Közlemények a m-óvári gépkisérleti állomás körébıl.

Átírás

1 Közlemények a m-óvári gépkisérleti állomás körébıl. V. Arankarosták. 1. Magyar-óvári arankarosta. A gépkisérleti állomás már néhány év óta egy, az egyszerüséget és czélszerüséget magában foglaló arankarostáló gépnek összeállitásával foglalkozik; ez abban leli magyarázatát, hogy hazánkban a hereféléknek mind takarmánynak, mind pedig magnak termesztésére ujabban nagyobb súlyt fektetnek, mint ezelıtt, s ezért az arankarostálók nálunk is keresettebbekké lettek. Ehhez járul még azon körülmény is, hogy tudtunkkal egész a legujabb idıig hazánkban ilyen gépek elıállitásával egy gyáros sem foglalkozott. Ez utóbbi oknál fogva arankarostálók dolgában kizárólagosan a külföldre voltunk utalva, s ha egyrészt az összeg, mely ily gépekért külföldre megy, nem jelentékeny is, úgy másrészt semmikép sem lehetett indokolni azt, hogy olyan tárgyért, melyet elıállitani mi is tudunk, pénzünknek még a legcsekélyebb része is miért vonassék el hazai gazdasági gépiparunktól. Az arankaválasztó gépnél arra fektettünk súlyt, hogy az, akár munkára felállítva, akár pedig szállitásra összeállítva, minél kisebb tért foglaljon el; más szóval: figyelmünk a gép alkatrészeinek minél kisebb térre szoritására irányult. Ebbeli törekvésünk és kisérleteinkbıl kifolyólag létrejött az 57., 58. és 59. ábrában feltüntetett gép. Az 57. ábra a gépet munkára felállítva, az 58. szállitásra összeállítva, az 59. ábra pedig a gépnek egyes alkatrészeit mutatja. A gép fırészei: az A-val jelölt hengeralaku garat és a rosta, mely két különbözı finomságu részbıl áll. Ezek közül a durvább közvetlen a garat alatt levı M-mel, a másik finomabb pedig N-nel van jelölve. Az elsı a durvább szemetet tartja vissza, a másikon pedig az aranka és az elcsenevészedett mag hull ki. A megtisztitott magot a rosta vége egy tartányba hullatja. Az N rosta a két G vassínnel a B állvány oldalaiba van akasztva. Az N rosta eleje a két R mankón nyugszik. Ezeknek munka közben függélyes állásuaknak kell lenniök. A rostának kézzel való ide-oda mozgatásánál a magnak a kijutását az A dobból a P és F rostával együtt mozgó fasinek eszközlik.

2

3 A rosta mozgatásánál az F sínnek W oldala az állítható két H éken nyugvó D gömbölyü vasrúdba ütıdik s azt megrázván, a garatot maghullatásra készteti. A W oldal által a D rúdra gyakorolt ütés nagyságának s ezáltal egyszersmind a dob maghullatásának szabályozására nemcsak a H ékek állíthatók be különbözıképen, hanem egyszersmind a P és F sínek végei is. Erre a sínek végén bizonyos számu lyuk és egy kis szárnyas csavar szolgál. A rosta ide-oda menı mozgása kiterjedésének korlátozására a készüléknek T, V, m, és n-nel jelölt alkatrészei szolgálnak; m és n -gyel gyenge farugók vannak jelölve, amelyeknek feladata az ütéseket, melyeket a rosta az állványra gyakorol, enyhítni s emellett a rostát is egy kissé megrázni, hogy a mag azon jobban elıre csúszszon. S-sel azon gömbölyü vasrúd van jelölve, amely a két R mankón és a P sínen át, a mankóknak 2-vel jelölt lyukán dugatik keresztül; l-lel egy faláb van jelölve. Ezen nyugszik a rosta, amidın a készülék szállitásra van összeállítva. A készüléknek mozgatása fölötte csekély erıt vesz igénybe, a rostának kézzel való gyenge ide-oda mozgatása elegendı a készüléknek mőködésben tartására. Óránkinti munkaképessége k/g here- vagy luczernamag. E rostálókészülék, mivel az a magyar-óvári gépkisérleti állomáson több éven át folytatott kisérleteknek eredménye, magyar-óvári arankarostának neveztetik. Gyártását, 55 frtnyi ár mellett, Kühne Ede mosonyi gépgyáros vállalta el, akinél vagy budapesti üzletében (VI., Váczi körút 21. szám, iparudvar) vagy pedig gyárában, Mosonyban rendelhetı meg. Hogy e gép szállitásra kis térfogatra húzható össze, azt az 58. ábra egyszerü megpillantása igazolja. Szállitásra a rosta, a garatnak levétele és az állvány aljába behelyezése után, felülrıl dugatik az állvány két oldala közé, miáltal a rosta felülete nemcsak sérülés ellen van védve, hanem egyszersmind az egész készülék könnyen hordozható és szállíthatóvá lesz. A hengeralaku A garat (59. ábra) tengelyével az állvány két oldalának tetején nyugszik. A garat tengelye körül billeghet, s hogy az oldalán levı D vasrúd mindig az állvány hátán feküdjék, a garat felsı végén túlsúlyképen egy v vassín van alkalmazva, alsó végén pedig egy E rekesz üresen van hagyva. A H-val jelölt ékek feljebb vagy lejebb állitása, nemkülönben a P sínnek az F sínnek különbözı pontjainál való összeakasztása által szabályozható a dobnak maghullatása. 2. Pretzsch-féle arankarosta. A Pretzsch-féle gépnek (60. ábra) fıalkatrészét egy tengelye körül forgatható, csekély hajlással biró és drótszövetbıl készült henger képezi, amelybe a mag a C garatból foly. A henger a b forgattyuval hajtatik, forgása közben a mag magasabb végétıl lejebb, vége felé halad, amelynél az arankától megtisztítva, h-nál kiesik. Az aranka a magnak a hengeren való lemenetele közben válik ki. A henger egy, a rostaaljt fölvevı f faládában fekszik. A rostaaljnak idınkinti kieresztése a láda fenekét képezı g deszka felnyitásával történik. Az f faládát gömbölyü fafödél tetızi be, amely a gép nemhasználása esetén a hengerre leeresztetik. A Pretzseh-féle hengernek az aranka kiválasztására való használatánál fıdolog elıször az, hogy a tölcséralaku C garatból a mag a hengerbe csak vékonyan menjen, és másodszor az, hogy a henger forgatása lassan történjék. A magot a tölcsérbıl a hengerbe eresztı l gımbölyü lyuknak nem szabad egészen nyitottnak lenni, mint a 61. ábrában, mert akkor a mag a hengerbe oly sőrőn ömlik, hogy az aranka teljes kiválása lehetetlenné válik. Kellı, azaz az aranka teljes kirostálására megfelelı mennyiségben a mag a hengerbe akkor ömlik, mint a 61. ábrában látható, midın a t toló kihúzása által az l lyuknak ⅔ része födve marad. Az l lyuknak a t tolóval ⅔-nál

4 nagyobb részben való elfödése azért nem tanácsos, mert akkor a mag átömlésére a nyilás oly szők, hogy a magfolyás gyakran megakad. Minthogy teletöltött tölcsérnél az l lyukat nem látjuk, czélszerüen cselekszünk, ha még a magnak a tölcsérbe való beletöltése elıtt a t tolóval az l lyuknak ⅔-át elfödjük. Hogy a mag a nyitott lyukon át a henger forgatása elıtt abba be ne folyjon, a lyukat egy kis darabka pléhvel befödjük. Ez a p-vel jelölt pléh, hogy azt a henger forgatásának elkezdésénél a tölcsérbıl ki és a lyukról leemelni lehessen, egy d dróttal van ellátva. 3. Röber-féle arankarosta. A Röber-féle gépen, minthogy az tulajdonképen egyszerü szelelırostánál nem egyéb, heremagon kivül még más magvak is tisztíthatók. E czélra a gépbe csak a megfelelı rosták betolandók. Hogy a gép valóban nem egyéb, mint szelelırosta, azt legvilágosabban annak a 62. ábrában ábrázolt hossz-átmetszete mutatja. A szelelı az aranka kiválasztását nem segiti ugyan elı, de jó szolgálatot tesz oly heremag tisztitásánál, amely porral és egyéb könnyebb idegen anyagokkal tisztátalanítva van. A magot fölvevı garat b-vel van jelölve, a garat aljából a mag egy nyiláson át ereszthetı ki, amely egy n zsilipalaku lemezzel elfödhetı s a tisztitandó mag neméhez képest, a c csavarral hol tágasabbra, hol pedig kevésbé tágasabbra kinyitandó.

5 A mag a garatból a rostára való esése közben a szelelı hatásának kitétetvén, a portól megtisztítva, a felsı fg rostára és onnan a hg alsó rostára hull, amelynek h-val jelölt végénél arankamag-mentesen kerül le. A felsı rostán áthulló rostaalj i-nél, az alsó rostán áthulló rostaalj pedig k-nál kerül le. Azt, amit a szelelı a magból kihoz, az e vászon fogja fel. Mint más arankamag-választó gépeknél, úgy ennél is az arankának teljes kiküszöbölése azon föltételhez van kötve, hogy a garatból kijövı mag a rostára ritkán hulljon. A magnak ritka hullását azáltal érjük el, ha a c csavar mozgatásával az n-nel jelölt zsilipalakra lemezt csak igen kevéssel felhúzzuk, úgy, hogy a magot a garatból kieresztı nyilás szélessége csak néhány milliméter legyen. 4. Carow- és Mater féle arankarosták. A Carow- és a Mayer-féle hengerek (63. ábra) az aranka kiválasztására csak kevésbé alkalmasak, mert rövidek és átlyukgatott pléhfelületük sima. A hengerfelület simaságánál fogva a mag a henger forgatása közben abban egyszerüen elıre csuszik, holott drótszövetü hengerekben a mag a henger forgatása közben nemcsak hogy elıre csuszik, hanem kissé ugráló mozgásba is jı, ami az aranka kiküszöbölését nem csekély mértékben segiti elı. Egy további körülmény, amelynél fogva a drótszövetbıl készült hengerek az aranka kiválasztására megfelelıbbek, abban áll, hogy a drótszövetü hengerek az aranka keresztülhullásának nagyobb felületet nyujtanak, mint az átlyukgatott és simafelületü pléhhengerek. A Pretzsch-féle henger drótszövetbıl lévén jobban megfelel, mint a fentemlitett Carow- és Mayer-féle hengerek.

6 Egy régibb szerkezetü hohenheimi gép, amelynél a rostálás közönséges gömbölyü rostákon történik, nem mutatkozott czélszerünek, fıképen azért, mivel kezelése körülményes és idıveszteséggel egybekötött. Ezen gépeknek munkaképességére nézve mindenekelıtt szem elıtt tartandó, hogy náluk nem annyira a munka mennyisége, mint inkább minemüsége és tisztasága jı tekintetbe. A hohenheimi gépen óránkint átlagban 30 k/g mag tisztítható. A forgattyu gyors forgatása által lehet ugyanezen munkaeredményt kétszereztetni is, de ez tekintettel a gépnek jó karban maradására nem ajánlatos. Ára e gépnek 85 frt. A Pretzsch-féle hengereknek óránkinti munkaképessége, ha a magot kieresztı lyuknak ⅓ része nyitott, s ha a henger a kellı lassusággal hajtatik, k/g. Ára 60 frt. A Röber-féle gépnek óránkinti munkaképessége k/g, aszerint amint az vagy 45, vagy 60 c/m széles rostákkal van ellátva. Ára 180 frt. A Vilimek-féle gépnek óránkinti munkaképessége Liebenberg tanár szerint 60 k/g. Ára 80 frt. A fennebb felsorolt gépek az aranka kiválasztására mind alkalmasak, hacsak a magnak ritka hullása s a rostának lassu mozgatása munka közben mindenkor betartatik. Thallmayer Viktor.