építhetı épület építménymagasságának legnagyobb értékét - 7 -

8 a 2. számú melléklet 1. számú táblázata alkalmazásával kell meghatározni. (3) Kertvárosias lakóterületen elhelyezhetı: a) legfeljebb 2-lakásos lakóépület, b) szálláshely-szolgáltató épület, c) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, d) egyházi, szociális, oktatási, egészségügyi, kulturális célú épület, e) nem zavaró hatású kézmőipari épület. (4) A (3) bekezdésben fel nem sorolt hasznosítások és tevékenységek céljára új épület vagy új rendeltetési egység az építési övezet területén nem létesíthetı. Meglévı épület/épületrész, rendeltetési egység a (3) bekezdésben fel nem sorolt hasznosítások és tevékenységek céljára - a gépkocsi tárolás kivételével -át nem alakítható. (5) Az építési övezetben a melléképítmények közül nem helyezhetı el: a) kirakatszekrény, b) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, c) húsfüstölı, jégverem, d) állatkifutó, trágyatároló, e) szabadonálló szélkerék, antennaoszlop. A településközpont vegyes területek (Vt) építési övezeti elıírásai 11. (1) A Vt jelő építési övezetek területe több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, lakó, települési szintő igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshelyszolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek illetve rendeltetési egységek elhelyezésére szolgál. (2) A Vt jelő építési övezetek területén elhelyezhetı: a) lakóépület, b) igazgatási épület, c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató épület, d) közösségi épület, e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, f) sportépítmény, g) parkolóház, mélygarázs. (3) Az Vt jelő építési övezetek területén a megengedett fırendeltetéső épületeken belül önálló rendeltetési egységként: a) vendéglátói, b) kiskereskedelmi, c) irodai, d) szolgáltatási, e) igazgatási, kulturális, mővelıdési, oktatási célú, f) szórakoztatási, g) egészségügyi, szociális, egyházi, h) sportcélú, i) nem zavaró hatású kézmőipari, j) lakás rendeltetési egységek is elhelyezhetık. (4) A Vt jelő építési övezetek területén nem helyezhetı el: a) üzemanyagtöltı, b) nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, c) termelı kertészeti építmény. (5) A Vt jelő építési övezetek területén a melléképítmények közül elhelyezhetık: a) közmőcsatlakozási mőtárgy, b) kerti építmény, kerti vízmedence, kerti lugas, kerti szabadlépcsı, c) zászlótartó oszlop. (6) A településközpont vegyes területek építési övezetei: a) Vt-M és VT-M/1: zártsorú, földszintes/emeletes, jellemzıen jelentıs történeti értékő beépítéső építési övezet, a Vt-M/1 övezetek 100% beépítésőek lehetnek. A Vt-M/1 övezet építészeti kialakításánál a meglévı mőemlék, mőemlék jellegő épületekhez, illetve az utcaképhez színeiben és formáiban harmonizáló, egyszerő vonalvezetéső, díszítésmentes kialakítás engedélyezhetı.** b) Vt-1: zártsorú, emeletes/emeletessé váló beépítéső építési övezet. c) Vt-2 és VT-2/1: zártsorú, földszintes, jellemzıen történeti értékő beépítéső építési övezet.** d) Vt-3: zártsorú, emeletes/emeletessé váló beépítéső építési övezet

9 e) Vt-vkp1: zártsorú jellegő, városközponti, többemeletes, kialakult beépítéső építési övezet. f) Vt-vkp2: zártsorú, városközponti, kialakítandó, többemeletes beépítéső építési övezet. g) Vt-FF a Fürdı szálló fejlesztés térsége A fejlesztés térsége négy alövezetbıl áll.** Vt-FF/1 alövezet: A Bajcsy-Zsilinszky út mentén zártsorú beépítést kell kialakítani az irányadó beépítési vonalon, a homlokzat tagolásával. A Bajcsy utcafront megengedett építmény- magassága 17,5 m, a Fürdı szálló felé lelépcsızve és magasságilag illeszkedve a mőemlék épület párkányához. Az új épület a Bástya áruház párkánymagasságát max. 3 méterrel haladhatja meg. Traktusmélysége max. 20 m lehet. Az alövezetet passzázs szeli át. A jelenlegi út 14 méteres szabályozási szélességén belül halad (nem szükségszerően a út tengelyében), minimális szélessége 10 méter, a Bajcsy- Zsilinszky úthoz átjáróval kapcsolódik. A passzázs minimálisan 1/2 részben üveggel fedett, minimális belmagassága 7,5 méter. A passzázs felé étteremmel, kávéházzal, üzletekkel stb. kell csatlakozni, a zárt (üveg)felületek kialakítása nem engedélyezhetı. A Bajcsy-Zsilinszky útra merıleges épületszárnyak építménymagassága 15m. A paszszázst határoló épület tetıkerttel, tetıterasszal lelépcsızik a strand felé. A papi bérház felöli szárny belsı udvarral csatlakozik a bérház belsı udvarához, párkánya illeszkedik a csatlakozó épülethez. A nagy lapos tetık felületeit a belsı udvarok felé, illetve az építési hely széle felé lépcsızéssel, zöldtetıvel/tetıterasszal kell oldani, illetve magas tetık közé fogni. A Fürdı szálló épület tőzfallal csatlakozik a Bástya áruház felöl szabadon hagyott min 4 m-es bontási/biztonsági sávhoz. A Bajcsy-Zsilinszky utcai fronton a Bástya áruház felöl az épület árkáddal indul, amely minimálisan a szálloda bejáratig folytatódik. Vt-FF/2 alövezet: Az övezet építési helye csatlakozik a mőemlék Gız- és kádfürdı épületekhez, annak lebontott traktusának helyén, mintegy rekonstrukcióként épül meg. Vt-FF/3 alövezet: A SZT-ben is szereplı, az elpusztult uszoda helyén létesül, kiegészíthetıen a nyitott medence felé. Vt-FF/4 alövezet: A Vt-FF/1 és a Vt-FF/3 alövezetek építési helyeinek összekötését biztosítja.** i) Vt- P/K: a piactér kaszárnyaépületeinek építési övezete. j) Vt-P/P: a piactér piaci hasznosítású építési övezete. k) Vt- P/KK: a piactér nem beépített, közkerti funkciójú építési övezete. l) Vt-T: az Árok u.-i északi hídfı zártsorú jellegő, emeletes beépítéső építési övezete. m) Vt-KT: a Kerektemplom (Szent Anna templom) építési övezete. n) Vt-MI: a Mindszenty Iskola építési övezete.* Vt-TF: a Széchenyi tér Kis-Duna part tömbbelsı feltárás. A beépítés feltétele a terület régészeti feltárása, a bontandó épületek építészettörténeti kutatása. Az épületszárnyak keresztmetszeti méretének maximuma 12 m.** (7) A településközpont vegyes építési övezetekben a: a) beépítés módját, b) beépítés mértékét, c) terepszint alatti beépítési mértékét, c) kötelezıen elıírt legkisebb zöldfelület mértékét, d) legkisebb kialakítható telekméreteket, e) telken építhetı épület építménymagasságának legnagyobb értékét, f) a szintterületi mutató értékét a 2. számú melléklet 3. számú táblázata alkalmazásával kell meghatározni. (8) A 2. számú melléklet 3. számú táblázata Vt-1 és Vt-1* jelő építési övezetei "kiegészítı - 9 -

10 rendelkezései" a következıkkel együtt alkalmazandók: a megadott építmény- és párkánymagasságok legfeljebb 15,0 m mélységben alkalmazhatóak (sarokház esetében a szélesebb közterület felıl), egyéb építési helyeken az építménymagasság legfeljebb 5,0 m. Kivételt képez a Kis-Duna sétány és a Széchenyi tér , ahol a kialakult állapotok, a telekméretek és az utcaképi illeszkedés miatt: 6,5 m illetve a Kossuth Lajos u , ahol a SZT-en jelölt telekvégeken legfeljebb 6,5 m. (9) A Vt-2 jelő építési övezetekre a 2. számú melléklet 3. számú táblázatban meghatározott legnagyobb építménymagasság-értéket magasabb párkányvonalú csatlakozó földszintes épület esetén úgy kell alkalmazni, hogy az új épület építmény- és párkánymagassága legfeljebb a csatlakozó földszintes szomszéd épület megfelelı paraméterei mértékéig növelhetı, de az alacsonyabb szomszéd épület felé nem létesíthetı 1,0 m-nél magasabb takaratlan tőzfal. Meglévı emeletes csatlakozó épület esetén elvi engedélyezési eljárásban kell meghatározni az építmény- és párkánymagasságot.** A központi vegyes területek (Vk) építési övezeti elıírásai 12. (1) A központi vegyes területek építési övezetein több önálló rendeltetési egységet magába foglaló központi (regionális, megyei, országos) oktatási intézmények épületei helyezhetık el. (2) A Vk jelő építési övezetek területén elhelyezhetı: a) egyházi, oktatási, szociális épület, b) szálláshely-szolgáltató épület, c) kulturális épület, d) sportépítmény. (3) A Vk jelő építési övezetek területén a megengedett fırendeltetéső épületeken belül önálló rendeltetési egységként a) vendéglátói, kiskereskedelmi, szolgáltatási, b) irodai, c) kulturális, mővelıdési, oktatási célú, d) szórakoztatási, e) egészségügyi, szociális, egyházi, f) sportcélú, g) nem zavaró hatású kézmőipari, h) lakás rendeltetési egységek is elhelyezhetık. (4) A Vk jelő építési övezetek területén nem helyezhetı el a) üzemanyagtöltı állomás, b) nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, c) termelı kertészeti építmény, d) parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjármővek számára. (5) A Vk jelő építési övezetek területén a melléképítmények közül elhelyezhetık: a) közmőcsatlakozási mőtárgy, b) kerti építmény, kerti lugas, kerti szabadlépcsı, c) zászlótartó oszlop. (6) A központi vegyes területek építési övezetei: a) Vk-BJ: zártsorú, emeletes beépítéső, jelentıs történeti értékő épületállományú, központi oktatási intézmény építési övezete. b) Vk-FG: zártsorú, emeletes beépítéső, jelentıs történeti értékő épületállományú, központi oktatási intézmény építési övezete. c) Vk-P: zártsorú, emeletes beépítéső központi oktatási intézmény építési övezete. (7) A központi vegyes építési övezetekben a: a) beépítés módját, b) beépítés mértékét, c) terepszint alatti beépítési mértékét, c) kötelezıen elıírt legkisebb zöldfelület mértékét, d) legkisebb kialakítható telekméreteket, e) telken építhetı épület építménymagasságának legnagyobb értékét, f) a szintterületi mutató értékét a 2. számú melléklet 4. számú táblázata alkalmazásával kell meghatározni

11 A különleges intézményterület (Ki) építési övezeti elıírásai 13. Hatályát vesztette** IV. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ELİÍRÁSAI A beépítésre nem szánt területek övezeti tagolódása a területen 14. A beépítésre nem szánt területek az alábbi fı terület-felhasználási egységekbe tagozódnak, melyek elıírásait a ok tartalmazzák: a) közlekedési területek, b) közmőterületek, c) zöldterületek, zöldfelületek. Közlekedési területek 15. (1) A területen közlekedési célra területet felhasználni, közlekedési létesítményt elhelyezni csak az OTÉK, a hatályos jogszabályok, valamint jelen rendelet elıírásai szerint lehet. (2) A közutak elhelyezése céljára legalább a következı szélességő területet kell biztosítani: a) kiszolgáló utak 14,0 m b) vegyes használatú utcák 5,0m c) gyalogutak 4,0m (3) A közlekedési területek új szabályozási szélességét és a már kialakult méreteket a SZT rögzíti. (4) A szabályozási szélességgel meghatározott területsávok mentén létesítményt elhelyezni csak az út szabályozási szélességének megtartásával szabad. (5) Minden újonnan beépítésre szánt területen illetve átépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerő használatához a magasabb szintő jogszabályban elıírt mennyiségő és fajtájú jármővek részére: a) jármőtároló épülete(ke)t, b) nem tárolás célját szolgáló várakozó (parkoló) helye(ke)t, c) rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelye(ke)t kell a telken létesíteni.** (6) A parkolási igényeket minden új építés esetén telken belül kell kielégíteni, figyelembe véve az önkormányzat vonatkozó hatályos rendeletét.** Zöldterületek 16. (1) A zöldterületekre az egyéb jogszabályokban foglalt szabályokat kell alkalmazni.** (2) A Közkert (Z-KK), 1 ha-nál kisebb zöldterület, amelyen elhelyezhetı pihenést, testedzést szolgáló építmény, sétaút, vízarchitektúra, köztéri szobor. (3) A Z-KK övezet zöldterülete indokolt esetben körülkeríthetı, látogatása korlátozható. V. KÖZTERÜLETEK ELİÍRÁSAI Közterületek szabályozására és kialakítására vonatkozó rendelkezések 17. (1) A SZT-ben meghatározott szabályozási vonal mentén a közterületet a kialakult állapot és a biztonságos megközelítés figyelembevétele mellett, geodéziai felméréssel pontosítva kell kiszabályozni. (2) A SZT-ben a közterületek kialakítására vonatkozó irányadó szabályozási elemeket a (3)-(4) bekezdésben meghatározottak szerint kell figyelembe venni, melyek ütemezetten is végrehajthatók. (3) A forgalomcsillapításra kijelölt vegyes használatú közterületeken a közterületszakasz

12 átépítésekor kiemelt járdaszegély nélküli burkolatot kell a közterület teljes szélességében egységes, azonos minıségő, természetes anyagú burkolatként kialakítani. (4) A gyalogosutcán, a közhasználatú átjáróudvarban illetve a közhasználat céljára átadott területen a burkolatot egységes kivitelben, természetes anyagú, elemes burkolattal kell kialakítani. (5) A meglévı légvezetékek földkábelre történı kiváltását el kell végezni a közterület átépítésekor. Közhasználat céljára átadott területekre vonatkozó elıírások 18. (1) A gyalogos forgalom számára megnyitott vagy közhasználat céljára átadott területrészként kialakított területrıl az önkormányzat és a tulajdonos külön szerzıdést köt. A közhasználat céljára átadott területeket az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. (2) A közhasználat céljára átadott területekkel határos épületeket a homlokzati kialakítás, valamint az épületek közötti távolság meghatározása tekintetében úgy kell megvalósítani - a tőzvédelmi szakhatóság állásfoglalásának figyelembevételével, mintha azok közterülettel lennének határosak. (3) A közhasználat céljára átadott területek kialakítása esetén, az övezetben meghatározott szintterületi mutató mértéke az egyes övezetekben külön meghatározottak szerint növelhetı. (4) Közhasználat céljára átadott területeken a közterületekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Rendelkezések a közterületeken elhelyezhetı pavilonokra, vendéglátó teraszokra vonatkozóan 19. (1) Vendéglátó szezonális használatú terasz közterületfoglalási engedély alapján (melyben a vendéglátó terasz helyigényét, a szabadon maradó területek méreteit fel kell tüntetni) létesíthetı. (2) A közterületi szezonális vendéglátó terasz szabadtéri létesítményét üveg, mőanyag és egyéb anyagú határoló létesítménnyel ellátni nem lehet. A közterület további részétıl való lehatárolás dézsás növényekkel lehetséges. Árnyékolását önálló, mobil napernyıvel vagy épület homlokzatára szerelt árnyékoló szerkezettel lehet megoldani. (3) A területen csak olyan új közterületi pavilon létesíthetı, mely a város egységes közterületi koncepciójával nem ellentétes. (4) A közterületen létesítendı teraszok kialakítását, a kihelyezett tárgyakat látványterv bemutatásával a városi tervtanáccsal véleményeztetni kell. Rendelkezések a közterületi hirdetıberendezésekre, hirdetésekre, reklámokra vonatkozóan 20. (1) Reklámhordozókat közterületen, illetıleg telken elhelyezni csak az egész területre e célból a Városi Tervtanács által is elfogadott reklámhordozókon szabad. (2) A köztárgyakon rendszeresített reklámcélú felület csak a) a tömegközlekedési eszközök megállóépítményeinek oldalán, a közterület tulajdonosa hozzájárulásával, b) a település-térképes információs táblák hátoldalán helyezhetı el. (3) Nem helyezhetı el reklámcélú felület a padokon, játszóterek berendezésein, a tömegközlekedés egyéb tájékoztató tábláin, a közmő-mőtárgyak felszín feletti berendezésein, továbbá támfalakon, lépcsıkön és minden olyan közterületen elhelyezett tárgyon, melynek rendeltetéséhez az hozzá nem tartozik

13 (4) A közterületek felett átfeszítve csak a kulturális célú rendezvények hirdetését szolgáló reklámhordozók, feliratok, valamint az idıszakos ünnepi események hirdetményei helyezhetık el a hirdetett esemény idıtartamára illetve az azt megelızı 15 napos idıtartamra. Rendelkezések a közterületek és az azokon elhelyezhetı köztárgyak és egyéb, építménynek nem minısülı tárgyak kialakítására 21. (1) Tömegközlekedési megállóhoz létesített fedett építmények környezetében, a szemétgyőjtıt a fedett építmény szerkezetével és anyaghasználatával összhangban, azzal összeszerelten kell elhelyezni. (2) A közvilágítás, a korlát, a parkolást akadályozó köztárgyak és berendezések kialakítása és stílusa illeszkedjék a közterületek kialakításához és a mellettük lévı épületek jellegéhez. (3) A járdavédelemre szolgáló akadályozó oszlopsor, kıbaba stb. köztereken, közparkokban egységes kivitelő legyen. (4) Az üzlethelyiségek elıtti árusításhoz hozzátartozó közterületi kitelepülés csak a külön jogszabályban meghatározottak betartása mellett: a) zöldségesbolt, b) virágüzlet elıtt megengedett. (5) Az árubemutatásra szolgáló tartószerkezetek csak mobilak lehetnek, melyeket az árusítás, illetıleg az üzleti nyitva tartás befejeztével a közterületrıl el kell távolítani. A (4) bekezdésben foglaltakon túl egyéb termékek bemutatása és árusítása a közterületen, illetıleg az azzal szomszédos 10,0 m-es teleksávban nem engedhetı meg. Önálló bankjegy-automata, árusító automata a parkoló- és jegyárusító automaták kivételével - közterületen nem helyezhetı el. (6) Új közterület kiépítésénél biztosítani kell a köztárgyak és utcabútorok egységes megjelenését, formáját és színvilágát. Mobil- és vásári árusítóhelyekre, valamint egyéb közterületen folytatott tevékenységre vonatkozó rendelkezések 22. (1) Vásári árusítóhelyeket a területen kihelyezni, csak az e célból külön meghatározott idıszakokban szabad, a közterület tulajdonosának engedélyével. (2) A vásári árusítóhelyek egyenként legfeljebb 5 m2 alapterületőek lehetnek, melyeket csak az esetenként külön meghatározott utcaszakaszokon és tereken, csoportos kialakítás esetén, egységes terv alapján szabad elhelyezni. (3) Mobil árusítóhelyek a terület gyalogosfelületein elhelyezhetık, melyeket minden nap az árusítás befejeztével az adott területrıl el kell távolítani. VI. INFRASTRUKTÚRA, KÖZMŐELLÁTÁS ÉS HÁLÓZATOK ELİÍRÁSAI A beépítés külsı-közmő feltételei 23. (1) A területen csak teljes közmővesítettségő telken szabad épületet elhelyezni. (2) Az átépítésre és új beépítésre szánt területeken az építés engedélyezésének a feltétele a közmővezetékek és járulékos berendezések megléte, a légvezetékek földbe helyezése. (3) Az ingatlanok közmőellátásának biztosítására a közterületi hálózathoz közvetlen önálló bekötésekkel és mérési helyekkel kell csatlakozni. Közterületen történı vezetés megoldásának hiányában idegen magántelken átvezetı bekötıvezetékek számára szolgalmi jogot kell igénybe venni

14 A közmővek általános elıírásai 24. (1) A közmőhálózatok elrendezésénél és a közmőépítmények elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK elıírásait, valamint a megfelelı ágazati szabványokat és elıírásokat figyelembe kell venni. (2) A meglévı és a tervezett közüzemi vízellátás, szenny- és csapadékvíz elvezetés, energiaellátás (villamosenergia, földgáz, távhı), hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati elıírások szerinti biztonsági övezetei számára közterületen vagy közmőterületen kell helyet biztosítani. Ettıl eltérı esetben - ha azt egyéb ágazati elıírás nem tiltja - a közmővek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemő (építési és egyéb) tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkezı érintett hozzájárulásával engedélyezhetı. (3) Az utak szabályozási szélességében a közmővek elrendezésénél mindig a távlati összes közmő elhelyezési lehetıségét kell biztosítani. A közmővek elrendezését úgy kell megtervezni, hogy ahol lehetséges, fasor illetve zöldsáv részére biztosítani lehessen a helyet. (4) Utak és egyéb közterületek építésekor, azok felújításakor a közmővek egyidejő megépítésérıl vagy egyidejő rekonstrukciójáról gondoskodni kell. (5) A kiváltandó, feleslegessé vált közmővezetékeket el kell bontani, indokoltan a földben maradó vezetéknek a lezárását, az eltömedékelését szakszerően el kell végezni. (6) A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt kapcsolószekrények és a dobozok helyét és színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva kell kiválasztani. A berendezéseket az épületek alárendelt homlokzatára kell szerelni. Ágazatonkénti közmő elıírások Vízellátás 25. (1) A tervezett és a rekonstrukcióra kerülı vezeték-hálózatról az oltóvíz kivételét földfeletti tőzcsapokkal kell biztosítani.** (2) Azokban az építményekben, ahol az oltóvíz szükséglet meghaladja a hálózatból kivehetı vízmennyiséget, az építmények oltóvízellátását a meglevı vezeték keresztmetszetének bıvítésével, a mértékadó tőzszakasz nagyságának csökkentésével illetve helyi megoldással kiegészítve, oltóvíztároló építésével kell megoldani. Szennyvíz- és csapadékvíz elvezetés 26. (1) A szennyvizek szikkasztása nem megengedhetı. (2) A területen a meglevı egyesített rendszerő hálózat szétválasztását kell szorgalmazni, ahol az adottságok azt lehetıvé teszik, elválasztott rendszerő (külön a szennyvíz és külön a csapadékvíz) csatornahálózatot kell építeni. (3) Új épületekbıl és az átépítésre kerülı építményekbıl kivezetett szenny- és csapadékvizek elvezetésére külön szennyvíz- és külön csapadékvíz bekötıcsatornákat kell építeni, még akkor is, ha jelenleg egyesített rendszerő csatornába kötnek be. (4) Az ingatlanok területérıl kibocsátott szennyvíz minıségének meg kell felelnie a közcsatornára rákötés rendeletben meghatározott feltételeinek, az ettıl eltérı szennyezettségő vizet a telken belül létesítendı szennyvízkezeléssel - a megengedett szennyezettség mértékéig - elı kell tisztítani. (5) A régi Kis-Duna parti egyesített rendszerő, üzemen kívüli fıgyőjtı állapotának felülvizsgálata szükséges. (6) A 20 illetve annál több gépkocsit befogadó, kiemelt szegéllyel építendı parkolófelületekrıl és a szennyezéssel veszélyeztetett területek belsı útjairól az összegyőlı csapadékvíz csak olajfogó mőtárgyon keresztül vezethetı a befogadó csatornába

15 Folyószabályozás, árvízvédelem 27. (1) A Kis-Duna jobbparti I. rendő árvízvédelmi töltésének ártéri és mentett oldali töltéslábától számított 10,0 m szélességő sávot mindaddig szabadon kell hagyni az árvízvédelmi és a karbantartási szakfeladatok ellátására, amíg a létesítmény árvízvédelmi fıvonalként funkcionál. (2) A Kis-Duna jobbparti I. rendő árvízvédelmi töltés és parapetfal szerepét átvevı, tervezett Prímás szigeti I. rendő fıvédvonal (árvízvédelmi domb és árvízvédelmi töltés) megvalósítása után, a Kis-Duna jobbparti I. rendő árvízvédelmi töltés a Kis-Duna sétány platánfasorának védelmében, a fák megmaradásáig nem bontható vissza. Villamosenergia-ellátás 28. (1) A még meglevı földfeletti vezetéső, közép-, kisfeszültségő villamosenergia-ellátási hálózatok és a közvilágítási hálózatok fennmaradásáig biztosítani kell a vezetékek nyomvonalát és biztonsági övezetét. Az áthelyezésre javasolt Pöltenberg utcai iparterület 35 kv feszültségszintő villamosenergia-betáplálását meg kell szüntetni, az új fogyasztókat már 20 kv-os feszültségszintrıl kell ellátni. (2) Az átépítésre és az új beépítésre szánt területeken új (közép-, kisfeszültségő és közvilágítási) villamosenergia-ellátási hálózatot csak földkábeles elhelyezéssel szabad építeni. A már beépített területeken a meglevı földfeletti hálózat rekonstrukciójakor illetve a hálózatépítéssel járó felújítás során csak a földalatti vezetést lehet engedélyezni. (3) A tervezett házas-transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan kell kijelölni. Az állomások megközelítését és a hozzáférhetıséget biztosítani kell. (4) Új közvilágítási hálózat létesítésekor és a meglevı közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos fényforrású lámpatestek elhelyezése engedélyezhetı. (5) A lámpákkal és reklámfényekkel káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad.. Földgáz és hıenergia ellátás 29. (1) Földgázvezetéket közterületen és telken belül csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni. (2) Középnyomású földgázellátású területen telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetık el. A berendezés a telkek elıkertjében, udvarán vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetık. (3) Napkollektorokat az épület tömegébe illesztve, a tetıszerkezetbe beépítve, az építmény igényes megjelenését biztosítva szabad csak engedélyezni. Elektronikus hírközlés, kábel TV 30. (1) Település-esztétikai és területgazdálkodási szempontból a meglevı földfeletti vezetéső hírközlési és kábel TV hálózat rekonstrukciójakor illetve hálózat-építéssel járó felújítás során a vezetékeket csak föld alatt vezetve szabad engedélyezni. (2) Új vezetékes hírközlési és kábel TV hálózatot engedélyezni és megépíteni csak föld alatti (földkábel, alépítmény) elhelyezéssel szabad. (3) Amennyiben a térségben a meglevı épületekre telepített rádiótelefon hírközlési bázisállomásokból és az önálló antennatornyokból a lefedettség nem biztosítható, akkor: a) a Királyi város mőemléki környezetén kívüli építmények tetején illetve a város magasabb fekvéső részein történjen új bázisállomás elhelyezése; az épület tetejére felszerelt tervezett bázisállomás és önálló antennatorony az illetékes tervtanács véleménye alapján állítható fel.**

16 b) közszolgálati, iparági hírközlési antennák, építmények az Önkormányzattal történı egyeztetéssel helyezhetık el. VII. KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZABÁLYOK A zöldfelületek általános védelme 31. (1) Újonnan tervezett fasorok, közterületi fák esetén, valamint közterületi zöldfelületi rekonstrukciók során minden esetben biztosítani szükséges azt a minimális termıhelyi feltételt, amely garantálja a fák teljes kifejlıdését. Ennek érdekében a következı elıírásokat kell betartani: a) 1,0 2,0 m közötti zöldfelületi sáv esetén fánként minimum 1,0 m széles, 3,0 m hosszú, 1,0 m mély ültetıgödör biztosítandó, legalább 3 m 2 burkolatlan, lehetıleg mulcsolt vagy növényzettel borított termıterülettel. b) 2,0 m-nél nagyobb zöldfelületi sáv esetén fánként legalább 2,0 m széles, 2,0 m hoszszú, 1,0 m mély ültetıgödör biztosítandó, legalább 4 m 2 burkolatlan, lehetıleg mulcsolt vagy növényzettel borított termıterülettel. c) Meglévı fát 2,0 m-nél közelebb megközelítı közmőfektetések, útrekonstrukciók csak engedély alapján végezhetık. d) Elıirányzott közterületi rekonstrukciók (közmő-rekonstrukciók, út-rekonstrukciók stb.) során a rekonstrukciót érintı területen minden esetben el kell végezni a zöldfelületi rekonstrukciót is, ahol a fenti szabályok érvényesítendık. (2) Helyi védettségő fasorok valamint országos védelem alatt álló zöldfelületek esetén az értékek megırzése érdekében évente intézkedési tervet kell készíteni a fapótlás, termıhelyjavítás, növényvédelem, fenntartás feladatainak meghatározásával. (3) Közterületi zöldfelületek rekonstrukcióját elvégezni csak kertépítészeti kiviteli terv alapján lehet. (4) Fák kivágása a területen csak fakivágási engedély birtokában végezhetı. (5) Azokban az építési övezetekben, ahol nagy zöldfelülettel rendelkezı be nem építhetı belsı tömbök találhatóak (Vt-M, Vt-1, Vt-3 Lk- 2, Lk-3, Lk-4), a telkek zöldfelületeinek minden 100 m2-ére minimálisan egy nagy lombos fa telepítését kell biztosítani. (6) Takaratlan tőzfalakat - amennyiben ez lehetséges - növényzettel kell befuttatni. (7) Homlokzatokra futó növényzet alkalmazása esetén az építési övezetek minimális zöldfelületi mutatóiba 6,0 m magasságig a homlokzat területének 25 %-a számítható be zöldfelületként, ha a kúszó, kapaszkodó növények telepítési távolsága min. 4,0 méter, és gyökérzetüknek minimálisan 1 m3, sérüléstıl és áttaposásától mechanikailag védett (növényrács, védırács stb.) ültetı gödör áll rendelkezésre. (8) Többszintes növényállomány alkalmazása esetén az építési övezetek minimális zöldfelületi mutatói a mértékszám 10 %-ával csökkenthetıek, amennyiben a telekre elıírt zöldfelületi területének minden 150 m2-ére legalább egy nagy lombtömegő lombos fa és legalább 40 db cserje kerül telepítésre. (9) Gyeprács, gyephézagos burkolat alkalmazása esetén az elıírt minimális zöldfelületi mutatóból kedvezmény nem adható. (10) hatályát vesztette** (11) A nem szabályozott kérdésekben a város zöldfelületeinek, parkjainak, fáinak védelmérıl szóló önkormányzati rendeletek az irányadóak. Környezetvédelem 32. (1) A területen be kell tartani a levegıtisztaságra vonatkozó országos és helyi jogszabályokat és az azok által elıírt határértékek alapján kell gondoskodni a terület jó levegıminıségérıl

17 (2) A területen a sőrő beépítettség miatt avart égetni tilos. A kerti hulladékok helyben történı komposztálása engedélyezhetı, ellenkezı esetben gondoskodni kell azok komposztálóhelyre történı elszállításáról. (3) A földmozgatással járó tevékenységek (tereprendezés, alapozás elıkészítés, földmő építés stb.) végzése során biztosítani kell: a) a kitermelt (megmozgatott) föld lehetıség szerint földterületen belüli, ártalommentes elhelyezését vagy máshol történı felhasználását, b) a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a kiporzás elleni maximális védelmet (nedvesítéssel, takarással, megkötéssel stb.), c) az elızetesen feltételezhetıen szennyezett, megmozgatott föld vizsgálatát, szükség esetén kezelését. (4) Lakossági hulladékgyőjtı konténerek Z- KK övezetben nem helyezhetık el. VIII. TELEPÜLÉSI ÉRTÉKVÉDELEM A régészeti örökség védelme 33. (1) A 1. számú függelék a kiemelten védett régészeti lelıhelyek és az általános védelem alatt álló régészeti lelıhelyek területeit tartalmazza. (2) A védettség által érintett területekre további elıírásokat hatályos jogszabályok tartalmazzák. Építészeti örökség védelme 34. (1) A területen lévı területi, egyedi, országos és helyi védettségeket a SZT és a 2, 3. számú függelékek tartalmazzák. (2) A 2. számú függelék az országos védelem alatt álló épületek és területek jegyzékét, valamint az országos védelemre javasolt épületek és területek illetve az országos védelem megszőntetésére javasolt épületek jegyzékét tartalmazza. A védelemre javasolt épületek a védetté nyilvánítási eljárás lefolytatásáig nem bonthatók le, átépítésük, bıvítésük csak értékvédelmi, mőszaki tervdokumentációt is tartalmazó engedélyezési terv alapján lehetséges. (3) A 3. számú függelék a helyi rendeletben védett épületek és területek jegyzékét, továbbá a helyi védelemre javasolt épületek jegyzékét tartalmazza. a védelemre javasolt épületek nem bonthatók le, átépítésük, bıvítésük csak értékvédelmi, mőszaki tervdokumentációt is tartalmazó terv alapján lehetséges.** (4) Helyi védelem alatt álló vagy arra javasolt épületet érintı bármilyen homlokzati felújítást, átalakítást az eredeti kialakítással összhangban, az értékek megtartását biztosítva kell végezni. Az építmény-, illetve a párkánymagasság akkor sem növelhetı, ha azt az építési övezeti elıírások lehetıvé teszik. A tetıtér az eredeti kubatúrán belül beépíthetı. A homlokzat felújítása esetén a nyílászárók helye, mérete, osztásrendje nem változtatható meg. Új nyílászáró a közterület felıli homlokzaton nem nyitható. Ablak üzletajtóvá alakítása elvi engedély-köteles és csak akkor lehetséges, ha az épület homlokzati rendjébe illeszthetı módon történik.** (5) Épületrészre vonatkozó helyi védelem esetén a védelem tárgyát képezı homlokzati elem szakszerő fenntartása szükséges, épületbontás esetén elvi építési engedélyben kell tisztázni az érték megtartásának módját. (6) Épület bontás elıtti dokumentálási kötelezettsége esetén a bontási engedélyhez legalább 2 db, legalább 10x15 cm mérető, az épület utcai homlokzatát/homlokzatait bemutató aktuális (ha rendelkezésre áll, úgy archív is) fényképet kell mellékelni. Belsı építészeti érték esetén valamennyi részértékrıl legalább 1-1 fényképet kell mellékelni. (7) A 3. (3) bekezdés szerinti országos, valamint helyi egyedi illetve területi védelmek rendeleti módosulása esetén a változásokat jelen rendelet függelékeiben át kell vezetni

18 (8) A védettség által érintett területekre és épületekre vonatkozó további elıírásokat a törvények és rendeletek tartalmazzák. Zöldfelületi értékvédelem 35. (1) A közterületi zöldfelületek (közparkok, fasorok, közlekedési területek zöldfelületei) növényállománya lehetıség szerint maximálisan védendı. (2) Közparkokat, közkerteket, utcai fasorokat, továbbá közintézmények kertjeit, érintı beavatkozások (létesítés, felújítás, rekonstrukció, átépítés stb.) csak kertépítészeti terv (kisebb jelentıségő esetekben kertészeti szakvélemény) alapján végezhetık. (3) A városban a közterületeken, közterületi zöldfelületeken, továbbá értékvédelem alatt álló épületek telkein, mőemléki környezethez tartozó telkeken lévı fás növényzet, fa károsodásával, pusztulásával járó tevékenység esetén növény értékbecslésen alapuló fapótlási díj állapítható meg külön önkormányzati rendelet alapján - az ilyen tevékenységet végzı terhére akkor is, ha a tevékenységet egyébként engedéllyel végzi. (4) hatályát vesztette** IX. KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA (1) hatályát vesztette** Kilátásvédelem 36. (2) A kelet-nyugati irányú utcáknál a hegy - víz (platánfasor), az észak-déli irányú utcáknál a Szent Anna templom, a Bazilika és a Szent Tamás-hegyi kápolna távlati látványának megırzését kell biztosítani. Az épületek tetıhéjalására, homlokzatszínezésére vonatkozó rendelkezések 37. (1) Az épületek tetıhéjalásánál a mőemléki jelentıségő területen és annak mőemléki környezetén a Vkp-1, Vkp-2 jelő építési övezet kivételével, lakóház esetében közterületrıl látható tetısíkon csak természetes anyag (égetett agyagcserép) alkalmazható. A Vkp-1, Vkp-2 jelő építési övezetekben illetve középületek esetén vagy lakóházak közterületrıl nem látható tetısíkjain fém- vagy üvegfedés is engedélyezhetı elvi építési engedély alapján.** (2) Az épület teljes homlokzatát érintı festés esetén alkalmazandó szín, színárnyalat meghatározásánál a következı szempontokat kell figyelembe venni: a) az épület eredeti színe (ha ismert), b) az épület építészeti stílusa, c) a szomszédos épületek színe. (3) Jellemzıen világos, pasztell színeket kell alkalmazni, nem alkalmazhatók a töretlen fehér, a fekete, a piros, kék élénk árnyalatai és semmilyen rikító szín. A nyílászárók közterület felıli keretein, osztásain elsısorban a barna, vörösesbarna, esetleg a sötétzöld, fehér színek alkalmazása ajánlott. (4) Védett területen álló épületek közterület felıl látható homlokzati felújítása és átfestése csak egységesen, színterv alapján végezhetı, kivéve a nyílászárók, portálok cseréje miatt szükséges átmeneti jellegő javításokat. (5) Épület közterületrıl látható homlokzatainak átfestése csak a teljes homlokzatot érintıen, egyidejően, egységesen valósítható meg. A homlokzat részleges átfestés nem megengedett. (6) A takaratlan tőzfalakat, az épület homlokzatával megegyezı színőre kell festeni. (7) Amennyiben a város az adott utcaszakaszra színtervvel rendelkezik, úgy azt kötelezıen alkalmazni kell. (8) Homlokzatfestéssel, homlokzat átalakítással

19 járó felújítás esetén a munkák idejére a tulajdonos(ok), bérlı(k) valamennyi táblát és szerelvényt kötelesek az épület faláról eltávolítani. (9) Új épület közterület felıli földszinti homlokzatsávját anti-graffiti bevonattal kell ellátni. Meglévı épület homlokzatfelületérıl a tulajdonos a graffiti feliratokat köteles eltávolítani és a homlokzat felújításakor azt antigraffiti bevonattal ellátni. Az épületek homlokzati kialakítására vonatkozó rendelkezések 38. (1) Védelem alatt álló épület homlokzati nyílászáróinak cseréje esetén, az épület homlokzatán alkalmazott nyílászárók jellemzı belsı osztását meg kell tartani. Ha az épület minden nyílászárója cserére kerül, az új nyílászárók jellemzıi kövessék az eredeti nyílászárók osztását, ritmusát. Homlokzati nyílászárók, biztonsági rácsok, zsalugáterek, árnyékolók felújítása esetén a teljes homlokzatra kiterjedı felújítás kivételével csak az épületen meglévı nyílászárókkal azonos színek alkalmazhatók. (2) Épület díszkivilágítása csak olyan módon valósítható meg, hogy a közúti jármő és gyalogosforgalom biztonságát ne zavarja. (3) Külsı redınytok elhelyezése az utcai homlokzatokon nem engedélyezhetı. A redınyök anyaga a védett területen csak fa lehet. Az épületeken elhelyezhetı reklámokra, hirdetésekre vonatkozó általános rendelkezések 39. (1) Épületen csak olyan felirat, hirdetıberendezés, reklám helyezhetı el a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével, amely az épületben lévı rendeltetési egységre, annak tevékenységére vonatkozik. (2) Kulturális rendezvény, mősor, önkormányzati vagy választási hirdetés csak engedélyezett hirdetı-berendezésen helyezhetı el. (3) Épület közterület felıl látható homlokzatán felirat, cégér, logó, reklám, reklámhordozó, kirakati létesítmény, hirdetı-berendezés stb. (továbbiakban: hirdetı-berendezés) elhelyezése - mérettıl függetlenül - engedélyköteles. Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a) vezérszintet érintı elhelyezés esetén: - legalább a két szomszédos épület középtengelyéig terjedı homlokzat mai állapotát rögzítı felmérési tervet vagy fotódokumentációt, - a tervezett állapot tervét vagy fotografikáját a fenti szakaszon, -- a felirat, hirdetı-berendezés anyagát, szerkezetét, színét, felszerelési módját, b) felsıbb szintet, szinteket érintı elhelyezés esetén: - legalább a két szomszédos épület középtengelyéig terjedı homlokzatának mai állapotát rögzítı felmérési tervet vagy fotódokumentációt, - a tervezett állapot tervét vagy fotografikáját a fenti szakaszon, - a felirat, hirdetı-berendezés anyagát, szerkezetét, színét, felszerelési módját. (4) Középület vagy földszinti üzlettel kialakított új épület esetén a hirdetı-berendezés méretét és elhelyezését a homlokzattal együtt úgy kell kialakítani, hogy azok a homlokzat architektúrájához, tagolásához, nyílászáróinak rendszeréhez szervesen illeszkedjen. (5) Hirdetı-berendezés utólagosan a már kialakult homlokzat architektúráját, az engedéllyel elhelyezett hirdetı-berendezéseket figyelembe véve helyezhetı csak el. Ha ez az illeszkedés követelményeinek figyelembevételével nem valósítható meg, akkor az utólagos elhelyezés nem engedélyezhetı. (6) Kirakatportállal rendelkezı homlokzati falsíkon csak önálló betőkbıl álló, szerelt vagy festett cégfelirat helyezhetı el. Ha az épület építészeti kialakítása lehetıvé teszi, megengedhetı a falra festett cégér kialakítása is, melynek méretét, motívumát, színét az építési engedély színezési tervében kell meghatározni. (7) Hirdetı-berendezés szerkezetének rikító színő vagy az utcaképben zavaró hatású kialakítása nem engedélyezhetı

20 (8) Épületen doboz-szerően kialakított belsı megvilágítású hirdetı-berendezés nem helyezhetı el. Cégér, felirat külsı illetve hátsó megvilágítása engedélyezhetı. Betőket összefogó tartószerkezet a homlokzati falsíkon kívül nem helyezhetı el. (9) Bármely hirdetı-berendezés felszerelése esetén az elektromos kábeleket falon kívül vezetni utólagos elhelyezés esetén sem lehet. A homlokzaton kábelcsatorna nem létesíthetı. Falbontással járó munkálatok esetén a teljes homlokzatot helyre kell állítani. (10) A homlokzati falsíkra merılegesen elhelyezett cégért, logót csak a földszinti homlokzatsávon lehet elhelyezni úgy, hogy a) az épület elıtti közlekedést ne zavarja, b) a szomszédos épület határfalától legalább 1,0 m távolságra legyen, c) felülete legfeljebb 0,75 m 2 legyen, d) saját szerkezeti vastagsága legfeljebb 0,2 m legyen, e) tartószerkezetének a homlokzati falsíktól mért kiállása legfeljebb 1,0 m legyen. (11) Reklámcélú falfestmény az épület homlokzatán, tetızetén nem létesíthetı. A tetın eltérı színő héjalóanyagból kirakott felirat, reklám, egyéb motívum nem létesíthetı. (12) Plakát, falragasz épülethomlokzaton nem helyezhetı el. (13) A1-es ívméretet (840X597 mm) meghaladó mérető felirat, hirdetı-berendezés, óriásplakát a területen nem helyezhetı el. (14) Felhagyott felirat, hirdetı-berendezés eltávolításáról, a homlokzat szükség szerinti helyreállításáról annak létesítıje vagy az érintett ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni. (15) A területen homlokzatra, kapualjra stb. szerelt kirakatszekrény nem létesíthetı. A homlokzatokon elhelyezhetı egyéb technikai berendezések 40. (1) Az épületek bármely közterület felıl látható homlokzatán beleértve a tetızetet is - parabolaantennát, légkondicionáló berendezést, napkollektort, valamint egyéb technikai berendezést kivétel közvilágítási lámpa a (2)- (4) bekezdés figyelembevételével - elhelyezni nem szabad. 8,0 m-nél keskenyebb közterület szélesség esetén a közvilágítási lámpát és forgalomjelzı táblát az épület közterületi homlokzatára kell helyezni. (2) Légkondicionáló berendezés a homlokzaton csak épületszerkezeti elemmel takartan létesíthetı, kondenzvíz a homlokzaton kívülre nem vezethetı. (3) Tüzelıberendezés gépészeti kivezetése vagy egyéb épületgépészeti szerelvény, kémény közterület felıl látható esetben csak hagyományos megjelenési formában alakítható ki. (4) Árusító automata berendezés a közterület felıl is láthatóan nem helyezhetı el. (5) Bankjegy-automata berendezés csak bankfiók rendeltetési egység esetén létesíthetı: a) a falsíkba vagy kirakatportálba épített formában, a nyílászárók osztását figyelembe véve vagy b) a rendeltetési egység bejáratának belsı falsíkjában. (6) Az épület közterületi homlokzatán a (5) bekezdés a) pont szerint elhelyezett berendezést a rendeltetési mód megváltozása esetén meg kell szüntetni, és az eredeti homlokzati kialakítást helyre kell állítani. Az épületek földszintjére és a kerítésekre vonatkozó elıírások 41. (1) A közterületek illetve a közhasználat céljára átadott területek mentén az épületföldszinten: a) közvetlenül megközelíthetı raktárhelyiség önálló rendeltetési egységként, b) kisipari mőhely (a kereskedelmi egységet kiegészítı, azzal egy rendeltetési egységként kialakított kézmőipari mőhely, szolgáltatás kivételével, pl. keramikus, órás, képkeretezı),