Növekedési pólusok, exportpiaci átrendeződések a világgazdaságban Nagy Katalin Kopint-Tárki Zrt. A világgazdasági átrendeződések és hatásuk a magyar exportpiaci lehetőségekre, a gazdasági növekedésre és a költségvetésre c. tanulmány eredményeinek ismertetése Szakmai konferencia a Költségvetési Tanács számára készített háttértanulmányok bemutatására Budapest, 2014. szeptember 30.
Főbb kutatási szempontok Növekedési pólusok beazonosítása, kapcsolatrendszerük feltárása. Regionális gazdasági erőviszonyok átrendeződése: piaci pozíciók változása. Működőtőke áramlások változása. Nemzetközi fizetési pozíciók változása. Nemzetközi folyamatok hatása a magyar export regionális és áruszerkezetére. Külkereskedelmi teljesítmény hatása a magyar gazdaság növekedésére és a költségvetés helyzetére.
Növekedési pólusok feltárása Növekedési pólusnak azt a gazdaságot tekintjük, amely Rendelkezik önálló növekedési potenciállal és képes növekedési impulzust generálni más, földrajzilag távol eső helyeken. A globalizált, a transznacionális vállalatok által átszőtt világgazdaságban mély interdependenciák uralkodnak, nem beszélhetünk klasszikus értelemben vett, monopolhelyzetben lévő növekedési pólusról. Az egy termelési láncba tartozó, ám földrajzilag egymástól jelentős távolságra elhelyezkedő vállalatok egymás közötti transznacionális kereskedelme megosztja a növekedési potenciált a résztvevő nemzetek között. Így nem tud kialakulni egy olyan regionális növekedési pólus, amely egyedülálló lenne a világgazdaságban.
Globalizált növekedési pólus
Növekedési pólusok feltárása - eredmények A világgazdaság alapvetően három növekedési pólusra tagolódik: Kína, Japán-Korea, EU15-USA. Kína és az USA jelentik azt az erőt, amely leginkább képes a globális folyamatok befolyásolására. Az EU15 belső problémái miatt csak korlátozott mértékben képes hatást gyakorolni más, EU-n kívüli országok növekedésére. Az EU15 és az USA mellett Kína az egyetlen olyan ország, amelynek hozzájárulása a globális növekedéshez folyamatosan emelkedik, megtörve ezzel az előbbi kettő korábbi vezető pozícióját. A Távol-Keleten Japán és Korea is képes a globális erőviszonyok alakítására, ám ez méretük miatt csak korlátozottan lehetséges.
Regionális gazdasági erőviszonyok átrendeződése A növekedési pólusok vizsgálatának egy másik vetülete a nemzetközi versenyképesség, az egyes régiók vagy országok világpiaci export pozícióinak alakulása. 2001-2012 közötti időszak: világexport több, mint 3- szorosára nő. Világpiaci exportból való részesedés alapján mért piaci pozíciók átalakultak. Kína előretörése a legmarkánsabb változás: 6. helyről az elsőre került. Három korábbi exportnagyhatalom együttes piaci részesedése csökkent. A feltörekvő országok együttes piaci pozíciója a fejlett országok rovására nő.
Kína USA Németország Japán Franciaország Hollandia Dél-Korea Olaszország Oroszország Egyesült Királyság világpiaci export %-ában 2012-ben Kína exportpiaci részesedése alig volt kisebb, mint az USA-é 2001-ben 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 Fontosabb exportőrök világpiaci részesedésének alakulása Forrás: UN Comtrade 2001 2005 2009 2012
A piaci átrendeződés legnagyobb nyertese Kína, egyik legnagyobb vesztese az USA %pontban 8 6 4 2 0-2 Exportpiaci részarányok változása 2001-2012 között -4 Kína USA Németország Japán Franciaország Hollandia Dél-Korea Oroszország Olaszország Egyesült Királyság Forrás: UN COMTRADE, http://comtrade.un.org/pb/worldtables.aspx?y=2012
Kína Oroszország Dél-Korea Nigéria Vietnam Lengyelország Kazahsztán Törökország Csehország Szlovákia Pakisztán Románia Kolumbia Indonézia Irán Magyarország Banglades Dél-afrikai %pont Kína piaci pozíciója 7 százalékponttal emelkedett 2001-2012 között 7,00 6,00 5,00 4,00 3,00 2,00 1,00 0,00 Piaci pozíciók változása 2001-2012 között Forrás: UN Comtrade
Csökkenő regionális koncentráció a világexportban
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 folyó millió USD millió USD, folyó áron A válság hatására megtorpant a működőtőke export bővülése A működő-tőke kiáramlás alakulása 2001-2012 között Működő-tőke beáramlás alakulása 2001-2012 között 2000000 1800000 1600000 Fejlődő országok Fejlett országok 1400000 1200000 Fejlődő országok Fejlett országok 1400000 1200000 1000000 EU-n kívüli volt szocialista országok 1000000 800000 EU-n kívüli volt szocialista országok 800000 600000 600000 400000 400000 200000 200000 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 0 Forrás: UNCTAD Forrás: UNCTAD
folyóáron, millió USD folyó millió USD A 10 legnagyobb működőtőke exportőrre jut a teljes működőtőke export több mint fele 350000 300000 250000 200000 150000 100000 50000 0 A világ legnagyobb működő-tőke exportőrei (2012) Legnagyobb működő-tőke importőrök (2012) 180000 160000 140000 120000 100000 80000 60000 40000 20000 0 Forrás: UNCTAD Forrás: UNCTAD
Nemzetközi folyamatok hatása a magyar export regionális és áruszerkezetére 2007-2013 Forrás: az alapadatok az http://www.intracen.org adatbázisból származnak
A magyar export változatlanul Európacentrikus, változás Ázsia javára, Európa rovására A magyar export és a világimport értékének szerkezete földrészek szerint Összes magyar export és világimport USD-ben=100% 100 90 80 70 60 89,8 89,2 86,8 Európa (% is) Ázsia (% is) Afrika Amerika (% is) Ausztrália és Óceánia 50 40 30 20 10 0 42,0 43,2 37,6 35,5 28,7 30,4 26,2 22,4 21,7 4,0 6,3 7,4 5,7 3,0 3,8 2001 2007 2013 2001 2007 2012 Magyar export Világimport
A magyar exportban az EU28 súlya csökkent, de 2013-ban is 78% A magyar export USD-értékének megoszlása az EU tagországai, valamint a nem tagországok között (összes export=100%) A export USD-értékének változása a 2007 évi export bázisán (folyó ár, 2007. évi export=100%) 100% 14,9 19,3 20,1 19,6 21,4 22,4 22,5 22,4 140 135 80% 130 125 60% 120 115 40% 85,1 80,7 79,9 80,4 78,6 77,6 77,5 77,6 110 105 20% 0% 2003 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 EU tagországok Nem EU tagországok 100 95 90 85 80 EU tagországok Nem EU tagországok Export összesen 2008 2009 2010 2011 2012 2013
Az EU28-ba irányuló export 70%-a régi, 30%-a új tagországokba került 2013-ban (2003-ban 87:13) A 10 legfontosabb EU tagország a magyar kiszállítás (intra-export) számára Országok a részesedés csökkenő sorrendjében; részesedés a magyar intra-exportból, %-ban 2003 % 2007 % 2011 % 2012 % 2013 % %* 1 Németország 39,9 Németország 35,2 Németország 31,9 Németország 32,2 Németország 33,4 25,9 2 Ausztria 9,5 Olaszország 6,9 Románia 7,8 Románia 7,8 Románia 7,3 5,7 3 Olaszország 6,8 Franciaország 5,9 Szlovákia 7,5 Szlovákia 7,6 Ausztria 7,2 5,6 4 Franciaország 6,8 Ausztria 5,6 Ausztria 7,3 Ausztria 7,5 Szlovákia 6,8 5,3 5 Egyesült Királyság 5,4 Egyesült Királyság 5,6 Olaszország 6,4 Olaszország 6,0 Olaszország 6,2 4,8 6 Hollandia 4,8 Románia 5,5 Franciaország 6,0 Franciaország 6,0 Franciaország 5,8 4,5 7 Svédország 3,8 Szlovákia 5,2 Egyesült Királyság 5,9 Egyesült Királyság 5,4 Egyesült Királyság 5,1 4,0 8 Spanyolország 3,2 Lengyelország 5,2 Lengyelország 5,0 Csehország 5,0 Lengyelország 5,0 3,9 9 Románia 3,0 Csehország 4,7 Csehország 4,8 Lengyelország 4,9 Csehország 4,9 3,8 10 Belgium 2,7 Spanyolország 3,9 Spanyolország 3,4 Hollandia 3,5 Hollandia 3,7 2,8 TOP10 összesen 85,9 83,6 86,0 85,8 85,3 66,3 Részesedés az összes magyar exportból Megjegyzés: színes alapon azok az országok szerepelnek, amelyek a táblázatban szereplő 5 év mindegyikében a TOP10-ben voltak.
Az EU-n kívüli exportban csaknem 190 partnerország, de az export 70%-a 10-be irányul A 10 legfontosabb partnerország az EU-n kívülre irányuló magyar export számára Országok a részesedés csökkenő sorrendjében; részesedés a magyar extra-exportból %-ban 2003 % 2007 % 2011 % 2012 % 2013 % %* 1 USA 21,1 Oroszország 16,2 Oroszország 14,3 Oroszország 14,2 Oroszország 14,0 3,1 2 Oroszország 10,2 USA 12,1 USA 9,1 USA 10,6 USA 11,7 2,6 3 Svájc 8,7 Ukrajna 10,0 Ukrajna 9,1 Ukrajna 9,9 Ukrajna 11,1 2,4 4 EA Emirátusok 7,2 Törökország 7,5 EA Emirátusok 7,8 Kína 7,8 Kína 7,9 1,7 5 Ukrajna 6,9 Szerbia 6,4 Törökország 7,5 Szerbia 6,9 Törökország 7,6 1,7 6 Japán 4,7 Svájc 5,8 Kína 6,8 Törökország 6,7 Szerbia 7,0 1,5 7 Törökország 4,5 Kína 5,5 Szerbia 6,2 EA Emirátusok 5,1 EA Emirátusok 4,3 0,9 8 Bosznia-Hercegovina 4,5 EA Emirátusok 2,9 Svájc 4,0 Svájc 4,2 Svájc 4,2 0,9 9 Kína 2,8 Japán 2,2 Dél-Afrika 3,4 Dél-Afrika 3,4 Mexikó 2,2 0,5 10 Norvégia 1,7 Dél-Afrika 2,2 Szingapúr 3,4 Japán 2,5 Japán 2,1 0,5 TOP10 72,4 70,8 71,6 71,3 72,0 15,8 *: részesedés a teljes magyar exportból 2013-ban Megjegyzés: színes alapon azok az országok szerepelnek, amelyek a táblázatban szereplő 5 év mindegyikében a TOP10-ben voltak.
A szomszédos országok fontos, növekvő súlyú, kiemelt figyelmet érdemlő piacok A magyar export a szomszédos országokba és összesen, valamint a szomszédok összes importja, 2007=100% A magyar export részesedése a szomszédos országok USD importjából, % 160 150 140 130 120 110 100 90 80 70 60 Szomszédok összes importja Magyar export szomszédoknak Magyar export összesen 139,3 114,3 103,9 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 2,6 Ausztria 3,3 5,4 Horvátország 7,6 6,0 Románia 8,4 6,4 Szerbia 8,0 7,0 6,7 3,8 3,6 Szlovákia Szlovénia 4,2 3,4 3,0 Ukrajna 2007 2013 5,1 Összes szomszéd
A magyar export árustruktúrája fő vonásait tekintve korszerű és viszonylag stabil Az EU csatlakozás előtt - és azóta is - ugyanaz a három gépipari árucsoport rendelkezik kiemelkedő, 50-60% közötti részesedéssel: o Elektromos gépek, berendezések, elektronikus készülékek és alkatrészeik (HS85) o Gépek és mechanikus berendezések és részeik, kazánok, nukleáris reaktorok (HS84) o Járművek és alkatrészeik, sínhez kötött kivételével (HS87)
Az exportált termékek TEÁOR besorolása szerint 12 ágazat részesedése volt az export USD értékéből 2%-nál magasabb 2013-ban A legnagyobb exporttal rendelkező ágazatok részesedése az összes exportból (ágazatok exportja a termékek TEÁOR besorolása alapján) 29 Közúti jármű gyártása 26 Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 27 Villamos berendezés gyártása 28 Gép, gépi berendezés gyártása 20 Vegyi anyag, termék gyártása 10 Élelmiszergyártás 22 Gumi-, műanyag termék gyártása 21 Gyógyszergyártás 01 Növényt., állatt., vadg. 25 Fémfeldolgozási termék gyártása 24 Fémalapanyag gyártása 19 Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás 19,0 8,9 8,1 8,2 4,8 6,0 4,2 5,8 3,1 4,6 3,2 4,5 3,1 3,2 2,4 2,4 3,0 2,4 2,4 2,4 26,9 10,0 2013 2008 19,9 18,2 0 5 10 15 20 25 30 részesedés sz exportból, összes export=100%
A legfontosabb ágazatok USD exportja 33%- os csökkenés és 48%-os növekedés között változott 2008-2013-ban (az összes USD export 0,2%-kal csökkent) A legnagyobb exporttal rendelkező ágazatok USD exportjának emelkedése 2008 és 2013 között (ágazatok sorrendje az export értéke szerint csökkenő) 29 Közúti jármű gyártása 26 Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 27 Villamos berendezés gyártása 28 Gép, gépi berendezés gyártása 20 Vegyi anyag, termék gyártása 10 Élelmiszergyártás 22 Gumi-, műanyag termék gyártása 21 Gyógyszergyártás 01 Növény, állat, vad 25 Fémfeldolgozási termék gyártása 24 Fémalapanyag gyártása 19 Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás 67,5 80,6 104,7 111,5 101,5 124,5 137,7 148,0 141,7 100,3 100,0 101,0 0 50 100 150 200 USD-export értékindexe 2013-ban, 2008=100%
Az exportot a magas exportértékkel rendelkező, átlagnál dinamikusabb ágazatok húzhatják Rövid és középtávon ilyen ágazatok lehetnek: o közúti járműgyártás (TEÁOR29), o villamos berendezés gyártása (TEÁOR 27), o élelmiszergyártás (TEÁOR10), o vegyi anyagok és termékek gyártása (TEÁOR 20), o gumi-, műanyag termék gyártása (TEÁOR 22) és a o gyógyszergyártás (TEÁOR 21).
A külkereskedelmi teljesítmény hatása a magyar gazdaság növekedésére Az elmúlt években Magyarországon az áru- és szolgáltatáskülkereskedelem nemzetgazdasági súlya és a külkereskedelmi egyenlegnek a gazdaság összteljesítményéhez való hozzájárulása egyaránt számottevően emelkedett. 2012-ben és 2013-ban Magyarország érte el az EUtagországok közül a harmadik legnagyobb külkereskedelmi többletet a GDP arányában (7,4, illetve 8%). Az elmúlt években a pozitív külkereskedelmi egyenleg jelentős mértékben járult hozzá ahhoz, hogy a magyar gazdaság ne zsugorodjon még nagyobb mértékben. A GDP-arányos nettó külföldi kötelezettség-állomány csökkenése is jórészt a külkereskedelem növekvő aktívumához kötődik.
A külkereskedelmi teljesítmény hatása a magyar gazdaság növekedésére Az export az elmúlt több mint egy évtizedben töretlenül növekvő szerepet játszott a feldolgozó ipar értékesítésében. Az export súlyának növekedése részben a belföldi felhasználás gyengeségével volt magyarázható. Az export részaránya a külföldi tulajdonú vállalatok értékesítésében különösen magas. Kedvező tendencia,hogy az elmúlt 12 évben a hazai tulajdonú feldolgozó ipari vállalatok értékesítésében is határozottan emelkedett a kivitel részaránya.
A külkereskedelmi teljesítmény hatása a magyar gazdaság növekedésére Probléma, hogy az export gyors növekedése nem tükröződik sem a versenyszféra, sem ezen belül a feldolgozó ipar foglalkoztatási adataiban. Ez arra mutat rá, hogy noha az export fontos, a magyar gazdaság húzóerejét jelentő szegmenst képez, a válság ideje alatt nem tudta kompenzálni a belföldi felhasználás növekedésének hiányát.
Köszönöm a figyelmet! www.kopint-tarki.hu