Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet ING Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2010. december 31.

Tartalomjegyzék I. A CÉG ÉS A CÉGVEZETÉS... 4 II. KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSOK, EGYÉB ÉRDEKELTSÉGEK... 6 II.1. ING Pénzügyi Tanácsadó Kft...6 II.2. ING Pénztárszolgáltató és Tanácsadó Zrt....6 II.3. ING Magánnyugdíjpénztár...7 II.4. ING ÉTA Szolgáltató Kft...7 III. AZ ING BIZTOSÍTÓ ZRT. 2010. ÉVI EREDMÉNYE... 7 IV. A BESZÁMOLÓ ÖSSZEÁLLÍTÁSAKOR ALKALMAZOTT ÉRTÉKELÉSI ELVEK (A SZÁMVITELI POLITIKA LÉNYEGES ELEMEI)... 7 IV.1. Immateriális javak...8 IV.1.a. Szoftverek karbantartása... 9 IV.1.b. Saját fejlesztésű szoftverek... 9 IV.2. Tárgyi eszközök...10 IV.2.a. A bolgár fióktelep tárgyi eszközei... 11 IV.3. Részesedések...11 IV.4. Készletek...11 IV.5. Követelések...12 IV.5.a. Adósonként együttesen kis összegűnek minősítés... 12 IV.5.b. Behajthatatlan követelés minősítése... 12 IV.5.c. Követelés értékvesztésének jelentősnek minősítése... 12 IV.6. Külföldi pénzértékre szóló követelések és kötelezettségek...12 IV.7. Biztosítástechnikai tartalékok...14 IV.7.a. Matematikai tartalék... 14 IV.7.b. Meg nem szolgált díjak tartaléka... 14 IV.7.c. Függő károk tartaléka... 15 IV.7.d. Eredménytől függő díj-visszatérítési tartalék... 16 IV.7.e. Eredménytől független díj-visszatérítési tartalék... 17 IV.7.f. Káringadozási tartalék...17 IV.7.g. Törlési tartalék... 17 IV.7.h. Befektetésekhez kötött életbiztosítások tartaléka... 17 IV.7.i. Garantált unit-linked típusú termékek szolgáltatási tartaléka... 17 IV.8. Céltartalékok...18 IV.9. Időbeli elhatárolások...19 IV.9.a. Szerzési költségek elhatárolása... 20 IV.10. Díjbevétel...21 IV.11. Bejelentett károk elszámolása...21 IV.12. Szerzési, igazgatási, kárrendezési, befektetési és egyéb költségek elkülönítése az eredmény-kimutatásban...22 IV.13. Lekötött tartalék...22 IV.14. Rendkívüli bevételek és ráfordítások...22 IV.15. Viszontbiztosítás elszámolása...22 IV.16. Biztosítástechnikai eredmény és befektetési eredmény közötti átvezetés...22 IV.17. Befektetések értékelése...23 IV.17.a. Befektetési alapokhoz kötött életbiztosítások alapját képező befektetések... 25 IV.17.b. N-N portfoliók... 26 IV.18. Nem biztosítási tevékenység...27 IV.19. Származékos ügyletek elszámolása...27 Kiegészítő melléklet 1

V. A MÉRLEGBESZÁMOLÓ EGYES TÉTELEINEK RÉSZLETEZÉSE... 28 V.1. Céltartalékok...28 V.2. Immateriális javak állományváltozása...29 V.3. Tárgyi eszközök állományváltozása...29 V.4. Biztosítási kötvénykölcsönök állományváltozása...30 V.5. Egyéb követelések...30 V.6. Egyéb kötelezettségek...30 V.7. Aktív időbeli elhatárolások...31 V.8. Passzív időbeli elhatárolások...31 V.9. Befektetések kapcsolt vállalkozásokban...31 V.10. Viszontbiztosítókkal szembeni követelések...32 V.11. Viszontbiztosítókkal szembeni kötelezettségek...32 V.12. Költségek felosztása...33 V.13. A számviteli törvény előírása szerint részletezendő kötelezettségek...33 V.14. Származékos ügyletek elszámolása...34 V.15. Az életbiztosítási tartalékokból levont szerzési költségek...34 V.16. Szerzési költségek elhatárolása...34 V.17. Biztosítástechnikai tartalékokon elért hozamok átvezetése a befektetési eredménybe...35 V.18. Lekötött tartalékok...37 V.19. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke...37 V.20. Jelentős összegű rendkívüli bevételek és ráfordítások...37 V.21. Nem biztosítási tevékenységek...37 V.22. Az eredmény-kimutatás C) 01-11. sorainak megbontása...37 V.22.a. Az eredmény-kimutatás C) 01-09. sorainak megbontása... 37 V.22.b. Az eredmény-kimutatás C) 10-11. sorainak megbontása... 38 V.23. A mérlegben nem szereplő peres ügyek...39 VI. TÁRSASÁGI ADÓALAPOT MÓDOSÍTÓ TÉTELEK... 40 VI.1 Értékelési különbség következtében társasági adóalapot módosító tételek...40 VI.2 Rendkívüli bevételek és ráfordítások következtében társasági adóalapot módosító tételek...40 VII. AZ ÉLETBIZTOSÍTÁSI KÖTVÉNYTULAJDONOSOKNAK NYÚJTOTT KÖLCSÖNÖK... 41 VIII. DÍJBEVÉTEL... 41 IX. KÁROK, SZOLGÁLTATÁSOK... 42 X. JUTALÉK... 45 XI. TARTALÉKOK... 46 XI.1. Matematikai tartalék...46 XI.1.a. Életbiztosítási díjtartalék és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartaléka... 46 XI.1.b. Betegségbiztosítási díjtartalék... 49 XI.1.c. Balesetbiztosítási járadéktartalék... 49 XI.2. Meg nem szolgált díjak tartaléka (csoportos és egyéni)...49 XI.3. Függő károk tartaléka...50 XI.3.a. Fordulónapig bejelentett... 50 XI.3.b. Be nem jelentett károk tartaléka... 50 XI.5. Eredménytől független díj-visszatérítési tartalék...51 XI.6. Káringadozási tartalék...51 Kiegészítő melléklet 2

XI.7. Törlési tartalék...51 XI.8. Garantált unit-linked típusú termékek szolgáltatási tartaléka...52 XI. 9. Egyes befektetési egységekhez kapcsolt biztosítások lejárati többletszolgáltatására képzett tartalék...52 XI.10. Számított és rendelkezésre álló szavatoló tőke...52 XII. VISZONTBIZTOSÍTÁS... 52 XII.1. ING Reinsurance Company (NNRe)...53 XII.1.a. Viszontbiztosítási jutalék... 53 XII.1.b. Viszontbiztosítási díj... 54 XII.1.c. Kármegtérülés... 55 XII.1.d. Befektetési hozam átadás... 55 XII.1.e. Tiszta kockázati biztosítások díjtartalékának viszontbiztosításba adott része... 56 XII.2. További szerződések...56 XIII. BEFEKTETÉSI TEVÉKENYSÉG... 57 XIII.1. Befektetési politika...57 XIII.2. Befektetések értékelése...58 XIII.2.a. Befektetési jelentés... 58 XIII.2.b. A 2010. évben elért hozam... 59 XIII.2.c. A unit-linked alapok befektetési jelentése... 59 XIII.2.d. A unit-linked alapok hozama... 65 XIII.3. B) Befektetések mérlegcsoport piaci értékének vizsgálata...67 XIII.4. Hitelkockázati szempontból kockázatmentesnek minősített értékpapírok...68 XIII.5. Az értékpapír-piac várható jövőbeni kilátásai...69 XIV. A LIFE/400 ANALITIKUS RENDSZER DECEMBER 30-I LEZÁRÁSÁNAK HATÁSA A UNIT-LINKED ALAPOK ÉS TARTALÉKOK ÉRTÉKÉRE... 70 XV. LÉTSZÁM, BÉRKÖLTSÉG ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ EGYÉB KIFIZETÉSEK... 71 XVI. A BIZTOSÍTÓ ESZKÖZ-FORRÁS ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS JÖVEDELMI, JÖVEDELMEZŐSÉGI HELYZETÉNEK VÁLTOZÁSA... 73 XVI.1. A pénzforgalom jellemzői...73 XVI.2. Likviditási helyzet elemzése...73 XVI.3. Eszköz-forrás összetétel...74 XVI.4. Az eladósodottság vizsgálata...74 XVI.5. A pénzügyi jövedelmezőségi helyzet...75 A kiegészítő melléklet táblázataiban szereplő összegek (egyéb jelölés hiányában) millió forintban értendők. Kiegészítő melléklet 3

I. A cég és a cégvezetés A cég elnevezése: A cég rövidített elnevezése: A cég székhelye: A cég alaptőkéje: ING Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság ING Biztosító Zrt. 1068 Budapest Dózsa György út 84/b. 1.635 millió (azaz egymilliárd-hatszázharmincötmillió) forint A cég által kibocsátott részvények névre szólóak, számuk 16.350 darab, névértékük egyenként 100 ezer forint. A részvények 100 százalékos tulajdonosa az ING Continental Europe Holdings BV. Az anyavállalat székhelye Hollandia, Amstelveenseweg 500. 1081 Amsterdam, the Netherlands Az ING Biztosító Zrt. Igazgatótanácsának tagjai: Dr. Kiser Dóra Dr Borza Gábor Martijn Hubert Jan Gribnau Igazgatósági tag Igazgatósági tag Igazgatósági tag Kovács Zsolt Igazgatósági tag 2010. december 1-től Az Igazgatótanács tagjai ezen tevékenységükért díjazásban nem részesülnek. Az ING Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaságot az Igazgatótanács két tagja együttesen, vagy az igazgatótanács egy tagja és az erre jogosult munkavállaló együttesen képviselik. Az éves beszámoló aláírására jogosult személyek: Kiegészítő melléklet 4

Név Státusz Lakcím Kovács Zsolt elnök-vezérigazgató 1039 Budapest, Bocskai u. 16. Dr. Borza Gábor pénzügyi vezérigazgatóhelyettes 1222 Budapest, Liszt Ferenc út 79. Grósz Attila vezető aktuárius 1138 Budapest, Szekszárdi utca 11. 3/37 Petrovics Ildikó számviteli rendért felelős vezető 7500 Nagyatád, Szabó Dezső u. 12. A számviteli törvény (továbbiakban: Sztv.) 151.. (1) bekezdésében meghatározott könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért, vezetéséért felelős személy a számviteli rendért felelős vezető (regisztrálási szám: 177819). A Felügyelő Bizottság három tagból áll: Jaroslaw Bartkiewicz Rigt Hein Kliphuis Veres János Szalainé Varga Csilla Emilia Michaela Bunea 2010. október 21-ig 2010. június 08-ig 2010. június 08-tól 2010. október 04-tól A Felügyelő Bizottság tagjai ezen tevékenységükért ugyancsak nem részesülnek díjazásban. A társaság vezető tisztségviselői közül 2010. évben az Igazgatótanács tagjai részesültek díjazásban, az alábbi megbontásban (ezer forintban): Munkabér 31 425 Prémium, jutalom 3 054 Megbízási díj 109 752 A Sztv. 155. (2)-(3) bekezdése értelmében a Biztosítótársaságnál, valamint annak éves beszámolójával kapcsolatban kötelező a könyvvizsgálat. A könyvvizsgálatot az Ernst&Young Könyvvizsgáló Kft. látja el. A Sztv. 88 (8) bekezdése értelmében, 2010-ben a Biztosító könyveiben 59.751 ezer forint beszámolói könyvvizsgálati díj jelenik meg, amelyből a Bulgáriára eső rész 3 346 ezer forint. Az ING Biztosító Zrt. 2005 októberében döntött arról, hogy fióktelepet létesít Bulgáriában, amely 2006. március 29-én kapta meg végleges működési engedélyét, és 2006. április 10-én kezdte meg a működést. A fióktelep hivatalos megnevezése: ING Biztosító Zrt. Szófiai Kiegészítő melléklet 5

Fióktelepe (ING Life Insurance Sofia Branch), székhelye: 49B, Bulgaria Blvd., Sofia 1404, Bulgaria. Az ING vállalatcsoport legnagyobb egységének összevont (konszolidált) éves beszámolóját, amelybe az ING Biztosító Zrt.-t mint leányvállalatot bevonták, az ING Groep N.V. készíti IFRS alapon. Szákhelye Hollandia, Amstelyeenseweg 500. 1081 KL Amsterdam. A nyilvános beszámoló a www.ing.com holnapon tekinthető meg. II. II.1. Kapcsolt vállalkozások, egyéb érdekeltségek ING Pénzügyi Tanácsadó Kft. Az ING Biztosító Zrt. 100 százalékos tulajdonosa az ING Pénzügyi Tanácsadó Kft.-nek, amelyet 2009. január 12-én alapított meg. Az ING Pénzügyi Tanácsadó Kft. Székhelye: Tevékenységi köre: Törzstőkéje: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/b. Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység, ezen belül kizárólag függő biztosításközvetítői tevékenység Bit.33 A Kft. törzstőkéje 2010. december 31-én 682.180 ezer, azaz hatszáznyolcvankettőmillió-egyszáznyolcvanezer forint. Ebből 500.500 ezer forint pénzbeli hozzájárulásból, 181.680 ezer forint nem pénzbeli hozzájárulásból származik. A törzsbetétek 100 százalékát az ING Biztosító Zrt. birtokolja. II.2. ING Pénztárszolgáltató és Tanácsadó Zrt. Az ING Biztosító Zrt.-nek tulajdona van az általa és az ING Continental Europe Holdings BV. által 1996. június 19-én alapított ING Pénztárszolgáltató és Tanácsadó Részvénytársaságban (röviden ING Pénztárszolgáltató Zrt.). Az ING Pénztárszolgáltató Zrt. Székhelye: Tevékenységi köre: Alaptőkéje: A részvények jegyzése: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/b. Számviteli, adószakértői tevékenység (főtevékenység) A részvénytársaság alaptőkéje 2010. 12. 31-én 2.417 millió, azaz kettőmilliárd-négyszáztizenhétmillió millió forint, mely teljes egészében pénzbeli hozzájárulás. A társaság részvényei az alapítók között az alábbiak szerint oszlanak meg: - az ING Biztosító Zrt. a részvények 18,9 százalékát vette át a pénzügyi hozzájárulása arányában, - az ING Continental Europe Holdings BV. a részvények 81,1 százalékát vette át a pénzügyi hozzájárulása arányában. Kiegészítő melléklet 6

2009. június 03-án az ING Continental Europe Holdings BV olyan mértékű tőkeemelést hajtott végre az ING Pénztárszolgáltató és Tanácsadó Zrt.-ben, hogy megváltozott a tulajdonosok részvényeinek aránya, az ING Biztosító Zrt.-nek már nem leányvállalata a társaság. A Biztosító az éves konszolidált beszámolójában szerepelteti az ING Pénzügyi Tanácsadó Kft-vel együtt, (amelyben 100 százalékos a részesedése), a Sztv. 3 (2) 1 pont (d) alapján. II.3. ING Magánnyugdíjpénztár Az ING Biztosító Zrt. 1997. október 1-jén megalapította az ING Magánnyugdíjpénztárat. II.4. ING ÉTA Szolgáltató Kft. 2010.december 31.-én az ING Biztosító Zrt.-nek 19,35 százalék a részesedése, melynek értéke 120 ezer forint. 2011. február 8-án a Taggyűlés a Kft. Végelszámolásáról döntött, melynek záró időpontja 2010. december 31. III. Az ING Biztosító Zrt. 2010. évi eredménye Az ING Biztosító Zrt. a 2010. évben 2.221 millió forint adózás utáni veszteséget ért el. A tulajdonosok részére osztalék nem került kifizetésre. A veszteség a 2010-ben kivetett intézményi különadónak tudható be. IV. A beszámoló összeállításakor alkalmazott értékelési elvek (a számviteli politika lényeges elemei) A társaság 2010. évi beszámolóját az alábbi jogszabályi előírások figyelembevételével készítette el: 2000. évi C. törvény a számvitelről, 2003. évi LX. törvény a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről (a továbbiakban: bit), 192/2000. (XI. 24.) kormányrendelet a biztosítók éves beszámoló készítési kötelezettségének sajátosságairól, 8/2001. évi (II.22.) PM rendelet a biztosítástechnikai tartalékok képzéséről és felhasználásáról. A társaságnál a mérleg fordulónapja a számvitelről szóló 2000. évi C. törvénynek, valamint a biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendeletnek megfelelően december 31. A mérlegkészítés dátuma 2011. április 14. A társaság biztosítási tevékenységének analitikus nyilvántartását végző számítógépes rendszer 2010. évi zárása 2011. január 3-án történt meg, az éves beszámoló tehát az ezen időpontig regisztrált, illetve feldolgozott biztosítási események hatását tartalmazza. Kiegészítő melléklet 7

Az analitikus nyilvántartó rendszerben unit-linked termékekkel kapcsolatos tranzakció december 30. után nem történt, a unit árak és a unit-linked tartalék a december 30-i piaci árak felhasználásával számított nettó eszközérték alapján kerültek meghatározásra. Az euróban denominált unit-linked eszközök és tartalékok a 2010. december 31-i MNB árfolyamon kerültek értékelésre. A beszámolót a társaság a hazai számviteli szabályoknak megfelelően magyar nyelven készíti el. Az éves beszámoló az értékadatokat millió forintban tartalmazza, mivel a mérlegfőösszeg meghaladja a százmilliárd forintot. A mérlegben szereplő eszközök és források értékelése beszerzési illetve előállítási költségen történik. A biztosító a pénzügyi instrumentumok tekintetében a számviteli törvényben lehetőségként felajánlott valós értéken történő értékelés módszerét nem választja. A Sztv. 3. (3) 5. pontjának valamint a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 3. 43. pontjának megfelelően a társaság a számviteli elszámolás szempontjából lényegesnek minősíti az olyan, jelentős hiba hatását függetlenül annak előjelétől, amennyiben a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőkére gyakorolt hatása eléri, vagy meghaladja a 20 százalékot, vagy hatására a biztosítástechnikai tartalékok tartalékfajtánkként a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegfőösszegének 3 százalékánál nagyobb összeggel változnak. Ellenőrzés, önellenőrzés során jelentősebb összegűnek minősíti a társaság az egyazon üzleti évre vonatkozólag feltárt hibákat és hibahatásokat, amennyiben azok - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) - összege az 500 millió forintot meghaladja (amennyiben az adott üzleti év mérlegfőösszegének 2 százaléka ezt nem érné el, úgy a Sztv. 3. (3) 3. pontjának megfelelően ez a határ a mérlegfőösszeg 2 százaléka). Az ING Biztosító Zrt. a számvitelről szóló törvény által biztosított választási lehetőségek keretein belül számviteli rendszerét az alábbi alapelvek szerint építette fel. A társaság főszabályként ugyanazokat az értékelési elveket alkalmazza a magyarországi központra és a bolgár fióktelepre. A bolgár hatóságok előírásai miatt néhány esetben azonban nem biztosítható a tökéletes konzisztencia. Ezeket a különbségeket a továbbiakban minden érintett terület esetében részletesen bemutatjuk. A HUF/BGN árfolyam meghatározása az MNB által közzétett hivatalos HUF/EUR, és a Bolgár Nemzeti Bank által deklarált, fix 1,95583 BGN/EUR árfolyam segítségével, keresztárfolyam számításával történik. IV.1. Immateriális javak Az immateriális javak között jelennek meg a saját fejlesztésű és a vásárolt szoftverek, a még be nem fejezett saját fejlesztésű szoftverek aktivált értéke, a szellemi termékek használati joga, valamint a telefon előfizetés egyszeri belépési díja. A társaság immateriális javai közül döntő részt képviselnek a szoftverek, melyek beszerzési értéken kerülnek kimutatásra a mérlegben. 1998. december 31-ig az ING Biztosító Zrt. a szoftverek értékét a használatbavételkor teljes egészében értékcsökkenési leírásként számolta el, mivel egy adott Kiegészítő melléklet 8

formában nem szolgálták hosszú ideig a társaság tevékenységét. 1999. január 1-jétől az ING Biztosító Zrt. a szoftverek gazdaságilag hasznos élettartamát 3 évben határozta meg, az anyavállalat irányelveivel egyezően. Az amortizációs politika változtatását az ezen időponttól beszerzett szoftverek viszonylagos stabilitása indokolja. A Sztv. 2005. január 1-jén életbe lépő változásának (2004. évi XCIX. törvény a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosításáról 6. ) megfelelően a társaság a vagyoni értékű jogok között mutatja ki azokat a szoftvereket, amelyek esetében csak használati joggal rendelkezik. A tulajdonjogot is biztosító szoftverek továbbra is a szellemi termékek között jelennek meg. Az aktivált szoftverek leírási időtartama egyaránt 3 év, függetlenül attól, hogy az adott szoftverrel kapcsolatban a biztosító csak használati jogot szerzett, vagy a tulajdonjoggal is rendelkezik. IV.1.a. Szoftverek karbantartása Az ING Biztosító Zrt. a szoftver folyamatos működőképességét, naprakész használhatóságát szolgáló munkák közé sorolja a biztosítási termékek változása miatti szoftvermódosításokat, kisebb fejlesztéseket. Ez a minősítés azzal indokolható, hogy a módozatok változtatása az állandóan változó piaci igényekhez való igazodás érdekében történik, eredményeképpen a szoftver által ellátható feladatok köre nem bővül, a szoftver felhasználói felülete, belső működése csak a naprakész tevékenységhez szükséges szoftvermódosítások miatt változik meg. Így a szoftver folyamatos működőképességét szolgáló munkák karbantartásnak minősülnek, amit a felmerülés évében költségként kell elszámolni. IV.1.b. Saját fejlesztésű szoftverek Azokat a munkálatokat függetlenül attól, hogy azok házon belül, vagy megbízás alapján, házon kívül valósultak-e meg, amelyek új szoftver (új, a meglévő biztosítási formáktól lényegesen eltérő új termék) kifejlesztésére, illetve a meglévő szoftverek korábbi felhasználási területének (új funkció), vagy az ellátandó feladatok kibővítésére, (új modul) ellátására irányulnak, és megfelelnek a befektetett eszközzé minősítés kritériumainak, szellemi terméknek kell minősíteni. Ahhoz, hogy a szoftver befektetett eszköz legyen, tartósan, tehát legalább 1 éven túl kell, hogy szolgálja a vállalkozást. A befektetett eszközzé minősítést a projekttervek alapján évente, az adott pénzügyi évre előre kell elvégezni. A saját fejlesztés előállítási költségét legalább évente az elszámolt költségek, és ráfordítások közül ki kell emelni. Az elkészült szoftver-fejlesztés előállítási értékét kell aktiválni üzembe helyezéskor. A saját előállítású szoftverek leírási ideje 3 év, a vásárolt szoftver leírási idejével egyezően. Az előállítási költségek (közvetlen önköltség) közé azok a ráfordítások tartoznak, amelyek 1. az előállítás, bővítés, rendeltetés megváltoztatás, átalakítás során közvetlenül felmerültek (anyagköltség, anyagjellegű szolgáltatások értéke, bérköltség és járulékai, külső fejlesztők által számlázott költségek értéke) Kiegészítő melléklet 9

2. az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, (konzultáció, tanácsadás) továbbá, 3. a szoftverre megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók (bérleti díj, rezsi költség, amortizáció, tárgyi eszköz fenntartási költségek, fogyóanyagok időarányos költségei). A közvetlen önköltség az előállítással közvetlenül kapcsolatba nem hozható igazgatási és egyéb általános költségeket nem tartalmazhat. A 2010. évben az ING Biztosító sikeresen befejezett és aktivált saját előállítású szoftverek értékeként 691.903 ezer forintot mutat ki. IV.2. Tárgyi eszközök A tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásának elszámolása azok hasznos élettartamának megfelelő időszak alatt az egyenletes elhasználódásnak megfelelően lineárisan történik. Az ING Biztosító Zrt. anyavállalata által alkalmazott gyakorlat megalapozottságára tekintettel a társaság is nagyrészt annak megfelelően számolja el az értékcsökkenési leírást: Tárgyi eszköz csoport Várható hasznos élettartam Évi leírási kulcs Számítástechnika, irodagépesítés 5 év 20% PC, laptop 3 év 33% Járművek 5 év 20% Irodabútorok, berendezési tárgyak 10 év 10% Kórház technológia 7 év 14% A bérelt ingatlan-típusokon végzett felújítások esetében a társaság az alábbi értékcsökkenési leírást alkalmazza: Tárgyi eszköz csoport Várható hasznos élettartam Évi leírási kulcs Bérelt irodaépület 4 év 25% Bérelt kórház 7 év 14% A társaság az ingatlanok közé sorolt közműfejlesztési hozzájárulás éves értékcsökkenési leírását 16,67 százalékban határozza meg. Saját tulajdonú telkeire és irodaépületeire az ING Biztosító Zrt. nem számol el értékcsökkenést, mivel azok hosszú távon megőrzik értéküket. A százezer forint egyedi beszerzési érték alatti tárgyi eszközök értékét a társaság használatbavételkor egy összegben értékcsökkenési leírásként számolja el. Kiegészítő melléklet 10

IV.2.a. A bolgár fióktelep tárgyi eszközei A tárgyi eszközök aktiválása, és az értékcsökkenés elszámolása a magyar szabályokkal összhangban történik. A helyi szabályozásra és működési sajátosságokra való tekintettel a bolgár fióktelep által használt eszközökre a társaság a következő értékcsökkenési kulcsokat állapítja meg: Tárgyi eszköz csoport Várható hasznos élettartam Évi leírási kulcs Számítástechnika, irodagépesítés 5 év 20% PC, laptop 3 év 33% Járművek 4 év 25% Irodabútorok, berendezési tárgyak 5 év 20% Bérelt irodaépületen végzett felújítás 4 év 25% A fióktelep esetében a társaság kis értékűnek minősít minden 500 BGN (70 e HUF) egyedi beszerzési érték alatti tárgyi eszközt, és azok teljes értékét a használatbavételkor számolja el értékcsökkenésként. A fióktelep esetében az immateriális javak és tárgyi eszközök piaci és könyv szerinti értéke közötti különbség jelentősnek minősül, ha az meghaladja a 75.000 (10.000 ezer HUF) BGN-t. Minden egyéb esetben a magyar társaságra vonatkozó szabályok az irányadók. IV.3. Részesedések A társaság részesedéseit mindaddig könyv szerinti értéken tartja nyilván, amíg azok piaci értéke nem süllyed tartósan a könyv szerinti érték alá. A piaci érték meghatározása a jegyzett tőke és a saját tőke mérlegfordulónapon fennálló arányának figyelembe vételével történik. IV.4. Készletek A társaság a készletek között mutatja ki a központi iroda működéséhez szükséges anyagokat, valamint a nem biztosítási tevékenységhez kapcsolódó közvetített szolgáltatások értékét. A biztosító tevékenységéből következően a készletek értéke vállalati szinten nem jelentős. Készleteit a társaság súlyozott átlagáron tartja nyilván, nyilvántartását mennyiségben és értékben vezeti. A társaság által megállapított korlát a fajlagosan kis értékű eszközök értékvesztésének elszámolására 5 ezer forint, azaz ezen érték alatt lehetséges az elszámolt értékvesztés könyvszerinti érték arányában történő meghatározása. Kiegészítő melléklet 11

IV.5. Követelések A társaság követelései között a biztosítási és a viszontbiztosítási ügyletekkel kapcsolatos követelések, a biztosítási közvetítőkkel, a vevőkkel, valamint a dolgozókkal szemben fennálló követelések találhatók. IV.5.a. Adósonként együttesen kis összegűnek minősítés A társaság szempontjából adósonként együttesen kis összegűnek minősülnek azok a követelések (elsősorban a kilépett képviselők jutalék-visszaírásából származó követelések), amelyek nem haladják meg a tárgyévi átlagos képviselői jutalék-kötelezettség állomány (4551-4554, 4561 és 4562-es főkönyvi számlák) 10 százalékát, illetve a 10 millió forintot (Sztv. 55. ). IV.5.b. Behajthatatlan követelés minősítése A társaság szempontjából behajthatatlannak minősülnek azok a követelések (elsősorban a kilépett képviselők jutalék-visszaírásából származó követelések), amelyekre általánosan jellemző, hogy összegük a behajtás várható költségeinek háromszorosát nem haladja meg, illetve az adós igazoltan nem lelhető fel, vagy a hatályos jogszabályok alapján elévült (Sztv. 3. (4) (10)). IV.5.c. Követelés értékvesztésének jelentősnek minősítése A társaság a követelés értékvesztését jelentősnek minősíti, amennyiben a követelés könyv szerinti értékének legalább 90 százalékát meghaladó része várhatóan tartósan nem térül meg. Az adósonként kis összegű követelések értékvesztésének összegét ezen követelések összevont könyv szerinti értékének 94 százalékában határozza meg a társaság. Ilyen követelésnek minősül a kilépett képviselők jutalék-visszaírásából származó követelés: mivel igen sok adósról, és a társaság szempontjából adósonként együttesen kis összegű tartozásokról van szó, így az értékvesztés megállapítása százalékosan történik. E követelésekre általánosan jellemző, hogy összegük nem haladja meg az éves képviselői jutalék-kötelezettség állomány 10 százalékát, illetve a 10 millió forintot. IV.6. Külföldi pénzértékre szóló követelések és kötelezettségek A társaság külföldi partnereivel szemben fennálló kötelezettségei és követelései egy részének nyilvántartása a vonatkozó szerződésnek megfelelően forintban történik, mivel a felek közötti elszámolás is forintban bonyolódik. Ezeknél a tételeknél természetesen nem kerül sor árfolyam-differencia elszámolására. Az egyéb, devizában elszámolt külföldi követelés és kötelezettség értékelése a számvitelről szóló törvény 60. (1)-(2), valamint (4) bekezdésének megfelelően történik. A társaság által megállapított korlát az átértékelés eredményhatására 1.000 ezer forint, amely alatt az átértékelést nem feltétlenül szükséges elvégezni. Kiegészítő melléklet 12

A Sztv. 60. (1) bekezdés értelmében a külföldi pénzértékre szóló kötelezettségeket a társaság a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára érvényes, a számviteli politikában rögzített és a törvény 60. (4) bekezdése által megengedett árfolyamon számítja át forintra. Mivel a külföldi szállítói számlák többségénél a számla nem tartalmazza a szolgáltatás teljesítésének dátumát, csak a számla kiállításának dátumát, így az egységes értékelési mód megvalósítása érdekében a társaság minden kötelezettség jellegű számlát a számla kiállításának napján érvényes árfolyamon értékel (a kiállítás napja egyenlő a teljesítés vélelmezett napjával). A társaság 2002. évtől valamennyi devizaügyletét egyféle módszerrel értékeli, ugyanazzal a módszerrel, ugyanazon az árfolyamon számítja át forintra akár követelésről, akár kötelezettségről van szó. 2002. január 1-jétől - a tv. 60. paragrafus (4) pontjának figyelembe vételével a társaság deviza követeléseit és kötelezettségeit az MNB teljesítés napján érvényes hivatalos devizaárfolyamán értékeli. A követelések és kötelezettségek forint számláról történő pénzügyi kiegyenlítése a számlavezető bank (ING Bank Zrt.) árfolyamán történik. A könyv szerinti MNB devizaárfolyam és a pénzügyi teljesítéskori ING Bank devizaárfolyam közti különbözetet előjeltől függően - a pénzügyi műveletek bevételei illetve ráfordításai között kell elszámolni. A követelések és kötelezettségek euró számláról történő pénzügyi kiegyenlítése a pénzügyi teljesítés napján érvényes MNB devizaárfolyamon történik. A könyv szerinti és a pénzügyi teljesítéskori MNB devizaárfolyam közti különbözetet előjeltől függően - a pénzügyi műveletek bevételei illetve ráfordításai között kell elszámolni. A társaság a külföldi követeléseivel és kötelezettségeivel kapcsolatban felmerült áfa fizetési kötelezettségét - az áfa törvény 80. (2) b) bekezdése szerint - az áfa törvény szerinti teljesítés napján érvényes MNB árfolyamon értékeli. A társaság a viszontbiztosítóival szemben keletkezett tartozásait és követeléseit azok mindkét fél által történő elfogadása után a megállapodásnak megfelelően egymással szemben számolja el. A bolgár fiókteleppel kapcsolatos devizás követeléseket és kötelezettségeket a társaság a költség-haszon elvre való tekintettel napi MNB árfolyamon számítja át forintra, és negyedévente átértékeli a következő tételeket: - devizás értékpapírok, - devizás követelések, - devizás kötelezettségek, - biztosítástechnikai tartalékok, - aktív és passzív időbeli elhatárolások. Kiegészítő melléklet 13

IV.7. Biztosítástechnikai tartalékok A társaság a 192/2000. (XI. 24.) számú kormányrendeletnek és a biztosítástechnikai tartalékok képzéséről és felhasználásáról szóló 8/2001. PM rendeletnek megfelelően a következő biztosítástechnikai tartalékokat képzi: 1. Matematikai tartalék; 2. Meg nem szolgált díjak tartaléka; 3. Függő károk tartaléka; 4. Eredménytől függő díj-visszatérítési tartalék; 5. Eredménytől független díj-visszatérítési tartalék; 6. Káringadozási tartalék; 7. Törlési tartalék; 8. Befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások tartaléka; 9. Egyéb biztosítástechnikai tartalékok: 1.) Garantált unit-linked típusú termékek szolgáltatási tartaléka 2.) Egyes befektetési egységekhez kapcsolt biztosítások lejárati többletszolgáltatására képzett tartalék IV.7.a. Matematikai tartalék A matematikai tartalék a jövőbeni szolgáltatásoknak biztosításmatematikai elvek alapján, prospektív módszerrel számított, a mérleg fordulónapjára vonatkozó értéke. A társaság a hagyományos termékek életbiztosítási díjtartalékán belül elkülönítetten tartja nyilván a díjmentesített biztosítások járadéktartalékát. A Student és Patrónus biztosításoknál a biztosított halála esetén, illetve a WOP kiegészítő biztosításoknál a biztosított megrokkanása esetén válik a biztosítás díjmentessé. A betegségbiztosítási díjtartalék a biztosítástechnikai tartalékok képzéséről és felhasználásáról szóló 8/2001-es PM rendeletnek megfelelően azon szerződések díjtartalékát tartalmazza, melyek betegségi kockázattal kapcsolatos károkból adódó kötelezettségek teljesítésére szolgálnak. A balesetbiztosítási járadéktartalék a baleset következtében megrokkantak díjmentesítésére szolgáló járadékok fedezetét tartalmazza. IV.7.b. Meg nem szolgált díjak tartaléka A tartalék a tárgyidőszaki díjbevételből a következő évi kockázat fedezetéül szolgáló díjrészeket tartalmazza mind az átnyúló egész hónapokra, mind az átnyúló törthónapra. Törthónap esetén az átnyúló nettó díjat tartalékolja a társaság (mert a költségeket azonnal érvényesíti), míg az átnyúló teljes hónapokra, ahol a díj költségrészét és a nettó díjat is csak a következő időszakban kell felhasználnia (illetve kárigény esetén az ügyfélnek visszatérítenie), a teljes havi bruttó díj(ak)at tartalékolja. Kiegészítő melléklet 14

A csoportos biztosításokra a meg nem szolgált díjak tartaléka minden esetben a bruttó díjon alapul. A bolgár fióktelep csoportos biztosításánál a beérkezett díj egészét megszolgáltnak tekintjük, ezért nem képzünk tartalékot a meg nem szolgált díjakra. IV.7.c. Függő károk tartaléka Fordulónapig bejelentett károk tartaléka A függő károk tartalékán belül ide tartoznak az adott év december 31-ig bejelentett, rögzített, de a mérleg fordulónapjáig még el nem fogadott károkra megképzett tartalékok. Bekövetkezett, de be nem jelentett (IBNR) károk tartaléka A mérleg fordulónapjáig bekövetkezett, de addig be nem jelentett, a tárgyévre vagy a korábbi évekre vonatkozó károk a be nem jelentett vagy IBNR károk. A Tartalékrendelet előírásai alapján a társaság kifutási háromszög módszerrel határozza meg azon módozatok IBNR tartalékát, melyekre legalább 3 év késői kár tapasztalata rendelkezésre állt. A többi módozat IBNR tartalékát a tárgyévben bekövetkezett károk alapján a tárgyévi megszolgált díjakra vonatkozó, lehetséges maximális 6 százalék figyelembe vételével határozza meg a társaság. A kifutási háromszöget az egyéni biztosítások esetében az ismertté vált károk darabszámára írjuk fel negyedéves bontásban kockázatonként. Az IBNR darabszám meghatározása lánclétra módszerrel történik. A kapott IBNR darabszámot a megfelelő átlagos kockázatnak kitett összeggel szorozzuk, melyet kockázati körönként definiálunk. Ezzel a módszerrel figyelembe vesszük, hogy a matematikai tartalékot felhasználjuk a kár kifizetésekor, és erre nem képzünk kártartalékot. A költségekre a várható kárügyek darabszáma alapján képzünk tartalékot. A csoportos biztosítások esetében a kifutási háromszögbe az ismert károk szintén negyedéves bontásban összegszerűen kerülnek bele, mert az egyéninél lényegesen kisebb méretű csoportos portfólió nem szolgáltat elegendő adatot ennél összetettebb számítási módszerhez. A megképzendő tartalék összegének becslését ezután lánclétra módszerrel határozza meg a biztosító. A bolgár fióktelep három évnél régebbi módozatai esetében kifutási háromszög módszert alkalmaz a Biztosító. A három évnél fiatalabb módozatok esetében továbbra is a tárgyévi megszolgált díj legfeljebb 6 százaléka az IBNR tartalék. Csoportos módozatok esetében 6 százalék. A módozatonkénti együtthatókat a következő táblázat tartalmazza (a három évnél fiatalabb módozatok esetében): Kiegészítő melléklet 15

Módozat Tárgyévi megszolgált díj %-a Baleseti halálra szóló kiegészítő biztosítás UL termékekhez Baleseti rokkantságra szóló kiegészítő biztosítás UL termékekhez Díjmentesítés rokkantság esetén kiegészítő biztosítás UL termékekhez 6% 1,5% 3,5% Egészség kiegészítő biztosítások 6% Csoportos halálesetre és rokkantságra szóló hitelfedezeti biztosítás 6% IV.7.d. Eredménytől függő díj-visszatérítési tartalék Az eredménytől függő díj-visszatérítési tartalékba az életbiztosítási díjtartalékok befektetésén elért többlethozam (az 1996. január 1-je után engedélyezett módozatoknál a hozam 5,5 százalékpont feletti része, az 1998-as kockázati biztosításoknál a hozam 4 százalékpont feletti része, az 1999 októberétől bevezetett termékek esetében a hozam 3,5 százalékpont feletti része, a 2006 áprilisában bevezetett termékek esetén a hozam 2,5 százalékpont feletti része) 90 százaléka kerül. Az euro alapú befektetési egységekhez kötött biztosításokhoz kötött kiegészítő biztosítások esetében a visszajuttatásban részesülő módozatoknál a 2,5 százalék, míg a 2007 elején bevezetett eurós hagyományos módozatoknál a 2,25 százalék feletti hozam 90 százaléka kerül a tartalékba. Az 1996. január 1-je előtt engedélyezett módozatoknál a hozam 5,5 százalék feletti részének ötven százaléka és a 7 százalék feletti rész kilencven százalékát jelentő összegek közül a nagyobb kerül ebbe a tartalékba. Kivétel még az N-N213 és N-N243 módozat, ahol a visszajuttatás mértéke 80 százalék. A fenti hozamok évente egyszer, a tárgyévet követő év júliusában biztosítási összeg emelése formájában (az egyéni díjtartalékok arányában) kerülnek szétosztásra. Hagyományos értelemben vett többlethozam-visszatérítésre az összes főbiztosítás jogosult az N-N001, N-N031, N-N101, N-N232, N-N333 és a befektetési egységekhez kötött biztosítások kivételével (utóbbiak egészen más jellegű módozatok, a hozam-visszatérítés az eszközállomány napi értékelésével azonnal megtörténik). Többlethozam visszatérítésére jogosult még az N-N921, N-N941, N-N971, N-N981, N-N9R1 és N-N9R2 kiegészítő biztosítás, valamint a járadékfizetési szakaszban lévő N-N923, N-N924, N-N925, N-N926, N- N974 és N-N984 kiegészítő biztosítás. A szófiai fióktelep esetében az eredménytől függő díj-visszatérítési tartalékba az életbiztosítási díjtartalékok befektetésén elért többlethozam (a hozam 2,9 százalékpont feletti része) 90 százaléka kerül. A fenti hozamok évente egyszer, a tárgyévet követő év májusában biztosítási összeg emelése formájában (az egyéni díjtartalékok arányában) kerülnek szétosztásra. Hagyományos értelemben vett többlethozam-visszatérítésre az összes főbiztosítás jogosult. Kiegészítő melléklet 16

IV.7.e. Eredménytől független díj-visszatérítési tartalék Az eredménytől független díj-visszatérítési tartalék a csoportos életbiztosításoknál a kötvényfeltételekben meghatározottak szerint - alacsony káralakulás esetén a szerződőnek történő díjvisszatérítés fedezetére szolgál. IV.7.f. Káringadozási tartalék A nem-élet jellegű kiegészítő biztosításokra egységesen káringadozási tartalékot képez a társaság a 8/2001. sz. PM rendelet 12. paragrafusa szerint. IV.7.g. Törlési tartalék Törlési tartalékot az ügyfelekkel szembeni díjköveteléseknek a díjtartalék alacsony összege miatti várhatóan nem fedezhető részére, azaz az ebből fakadó jövőbeni veszteségekre képez a társaság. A tartalékképzés alapja a teljes díjhátraléknak a meglévő díjtartalékkal csökkentett értéke, melyet a társaság a díjhátralék tartama szerint csoportosít, a tapasztalati úton megállapított törlési valószínűséggel megszorozza, majd a szorzatokat összeadva adódik a megképzett törlési tartalék. IV.7.h. Befektetésekhez kötött életbiztosítások tartaléka Elkülönítve szerepel a befektetéshez kötött (ún. unit-linked típusú) életbiztosítások tartaléka, mely a kötvényfeltételeknek megfelelően, az ügyfelek részére befektetett eszközök piaci értékének felel meg. A különböző eszközalapokhoz tartozó tartalékok kezelése, nyilvántartása egymástól elkülönítve valósul meg. IV.7.i. Garantált unit-linked típusú termékek szolgáltatási tartaléka A szolgáltatási tartalékot külön számoljuk a halálkár esetén nyújtandó szolgáltatásra, illetve a lejárati tőke- és hozamgaranciára. A tartalék számítása piackonzisztens módon történik az aktuális hozamgörbéből származó sztochasztikus, kockázatsemleges hozamok mellett. Ugyanakkor a jövőbeli pénzáramlások esetében aktuáriusi feltételezésekkel élünk a halálra és a visszavásárlásra vonatkozólag is. Mivel a garanciát teljes mértékben viszontbiztosítjuk, azaz a szolgáltatási tartalék teljes összegét a viszontbiztosítónak átadjuk, a mindenkori szolgáltatási tartalék fedezete egy viszontbiztosítóval szembeni követelés. Kiegészítő melléklet 17

IV.7.j. Egyes befektetési egységekhez kapcsolt biztosítások lejárati többletszolgáltatására képzett tartalék 2010. január 1-től társaságunk egyes unit-linked termékeire lejárati többletszolgáltatást nyújt. A többletszolgáltatás nyújtásának feltételei a kötvényfeltételekben kerültek rögzítésre. Az érintett termékek köre: 007, 017, 027, 077 és egyes (jutaléklemondással létrejött) 037. A bolgár fióktelepre vonatkozóan a társaság a fentiekkel analóg módon képzi a következő tartalékokat: matematikai tartalék, meg nem szolgált díjak tartaléka, befektetési egységhez kötött életbiztosítások tartaléka, függő károk tartaléka és eredménytől függő díj-visszatérítési tartalék. Ezek számviteli elszámolása havonta történik. A tartalékok forintban kifejezett értéke a hónap utolsó munkanapján érvényes MNB árfolyamon kerül meghatározásra, amelyek negyedévente átértékelésre kerülnek a fordulónapi árfolyamra. IV.8. Céltartalékok A társaság a számvitelről szóló törvénynek megfelelően céltartalékot képez az alábbi jogcímeken: 1. várható kötelezettségre (a Sztv. 41. (1) bekezdése alapján) az alábbi esetekben képez céltartalékot a társaság: garanciális és függő (pl.: kezességvállalás, bizonytalan kimenetelű peres ügyek, biztos jövőbeni fizetési) kötelezettségek; korengedményes nyugdíj; végkielégítés hűségbónusz a bolgár törvények szerint a nyugdíjba vonuló munkavállalóknak kötelezően fizetendő egyszeri összeg 2002. évtől a társaság céltartalékot képez a szerződött partnereknek 2005. évtől esedékes hűségbónusz összegére. A bónuszra az a szerződött partner jogosult, aki 10 teljes naptári éve folyamatos jogviszonyban áll a társasággal. A fizetendő összeg a kifizetés évét megelőző 11. évben a szerződött partnernek fizetett jutalék 10 százalékának hozammal növelt értéke. A céltartalék képzésekor a társaság a szerződött partnerek fluktuációját és a bónuszfizetés alapjául szolgáló jutalékok összegét veszi figyelembe. A céltartalékot tíz évre képezi a társaság, és negyedévente készít kalkulációt, illetve ez alapján főkönyvi feladást. A kalkuláció alapja a múltban kifizetett jutalékok, valamint a szerződött partnerek fluktuációjára vonatkozó feltételezések. A kifizetett jutalékok pénzneme alapján külön kezeli a társaság a forintban és euróban kifizetett jutalékokat. A hozammal növelt összeg kiszámítása során kap szerepet ez a szétválasztás, amennyiben a forintban történő kifizetések esetén a unit-linked kötvényalap, míg eurós kifizetéseknél a unit-linked Kiegészítő melléklet 18

európai vállalati kötvény eszközalap hozama képezi a hozamszámítás alapját.. Az extra hűségbónusz kalkulációjánál figyelembe vételre kerül, hogy a kifizetések a születésnapok betöltésének hónapjában történnek meg, így az ilyen típusú céltartalékok teljes összegét átlagosan fél évvel korábbra képzi meg a Társaság. 2009-ben a jutalékszabályzat módosítása értelmében a hűségbónuszra való jogosultságot a Megbízott elveszti, amennyiben melléktevékenységű státuszban tevékenykedik a Biztosító értékesítési hálózatában 2009. május 1-jén vagy azt követően. Amennyiben melléktevékenységű jogviszonya után újra főtevékenységűvé válik a szerződött partner, úgy a hűségbónusz szempontjából a várakozási idő és számítás újra elölről ( nulláról ) indul. A hűségbónusszal összefüggő további változás, hogy a kifizetések havi gyakoriságúak. 2010 második negyedévben a szerződött partnerek megmaradási rátái felülvizsgálatra kerültek és azóta az elmúlt közel húsz év tapasztalatára épülő megmaradási rátákkal történik a kalkuláció és céltartalékképzés. 2008-tól a Biztosító céltartalékot képez a bolgár törvények szerint a nyugdíjba vonuló munkavállalóknak fizetendő egyszeri kifizetések várható összegére. Ennek oka a bolgár munkaügyi szabályozásban bekövetkezett változás, amely szerint a nyugdíjba vonuló, öregségi nyugdíjra jogosult munkavállalók számára a vállalatok kötelesek kifizetni hat havi (a vállalatnál eltöltött 10 évet meghaladó munkaviszony esetén), illetve kéthavi bruttó bért (a vállalatnál eltöltött 10 évet el nem érő munkaviszony esetén). E kifizetés egyszeri, törvényi alapja a Bolgár Köztársaság Munkatörvénykönyve 222. paragrafusának (3) bekezdése. A céltartalék évente egyszer, a legalább egy éve munkaviszonyban álló munkatársak bérét figyelembe véve kerül meghatározásra. A számítás alapja hat havi bruttó bér jelenértékekének (diszkontláb a jegybanki alapkamat) időarányos része (a cégnél töltött és a nyugdíjba vonulásig hátralévő idő aránya), amelynek 95 százalékára képez céltartalékot a Társaság. 2. jövőbeni költségek címén (a Sztv. 41. (2) bekezdése alapján), olyan költségekre képez céltartalékot a társaság, amelyek valószínűsíthetően, időszakonként ismétlődően jelentős összegben felmerülnek, de összegük, vagy felmerülésük időpontja bizonytalan, és nem sorolható a passzív időbeli elhatárolások közé. E választási lehetőséggel élve a társaság céltartalékot képez mindazon jövőbeni költségekre, amelyek megfelelnek a fent említett követelményeknek. A társaság a céltartalék képzés szempontjából jelentősnek minősítést egyedileg kezeli. 3. egyéb céltartalék mérlegsorban szerepelhetnek az egyéb, külön kormányrendelettel előírt további céltartalékok is (a Sztv. 41. (4)-(6) bekezdése alapján). IV.9. Időbeli elhatárolások Időbeli elhatárolást az összemérés elvének megfelelően, a tárgyév eredményének helyes kimutatása érdekében a következő körben végez a társaság: 1. a tárgyévi termeléshez kötődő, az elkövetkező évben fizetendő képviselői prémiumok (agent bónuszok) (részletezést lásd. lentebb); Kiegészítő melléklet 19

2. a decemberi számfejtést követően ismertté vált képviselői jutalékok (áteső jutalékok); 3. a tárgyévre vonatkozóan számfejtett jutalékoknak azon része, amely számfejtéskor a képviselőktől való jutalék-visszaírás fedezetéül szolgáló tartalékba kerül, így kifizetése csak később esedékes; 4. a jutalék-visszaírások fedezetéül szolgáló tartalék időarányos kamata; 5. az ügyfeleknek nyújtott életbiztosítási kötvénykölcsön kamatának a következő évet érintő része; 6. a tárgyévhez kapcsolódó, mérlegkészítésig megállapított illetve becsült, de ki nem fizetett prémiumok és járulékaik; 7. a tárgyévet érintő költségek, melyekről a számla nem érkezett be a mérlegkészítés napjáig; 8. a tárgyévet követő évet érintő költségek, melyekről a számla a mérleg fordulónapja előtt beérkezett; 9. a megszolgált kamatok, értékpapír vételkor keletkezett árfolyam-különbözet, és fizetendő bankjutalékok, melyekről a jóváírási illetve terhelési értesítő a mérleg fordulónapjáig nem érkezett meg; 10. a képviselők részére a tárgyévi termelés alapján járó, következő évben megvalósuló ösztönző utak költsége; 11. a befektetéshez kötött életbiztosítási szerződések mérleg fordulónapjáig le nem vont felhalmozott adósságának összege; 12. a befektetéshez kötött rendszeres díjfizetésű szerződések mérleg fordulónapjáig be nem folyt díjának összege; 13. a befektetéshez kötött életbiztosítási szerződések mérleg fordulónapjáig befolyt, de tárgyidőszakban befektetésre még át nem adott díjainak összege (2010. szeptemberétől megszűnt, az addig elhatárolt összeg visszavezetésre került); 14. a befektetéshez kötött életbiztosítások mérleg fordulónapjáig elfogadott, de a tartalékból feloldásra a tárgyévben nem került kárainak összege (2010. szeptemberétől megszűnt, az addig elhatárolt összeg visszavezetésre került); 15. az egyszeri szerzési költségeknek a matematikai tartalékokból le nem vont része. IV.9.a. Szerzési költségek elhatárolása 2000. évben a 260/1997. számú kormányrendelet alapján 1998-tól alkalmazott szerzési költségek elhatárolási módszere átdolgozásra került, alkalmazkodva az 192/2000. új kormányrendelethez. Az új módszer szerint a közvetlen szerzési költségek kerülnek aktív időbeli elhatárolásra, ezen költségek között szerepel a szerzési jutalék, a szerzés további ösztönzésére kiírt céljutalék, a szerződés megkötésekor jelentkező adminisztrációs költségek és az egészségügyi elbírálás költségei. Hagyományos termékek esetén a megállapított szerzési költség kerül leírásra a jövőben várhatóan befolyó díjak jelenértéke alapján meghatározott leírási kulcsok arányában. Az első leírásra az elhatárolás évében kerül sor. Az elhatárolandó összeget a szerzési költségek Kiegészítő melléklet 20

fedezésére korábban képzett zillmerezett tartalék és a nettó tartalék különbsége csökkenti. Az ily módon meghatározott összeg kerül aktív időbeli elhatárolásra. Ezt a módszert alkalmazza a társaság a bolgár fióktelep által értékesített hagyományos termékekre is. 2006-tól a rendszeres díjas UL termékeknél a szerzési költség elhatárolásának leírása 1 évről 2 évre változott. A leírás időtartama azon a feltételezésen alapul, hogy a biztosítás első két évében befolyt díj nyújt fedezetet a szerzési jutalékokra és költségekre. Az elhatárolás, illetve az amortizáció megállapításakor figyelembe vesszük a díjfizetési gyakoriságot is. IV.10. Díjbevétel A díjbevétel elszámolása a számviteli törvény, valamint a 192/2000. (XI.24.) Korm. rendelet (a biztosítók éves beszámoló készítési kötelezettségének sajátosságairól) előírásainak megfelelően történik. A társaság díjbevételét folyamatosan, az érvényes szerződések szerinti esedékesség időpontjában számolja el és a szerződő által fizetendő, engedményekkel csökkentett díjat mutatja ki eredmény-kimutatásában díjelőírásként. Ennek megfelelően nem számít díjbevételnek a díjmentesített szerződések díja, valamint a többlethozam visszatérítésként kiosztott összeg. A befektetéshez kötött életbiztosítások esetében a társaság 1999. évvel bezáróan a díjbevételt a pénzügyi realizálás időpontjában számolta el, 2000. évtől ezen életbiztosítások esetében is folyamatosan számolja el a díjbevételt a szerződések szerinti esedékesség időpontjában. A befektetéshez kötött életbiztosítások tárgyévben be nem folyt díjának összegét a társaság passzív időbeli elhatárolásként mutatja ki. A társaság a 2004. júliustól értékesített unit linked Élet Plusz termék és a 2008 szeptemberétől értékesített Génion termék díjait a pénzügyi realizálás időpontjában számolja el. A 192/2000. kormányrendelet előírásának megfelelően (Az eredmény-kimutatás egyes tételeire vonatkozó előírások, Bruttó díj, b) pont) a társaság elszámolja a mérlegfordulónapon érvényes szerződések mérlegfordulónapig esedékes, de pénzügyileg még nem realizált díjbevételét. Az euró alapú unit-linked és hagyományos termékek és a szófiai fióktelep díjbevételei az előírás napján érvényes MNB árfolyamon kerülnek értékelésre. IV.11. Bejelentett károk elszámolása A tárgyidőszakban bekövetkezett károkat a bejelentést követően a társaság a nyilvántartásában rögzíti. Amennyiben az elbírálást követően a kár elfogadásra kerül, az elfogadott kár összege feladásra kerül a főkönyvbe, mint Kötvénytulajdonosokkal szembeni rövid lejáratú kötelezettség. Azok a károk, amelyek az időszak lezárásakor a társaság nyilvántartásában már rögzítettek, de még el nem fogadottak, a függő károk tartalékának képezik részét. Az eredetileg idegen pénznemben denominált károk (euró alapú unit-linked és tradicionális termékek és a szófiai fióktelep szerződéseihez kapcsolódó károk) értékelése a kár elfogadásának napján érvényes MNB árfolyamon történik. Kiegészítő melléklet 21

IV.12. Szerzési, igazgatási, kárrendezési, befektetési és egyéb költségek elkülönítése az eredmény-kimutatásban A tárgyévben felmerült költségek összegének felosztása az 192/2000. (XI.24.) számú kormányrendeletnek megfelelően negyedévente történik szerzési, igazgatási, kárrendezési, befektetési és egyéb költségekre, ezen belül ágazatokra a társaság által készített kalkulációs séma alapján. IV.13. Lekötött tartalék A Biztosító saját elhatározása alapján az eredménytartalékból a lekötött tartalékba vezeti át a Bulgáriában létrehozott fióktelepe számára letétbe helyezett, illetve működési költségek finanszírozására rendelkezésére bocsátott összegeket. IV.14. Rendkívüli bevételek és ráfordítások A rendkívüli bevételek és ráfordítások egyes tételei a kiegészítő mellékletben történő bemutatás szempontjából jelentős összegűnek minősítését a társaság az éves díjbevétel 0,3 százalékában határozza meg. IV.15. Viszontbiztosítás elszámolása A BIT rendelkezéseivel összhangban módosított, ING Re-vel (2000-ig NN Re) kötött viszontbiztosítási szerződés értelmében a viszontbiztosításba adott kockázatok után a teljes biztosítástechnikai tartalékot a direkt biztosító képezi meg. A viszontbiztosítási díj meghatározásánál a társaság figyelembe veszi a viszontbiztosított kockázatok után megképzett tartalékok változását is. Ennek megfelelően a viszontbiztosítási díj a kockázat után fizetendő díj és a megképzett tartalék egyenlegeként kerül kiszámításra. Szintén a viszontbiztosítónak átadott díj korrekciójaként kerül lekönyvelésre a vonatkozó Pénzügyminisztériumi állásfoglalással egyezően a viszontbiztosítónak átadott hozam, mivel annak jelentős része a szintén itt elszámolt tartalékváltozás fedezetét képezi. A Biztosító 2007-ben vezette be Euro Perspektíva nevű termékét, amelyhez kapcsolódóan az ügyfélnek nyújtott garancia unit-linked befektetésekkel nem fedezett részére megképzi az Euro Perspektíva termék garanciájára vonatkozó szolgáltatási tartalékot. A tartalék fedezete az ING Re viszontbiztosítóval kötött viszontbiztosítási szerződés alapján viszontbiztosításba adott tartalékrész, amely a teljes megképzett szolgáltatási tartalék értékével egyezik meg. A bit. 134. B) Követelések f) pontja szerint az életbiztosítási tartalékból a viszontbiztosításba adott ügyletekre megképzett tartalékrész a mérleg D/III., Viszontbiztosítóra jutó tartalékrész az életbiztosítási tartalékból során kerül kimutatásra. IV.16. Biztosítástechnikai eredmény és befektetési eredmény közötti átvezetés Az eredmény-kimutatásban a biztosítástechnikai tartalékokon elért hozamokat elsődlegesen a biztosítástechnikai eredménybe kell sorolni. Ez után annak érdekében, hogy a biztosítástechnikai eredményben csak a biztosítástechnikainak minősülő hozamok maradjanak, átvezetésre kerül a megfelelő összeg a befektetési eredménybe. (Az átvezetés Kiegészítő melléklet 22